Napló, 1910 (1. évfolyam, 1-59. szám)
1910-05-20 / 32. szám
I. évfolyam Maros-Vásárhely, 1910* május^– péntek 32. szám POLITIKAI UJSÁG Felelős szerkesztő: Dr. Fekete Andor. Szerkesztőség : Széchenyi-tér 39. szám alatt. — Telefonszám 300. Kiadóhivatal: Révész-nyomda, Széchenyi-tér 35. — Telefonszám 61. Megjelen: hétfőn, szerdán, csütörtökön és szombaton délután 4 órakor. Egyes szám ára 2 fillér. ID HI FOK. JEGYZÉSEK. □ A hős. Nos tehát: ki a lojális és ki a tisztességes ellenfél ? Egy koalíciós emlőn nevelkedett duhaj összetör néhány munkapárti zászlót s garázda virtuskodással sárbatiporja azokat. A jelképében sértett párt erre nem csattan föl, s nem kiabálja, hogy milyen komiszkodó ellenféllel áll szemben, nem általánosít, hanem egyszerűen tudomásul veszi ismét és újólag, hogy a berúgott emberek mind tántoríthatatlan hazafiak s mind rettentően gyűlölik a kormányt. Tette ezt a munkapárt részint azért, mivel picinyke jelentőségűnek ítélte a dolgot s másrészt mivel józanul azt kellett hinnie, hogy az ellenpárt maga is elitéli és szégyenli az efajta gyerkőcködést. E helyett azonban az történt, hogy a túloldal sajtója tegnap váratlanul s mérgesen dárdázni kezdte a főkapitányt, amiért a rakoncátlankodó lócsiszárral szemben — nem ijedve meg semmiféle nagyhangú terrortól — kötelességét teljesítette. Kiderült tehát, hogy a túloldal szemében egy rakoncátlan zászlótépő, nemzeti hős, a Hunyadi Jánosok és Rákóczi Ferencek méltó örököse, akinek fejét babérral kell borítani s a kiről az oppoziciós történelem múzsája aranybetűkkel jegyzi föl, hogy ekkor és ekkor megmentette a háromszázadok óta sújtott hont. Valószínűnek tartjuk, hogy a sajtó nem saját kezdeményezéséből fedezte a kiváló lócsiszárt, hanem a pártvezetőség volt az, mely titokban megnyomta a támadások zsilipjének gombját. Jó, ezt tudomásul vesszük, az az ellenfél mely hangos, sőt harcoló szolidaritást vállal egy suhanc-szücsinytevéssel, s mely e betyárkodás védelmében összejöffen egy becsületes köztisztviselő ellen, az a jövőben ne panaszkodjék majd azért, hogy a sima glaszé-kettyűt ez a párt is leveti. □ A sláger. A II. kerületben dühöngenek a Justhisták, mert Várady Zsigmondban kemény ellenfelet kaptak. Rég ismert ízlésüknek és rég ismert harcmodoruknak megfelelőleg már ki is vágták a slágert, hogy ez a jött-ment ur — borzalom s szörnyűség még csak hallani is — zsidó, aki ha hatalomra jut, minden derék, becsületes s ájtatos keresztény embert olajba főzet s aki a szent magyar címer helyett Dávid pajzsát imádja. Justhék kivágták ezt a slágert s most Váradon van a sor, hogy szintén kivágja a slágert, bebizonyítandó szinkereszténységét s ősi mivoltát. Nem azért dokumentáljuk itt a II. kerület jelöltjének kereszténységét, mintha ezt a körülményt bármely tekintetben is fontosnak tartanók, csupán azért, mert minden célzatos hazugság megérdemel egy cáfolatot. És mikor némán csodálkozunk a fölött, hogy a Sümegi Vilikkel, meg Visontai Somákkal ékített Justh-párt helyi csoportja — elfeledkezve e fenti, héber virágszálakról — az antiszemitizmus olajcsöppjeivel kenegeti nyikorgó kerékagyát , — ugyanakkor leplezetlen örömmel konstatáljuk a Justh-párt kétségbeesését. Mert az efajta, felekezet után való szimatolgatás a vergődés jele s a vergődés a vég kezdete ! Viktoria Marry angol királyné magyar származású. Irta : Dr. Molnár Gábor. I. Mesébe illő játéka a véletlennek, hogy Anglia ez idő szerinti királynéja, ki számos méltóságai közé büszkén sorolhatja az India Császárnője címet is, magyar származású, kinek apai nagyanyja gróf Rhédey Claudia Maros-Torda vármegyében, Erdőszentgyörgyön, a Kisküküllő partján született 1812. november 16-án. Gróf Rhédey László, kinek elődei 1744. november 13-án emeltettek grófi rangra és neje báró Incédi Ágnest) bizonyára soha nem álmodtak arról, hogy leányuk utódai valamikor a világ egyik leghatalmasabb trónusán fogják betölteni történelmi hivatásukat. Hogy mégis igy történt, az a csodálatos női szépség varázsának tudható be, mert gróf Rhédei Claudia — egyik róla szóló följegyzés szerint — „szebb volt a hajnalhasadásnál és szebb volt a ") Gróf Rédei László született 1775-ben, meghalt 1835. november 25-én Kolozsvárt, midőn nejével Ausztriába igyekezett férjhez ment leányát meglátogatni. A gróf Teleki-család levéltárába is meglevő gyászjelentést neje, báró Incédi Ágnes irta alá. 2) Meghalt 1856-ban, virágfakadásnál, aki meglátta a tökéletes szépséget, annak szive gyönyörűséggel telt el". A múlt század huszas éveiben és a harmincas évek elején, az akkori Erdélyi Nagyfejedelemségnek nemcsak aristokrata fiatalsága, de tiszteletreméltó öreg urai és asszonyai is valóságos búcsújárást rendeztek Erdő-Szent- Györgyre, hogy lássák az észbontó szépet, amilyen még Phidiás vésője alól sem került ki és amilyent még egyetlen világhírű szobrásznak vagy festőnek sem sikerült elővarázsolni sem márványban, sem festményben. Ehez járult még a szivjóság és az a bájos leányos szerénység, amely egész környezetét megbabonázta, elbűvölte. Hogy gróf Rhédei Claudia nevelésére szülei nagy gondot fordítottak és hogy mély vallásos szellemben nevelték azt bizonyítja azon rendkivül ritka kis füzetbe is, melynek egyik példányát gyűjteményem is őrzi. E nyomtatvány ritkaságát mutatja az is, hogy nemcsak Petrik Géza hírneves bibliographusunk nem ismeri, mivel arról „Magyarország Bibliographiája 1712—1860“ cimü nagy munkájában említés téve nincs, de nem ismeri Szinnyei József sem, aki „A magyar írók élete és munkái cimü nagyszabású vállalatában, midőn A munkapárt tehát most már mindkét kerület sáncaira kitűzte a lobogót: az elsőben Székely Ferenc a másodikban Várady Zsigmond dr. számára kéri a bizalmat. A kicsinyes és szűkkörű vicinalizmus talán kifogásolhatja azt, hogy mindkét férfiú voltaképp idegenből jön ide e város követségét maguk számára megnyerendő s a benszülötti hazafiság talán kesereg amiatt, hogy saját külön, itt nevelődött, helyi oszlopainkkal szemben más tájakról közénk érkezőknek kívánunk mandátumot adni. Ezek a kültelki szempontok azonban egy túlhaladott álláspontnak ódon s hatástaa szerző Herepei Károly kolozsvári ref. lelkész életrajzát ismerteti és nyomtatásban megjelent munkáit elősorolja, e füzetke megjelenéséről vagy kiadásáról mit sem tud. A könyvecske nyolcadrét alakú, 33 lapoldallal bir s teljes címe a következő : „A Tiszta Vallásosság Egy Keresztyéni Elmélkedésben, Melyet, — midőn Cs. K. Camerarius Méltóságos Gróf Kis Rhédei Rhédei László Ur, és Báró Intzédi Ágnes asszony ő Nagyságok’, egyetlen-egy életben maradt Leányok Kis Rhédei Méltóságos Gróf Rhédei Claudia kis-asszony a Szent Lélek kitöltésének öröm Innepén, a Keresztyén Vallásban bé-iktattatott, és elsőben élt volna Úri Szent Vacsorával, — az örvendező Méltóságos Úri Szülék, — ’s egy háládatos közönség előtt tartott Herepei Károly kolozsvári Ev. Ref. Pap — az Erdő Szent-Györgyi Ref. Templomba az 1826-dik oszt. Pünköst első napján. Nyomtattatott Kolozsváron a Ref. Koll. betűivel 1626.és Hosszas megfontolás után a II. kerületi munkapárt intéző bizottsága Az 1—3 oldal a confirmátió ünnepélyt megnyitó könyörgést tartalmazza, a 4—33 lapoldalokon pedig az ez alkalommal elmondott szent beszéd foglaltatik. Megtudjuk ebből, hogy a csodaszép grófkisasszony 1826 májusában, tehát 14 éves korában confirmált az egyszerű kis kálvinista templomban, melynek falai közt ez alkalommal bérces hazarészünk arisztokratiájának szine-java adott egymásnak találkozást. Ott voltak ugyanis a Gróf Bánffy, Gróf Bethlen, Gróf Rhédei, Gróf Toldi, Gróf Mikes, Báró Inczédi, Báró Wesselényi családok majdnem teljes számban s hogy fényes, díszmagyar öltözeteikkel méltó feltűnést okoztak és hogy az ünnepélyen szintén résztvevő kisközség lakossága olyan fényes gyülekezetét sem azelőtt, sem azután soha nem látott, azt könnyen elképzelhetjük. Herepei Károly akkor már kolozsvári lelkipásztor volt, s fiatal kora dacára s az erdélyi részek egyik legkitűnőbb szónokának ismertetett el. Beszédében mintha látnoki szemekkel és prófétai ihlettel lett volna felruházva, már akkor megjósolta, hogy a kis Claudia grófnőre fényes és nagy jövő várakozik. Herepei Károly született 1802 febr. 24-én, meghalt 1871 október 26-án Vízaknán. A munkapárt jelöltjei: Székely Ferenc és Várady Zsigmond. lan kortesfogásai. Mellékesnek kell tartanunk azt, hogy valakinek hol ringott a bölcsője; ez a kérdés azok előtt, akiknek szemhatáruk kis sugarú, esetleg lehet fontos, de reméljük és hisszük, hogy ilyenek mégis csak kevesebben vannak. Jelentősnek ilyenkor csak azt kell minősítenünk, hogy mekkora fajsúlyú emberek azok, akiknek nevével küzdelembe indul egy párt. Nos, ami ezt illeti, minden különleges, érdemeket hazudó erőltettség nélkül konstatálhatjuk, hogy a munkapárt országos nevű, országosan ismert és elismert jelöltjei: Székely Ferenc meg Várady Zsigmond dr. olyan kiválóan elsőrendű férfiak, akikre mint képviselőinkre kevély büszkeséggel tekinthetünk majd. Egy dús tehetségű, befolyásos miniszter s egy kiváló elméjű, nagystílű erényekkel ékesített ügyvéd, a nemes szabadelvűségnek bátor s harcos katonája, úgy hisszük velük szemben minden apró-cseprő helyi patriotizmusnak el kell tűnnie. Két ilyen képviselőt nem mondhat majd magáénak minden város s hogy valóban a mieink legyenek: erre törekedni fog minden gondolkodó ember! A Várady Zsigmond dr. jelöltetéséről s a Székely miniszter érkezéséről itt adjuk tudósításunkat. (A II. kerület gyűlése.) Mittelmann és Merger Utóda Marosvásárhely ■ Varrógépek, kerékpárok, gramophonok kedvező részletfizetés mellett. ■