Székely Nemzet, 1883 (1. évfolyam, 1-198. szám)
1883-11-08 / 170. szám
November 8. Szterényi József nevű fiatal egyén jött Budapestről, ki ajánlkozót szerkesztő-kiadónak. A magyar párt 5-ös bizottságához utasítottam, melynek én is póttagja voltam. E bizottság kereken és egyhangúlag kimondotta, hogy a jelen viszonyokat nem tartja alkalmasnak egy brassói magyar lap kiadására. Az ifjú ember néhány pártfogója erre népgyűlést hívott össze a „Medve“ vendéglőkertjébe és ott kimondotta egy brassói magyar lapnak a legrövidebb idő alatti megindítását. Szterényi most a tekintélyes „Brassói Magyar Társalgóhoz“ fordult, de ennek választmánya kimondotta, hogy a Szterényi által, mint aki itt a viszonyokat nem ismeri, megindítandó lapot nem fogja pártolni. A választmány határozata ellen pár kaszinói tag a közgyűléshez folyamodott, de a közgyűlés a választmány intézkedését helyeselte. Erre a magyar párt 25-ös bizottsága hírlapilag provokáltatott, hogy adjon életjelt magáról. Megtörtént ez is. A hírlap kiadására Dr. Weisz Ignácz ügyvéd vállalkozott. A 25-ös bizottság kiküldött egy kisebb számú bizottságot, hogy a lap programmja és költsége felől terjeszszen elő javaslatot. Dr. Weisz ügyvéd úr megírta a programmot, melyben a párt lapját saját lapjának nevezte és a költségvetést feleslegesnek mondotta, miután ő akarja kiadni párt lapját, egy felügyelőbizottság őrködése alatt, ha 300 előfizető lesz. Ezen programmot és Dr. Weisz úr kiadói minőségét a magyar párt 25-ös bizottsága egy közelebbi ülésben, amelyben tizenegyen voltunk jelen, 6 tag ellen elfogadta és a közelebbi nagygyűlés elébe terjesztendőnek ítélte. A közgyűlés ma szabályszerűen megtartatott. Jelen volt valami 100 magyar polgár. Harmath Lajos ügyvéd, mint a párt elnöke, a gyűlést megnyitván, indokolta, hogy miért nem hívhatta össze eddig a közgyűlést, tudatta, hogy a 25-ös bizottság ideje letelt, a bizalmat megköszönte és az elnöki széket elhagyta, kérvén a gyűlést, hogy válasszon korelnököt. A gyűlés egyhangúlag Majer József ügyvéd urat kiáltotta ki korelnöknek. Erre Dr. Weisz Ignácz, a 25-ös bizottság jegyzője előadta a bizottság másfél évi működését, mely annyiból állott, hogy a kisdedóvoda ügyét a 25-ös bizottság kebeléből több értekezlet után levettem, a lap ügyében több eszmecsere folytattatott, de eredményre nem vezetett, de végre a bizottság legközelebb egy szavazattöbbséggel elhatározta, hogy a Dr. Weisz úr által megindítandó lapot a párt lapjául elfogadja és a közgyűlés elé terjeszti. Itt van tehát a lap ügye, határozzon a párt, amelynek a mai gyűlésre aligha egyharmada megjelent. A közgyűlés komoly és higgadt tanácskozás után kimondotta, hogy a lap megindítását ez idő szerint nem tartja szükségesnek, a párt a 25-ös bizottságnak megválasztását is elhalasztja. Ezzel a gyűlést a korelnök bezárta, de már kevéssel azelőtt a polgárság egy része csendesen elhagyta a termet, látva, hogy a lap kiadása ez idő szerint elhalasztatott. Volt, tengett, meghalt! Jól tette ! Koós Ferencz, alább a philológai tanszakok tanárai olaszok legyenek s a magyar tankönyvek kiküszöböltessenek. — Fiume városa különben legközelebb külön tanfelügyelőt is kap. — Fiuméban ugyanis az állam több iskolát tart fenn. Van ott egy m. kir. állami főgymnázium, állami elemi fiú- és leányiskola, kereskedelmi iskola s az 1882—3. tanév kezdetétől egy felső leányiskola, mely tanintézetekhez járul még egy, főgymnáziumi tanárokból és szakférfiakból összeállított vizsgálati bizottság, mely előtt a tanítói s tanítónői pályára magánúton készült egyének jogérvényes tanképesítő vizsgát tehetnek. Mindezen tanintézetek fölött a kormányfelügyeletet a fiumei kir. kormányzó gyakorolja ugyan, azonban az intézeteknek évről évre való fejlődése s gyarapodása mellett, évről-évre érezhetőbbé válik annak szüksége, hogy a kormány felügyelet egy ott helyben működő külön szakértő közegre bízassák, miután Fiuméban már csak geográfiai helyzete miatt sem lehet az ottani középiskolát valamely magyarországi tankerületi főigazgató, s a népoktatási intézeteket valamely magyarországi tanfelügyelő alá rendelni. Ennélfogva a közoktatási miniszter az összes minisztériummal s a fiumei kir. kormányzóval egyetértőig intézkedett, hogy Fiuméban, a kir. kormányzóság kebelében, az összes ottani tanintézetek ügyeire nézve, egy másodosztályú miniszteri titkári fizetéssel ellátott tanügyi előadó alkalmaztassák, s ez állomás a fiumei királyi kormányzóság 1884. évi költségelőirányzatába fölvétessék. Az ekkép rendszeresíttetni czélzott állomás szükségessége alig szorul bővebb indokolásra. A horvát-magyar feliratú czimereket a napokban a károlyvárosi dicasteriális épületről (Banija) is eltávolították s az adófelügyelőség és illetékkiszabási hivatal azonnal megkapta a maga felirat nélkül való czimtábláját. Az aktusnál Kovacsevics alispán és Blagaics adófelügyelő volt jelen. A magyar delegáczió pénzügyi albizottságának a közös pénzügyminisztérium 1884. évre előirányzott költségvetése tárgyában előterjesztett jelentéséből kiemeljük, hogy az albizottság a delegácziónak a határvám-jövedéket illetőleg a következő előterjesztést tette: 1884. évre a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok részére e czimen bevétel gyanánt 42,746,200 írt irányoztatott elő, mely összegből levonva a kezelési átalányra s fogyasztási adó visszatérítésekre 27,340,000 forintot, marad többlet 15,406,200 frt. A magyar korona országainak határvám-előirányzata 4,938,450 frt, mely öszszegből kezelési átalány és fogyasztási adó viszszatérítések czimén levonva 2,787,000 ezer frtot, marad többlet 2,152,450 frt. Bosznia és Herczegovina részére bevételül 106,220 frt irányoztatott elő, mely összegből a jövedék visszaszolgáltatására és biztosítások visszafizetésére levonva 1,800 frtot marad, többlet 104,420 frt. Mindhárom praeliminarét összefoglalva 17 millió 663,070 forint irányoztatik elő, miből levonva a Bosznia és Herczegovina közigazgatása részére megszavazott 600,000 forintnyi vámátalányt, marad közös költségek fedezésére 17,063,070 forint. A jelen 1883. évre határvámjövedék czímén 14.670,225 frt volt előirányozva és megszavazva, tehát a jövő évre 2.392,845 forinttal nagyobb összeg irányoztatott elő. Ezen magasabb vámbevételi felesleget az albizottság mint indokoltat megszavazásra ajánlotta, miután a pénzügyminiszter által az albizottság elé terjesztett és 1883. augusztus végéig terjedő vámbevételi kimutatás a mult 1882. évi első nyolcz havi kimutatásokkal összehasonlítva 3.521.600 forintnyi több bevételt tüntetett ki. KÜLFÖLD. — nov. 8. Ostromállapot egy szerbiai kerületben. Szerbia tajcsári kerületében a szerb király parancsára kihirdették az ostromállapotot s az azzal járó statáriumot. A kerület egyúttal kir. biztost is kapott Nikolics tábornok személyében. A rendkívüli intézkedést azért kellett megtenni, mert ama királyi rendeletnek, mely a szerb milicziától a fegyverek beszolgáltatását kívánta, a tajcsári kerület lakosai ellene szegültek s több helyütt a közrendet megzavarták. A tonkingi kérdés elintézése után a párisi közvélemény most a radikális balpárt elnökének — Gatineau — indítványával foglalkozik, mely az Orleans herczegek kiutasítását kívánja azzal, hogy a herczegek egyidejűleg kényszeríttessenek összes francziaországi birtokaik eladására. Több részről arra igyekeznek birni Gatineaut, hogy álljon el indítványától, amivel azonban a czél alig volna elérve, mert bizonyára találkoznék másik radikális vagy intransigens képviselő, aki megtenné ugyanazt az indítványt. Egyébként királypárti körökben sokan kívánatosabbnak tartják a párisi gróf erőszakos eltávolítását Francziaországból, mintha otthon marad s óvatosan kerüli a köztársasági hatóságokkal való összetűzést, mert azt hiszik, hogy csakis külföldön bonthatja ki a royalista lobogót s fejthet ki sikeres akciót. Ami pedig a kormányt illeti, azt hiszik, hogy ez ki fogja jelenteni, hogy jelenleg nem ismerheti ugyan el a javasolt rendszabály szükségét, de azért folyton szemmel tartja az orleanistákat s a legnagyobb erélylyel lép fel ellenük, ha a párisi gróf vagy a család más tagja a köztársaság ellen merne valamit kezdeni. Antoine metzi képviselőnek a vizsgálati fogságból történt elbocsátására vonatkozólag a Lothr. org ezeket írja: Hogy a vizsgálati fogságot elrendeljék, alapos gyanúnak kell fenforogni arra nézve, hogy a vizsgálat alapjául szolgáló tényt valósággal elkövették. Mivel az előttünk fekvő anyagból nem tűnik ki, hogy konkrét tények forognak fenn, melyek megállapítják a büntethetőséget, a felségárulás kísérletét illetőleg, a birodalmi törvényszék a vizsgálóbírónak a vizsgálati fogságot elrendelő határozatát felfüggesztette, természetesen Antoine részéről biztosíték letétele nélkül. A vizsgálat azért tovább folyik. Katkov a moszkvai újságban csodálkozását fejezi ki ama magyarázat felett, mintha a Bulgáriában legutóbb történtek Oroszország vereségét jelentenék. Mielőtt az események teljesen földerítve volnának, lehetetlen eldönteni, várjon Oroszország meg lehet-e elégedve azokkal, vagy sem. Ami eddig tudva van, az orosz vereség föltevése ellen szól. A fejedelem rendkívüli teljhatalmának felfüggesztése az orosz meghatalmazott tanácsára s talán a fejedelem akarata ellen történt. Ha nem is történt minden Jenin tanácsa szerint, joggal kérdezhetni mégis: hol itt a vereség ? Az orosz tábornokokat senki sem kényszerítette a fejedelemre, maga választotta őket annak idején, mert a pártok felett állottak s talán azért is, hogy kinyerje Oroszország bizalmát, jóllehet akkor orosz részről szóba hozták, hogy jobb volna talán bolgárokat választania. Sobolev bizalmatlansága a kamarilla iránt, mely ellen Hitrovo is küzdött, hozta létre a konfliktust. A fejedelem sértve érezte magát s talán elviselhetetlennek találta a gyámságot. Egyébként nem kívánta ő a miniszter visszalépését, hanem Ernroth Szófiába küldetését, hogy kideríttessék a valódi tényállás. Vereségről tehát egyáltalán nem lehet szó, kivált mikor Oroszország felszabadított védenczével szemben egyáltalán nem követ önző politikát. Csak azt akarja, hogy idegen befolyástól maradjanak menten s éljenek maguknak és magukért. Nagy területe és csekély népessége mellett Oroszország a maga munkaerejét és tőkéit otthon is alkalmazhatja s kell is, hogy tegye. A görög király bécsi fogadtatása — mint Athénből írják — sok örömet szerzett a görög fővárosban. Abból a szívességből, amelyet Bécsben tapasztalt Görögország királya, azt következtetik Athénban, hogy Görögország közeledni fog Ausztria-Magyarországhoz és Németországhoz és hogy számos félreértés meg fog szűnni. Az orosz császári családdal és az angol trónörökössel való találkozás alkalmával, Görögország jövő magatartásának összefüggő több kérdésről lehetett szó és a király bécsi látogatását e találkozás szükséges következményének lehet tekinteni. Ámbár Görögországban a kormány intézi a külügyi politikát, ez a látogatás mégis hatást fog gyakorolni politikai tekintetben is. A király bécsi látogatása alkalmat szolgáltatott Ausztria-Magyarország közvéleményének Görögország iránti rokonszenves nyilatkozataira és ez is egyik fontos következménye a király bécsi látogatásának. Ezt itt becsülni tudják és a jövőre fejlődni fognak azok a magvak, amelyeket az ausztriai és magyarországi sajtó a görög nép hangulatában elhintett. BELFÖLD. — nov. 7. A fiumei tanügyi kérdés legújabb állása az, hogy a tankönyvek ügyében kiküldött bizottság a panaszosok által kifejtett sérelmeket alaposoknak tartja s fel fogja kérni a közgyűlést: járjon közbe a közoktatásügyi kormánynál, hogy az olasz órák szaporittassanak, legalább is egyenlő számuakká tétessenek a magyarokkal, hogy leg A SZÉKELY NEMZET TÁRCZÁJA. A román népköltészet virágaiból. Ezen a czimen Moldován Gergely 192 lapra terjedő kötetben egy értékes versgyűjteménynyel lepte meg az irodalom-búvárokat. A kötet, mint czime is mutatja, a román népköltészet kiválóbb termékeiből áll, amelyeket Moldován Gergely legnagyobb részben költői nyelven nagy gonddal ültetett át irodalmunkba. A versgyűjtemény a Magyar Polgár nyomdájában igen csinos és ízléses kiállításban jelent meg s kapható szerzőnél (Torda), vagy könyvárusok utján írtért. Néhány mutatványt közlünk a csinos versekből az alábbiakban. A GALACZI VÁSÁR. Tegnap kedd volt, ma van szerda... Csütörtökön, e szép napon, Hires vásár van Galaczon. ... Mosolyg az asszony kilépve. Ha bejön, köny ül szemébe. — Mi dolog az hites társam, Mondd csak, mért megysz ki nevetve, S ha bejösz, köny ül szemedbe ? ... — Tegnap kedd volt, — ma van szerda... Csütörtökön, e szép napon. Hires vásár van Galaczon. Mindenki hajt ökröt, juhot; Az én dolgom csak nem halad... Csak nekem nincs a mit hajtsak. — Ne vedd számba, kedves férjem, Felöltözöm én is szépen, Alól, mint az úrnők szoktak, S arczom olyan ékes lészen, Mint a nap a magas égen! A szép asszonyt fogva kézen, Indulásra voltak készen. ... Összejárták a szép vásárt. Mindenkinek helyét, sátrát, S leültek a sátrak végén, Vizet ittak, megpihenvén. Jön egy czigány, mint a holló, — Eladod tán ezt a szép nőt ? — Nem tarthatom, eladom őt... De nem azért, mert rest, tunya, S férje mellett magát unja. Hanem anyám faggat engem, Oly szegény nőt, hogy vehettem ! — Hogy adod el ? mi az ára ? — — Száz öt lé, meg annyi apró, Egy kendőbe leszámlálva, Annyi rézpénzt hozzátéve: Azt hiszem, hogy nem lesz drága... ... Köpenyét a földre tárta, És a készpénzt leszámlálta. — Vén czigány! mit adsz pénzt értem ? Nem élnél te soha vélem... Vitte tovább a szép asszonyt... Összejárták a nagy vásárt, Mindenkinek helyét, sátrát, S leültek a sátrak végén, Vizet ittak, megpihenvén. S ime jött egy deli hadfi, — Eladod tán ezt a szép nőt ? — Nem tarthatom, — eladom őt... De nem azért, mert rest, tunya, S férje mellett magát unja, Hanem anyám faggat engem, Oly szegény nőt, hogy vehettem ? — — Hogy adod el, mi az ára ? — Száz öt lé, meg annyi apró, Egy kendőbe leszámlálva, Annyi rézpénzt hozzátéve. Azt hiszem, hogy nem lesz drága! ... Köpenyét a földre tárta És a készpénzt leszámlálta. A szép asszonyt kézen fogta, S beültek egy fogadóba. Három napig ettek, ittak, De egymásról mit se tudtak: Ki micsoda, hová való ? — És a hadfi igy beszéle: — Eszünk, iszunk három napja, De közülünk egy sem tudja: Ki micsoda, hová való ? — Nevem Anna, — a „bán“ lánya, Hátszeg-vidék királyának Oldalágon unokája. És a hadfi igy beszéle: — Fia vagyok én a „bán“-nak, Nevem János, unokája Hátszeg-vidék királyának... S im megtudták, hogy testvérek... S kézenfogva a szép asszonyt, Visszavitte őt férjének... — Itt van hölgyed, sógor lelkem, Ne árulgasd, — kímélj engem; Hogy ha újra elfogy pénzed, Teletöltöm én erszényed, — Egy csókért, a mit nőd adott, Ad a pap is bocsánatot. SZÉKELY NEMZET. ÉRJEN TÉGED ... Érjen téged, rózsám, érjen Az a vágy, a mely az engem; A szerelem vágya érjen; — Egész nap ülj a töltésen... Jókor, — később, ozsonára, H°gy égj, mint a gyertya lángja, És azután este felé, Mint a viasz, olvadj belé; Aztán a nagy vacsorára Aludj ki, mint gyertya lángja! 170. szám. MEGYEI KÖZLEMÉNYEK. Háromszékmegye közig. bizottságának november 6-án tartott gyűlése. Potsa József főispán elnök a gyűlést megnyitván, jelenti, hogy Mikes Gyula kir. mérnök távollétében a közlekedési miniszter távirati után Kovács Gábor mérnököt bízta meg a mai gyűlésre az építészeti hivatal ügyeinek előterjesztésével. Ezután Forró Ferencz, kir. tan. alispán olvassa havi jelentését, melyből a következőket emeljük ki: A mult október hóban a közigazgatást illetőleg nevezetesebb esemény nem fordult elő. A megye házánál a javítások be vannak fejezve, de felülvizsgálat még nem történt, minthogy a kapu csak most állíttatott fel. A közigazgatási bizottságnak intézkedése folytán a kézdi-felső-járási szolgabíróhoz állrt, hogy a bereczk-sóósmezői útra kihordott kőhalmok felaprózásáról azonnal intézkedjék, ha másképen nem lehet, napszámosok által is. Egyúttal megkereste a közlekedésügyi minisztert is, hogy az átvételre újabb határnapot méltóztasson kitűzni. Innen azonban még engedély nem jött. A kir. építészeti hivataltól azon értesítést vette, hogy a megye által elvállalt kavicshalmok számba vételére Csaby Andor, kir. mérnök neveztetett ki s november 7-én a számba vételt meg is kezdi és november 8—9-én be is fogja végezni. Ennek következtében a kézdi-felső-járási szolgabiró azon utasítást kapta, hogy a kavics felaprózásával siessen, nehogy az átvételnél nehézség álljon be. Egyúttal meghagyatott neki, hogy az átvételnél legyen jelen. A kavicstöréssel foglalkozóknak 1 frt 80 kr. napidij utalványoztatott, mi azzal indokoltatik, hogy a szolgabíró jelentése szerint olcsóbban kavicstörőket kapni nem lehet. Dr Póka Dezső a kovásznai járásban helyettesített orvos állomását már elfoglalta. A megyei kórháznál eddig alkalmazva volt orvos dr. Kain Károly állásáról leköszönvén, foglalkozását viszi ugyan, de szóbelileg azon nyilatkoz Hogy a midőn éjfél leszen, Halálverejték ervészszen; És a midőn hajnal leszen, Életednek vége legyen; Hogy a napnak áldott arcza, Süssön rád a koporsóba ; — Mert te rútul megcsaltál, Nem tudom mit gondoltál! ITT A LÁNYOK... Ha a lányok, mint a bárány, Hegyoldalon legelnének, Juhász lennék s furulyámon Éjszakán át szólna ének. S midőn küzd a nap az éjjel, Piros hajnal hasadtával, Behajtanám kis kertünkbe S betakarnám a subámmal. A KI SZERET ... A ki szeret s azt rebegi: „Oh, uram ! adj szégyent neki!“ A ki szeret és azt mondja : „Bár ne lenne soha módja !“ Bírjon a rák hajlékával, Ételével, italával. — Mint a hernyó, csússzék lassan, Bővelkedjék a panaszban; Soha senki meg ne szánja; Égjen s mégis egyre fázzék, Enyhülést ne adjon árnyék. Egyék a sas asztaláról, Emberszemtől messze, távol, És nyugodjék, mint a szélvész, Mely ma itt van, holnap elvész, Legyen kő a párna nála, S káromkodás imádsága !