Székely Nemzet, 1885 (3. évfolyam, 1-202. szám)
1885-10-27 / 166. szám
-----fl-----------------BÍSzSS ft . . . . * Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön: Csiki-utcza Nagy Elek-féle ház. hová a lap szellemi részét illeti" közlemények küldenénk Kiadóhivatal: jói a HigoiMa-reszpeny-társulat hová az Befizetési pénzek és hirdetésik ^ bérmentesen küldendők. ------------------------SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként, négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Idlőlizolégiát helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve : Egész évre . 10 frt — kr, Félévre . . 6 írt — kr. Negyedévre . 2 frt 50 kr. Hirdetmények dija : hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért G Bélyegdijért külön 30 kr. Csikmegye részére: szerkesztőség s kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Nyiíy Imre társszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. We Skr. Nyilttéri sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „SZÉKELY NEMZET czimü politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenként négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy idén, szükség esetén melléklettel. Előfizetési ára: egész évre. . . 10 frt félévre ... 5 frt negyedévre . . 2 frt 50 kr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánnyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT mint a „Székely Nemzet“ kiadó tulajdonosa. (( A király beszéde a delegácziókhoz. — okt. 26. „Ha ragaszkodásuk nyilvánítása őszinte megelégedéssel tölti el szivemet. Fogadják ezért teljes királyi kegyelmem kifejezését. A monarchia viszonyai a külhatalmakhoz a legbarátságosabbak. Azon látogatás, mellyel az orosz császár és császárné ő felségeik Kremsierben megörvendeztettek, becses jelét képezte azon szoros és bizalomteljes viszony állandóságának, mely a szomszédos három nagy birodalom uralkodói közt fennáll és melynek jelentőségét a monarchia és Európa békéjére nézve önöknek már egy évvel ezelőtt hirdethettem. Azon komoly törekvésünk, hogy a szerződések által biztosított, a béke és rend alapját képező jogállapot fentartassék, a többi európai hatalmak teljes közreműködésével találkozik. A béke nagy érdekeinek biztosítását czélzó ebbeli egyértelműség a siker legnyomatékosabb zálogát képezi. Ezen szellemben igyekszik kormányom a berlini szerződést aláírt többi hatalmakkal együtt ismét helyreállítani a Balkán-tartományokban a törvényes rendet, melynek váratlan megszegése komoly veszéllyel fenyegeti az ottani népek nyugalmát és jólétét. A szerződések tisztelete és az azokból eredő jogok és kötelességek fentartása képezte feltételeit azon bizodalomnak, melyet Európa a Balkán népei iránt akkor tanúsított, midőn számukra az önálló állami élet követelményeit megvalósította. A béke fentartása s a monarchia érdekeinek megóvása ezentúl is kormányom legfőbb feladata leend. Az alkotmányos tárgyalás végett önökkel közlendő előterjesztések ezúttal is a monarchia pénzügyi helyzetének teljes számbavételével fognak tanúskodni. A hadügyi minisztérium az összes szükséglet emelése nélkül azon czélra fogja igénybe venni önöknek — mint ezt köszönettel elismerem — mindenkor tanúsított áldozatkészségét, hogy az alsóbb fokú tisztek és hadapródok helyzetének sürgetővé lett javítását foganatba vehesse. Haditengerészetünknek a partvédelem múlt évben megállapított elvei alapján való fokozatos fejlesztését, jóakaró gondoskodásukba ajánlom. Boszniában és a Herczegovinában állandóan és örvendetesen fejlődnek a közművelődési és gazdasági viszonyok. A közigazgatás költségeit ezúttal is sikerült ez országok saját jövedelmeiből, a közös költségvetés minden terhelése nélkül fedezni. A Boszniában és Herczegovinában elhelyezett hadcsapatok költségeiben kormányom a jövő évre is újabb leszállítást vett kilátásba. Teljes bizalommal számítván önök odaadására s meg lévén győződve, hogy belátásuk és hazafias buzgalmukkal támogatni fogják kormányomat fontos feladataiban, szívből üdvözlöm mindnyájukat!“ Az egyenes adók 1886. évre vonatkozó kivetésének megindítása tárgyában a magyar királyi pénzügyminiszter a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz és kir. adófelügyelőhöz : Az egyenes adók 1886. évre vonatkozó kivetésének alapjául szolgálandó előmunkálatok és tárgyalások megindításának időpontja immár bekövetkezett A múlt évi október 28-án 66,497. sz. a. kelt körrendeletben megtettem az adókivetés gyors és alapos eszközlésének biztosítására szükséges intézkedéseket, melyek közt első helyen áll az adókivetési munkálatoknak terv és idő szerinti beosztása. E czélból megjelöltem és kitűztem azon határidőket, melyekben az adóköteles jövedelmek és tárgyak az illető adóköteles felek által bevallandók. Megállapítottam szintén azon munkatervet, melyet az adókivetés eszközlésére nézve az arra hivatott községi (városi) és királyi pénzügyi közegeknek szem előtt tartani és követni kell. Kitűztem azon határidőket, melyek alatt az egyes adónemekben elért kivetési eredményről szóló összesítéseket a királyi adófelügyelők a királyi pénzügyminisztérium adó- és jövedéki számvevőségéhez beterjeszteni kötelesek. Most tehát, midőn a jövő 1886. évi egyenes adókivetési munkálatok haladék nélküli megindítását ezennel elrendelem, elegendőnek tartom az illetőket említett körrendeletem tartalmára és az abban megállapított munkatervre utalni. Minden kir. adófelügyelő azon intézkedésekről, melyeket jelen rendeletem alapján az 1886. évi adókivetés megindítása iránt tett, a közigazgatási bizottságnak tüzetes jelentést tegyen, s ezen jelentés másolatát hozzám terjessze be. A törvényhatósági közigazgatási bizottságoktól egész biztonsággal elvárom, hogy a királyi adófelügyelőt és a községi közegeket az egyenes adók kivetése körüli teendők teljesítésénél erélyesen támogatni s az adófelügyelőnek indokolt előterjesztésére a munkálatok gyors és alapos keresztülvitelének akadályait elhárítani fogják. Kelt Budapesten, 1885. évi október hó 10-én. A király beszéde. — okt. 26. A király beszéde, melyet a delegácziókhoz intézett, a béke olajága volt. E beszédet örömmel fogja fogadni egész Európa. Monarchiánk népei aggódva néztek már kelet felé, de a királyi szó véget vetett minden aggodalomnak. A forrongó Balkán félsziget sustoroghat tovább, intézheti odahaza privát ügyeit, de a berlini szerződést aláírt hatalmak nem fogják őt munkájában segíteni, nem fognak hozzájárulni ahoz, hogy a béke áldása, melyet ma Európa élvez, pillanatnyira is megzavartassék. És ha majd látni fogják a Balkán népei, hogy nem lehet aknákat gyújtani fel büntetlenül, forrongó kedélyeket a kitörésig lelkesíteni, lassanként lecsillapulnak, mint lecsillapul a vihar által felvert tó tükre. És aztán lesz ismét nyugalom, visszatér minden a rendes medrébe. Ha tovább forrongnak, ám zúzzák szét egymást, de ehez Európa békéjének mi köze sem lesz. A király beszéde nagy vereség volt a mi ellenzékünkre is. Mióta a keletruméliai események előtérbe nyomultak, egyre verték félre a harangot s borongós képzeletükben már ott látták küzdeni a magyar katonákat a tengerparton, éltetve Törökország feldarabolóit. A királyi beszéd megszüntette a lidércznyomást, eloszlatta a pessimismust. Az arczok kiderültek, a lélegzés szabadabb lett. A nyugalom fényes napja kilépett a borongó fellegek közül s fényesen süt le a nép millióira. A jó előjeleket már a közös költségvetés beterjesztése alkalmával láttuk. A hadi budget nem mutatott olyan emelkedést, melyből a béke megzavarására következtetni lehetett volna. Bosznia, melyet az ellenzék minduntalan előránt, valahányszor pártczélokért küzd, aggodalmat nem okoz. Ez ország fejlődik és nemcsak hogy deficzitje nincs, hanem a megszálló csapatok fenntartására előirányzott költségeket is redukálni lehet. A király beszédében utal azon alapra is, melyen a béke fentartható lesz. Ez alap a berlini szerződés. „E szerződés alapján igyekszik a monarchia a berlini szerződést aláírt többi hatalmakkal együtt ismét helyreállítani a Balkán tartományokban a törvényes rendet, melynek váratlan megszegése komoly veszéllyel fenyegeti az ottani népek nyugalmát és jólétét.“ Rámutat a király azon indokokra is, melyek a nagyhatalmakat arra bírták hogy a Balkán-félszigeten a törvényes rendet és a nyugalmat biztosítsák. „A szerződések tisztelete és az azokból eredő jogok és kötelességek fentartása képezte feltételeit azon birodalomnak, melyet Európa a Balkán népei iránt akkor tanúsított, midőn számukra az önálló állami élet követelményeit megvalósította. A király szavaiban kifejezett bizodalommal épen azok éltek vissza, kiknek érdekében a nagyhatalmak fáradoztak. Avagy az unió kikiáltása nem ezt bizonyítja-e ? Az a maroknyi nép ott Ruméliában — jogaira, nemzeti büszkeségére hivatkozva — szembe mert szállani egy olyan szerződéssel, melyhez a szentesítést Európa első hatalmai adták. A királyi beszéd nem is látszik nagy súlyt fektetni az ottani eseményekre. A reflexió inkább a monarchia népeinek megnyugtatásáért, a pesszimizmus eloszlatásáért történt. A király egészen helyi érdekűnek deklarálja az egész mozgalmat, midőn csak az ottani népek nyugalmát látja fenyegetve. A kremsieri találkozás alkalmából sokat foglalkoztak ellenzéki lapjaink a találkozás indító okaival. Minthogy a kelet-ruméliai államcsíny épen ezen időre esett, ráfogták a diplomácziára, hogy tudomása volt a dolgok felől s azt direkte Kremsierben készítette elő. Hogy mennyire volt alapos ez a feltevés, azt a királyi beszédből bárki azonnal megítélheti. Nem tartjuk az orosz kormányt sympathikusnak, nem állítjuk, hogy a szláv népek érdeke előtte mindenekfelett való ne legyen, de ha a czár mostani magatartását bírálat alá vesszük, lehetetlen kitérnünk az elől, hogy a czári kormánynak a kelet-ruméliai államcsíny létrehozásában mi része sem volt. Sőt a czár határozottan rosszalólag nyilatkozott Sándor fejedelem eljárása felől. Hogy a czár magatartása annyira békés, hogy köpenyege alatt nem rejt háborút, azt azon szívélyes jó viszonynak lehet köszönni, mely a három császár között fennáll. A királyi beszédben utalás van e jó viszonyra. És ez az, mi bennünket megnyugtat. E jó viszony fog hatni a balkáni népek kedélyére és ez fogja eloszlatni a kavargó ehaost. A delegáczió tagjai pedig most már nyugodtan foghatnak a közös költségvetés tárgyalásához. A királyi szó megnyugtatta őket. Megnyugtatta a monarchia népeit. Megnyugtatta Európát. _____ K. A delegácziók. A magyar delegáczió ülése. A magyar delegáczió okt. 22-én tarta első nyilvános ülését. Jelen voltak : Kálnoky Gusztáv gróf külügyminiszter, Bylandt-Rheidt hadügyminiszter, Kállay Béni közös pénzügyminiszter, Tóth Vilmos közös főszámszéki elnök, Sterneck b. tengerészeti főparancsnok, Szögyény és Mérey osztályfőnökök, Szentgyörgyi udv. tanácsos, Pápay alezredes, Barkassy törzskari őrnagy, Dell’ Adami és Ziehrer sorhajó hadnagyok; a magyar miniszterek közül: Tisza Kálmán miniszterelnök és Orczy Béla báró ő felsége körüli miniszter. Zichy Ferencz korelnök az ülést megnyitván, fölolvastatnak a főrendi- és képviselőházi jegyzőkönyvek, valamint a jelenlevők névsora. A határozatképes szám konstatáltatván, elnökké Haynald Lajos bibornok, alelnökké Tisza Lajos gr., jegyzőkké Hegedűs, Rakovszky, Rudnyánszky és Inkey megválasztatnak, valamennyien egyhangúlag. Haynald érsek az elnöki széket a következő beszéddel foglalja el: „Negyedszer történik most, hogy hazánk országgyűlésétől a monarchia mindkét felének közösügyi tárgyalására kiküldött bizottság tőlem egész mértékben méltányolt bizalma elnöki székére emel, mintegy folytatni akarván a sorsom fölött eddig határozó magasabb hatalmak azon kedvezését, mellyel az élet közpályájára léptem óta mindenkor meghaladta az általok számomra kijelölt működési kör nehézségben, fontosságban és díszben mind képességemnek, mind érdemeimnek mértékét. Ha mindamellett előhaladt korom s naponként intő benső érzetem szerint, meggyöngült tehetségem daczára is elvállalom a nekem szánt díszes helyet, teszem ezt azért, mert eddigi tapasztalatom nyomán remélni merem, hogy mind a nagyméltóságú bizottság bölcs választása által ma is az elnöki székbe meghívott fényes tehetségű és jelességű államférfiú, mindazon tisztelt urak, kik az előbbi években történtek nyomán kétségkívül a jegyzői karba beállíttatnak, hiányaimat pótolni, nekem szívesen segédkezni készek lesznek, mire annál inkább kényszerülök reményemet vetni, minél nehezebb feladat látszik a bizottságra jelen munkáiban várni, minél nagyobb lesz tehát valószínűleg az ő végzendőinek nehézségével, egyaránt határozott nehézsége elnöki teendőimnek is s pedig mind az országunk népét már eddig is súlyosan terhelő állami költségek nagyságánál, mind pedig Európa politikai viszonyainak a legújabb balkán-félszigeti események által okozott bonyolultságánál fogva. De munkánk nehézsége daczára van, mi nem csekély megnyugvással enged tekinteni működésünkre, ez az, hogy ismerjük felséges urunk, királyunknak, a dicső uralkodása alatt álló népek jóléte és boldogsága, örömei és bajai iránt hőn dobogó szive szeretetét s tudjuk, hogy mit sem óhajt inkább, mint hogy szükségtelen terhektől megkiméltessenek országaink lakói s az államnak és hatalmi állásának fentartására megkívántat költségek csak az elkerülhetetlen szükség mértékében szabassanak ki. Miért is fejedelmi szándékaival fog bizonyosan találkozni kiküldetésünk feladatának oly módon való megoldása, hogy a legszigorúbb lelkiismeretességgel, számba vevén ugyan mindazt, amit a kormány az állam nagy czéljai elérésére nem nélkülözhet, mégis azt se hagyjuk egy perczig is szemügyön kívül, mit a közadók által máris nagyon igénybe vett és az utolsó években a nyers terményei értékesítésében beállott lesújtó válság alatt szenvedő ország megadóztatásában elviselni képes. És az így teendő, bárha nem csekély, nem könnyű munkára szívesen vállalkozunk, Isten segedelmével szem előtt tartva ebbeli hazafiui kötelességünk teljesítésének nagy fontosságát a monarchia és az ő sorsát osztó hazánk s nemzetünk hit szolgálatában, tekintve a legnemesebb fejedelem honatyai intenczióit és gondos kormányának nemes igyekezeteit, de lelkesülve is mindenkor azon hűséges és hódoló érzetektől felséges urunk, királyunk iránt, melyeknek most is kedvesen s szokásos módon újabb meleg kifejezést adhatni örvendünk, mondván : felséges apostoli királyunk, dicső fejedelmünk, családjának teljes boldogságában, népei szeretetében és tiszteletében a legkésőbb emberi korig éljen ! (A bizottság tagjai és elnök felállanak. Elénk lelkesült éljenzés.) Most meg engedjék meg, hogy nagyméltóságú korelnökünknek és a korjegyző uraknak a bizottság nevében köszönetet mondjak a bizottság megalakításában való szives fáradozásaikért és czélirányu munkásságukért (Éljenzés) ,s ezek után a magyar országgyűléstől a közös