Székely Nemzet, 1883 (1. évfolyam, 1-198. szám)
1883-06-24 / 96. szám
1. évfolyam. 96. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. vasárnap, junius 24. irt .Btke) (f Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgy, Csiki-utcza Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Jókai - nyomda- részvény - társulat SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. PálieS------------------------(áss. 4 Előfizetési árhelyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve . Egész évre . 10 írt — kr. Félévre . . 5 írt — kr. Negyedévre . 2 írt 50 kr. Hirdetmények dija: 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. hová az előfizetési pénzek is hirdetések bérmentesen küldendők. :JKS)-----------------------------Qytfik A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. Nyíjcím)-------------------------IS01%. Előfizetési felhívás. A „Székely Nemzet“ első évfolyamának második felére hirdetünk előfizetési felhívást. A lefolyt hat hónap alatt a közönség részéről valóban nem remélt támogatással találkoztunk; előfizetőink és munkatársaink oly tömegesen csoportosultak a „Székely Nemzet“ mellé, hogy bennünket készséges támogatásuk által hálára köteleztek le. Mikor tehát a második félévre az előfizetési felhívást kibocsátjuk, fogadják. előfizetőink és munkatársaink szíves támogatásukért legőszintébb köszönetünket. A „Székely Nemzet“ eddigi programmjával ezután is arra fog törekedni, hogy a székely nép érdekeinek szószólója legyen minden irányban. Politikai czikkeit, tárcaközleményeit a legjelesebb fővárosi íróktól veszi legnagyobb részben az olvasó. Megyei közleményeink gazdag és változatos rovata nemcsak Háromszék, hanem Csik-, Brassó-, Fogaras-, Udvarhely stb. szomszédos megyék törvényhatósági életét is híven képviseli. Általában arra fogunk törekedni, hogy amennyire szerencsés volt a „Székely Nemzet“ a nagyközönség bizalmát a lefolyt félév alatt kiérdemelni, jövőre még inkább megfelelhessünk a fokozottabb igényeknek is. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenkint négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : egész évre , 10 frt. félévre ... 5 frt. negyedévre . 2 frt. 50 kr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. E helyen tisztelettel kérjük azon t. községeket és egyes előfizetőinket, a kik lapunknál hátralékban vannak, méltóztassanak a hátralékot minél előbb beküldeni és előfizetéseiket megújítani, hogy a lap szétküldésénél akadályozva ne legyen a kiadóhivatal. Tisztelettel S.-Szentgyörgy, 1883. junius 23. A szerkesztőség és kiadóhivatal. Közönség, mely a fővárosi lapok bő tudósításait mohón olvassa, ítél, diskussziókba’ bocsátkozik az esemény felett s pártokra oszlik a vélemény, állást foglal el a bűntény ehetősége mellett vagy ellene, s mikor azt hinné, hogy tisztában van a tényekkel izéete, akkor jönnek a hírek a tárgyalás további folyamáról és meging a biztos talajon álló vélemény, elcsügged a józan ész ítélete és ismét kavarog, ismét zavarosodik a helyzet képe. Nincs ma az a híres jogtudós, az a tárgyalások eddigi folyamáról biztosan, paragrafusok és lelkiismeretbeli meggyőződés után ítélni tudva. Legfeszültebb figyelemmel nézett a közönség Scharf Móricz vallomása és apjával való szembesítése elé. A vallomás megtörtént : a tizennégy éves zsidó gyerek fentartotta a borzasztó vádat a végtárgyaláson is. Mindenki abban a meggyőződésben volt, az apával való szembesítés alkalmával erőt vesz rajta a gyermeki ösztön. Kínos jelenet volt: a fiú szemébe mondta apjának a gyilkosságot s annak részleteit oly hideg egykedvűséggel ismételte, hogy az apa az ó-testamentumból vett átokkal sújtott fiához: „Szakadjon rád az ég!“ E megdöbbentő jelenet megrázta a közönséget és a talányok egész raját zúdította be a hallgatóságba. Egy lélektani rejtély még eddig Scharf Móricz, aki a keresztkérdések ostromát bámulatos hidegvérrel állotta ki és meglepő mathematikai pontossággal vágott vissza a legkritikusabb pillanatokban is faggatóihoz. Ha nem betanult szereplővel van dolga a törvényszéknek, akkor a zsenialitásnak remek példánya a fiú ; ha pedig boszú vagy bárminemű alattomosság késztette őt gonosz vallomására, akkor egy oly megrögzött gonosztevő áll ma a nyíregyházi tárgyalási teremben, akihez hasonlót nehezen szült meg a föld. Ennek a kétségbeejtő rejtélynek, ennek a borzasztó talánynak a végtárgyalás eredménye fogja a kulcsát kézbeadni. A rejtély meg lesz oldva, a titok leple fel lesz takarva, de a fiú magaviselete apjával szemben a vértörvények ösztönszerű logikája előtt még akkor is talány fog maradni. A megátalkodottság és határozottnak látszó fellépés ily válságos pillanatban vagy a polgári törvények rosszul magyarázott tiszteletében vagy az elvetemedett gonoszság legsötétebb játékában keresendő. Bármiként álljon is a dolog, a közönségre közerkölcsiség szempontjából kínosan hat. A lapok eme különös esemény felett hosszú vezérczikkeket írtak. Meg is érdemelte. A büntető igazság és emberi érzület alig vívtak egymással nehezebb harczot, mint most. Ezek után több lap konstatálja, hogy a gyilkosság tényéhez alig fér többé kétség. Elkövették azt a vádlottak. De hogy úgy és olyan czélból követték volna el, amint innen következtetni lehet s talán némi alapon, kell is, arra még természetesen nincs megadva a felelet. A társadalom egy irtózatos balvéleménynyel áll szemben. Ennek az általános hitnek gyökeresen meg kell semmisülnie a nyíregyházi végtárgyalás után, vagy — mi nem feltehető—tények által bizonyossá kell válnia. Az első esetben egy nehéz lidérctnyomástól szabadul meg a társadalom, az utóbbi esetben ..................De ne is beszéljünk erről. Oly képzelhetetlen az, hogy a következményeit sem tudnék most még előre látni. Valószínűleg e hét végén be fogják fejezni a végtárgyalást. Akkor szabad lesz visszamennünk az eset indokaira és mindazon dolgokra, amiket ma még elhallgatunk. Egyet azonban már jó előre is állíthatunk. És ez az, hogy a tisza-eszlári eset meghúzta a halálharangot a zsidó orthodoxia merev tanai felett. Nem kényszerűségből, hanem önkényt jön reá a zsidók felekezete! Tisza-Eszlár. — június 23. A tisza-eszléri rémdráma végkifejlődéséhez közeleg. A törvényszék napok óta tárgyalja már a világra szóló bűnesetet oly fokozott érdeklődés mellett, minőre nincs példa a bűnesetek krónikájában. A nagy tárgyalási terembe csak kiváltságosak juthatnak be a hírlapírókon kívül, s így is zsúfolásig van az tömve. A hírlaptudósítók nemcsak a magyar fővárosból, hanem vidékről és külföldről is nagy számmal vannak jelen. Künn, a tárgyalási termen kívül az izgatottság és feszült várakozás perczről-perczre fokozódik. Az egész ország pedig egy óriás érdeklődő hogy rítus tekintetében elzárkózni a modern társadalomtól nem lehet. Önmaguk önkényt fogják reformálni hitelveiket s az ezekből folyó külső szertartások czafrangjait levetik. Akkor közelebb jön a vallás a társadalmi emberhez. Mindaddig azonban, mig ez meg nem történik, a kettő együtt nem fér meg. A társadalom követeli a maga jogait, a külső szertartásoknak az ő igényeihez való simulását. Ez lesz a tiszaeszlári rémdráma áldásos futójátéka., B. N. : A vadászati törvény végrehajtása Háromszéken. Megyénk főispánja a vadászati törvény végrehajtása iránt következő intézkedést tette a megye alispánjánál: A vadállomány tiltott időben és vadászati időben is jogosulatlan vadászok általi pusztításának meggátlása a hatóság kötelessége lévén , miután sajnosan tapasztalom, hogy ez iránt a hatósági és községi közegek nagyon is lanyhák, felügyeleti jogomnál fogva felkérem nagyságodat szigorú rendeletet intézni közegeihez és kötelességük teljesítésére úgy a m. kir. csendőrség, mint a pénzügyőri személyzetet figyelmeztetni. Az 1883-ik évi XX. t.-czikk I. fejezete 2-ik §-a határozottan megmondja: ki jogosult saját földbirtokán vadászni és a 3-ik szakaszban megrendeli, hogy az előbbi szakaszhoz nem tartozó területek 6 évre legalább bérbe adandók, akár egyesek, akár községek tulajdonát képezik. Ennek következtében, tekintve a közel beállandó vadászidényre és tekintettel a bérbeadás által a községi pénztárra eső haszonra is és különös tekintettel, hogy a bérbeadások által leginkább korlátolható lévén a vadászjegy nélküli, úgy a tilalmi időbeni vadászat is , felkérem nagyságos kir. tanácsos urat, azonnal intézkedni, hogy az idézett törvény 3., 4. és 5. §-ai alá eső földterületek legalább hat évre és még az ez évi vadászidény megkezdése előtt már nyilvános árverezésen a legtöbb ígérőnek bérbe adassanak. Kelt S.-Szentgyörgyön, 1883. jan. hó 7-én. Botsa József, A Háromszékmegye köztörvényhatósági képviselő bizottságának a megye területén birólag megítélhető korcsmahitel nagysága iránt idei május hó 15-ről 107. jegyzőkönyvi pont alatt alkotott szabályrendelete m. kir. belügyminiszter ur ő nagyméltóságának idei június hó 1-ről 32,347. sz. a. kelt magas leiratában foglalt módosításokkal jóváhagyatván, az az alábbiak szerint állapíttatott meg. Szabályrendelet. 1. §. A vendéglőkben, korcsmákban és más italmérési helyiségekben — ideértve azon kereskedéseket is, melyek a szeszes italoknak kicsinyben eladására joggal bírnak, kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések fejében bíróilag megítélhető összeg Háromszék megye területén, oly községekre nézve, hol egy korcsma vagy italonérési helyiség van, 8 írtban, oly községekre nézve, hol két korcsma vagy italmérési helyiség van, 4 írtban, végül oly községekre nézve, melyekben kettőnél több korcsma vagy italmérési helyiség van, 2 írtban állapittatik meg. 2. §. Jelen szabályrendelet minden községben a szokott módon kihirdetendő, s minden italmérési helyiségben magyarul és az illető község jegyzőkönyvi nyelvén, a vendégek által könnyen látható helyen kifüggesztendő, s olvasható állapotban tartandó. Azon vendéglős, korcsmáros vagy italmérő, ki ezen §. rendeletét nem teljesíti, a községi szegény alap javára 50 órtig terjedhető pénzbüntetéssel fog bűntettetni. 3. §. Ezen szabályrendelet folyó évi julius hó 1-ével lép életbe. Háromszékmegye közönsége nevében, Sepsi-Szentgyörgyön, 1883. június 11-én. Forró Ferencz, királyi tanácsos alispán. A Szászok eloláhosodása. A „Net“ egyik erdélyi levelezője, a szász nemzetiségi kérdésről írván, kiemeli, hogy szász nemzetiségi politikát leginkább II.-Szebenben emlegetnek, s hogy Brassóban csak helyi érdek, a hétfalusi magyarságtól jogtalanul eltulajdonított nagyterjedelmü erdőségek birtoka forog szóban, — azután igy folytatja : „A mi Segesvár, Medgyes, Kőhalom és más szász vidékeket illet, van egy tünemény, mire sem a nagyszebeniek, sem a magyar kormány nem figyeltek még idáig , és ez az, hogy a szászság, különösen Régen vidékén, nagy mértékben kezd eloláhosodni. Az már régi dolog, hogy ha egy szebenmegyei és egy brassóvidéki szász egymással összetalálkozik, kénytelenek oláhul beszélni, mert ha anyanyelvükön szólaltak, nem értik meg egymást. Közmivelődési mozgalmak Brassóban. m. Brassó, junius hó. Az 1875. évi szept. hó közepe táján vagyunk. A szülők kézenfogva vezetik gyermekeiket, szívük zálogait a tudomány új csarnokaiba. Tekintsünk be azokba mi is. A belvárosi leány- és fiúiskolák egymás szomszédságában két külön telken, ha nem is épen a legszabadabb és nyiltabb helyen, de mindenesetre hasonlíthatlanul kedvezőbb fekvéssel, mint akár az ev. ref., akár az ágostai hitvallásnak már csak néhai iskolája, vannak elhelyezve, a bolonya-külvárosi iskolák pedig épen semmi kívánni valót nem hagynak fenn s dicséretére válnának akármely községnek. Maguk a tantermek az eszközölt átalakítások folytán, úgy a jó és szép ízlés, mint az egészség, rend és csinosság követelményeinek, melyek a szellemi fejlődésre és gyarapodásra és oly mértékben folynak be, mint a testi egészség fentartására, teljesen megfelelnek. Nem mondhatunk mást a tantermek berendezését, taneszközökkel való ellátását, felszerelését illetőleg sem. Az egyes osztályok létszámához, a kor követelményeihez mérten tisztességesen, gazdagon vannak ellátva mindennemű taneszközzel. Meglátszik minden lépten-nyomon a közoktatási miniszter úr ő nagyméltóságának bőkezűsége, meglátszik, hogy ő nagyméltósága a brassói szegény magyarok ügyét szivén hordja s azoknak szellemi és anyagi jobblétén segíteni, illetve a jólétet előmozdítani, a hosszas várakozást mintegy megjutalmazandó, atyai jóindulattal, szives akarattal igyekszik. Mit szóljunk a tanítótestület tagjairól, azon tanítókról, akikre szivünk zálogainak, szeretve féltett gyermekeinknek nevelése és tanítása vala bízandó, azon tanítókról, a kiknek szellemi erejük mennyiségétől, maguktartásától tettük részben függővé iskoláink s általában helyi magyar tanügyünk jövőjét és felvirágzását? Szemlét tartván az ifjú s mondhatni gyermekies tanitósereg felett, őszintén szólunk, újra reményt veszitünk s kétségek között kérdezek magunktól, váljon ama remény és várakozás, mely szerint emez iskolák közvetítésével fogják az idegen nemzetiségek közös édes hazánkat s még édesebb anyanyelvünket megismerni, szeretni és tisztelni, vájjon eme várakozás ezen tanítók vezetése és pásztorkodása mellett fog-e és mikor fog valósulni? Az élet csalódása a ki állítja, hogy nem csalódott, hazudik az. Csalódtunk mi is, de csalódásunk édes vala s szép jövő reményére jogosított. Az ifjú testület fiatal hévvel, szent odaadással és a mindent meghódítani képes önzetlen szeretet melegével kezdette meg s folytatta nehéz, de magasztos hivatását. Dolgozott és egyre dolgozott, behatolt — megengedett tisztességes után — a társadalom minden rétegébe, felébreszté a szunnyadozókat, buzditá a csüggedezőket, bátoritá a lankadókat s a család és iskola egymáshoz való közeledésének eszméje hintegetésével megvetette alapját azon közvéleménynek, mely ma is kiváló előszeretettel simul és ragaszkodik a brassói állami iskolákhoz. A tanítók között otthonossá vált collegiális viszony és jó közszellem, mi elkerülhetlenül szükséges arra nézve, hogy az iskolaügy kárt ne szenvedjen ; a tantárgyaknak törvény és szakszerű beosztása; a tanulóknak tehetségeik és életkoruk szerinti osztályozása; a tananyagnak a különböző tehetségekhez mért s a kor kívánalmainak megfelelő elrendezése és gyakorlati kidolgozása; az iskolákban uralkodó fegyelem, rend és tisztaság; a tanulóknál már tenyészetté vált pontosság, illemes magaviselet és engedelmesség a nagyobbak irányában; a lelki tökélyesbülés és testben való gyarapodás mindmegannyi tanúbizonyságai a hivatott tanítóknak és gyakorlott vezetőnek, kormányosnak. Ilyen viszonyok és körülmények között nem csoda, ha magyar ember rajongott ezen iskolákért ; nem csoda, ha már az első évben 242 magyar tanuló mellett 53, a második évben 325 magyar tanuló mellett 84 és a harmadik évben 340 magyar tanuló mellett 95 idegen nemzetiségű és ajkú gyermek tanuló édes magyar nyelvünket beszélni és szeretni, együtt zengvén a mieinkkel: „Isten áldd meg a magyart!“ Ilyen viszonyok és körülmények között nem csoda, ha a magyar elem szine-java különös vonzalommal viseltetett a tanítókhoz egyen-egyen és együttesen s megingathatlanul biztosítva látta a brassói magyar tanügyet, mely hivatva van a közértelmiség és közmivelődés terjesztésére és általános felvirágoztatására. De nemcsak az iskola szűk és korlátolt falai között, hanem azonkívül is megtett ezen testület mindent arra nézve, hogy az általános haladásra zsibbasztóan ható társadalmi viszonyokat, a szülők tájékozatlanságát és közönyösségét