Székely Nemzet, 1884 (2. évfolyam, 1-199. szám)
1884-08-07 / 122. szám
Augusztus 7. elborítván az utat, egy éjen át a közlekedés veszélyeztetve is volt. A törvényhatósági utakon a közmunka leszolgálásánál, minthogy az aratás mindenütt megkezdődött, hasonlókig kevés eredmény mutatható fel. A nyér-bodza-krasznai hadászati út jó karba hozatalára a közlekedési minisztérium az országos segélyadomány terhére 51,045 frt 47 frt utalványozott. A julius 21—24-iki szakadatlan esőzések következtében a megyének minden folyója és patakja kiáradt s az árvíz oly magasra emelkedett, hogy a szemerja-hidvég-baróth-aldobolyi-szentgyörgy-bikszádi, továbbá a s.-szentgyörgyréty-kovásznai megyei utak főkép az Olt, Feketeügy, Ivovászna, Bodza és Kászon vizek által helyenként több száz méter kiterjedésben elöntöttek s a közlekedés számos helyen nehézzé vált. A védművek több helyen megsérültek, az utakról a kavics elsodortatott, de nagyobb kár sehol sem történt. A k.-vásárhely-kászoni után már a julius hó első hetében lefolyt árvíz is sok kárt okozott s a későbbi áradás által csak fokozódván, az útnak a Kászon vizével párhuzamosan futó részén oly nagymérvű rongálásokat ejtett, a melyeknek helyreállítása elkerülhetlenné vált s nagyobb költségeket veene igénybe. A kir. mérnök ezen utakat tüzetesen megvizsgálván, az előfordult károkat részletesen felvette s mihelyt azoknak helyreállítására fedezet lesz, a terveket is be fogja mutatni, addig is intézkedett, hogy közmunkaerővel nagyobb károknak eleje vétessék. Végül jelenti kir. mérnök, hogy Felszegi Ferencz kir. r. mérnök lemondása folytán Kis Gergely kir. segédmérnök helyeztetett át bogarasból a megyei államépitészeti hivatalhoz. A havi jelentések után K ünczei Miklós a Kászon vize áradásai miatt azon vízre épített gátak leszállítása tárgyában határozathozatalért interpellált. Ezen ügyben a minisztérium által régebben elrendelt kiegészítő tárgyalások megtartattak s miután a főispán felvilágosító előterjesztése szerint ezen ügy 7 év óta függőben tartatik és most már az alispán által első fokú határozat hozható: utasíttatott az alispán az eddigi tárgyalások és a mérnöki vélemény alapján azon gátak leszállítása tárgyában határozaot hozni. Irágos Elek a Szent Lélek között elfolyó Kászon vizén és a Sárfalva között elfolyó Feketeügy vizén épült hidak rosszasága miatt interpellál, kijelentvén, hogy maholnap nemcsak hogy a közlekedés fennakad azon helyeken, hanem a hidak javítására kötelezett közegek bekövetkezhető szerencsétlenségek esetében bűnvádi vizsgálat alá is lesznek vonandók. Alispán azon helyeken a közlekedést biztosíttatni utasíttatott. Szent-Lélek község pénztári viszonyai rendbehozatala végett vizsgálat rendeltetett el az illető közegek ellen, melyről a jövő havi gyűlésen jelentés teendő. A törvény hatóságilag épített hidaknak az illető községek felügyelete és gondozása alá adása tárgyában a mérnök előterjesztés tételére felhivatott. A Sepsi-Szentgyörgyön előfordult diphteritis betegségek miatt tett interpelláczió folytán az alispán az élethossziglan választandó városi orvos iránt kérdés tételére utasíttatott. A központi egészségügyi bizottságba Betegh Bálint sepsiszentgyörgyi gyógyszerész és Lant József k.vásárhelyi építész választatott meg. Az erdőtörvény végrehajtásával a hatósági felügyelet alatt álló erdők kezelésére szükséges erdőgazdászati végleges üzemtervek készítésének költségességére Kékesi Endre a közigazgatási bizottság figyelmét felhíván, a bizottság erdőrendészeti osztálya utasíttatott, hogy a végleges üzemtervek készítése költségei iránt az erdőfelügyelő meghallgatásával készítsen árjegyzéket s miután a községek a törvény végrehajtása körül tájékozatlanok, a faerdészek az egyes községeket e tekintetben díjtalanul tanácsadással ellátni utasittattak. Nézdi-Vásárhely város erdőjéről a legelő marhák lehajtatása tárgyában az erdőfelügyelő által a kézdi szolgabíróhoz tett megkeresés végett a megye főispánjához tett panaszra az erdőfelügyelő kijelentette, hogy miután az erdőgazdászati üzemtervek készítésének határideje folyó évi junius hóban lejárt és Ivézdi- Vásárhely város képviselőtestülete e tárgyú megbízását a tanács nem teljesítette, sőt az erdőfelügyelő jóakarata figyelmeztetését sem vette tekintetbe, az erdőtörvény alapján kereste meg a legközelebbi szolgabírót, ki a szomszédos községi bírák által Kézdi-Vásárhely város összes erdőiről a legelő marhákat lehajtatta. Azonban megnyugtató tudomásul vétetett az erdőfelügyelőnek azon jelentése, hogy helyettese ezen nehézségek elhárítása végett most Kézdi-Vásárhelytt idéz és hogy reménysége szerint holnap a legelés meg fog engedtetni. A Kálnoki Sándor fegyveradójára kirótt pótadó tárgyában a minisztérium azon elvi jelentőségű határozatot hozta, hogy fegyveradó is szolgálhat községi pótadó alapjául. része beomlott, sőt 4—5 lakházat is beomlással fenyeget. A veteményes kertekben a zöldséget leiszapolta, a réteken még be nem hordott szénát elsodorta, szóval ezen árvíz okozta kár megbecsülhetlen. Nemcsak ezen, de a megelőző sok eső a burgonyában tetemes kárt okozott, úgy, hogy a gazdák még az elültetett magot sem remélik kiáshatni; rothadásnak indult az egész. Ugyanekkor Felcsikon és Gyergyóban is oly nagy záporok voltak, hogy alig maradt az országutak mentén egy-két hid, melyet el nem sodort. Csik-Szeredából Gyergyó felé a közlekedés meg volt akadva. A legjobb karban tartott szilárd középitményü hidakat sodorta el a viz s néhol az országutakon embermagasságnyira emelkedett hullámokban hömpölygött keresztül a viz. Az Olt természetesen újból kiáradt és kiszámithatlan károkat okozott a réteken. Trefort-alapitvány. A kolozsvári egyetem tanári kara, dr. Trefort Ágost vallás- és közoktatási miniszter tíz évi miniszteri működésének emlékezetére a tanári kar kebelében eszközölt gyűjtés útján, egy alapot létesített, Trefort-alapítvány szim alatt. Az alap czélja , hogy annak jövedelmei a kolozsvári egyetem tanárai jó igyekezető gyermekeinek a neveltetésben és taníttatásban való segélyezésére fordithassanak. A kamatok kiadása akkor fog megkezdődni, midőn e tőke a négyezer litot eléri, úgy azonban, hogy a további tőkésítés a 25,000 fit tőkeösszeg eléréséig folytattassék. Kezelés és adományozás az egyetemi tanácsot illeti. ha az egyetem netalán valaha megszüntettetnék, vagy megszűnne magyar lenni, a tanári kar 5 tagú bizottsága fogná kezelni az alapot, míg czélja meg nem szűnik. Ha e bizottság 3-ra olvadna le, az alap kezelése Kolozsvár sz. kir. város tanácsára menne át. Az alap czéljának megszűntével az egész alap a város közönségének lesz átadandó, rokon czélra való használás végett, de nevének fentartásával. Hirtelen halál. Bálint György zilahi járásbiró a mult hó 30-kán Deésre ment s az „Európa“ vendéglőbe szállt. Elgész nap a legvidámabb hangulatban volt s midőn este 11 óra után szállására tért s le akart nyugodni, hirtelen meghalt; a vendéglő szobalánya, kit fölcsengetett, már halva találta. A hirtelen haláleset nagy izgatottságot keltett a városban, de a bonczolás kiderítette, hogy régi szívbaja ölte meg őt. Holttestét Deésről aug. 1-jén vitték Zilába, hol nagy részvét mellett temették el. Frankl Mór, a kis számtudós mutatta be tegnap és tegnapelőtt este bámulatos tehetségét a sepsiszentgyörgyi közönség előtt. A kis Móricz valóban páratlan jelenség. Négy-öt számjeggyel csak úgy könnyedén szoroz fejből, az éveket bámulatos gyorsasággal változtatja át napokká, órákká, perczekké és másodperczekké, miközben a milliókkal és milliárdokkal oly könnyen dobálózik, hogy alig győzi az impresszárió írni a táblán utána. Komplikált számtani feladványokat, egyenleteket pillanatnyi gondolkozásra megfejt. A hozzá intézett kérdésekre azonnal kész a felelettel és oly biztosan, hogy például valaki a társaságból otthon előre elkészített számtani feladványt adott föl Móricznak s mikor a kis tudós pár percz alatt készen volt az eredménynyel, a mi a feladó kész dolgozatával nem talált, Móriczka egész határozottsággal vissza felelt: „számítsa utána még egyszer; fogadok Önnel 10 írtba, hogy nekem van igazam!“ Utánaszámították és csakugyan Frankl Móricz számolt helyesen. A naptárt 1000 évre tudja. Megmondja például: 1604. május 2-ikán miféle nap volt, szerda-e vagy szombat. A kis számművész tehetsége rendkívül meglepő s a közönség többszöri tapsokkal adott kifejezést a lángeszű gyermek képessége iránt való bámulatának. A kis fiúnak kedves, megnyerő alakja, bátor, majdnem kihívó magatartása van, hangja szép, csengő s általában a rokonszenvet azonnal fölkelti maga iránt. Sepsi-Szentgyörgyről Tusnádfürdőre utazott s talán még Mátyás fürdőt is útba ejti. A művelt fürdőközönségnek mindenesetre kellemes órát fog szerezni rendkívüli tehetsége. — Színház Élőpatakon. A Polgár Károly igazgatása alatti 42 tagból álló dráma-, népszínmű-, vígjáték- és operett-társulat, mely a jövő héten városunkban már megkezdi működését, jelenleg Élőpatakon tart néhány előadást, hol, tekintve a fürdővendégek különféle nemzetiségét, kiválóan az operettekre lesz figyelemmel. Ma a „Koldus diák“ operettel kezdte meg a saisont. Holnap, csütörtökön „Boccaccio“, ezután színre kerülnek még: „Gáspároni“, „Rip van Winkle, „Üdvöske operettek, valamint Madách Imre „Ember tragédiája“ is, stb. A Csík-Szeredában 1. hó 2-án rendezett tánczmulatság reményen felül jól sikerült. Közönség szép számmal volt jelen, úgy hogy a négyeseket vagy 30 pár tánczolhatta, így remélhetőleg a jótékony czélnak is legalább nehány frt tiszta jövedelem fog jutni. A tánczosnők közt voltak: Baktsy Gáspárné, Benedek Istvánná, Deák Ignáczné, Dósa Gáborné, Gál Károlyné, Gál Józsefné, Jakab Antalné, Kovács Antalné, Nagy Sándorné, Pál Gáborné, Pál Istvánná, id. Pototzky Gergelyné, Tóth Kálmánná, Stemmer Olivérné asszonyok; Ádám Irma, Deér Teréz, Fodor Róza, Lukács Juliska, Miklósi Anna, Orbán Brigita, Spányik Anna kisasszonyok stb. stb. — Esküvő. Dr. Szádeczky Lajos fiatal történetíró, a budapesti egyetemi könyvtár tisztviselője s egyetemi magántanár mult szombaton tartotta esküvőjét Marosvásárhelytt Farkaslaki Ilincs Mariska kisasszonynyal, id. Farkaslaki Ilincs Miklósnak, gr. Teleki Sámuel jószágigazgatójának leányával. Násznagyok voltak : gr. Teleki Géza (gr. Teleki Sámuel helyett), Szilágyi Sándor budapesti egyetemi könyvtárigazgató és Szabó Károly kolozsvári egyetemi tanár; nászasszonyok : Zeyk Józsefné született Teleki comtesse (gróf Teleki Sámuel nővére) helyettesítve özv. gróf Toldalagi Mihályné által és Tauszik B. Hugóné (a menyasszony nővére); koszorúleányok : gróf Toldalagi Eliz, Szilágyi Róna, Fekete Janka, Schneider Hedvig és Szádeczky Berta (a vőlegény nővére); vőfélyek : dr. Thallóczy Lajos, dr. Szendrei János, dr. Nuritsán József, Hegedűs Béla és Szádeczky Gyula (a vőlegény fivére) voltak. Az esketést Szádeczky Sámuel pusztafalusi (Abaujmegye) ev. ref. lelkész, a vőlegény édesapja végezte. Az esketési szertartást kedélyes lakoma követte, mely után az ifjú pár Tátrafüredre utazott. A komédiások egymásnak adják az ajtót Csik-Szeredában. Most egy Basti nevű állatseregletes ütötte fel sátrát a piaczon és sok érdekes vadállat mutogatásával nagy falragaszokon hívja a közönséget s „minél tömegesebb látogatásért esedezik.“ Kiknek nem igen esik alkalmuk valamely állatkert oroszlánjait, hiénáit stb. megnézhetni, most jó alkalmat találnak ezen állatokat szinről-szinre láthatni a Basti ur állatseregletében. — Kéjvonatok Szent-István napkor. A folyó év szent István-ünnep alkalmából a m. kir. államvasutak városi menetjegyirodája által kéj vonatok fognak Budapestre indíttatni, melyekhez a m. kir. államvasutak központi hálózatának összes, valamint a csatlakozó pályák nagyobb állomásairól rendkívül mérsékelt árus 10 napi érvénnyel biró II. és III. oszt. menettérti jegyek fognak kiadatni. Az ezen köjvonatokkal Budapestre utazó közönség érdekében a városi menetjegyiroda több budapesti mulatóhelyek tulajdonosainál, népszínház, városligeti és budai arénánál, fogaskerekű vasútnál stb. mérsékelt belépti jegyet, továbbá több kereskedőnél a bevásárlási árból való jelentékeny leengedést eszközölt ki. Ezen mérséklések igénybevételére szelvényfüzetek állíttattak ki, melyek a Budapestre szóló menettéri jegyek váltása alkalmával díjmentesen fognak kiszolgáltatni. — A szebeni rablógyilkosok, Kleeberg Antal és Martin Róbert rablógyilkosok, valamint bűntársuk Martin Rezső ügyvéd előtt aug. 3-án olvasták föl a kir. ügyészség vádlevelét és tudatták velők, hogy perük végtárgyalása szept. 15-ére és a rákövetkező napokra tűzetett ki. Kleeberg védője dr. Lentz jogakadémiai igazgató, Martin Róberté dr. Nemes ügyvéd és Martin Rezsőé dr. Fölkel jogakadémiai tanár lesz. Óriási virágcsokorral lepték meg barátai Szász Domokost, nevenapja alkalmából. Az élő virágokból összeállított virágcsokor, mely nem kisebb egy rendes nagyságú kerek asztal felületénél, közepén a magyar czircert mutatja, sikerült kivitelben . Zobatz sétatéri kertész készítette s már a kirakatban is feltűnést keltett. — Muszka dolgok. Egy német kereskedő érdekes dolgokat beszél el a „Berliner Tageblatt“-ban az orosz vámhivatalokban uralkodó szokásokról. Az illető Königsbergből akart Wilnába utazni, utazó ládájában több ruhamintát vitt. A határhoz érve, Wirballenben a vasúti állomásnál kinyittatták a ládáját s ennek tetején kevés cartont találtak. „Ezt meg kell vámolni!“ mondja a vámhivatalnok s a mérlegre fölteszi az egész ládát s ennek teljes súlya után kiveti a mintegy 60 forintnyi vámot a cartonra. Az utas megrémül, kér, rimánkodik s kapacitálni igyekszik s végül panaszra megy az igazgatóhelyetteshez, valami Kaminskyhoz. Ez csakugyan el is rendeli, hogy ha a cartonokra vetnek ki vámot, hát vegyék ki a ládából s külön mérjék meg. A vámhivatalnokok ezt meglőtték s a vám mintegy 9 iitot tett. Ekkor azonban Kaminsky úr kezdett turkálni a ládában a ruhaminták között s végre kitalálta, hogy azok némelyike hosszabb, mint egy mintának szabad volna lenni. Az utas erősen bizonyítja, hogy hat esztendő óta utazik már Oroszországba s mindig visz mustrákat, de ily haszontalan apróságokért még sohasem fizetett, s erre elővevén egy ollót, azt az ajánlatot tette az igazgatóhelyettesnek, hogy hát vágja le a mintából a tilos részt. De Kaminsky ezt az ajánlatot nem fogadta el s minden áron meg akarta vámoltatni. Mialatt igy disputálták, a vonat indulásra fütyölt; az utas el akart menni, de Kaminsky azt mondta, hogy akkor ott marad a csomagja. „De uram én kereskedő vagyok, mit csináljak én Oroszországban a minták nélkül?“ — „Azt én nem tudom.“ — „Hát ha itt kell maradnom, prolongálják a jegyemet?“ — „Menjen az állomásfőnökhöz.“ Az utas elment az állomásfőnökhöz s ez azzal fogadta: „Hát mért nem ment el? hisz elmehetett volna!“ — s a szegény ember hiába magyarázgatta dolgát, az állomásfőnök nem hosszabbította meg jegyét. Erre az agyonzaklatott utas elhatározta, hogy visszatér Eydtuhnenbe; hosszú könyörgés után megengedték ezt neki s útlevelet állítván ki, ládájával együtt kitették a nyílt országútra. Végre akadt egy úri ember, ki két napszámost kerített a láda vitelére s igy eljutott az utas a községbe. Mikor itt elmondta dolgát, azt tanácsolták neki, hogy menjen csak megint vissza Wirballenbe s fizessen ki mindenféle vámot, a mit a nyakába sóznak, hanem kérjen a pénzről nyugtát, hogy Pétervárott panaszt tehessen. A német így is tett, visszament Wirballenbe s itt most — nagy ámulatára — minden vám fizetése nélkül átbocsátották. — Óriási vihar dúlt a napokban, mint Christiániából írják, Drontheimban. Egy parasztház udvarán éppen mintegy 200 marha fölött tartott szemlét vagy 100 ember, midőn egyszerre a vihar kitört s a zápor oly erősen zuhogott alá, hogy a ház mögött emelkedő hegyszakadékról csakhamar egész patak csurgott alá s valóságos tengerrel vette körül a házat. Az emberek gyorsan a házba menekültek, de több mint egy óra hosszáig irtózatos rettegésben kellett ott vesztegelniük. A eső folyton növekedett s a házat három oldalról valóságos vízesés, a negyedik oldalról pedig kis tenger vette körül s a házba szorult emberek minden pillanatban várták, hogy kis szigetjüket mikor fogja eltemetni az ár. E közben folytonosan zengett az ég s a villám czikázott. A hegyről lefutó patak óriási köveket sodort le a völgybe s fákat csavart ki tövestől. Végre nagyfokára kitombolta magát a vihar s a házból előjöttek az emberek. Ekkor látták, hogy az esővíz az udvaron tizlusz láb mély s ugyanilyen széles árkot ásott magának s a mezőket kődarabokkal s fatürzsekkel borította el. Szerencsére azonban emberélet nem esett áldozatul. — Csaló borvizes székely, Nemes Béni, szent-istváni lakos, borszéki üvegekben és bélyeg alatt bibarczi vizet árult tegnap a kolozsvári piaczon. Kovács János gyergyó-ditrői borvizes rajtakapta az atyafit a turpisságon és feljelentette a rendőrségnél. Nemes Bénit a rendőrség letartóztatta, hogy ne rontsa „az igaz emberek becsületét.“ — A Büdös-fürdő postája. A Háromszék megyében fekvő Büdös-fürdőhelyen f. évi augusztus hó 6-étől kezdve a fürdő évad tartamára a főtéren levélgyüjtő szekrény állittatik fel, mely szekrényből a levelezések naponkint délelőtt 11 órakor rendes küldöncz által a bükszádi postahivatalhoz fognak szállitatni. Említett naptól kezdve a Büdösre szóló levelezések a bükszádi postahivatal közvetítése mellett a szabályszerű kézbesítési díjakért a Bukszád és Büdös naponként közlekedő gyalog-küldöncz által házhoz fognak kézbesíttetni, a „poste restante“ jelzettel ellátott küldeményeket pedig az erdőőri lakásban letéteményeztetni. A menetrend következő: Indulás Bukszádról naponta 6 óra 30 p. reggel. Érkezés Büdösre naponta 8 óra 30 p. reggel. Indulás Büdösről naponta 11 óra délelőtt. Érkezés Bukszádra naponta 1 óra délben. Mi azon hozzáadással tétetik közhírré, hogy a postai értékczikkek árusításával Kiss György József uradalmi erdőőr megbizatik. Nagy-Szeben, 1884. augusztus hó 1-én. A m. kir. postaigazgató : F o 11ért. — Az előpataki gyógyvendégek névsora. Damokos János, plébános, Csíkszereda (1 sz), Zismanu Havid, kereskedő, Bukarest (5 sz), Zöld János, tanár, Ilyefalva (1 sz), Réti Ernő, ügyvéd, Csongrád (1 sz), Markosi László, ügyvédjelölt, Déva (1 sz), Lázár Farkas, megyei tisztviselő, Déva (1 sz), Econom Sándor, birtokos, Craiova (2 sz), Taar Balázs, birtokos, Aranyos-Rákos (1 sz), Amarescu Elek, kereskedő, Craiova (2 sz), Georgescu Miklós, lelkész, Crajova (2 sz), Dumitrescu János, birtokos, Ploest (1 sz), Döpner Róza, magánzó, Brassó (1 sz), Duma Miklós, kereskedő, Crajova (1 sz), Hassan Emanuel, kereskedő, Bukarest (5 sz), Danielopu Alexandrina, birtokos, Bukarest (2 sz), Theodor Vasilie, rendőrbiztos, Rumnik- Serat (1 sz), Stefanescu N. G., birtokos, Bukarest (9 sz), Bosnyák György, házaló, Felső-Lehota (1 sz), Pasculescu Janku, kereskedő, Bukarest (3 sz), Sándor Imre, szolgabiró, Mező-Örményes (1 sz), Benvenesti Léna, magánzó, Craiova (2 sz), Aglaja Penescu, birtokos, Bukarest (2 sz), Braunstein Herman, kereskedő, Bukarest (1 sz), Tritsch Sándor, kereskedő, Brassó (1 sz), Poteka János, mérnök, Bukarest (2 sz), dr. Glodaru Vaszil, tanár, Brassó (6 sz), Zubovics Feodor, cs. kir. főhadnagy, Bécs (1 sz), Simba Leon, birtokos, Craiova (4 sz), Ganosci Krisztea, kereskedő, Bukarest (2 sz), Turóczy Adolf, kir. fővámigazgató, Budapest (2 sz), Merza Joakim, birtokos, Kolozsvár (1 sz), Moscu Miklós, birtokos, Bukarest (2 sz), Costiu Theodor, kereskedő, Bukarest (8 sz), Seten Ákos, ügyvéd, Székely-Udvarhely (1 sz), Kafaj János, kiskereskedő, Hostalkov (1 sz), Radulescu Mária, birtokos, Bukarest (1 sz), Theodorides György, kereskedő, Giurgevo (1 sz), Michailides Nie., kereskedő, Turnu-Magurelli (1 sz), Günsel Samu, kereskedő, Bukarest (5 sz), Nathan Sali, gyártulajdonos, Fogaras (1 sz), Szőcs József, polgármester, Vízakna (2 sz), Paulu Donnét. C., kereskedő, Braila (2 sz), Stefanescu András, birtokos, Bitest (2 sz), Benedek István, kir. honvéd-százados, K.-Vásárhely (1 sz), Georgiades Élisa, birtokos, Bukarest (1 sz), Steinhardt Zsigmond, iskolai igazgató, Brassó (1 sz), Vindhager Sándor, iparos, Bécs-Ujhely (1 sz), Pantzu Pavel, kereskedő, Ploiest (6 sz), dr. Ionescu E., orvostudor, Pitest (3 sz), Schermann Mór, kereskedő, Bukarest (8 sz), Schul József, kereskedő, Brassó (2 sz), Filitisz Demeter, birtokos, Bukarest (1 sz), Seif Sarolta, kereskedő, Bukarest (2 sz), Ionescu Nizza, hivatalnok, Bukarest (6 sz), Neumann Leopoldné, kereskedőnő, Nagyszeben (1 sz), László Gyula, tanácsnok, Szeged (1 sz), Tóth Mihály, főmérnök, Szeged (1 sz), Gerassy Miklós, tőkepénzes, Bukarest (12 sz), Cziligridjan Mária, haszonbérlő, Hátszeg (1 sz), Dobus Mariska, birtokos, Hátszeg (1 sz), Fried Leib, kiskereskedő, Lemberg (1 sz), Popescu Sándor, birtokos, Rumuik-Serat (1 sz), Hirschmann Majer, kiskereskedő, Lemberg (1 sz), Alonso Salvator, kiskereskedő, Valencia (Spanyolország) (1 sz), Torday Anna, hivatalnokod, Nagyszeben (2 sz), Orghidan Elena, igazgatónő, Giurgovo (1 sz), Coica Maria, birtokos, Bukarest (5 sz), Demianu Matache, birtokos, Pitest (3 sz), Muresianu Jakab, lapszerkesztő, Brassó (2 sz), Hersch Farkas, birtokos, Ratosnya (1 sz), Milone A., kereskedő, Bukarest (3 sz), Mitu C. János, kereskedő, Bukarest (3 sz), Elefterescu Christaki, kereskedő, Bukarest (6 sz), Ottelescu Alexandrin, birtokos, Bukarest (5 sz), összesen 177, a már eddig közlöttekkel együtt 743 személy. NAPI HÍREK. — Újabb vízáradások. A mult hó 31-én mintegy 3 óráig tartó felhőszakadás, Cs.-Szentmárton és Csekefalva községek között lefolyó patakokat annyira megárasztotta, hogy nemcsak azok közelében, de a távolabb eső utakon is a közlekedés megakadt, a pinczék a patakoktól még 150—300 lépésnyire is megteltek; nagyobb SZÉKELY NEMZET. 122. szám. A „SZÉKELY NEMZET“ táviratai. Budapest, aug. 6. A miniszterelnök tegnap este Ischlbe utazott. Gastein, aug. 6. Vilmos császár tegnap délután Ischlbe utazott. London, aug. 5. Az alsóházban Gladston közölte, hogy Northbrock miniszter kormánybiztosi czimmel Egyptomba küldetik a pénzügyi és közigazgatási viszonyok tanulmányozására. Az alsóház a Gordon fölmentésére küldendő csapat költségeire kért hitelt megszavazta. Athen, aug. 6. A királyi palota tegnap csaknem teljesen leégett. Az oltásnál 14 katona meghalt, nyolcz megsebesült. Felelős szerkesztő: MALIK JÓZSEF. Társszerkesztő (Csik megyében): T. NAGY IMRE.