Székely Napló, 1914. július-december (44. évfolyam, 99-200. szám)

1914-07-23 / 111. szám

2 PÉTER JÁNOS a Székelyföld legnagyobb festék áruháza Marosvásárhely, Főtér 36. sz. a. Telefon 4—40. 9 marosvásárhelyi hír­­tábla elnökeiről 175­0 18118-ig. Irta: Dr. Molnár Gábor. IV. Nopcsa Elek, az 1834-ik évi kolozs­vári országgyűlés november 18-án tar­tott ülésében statium presesnek válasz­tatván meg, kis-rhédei gróf Rhédey Ádám, a gróf Rhédey Farkas és széki Teleki Kata grófnő fia, neveztetett ki — modo provisoris — kir. Táblai el­nöknek. Előzőleg Szolnok Doboka vár­megye főispánja volt. Városunkban csak két évig működött, mivel már 1837-ben tartományi kincstárnoknak választották meg a nagyszebeni ország­gyűlésen. 1795-ben vette nőül gróf Teleki Máriát, ki az akkori fogalmak szerint előkelő műveltséggel birt és aki lefordította Blair Hugó tizennégy predicátióját. Ezt a­z időközben a hűséges, és férjét forrón szerető asszony elhalálozván — hátrama­radott munkát a férj nyomatta ki 1827-ben. Rhédey Ádám gróf műkö­dött közre mint királyi biztos és mint a főegyháztanács elnöke 1836. május 26-án Kolozsvárott az Antal János ev. ref. püspök — e sorok írójának apai szülő nagyapjának — beiktatási ünnepélyén. Mint az erdélyi részek leggazdagabb aristocratája halt meg 1849. január 27-én. Két leánya ma­radt az áldott lelkű Klára — báró Ra­­dák Istvánné — és Mária — gróf Mikó Imrénén. — Érdekes az a köztudomású körülmény, hogy Victoria Mary — a jelenlegi angol királyné — anyai ágon a gróf Rhédey családtól származik, amennyiben nagyanyja gróf Rhédey Claudia volt, egy észbontó csodálatos szépség­eit 1835. évi május 2-án vett nőül Würtemberg Sándor herceg. Rhédey Ádám gróf után ugyancsak a nagyszebeni országgyűlésen vargyasi Dániel Elek jelölt vetvén ki a kir. tábla elnöki állására, erre az 1838 január 19-én kelt kir. kézirattal kineveztetett, ő volt a Tabula Regia utolsó vá­lasztott elnöke. Született 1783. július 13-án. Már 1820. november 3-án mik­­lósvárszéki alkirálybirónak választatott meg, 1826. szeptember 14-én kir. táblai ülnök, 1832. szeptember 3-án Felső­fehér megye főispánja lett. Az elnöki esküt 1838. április 2 án tette le. Egé­szen hivatalának élt s politikával csak annyival foglalkozott, amennyiben azt —­ mint az országgyűlésnek hivatal­­bóli tagja — ki nem kerülhette. Az unitárius egyházi életben tevékeny részt vett. Mint egyházi főgondnok 1839-ben Székely Miklóst, később Székely Mózest és 1845-ben aranyos­­rákosi Székely Sándort ő iktatta be a püspöki hivatalaikba. Neki köszönhető az unitárius egyháznak Marosvásár­helyen történt megalapítása. Első neje­­ báró Henter Klára, második neje Cse­­rey Krisztina volt. Az utóbbitól szüle­tett Gábor nevű fia — ki báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége alatt báró- f­ó­ságot kapott — ma is él Pest vár­megyében s dacára 90 éves korának, testi és szellemi erejének teljes birto­kában van. Dániel Elek — a kir. tábla utolsó választott elnöke — a tábla épületében tartotta lakását, hol fényes háztartást vezetett, mely nagy anyagi áldoza­tba került. Egyik leánya Zsófia gróf Béldi Ferenchez ment nőül s anyja lett gróf Béldi Ákosnak, ki hosz­­szu ideig volt Kolozs vármegye és Ko­lozsvár főispánja s most is életben van. A második leányát Emíliát, báró Splényi Antal vezette oltárhoz, ki azonban 10 évi boldog házasélet után 1865. június 13-án elhalt. A marosvásárhelyi kir. ítélő tábla utolsó választott elnöke 1848. mártius 12-én halt meg. Földi maradványait Dicsőszentmártonba szállították. Az »Erdélyi Híradó* 1848. év mártius 17-én megjelent száma következőleg emlékszik meg a gyászesetről: »Vargyasi Méltóságos Dániel Elek ur, az erdélyi törvényes kir. Táblának egy évtizeden keresztül szeretve tisz­telt elnöke nincs többé! Folyó hó 12-én egy azelőtt hét nappal véletlenül meg­rohanó guttaütés miatt előállott fulla­dás következtében este 65-ik évében elhalt a humánus elöljáró, melegkeblű emberbarát, szelíd férj, religosus édes­apa s fedhetetlen bíró. Nyugodjanak békével a feledhetetlen elnök porai.* SZÉKELY NAPLÓ 1914. julius 13. ) ( Gyilkosság Nagyernyén. A részeg ember rémtette. A közeli Nagyernye községnek vé­res szenzációja van. Egy jó családból való de elzüllött ember ittas fővel min­den szóváltás nélkül, és ok nélkül agyonszurt egy muzsikus cigányt, aki a helyszínen a községi kocsmában nyomban szörnyet halt. Szenner Gábor nagyernyei lakost mintegy tiz nap előtt elhagyta a fele­sége s a magára maradott férfi azóta állandóan ivott és szakadatlanul része­gen látták. Vasárnap délelőtt is ittasan állított be a községi vendéglőbe, ahol kiflit kért magának s amig a kiflit ette, valahonnan előkerült vesztére a falu öreg muzsikáscigánya , Kurcsi Samu. Anélkül, hogy legcsekélyebb szóváltás is lett volna köztük, a garázda részeg ember bicskát ragadott s teljes erővel Kurcsiba szúrt, akit a szúrás szivén talált s pár perc alatt ki is szenve­dett. A gyilkos Szenner Gábort, aki 28 éves fiatal­ember a csendőrök nyom­ban őrizet alá helyezték s tegnap be­kísérték a marosvásárhelyi kir. ügyész­ség fogházába, ahol végre kijózanod­ván, kihallgathatták, vallomása annyiból áll, hogy nem emlékszik egyáltalán a gyilkosságra s csak azt tudja, hogy részeg volt. A meggyilkolt cigányt hat árvája siratja. j ! i i jII I r o t t Csiky MiklósTM­ éle minden nap kiemlitás van, mely szeptember végéig fog tartani. Az olcsó árakról kérem meggyőződni ! G­r­o­s­s E­d­e : Tisztelettel Mindennemű zöld, vegyi, tubus és olaj­festékek, festő vásznak,­­fournirok, faragások. Az összes létező lakkok és ecsetek különlegességi nagy raktára. — Ásvány, gép, motor, gőzhenger és autó olajok, elszigetelő és fedlemezek nagybani eladása. Házasságtörés hivatalból. Jaj, azok az orvosszakértők. Ha nem egy szörnyen komoly és szaktudományi közlöny, az Ügyvédek Lapja írná, talán el sem hinnék azt a nem mindennapi válópert, amely az említett újság szerint Kolozsváron ját­szódott le s komikus torzításban adja képét annak, hogy hová fogulhat el az orvosszakértői bölcsesség. Amint az ügyvédek lapja írja, egy fiatalasszony keresetet indított férje el­len, házasságuk érvénytelenítése iránt a címen, mert. .. hogy is mondjuk csak... a férj rossz férj volt, rossz, hanyag és kötelesség nem teljesítő. Az első bíróság a kereset elintézésére orvosszakértőket hívott segítségül, akik avval a megállapítással lepték meg a bíróságot, hogy a panaszos asszonyka voltaképpen nem is asszony, hanem leány, miután azonban a felperes“ min­den felelősséget férjére hárított, noha a szakértők azt is konstatálták, hogy az ő abnormis testalkata oka a név­leges házasságnak, a férjet is szakér­tői vizsgálatnak vetették alá s a vizs­gálat egésszen gyakorlati, empirikus jellegű volt és a férj teljes rehabilitá­­sával végződött. Az alperesnek orvos­szakértők jelenlétében kellett bizony­ságot tennie arról, amit a költők úgy neveznek, hogy... ha férfi vagy légy férfi s ne hitvány, gyönge báb s amit vi­szont a felperes kétségbe vont. A bi­zonyítási eljárás sikere... hogy is mondjuk .. . többszörös volt, az alpe­res ismételten bizonyított s erre követ­kezett az az igazi bohózati fordulat, hogy a bizonyítási eljárás alapján el­utasított asszony most már házasság­törés címén kérte a házasság felbon­tását. A bíróság ennek a kérelemnek helyt adott , megállapítván, hogy a férj szándékos erkölcstelenséget követett el — habár orvosszakértői utasításra is a „megvizsgálás“ során, a házassági kötelesség megsértését konstatálta, amit kivált az támogatott, hogy a „bizonyí­tási eljárás“ többszörös volt. Közbeszólt azonban a kolozsvári kir. tábla, amely megváltoztatta az ítéletet s ismét elutasította szegény felperest, kimondván, hogy ami az orvosszakértői eljárás során — ha többször is — megtörtént, az nem képezi a házastársi kötelesség szándékos, súlyos megsér­tését. Ám az utolsó szó a Curiáé volt, ahol győzött az asszony s mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatásával ki­mondatott az ágytól és asztaltól való elválasztás, — azon bölcs indokolással, hogy a férj — ha orvosszakértői uta­sításra is, — de a különélés tartama alatt többszörös házasságtörést követett el a „bizonyítás“ során s ez bontó oknak tekintendő, így irja ezt — nem a Fidibusz, vagy a Kis Élclap, hanem az Ügyvédek Lapja 28-ik száma, amely a legfran­ciább bohózatokba is beillő jogesetről beszámol. Letartóztatott román diákok­. M­agyar földre jöttek gyalázkodni. — Telefonjelentés. — Romániából harminc főiskolai diák és diáknő érkezett tegnap a határra, hol a verestoronyi szo­roshoz tettek kirándulást. A ven­dégek a vasúton magyar gyalázó dalokat énekeltek és viharosan tüntettek Magyarország ellen s amikor egy csendőr rendrevitette őket, azt leköpték és meglökdös­­ték és szidalmazták. A csendőrség erre mind a harminc diákot letartóztatta és bekísérte a nagyszebeni ügyészség fogházába, ahol őrizet alá vették őket- A diákok viselkedése az utasok közt nagy feháborodást keltett. MI UJSÁG — A trónörökös Budapesten, Budapestről telefonálják. A Tag­blatt szerint Károly Ferenc József trónörökös közelebbről Budapestre utazik és a királyi palotában száll meg. — Uj tb. főügyész. Bernády György főispán, udvari tanácsos dr. Máthéjá­­nos ügyvédet tiszteletbeli városi fő­ügyésszé nevezte ki. — Vasúti pánik. A Szászrégen felől tegnap délután érkező gyorsvonat az utasok nagy rémületére Magyaró állo­más előtt a nyílt pályán megállott s általános pánik tört ki, mert azt hitték­­, hogy karambolveszély van, holott csak az történt, hogy egy újonnan érkezett iparvasúti mozdony feküdt a síneken amelyet csak két órai munka után tud­tak kiemelni onnan s a vonat igy óri­ási késéssel folytatta útját.­­ A Házból, Budapestről te­lefonáljak, a képviselőház mai ülésén elfogadták az illetékjavaslat 29-ik és 30-ik szakaszát Justh János és Polónyi Dezső felszóla­lása után. Polónyi beszéde alatt, aki azt mondotta, hogy az illeték­ügyet az egész pénzügyminiszté­riumban csak egy ember értette s az is meghalt, az elnöki rendre­utasítás miatt az ellenzék lármá­ban tört ki. Az ülés folyik. — Csőmosás a vízvezetéknél. A víz­vezetéki szivattyú telepen a kora ta­vasszal megkezdett kútépítési és az ezzel kapcsolatos szivornyiacső fekte­tési munkák e napokban értek véget és ezzel a vízvezetéki szivattyútelep vízszolgáltató képessége annyira emel­kedett, hogy a hónapok óta szüksé­gessé váló csőmosás végrehajthatóvá lett. A csőmosás, mely a mai nappal kezdetét vette minden nap reggel 5 órától délelőtt 9 óráig tart és ezen idő alatt természetszerűleg a vízré-

Next