Székely Nemzet, 1884 (2. évfolyam, 1-199. szám)
1884-02-21 / 29. szám
II. évfolyam. tkfZd------------------Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgy, Csiki-utcza Matheotics-féle irat,hová a lap szellemi részét illető közlemények kíillemlők. Kiadóhivatal: Jókai - nyomda- résziény - társulat hová *V9-------------------------1 Sepsi-Szentgyörgy, csütörtök, 1884. február 21. ZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. 29. szám.ssts í&JfcS------------------I Előfizetési Ar helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve . Egész évre . 10 frt — kr. Félévre . . 5 frt — kr. Negyedévre . 2 frt 50 kr. Hirdetmények dija 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. ( A ®)--------------------------aatók az tlSszetési pénzt, és hirdettük bérmentesen küldendők. f) ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „SZÉKELY NEMZET“ czmű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenként négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy idén, szükség esetén melléklettel. Kifífizetési tira : Cipész évre 10 frt. félévre ... t1 frt. negyedévre . V frt. fitt hr. Az előfizetéseket legczélszerübb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT mint a „Székely Nemzet“ kiadó tulajdonosa. Háromszékmegye központja. — febr. 20. (s.) A képviselőházban véget ért a járásbíróságok szaporításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Minket különösen a 2. §. érdekelt, amelynek kapcsán remélhető volt, hogy a háromszékmegyei kir. törvényszék sorsa, mely oly régóta függ már a levegőben, kedvező megoldást fog nyerni. Nem történt meg. Dr. Csiky Kálmán, S.Szentgyörgy város országgyűlési képviselője nyomós érvekkel, a ház osztatlan figyelme és érdeklődése között szólalt fel a törvényszék kérdésében s az egyetlen út, amit az adott alkalommal választhatott, az volt, hogy felhívta ez alkalommal a törvényhozás figyelmét emez abnormis helyzetre. Beszédét, valamint az Ugrón Ákosét is egész terjedelmében közöljük. A bíróságok szaporításának napirenden levő tárgyalása alkalmából tehát Ugrón Ákos úr is beszélt. A t. házban gyakran esik meg egy-egy ragyogó szónoklat, mely képes káprázatot kelteni, pedig részletezve a nagy mondásokat, kisül, hogy sok a szemfényvesztés s olvasva ama beszédeket — risum teneatis amici! Ugrón Ákos urnak geográfiai prefekcziója valóban brillians és kedvderitő. E szerint Sepsi-Szentgyörgyöt első építői eltévesztették, nem oda települt a hová kellett volna, mert Ugron ur szerint „Sepsi-Szentgyörgy a megye végén fekszik, csaknem határán. Kézdi-Vásárhely pedig benn fekszik a megyében.“ Semmivel sem kisebb bölcsességet mondás a Mózesénél, hogy kezdetben teremté isten a világot. — A mint nem tudható a kezdet, ép oly kevéssé volt kimagyarázva, hogy hol van Háromszék megyének a vége általában és különösen az a vége, ahol Ugron úr szerint Sepsi-Szentgyörgy fekszik. Ha az akadémiák munkarendjéből a kör négyszögesítése nem volna kizárva, pályázhatnék rá. Háromszék megye W alakúak a 11 völgyterületének középső szárai között fekszik köztudomás szerint Sepsi-Szentgyörgy. Keletre, az orbai és kézdi járások, nyugatra a miklósvári járás. A középső völgyben (Oltvölgy felső szakasza) terül el a sepsi járás zöme. A népességi terület csomópontján, a kelet-nyugati és északi völgyirányban egy képen, tehát a középen fekszik Sepsi- Szentgyörgy és így mindenesetre kevésbé határszéli, mint Kézdi-Vásárhely, mely az előbbitől 355 kilométer távolságban, a lakott terület északi sarkában nagyobb hosszúsági és nagyobb északi szélességi fok allatt fekszik. A lakott területnek, a népességi viszonyok és a közlekedési eszközök mathematikai adatai alapján kell, és csakis ezen alapon lehet meghatározni területi középpontját. Már pedig a miklósvári és a sepsi járás egészen, az orbai járás egyik része (pl. még Zágon is, mert Sepsi-Szentgyörgy—Zágon 289 kim., Kézdi-Vásárhely—Zágon 317 kim.), sőt még a kézdi járás is részben (pl. Maksa—Sepsi-Szentgyörgy 16 kim, Maksa— K.-Vásárhely 20 kim.). Sepsi-Szentgyörgy felé gravitai természetes fekvésénél fogva. Az a nagy terület pedig, a mi a keleti kárpátalji községek mögött Romániáig terjed s melynek szélességi horizontális projekcziója kelet felé Zágontól 25 kim., Kovásznától 20 kim., Zabolától 20 kim., Osdolától 16 kim., Beretektől 16 kim., a sarokban fekvő Esztelnektől 23 kim., az nem lakott terület, hanem három-négyszeres hegylánczból álló erdőség és vadon, legfölebb néhol legelő. S még ha valamennyi medvéje, farkasa, csobán őrzött juha és juhászkutyája annak a rengeteg erdőségnek mind népességi számba menne is és a népességi területen K.-Vásárhely előnyére telepíttetnék le, még akkor sem K.-Vásárhely volna Háromszékmegyére nézve a népességi és közlekedési számadatok alapján grafosztatikai módon szerkesztett profilképén a területi központ és így a politikai súlypont, hanem megmaradna annak S.-Szentgyörgy, vagy kimozdulna az a „Szépmezőn“ legfölebb Komollóig, mely igénytelen és hegemóniára csöppet sem áhítozó kis község távolsága Sepsi- Szentgyörgytől 108 kim., K.-Vásárhelytől 282 kim. Erdővidéknek, illetőleg a miklósvári járásnak közlekedési vonala jelenleg a sepsiszentgyörgy-hidvég-baróthi. Ezen útvonal első községének, Élőpataknak távolsága Sepsi- Szentgyörgytől 106 kim., K.-Vásárhelytől 478 kim. A végső községnek, N.-Baczonnak távolsága S.-Szentgyörgytől 586 kim., K.-Vásárhelytől 941 kilométer. Ha pedig mind a legközelebbi, mind a legtávolabbi község 30 kilométert meghaladóan távolabbra esik K.-Vásárhelytől, mint S.-Szentgyörgytől, akkor nemcsak a regényes Jules Verne, hanem a geográfusok és politikusok is, sőt talán Ugron Ákos úr is meg fogja engedni, hogy a többi tizenegy erdővidéki község is távolabb marad a közelebbinél. De tekintsük a nagybaczon-mikóujfalusi utat kiépültnek és a kézdi vásárhely-torjabüdös-bükszádi útvonalat provizórikus jellegéből kiemelve. Nagy-Baczon nyer legtöbb előnyt s mégis S.-Szentgyörgytől 37, Kézdi- Vásárhelytől 60 kilométernyi út fogja elválasztani. Kézdi-Vásárhely kereskedelmi és ipari előnyeit épen határszéli fekvésének köszönheti, melynél fogva egyfelől Csíknak is (Ihászon) piacra, másfelől közvetlenül kereskedhetne Romániával. Ezen adatok csak azt bizonyítják, hogy Sepsi-Szentgyörgy benn fekszik Háromszékmegyében és kevésbé annak végén, mint Kézdi-Vásárhely, sőt Háromszék megyének mai határai mellett területi középpontja épen Sepsi-Szentgyörgy. Mindezek azonban már eső után köpönyegnek valók. A törvényszék kérdése további öt esztendőre le van véve a napirendről. S hogy most alkalomszerűen foglalkoztunk a megye központiságával, arra is csak Ugron Ákos tapintatlan felszólalása kényszerített. Másfelől pedig egyszer s mindenkorra feleletet akartunk adni arra a sokat feszegetett kérdésre: hol van hát Háromszék megyének központja. A háromszékmegyei kir. törvényszék visszahelyezése hosszú öt esztendőre ismét csak a kegyes óhajtások sorába került. Csiky Kálmán meleg hangon szólalt fel városunk előnyei mellett a nélkül azonban, hogy K.-Vásárhely városról olyanokat mondott volna, mint Ugron Ákos S.-Szentgyörgyről, hogy t. i. „itt nincs is elegendő lakás“, hogy „történeti múltja nincs Sepsi- Szentgyörgynek“ stb. Megengedjük, hogy ezeket a meggondolatlanságokat a készületlenség zavarában ejtette ki és épen azért nem is foglalkozunk vele komolyabban. E helyen csupán annyit akarunk megjegyezni, hogy valamint nekünk nem czélunk egy K.-Vásárhely ócsárlásával a megye méltányos óhajtását, a törvényszék visszahelyezését keresztülvinni, éppen úgy nem lenne szabad, hogy Ugron Ákos a törvényszék Kézdi- Vásárhelyt leendő megtartása mellett Sepsi- Szentgyörgy város ócsárlásával érveljen. Különben mind a két beszédet lenyomattuk, hogy olvasóink maguk ítéljék meg, melyik képviselő ismeri a parlamenti illemet, az-e, aki ócsárol vagy az, aki tárgyilagosan tényekről beszél. Hajdan és most, Hétfalu, február 18. Ha a közoktatásügyi htv. jelentéseket, szaklapokat, vagy a lapok tanügyi és jótékonysági rovatait olvassuk, lehetetlen fel nem ismernünk az óriási haladást, mely hazai közmivelődésünk minden ágában nyilvánul. És ha azon időpontot keressük, mely ezen általános üdvös mozgalomnak kezdetét jelöli, alig hihető s mégis igaz, hogy az a népokt, országos törvények keletkezése idejére tehető. Alig másfél évtized alatt tette meg tehát Magyarország azon utat előre, melyre az előtt egy század nem volt elegendő. Csak a 30-as évekre megyek vissza képért, melylyel egy mostani népiskolát összehasonlítsak s nem győzöm eléggé bámulni azon befolyás hatalmát, melyet a nevelésügy rendezése gyakorolt a társadalom minden osztályára hazánkban. Akkor a kedves emlékű debreczeni ábécze, bibliahistória és Szent Dávid zsoltárai képezték az iskolai könyvtárt ; sulyok alakú nyeles fatáblák helyettesítették a mai csinos irkákat és palatáblákat; a mostani Lickroth féle padok helyett pedig az iskola padozatlan földjébe vert csölöpükre erősített lapos gerendák tették a szolgálatot. A szögletben vesszőkéve, nyakba akasztható szamaras fatábla és a prága (kerekre faragott nyeles falapocska a tenyérbe csapásra) voltak a fegyelmi eszközök : szabatárénak nevezett heti kukuriczacső a tandíj s ősztől tavaszig a tanítási év. Nem beszélt senki arról, hány osztályt végzett a gyermek, csak így mondták: ennyi meg ennyi télen járt iskolába, avagy: betűzök, ábrákosok, olvasók jelölték az egyes osztályokat. Hát a tanító! Szegény mest uram ! Mindenki szolgája, senkinek gazdája. Ha kedvében tudott járni a Tiszteletes urnak, megdicsérte a Tiszt, szent vizitáczió , különben bizonyosra vehette a dorgatoriumot. Tehát alkalmazta magát. Nem mondom, hogy az én gyermekkoromban is ne lettek volna önfeláldozó jó tanítók, de azokról igazán azt lehetett mondani, mit a poétákról: non fit sednascitur. Praeparandia, tanítóképezde, tanítóképző intézet ismeretlen szavak valónak, s ha meglettek volna is nyelvünkben, s gondolati tárgynevek között említhette volna a grammatika. Hát a tanítók fizetése !! És hogy állunk ma ? Ki győzné elmondani. Hadd kezdjem legfelül! Lapunk mindenik számában olvassuk ily kezdetű szakaszok egész sorozatát: „Király Ő Felsége legmagasabb magánpénztárából stb. Mennyire mehet ez évenként! És ez mind iskolai és vallási czélokra, nyelv- és felekezeti különbség nélkül. Ki törődött gyermekkoromban a szegény néptanító szegény gyermekeinek sorsával ? Ma királyi adománnyal járul az atyák atyja összerakott filléreinkhez ! Köny szökik — a hála örömkönye — szemembe s el kell morzsolnom, ha tovább akarom olvasni az uj idők csodaművét, mely még ábrándnak is igen merész lett volna 50 év előtt, mikor czölöpökön ültünk az iskolában. Hogy soha se fogyjon ki az áldó szívből az emberi szeretet s a felszentelt kézből az áldás! A népoktatási törvények keletkezése előtt is voltak tanítóegyleteink. Gyűléseket tartottunk; gyámintézeteket, segélyegyleteket alkottunk ; eljárásunk tökélyesbítéséről tanácskoztunk. De mindezen törekvések a külön vidékek szerint különféle módon és terjedelemben nyilatkoztak s minden támogatás nélkül is lévén, igen apró léptekkel vitték előbbre az ügyet. Ma mindez országos intézménnyé izmosodott. Van országos képviseletünk van orsz. közlönyünk ingyen; van orsz. nyugdíjalapunk; van országos árvaházunk, van orsz. Eötvös-alapunk! Ki tagadhatná, hogy ezen országos intézmények alapköveit, melyekre ezek felépültek, a népokt. törvények tették le ? Ezekre építi évről-évre a nagy kezdeményezőnek legméltóbb utódja, országos közoktatásunk Washingtonja, annyi belátással, mint kiviteli eréllyel és óvatossággal azon csodaerejü melegágyakat, melyekből láthatlan hatalom által élesztve nőnek ki a nemzeti jóllét csírái. Honnan azon általános érdeklődés újabb időben a közmivelődés iránt? Minden hirlap tele van kisebb-nagyobb áldozatok registrálásával, egyletek, társulatok, egyesek jótékony előadásainak, gyűjtéseinek elsorolásával a közmivelődés érdekében. Mióta van ez így ? Mi, kik a régi gárdából még lábon vagyunk, látjuk legtisztábban a különbséget a hajdan és most között. Az emberi szeretet munkássága a legalsóbb rendű emberektől fel a trónig oly sokféle téren és alakban nyilvánul, hogy az alkotmányos nemzeti kormány áldásait Magyarország mostani közéletében föl nem ismerni lehetetlen. Még csak egy pár évtizedig ne zavarja rendes útjára jutott népnevelésünket külső vagy belső viszály s népünk a nyugat népeivel, melyektől hosszas háborúi miatt messze hátra maradott vala, közmiveltségben képes lesz versenyezni. Népkönyvtárakat, olvasó - egyleteket, iskolás gyermekeket segélyező társulatokat, temetkezési egyleteket sat. régebben csak népesebb városainkban lehetett keresni; ma igénytelen kis falukból olvassuk a hírlapi nyilvános elszámolásokat egy vagy más jótékony czélra összetánczolt pénzekről, melyeket ha összeszámolnánk, százezereket tennének ki évenkint. Ezen minden zugba elható általános jóratörekvés nem tulajdonítható egyébnek, mint a népoktatási törvények által fölébresztett közhaladási szellem titkos működésének, mert az előtt ez nem így volt. Habár még sok is a kívánni való hazánkban a közmivelődés egyes ágainál, de a rövid idő alatt tett előmenetelből annyi mégis világos, mikép az alap úgy van letéve, hogy az ügy önmagából minden irányban tovább fejleszthető; csak legyünk bizalommal a közokt. kormány kezdeményező intézkedései iránt s ne kétkedjünk a jó eredmény felől már az első lépésnél. Tout vient á point à qui sait attendre, az az: első a vásár a napjára — mondja La Bruyére — de tudjunk várni. A közmivelődési általános mozgalom közepett nem ritkaság az, miről ezen becses lapok érdemes olvasóit értesíteni akarom ; de mint idők jele, méltó arra, hogy a Bucsecstól távol eső vidéken is tudjanak róla. Hétfalu négy nyugati községéről van szó, melyeket együtt rendesen Négyfalunak szoktak nevezni. Azon hírlapi szomorú feleselésnél, mely újabb időben ezen vidékről vetette a szelet, van itt örvendetesebb dolog is. Ilyeneküt említem fel a jótékonyczélu mulatságokat, melyek itt soha sem szoktak kudarczot vallani. Református majális, református bál, katholikus bál, óvodaestély, kaszinó bál, isk. könyvtár gyarapítására rendezett műkedvelői színi előadás s többféle kellemes módjai az adózásnak napirenden vannak itt s rakják a sövényszemeket a nemzeti előhaladás megkezdett épületére. Ezúttal csak egyet említek meg a fennebbiek közül, melyről más irányban mások is írtak eddig. E hó 9-én a csernátfalusi közs. iskola könyvtára s az állandósított óvoda javára műkedvelői színi előadást és bált rendezett az iskolaszék. Nevezetessé tette előttem ezen estélyt különösen két körülmény: egyfelől az, hogy a szoros értelemben vett munkás nép köréből is számosan vettek részt benne s urakhoz méltó módon mulattak az urak között; másfelől az, hogy nem czigánybanda, hanem székely polgári zenekar működött közre. Micsoda? Székely zenekar ? Kérdheti a tisztelt olvasó. Igen, az aldobolyi ifjú székely zenekar, Vas Pál odavaló néptanító vezetése alatt! Tudomásom szerint az erdővidéki székely községek majd mindenikében áll fenn már évek óta ilyen népzenekar, melyek többnyire fúvóhangszerekkel vannak ellátva. Már, ha egészen eltekintünk is ezen népmivelődési tényező művészi oldalától, csak azon erkölcsi hatás is, melyet az nemesebb szórakozásban oly szegény népünkre gyakorol, elégséges okul szolgálhat arra, hogy a nép igaz barátainak figyelmét fölkeltse s a közs. elöljárók és néptanítók nemes törekvésének legalkalmasabb gyakorlati teréül szolgáljon. Ébresszük hát és ápoljuk a népben a zene és ének iránt mutatkozó őshajlamot, hisz Schiller is azt monda egykor: „böse Leute haben keine Lieder.“ Az ilyen népzenekarok — meglehet — nem fújják még úgy a talpa alá a nótát délczeg ifjú-