Székely Nemzet, 1884 (2. évfolyam, 1-199. szám)
1884-01-01 / 1. szám
Január 1. togságától mindenki egyaránt áthatva lévén, annak kellő előmozdítása nagy részben a tanítók helyes eljárásától van feltételezve. Az iskolai takarékpénztárak ügye hazánkban is mindegyre terjed, és bár tanítóink túlnyomó többsége nem foglalkozik még vele, az intézmény apostolainak és buzgó kezelőinek száma folyton gyarapodik. Az uj középiskolai törvény megalkotása által egy, hazánk közmivelődési igényeinek megfelelő, állandó szervezet alkottatott. Paedagogiai sajtónk a f. évben öt közlönynyel gyarapodott, u. m. a Vargyas E. győrmegyei tanái. által szerkesztett „Győrmegyei tanügy“-gyel, a Berecz Gyula által szerkesztett „Délmagyarországi tanügy“-gyel, a „Vasvármegyei tanügyi értesítőivel a Kovásy Zoltán által szerkesztett „Mármarosi tanügyi hiradó“-val és a Magyarországi tornatanitók egylete által kiadott „Tornaüggyel.“ Évközben megszűnt a csongrádmegyei tanítói testületek által kiadott „Tanügy“ és a Délmagyarországi tanügy. Szakirodalmunk ez idei kiválóbb termékei közül felemlítjük : Dr. Kiss Áron Magy. tanítástan történetét, dr. Verédy Károly Encyclopaediáját, Gyertyánffyék és Vass Mátyás olvasókönyveit. Ezekben a jelen év fontosabb eseményeit vázlatosan érintettük. Minden adat bizonyságot tesz arról, hogy a tanügyünk feljesztésére hivatott tényezők mindegyikében megvolt az igyekezet, a neki osztályrészül jutott munkát legjobb meggyőződése szerint végezni. A tanítóság és a hatóságok, a sajtó és a társadalom egyaránt azon voltak, hogy a népnevelés ügyét előmozdítsák. N. L. MEGYEI KÖZLEMÉNYEK. * Báró Apor Gábor, Háromszékmegye alispánjánál S.-Szentgyörgy város képviselete holnap délben tisztelegni fog. A képviselet küldöttségét Császár Bálint, városi polgármester fogja vezetni. * A dévai választás: Alispánná Barcsay választatott meg 751 szavazattal Lázár 134 szavazata ellen. A szombati közgyűlés elején Barcsay alispán letette az esküt. Ezután egyhangúlag megválasztattak főjegyzőnek Sándor Miklós, árvaszéki elnöknek Csaklány György, ülnöknek Pogány Ádám, Báli Ignácz, Simeonás János, pénztárnoknak Kenderessy Farkas, főszámvevőnek Dobay Ferencz; mindnyájan az eddigiek. A tiszti ügyészi állomásra az eddigi ügyész, Hollaki Imre mellőzésével Tóth László és Patkó Lázár kandidáltatott, megválasztatott Tóth László. Hollaki Imre mellőzése miatt óvás emeltetett. Közgyámmá Németh László, főorvossá Balogh Pál választatott meg. SZÉKELY NEMZET. A nőegyesület az idén is szokott buzgóságot fejt ki munkaestélyei rendezése körül. Jövő év január 4-én a két hétre beszüntetett kötőkék ismét megkezdődnek s húsvétig tartanak. A nőegyesület a hosszú farsangon csak egy rövid és házias koszorút rendez, hogy annál több alkalmuk legyen az olvasó-, tűzoltó- és korcsolya egyesületeknek bálokat rendezni. Úgy értesültünk, hogy márczius 15-ére van a nőegyesület második koszorúja tervezve, mikor egyszersmint az emlékezetes nap ötletéből a koszorút ünnepélyességek, zene s alkalmi beszéd és szavalat előzendik meg! ______ r. I. VIDÉKI LEVELEZÉS. Sz.-Udvarhely, decz. 29. — Tisztujitás. — Zwingli ünnepély. — Vidéki színészet. — Torokfájás. — Kilátások a jövőre. — A megyei tisztujitás tegnap történt meg, mikor is városunk csöndélete kissé fölpezsdült. Előleges konferencziákon annyira elegyengették a választások útját, hogy azon minden nehézség nélkül haladtak s délre már a választások le is jártak. Alispán: Dr. Török Albert, főjegyzővé Kénosi B. aljegyzővé Ferenczi Gyula (uj. Lukácsffy I. helyett.) és Sebesi Arthur (volt árvaszéki jegyző), pénztárossá Lukácsffy Dénes (volt aljegyző), ellenőrzé Elekes (volt pénztáros), árvaszéki elnökké Gergely Lajos, ülnökökké Sebesi A. és Gyarmathy Dezső (új), árvaszéki jegyzővé pedig Benedek Ferencz (volt erdész), választattak meg, nagyobbára közfelkiáltás útján. Az öreg Bedő Istvánt, kinek helyét Gyarmathy Dezsővel töltötték be, lemondatták. A szolgabirák, fő- és járási orvosok szintén újra megválasztattak. A választás után bankett következett, vagyis more patrio fecerunt magnum áldomás! Este 6 órakor a fő- és alispán fáklyászenét kaptak. Ezek után immár a tisztújítást illetőleg napirendre térhetünk! Az érd. evang. reform. egyházkerület ig. tanácsa a Zwinglinek, Helvéczia egyik lánglelkü reformátorának, születése négyszázadik évfordulója alkalmából emlékünnep tartására hivta fel az illető kollégiumokat, egyházközségeket és az egyházmegyéket is. Ezt az ünnepélyt a sz.-udverhelyi püspöki vizsgálat alatt álló egyházközség és az ev. ref. kollégium együtt fogják megtartani 1884. február második vasárnapján. A két testület egy akarattal azon lesz, hogy az ünnepély méltó legyen a nagy reformátor emlékezetéhez !! Városunkban már két hónap óta Várady Ferencz színtársulata előadásokat tart s próbálja elűzni a hosszú téli esték gondját. Annyi igaz, hogy a közönség kizökkent a rendes kerékvágásból, mert eddig egy színtársulat s kivált egy gyengébb vidéki szintársulat alig tudott kihúzni 3—4 hetet és most Várady társulatának tökéletes szüretje van. Párszor annyira zsúfolva volt a városháza közönséggel, hogy a szó teljes értelmében nem lehetett helyet kapni. Úgy látszik, a téli évad fagya inkább fölhevíti a mi közönségünket, mint a nyár heve, mely ellankaszt! A torokfájás ijesztő mértékben kezdett föllépni s egyre szedi áldozatait kivált a gyermekek közül. E miatt valószínű, hogy egy-két iskolában a tanítást — legalább az elemi osztályokban — az uj év elején nem is lehet megkezdeni. A városi rendőrség hanyagsága kibeszélhetetlen ! Az év halottjai. Gazdag aratása volt a fájdalom, a most letelt évben is a halálnak. Nálunk a közélet sok jeles férfiát, külföldön nagynevű államférfiakat és tudósokat szólított ki az élők sorából. Államférfiak, képviselők: Festetics György gróf, legérdemesebb főuraink egyike, az Andrássy-minisztérium tagja s koronaőr. Gyorsan követte bátyját, Festetich Taszilót a sírba. Hollósy Károly, a siklósi kerület orsz. képviselője, a függetlenségi párt egyik tekintélyes tagja. Fest Imre, Gorove minisztériumának államtitkára, Szepes volt alispánja, Deák Ferencz egyik főembere s legutóbb az osztrák-magyar bank magyarországi kormányzója. Mailáth György, országbíró s a főrendiház elnöke, kit a huszárjával szövetkezett rablók vérlázitó módon meggyilkoltak. Ez a haláleset a mult év legmegrenditőbb s legsötétebb eseménye. Már 1839-ben országgyűlési követ lett, majd Baranyamegye főispánja, a provizórium alatt udvari kanczellár volt. Egyik nagy politikai alakunk dőlt ki benne s bár a konzervatív táborhoz tartozott, egyaránt tisztelték a liberálisok is. S’app Simon, 1861. a vissói kerület országgyűlési képviselője; román létére 48-ban velünk harczolt. Péchujfalusi Téchy Jenő orsz. képviselő, a képviselőház egyik jegyzője. A szabadelvű párt jeles tagja. Ragályi Gyula, több országgyűlésen át képviselő. — Szilády Lajos, Kecskemét város volt képviselője. Fogarasi Nádasdy Ferencz gróf volt osztrák igazságügyminiszter s erdélyi udv. kanczellár. Uj. gr. Ráday Gedeon, honvédelmi miniszter. Főurak: Festetics Tasziló gróf lovas tábornok, a 2. dragonyos ezred tulajdonosa, aranygyapjas rend lovagja s számos érdemrend tulajdonosa. A katonai pályára a harminczas években lépett, részt vett az 1866-ig az összes háborúkban, mig a königgraetzi csatában lábát elvesztette. Azóta visszavonultan élt jószágán B. Podmaniczky György, a magyar főrendek nesztora, jótékonyságáról messze földön ismert volt. 101 éves korában hunyt el. Degenfeld-Schonburg Imre gr., Tisza Kálmán miniszterelnök apósa s a ref. egyház tiszántúli kerületének volt gondnoka. Egyházának ügyeiben nagy buzgalmat fejtett ki. Sztáray Ferdinánd gr., a szabadságharcz alatt a zempléni lovas önkéntesek parancsnoka. Batthyány Gusztáv herczeg. — Eötvös József br. nyug. szeptemvir. — Erdődy Lajos gróf. Eszterházy Miksa gróf, a magyar athletikai klub megteremtője. — Sigray Fülöp gróf cs. és kir. kamarás. Szapáry Antal gróf, a magyar főúri világ egyik legnépszerűbb alakja. — Szirmay Vincze gróf. — Vásonkeöi gr. Zichy Albert, kamarás, titk. tanácsos és szórg. kir. vezérőrnagy. Id. gr. Teleki Gyula, volt képviselő s a dunántúli ref. egyházkerület főgondnoka. Huszár Ferencz apát, zágrábi kanonoka a vaskorona-rend lovagja. — Pfeiffer József temesvári kanonok, ki hazafias magatartásáért a szabadságharcz után sokáig fogva volt. — Ifj. Zichy Ferencz gr. pápai praelátus és szolgálattevő kamarás. — Kollár István Esztergom nyug. lelkésze, a pápa t. házi káplánja. Török Pál szuperintendes a dunamelléki ref. egyházban. Irodalom, tudomány, művészet. Bulyovszky Gyula, több évtized óta ismert, kedvelt tárczairó és szépirodalmi lapszerkesztő. Mirese János, legszorgalmasabb történetbuváraink egyike, hazai történeti irodalmunk kitűnősége. Halmi Ferencz, a nemzeti színház kitűnő bonvivans és jellemszinésze. Halála általános levertséget okozott. Dr. Montedegoi Albert Ferencz, magyar csillagász, Heves megye tanfelügyelője. Reitz Frigyes, a magyar földtani társulat elnöke. Stockinger Tamás, nyug. egyetemi tanár, az orvostudomány veteránja. Petzval Ottó, egyetemi tanár , akadémiai tag. Kasztovszky Iván, lapszerkesztő. Turchányi Gyula, volt 48—49-iki honvédfőhadnagy és lapszerkesztő. Volkmann Róbert, jeles zeneszerző s az orsz. zeneakadémia tanára. Bognár Ignácz, zeneszerző s volt operaénekes. Benkő Dániel, az akadémia lev. tagja, gazdasági iró. Zsivora György, az akadémia jubiláris tagja, a volt hétszemélyes tábla tanácselnöke. Érkövy Adolf, a legjelesebb magyar mezőgazdák egyike s az akadémia lev. tagja. Az ünnepélyt Márik József ur, egyl. titkár nyitotta meg hosszabb beszéddel, melyben a modern jótékonyságot fejtegette: milyennek kell annak lennie, hogy az valósággal megfeleljen a társadalom javítását czélzó követelményeknek. Azután főtiszt, Kovács Simon plébán, az egylet pénztárnoka szólította elő különböző tanintézetek fö igyekezetű szegény tanulóit, kik között az egyleti alelnökök : Bogdán Andrásné és Kelemen Lajosné úrasszonyok osztották ki az ajándékokat. A ruhanemüek mellé a dúsan megrakott két karácsonyfáról mindeniknek jutott egy adag pogácsa, csemege, gyümölcs is, véghetetlen örömére különösen az apróbb népségnek. Zárbeszédet főtiszt, Kovács Simon ur tartott, igyekezetre buzdítva a gyermekeket és a jótékonyczélu egylet nevében köszönetet mondva a szives adakozóknak, kik részvétükkel járultak a jótékonyság nemes gyakorlásához. Az estélyt, mint rendesen táncz zárta be, melyben jókedvvel vett részt az ifjúság és elrejtett egy ügyes körmagyart is többek között, melynek végén a néző publikum hatalmas tapsokkal üdvözölte a hazafias tánczot és tánczolókat. A körmagyart megtoldották ropogós csárdásokkal s a táncz folyt közel éjfélig. — Meghívó. A korcsolya-egylet választmányi tagjait van szerencsénk 1884. január 1-én (kedden) d. u. 2 órakor a kaszinó helyiségében tartandó választmányi gyűlésre tisztelettel meghívni. S.-Szentgyörgy, 1883. decz. 31-én. Mr. Szász Károly, egyl. alelnök. Gyárfás Győző, egyl. titkár. — Hivatalos levelezés czim alatt a „Budapesti Ilirlap“ erzsébetvárosi levelezője Horváth László tanfelügyelőről egy olyan kis közleményt hoz, amelyet mi, akik Horváth L. urat ismerjük, hajlandók vagyunk apokrifnek hinni. Az erzsébetvárosi tudósítás így hangzik : Kis- és Nagy Küküllő vármegyék tanfelügyelője Horváth László folyó hó 20-án a következő levelet intézte Erzsébetváros polgármesteréhez: „A tankötelesek kimutatását 28-áig terjessze be, mert különben érzékeny pénzbírság, esetleg fegyelmi kereset megindítását fogom a közig. bizottság előtt kérni, hanem reméllem, hogy ha a t. polgármester úr egy kis becsülettel és önérzettel bír, többszöri sürgetést, illetve a fenti körülményeket nem fogja bevárni.“ — Hol a dohány ? Az utóbbi dohánybeváltás alkalmával történt. Egy szemerjai termesztő jelentkezett a bizottságnál, hogy holnap nem adhatja be az évi termesztményt, minthogy ügyes-bajos dolgában Földvárra kell mennie, hanem holnapután pontosan beadja. A finánczok, nehogy az atyafi holmi manipuláczióba elegyedjék, elmentek meggyőződni a felől, hogy a köteles termesztmény csakugyan megvan-e. Nem hiányzott abból egy levél-hegy sem. Azután a kamra kulcsot magukhoz vették s megvárva mig az atyafi Földvárra távozik ők is ott hagyták a posztot. Székelyünk másnap hazatért. Hivatja a finánczokat, nyittatja az ajtót, de óh bámulat! a dohány egy levélig oda van. Általános töprenkedés. A hű pásztorok és gazda egyformán bámulnak, hogy miként kerekedhetett lába a drága füstölőnek. A dolog vége a lett, hogy az atyafi követeli a finánczoktól dohányát, pedig azok egy levélkét sem bántottak. Hol van hát a dohány ? — Gróf Ráday Gedeont szombaton temették el a honv. minisztérium palotájából egy negyed négy órakor. A nagyteremben a ravatal körül a gyászoló család tagjai és a tábornoki kar, továbbá a miniszterek foglaltak helyet. A felség képviselője Papp főhadsegéd a tábornokok élén állt. Mielőtt a gyászszertartás megkezdődött volna, az utczáról felhangzott az Eszte-erőd zenekarának mélabús gyászindulója. Előbb a ref. énekkar megható gyászdalt énekelt, aztán pedig Petry Elek mondott imát, majd pedig Szász Károly tartott gyászbeszédet az elhunyt felett. Elmondta érdemeit és ecsetelte a veszteséget, mely Ráday Gedeon elhunytával a hazát érte. Részletezte az elhunyt államférfiú érdemeit és végül a mindenható áldását kérte a kihűlt hamvakra. Az ur imájának elmondása és az énekkar gyászdala után künn a téren megtörténtek a szokásos tisztelgések. Ezután a közönség szétoszlott. A koporsót átszállították Iklandra. — A német trónörökös — mint egy barcellonai lap írja — Berlinbe való visszautazása alkalmával Mahon városban a Balearok szigetén kikötött, szigorú incognitóban a várost és környékét megszemlélte. A három hajó — írja a nevezett lap — amelyen a trónörökös és kísérete utazott, a mult szombaton d. u. 3 órakor ért a város elé. Az avisó hajó „Loreley“ a kikötőbe evezett, míg a másik kettő a tengeren maradt. Itt szénnel és eleséggel látták el magukat, de oly lassúsággal, a melyből kitűnt, hogy itt tartózkodását feltűnés nélkül meg akarják hosszabbítani. Ez idő alatt 5 előkelő ur szállott ki a „ Loreley “-ból, ezek közül egyikkel a többiek feltűnő tisztelettel bántak. Az urak megnézték a várost, a környéket s különös figyelemmel a kikötőt, s a „Loreley“ valamint a többi hajó csak éjfél körül hagyták el Mahont. E „rejtélyes“ esetről a spanyol hírlapok azt következtetik, hogy a trónörökös Bismarck initiatívája folytán látogatta meg e szigeteket, mert a német birodalom „tengeri állomásának“ szánta a Baleári szigeteket, s azokat elfoglalni szándékozik. A soroksári postarablás vizsgálata annyiban haladt előre, hogy a vizsgálóbíró kihallgathatta a sebesült Molnár Rakót. Gergelyt, a vándorló czipészlegényt s Tüske Béni ócsai házigazdáját, kiket a rablás gyanúja alatt első nap elfogtak, szabadon bocsátották, mert kimutatták alibijüket. Helmbacher vizsgálóbíró Soroksáron folytatta a nyomozást. Időközben az orvos értesítette a vizsgálóbírót, hogy Rakót most már ki lehet hallgatni, ennélfogva a kihallgatás megtörtént. Rakó vallomása megerősítette a gyanút, mely a vizsgálat folyamán felmerült, s ez az, hogy a rabló a fővárosban tartózkodik. Ennek elfogatására kiadták már a rendeletet. Schobert korcsmáros ellen felhagytak a további lépésekkel. — Megölt altiszt. Újvidékről írják, hogy, Knezsevics Emil 6-ik gyalogezredbeli altisztet, ki egy kissé boros volt, szerb szekeresek e hó 19-én esti 5 órakor nyílt utczán szóváltásból eredt verekedés közben megölték. Tizenhét késszúrást ejtettek rajta s a szúrások közül öt föltétlenül halálos volt. A tettesek közül négyet elfogtak. A megölt fiatal altiszt egy kapitánynak a fia s e hó végével a kadétiskolába kellett volna lépnie. — Egy államférfiu gyilkosa. A múlt nyáron nagy feltűnést keltett Konstantinápolyban egy gyilkosság. Abdurrahman beyt, az államtanács titkárát egy séta alkalmával a Bosporus partján meggyilkolta társa, Izmail bey tengerészkapitány. Izmail a tett indokául azt adta elő, hogy Abdurrahman az ő előléptetését mindenféle cselszövényekkel akadályozta meg. Izmail perének tárgyalása e hó közepén volt, a törvényszék 15 évi nehéz börtönre ítélte őt. Ha jobban talált volna, Celles franczia városkában a napokban egy Grané nevű polgár halt meg, kinek az a megbízása volt egy titkos társulattól, mikor III. Napóleon a boulognei első partraszállási komédiát rendezte, hogy lőjje agyon Napóleont. Grané azonban mást talált. Egész életén át sajnálta ezt az ügyetlenségét, s ha eszébe jutott, hogy mennyi nyomortól, pénzfecsérléstől kímélhette volna meg hazáját, mindig azt mondá, hogy szeretné magát megfojtani. — Borzasztó eset nyomára jöttek legközelebb Leyden németalföldi városban. Elfogtak egy asszonyt, aki az utóbbi öt évben tizenhat embert megmérgezett. Mint 1865-ben a Párisban kivégzett de la Pommerais orvos, áldozatait különböző beteg- és temetkezési egyletekbe — még pedig az illetők tudta nélkül — felvétette s haláluk után az aránylag nem nagy összeget kifizettette magának. A napokban két ily ember halt meg a méreg következtében, melyet nekik a gonosztevő asszony adott. Csak most került a tettes gyanúba, mely azután elfogatására vezetett. — Gambetta atyja megházasodott. Párisi lapok írják, hogy Gambetta 75 éves atyja Cahorsban megnősült, elvéve szolgálóját Bras . Marit, ki ugyancsak Cahors környékéről származik, hol szülei mint kisbirtokosok mai napig is élnek. A 45 éves csídos, barna lánynak nagy fénylő szemei, s dús hajfonadékai vannak. Homloka széles, s azon egy kövér ráncz fut végig, valószínűleg előbbi állapotában a fején hordozni szokott nehéz vizes kupák miatt. Már előbb is szolgált Gambettánál, ennek első felesége halála előtt, de valami két éve szolgálatját elhagyta. Később ismét visszatért Gambettához. — Különben lehet, hogy e hír csak a „Figaró“ kacsája. — A vasútvonatok kirablása Oroszországban most napirenden van, még pedig oly szemtelenül folyik, hogy abban a vasúti személyzet jelenléte sem szolgál akadályul, íme két ily eset a javából. Egy teherkocsi egyik végén állt a vonatvezető, másikra fölugrik egy rabló. „Mit csinálsz itt gazember?“ kérdi a kondukteur a ficzkót, aki nyugodtan hozzáfogott a megrakodáshoz. Emez elővesz egy nagy kést, s hideg vérrel felel: „Elmenj innen, különben levágom a nyakadat.“ S a kondukteur örült, hogy megmentette az életét. — Egy másik esetben heringes hordók voltak a kocsin, melyet szintén őrzött a vonatvezető. Erre is fölugrik egy zsivány, amire az őr hangosan kiabál segítségért. „Hallgass testvérkém, hisz csak egy hordócskát akarok !“ S el is vitt egy hordócskát. Egyház. NAPI HÍREK. — A sepsiszentgyörgyi jótékony nőegylet szombaton állította föl a szegények karácsonyfáját a városi díszteremben. A megható ünnepélyen szép számú közönség vett részt, hogy tanúja legyen annak az örömnek, mely ötven szegény tanuló gyermek arczáról sugárzott, kiket a jótékony egylet teljes ruházattal látott el. 1. szám: Felelős szerkesztő: MALIK JÓZSEF. A „SZÉKELY NEMZET“ táviratai. Szeged, decz. 31. A polgárság tegnap este Tisza Lajos kormánybiztos tiszteletére nagyszerű fáklyás menetet rendezett. Tisza meghatottan köszönte meg a tüntetést. Nyolcz órakor tiszteletére színházi díszelőadás volt, hol a kormánybiztos a családi gyász miatt csak egynegyed óráig időzött. Debreczen, decz. 31. A „Tisza“ biztositó intézet közgyűlése kimondta, hogy a társulat liquidál. Kairó, decz. 31. A felkelők Gezieht Berber mellett megtámadták. A basibcsukok a helyőrség által visszavezettek. Zágráb, decz. 31. A tartománygyülés tegnap a végvidéki képviselők megválasztását igazolta. Elfogadtatott azon határozati javaslat, melyben a közgyűlés sajnálatát fejezi ki a végvidékre erőszakolt választási törvény fölött. A tartománygyülés azon kivánatát nyilvánitja, hogy a végvidéken a királyi biztosság megszüntessék. A mai ülésben Kresztics elnöknek és Hrvát alelnöknek ismét megválasztattak.