Székely Napló, 1930. január-július (60. évfolyam, 1-77. szám)

1930-01-22 / 10. szám

LX. évfolyam. Târgu-Mureş, 1930. évi január hó 22. szerda 10. szám. POLITIKAI ÚJSÁG SSÍS csütörtökön és szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal Benkő László könyvnyomdájában. — Telefon­szám: 161. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Benkő László. Előfizetési árak vidékre postán küldve: egész évre 400 lej, fél évre 200 lej, negyed évre 100 lej, egy hó­napra 40 lej. T7 „ , „ , . (Telefon 161) Ügyes szám ára: 2 lej. Nyílt levél a Belügyminiszter Úrhoz! Ezen cikket a Romániai Nyomdatulajdonosok hivatalos lapjából, a három nyelven megje­­lenő „Grafic Union“-ból vesszük át. A „Monitorul Oficial* egyik száma tudtára adja az állami hatóságoknak, hogy 80 millió értékű nyomtatványt tud az állam­nyomda elkészíteni és felszólítja a hatóságokat arra, miszerint nyomtatványszükségletüket az ál­lamnyomdában rendeljék meg, és csak akkor szabad a megbízást magánvállalatoknak adni, ha munkatorlódás miatt azt az ál­lamnyomda visszautasítaná. Gondolt-e és mit gondolt, Mi­niszter úr, hogy ezt tétlenül fogják e Nagyrománia nyomdatulajdonosai nézni és eltűrni ? Tudja e, Miniszter úr, hogy nemcsak a nyomdai munka, de minden egyéb sajtótermék, kul­turális, gazdasági stb. nyomtat­vány az ólombetűkön keresztül kerül az olvasó elé? Tudja-e, Miniszter úr, hogy az ólombetűk katonáinak a tábor­nokai a nyomdatulajdonosok ? És tudja e végül azt, hogyha ennek a rendeletnek érvényt sze­rezne, úgy a nyomdák 50%-a becsukhatná ajtaját és akkor ki­fizeti a folyton emelkedő újabb és újabb adókat? A sajtótermékek (mégha állam­­támogatók is azok­ szintén az ólombetűkön keresztül kerülnek a nyilvánosság elé. És azoknak igazgatói, tulajdonosai, szerkesz­tői is legtöbb esetben a nyomda­tulajdonosokból kerülnek ki. Vájjon gondolt- e arra, Miniszter úr, hogy amikor egy ilyen ren­delettel a nyomdatulajdonosok zsebében kotorászik, milyen el­keserítő, elkedvetlenítő hatást ért el minden egyes nyomdatulajdo­nos lelkében ? Nem akarunk fenyegetőzni, de ezeket nyíltan le kellett írnunk, és a nagy veszélyre fel kell hív­nunk figyelmét úgy a romániai nyomdatulajdonosok, mint a mun­kások nevében is. Kérve kérjük, ne bénítsa el se a kultúrát, se a sajtót, mert az a fokmérője ma egy modern államnak. Vagy pedig akkor szedje össze a romániai sajtóorgánumokat is, melyeket a nyomdatulajdonosok nagyrészt áldozattal tartanak fenn és saját üzemében dicsérje az állam vezetőit, akik ilyen rendelet­­tel százával akasztják meg a nyomdai üzemeket és a leginte­­ligensebb munkásellem ezreinek kezeiből ütik ki a szedővasat. És gondoskodjon azután adó­fizetésről az államnyomda jöve­delméből, valamint a nyomdai munkások ezreinek eltartásáról is. Mi pedig az adókivetéshez elvisszük magunkkal azt a ren­deletet, mely megfoszt bennünket, családunkat és munkásainkat a megélhetés kenyerétől. Ha azután jól beválna az ál­lamnyomda működése, ilyen mó­don a többi ipari szakmákat is lehetetlenné teheti hasonló üze­mek felállításával. A 80 millió lej értékű munkából vármegyénkint másfél millió esik és van vármegye, melynek nyom­dai terméke alig haladja meg ezen összeget. Honnan és miből fizessük tehát a felemelt adókat? Memorandu­mok, borítékok, névjegyek és báli meghívók árából? Feleletét kérjük és várjuk erre Belügyminiszter úr! Benkő László. Magyarország sikerét jelentik a Hágában létrejött megegyezések A hágai jóvátételi konferencia kétheti megfeszített munka után tegnap véget ért. A tárgyalások kétségtelenül legbonyolultabb pro­blémáját a jóvátételek és ezek ke­retében a magyar jóvátétel kér­dése képezte. Amint a jelentések­ből kitűnik, az utolsó órákban si­került elvi megállapodásra jutni ebben a kérdésben is. A megegyezés szerint Magyar­ország jelentős sikereket ért el, amennyiben lényegesebb áldoza­tok nélkül megőrizte pénzügyi szuverenitását s kivívta a trianoni békeszerződés 250. szakaszában lefektetett elvek érvényesítését is alattvalóinak vegyes döntőbírósá­gok közbejöttével való kártalaní­tását illetőleg. Ennek ellenére a kisantant államaihoz való viszo­nyában nagy javulás állott be. Február tizenötödikén megkezdi működését az adóprés. Bukarestből írják : A pénzügy­minisztérium elhatározta, hogy az idei adókivetéseket február 15-én kezdik meg. Miután az adókivető­­bizottság működését megszüntet­ték, az idei kivetéseket a pénz­ügyigazgatóság bizottsága eszközli. A pénzügyigazgatóságok kötelesek munkarendet összeállítani, vala­mint tablót készíteni azokról, akiket a kivetésekkel megbíztak és a tablókat legkésőbb január 25 éig a minisztérium elé terjeszteni. A pénzügyigazgatóságoknak vi­gyázni kell — mondja az erre­­vonatkozó körrendelet,­­ hogy olyan emberek kerüljenek az adó­kivetéshez, akik megfelelő módon tudják az állam érdekeit megvé­deni. A munkarenddel kapcsola­tosan semmiféle halasztást a mi­nisztérium nem engedélyez és a munka menetének biztosítása ér­dekében az egész anyagot az adó­kivetésekhez legkésőbb február 8-áig arra a helyre kell szállítani, ahol a kivetés megtörténik. Feltörte a koporsó fedelét a sír szélén a tetszhalott. Newyorkból írják: ,Quveretaro­­ban egy temetési menet már majd­nem a sírhoz ért, mikor a tetsz­halott a koporsóban magához tért, fellökte a koporsó fedelét, leug­rott a földre és a kapu felé kez­dett szaladni. A temetési menetben óriási pánik tört ki. Az emberek sikol­tozva menekültek, áttapostak egy­­máson, sokat a sírkövekhez szo­rítottak, úgy hogy több súlyos sebesülés történt. A tetszhalott végül is teljesen magához tért, a hozzátartozók is ráeszméltek a helyzetre és nagy örömmel vitték haza az életrekelt embert. — Az 1930-as kontingens be­vonulása. A kolozsvári hadkiegé­szítő bizottság parancsnoksága az érdekeltek tudomására hozza, hogy az 1930 as kontingensek bevonulása 1930 március elsején lesz. l­jön a spanyrolnátha. A bu­karesti egészségügyi hatóságok je­lentik, hogy ez évben a spanyol­nátha igen súlyosnak ígérkezik. Az ez évi betegség alacsony láz­zal fog kezdődni, ami későbben veszedelmesebben fog kompliká­­lódni. A hatóságok már jó előre meg kell tegyék az óvintézkedést. A nátha ellen ki-ki a saját módja szerint is védekezhetik. Legcélsze­rűbb, ha az ember tartózkodik a nagy tömegektől, vagy zsúfolt termekben való megjelenéstől. A Polgári Bál a magyarság bálja, mindenkinek ott kell len­nie február 8 án. — Megdrágult a vasút. Az államvasutak vezérigazgatósága el­határozta, hogy a vasutasok mun­káspénztára javára a személyi ta­rifa és a teherdíjtételeket 5 szá­zalékkal felemeli. Ez a felemelés január 15-én lépett életbe. Az ország bármelyik állomásáig szóló vasúti jegy ára után öt százalé­kot kell kifizetni. A külföldi je­gyeknél csak a határállomásig szá­mítják az öt százalékot.­­ Bombát dobott a gimná­zium udvarára. Egy varsói gim­názium tizenhárom éves tanulója afölötti elkeseredésében, hogy rossz jegyet kapott a matematikából, bombát dobott a grodusi gimná­zium épületére. Az épület nagyob­bik része összeomlot, egy tanuló súlyosan megsebesült. Egy tanár és 14 tanuló csodálatos véletlen folytán menekültek meg. A hiva­talos rendőrségi eljárás megindult. TŐZSDE, A mai deviza árfolyamok: 1 pengő _ _ 29 45 lej 1 dollár _ _ 168.15 lej 1 osztrák schilling 23*75 lej 1 angol font __817.50 lej 1 márka______ 40-25 lej 1 Ura­­____ 8*85 lej 1 svájci frank __ 32*60 lej 1 francia _ _ 6*65 lej 1 cseh korona_ 6 lej Zürichi nyitás január 21-én : Berlin — ... 123 49. Amszterdam _ 208.07, V. New-York _ _ 616.85 London ______. 25.16,25 Paris__... _ 20 30,50 Milánó _ _ 2705 50 Prága ~ 15*28 75 Budapest — __ 90-40, Belgrád _ __ 912.90 Pasarisi__ __ 807 % Varsó—. ... 58-15, Bécs___... 72 70, KOLOZSVÁRI TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS HITELBANK R. T. MAROSVÁSÁRHELYI FIÓKJA Saját tőke: 141 millió lej. Betétek­: 681 millió lei Minden bankügyletet a legelőnyösebben végez. «Mm Betéteket elfogad! mmmm

Next