Székely Napló, 1911. július-december (41. évfolyam, 99-200. szám)

1911-09-02 / 135. szám

2 iskolákat állított fel a legexponál­tabb helyeken, s mint hatalmas er­kölcsi testület jótékonyan éreztette és érezteti hatását ott, hol a magyar kultúra ingadozik. Ahol a magyarság helyzete romlani kezd, ahol csökken az ellenálló képesség, s a faji jelleg ép­e miatt kiveszőben van már, ott megszokott jelenni az Emke, hogy valamiképpen segítsen, s ha eszközei nem is volnának mindig elég hatéko­nyak, nagyon sokat lendít a dolgon az, hogy megjelenésével önbizalmat, kitartást önt a csüggedők szívébe. Éppen az, hogy a magyarságnak ön­magában és erejében való hitét fenn tudja tartani, a megbecsülhetetlen. Az Emke hatása azért szinte párat­lan a maga nemében, mert az elmúlt negyed század alatt kultúr­tevékeny­ségét nem egyoldalúan, hanem a leg­általánosabb értelemben véve fejtette ki, vagyis a szellemi, mint az anyagi előrehaladásért serényen működött. Azok pedig, kik az ünnepi közgyűlé­sen mintegy hivatalos bírálatot fog­nak mondani az Emkáról, joggal mondhatják, hogy kötelességét becsü­lettel teljesítette, hozzájárulási határozatai használ­ható formában részben meg sin­­csenek hozva, részben pedig hiány­zik azoknak a felsőbb hatóságok által leendő jóváhagyása. A vasút megvalósulása ennélfogva szük­ségképpen késik mindaddig, míg egyrészt a kormány kedvezően nem dönt az előtte fekvő kérdé­sek felett, másrészt míg a községi hozzájárulások ügye rendbe nem hozatik. Hol késik mezőségi vasút? A helyi lapok hasábjain úgy­szólván állandóan szerepel a Ma­­rostordai helyi érdekű vasút ügye. Az állandó érdeklődés érthető: a vasút létrejövetele első rangú köz­­gazdasági érdeke az érintet tör­vényhatóságoknak és vidéknek. Arra nézve azonban, hogy a vasút építésének megkezdése mikorra várható, a legellentétesebb hírek keringenek. Hol azt halljuk, hogy épül a vasút, hol meg az ellen­kezőjét. Jelen sorainkra az a legújab­ban határozott formában elterjedt hír ad okot, hogy a vasút finan­­círozásának előmunkálatai teljesen be vannak fejezve, s hogy az építés legközelebb már kezdetét veszi. Vármegyénk és városunk ezen régóta homloktérben álló fontos kérdéséhez illő alaposság­gal utána jártunk annak, hogy ez a híresztelés mennyiben felel meg a valóságnak s legilletékesebb for­rásból a következő tájékoztatást kaptuk. Tény az, hogy egy budapesti előkelő pénzcsoport komoly haj­landóságot mutat a vasút meg­valósítására, de a financírozás conceptiója korántsem tekinthető befejezettnek s több alapfeltételt képező kérdésben még a kormány­hatóság kedvező döntése késik, ámbár ezekre nézve a kellő jó indulat kilátásba helyeztetett. En­nél komolyabb akadály azonban az, hogy az érdekelt községek Séta a kereskedemi iskola palotájában, Marosvásárhely legújabb középülete. Rajta és körülötte még szorgos munka folyik de már egészben elké­szült s befogadásra készen várja az új tanévet a felső kereskedelmi is­kola díszes, hatalmas kétemeletes palotája, mely a város jóvoltából méltóan sorakozik a többi helyi isko­lák impozáns otthonai mellé. A vártéren épült legújabb „alma­mater“ tágas szuterem­je ebédlő, konyha, mosó, fürdő helyiségeket tar­talmazva. A magas földszinten van az igazgatói lakás, iroda, a női osztá­lyok. Az első emeleten nyertek el­helyezést a fiúosztályok, a tanári és tanácskozási termek, könyvtárszoba, utóbbiaknak gyönyörű berendezését Wigand Ede iparművész termei sze­rint Tóthfalussy mű­asztalos készítette. A második emeleten találjuk az in­­ternátus helyiségeit, ötven fiú szá­mára berendezve egy-egy teremre nyolc bentlakó esik Itt van az or­vosi rendelő, kórház helyiség is. Az intézet hatalmas szertárain és laboratóriumain kívül külön elhelye­zést nyer majd a gyakorlati keres­kedelmi iroda, hol a növendékek ré­szére a gyári és kereskedelmi irodák teljes apparátusa mellett sajátítják el a praktikus tudnivalókat s kivált e tekintetben modern, higenikus építke­zésű iskola ugyszólva páratlan lesz az egész országban. Amint az iroda mel­lett lesz a hatalmas díszterem a nyilvános előadások és ünnepélyek számára. A palota hatalmas lépcső­­házát rózsaszínű Zsolnay-majolika, az emeletek lépcsőházát fekete majolika díszítés burkolja. Az építkezést Radó­­­Sándor tervei után Bustya Lajos végezte, mintegy 350.000 korona költséggel, terjedelmes művet irt az annektált tartományokról. A mű célja, hogy az intelligens magyar közönséggel Bosznia és Her­cegovina történetét és közjogi hely­zetét, valamint közgazdasági, néprajzi, társadalmi és kulturális állapotát könnyed modorban, rendkívül sikerült illusztrációkkal tarkítva, megismer­hesse. Reánk, magyarokra mindezeknek alapos megismerése rendkívül fontos és ép azért az író nemcsak politikai szempontból világította meg, törté­nelmi alapon, az annektált tartomá­nyoknak Magyarországhoz való viszo­nyát, hanem arra is rámutat, hogy nekünk e tartományokat tulajdonké­pen még csak ezentúl kell meghódí­tanunk. A munka nyolcadrát alakban, mint­egy 200 oldal terjedelemben, igen szép képekkel, mintegy 20—22 mű­­lappal illusztrálva, amelyek Bosznia és Hercegovina regényes vidékeit, ér­dekes, keleties stilusu városait, nép­viseletét s egyéb, figyelmet érdemlő nevezetteségét rögziti meg a legizlé­­sesebb kiállításban, szeptember hóban fog megjelenni. SZÉKELY NAPLÓ 1911. szeptember 2 IRODALOM. A Bosnyák-Földön Köttevényi Nagy Olivér dr. kassai kir. jogakadémiai tanár, ki Marosvásárhelyen is tartott előadást s kinek jól ismert neve van a tudom­ányos irodalomban és a pub­licisztikában, tanulmányai és a hely­színen szerzett tapasztalatai alapján MI ÚJSÁG A főispán és a székely kongresz­­szus. Gróf Haller János főispánt a vallás és közoktatásügyi minisz­ter személyének és kormányának a kongresszuson való képvisele­tével megbízta. A vallás és köz­oktatásügyi miniszter képviselete mégis elmaradt, mert az augusztus 22-én tartott kongresszusra szóló meg­bízás a minisztérium expediálást végző kezelő személyzetének mulasz­tásából 23-án lett postára téve és 25-én, a kongresszus lezajlása után érkezett gróf Haller János főispán kezeihez, aki noha gyengélkedett, nem egészségi állapota, hanem a fenti késedelem miatt nem tehetett eleget az előkelő megbízásnak. — A Házból, Budapestről te­lefonálják . A képviselőház mai ülésén Berzeviczy elnök jelenti, hogy Lengyel Zoltán ellen össze­férhetetlenségi bejelentés érkezett, amelyet azonban szabálytalan fel­szerelése miatt irattárba tettek. Bemutatja továbbá Csongrád, Pan­­csova feliratát az obstrukció ellen, és több kérvényt a választójog mellett Benedek János a válasz nélkül hagyott interpellációk tár­gyában szólal fel, ekkor érkezik be Kossuth Ferenc, aki Justhat az ellenzék éljenzése mellett tün­tető szívességgel kezet i­r. Elnök ígéri, hogy a válaszolatlan inter­pellációk jegyzékét a miniszterek­nek megküldi. Ezután a véderő­­javaslathoz Nadányi Gyula K Kos­­suth-párti beszél. — Új tanárok. A polgármester elő­terjesztésére a városi tanács a Széc­henyi István felső kereskedelmi isko­lához Gombos Rózát és Tordai Józse­fet helyettes tanároknak nevezte ki. — Felfüggesztett tiszti ügyész. Budapestről telefonálják. Győr város közig. bizottsága mai ülé­sén Német Elek tiszti főügyészt a polgármester feljelentésére, súlyos szabálytalanságok miatt felfüg­gesztette. — Kinevezés. Az igazságügyminisz­ter Jakabos Géza marosvásárhelyi 9. honvédhuszárezredbeli őrmester, iga­­zolványos altisztet, a gyergyószent­­miklósi járásbírósághoz írnokká ne­vezte ki. — Szózat. Budapestről tele­fonáljak: a Kossuth-párt tegnap esti értekezletén elfogadta Kossuth Ferencnek a nemzethez intézen­dő szózatát, mely szerint az ösz­­szes kérdések a szélesebb alapo­kon választandó parlament elé kerüljenek. — Hírek a közig, tanfolyamról. A közigazgatási tanfolyamon a már vé­get ért beiratkozások eredményeképen 59 hallgató jelentkezett, akik közül in­gyenes intern,­helyre felvétettek: Mik­lós Hugó, Szatmári László, Patka Fe­renc, Szabó Lajos, Boros György, Tí­már Dezső, György Elek, Ender Ist­ván, Finta Ferenc, Fekete László, Várterész István, Pap Gyula. Az év­­ről-évre jobban fejlődő tanfolyam ak­kora látogatottságnak örvend, hogy hallgatóinak létszáma maholnap meg­követeli az osztály párhuzamosítást. — Inzultált szerkesztő. Bu­dapestről telefonálják: Molnár Já­nos sátoraljaújhelyi szerkesztőt ma az utcán két suhanc megtámadta és domborokkal életveszélyesen megsebesítette. A támadók édes­anyját Molnár egy népünnepélyen kiutasította. — „Tűzoltó nap*. A „Magyar Or­szágos Tűzoltó Szövetség* azon ké­réssel fordult a közoktatásügyi mi­niszter úrhoz, hogy a tűzoltászat fon­tos ügyének megismertetése, valamint a gyermekek s közvetve a nép érdek­lődésének a tűzoltóságok szervezése és működése felé terelése céljából rendelje el az iskoláknak egy „Tűz­oltó nap“ tartását. Tekintettel arra, hogy folyóiratunkban a „Tűzoltó nap*-ra vonatkozó anyagot is óhaj­tunk adni, felhívjuk a hozzáértőket, miként alkalmas költeményeket, fel­olvasásokat, kis színdarabokat, dialo­gokat stb. beküldeni szíveskedjenek. A kiválóbb műveket kívánatra, szeré­nyebb díjazásban is részesítjük. Cím : „Iskolai Ünnepeink* Szerkesztősége Maros-Vásárhely. — Megőrült a hőségtől. Bu­dapestről telefonálják. A pozsonyi személyvonat Il­od­oszlávy kocsi­jában Atbánia Péter, genfi akadé­miai hallgató ma a nagy hőség­től megörült s társait halállal fe­nyegette. A szerencsétlen fiút a csendőrség elszállította. — Lóversenyek Marosvásárhelyen. A megyei űrlovas egylet a szokásos őszi lóversenyek megtartását szep­tember 22 és 23. napjára tűzte ki. — A Nap ellen, Budapestről tele­fonálják . Brassó vármegye alispánja ma kiadott rendeletével a vármegye területén kitiltotta a Nap utcai áru­sítását. U­j!M­­egn­y­ilt. Uj! Az Alkalmi !Petőfi-tér* 3. , Grexa cukrázdája mellett nagyobb mennyiségű átok érkeztek. Vétel kényszer nélkül megtekinthetők. Csipke, zsebkendő, harisnyák, asztalneműek, vásznak, csipkeszövetek stb. 1000 méter divatos ruhaszövet. Maradékok olcsó árban. Tisztelettel: Schvarcz Simon.

Next