Székely Lapok, 1910. február (50. évfolyam, 18-32. szám)

1910-02-01 / 18. szám

Maros-Vásárhely, 1910. február hó 1. Az évad legsikerültebb mulat­sága a magántisztviselők és a kereskedelmi alkalmazottak mű­­vész-estélye Február hó 1-én a Transsylvánia nagytermében. Színház. Botrány. — Egy francia sziámit premierje. — E nagyhírű darab bemutató előadása botrányosan rossz volt. Fő oka ennek a rendezői ceruza, amely a szükséges kihú­zásokat nem eszközölte és ez által von­hatott, unalmassá tette ezt a különbéül iz­gató cselekményű színpadi művet. De et­től eltekintve nagy külső sikere volt a bemutatónak. Ami nem is csoda, mert Henri Bataille a kitűnő író akként szcenirozta a Botrányt, hogy belső szépsé­geit még a legdöcögőbb marosvásárhelyi elő­adás se képes lerombolni. A női lélek rejtélyes notívumaival fog­lalkozik a Botrány. Szerepel benne egy szerencsétlen nő, Sarlett Ferrioul, aki francia metódus szerint szeretőt tart ma­gának a férje mellett. Mint a legtöbb fel­szarvazott férj Ferrioul ur is rövidlátó és nem veszi észre kedves neje kicsapongó csapodárságait és lehető legboldogabb családi életet élnek egymással. A szerel­mes nő tragikuma az, hogy kitüntetett szeretője lovag Artanezzó úr egy közön­séges szélhámos, egy úgy nevezett hotel­patkány, aki imádott szerelmesét állandóan zsarolja, r megpumpolja és az úri nő nevé­vel visszaélve a legspeciálisabb hitelmű­veleteket hajtja végre. A finom lelkű asszony lelkében termé­szetesen egy egész világ omlik össze, amikor rájön arra a szomorú felfedezésre, hogy ő az eltévelyedett nő egy hitvány kalandort szeret az ő drága jó férje ura helyett. Szakít is a kellemetlen viszony­nyal, de már késő. A botrányt nem lehet elkerülni. A lovag úr össze­ütközésbe jut a büntetőtörvénykönyvei és nagy számú csalásai miatt hamarosan börtönbe kerül. De az asszony mellette vall a tárgyaláson és a bíróság e nagy horderejű vallomás alapján kénytelen felmenteni a csalót. Irtózatos az a lelki tusa, amelyet ez a megtépászott becsülete úri asszony végig szenved. Férje előtt mindent titkol, két­ségbe esett rajongó szeretettel csügg férje gyermekein és minden pillanatban attól fél, hogy szörnyű titka nem marad leleplezetlenül. Ez a leleplezés pedig egy­értelmű volna családi boldogságának meg­semmisítésével. Szubtilis gyöngédséggel selyemfinomságú színekkel ecseteli az író a szegény bűnös nő vívódását, de magasz­tosan gyönyörű az a jellemrajz is, amellyel a megcsalatott férj nagy szenvedéseiről fest. A f­rj, aki időközben meggyőződik neje hűtlenségéről csodamódra felülemel­kedik az átlag emberek nívóján és nem taszítja el magától a hűtlen asszonyt. Nem válik el tőle, megbocsájt neki a gyermekekért és mintha mi sem történt volna ú­j életet kezd az ő könnyelmű Sarlottjával. Magas szinten álló életfilozófia ez és annak a nem éppen erkölcsös elvnek kíván jogosultságot szerezni, amely szerint nem­csak a férjurak tarthatnak saját külön metresszeket, de a női vér lobogását is meg kell bocsátani az egyenjogúság, a nőemancipáció alapján. E kényes probléma etikai megoldás a mai világnézlet szerint ugyan nem szeren­csés, de maga a szinmű oly meggyőző, oly fenomenális jeleneteket állít elénk, hogy szívünkből tapsolunk és örvendezünk a bűnös nő expiálásán. Felséges az a jelenet, amikor a haragra gerjedt férj a ház sze­mélyzetét összecsődítve leleplezni és ki­utasítani akarja otthonából Sarlottat. Úgy ordít mint egy sakál és mikor már ajkán van a bűn leleplezése, hirtelen átalakul szelíd báránnyá és ici­ pici iskolás fiát dor­gálja meg a bűnös mama helyett igazság­talanul. A szepegő kis gyermek ártatlan­sága tudatában sírva elvonul, a bűnös Sarlott pedig halott haloványon reszket a férje előtt mint aki várja a kitörő kataszt­rófát. Ez azonban csak az utolsó felvo­násban tör ki, amidőn az asszony vissza­jön a párisi törvényszéktől, ahova szere­tője érdekében tanúnak volt idézve. Rendkívül bágyadt, kimerítette a hosz­­szas utazás és a­z álmatlan éjszaka. So­kat gyötört lelke pedig össze van törve a kiállott izgalmak hatása alatt. És a férj ekkor áll elő a szörnyű leleplezésekkel. Az asszony kezeit tördelve, térdre hullva zokog és könyörög urához, hogy ölje meg őt, mert megérdemli. De a férj meg­kegyelmez a bűnös nőnek és a múlt iránt nem érdeklődve jövőjükről beszél megbocsátó hangon. És most következik a legpazarabb szépségű vég­jelenet. Az el­csigázott nő a sezlongra keveredve csen­desen elalszik, mit se törődik a követ­kezményekkel. A gyermekek bejönnek és kiáltoznak a mama után. A férj szeretet­tel kézen fogja a két bájos apróságot és lábujhegyen kivezeti a szobából e köny­­facsaró figyelmeztetéssel — ésitt gyere­kek, a mama alszik. ... Szilágyi Aladár a férj pompásan oldotta meg nehéz szerepét. Természetes beszéd­modora, könnyed játéka a jelesebb natu­­ralista színészek sorai közé méltatják. Kü­lönösen impozáns volt a két nagy jele­netben, ahol kitörő indulatait művészi ru­tinnal fékezni tudta és ezzel a darab mély színpadi hatását biztosította.­­ Partnere Harmat Zseni erőtlenebb volt, habár minden érzelmét beöntötte ebbe a szen­vedő nehéz lélektani szerepbe. De így is becses művészi sikert ért el, amelyre büszke lehet. A kalandor passzív szere­pében T­a 1­­­­­á­n László küzködött az intelligenciával. Ily férfiúért, aligha bukná­nak el az életben a sarlottak. Az összjáték botrányos botránnyal dö­cögött. Tizenegy órakor ért véget. if. Székely Lapok. Ki­­­nt » A o 1910 január 31. Péntekig nincs „Székely Lapok “ Lapunk legközelebbi száma a szerdára eső ünnep miatt pénteken jelenik meg a rendes időben. Szolgáljon ez tudomásul a poszton álló rendőrségnek is , akik még mindig leselkednek tiltott kis újságunk után, ahelyett, hogy egyebet tanulnának a buzgó főkapitánytól. 3. oldal Dr. Lechner Károly előadása. A helyi sajtó együttes buzgólkodá­­sára, az alkoholellenes szövetség meg­hívására előkelő, intelligens közönség zsúfolásig töltötte meg vasárnap dél­előtt az új városháza nagy dísztermét. Dr. Lechner Károly, a magyar tudo­mányos akadémia tagja, a kolozsvári tudományegyetem híres tanára délelőtt 11 órakor kezdette két órán keresztül tartott előadását, tudományos alapon fejtegetvén az alkohol káros és rom­boló hatását a szervezetre. A nagy­­közönség élénk és figyelmes hallga­tással honorálta a tudós tanár magas színvonalú előadását, mely a cél ér­dekében maradandó nyomokat hagyott a figyelmes hallgatóság lelkében. Az előadás végén meleg ovációban része­sítette a nemes cél buzgó harcosát a diszes közönség. Felolvasás a pénzről. Halász József, az Ági­­r takarék igazga­tója kedden este 8 órakor a Munkás­ Otthonban felolvasást tart „a pénzről“ címen A derék munkás-barát felolvasását melegen ajánljuk a közönség figyelmébe. Uj doktor. A kolozsvári egyetemen szombaton dél­előtt a jogtudományok doktorává avatták Hirsch Gusztáv ü­­­­yvédjelöltet, dr. Fe­­rencz Mihály Zsigrr. vd ügyvéd-jelöltjét. Holnap m­ű­vészestély. A szintárulatnak holnap becses művész­­estélye lesz, a Központi szállóban mivel a marosvásárhelyi magántisztviselőknek a Transsylvania terme ugyancsak művész­­estélyre le van foglalva . Mindkét estely iránt nagy érdeklődés nyilvánul s igy Szilágyi is nemileg pótolva lesz a terem hiányáért. Nyilvános számadás. A József királyi herceg Szanatórium egyesület január 5-iki estelyének bruttó jövedelme 2 449 90 korona, kiadás 769­41 korona. Tiszta jövedelem 1.680 K 49 túl. Öt ! A nők boldogságai A mennyasszonyok büszkeségei A szőlök ürülne! A férfinál a szépség erőre és egészségre mutat, a szellemet és életet boldogítja. A szépség a férfinem­nél is egy biztos gaz­dagságot jelent, egy szabadlevelet képez, mely valamennyi kaput kinyitni képes. Ez csak férfiakra szólhat. Mit panaszkodtak ti pattanások, durva bőr, kiélt arcz miatt, mikor oly könnyű szépnek lenni s szépnek maradni. Zuck-­-szanpan s Zuckak-krém tényleg szépséget hoz, mert célja a teljes bőrápolás s a teljes bőrápolás a drága egész­séget hozza magával. Daczára napi használat mellett olcsó, sokkal olcsóbb mint a drága hasztalan kosmetika. Zaco-krém közönséges tubusban 1.25 kor. nagy tubusban 2.50 kor. Znck°il!-szappan­ kis csomagolásban 1 kor. nagy csomagolásban (ajándék) 2.50 kor. Valódi kapható Fekete Mihály drogériájában: Maros Vásárhelyt. Szép mint egy Isten!

Next