Székely Napló, 1924. január-június (54. évfolyam, 1-98. szám)

1924-01-03 / 2. szám

LIII. évfolyam. Targu-Mures Marosvásárhely 1924. évi január 3. csütörtök 2. szám. POLITIKAI UJSÁG Felelős szerkesztő Benkő László Szerkesztőség és kiadóhivatal Benkő László könyvnyomdájában, (saját házában.) Telefonszám: 161Előfizetési árak: Vidékre postán küldve: egész évre . . Itt 6 Leu Fél évre ... 80 Leu Kegyed évre . . 40 Leu Egy hóra . . . 10 Leu Megjelenik hetenkint 40 Szer: hétfőn, szerdán, pénteken, szombaton Egyes számára 1 Leu. Nagy gyermeklelke a magyarságnak mindeddig valami rejtett, alig kicsillanó, de mélységes optimizmussal nézte a történőket. Minden rosszat ideiglenesnek látott, minden fájdalmat mulandónak ítélt. Nem akarta, nem tudta hinni a végzet tartós rosszakaratát. .. Mikor tisztviselői kenyerére már sót facsart a nyomor,, rendületlenül hitte, hogy visszaveszik őket. Mikor az első iskoláját elvették, meg volt győződve, hogy visszakapja rövidesen, sőt még egyeteme is lesz. Mikor lakása,, kenyere, földje, mindene Csákyszalmája lett, akkor is pillanatig se hitte, hogy ez nem a sors csak átmeneti eltévelyedése.. . A magyar iskolák halálhangja volt az,, mely ezekből az álomképekből fölriasztotta: az iskolakérdésnek megvolt az az egyetlen jó oldala,, hogy legalább egy pontban megszoktatta a magyarságot a valószerűségek meglátására és meszszebbre néző gondolatok munkáját tette szükségessé. Da a komoly gondolatokból nagyon hamar — komor gondolatok lettek: a tépődött idegek a reménység csillogásából átvakultak a kilátástalanság fénytelen világába. A könnyen hívőkből rövidesen kishitűek lettek. Ezzel a helyzettel mindennél gyilkosabb mérget jelentő állapot vetette előre riasztó árnyékát. Mi van ma az erdélyi magyarság táborában ? Kilátásalanság, ötlettelenség, tanácstalanság. A magyar munka egyedüli megnyilvánulása: a memorandum-politika elejétől fogva eredménytelenségre volt kárhoztatva. A magyarság nem is kapcsolódott ebbe a politikába —egyáltalán nem használta ki erőit. Akarásai az élet ezer terén úgy széttöredeztek, mintha semmi közös nagy lélek össze nem foglalta volna őket. Közte pedig kallódik jövőnk minden biztatása — egyre késik a megváltó első kapavágás — a jeladás a lelkek felszabadítására. . . Murányi Győző. * A szép asszony hivatását igen tetszetősen vázolja az Aradi Élet a hetilap. A szép asszony hiába kedvese vagy felesége egyetlen egy embernek. Nem az a hivatása, hogy egyetlen egy embert boldogítson. Nem is sejti, nem js, tudja, hogy megjelenésével mindenütt az ismeretlen nagy tömeget boldogítja. Látására megszűnik az unalom, megélénkül minden férfiszem, ruganyossá válik a legrokkantabb ember, megöli az álomkort és minden akaratlustaságot . . . Hosszú tengeri után néha elegendő egyetlen egy szép asszony jelenléte, hogy a hajón mindenki jól érezze magát. Nem is tudja, nem is sejti legtöbb ember, hogy azért nevet oly gyakran szokása ellenére, mert szép asszony van a közelében. Hivatása minden szép asszonynak a nagy nyilvánosság. Legfőbb missziója pedig az volna, hogy a haldoklónak ő csukja be a szemét és erre törvény útján kellene kötelezni, mert akkor maga a Halál csúnya fogalma többé nem lenne. Figyelő Isten nem bottal ver. A francia franc feltartóztatlanul csúszik lejtőjén lefelé. A Ruhr-megszállás kezdete óta zürichi értékelésének több mint egy negyedére esett... Franciaországnak is fizetnie tehát esedékes háborus költségek bünpoltikája után, mellyel konoly kitartó-tulhuzamosan fűti már Európa elnemcsituló nyugtalanságát. Gyözelmi, elbizakodása makáignövő drágasag dagályába ful A vesztes államok — kenyérproblémái kínozzák. K&hivatali, ok osztálya ellátását már már kellett négyszereznie s a nélkülözés mécsem ül el. A vásárlási erő kisérb belső kiegyenlitetlensége friss ipari elsőbbségét veszélyezteti ... A francia franc zuhanása fenyegető figyelmeztetés az országos választások küszöbén. * Hogy Harsia János a szászrégeni szenátor-választáson elhasalt — csak egészen okszerű Nem lett volna természetes, hogy fajtestvérei megválasszák, ő már akkor véglegesen elvesztette képesítését az összes itthoni közpályákra, midőn a polgármester korában levizsgázott a balfogású tisztakezüségből. Az ember nem leplez le, bizonyos hallgatag megálmodásokon nem tör keresztül.. Különöskép, ha a kényes ügyek messze küsző szálai még államtitkári asztalfiáig is elérhetnek. Sohase iparkodjék ez a jámbor úr a helyiérdekű magyar rokonszenvek sovány legelőin túlra! * A pozsonyi magyar „Népakarat“ évzáró mérleget állít fel „csak két rovattal“ — veszteség és nyereség. A „veszteség“-et eltüntette hasábjáról a cseh cenzúra; a „nyereség“-et nyilván nem látta olyan veszélyesnek. Ez pedig a felette rokonszenves, schneidig lap szerint, mely homlokzatán ilyen csinos kis reklámot visel: „Elkobzás után második kiadás“ — a hamis és hazug „demokrácia.“ A “Népakarat“ nálunk se lenne tárgytalan. Őrülten tutedott a mámor Szilveszter estijén. Mennyit mulattak el Maross Zsárhelyen? Különösen hideg és zuzmarás köntösben köszöntött ránk az idén Szilveszter apó. A hagyományos óévet temető Szilveszter estéjén mulatozások, őrült bachanaliák orgiáiba fűlt az emberek mulatságkedve. Az általános gazdasági nyomor temérdek bajai közepette is bőven jutott pénz, hogy a mámor ködfátyolába burkolják magukat az emberek... Kávéház, füstös korcsmák, mulatóhelyek csakúgy roskadásig megteltek az újév-várókkal, mintha a világ szomorú állapota megfordult volna s egyébből sem állana, mint csupa örömnapból... A ragyogó fényes lokálokban folyt a pezsgő, bor, az emberek mindent feledve, átadták magukat — a boldog illúziók karjaiba. Hozzávetőleges számítás szerint a negyedmilliót meghaladja az az összeg melyet Marosvásárhelyen Szilveszter éjjelén elköltöttek Tobzódott a jókedv, azok kik esztendőben egyszer mozdulnak ki lakásukból— most ezreket szemrebbenés nélkül költöttek el mulatságaikra. Szomorú kontraszt az önként adódott összehasonlítás, mely azokat juttatja eszünkbe, akik Szilveszter éjjelén, a kemény és acélhidegségében súlyosan nehezedő téli éjszakát kegyetlen sinyledésük közepette voltak kénytelenek eltölteni. Azokról beszélünk, kiknek nem adta meg a sors, hogy jól fűtött helyiségek melegét és mámorát szürcsöljék s akik nap nap után szivszorongón várják, hogy a társadalom könyörüljön rajtuk. Ezek a szerencsétlenek rajzolódtak önkéntelenül is szemünk elé a vigságok éjszakáján ... — Dr. Bernády György üdvözlése Ősi szokás szerint ujév napján deputációk keresték fel lakásán dr. Bernády György kamarai képviselőt, hogy az uj esztendő alkalmából a polgárság nevében üdvözöljék. Bustya Lajos a Magyar Párt és a Magyar Iparos Egyesület, Tóthfalusi József esperes és Goldner Károly a ref. egyház és kollégium, nevében köszöntötték Bernády Györgyöt, aki meghatva viszonozta . Az új személyazonossági igazolványokkal járó, lapunk előző számaiban részletesen kifogásolt nehézkes és komplikált eljárás ismét iskolai példája annak, hogy a fennálló hatalmi rendszer mennyire súlyossá teszi a legegyszerűbb hivatalos követelményt is. Soha semmiféle könnyítés vagy előzékenység nem nyúl a mindig csak kíméletlenül fejhető fizető „alany“ karja alá. . . Tegnapi kezdettel tehát esedékes minden helyi lakos jelentkezési kötelessége, összes személyi adatainak okmányszerű igazolásával és fényképpel, minek ellenében, valamint a régi igazolvány beszolgáltatásával és joleti kiállítási díjért a rendőrség 23. számú irodájában új igazolványt kap. Vannak akik nem veszik igen aggodalmasan a legfrissebb hercehurcát, de sokan azt a tendenciát sejtik a szigorú szankciókban, hogy így akarnak a magyar lakosságon újból gyéríteni. . . — A pénzügyi adminisztrátor áthelyezése Gh. Stoiceanu marosvásárhelyi pénzügyi adminisztrátort január 1- től kezdődőleg Sepsiszentgyörgyre helyezték át. Utóda: N. Nebedianu. —■ Az uj szászrégeni szenátor. A megüresedett szászrégeni kerületben a szenátor-választások tegnap történtek meg, melyek eredményeképen nagy többséggel Stroiescu Vasiliet választották meg nemzeti párti programmal. — Ki a legnagyobb élő magyar? Szabó Dezső, az „Elsodort falu“ szerzője azon kérdésre, hogy kit tart a legnagyobb élő magyarnak? — azt válaszolta: „A robusztus magyar alkotóerő egyetlen gigászi képviselőjének ma Jászai Marit tartom. A régi magyar óriások generációjából való és valóságos mitológikus anakronizmus a mai ötmilligramraos emberek között. — Jorga a történelmi emlékművek főőre. Bukarestben bizottságot alakítottak az országos műemlékek gondozására és élére Jorga tanárt hívták meg. A bizottság konzerváló gondján már apasztott előre a speciális erdélyi szoborpolitika, mely sok emlékműnek se hordta még a talapzatát is, mint ahogy például a már nem mellékelhető helyi ábrák mutatnák. A csángó függönyök, ágyterítők, törülközők, valamint fehérnemű és ágynemű vásznak karácsony! és újév! ajándékul a soe-:*, a » Székely Szöllőgyár «raktárában voimescu megbukott . A marosvásárhelyi színház sorsa tovább vajúdik. Teljes bizonytalanság minden vonalon. Amikor a marosvásárhelyi színház gazdasági vezetését a társulat kebeléből alakult négytagú „direktórium”vette át, nemsokára Soimescu, a hírhedt színészeti vezérfelügyelő is Marosvásárhelyre érkezett, hogy a lappangó színházválságot megoldja, illetőleg új direktorral fejelje meg a marosvásárhelyi színházat. Soimescu ekkor nagyhangon jelentette ki, hogy három napon belül megoldja az igazgatói válságot, de azóta már harminc nap is eltelt és a színészek még mindig a legnagyobb bizonytalansággal néznek a jövő elé. Közben — mint már a Székely Napló jelentette — dr. Jeremia István városi tanácsost a kultuszminisztérium Bukarestbe hívta be, a színház helyzetéről teendő referálás végett. Tegnap érkezett haza Bukarestből Jeremia tanácsos, aki azt a szenzációs kijelentést tette, hogy Soimescu állásáról lemondott. Valószínű tehát, hogy a vezérfelügyelő bukása új atmoszférát fog teremteni s közelebb hozza azt az egyedül elfogadható megoldást, mely Szabadkay József igazgató személyében nyilvánul meg. Nem értjük, hogy miért kellett ezzel az emberrel, ki az egyedüli komolyan számbajöhető színigazgató, valóságos tojástáncot járatni, holott az illetékes színpártoló körök maguk kezdeményezték idehívását.