Székely Napló, 1929. január-június (59. évfolyam, 1-72. szám)
1929-01-04 / 1. szám
2. oldal. ELÁRUSÍTOK KERESTETSDNEK Or 10 os haszon a forgalomból! c IM A KIADÓHIVATALBAN. Hölgyek figyelmébe! Harisnya és kalap a legolcsóbban ÍZESNÉL in 4. Telefon 335. arcbőr építésére, finomítására előnyök, művésznők sem használnak mást, mint a többszörösen kitüntetett és törv. védett Dn. Biróféle Havasi gyopár örömet. Hölgyek milliói használjáts, Pakis, London, Róma, Bécs, Budapest világvárosokban. Óvakodjunk, értéktelen utánzatoktól Kérjük az ország összes gyógyszertárában, drogériában határozottan Dr. Bíró féle Havasi gyopár örömet. Nagyobb kemence 2 sütővel és vízmelegítővel eladó. Cím a kiadóhivatalban. — 1 és 2 éves gyök. szőlő oltványok 28 fajban többféle alanyon, továbbá sma és gyökeres Rip. Portas, Rip. Rupes iris, Monticola, Rip. X. Berlandieri, Aramon és Mourwedre, továbbá sima és gyökeres hazai vesszők. Tölgy, fenyő és más erdei facsemeték, vadrózsa alanyok, akác és Gledichia csemeték, valamint szőlőkarók nagy mennyiségben. Árjegyzéket ingyen küld: Tóth János Abaújszántó Jászay tér 25 szám. $Sa% % irredenz márvány lappal, 1 asztal, 6 drb. bőrrel bevont széke eladó. üdvözölte, viszont a tanári kar nevében Nagy Endre igazgatót Trózner Lajos tanár vezetésével keresték fel. Dr. Bodolla Ferenc főgondnokot a ref. egyháztanács üdvözölte , Tóthfalusi József tartott meleg beszédet. Szénné égett egy babonás brassói öregasszony, akit minden újévkor szesszel szokta lemosni magáról az ó-esztendő bűneit és tévedéseit. Brassó. Az újévi népszokások és babonák, mint a pogány mitrológia valamennyi más csökevénye, sűrűn vezetnek tragikus következményekhez. Elég e tekintetben arra a sok falusi és kisvárosi sötét esetre utalnunk, amelyek évről évre előfordulnak a Lucaszékekkel és hasonló nagy- és kiskarácsonyi boszorkányos hagyományokkal kapcsolatban. A 63 éves Dick Leontina aszszony is, aki régóta magánosan élt Weisz Mihály utca 10 szám alatti lakásában, ilyen babonás hiedelemnek lett az áldozata újév napján hajnalán. A mat róna már évtizedek óta annak a szokásnak hódolt, hogy minden újév napján deneturált szesszel mosta le magát. Ezzel a folyadékkal nemcsak az ó esztendő minden mocskát mosta le testéről és frissítette fel magát újra, hanem belső megtisztulását is jelképezni akarta. Ebben a hitében bízva az öregasszony számos újévnek indult neki új erővel és bizalommal, az idén azonban végzetessé vált ránézve ez a szimbólum Mosakodás közben véletlenül olyan közel került a petróleumlámpához, hogy a deneturált szesz tüzet fogott, lángra lobbant s minthogy senki sem mehetett segítségére, a szerencsétlen öregasszony szénné égett. A vizsgálat megállapította, hogy bűntény nem foroghat fenn s igy a holttestet az ügyészség engedélyével átadták Eisenberger Ernőnek, az asszony egyetlen rokonának, aki a végtisztességéről gondoskodni fog. Mécs László: Egyszerű példa a varjakról. Az őszi égen varjak vonultak ki tudja merre ? Ki tudja honnan ? Csak mentek együtt, egy szív ütemre, ezren tízezren, tompán dalolva a varjú-himnuszt: irigyen álltam, micsoda ösztön! egyszerre ennyi tudja a Nagy Célt és jóban-rosszban együtt tud menni, ki tudja meddig? Lehet: az összest felfaló Télig, vagy új Tavaszig, hol a fészkelés reménye fénylik. Így lelkesedtem az őszi kertben, magamban állván. S ekkor megláttam a varjú-tadást a diófám ágán. Elbújt a lomb közt, s diót vert széjjel fekete csőre, néha felnézett a sok ezernyi fent repülőre. Husángot fogtam s úgy vágtam hozzá, hess varjú, hess, hess, hizlaló koncért ne hagyd a Nagy Célt, de együtt repdess a Lendülettel, együtt a fajtát felfaló Télig, vagy uj tavaszig, hol a fészkelés reménye fénylik. Ó magyar varjak, kikben a Nagy Cél vad vére tombol, kik együtt szóltunk valami őszi nagy fájdalomból! Lent élvezet fák, kenyérfák állnak, csábit az erdő, másnak tündér park, magyar varjaknak halálos fertő, mégis szökdösnek és egyre többen tőlünk a varjak, nekünk halálos tilalomfán fészkeket raknak, feladva mindent De mind csak szádunk, lehet: a Télbe, hol mind lehullunk, lehet: Tavaszba, teljesedésbei Jaross Béla beszéde. Elmondotta a Magyar Párt népes küldöttsége előtt karácsony másodnapján, dr. Sebestyén Miklós társelnök üdvözlő beszédére. körülmények között nem járult volna hozzá, hogy a marosvásárhelyi plebános lelkipásztori munkájának eredményessége egy politikai szerepléssel kockáztassék. Hozzájárult azért, mert úgy látja Főpásztorom is, hogy a romániai magyarságnak, mint népi személynek minden problémája, életlehetősége és érvényesülése ez időszerint csak a Magyar Párt politikai keretei közé szorulentkezhetik. Pedig egy nemzetnek az közjogi életében ennél : Európa egyetlene sem elégedhetik vizet csupán egy vulatba szoritéssel, hogy üzés esénkfazadság. Ez a szoba kétszáz esztendő óta csak olyankor volt ilyen teli, mikor Marosvásárhely a plébánosait temette. Engem ma itt ennyien életre hívnak, még pedig a politikai élet verejtékes porondjára. Ezen a téren, mely tudománynak is a legszövevényesebb, nincsen múltam. A napi politika pedig, amelyről köztudomású, hogy társadalmi megosztás * alkot mindig elvi vat*4’ pártokat s tám-' érdekeli'1*'’ n*' teljes szabadság, az életkifejtésnek minden lehetőségével, — korlátozva egyesegyedül az állam azon törvényei által, melyek a társadalom biztonságát veszélyeztetni nem engedik, de amelyek természetszerűleg minden nemzetre , többségire és kisebbségire egyformán fennállanak. E tekintetben reánk nézve tanulságul az egykori magyar állami román kisebbség álláspontját páratlanul bölcs alaptételekben fogalmazta meg Bariţiu 1848 május 15 én a balázsfalvi katedrálisban mondott beszédében: A nemzetnek nem járhat ki kevesebb jog, mint az egyes személyeknek, mert a nemzet nem más, mint az egyes személyek összesége. Az egyes személynek legsajátosabb joga pedig a szabadság, hogy szabadon fejthesse ki mindazon tehetségei, melyeket a Teremtőtől kapott. Mindenki úgy jár, ahogy tud; úgy táplálkozik, ahogy neki jól esik; azt szereti, ami igényei és idegzete szerint neki tetszik, és úgy beszél ahogy tud. Isten és a természet elleni követelmény volna azt kívánni bárkitől, hogy máskép beszéljen, mint ahogy tud, éépen úgy, mintha azt kívánnám tőle, hogy máskép járjon, más formában mozogjon, étkezzék, szeressen, mint ahogy neki az természete. Hol vagyunk mi csak ettől a személyi szabadságtól is ? Mit ér nekem az a szabadság, hogy választáskor a szavazófülke némaságában kezemmel ráüthetem a bélyegző „ votat” -ját szabad választásom szerint, mikor talán ugyanazon helyeség talán ott függ az ukáz : vorbit numai...! — kezemnek több jog biztosittatik, mint a nyelvemnek! Személyi szabadság az vájjon, hogy öltözhetem akár 50 szinüi és szabású ruhába, de van 3 szin, amelytől az állam acélabroncsai recsegni kezdenek? — Ültethetsz a kertedben 100 féle virágot, csak épen 3 féle szinváltozatra úgy vigyázz, nehogy majd halálnak halálával halj! — Énekelhetsz, akár még kurjongathatsz is az éjszaka éjféli csendjében, amint a torkodon kifér... szabad vagy ! csak épen azt a dalt, melyben kéred Istent, hogy téged és a nemzetedet megáldja, beléd fojtja — azt mondják — az állambiztonság érdeke?! Mivel pedig ugyanannak a Banciunak vaslogikája szerint a nemzetnek, mint népszemélynek, sem lehet kevesebb joga, mint az egyeseknek, következik belőle, hogy a román állam keretei közt elhelyezkedett magyar nemzet, mint ilyen, szabadon akar élni nyelvében, szokásaiban, vallásában, kultúrájában, — gazdasági, társadalmi és a közpályákon való érvényesülése egész teljességével az emberi élet minden fórumán. És mert ez 1928 ban még nincs igy és hogy ez mentős előbb máskép legyen, — ha nem is egészen úgy, amint azt az Isten és a természet törvénye megkövetelné, hanem legalább is úgy, ahogy azt a párizsi egyezmény és a gyulafehérvári határozatok részünkre spontán biztosították. Íme annak igazolása, hogy a Magyar Párt igazában több, mint egy a napi politika érdekeiért verekedő parlamenti alakulat. — Ez most a mi egyetlen nemzeti szövetségünk, amely egy ezeréves SZÉKELY NAPLÓ