Székely Napló, 1911. január-június (41. évfolyam, 1-98. szám)
1911-01-01 / 1. szám
XXXXI. évfolyam. Maros-Vásárhely, 1911. január 1. Vasárnap. I. szám IT A MAROSTORDAVÁRMEGYEI ÉS A MAROSVÁSÁRHELYI NEMZETI MUNKAPÁRT HIVATALOS LAPJA. POLITIKAI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: SZÁSZ ÖDÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Benkő László könyvnyomdájában, Bolyai-utca 13. szám (saját ház.) — Telefonszám 161. -------- Előfizetési árak: -------Vidékre postán küldve: Egész évre 16 kor. Fél évre . 8 Negyed évre 4 Helyien házhoz Hordva: Egész évre 12 kor. Fél évre . 6 Negyed évre 3 Megjelen hetenként négyszer: Hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton rá — Egyes számára 2 fillér. — g ■ BBHsaanaaaiaBBiBaaB Bethlen gr. vádja Egy rágalmazás epilógusa. Bethlen István gróf, a vármegyei ellenzéknek rágalmazásban is elöljáró vezére a vármegye közigazgatási bizottságának szeptember havi ülésén súlyos vádat emelt dr. Boda Jenő, akkori vm. aljegyző ellen. Egész lelkiismeretlenül és teljes vakmerőséggel azt állította Bocáról, hogy ez egy hivatalos ügyiratra ráhamisította a Gál Jenő szolgabiró nevét. Boda Jenő dr. már akkor az ülésen erélyesen visszautasította az ostoba vádat, ám Bethlen gróf fentartotta ezt s az ellenzéki sajtó ennek nyomán mámoros örömmel hirdette, hogy ime az Erősdy rendszer volt alispán-helyettese" közokirat hamisitással terhelve a börtön lépcsőjén áll. Sőt Bethlen gróf ezenkívül még egyebet is tett: azokat a jámbor falusiakat, akiknek ügyében a szóbanforgó jegyzőkönyv felvétetett — fölbujtotta, hogy tegyenek feljelentést közokirathamisítás címén úgy Boda dr. mint Dósa István helyettes szolgabíró ellen; ez utóbbi készítette ugyanis a kérdéses jegyzőkönyvet. A följelentés meg is történt, s Boda dr. fényes elégtételhez jutott. Az ügyészség ugyanis beszüntette az egész komédiát a következő végzéssel : Kovács Gergely mezőcsávási, Iszlai Gergely és Szegedi Domokos mező felei lakosoknak Dr. Boda Jenő és Dósa István marosvásárhelyi lakos ellen közokirathamisítás és csalás bűntette miatt tett feljelentése tárgyában a nyomozást a B. P. 101. §. 1 és 3. pontja alapján megszüntetem, mert a beszerzett kihágási ügyiratok, továbbá a Gál Jenő, dr. Boda Jenő és Dósa István vallomásaiból megállapítható, hogy a kérdéses kihágási ügy tárgyalásánál Gál Jenő szolgabíró jelen nem volt ugyan, de a tárgyalás megtartásával a szolgabirósághoz beosztott Dósa István közigazgatási gyakornokot bízta meg; utasította őt, hogy a tárgyalást tartsa meg, az ítéletet készíse el és azt majd ő hazajövelele után alá fogja írni. Megállapítható továbbá, hogy Dósa István a tárgyalást meg is tartotta, azon dr. Boda Jenő a vármegyei alispáni hivatal részéről és képviseletében jelen volt. Dósa István az ítéletet meghozta, azt a kihágással vádolt panaszosok előtt kihirdette, fellebbezési nyilatkozatát jegyzőkönyvre vette, s végül megállapítható, hogy az ítéletet Gál Jenő utólagosan saját kezűleg irta alá, stb. Dr. Udvarhelyi Dezső s. k., kir. vezető ügyész. Mondanunk sem kell, hogy most viszont Boda dr. tesz feljelentést rágalmazás miatt úgy Bethlen gróf, mint a beugratott oktondi falusiak ellen. Tisza gróf lapja. A legújabb szerkesztő Holnap jelenik meg a legfrissebb revü: a Magyar Figyelő, melynek Tisza István gróf a főszerkesztője. Nem érdektelen kép az, amikor egy államférfiu, akit egyformán becsülnek rajongó hivei és ádáz ellenfelei, máról holnapra újságíróvá válik. Mi több: újságszerkesztővé. Tisza István beletanult egy kettőre ebbe is. Pedig mi más, ha ő válik publicistává, mint ha a sajtó névtelen hősei végzik ugyanezt a munkát. Tisza oly exponált egyéniség, hogy minden sora, minden mondata dupla beszámítás alá esik. Barátai is, ellenfelei is kettőzött figyelemmel boncolják minden kijelentését. Jaj neki, ha a munka gyors futamában elvét egy jelzőt, melléje vág egy kifejezésnek . . . Hány rést nyitna ezzel a félremagyarázásoknak, a támadásoknak Mikor Tisza, a Magyar Figyelőnek fő-főszerkesztője, sajtó alá rendezi mondanivalóját, nem tollhoz nyúl, mint többi kollégái. Az ő tolla a gyorsíró. Fel s alá sétálva mondja tollba a Magyar Figyelő cikkeit. Egy sereg adat, amelyet vasszorgalommal gyűjtött, megadja a cikk reális alapját. S ezeket az épületköveket fölépíti tiszta és világos logikával, s körülfonja szónoki művészetének virágaival. Néhány séta a szoba szőnyegén , egymásután bontakoznak ki a cikk magas szépségei. A gyors író meglepetten néz fel rá olykorolykor : az ő mechanikus munkája is megállítja egy percre e különleges tehetség ereje. De ezzel Tisza, az új Magyar Figyelő új főszerkesztője, még nem fejezte be egy-egy szám munkáját. Hisz mily szép volna, ha ezzel már meg is volna a lap ! Most következik azonban a szerkesztő-munka kevésbbé élvezetes része. Hozzák a nyomdából a cikkek kefelevonatait. Elsőrangú magyar publicisták, tudósok műveit. Tisza azzal a szeretettel veszi kezébe a hosszú korrektúra íveket, amelyet minden igazi talentum iránt érez. Csakhogy az ő új feladata magasabbrangú: nemcsak elsőrangú cikkeket akar a Magyar Figyelő számára, hanem elsősorban azt kívánja, hogy a lap minden közleménye annak a nagy alapgondolatnak legyen fényes kisugárzása, amellyel a Magyar Figyelő a mi kultúránkat szolgálni akarja. Egy nagy veszedelmet vaskézzel hárít el a laptól Tisza : azt, hogy semmiféle pártpolitika oda be ne fészkelje magát. Hisz az új szerkesztőnek a célja az egész magyar értelmiség tömörítése. Mily kicsiny dolog volna ehez képest politikailag taktikázni vagy pártcélokat követni. Tisza magasabbrendű szolgálatot tűzött a Magyar Figyelő elé: minden igaz magyar emberé legyen ez a lap, s minden igaz magyar ember, tartozzék bármily politikai párthoz: megnyugvással, sőt reménnyel és bizalommal írhassa alá mindazt, amit a lap a nyilvánosság elé visz. Nehéz Programm, mert kulturprogramm. Ezért kell Tiszának a nyomdai korrektúrákkal éppúgy foglalkoznia, mintha ő maga írná az egész lapot. Természetes, hogy e sokféle munkában hű támasza, munkájának megosztója nem kisebb ember, mint Herczeg Ferenc , maga is elsőrangú képviselője a mi hazai kultúránknak. Vezér és napszámos egy személyben A Magyar Figyelő kéktapétás szobájában szövi a szálakat, amelyek az új revüt összekapcsolják szellemi életünk legkitűnőbb képviselőivel. alkalmával a trónterem előtt körülvették, szeretettel köszöntötték Fejérváry Géza báró volt miniszterelnök, gárdakapitányt, aki ma teljes díszben a trónörökös kíséretéhez tartozott. Mailáth József gróf is üdvözölte : — Ejnye, de gyönyörű az uniformisod, kegyelmes uram? — No, nem olyan gyönyörű, — vágott vissza Fejérváry Géza báró, mint amilyen röpiratot adtatok ki felőlem. — Ez talált — jegyezték meg mosolyogva a delegátusok, csak Mailáth grófnak ment el hirtelenkedve. Kossuth Ferenc, mikor a koalíciós kormány nagyon lelkesen bélyegezte a darabontokat, József Ágost királyi hercegnél odament Fejérváry báróhoz : — Hát hogy méltóztatol, kegyelmes uram. — Köszönöm, jól megbélyegezve — válaszolt Fejérváry báró. Azóta ma találkoztak először. Kossuth közeledett Fejérváry báróhoz, hogy kezet nyújtson, de Fejérváry bárónak éppen sürgős dolga akadt a másik teremben s Kossuthot nem vette észre. — Fejérváry és Kossuth. Budapestről Írjak : A munkapárt körében tegnap leginkább a trónörökösnek a miniszterelnök előtt a véderő fejlesztéséről tett, a koalíciós rezsimet is illető megjegyzését tárgyalták az est folyamán. A delegátusok a trónörökösnél való tisztelgésnek egy érdekes epizódját beszélték. A gyülekezés Egy vásárhelyi boszorkány Farkas Borbála a máglyán. A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában a napokban egy nagyérdekű, testes könyv jelent meg; címe: Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Írója Komáromy Andor, akit Maros-Vásárhely közönsége jól ismerhet, mert mint nyugalmazott tanfelügyelő éveken keresztül élt itt. A munka levéltári adatok, hiteles, szóról szóra közölt dokumentumok alapján adja képét annak a sötét korszaknak mikor Magyarországon székében fölgyujtott máglyák lobogtak és égették halálra az állítólagos boszorkányok testét. — A könyvben megtaláljuk a hires marosvásárhelyi boszorkánypört is. Maros-Vásárhelyt 1752-ben, azon a helyen ahol most a barom vásárokat szokták tartani, a Nepomuki Szt. János kápolnája helyén megégették Farkas Borbála szülésznőt, mint boszorkányt. A könyv nyomán kivonatosan ismertetjük ezt a lokális érdekességű boszorkánypert. A vádirat szerint Farkas Borbála Isten és emberek előtt utálatos boszorkánymesterséget űzött, embereket, gyermekeket és állatokat megrontott; kéri a vád Borbála megtortúrázását abból a célból, hogy társait kivallja. MITTELMANN ÉS BERGER UTÓDA Marosvásárhely. Varrógépek, villamos csillárok, gramophonok kedvező részletfizetés mellett. p. ^ & Lapunk mai száma 6 oldal. L