Székely Nemzet, 1884 (2. évfolyam, 1-199. szám)

1884-03-22 / 46. szám

Márczius 22. művelődési és gyakorlati jelleget visel magán. És még ma is mennyien költöznek át az óceánon, hogy új tűzhelyet szerezzenek a maguk s a műveltség számára. Sőt a mai Európának még az élet bajai által nem szorongatott, a biztos családi élet szentélyé­hez kötött, műveit férfia is a szabadba vágyódik, saját tapasztalása után akar meggyőződést szerezni arról s élvezni azt, miről oly sokat hallott vagy olvasott. Még a legkellemesebb foglalkozáshoz, a legszellemdúsabb tanulmányhoz, a legfényesebb pa­lotához való odakötöttség sem pótolhatja a haza vagy a távol örökké ifjú természetének élvezetét. Túlfinomult s épen azért gyengítő kultúránk által erősen megtámadott életerőnk csak a természetnek s első sorban a hegységek természetének ősforrásá­nál menthet a maga számára uj tápot. Ez indoka a legújabb népvándorlásnak, mely épen oly ártatlanul, mint humánusan s nemesen a modern touristikában nyilvánul. A touristika pedig szervezetét, — mert melyik tömeges mozgalom nélkülözheti a czélhoz vezető szervezetet ? — az alpesi, hegyi egyesületek­ben leli. A touristika fejlődése és a nyugatról keletre való előnyomulása. A touristika az újkor vívmánya. Sem az ó-, sem a középkor, — eltekintve a kevés kivételtől — nem érezte szükségességét. Csak a 18. században a vándorlást kedvelő, gyakorlati angolok, az egy­szerű természetesség után epedű s az eszményit haj­­h­ászó francziák, valamint az alpok természetének nagyszerűségeivel betelt svájcziak érvényesítették ez ösztönt s keresték föl a szabad természetet. Tu­dósok és költők emelték s nemesitették ez ösztönt s a 19. század minden rendű s rangú művelt embe­rének közvagyonává tették azt. Az alpesi egyesüle­tek, alighogy keletkeztek, már­is nem várt nagy­ságra, nem remélt virágzásra jutottak. Miután a tou­ristika elfoglalta egész nyugati Európát, vontatva a nagy ivalakban elhúzódó Kárpátok, — főleg pedig „Európa gránit viharoszlopa“, a Magas Tátra által, kelet felé is elterjedett. A kelet pedig tárt karok­kal fogadá a touristika eszméjét s annak apostolait s Sz. István koronájának országában a külföldi ván­dorok méltó fogadhatása s a belföldi természetked­velők szervezett egyesülése czéljából megalakult a „Magyarországi Kárpátegyesület“. A természet szépsé­gei élvezetének előmozdítása menházak és hegyi utak építése által, a Kárpátok természeti nevezetességei­nek felkutatása s megismertetése, bel- és külföldi touristák és vendégek pontos és olcsó ellátását és kiszolgáltatását eszközlő befolyás képezték kezdettől fogva az egyesület alapítóinak eszményét. (Folyt. kör.) SZÉKELY N­E­M­Z­E­T. NA­PI HÍREK. — Egy szép adomány. Midőn a „Műkedve­lők egyesülete“ Sepsi-Szentgyörgy város kö­zönségének azon rég érzett hiányán segíteni akart, hogy egy városi toronyóra szereztessék be és ennek megvalósítására azon elhatáro­zással válalkozott, hogy színi előadásokat ren­dez az alap javára, azt tette azon meggyőződés­ből, hogy a közönség részéről a remélt pártfo­gás nem fog hiányozni, ürömmel konstatáljuk, hogy az eddigi eredmény felülmúlta a várako­zást, mert az előadásokra előjegyzett bérlet és az első előadás eredménye már lehetővé tette, hogy a nevezett czélra 100 forint a takarékpénztárba elhelyeztethessék. De legfé­nyesebb tanújelét adta H­áromszék megye köztisz­teletben álló és minden humánus czél iránt lel­kesülő szeretett főispánunk, méltóságos I‘­o­z­s­a József ur, midőn f. év márczius 20-án a t­a­­karékpénztár közgyűlésén a ré­­szé­re jutott osztalékból 200 forintot volt kegyes felajánlani a városi toronyór­a-a lap javára! A „Műkedvelők egyesülete“ — mint az eszmének megpenditője — s mint annak megvalósítására vállalkozó tes­tület, hivatva érzi magát örömmel ragadni meg az alkalmat a nyilvánosság terén teljes el­ismeréssel kifejezni hálás köszönetét azon ne­mes tettért, melylyel méltóságos főispánunk ismét gazdagította nagy tetteinek fényes soroza­tát. Sepsi-Szentgyörgy­ön, 1884. márcz. 21. A Műkedvelők egyesülete. — Öngyilkosság. Lengyel János helybeli ke­reskedőt és családját súlyos csapás érte. Mint rész­véttel értesülünk Lengyel József, a budapesti egye­temen állatorvostan hallgató, tegnap szivén lőtte magát. Hogy mi vitte a fiatal embert a végzetes halálba, tudni nem lehet. A szerencsétlen fiatal em­ber édes­atyja Lengyel János és testvére Csinádi Lajosné már elutaztak a temetésre. — Pályanyertes mű. Az idei Teleki-pályá­zaton a bíráló bizottság a pályadíjat „Az első szerelem“ czimű vígjátéknak ítélte oda, írója Somló Sándor, vidéki fiatal színész, ki már korábban nyújtott be az akadémiához „Sirius“ czímmel egy drámát. A fiatal pálya­nyertes színész ezelőtt három nappal kelt egybe Vadnay Vilma kisasszon­nyal. Ennyi öröm elég 3 nap alatt egy embernek. — Anarchisták Budapesten. A letartózta­tott anaerchisták kihallgatását a rendőrség telje­sen elvégezte és az elkobzott iratok osztályo­zása is be van fejezve. A rendőrtisztviselők, kiket Thaisz főkapitány az előnyomozattal meg­bízott, most beszerzik a letartóztatottakra vonat­kozó egyéb adatokat, mind a tizenhét elfogottat át fogja küldeni a kir. ügyészségnek. Egy kő­­nyomatú lap azon híre, hogy csak öt elfogottat fognak a Fortunába küldeni, tizet pedig hala­déktalanul eltolonczolnak, alaptalan. Az összes elfogottakat fogják átküldeni, utóbb pedig, mi­dőn visszaállíttatnak, kötött útlevéllel kiutasít­ják a fővárosból.­­ A nagyszebeni rablógyilkosok még min­dig újabb és újabb gaztettek elkövetőinek bizo­nyultak. Kimerithetlen az a bűnhalmaz, mely már­is a törvényszék rendelkezésére áll és ha a vizsgálat még sokáig tart, bizonyára olyan dol­gok fognak napfényre kerülni, melyek az embert a saját maga iránti bizalomtól is megfosztják. A legújabb kihallgatás alkalmával Kleeberg hosszas tagadás után bevallotta bűnrészességét a gyújto­gatásokban. Vallomása ugyanaz a mi a Martiné, de a fürészmalom égéséről ő sem tud felvilágo­sítást nyújtani. Martin Rudolf ügyében még nem történt semmi. Az ügyvéd tagadja bűnrészességét, és a vádon kívül még semmi bizonyíték sem fo­rog fenn ellene. — Titokteljes elfogatások Varsóban. Mint a „Dziennik Poznanski“-nak távírják, Varsóban két hét óta szakadatlanul folynak a házmotozá­sok, elfogatások. Minden éjjel elfognak több em­bert. Múlt szombaton 50 embert csuktak el. Az összes házmesterek parancsot kaptak egész éjjen át házaik előtt őrködni, hogy semmiféle idegen a házukba ne lopózhassék. A fogadósok kötelez­­vék minden érkező idegenről kimerítő jelentést tenni a rendőrségnek. Az utczákon feltűnően sok a rendőr, katona, csendőr. A rendőrség e lázas tevékenységének okát mindeddig nem tudják. A városban azt beszélik, hogy Szudejkin gyilkosa, Degajevo Varsóban időz, bár, hir szerint, három hete sikerült neki hamis útlevéllel a külföldre menekülni. Az elfogatások jellegéből azonban most következtetnek. — Pályázat. Postamesteri állomásra Klodolán (H­á­­romszék megye) tiszti szerződés és 100 frt készpénzbeli biztosíték letétele mellett. Évi járandóság: 120 frt fizetés, 40 frt irodai és 200 frt szállítási átalány. Kérvények három hét alatt a nagyszebeni m. kir. postaigazgatósághoz intézendők. Nagyszeben, 1884. márczius hó 18-án. A m. kir. postaigazgató: Foltért. — Az „Ország-Világ"1 czimil szépirodalmi képes­l­ap mióta Régi­ Alajos szerkeszti, a lehető irodalmi magas­ságot érte el. Eddigi számaiban a legkitűnőbb és lapok számára ritkán író tudósok, írók neveivel találkozunk. Márczius 15-iki tartalma pedig olyan névsort mutat fel, mely mindenket meglep. A „tizek“ közül, kik Petőfi egy­korú jó barátai voltak, ma már csak három él: Jókai Pálfy és Degré Alajos. Márczius 15-én az Ország-V­ilág hasábjain együtt látjuk neveiket, egy fényes társaság­ban. A Wilckens és Waidl czég által díszesen kiállított lap tartalma : Jókai levele Degré Alajoshoz. — Adalékok a márcziusi napok történetéhez. Irányi Dánieltől. — Egy lap keletkezése 1848-ban. Pálffy Alberttól. — Márczius 15-b­én költemény Bartók Lajostól. — Mint lett belőlem honvéd. Podmaniczky Frigyestől. — Degré Alajos bará­tomnak. Irta Kladka György. — Megemlékezés a fran­­czia forradalomról az 1848-iki forradalmunk évfordulóján. De Gerando Antonina. — Képlet az 1848/49-iki magyar táborból. Degré Alajostól. — A szájhősökhöz. Költemény. Dömény Józseftől. — A Marseillaise és a foradalom. Szepessy Mátyástól. — Szabadság. Költemény. Lamar­tine után ford. Kerekes József. — Márcziusi napok Bécs­­ben. Kászonyi Dánieltől. — Az Ország-Világ vendégei. Erdélyi Gyulától. — Batthyány Kázmér. Arczképpel. — Törik vagy szakad. Regény. Dregé Alajostól. Folytatás. — Fölmentették I Képpel. — A fekete uszkár. Anstey F. beszélye. Angolból ford. Karlovszky Endre. Vége. — Ira Aldrige szerelme. N. A. — A hét történte. Irta Camille d’Épornay. — Állandó rovatok: Irodalom, szín­ház művészet, kegyelet, lumen, gyászrovat, különfélék, rejtvények, naptár. A márczius 15-iki ünnepi számából az „Ország-Világ“-nak minden fővárosi lap kért egy közle­ményt, a­mi azt az érdeklődést mutatja, mit ez a kitü­nően szerkesztett lap felkeltett. Ajánljuk olvasóinknak. — A háromszéki műmalom-részvénytársaság ügyében összehívott értekezlet megállapodásairól lapunk egyik közelebbi számában megemlékez­tünk volt. Most az alábbiakban közöljük a ter­vezetet, az alapítók névsorát, a­melyből kitűnik, hogy a megye igen tekintélyes férfiai állanak az ügy élén, továbbá azon helyeket, hol a ki­tett ívekre a részvényeket alá lehet jegyezni. A tervezet a következő: 1. A vállalat tárgya: a) műmalom által a búzának lisztté feldolgozása és értékesítése ; b) előjegyzés h­áromszéki gazdáknak búzára vagy termésekre; c) gabonavásárlás, eladás, átalakí­tás és közvetítés. 2. A vállalat tartama : a rész­vénytársaság 30 évre alakul. 3. Alaptőke nagy­sága : 150,000, m­a egy százötvenezer frt osztrák értékben, mely 3000 db 50 frtos névre szóló részvényekre oszlik. Befizetendő következő rész­letekben : a) 10% és 1 frt alapítási költség az aláíráskor; b) 10% 15 nap alatt az aláírás lezárása után ; c) 10% az aláírás lezárása után következő 45 nap alatt; d) 70% az alakuló közgyűlés után következő hó 1-ső napján kezdő­­dőleg 14 havi 2 frt 50 kros részletekben. 4. Aláírás zárideje: az aláírás 1884. Ápril 7-én reggel veszi kezdetét és 8 napig, illetve ápril 15-én esti­­ 1 óráig tart. 5. Az alapítók fentart­­ják jogukat; a) az igazgatóságot az első három évre kinevezni; b) hogy az általuk az aláíráshoz jegyzett részvényekből redukálni ne lehessen. Kelt S.-Szentgyörgyön, 1884. márcz. 16. Borsa József s. k., S.-Szentgyörgyön, H­áromszék­­megye főispánja. Tuzson János s. k., nyugalm. honvédalezredes, Gidófalva, Háromszék. Kupfer­stich József s. k., szeszgyáros, S.-Szentgyörgy. Temesvári János s. k., földbirtokos, Uzon. Szo­­tyori Nagy Károly s. k., birtokos, Szotyor. Imrék Albert s. k., birtokos, Étfalva. Ujjvárossy József s. k., birtokos, Uzon. Ötvös Pál s. k., gyógyszerész, S.-Szentgyörgy. Nagy Károly s. k., bérlő, Hidvég. Bogdán András s. k., birtokos, S.-Szentgyörgy. Id. Császár Bálint s. k., polgár­­mester, S.-Szentgyörgy. Joós Elek s. k., birto­kos, Ivis-Borosnyó. Künte József s. k., ügyvéd, S.-Szentgyörgy. Beteg Bálint s. k., gyógyszerész, S.-Szentgyörgy. Nagy Károly, s. k., ügyvéd, S.-Szentgyörgy. Mélik Kristóf s. k­., birtokos, S.-Szentgyörgy. Bogdán István, s. k., birtokos, S.-Szentgyörgy. Mr. Szász Károly s. k., járási orvos, S.-Szentgyörgy. Benedek János s. k., kir. közjegyző, S.-Szentgyörgy. Kökösy Endre s. k., ügyvéd, S.-Szentgyörgy. Br. Apor Gábor s. k., alispán, S.-Szentgyörgy. A részvényeket alá lehet írni: S.-Szentgyör­­gyön az „Első székely szövőgyár“ helyiségében (piacz, bazár-épület), K.-Vásárhelyen Fejér Ló­­kereskedőnél, Kovásznál! Binder Adolf ,ács gyógyszerésznél, Baróthon az „Erdővidéki taka­­ékpénztár-szövetkezet“ helyiségében. A „SZÉKELY NEMZET“ táviratai. Budapest, márcz. 21. A képviselőház mai ülésében a közgazdasági bizottságnak az ipartörvényre vonatkozó jelentése, a pénz­ügyminiszternek a fiumei új építkezések után pótlólag fedezendő költségről és az adómen­tességről szóló javaslatai terj­esztettek elő. A kataszteri felszólamlásokról és közös költsé­gek pótlásáról szóló törvényjavaslatot általában és részleteiben elfogadván, az ülés véget ért. Budapest, márcz. 21. Az Eisert meg­gyilkolt bécsi bankártól elrabolt papírok egy része megtaláltatott. Február hó 8-án egy Wilckens Conradnak vallott egyén a magyar leszámítoló váltóbanknál 24 leisingi serfőzde­­részvényt elzálogosított, melyek számai az elrablottakkal azonosak. Másnap egy Blau Salamonnak vallott egyén ugyanazon bank­nak két gervis-féle sorsjegyet adott el, me­lyek szintén Eiserttől raboltattak el. A bank vezetősége, értesítette a rendőrséget, mely sietett a fontos felfedezést a bécsi rendőrség­gel közölni. Czegléd, márcz. 21. Dobos János czeg­­lédi városkapitány a márczius 15-iki zavar­gások miatt állásától felfü­ggesztetett. Pétervár, márcz. 21. A senatus hatá­lyon kívül helyezte a pultawai kormányzó­ság azon rendeletét, mely szerint az ingat­lan vagyonnal nem birő zsidók kiutasittas­­sanak. Suakin, márcz 21. A fellázadt területen lakó törzsek egy része meghódolt, a többi szintén hajlandó a meghódolásra. CSARNOK.­ ­«£>. h­álószoboa,­ Dr. Cseh Károlytól. (Felolvastatott a kézdi-vásárhelyi jót. nőegylet márczus­ 11-én tartott fillérestélyén.) (V­égő.) Szóval: az egészséges hálószoba legfőbb kelléke: a gondos szellőztetés. Ez által az ártal­mas váladéktermények eltávolíttatnak, az ártal­mas gombák képződése, fejlődése meggátolható­. De itt hallom szent borzalommal hangoztatni, hogy a szellőztetés által légvonat támad, a­mely oly gyakran idéz elő főfájást, csuzt stbit. Ezen aggodalmakra azonban nagyon helyesen jegyzi meg Sonderegger — ezen kitűnő orvos — : „A dohos, zárt levegő, a­melytől oly kevesen félnek, ellenben lassan, de biztosan vezet gör­­vélykórra, aszkórra, vérszegénységre és kiűző idegbajokra. Tudvalevőleg az Esopus fiatal me­zei egere is a borzasztón kukurikoló kakastól félt s a szelíd macskát szeretetreméltónak ta­lálta . Éva fiai és leányai azonban még sokkal kevésbé eszesek, a mennyiben ők csak a kelle­metlen és a jelenvalótól félnek. Itt még csak azt jegyzem meg, hogy a szo­bák szellőztetésére nagy hátrányt képez a szoba levegőjének vízgőzzeli telültsége is. Ha ugyanis a levegő vízgőzzel telülve van, a vízgőz egy része cseppfolyó alakban kicsapódik, ezen cseppek pedig a falak likacsosságát eltámeszelik és így a természetes szellőztetés tetemesen gátoltatik. Ez pedig nagyon lényeges. Ennélfogva háló­szobánkból lehetőleg mindent el kell távolt­­ani, a­mi a vízgőz fejlődését elősegíti; Így például főzés, vízforralás, nedves ruhák szá­­raztása stb. ne történjék a hálószobában, a­hol különben is elég nagy mennyiségben fejlődik a vízgőz ki, miután egy ember 24 óra alatt a tü­dején és a bőrén át legalább­is 100 gramm, azaz egy liter vizet párologtat el, a­mi elégsé­ges, hogy közönséges hőmérséknél egy 1000 köb­méter nagyságú szoba tökéletesen száraz leve­gőjét (a­mi egy középnagyságú szobának felel meg) vízgőzzel egészen telítsen. Már­pedig a megengedhető legmagasabb vízgőz-mennyiség csak 82 viszonylagos százalékot tehet ki, azaz csak annyi vízgőz lehet jelen, ha egészségünknek nem akarunk ártani, hogy az a levegő ugyan­azon hőmérséke mellett még 18 százalék vízgőzt vehessen fel. Ha a szoba viszonylagos nedves­sége a 82-őt meghaladja, akkor ez már egész­ségtelen. „Látja-e kegyed — mond a kitűnő szaktu­dós Sonderegger — azon ifjút, ki az atyai házat virágzó egészségben hagyta el s rövid lé­legzettel, egy mellhártyalob következményével s a tüdővész csirájával tér haza ? Ő a sötét, ned­ves hálószobában jegyezte el magát a halál szá­mára ! A szegény, nyomorék varrónő a kis ud­­varocskára nyíló nedves lakásban „bénult“ lett és korán megöregedett; sőt a jómódú ur is az ő veséinek bright-kóros elfajulását és a dagadt lábszárakat a nap nem sütötte nedves hálószobá­ban kapta meg. A falon csüngő kard semmit sem használ az eszményi tolvajok ellen, de az azon mutatkozó rozsdafoltok óva intenek tége­det és saját elrozsdásodásdnak előhírnökei, a szek­rényben levő glace-kertyün vagy a szögletben fekvő lábbelieken mutatkozó penész a gyógysze­rész üdvözletét, sőt nem ritkán épen a halál lá­togató jegyét képezi." Íme, a tökéletes hi képe azon helyzetnek a 46. szám, a­melyet a háló­szoba létre­hoz. És mégis, még gazdag, előkelő családoknál is nem ritkán a sö­tét, nedves, szülő, penészes lyukakat szokták há­lószobákul használni s a nagy, világos termeket hiú elfogadási termeknek tartják fel, pedig ép­pen ellenkezőleg kellene eljárni: az elfogadási termekben rendesen csak rövid ideig tartózko­dunk , tehát kártékony hatásukat nem gyakorol­hatják annyira, mintha azok hálószobákká ala­kítva át, a­hol 9—10 óráig kell tartózkodnunk (s még rá éjjel, midőn a nappali világosság jó­tékony hatása sem folyhat be). Végül még csak két dologra vagyok bátor figyelmeztetni. Tudjuk, hogy mindennemű égés, tehát az éjjeli lámpa is, szintén élenyt fogyaszt el és szénsavat termel; nemkülönben az élő nö­vények is éjjel, sötétben szénsavat lehelnek ki (nappal a világosság behatása alatt éppen ellen­kezőleg szénsavat vesznek fel, és élenyt lehelnek ki). Ebből pedig következik, hogy a hálószobá­ban az éjjeli lámpák csak a levegőt rontva, egészségünkre kártékonyan hatnak, úgyszintén az élő növények, virágok is. Ellenben a nappali dolgozó­szobánkban az élő növények levegő-ja­­vítólag működnek. Az elmondottakból következik: a­ki egész­séges akar maradni, annak a hálószobája legyen kellő nagyságú, világos, száraz s gondosan szellőztetett. Egészségünk érdekében mégis csak megtehetjük ezen csekélységeket. És most nagyérdemű közönség, ha ezen fel­olvasásom csak unalmukat növelte, azért első­sorban ne engemet méltóztassanak hibáztatni, hanem azokat, a­kik akaratom ellen­ére engemet ide, ezen felolvasó asztal mellé ültettek, én ugyan elkövettem a bűnt, hogy felolvassak, de a bűn­­szerzőség súlya nem engemet terhel. Már­pedig első fokú bűnösök a bűnszerzők szoktak lenni. Miután pedig ezen felolvasó asztal mellé let­tem ültetve, azt gondoltam, a közérdeknek úgy te­szek legnagyobb szolgálatot, ha oda törekszem, hogy a közönség minél kevesebbszer legyen kény­telen az orvosok segítségét igénybe venni. És ha unalmas tárgy is, de legalább nem önérdek-haj­­h­ászás. IPAR, KÖZGAZDASÁG. Az új vámtarifa Romániával, Brassómegye főispánja által még 1883-ban tett kezdeményezés folytán a l­.-vásárhelyi és brassói iparos egylet által Romániába kivinni szokott ipar­­czikkeinkből egy mintagyüjtemény lett összeállítva, a melyet az illető iparosok felvilágosításai és pa­naszainak meghallgatása után a keresi­, miniszter részéről Bukarestbe e czélra küldött Turóczy Adolf fővámigazgató a román keresi­, minisztériummal a vámtételek pontos meghatározása czéljából folytatott tárgyaláson alapul vett. Ezen tárgyalások közel egy hónap időt vettek igénybe. Turóczy ur f. hó 19-én tért Bukarestből vissza és azon helyzetben vagyunk, hogy az iparos és kereskedő közönség tudomására hozhatjuk azon örvendetes tényt, hogy legkiválóbb kiviteli czikkeinkre nézve jövőre igen jelentékeny alábbszállítása eszközöltetett ki az eddig szedett vámoknak. Ugyanis : Varga (czipész) munkál: feketített, húzott, vikszos és többféle bőrökből, továbbá durva úgyne­vezett kordovánbőrből, a rom. vámtariffa 323. czikk­e szerint 45 frk. (Eddig 324. cz. sz. 90 frnkot fizettek.) Szíjgyártó árul: közönséges feketített bőrökből, továbbá fekete bőrből készült úgynevezett czines övei­, öv szijjal: a 323 ez. sz. 45 frk (eddig 324 sz. 90 frank.) Bőrök cserzett vagy feketített akár húzott, akár sima borjú, marha stb. efféle bőröl­, talpbőr, továbbá az úgynevezett angol hulladékbőr, nemkülönben a durva u. n. kordován is. A 317 ez. sz. 40 frank (eddig 70 frank.) Gyapjú szövetek pokróczol­, balina, aha és zekeféle posztói: ágytakarók, stb­. 338 ez. sz. 30 frank. Ezek közül némely árut 58 frankkal vámoltak. Durva kalapok nemezből most 20 frank, ezelőtt 25 frank. Durva csepü vásznak, zsákok. 395 szerint 10 frk, eddig 396 szerint 30 frank. Ezenkívül parketták, papirnemüek és gyapjú között árul, szin­tén jelentékeny vámleszállitásban részesülnek, az ed­digihez viszonyítva. Ruhákra, borra stb. tehát mindazon kiviteli czikkekre, melyekre nézve értékvámok szedetnek, a román pénzügyőrség rendesen önkényesen járt el, közjegyzőileg hitelesített számlákat követelt és annak daczára a bevallott becsértéket megvámolás alapjául jelentékenyen felemelték. Ez mostan akként lett szabályozva, hogy a bevallott értéket a román vámhivatal köteles a 7% megvámolás alapjául elfogadni, azonban joga van az árut a bevallott ér­ték­ 10%-ának felü­lfizetése mellett megvenni, ha a fél ebbe nem akarna beleegyezni, akkor választott bíróság fog az érték felett határozni és a fél a kö­vetelt vámösszeget nyugta mellett csak letétkép teszi le a vámhivatalnál. Ezen jelentékeny kedvezmények iparunk kivitel­képességét bizonyára emelendik, főkép akkor leend üdvös hatása, ha iparosaink érdeküket helye­sen felfogva, nem későn üres panaszokkal állanak elő, hanem esetleges túlvámolás alkalmával adatsze­rűig felszerelt reklamácziókat nyújtanak be. A l­.-vásárhelyi és s.-szentgyörgyi iparos egyleteknek leend hivatása ezekre nézve az egyes iparosok és kereskedőik tájékozatlanságát pótolni és az egész iparos közönség solidáris érdekét védeni. Erre a kellő eljárási módot a helyi viszonyok fogják legjobban megszabni. Felelős szerkesztő: MALIK JÓZSEF.

Next