Székely Nemzet, 1884 (2. évfolyam, 1-199. szám)

1884-08-07 / 122. szám

Augusztus 7. elborítván az utat, egy éjen át a közlekedés veszélyeztetve is volt. A törvényhatósági utakon a közmunka le­­szolgálásánál, minthogy az aratás mindenütt megkezdődött, hasonlókig kevés eredmény mu­tatható fel. A nyér-bodza-krasznai hadászati út jó karba hozatalára a közlekedési minisztérium az országos segélyadomány terhére 51,045 frt 47 frt utalványozott. A julius 21—24-iki szakadatlan esőzések következtében a megyének minden folyója és patakja kiáradt s az árvíz oly magasra emelke­dett, hogy a szemerja-hidvég-baróth-aldoboly­­i­-szentgyörgy-bikszádi, továbbá a s.-szentgyörgy­­réty-kovásznai megyei utak főkép az Olt, Fekete­­ügy, Ivovászna, Bodza és Kászon vizek által helyenként több száz méter kiterjedésben elön­töttek s a közlekedés számos helyen nehézzé vált. A védművek több helyen megsérültek, az utakról a kavics elsodortatott, de nagyobb kár sehol sem történt. A k.-vásárhely-kászoni után már a julius hó első hetében lefolyt árvíz is sok kárt oko­zott s a későbbi áradás által csak fokozódván, az útnak a Kászon vizével párhuzamosan futó részén oly nagymérvű rongálásokat ejtett, a me­lyeknek helyreállítása elkerülhetlenné vált s na­gyobb költségeket veene igénybe. A kir. mérnök ezen utakat tüzetesen megvizsgálván, az előfor­dult károkat részletesen felvette s mihelyt azok­nak helyreállítására fedezet lesz, a terveket is be fogja mutatni, addig is intézkedett, hogy közmunkaerővel nagyobb károknak eleje vétessék. Végül jelenti kir. mérnök, hogy Felszegi Ferencz kir. r. mérnök lemondása folytán Kis Gergely kir. segédmérnök helyeztetett át boga­rasból a megyei államépitészeti hivatalhoz. A havi jelentések után K ü­n­c­z­e­i Miklós a Kászon vize áradásai miatt azon vízre épített gátak leszállítása tárgyában határozathozatalért interpellált. Ezen ügyben a minisztérium által régebben elrendelt kiegészítő tárgyalások meg­tartattak s miután a főispán felvilágosító elő­terjesztése szerint ezen ügy 7 év óta függőben tartatik és most már az alispán által első fokú h­atározat hozható: utasíttatott az alispán az eddigi tárgyalások és a mérnöki vélemény alap­­ján azon gátak leszállítása tárgyában határoza­­ot hozni. I­­rágos Elek a Szent­ Lélek között el­folyó Kászon vizén és a Sárfalva között elfolyó Feketeügy vizén épült hidak rosszasága miatt interpellál, kijelentvén, hogy maholnap nemcsak hogy a közlekedés fennakad azon helyeken, ha­nem a hidak javítására kötelezett közegek be­következhető szerencsétlenségek esetében bűn­vádi vizsgálat alá is lesznek vonandók. Alispán azon helyeken a közlekedést biztosíttatni uta­síttatott. Szen­t-L­élek község pénztári viszonyai rendbehozatala végett vizsgálat rendeltetett el az illető közegek ellen, melyről a jövő havi gyű­lésen jelentés teendő. A tör­vény hatóságilag épített h­i­d­a­k­n­a­k az illető községek felügyelete és gondozása alá adása tárgyában a mérnök elő­terjesztés tételére felhivatott. A Sepsi-Szentgyörgyön előfordult diphteritis betegségek miatt tett interpel­­láczió folytán az alispán az élethossziglan vá­lasztandó városi orvos iránt kérdés tételére uta­síttatott. A központi egészségügyi bi­zottságba Betegh­ Bálint sepsi­szentgyörgyi gyógyszerész és Lant József k.­vásárhelyi épí­tész választatott meg. Az erdőtörvény végrehajtásával a ha­tósági felügyelet alatt álló erdők kezelésére szükséges erdőgazdászati végleges üzemtervek készítésének költségességére Kékesi Endre a közigazgatási bizottság figyelmét felhíván, a bi­zottság erdőrendészeti osztálya utasíttatott, hogy a végleges üzemtervek készítése költségei iránt az erdő­felügyelő meghallgatásával készítsen ár­jegyzéket s miután a községek a törvény végre­hajtása körül tájékozatlanok, a faerdészek az egyes községeket e tekintetben díjtalanul tanács­adással ellátni utasittattak. N­ézdi-Vásárhely város erdőjéről a legelő marhák lehajtatása tárgyában az erdő­­felügyelő által a kézdi szolgabíróhoz tett meg­keresés végett a megye főispánjához tett pa­naszra az erdő­felügyelő kijelentette, hogy miután az erdőgazdászati üzemtervek készítésének határ­ideje folyó évi junius hóban lejárt és Ivézdi- Vásárhely város képviselőtestülete e tárgyú megbízását a tanács nem teljesítette, sőt az erdő­felügyelő jóakarata figyelmeztetését sem vette tekintetbe, az erdőtörvény alapján kereste meg a legközelebbi szolgabírót, ki a szomszédos köz­ségi bírák által Kézdi-Vásárhely város összes erdőiről a legelő marhákat lehajtatta. Azonban megnyugtató tudomásul vétetett az erdő­felügyelő­­nek azon jelentése, hogy helyettese ezen nehéz­ségek elhárítása végett most Kézdi-Vásárhelytt idéz és hogy reménysége szerint holnap a lege­­lés meg fog engedtetni. A K­á­l­n­o­k­i S­á­n­d­o­r fegyveradójára ki­rótt pótadó tárgyában a minisztérium azon elvi jelentőségű határozatot hozta, hogy fegyveradó is szolgálhat községi pótadó alapjául. része beomlott, sőt 4—5 lakházat is beomlással fenyeget. A veteményes kertekben a zöldséget leiszapolta, a réteken még be nem hordott szé­nát elsodorta, szóval ezen árvíz okozta kár meg­­becsülhetlen. Nemcsak ezen, de a megelőző sok eső a burgonyában tetemes kárt okozott, úgy, hogy a gazdák még az elültetett magot sem remélik kiáshatni; rothadásnak indult az egész. Ugyanekkor Felcsikon és Gyergyóban is oly nagy záporok voltak, hogy alig maradt az or­szágutak mentén egy-két hid, melyet el nem sodort. Csik-Szeredából Gyergyó felé a közleke­dés meg volt akadva. A legjobb karban tartott szilárd középitményü hidakat sodorta el a viz s néhol az országutakon embermagasságnyira emel­kedett hullámokban hömpölygött keresztül a viz. Az Olt természetesen újból kiáradt és kiszámit­­hatlan károkat okozott a réteken. Trefort-alapitvány. A kolozsvári egyetem tanári kara, dr. Trefort Ágost vallás- és közoktatási miniszter tíz évi miniszteri működésének emlékeze­tére a tanári kar kebelében eszközölt gyűjtés útján, egy alapot létesített, Trefort-alapítvány szim alatt. Az alap czélja , hogy annak jövedelmei a kolozsvári egyetem tanárai jó igyekezető gyermekeinek a ne­veltetésben és taníttatásban való segélyezésére for­­dithassanak. A kamatok kiadása akkor fog megkez­­dő­dni, midő­n e tőke a négyezer litot eléri, úgy azonban, hogy a további tőkésítés a 25,000 fit tőkeösszeg eléréséig folytattassék. Kezelés és ado­mányozás az egyetemi tanácsot illeti. h­a az egye­tem netalán valaha megszüntettetnék, vagy megszűnne magyar lenni, a tanári kar 5 tagú bizottsága fogná kezelni az alapot, míg czélja meg nem szűnik. Ha e bizottság 3-ra olvadna le, az alap kezelése Ko­lozsvár sz. kir. város tanácsára menne át. Az alap czéljának megszűntével az egész alap a város kö­zönségének lesz átadandó, rokon czélra való haszná­lás végett, de nevének fentartásával. Hirtelen halál. Bálint György zilahi já­­rásbiró a mult hó 30-kán Deésre ment s az „Európa“ vendéglőbe szállt. Elgész nap a legvi­dámabb hangulatban volt s midő­n este 11 óra után szállására tért s le akart nyugodni, hirte­len meghalt; a vendéglő szobalánya, kit fölcsen­getett, már halva találta. A hirtelen haláleset nagy iz­gatottságot keltett a városban, de a bon­­czolás kiderítette, hogy régi szívbaja ölte meg őt. Holttestét Deésrő­l aug. 1-jén vitték Ziláb­a, hol nagy részvét mellett temették el. Frankl Mór, a kis számtudós mutatta be tegnap és tegnapelőtt este bámulatos tehet­ségét a sepsi­szentgyörgyi közönség előtt. A kis Móricz valóban páratlan jelenség. Négy-öt számjeg­gyel csak úgy könnyedén szoroz fejből, az éveket bámulatos gyorsasággal változtatja át napokká, órákká, perczekké és másodperczekké, miközben a milliókkal és milliárdokkal oly kön­­­nyen dobálózik, hogy alig győzi az impresszárió írni a táblán utána. Komplikált számtani fel­adványokat, egyenleteket pillanatnyi gondolko­zásra megfejt. A hozzá intézett kérdésekre azon­nal kész a felelettel és oly biztosan, hogy pél­dául valaki a társaságból otthon előre elkészí­tett számtani feladványt adott föl Móricznak s mikor a kis tudós pár percz alatt készen volt az eredménynyel, a mi a feladó kész dolgozatával nem talált, Móriczka egész határozottsággal vis­­­sza felelt: „számítsa utána még egyszer; fogadok Önnel 10 írtba, hogy nekem van igazam!“ Utánaszámították és csakugyan Frankl Móricz számolt helyesen. A naptárt 1000 évre tudja. Megmondja például: 1604. május 2-ikán miféle nap volt, szerda-e vagy szombat. A kis számművész tehetsége rendkívül meglepő s a közönség többszöri tapsokkal adott kifejezést a lángeszű gyermek képessége iránt való bámula­tának. A kis fiúnak kedves, megnyerő alakja, bátor, majdnem kihívó magatartása van, hangja szép, csengő s általában a rokonszenvet azon­nal fölkelti maga iránt. Sepsi-Szentgyörgyről Tusnádfürdőre utazott s talán még Má­t­­yás fürdőt is útba ejti. A művelt fürdőközön­ségnek mindenesetre kellemes órát fog szerezni rendkívüli tehetsége. — Színház Élőpatakon. A Polgár Károly igazgatása alatti 42 tagból álló dráma-, nép­színmű-, vígjáték- és operett­-társulat, mely a jövő héten városunkban már megkezdi működé­sét, jelenleg Élőpatakon tart néhány előadást, hol, tekintve a fürdővendégek különféle nemze­tiségét, kiválóan az operettekre lesz figyelemmel. Ma a „Koldus diák“ operettel kezdte meg a saisont. Holnap, csütörtökön „Boccaccio“, ezután színre kerülnek még: „Gáspár­on­i“, „R­i­p van Winkle, „Üdvöske operettek, valamint Madách Imre „Ember tragédiája“ is, stb. A Csík-Szeredában 1. hó 2-án rendezett tánczmulatság reményen felül jól sikerült. Kö­zönség szép számmal volt jelen, úgy hogy a négyeseket vagy 30 pár tánczolhatta, így re­mélhetőleg a jótékony­ czélnak is legalább nehány frt tiszta jövedelem fog jutni. A tánczosnők közt voltak: Baktsy Gáspárné, Benedek Istvánná, Deák Ignáczné, Dósa Gáborné, Gál Károlyné, Gál Józsefné, Jakab Antalné, Kovács Antalné, Nagy Sándorné, Pál Gáborné, Pál Istvánná, id. Pototzky Gergelyné, Tóth Kálmánná, Stemmer Olivérné asszonyok; Ádám Irma, Deér Teréz, Fodor Róza, Lukács Juliska, Miklósi Anna, Or­bán Brigita, Spányik Anna kisasszonyok stb. stb. — Esküvő. Dr. Szádeczky Lajos fiatal tör­ténetíró, a budapesti egyetemi könyvtár tiszt­viselője s egyetemi magántanár mult szombaton tartotta esküvőjét Marosvásárhelytt Farkaslaki Ilincs Mariska kisasszonynyal, id. Farkaslaki Ilincs Miklósnak, gr. Teleki Sámuel jószágigaz­gatójának leányával. Násznagy­ok­ voltak : gr. Te­leki Géza (gr. Teleki Sámuel helyett), Szilágyi Sándor budapesti egyetemi könyvtárigazgató és Szabó Károly kolozsvári egyetemi tanár; nász­asszonyok : Zeyk Józsefné született Teleki com­­tesse (gróf Teleki Sámuel nővére) helyettesítve özv. gróf Toldalagi Mihályné által és Tauszik B. Hugóné (a menyasszony nővére); koszorú­­leányok : gróf Toldalagi Eliz, Szilágyi Róna, Fekete Janka, Schneider Hedvig és Szádeczky Berta (a vőlegény nővére); vőfélyek : dr. Thal­­lóczy Lajos, dr. Szendrei János, dr. Nuritsán József, Hegedűs Béla és Szádeczky Gyula (a vőlegény fivére) voltak. Az esketést Szádeczky Sámuel pusztafalusi (Abaujmegye) ev. ref. lel­kész, a vőlegény édesapja végezte. Az esketési szertartást kedélyes lakoma követte, mely után az ifjú pár Tátrafüredre utazott. A komédiások egymásnak adják az aj­tót Csik-Szeredában. Most egy Basti nevű ál­­latseregletes ütötte fel sátrát a piaczon és sok érdekes vadállat mutogatásával nagy falragaszokon hívja a közönséget s „minél tö­megesebb látogatásért esedezik.“ Kiknek nem igen esik alkalmuk valamely állatkert oroszlán­jait, hiénáit stb. megnézhetni, most jó alkalmat találnak ezen állatokat szinről-szinre láthatni a Basti ur állatseregletében. — Kéjvonatok Szent-István napkor. A folyó év szent István-ünnep alkalmából a m­. kir. ál­lamvasutak városi menetjegyirodája által kéj vo­natok fognak Budapestre indíttatni, melyekhez a m. kir. államvasutak központi hálózatának összes, valamint a csatlakozó pályák nagyobb állomásairól rendkívül mérsékelt áru­s 10 napi érvénnyel biró II. és III. oszt. menettérti jegyek fognak kiadatni. Az ezen köjvonatokkal Buda­pestre utazó közönség érdekében a városi me­netjegyiroda több budapesti mulatóhelyek tulaj­donosainál, népszínház, városligeti és budai aré­nánál, fogaskerekű vasútnál stb. mérsékelt be­lépti jegyet, továbbá több kereskedőnél a bevá­sárlási árból való jelentékeny leengedést eszkö­zölt ki. Ezen mérséklések igénybevételére szel­vényfüzetek állíttattak ki, melyek a Budapestre szóló menettéri jegyek váltása alkalmával díj­mentesen fognak kiszolgáltatni. — A szebeni rablógyilkosok, Kleeberg An­tal és Martin Róbert rablógyilkosok, valamint bűntársuk Martin Rezső ügyvéd előtt aug. 3-án olvasták föl a kir. ügyészség vádlevelét és tu­datták velők, hogy perük végtárgyalása szept. 15-ére és a rákövetkező napokra tűzetett ki. Kleeberg védője dr. Lentz jogakadémiai igaz­gató, Martin Róberté dr. Nemes ügyvéd és Mar­tin Rezsőé dr. Fölkel jogakadémiai tanár lesz. Óriási virágcsokorral lepték meg bará­tai Szász Domokost, nevenapja alkalmából. Az élő virágokból összeállított virágcsokor, mely nem kisebb egy rendes nagyságú kerek asztal felületénél, közepén a magyar czircert mutatja, sikerült kivitelben . Zobatz sétatéri kertész ké­szítette s már a kirakatban is feltűnést keltett. — Muszka dolgok. Egy német kereskedő érdekes dolgokat beszél el a „Berliner Tage­­blatt“-ban az orosz vámhivatalokban uralkodó szokásokról. Az illető Kö­nigsbergből akart Wil­­nába utazni, utazó ládájában több ruh­amintát vitt. A határhoz érve, Wirballenben a vasúti ál­lomásnál kinyittatták a ládáját s ennek tetején kevés cartont találtak. „Ezt meg kell vámolni!“ mondja a vámhivatalnok s a mérlegre fölteszi az egész ládát s ennek teljes súlya után kiveti a mintegy 60 forintnyi vámot a cartonra. Az utas megrémül, kér, rimánkodik s kapacitálni igyekszik s végül panaszra megy az igazgató­helyetteshez, valami Kaminskyhoz. Ez csakugyan el is rendeli, hogy ha a cartonokra vetnek ki vámot, hát vegyék ki a ládából s külön mérjék meg. A vámhivatalnokok ezt meglőtték s a vám mintegy 9 iitot tett. Ekkor azonban Kaminsky úr kezdett turkálni a ládában a ruhaminták kö­zött s végre kitalálta, hogy azok némelyike hosszabb, mint egy mintának szabad volna lenni. Az utas erősen bizonyítja, hogy hat esztendő óta utazik már Oroszországba s mindig visz mustrákat, de ily haszontalan apróságokért még sohasem fizetett, s erre elővevén egy ollót, azt az ajánlatot tette az igazgatóhelyettesnek, hogy hát vágja le a mintából a tilos részt. De Ka­minsky ezt az ajánlatot nem fogadta el s min­den áron meg akarta vámoltatni. Mi­alatt igy disputálták, a vonat indulásra fütyölt; az utas el akart menni, de Kaminsky azt mondta, hogy akkor ott marad a csomagja. „De uram én ke­reskedő vagyok, mit csináljak én Oroszország­ban a minták nélkül?“ — „Azt én nem tu­dom.“ — „Hát ha itt kell maradnom, prolon­gálják a jegyemet?“ — „Menjen az állomás­főnökhöz.“ Az utas elment az állomásfőnök­höz s ez azzal fogadta: „Hát mért nem ment el? hisz elmehetett volna!“ — s a sze­gény ember hiába magyarázgatta dolgát, az ál­lomásfőnök nem hosszabbította meg jegyét. Erre az agyonzaklatott utas elhatározta, hogy vissza­tér Eydt­uhnenbe; hosszú könyörgés után meg­engedték ezt neki s útlevelet állítván ki, ládájá­val együtt kitették a nyílt országútra. Végre akadt egy úri ember, ki két napszámost kerí­tett a láda vitelére s igy eljutott az utas a községbe. Mikor itt elmondta dolgát, azt taná­csolták neki, hogy menjen csak megint vissza Wirballenbe s fizessen ki mindenféle vámot, a mit a nyakába sóznak, hanem kérjen a pénzről nyugtát, hogy Pétervárott panaszt tehessen. A német így is tett, visszament Wirballenbe s itt most — nagy ámulatára — minden vám fize­tése nélkül átbocsátották. — Óriási vihar dúlt a napokban, mint Christiániából írják, Drontheimban. Egy pa­rasztház udvarán éppen mintegy 200 marha fölött tartott szemlét vagy 100 ember, midőn egyszerre a vihar kitört s a zápor oly erősen zuhogott alá, hogy a ház mögött emelkedő hegy­szakadékról csakhamar egész patak csurgott alá s valóságos tengerrel vette körül a házat. Az emberek gyorsan a házba menekültek, de több mint egy óra hosszáig irtózatos rettegésben kel­lett ott vesztegelniük. A eső folyton növekedett s a házat három oldalról valóságos vízesés, a negyedik oldalról pedig kis tenger vette körül s a házba szorult emberek minden pillanatban várták, hogy kis szigetjüket mikor fogja elte­metni az ár. E közben folytonosan zengett az ég s a villám czikázott. A hegyről lefutó patak óriási köveket sodort le a völgybe s fákat csa­vart ki tövestől. Végre nagyfokára kitombolta magát a vihar s a házból előjöttek az emberek. Ekkor látták, hogy az esővíz az udvaron tiz­­l­usz láb mély s ugyanilyen széles árkot ásott magának s a mezőket kődarabokkal s fatürzsek­­kel borította el. Szerencsére azonban emberélet nem esett áldozatul. — Csaló borvizes székely, Nemes Béni, szent-istváni lakos, borszéki üvegekben és bélyeg alatt bibarczi vizet árult tegnap a kolozsvári piaczon. Kovács János gyergyó-ditrői borvizes rajtakapta az atyafit a turpisságon és feljelen­tette a rendőrségnél. Nemes Bénit a rendőrség letartóztatta, hogy ne rontsa „az igaz emberek becsületét.“ — A Büdös-fürdő postája. A H­áromszék megyében fekvő Büdös-fü­rdőhelyen f. évi augusztus h­ó 6-étő­l kezdve a fürdő évad tartamára a főtéren levélgyüjtő szekrény állittatik fel, mely szekrényből a levelezések naponkint délelőtt 11 órakor rendes küldöncz által a b­ük­­szádi pos­tahivatalhoz fognak szállitatni. Említett naptól kezdve a Büdösre szóló levelezések a bü­kszádi postahivatal közve­títése mellett a szabályszerű kézbesítési díjakért a Buk­szád és Büdös naponként közlekedő gyalog-küldöncz által házhoz fognak kézbesíttetni, a „poste restante“ jelzettel ellátott küldeményeket pedig az erdőőri lakásban letéte­­ményeztetni. A menetrend következő: Indulás Bukszád­ról naponta 6 óra 30 p. reggel. Érkezés Büdösre naponta 8 óra 30 p. reggel. Indulás Büdösről naponta 11 óra dél­előtt. Érkezés Bukszádra naponta 1 óra délben. Mi azon hozzáadással tétetik közhírré, hogy a postai értékczikkek árusításával Kiss György József uradalmi erdőőr megbiza­­tik. Nagy-Szeben, 1884. augusztus hó 1-én. A m. kir. postaigazgató : F o 11­é­r­t. — Az előpataki gyógyvendégek névsora. Damokos János, plébános, Csíkszereda (1 sz), Zismanu Havid, ke­reskedő, Bukarest (5 sz), Zöld János, tanár, Ilyefalva (1 sz), Réti Ernő, ügyvéd, Csongrád (1 sz), Markosi László, ügyvédjelölt, Déva (1 sz), Lázár Farkas, megyei tiszt­viselő, Déva (1 sz), Econom Sándor, birtokos, Craiova (2 sz), Taar Balázs, birtokos, Aranyos-Rákos (1 sz), Ama­­rescu Elek, kereskedő, Craiova (2 sz), Georgescu Miklós, lelkész, Crajova (2 sz), Dumitrescu János, birtokos, Plo­­est (1 sz), Döpner Róza, magánzó, Brassó (1 sz), Duma Miklós, kereskedő, Crajova (1 sz), Hassan Emanuel, ke­reskedő, Bukarest (5 sz), Danielopu Alexandrina, birtokos, Bukarest (2 sz), Theodor Vasilie, rendőrbiztos, Rumnik- Serat (1 sz), Stefanescu N. G., birtokos, Bukarest (9 sz), Bosnyák György, házaló, Felső-Lehota (1 sz), Pasculescu Janku, kereskedő, Bukarest (3 sz), Sándor Imre, szolga­­biró, Mező-Örményes (1 sz), Benvenesti Léna, magánzó, Craiova (2 sz), Aglaja Penescu, birtokos, Bukarest (2 sz), Braunstein Herman, kereskedő, Bukarest (1 sz), Tritsch Sándor, kereskedő, Brassó (1 sz), Poteka János, mérnök, Bukarest (2 sz), dr. Glodaru Vaszil, tanár, Brassó (6 sz), Zubovics Feodor, cs. kir. főhadnagy, Bécs (1 sz), Simba Leon, birtokos, Craiova (4 sz), Gano­sci Krisztea, keres­kedő, Bukarest (2 sz), Turóczy Adolf, kir. fővámigazgató, Budapest (2 sz), Merza Joakim, birtokos, Kolozsvár (1 sz), Moscu Miklós, birtokos, Bukarest (2 sz), Costiu Theo­dor, kereskedő, Bukarest (8 sz), Seten Á­kos, ügyvéd, Székely-Udvarhely (1 sz), K­afaj János, kiskereskedő, Hos­­talkov (1 sz), R­adulescu Mária, birtokos, Bukarest (1 sz), Theodorides György, kereskedő, Giurgevo (1 sz), Michaili­­des Nie., kereskedő, Turnu-Magurelli (1 sz), Günsel Samu, kereskedő, Bukarest (5 sz), Nathan Sali, gyártulajdonos, Fogaras (1 sz), Szőcs József, polgármester, Vízakna (2 sz), Paulu Donnét. C., kereskedő, Braila (2 sz), Stefanescu András, birtokos, Bitest (2 sz), Benedek István, kir. hon­véd-százados, K.-Vásárhely (1 sz), Georgiades Élisa, bir­tokos, Bukarest (1 sz), Steinhardt Zsigmond, iskolai igaz­gató, Brassó (1 sz), Vindhager Sándor, iparos, Bécs-Ujhely (1 sz), Pantzu Pavel, kereskedő, Ploiest (6 sz), dr. Io­nescu E., orvostudor, Pitest (3 sz), Schermann Mór, ke­reskedő, Bukarest (8 sz), Schul József, kereskedő, Brassó (2 sz), Filitisz Demeter, birtokos, Bukarest (1 sz), Seif Sarolta, kereskedő, Bukarest (2 sz), Ionescu Nizza, hiva­talnok, Bukarest (6 sz), Neumann Leopoldné, kereskedőnő, Nagyszeben (1 sz), László Gyula, tanácsnok, Szeged (1 sz), Tóth Mihály, főmérnök, Szeged (1 sz), Gerassy Miklós, tőkepénzes, Bukarest (12 sz), Cziligridjan Mária, haszonbérlő, Hátszeg (1 sz), Dobus Mariska, birtokos, Hátszeg (1 sz), Fried Leib, kiskereskedő, Lemberg (1 sz), Popescu Sándor, birtokos, Rumuik-Serat (1 sz), Hirsch­mann Majer, kiskereskedő, Lemberg (1 sz), Alonso Salva­tor, kiskereskedő, Valencia (Spanyolország) (1 sz), Torday Anna, hivatalnokod, Nagyszeben (2 sz), Orghidan Elena, igazgatónő, Giurgovo (1 sz), Coica Maria, birtokos, Buka­rest (5 sz), Demianu Matache, birtokos, Pitest (3 sz), Muresianu Jakab, lapszerkesztő, Brassó (2 sz), Hersch Farkas, birtokos, Ratosnya (1 sz), Milone A., kereskedő, Bukarest (3 sz), Mitu C. János, kereskedő, Bukarest (3 sz), Elefterescu Christaki, kereskedő, Bukarest (6 sz), Ottelescu Alexandrin, birtokos, Bukarest (5 sz), összesen 177, a már eddig közlöttekkel együtt 743 személy. NAPI HÍREK. — Újabb vízáradások. A mult hó 31-én mintegy 3 óráig tartó felhőszakadás, Cs.-Szent­­márton és Csekefalva községek között lefolyó patakokat annyira megárasztotta, hogy nemcsak azok közelében, de a távolabb eső utakon is a közlekedés megakadt, a pinczék a patakoktól még 150—300 lépésnyire is megteltek; nagyobb SZÉKELY NE­M­Z­E­T. 122. szám. A „SZÉKELY NEMZET“ táviratai. Budapest, aug. 6. A miniszterelnök tegnap este Ischlbe utazott. Gastein, aug. 6. Vilmos császár teg­nap délután Ischlbe utazott. London, aug. 5. Az alsóházban Gladston közölte, hogy North­brock miniszter kor­mánybiztosi czimmel Egyptomba küldetik a pénzügyi és közigazgatási viszonyok tanul­mányozására. Az alsóház a Gordon fölmen­tésére küldendő csapat költségeire kért hi­telt megszavazta. Athen, aug. 6. A királyi palota teg­nap csaknem teljesen leégett. Az ol­tásnál 14 katona meghalt, nyolcz meg­sebesült. Felelős szerkesztő: MALIK JÓZSEF. Társszerkesztő (Csik megyében): T. NAGY IMRE.

Next