Székely Nemzet, 1886 (4. évfolyam, 1-201. szám)
1886-01-02 / 1. szám
Január 1. BELFÖLD. — decz. 31. A népfelkelési törvényjavaslat tárgyalására összeült vegyes bizottság, mint a „Kolozsvári Lapok“ írja, még karácsony előtt befejezte munkálatát. Lényegesebb része a népfelkelési törvénynek, hogy a népfelkelés a fegyveres erő kiegészítő részének fog tekintetni, és mint ilyen, a nemzetközi jog oltalma alá helyeztetik. A népfelkelés kötelező erővel bír és azok, kik sem a hadsereg, sem a honvédséghez nem tartoznak, 19-ik éves koruktól fogva 42-ik évükig a népfelkeléshez soroztatnak ; e mellett a népfelkelés kötelezettségében állanak egész GO-ik életévek betöltéséig azok, kik a hadsereg, hadtengerészet és honvédség béke és nyugállományában stb. tartoznak, természetes védképességükhöz képest. A népfelkelésre kötelezettek két osztályba lennének sorozandók, 1-fő osztály a fiatalabbakat foglalná magában, kik háború esetében, a körülményekhez mérten, a hadműködő csapatok kisegítésére szolgálnának, míg a 11-ik osztály — tehát az idősebbek — a helyi szolgálatot teljesítenék. A népfelkelés fölhívása ő felsége parancsa által a minisztertanács meghallgatása után a honvédelmi miniszter utján történik és pedig azon mérvben, mint azt a honvédelem érdekei megkövetelik. A felhívott népfelkelés alkalmazása, az ő felsége által kinevezett hadi parancsnok által eszközöltetik. A népfelkelés rendszerint az ország határain belül alkalmaztatik, azonban veszedelem esetén a törvényhozás máskép intézkedhetik (úgy, mint a honvédségnél). A népfelkelés a felhívás napjától fogva feloszlatása napjáig a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt áll, szabadságolás esetén e viszony nem marad meg. A népfelkelés és annak tisztjei messziről felismerhető jelvényt fognak hordani. A népfelkelés illetékei ugyanazok, mint a hadsereg, illetőleg a honvédségé. A népfelkelés és tisztjeit ő felsége nevezi ki és csak a mozgósítás tartamára terjed ki. A népfelkelésre kötelezettek nyilvántartását és harczászati egységekbe való beosztását is a honvédparancsnokságok eszközük, de a közigazgatási hatóságok is vezetnek nyilvántartást. A népfelkelés keretei már béke idejében szerveztetnek. A felhívott népfelkelés költségei a közös hadügyminiszter tárczáját fogja terhelni. A nagyszebeni „Tribuna“ 285-ik számában polemizálván a „Pester Lloyd“-dal a közigazgatási reformról és Bratianu miniszter beszédjéről azt állítja, hogy a románoknak nagyon is mindegy, hogy milyen lesz az ily reform, legyen az akár szabadelvű, akár reakczionárius, semmi jót sem várnak mindaddig semmiféle törvényes intézménytől, míg a jelenlegi rendszer fennáll. Bratianu beszédjére nézve pedig megjegyzi, hogy helyeselni tudja a román miniszternek álláspontját, mert tény, hogy a Romániába bevándorolt erdélyiek ott népszerűsíteni akarnák a forradalmi eszméket, mert azon kivándorolt románok a vesékig gyűlölik a magyar nemzetet és annak intézményeit, amelyek okai hontalanságuknak. Beismeri e lap azt is, hogy ezen elégedetlenek visszenirozták a Horn és Kloska-féle ünnepeket ezek tettek kísérletet a proklamáczióval is. Tehát egészen helyesen járt el Bratiano, hogy az ily féle elemeket Romániából kiutasította. Kijelenti végre e lap, hogy ezentúl is a törvényesség alapján fog állam, mert még mindig hiszi, hogy a románok és a magyarok közti konfliktus végre is ki lesz egyenlítve, ha pedig ez nem fog sikerülni, akkor a „Tribuna“ politikája kudarczot vallván, eljön azoknak ideje, akik az erőszaknak erőszakot tesznek elébe. (Mily szelíd lesz egyszerre a „Tribuna“.) KisLFÖLD. — decz. 31. A franczia kongresszus a lehető leggyorsabban elintézte elnökválasztó feladatát. A monarchisták zajongtak, kiabáltak ugyan, de sem külön jelöltet nem léptettek föl, sem nem tiltakoztak a választás ellen, csak a nemszavazással demonstráltak egy keveset. De azért a szavazás minden akadály nélkül végbement , noha Brisson és Frescinet is kaptak szavazatot, Grévy a szavazók háromnegyed részének fótumával újra megválasztatott a franczia köztársaság elnökévé. A kongresszus a köztársasági elemek egyetértésének nem éppen fényes bizonyítéka ugyan, de máskülönben végleg elintézi a fölvetett kérdést. Grévy az új állást elfogadja, s ezzel az elnökség ügye el van intézve. Most következik a kormányválság, mert a minisztérium tegnap a hagyományos szokások szerint az új államfő rendelkezésére bocsátotta tárczáit. Ez formalitás ugyan, mely azonban a képviselőház szerdai szavazata folytán igen komoly elvi jelentőséget nyert. A tengerészminiszter különben is lemondott, s így a kabinet újjáalakítása kikerülhetetlenné vált. A helyzet Szerbiában az elvesztett hadjárat folytán egész válságossá kezd alakulni. Milán király vissza sem mer térni fővárosába, hanem még mindig Nisben vesztegel s csak a miniszterek járnak Belgrádba tanácskozni. De okosat ott sem tudnak kifőzni. A nép elégedetlen, mert roppant pénz- és véráldozatai egyelőre egészen kárba vesztek, a kormány fejét vesztette s nem tudja, mihez fogjon, az ellenzék élénk agitácziót fejt ki, s így a közviszonyok egyre zavarosabb alakot öltenek. A kormány a Skupstinát a jövő hétre akarja rövid ülésszakra összehívni. Milán király úgy látszik, koalícziós kormány alakítását óhajtja, mely valószínűleg átmenetül fog szolgálni a merev Risztics-uralom visszaállításához. SZÉKELY NEMZET. NAPI HÍREK. Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnep miatt vasárnap reggel jelenik meg. — A Székely Nemzet szerkesztősége boldog újévet kíván e lapok olvasóközönségének ! — A király Erdélyben. Nagyszebenből f. hó 26-áról írják a Kolozsvári Közlönynek : Itteni katonai körökben azon alaposnak vett hir van elterjedve, hogy a 22. hadtest és 6. honvédkerület csapatainak Torda és Maros-Vásárhely között lefolyandó és szept. 20-ig tartandó nagy hadgyakorlatai alkalmából ő felsége a király az erdélyi részeket legmagasabb jelenlétével fogja szerencséltetni, a hadgyakorlatok befejezése után pedig a görgény-szentimrei vadászkastélyt meglátogatni. — Nemesszivü királyné. Báró Nopcsa, a királyné főudvarmestere, egy vadászaton szerzett lábbal miatt ágyban fekvő beteg lett. Most, hogy az udvarnak Gödöllőről való elutazása tegnapra kitüzetett, a királyné megelőzőleg orvosi tanácskozást hívott össze, kijelentvén, hogy ha az orvosok Nopcsa báró Bécsbe szállítását veszélyesnek találják, az egész udvar Gödöllőn marad, nehogy a főudvarmester a kellő ápolást nélkülözze. Az orvosok báró Nopcsa elutazását veszélytelennek nyilvánították ugyan, de azért a királyné lelkületének eme nemes vonását nem mulaszthattuk el feljegyezni. — Ismét egy halott királyné. Mirafiori Róza grófnő, ki Olaszországban évek hosszú során át nagy szerepet játszott, tegnapelőtt meghalt Rómában. A nép gyermeke volt és ifjú korában még csak nem is álmodhatta, hogy királyi kegyencz, sőt egy király felesége lesz. Szépsége és esze által kiküzdötte Viktor Emanuel kegyét, kire oly befolyást gyakorolt, hogy még az államügyekbe is beleszólt. Adelaide királyné halála után kieszközölte, hogy Viktor Emánuel király titokban megesküdött vele; ekkor kapta a Mirafiori grófnő nevet, melyet gyermekei is viselnek, de ezekkel az uralkodó ház herczegei sohasem érintkeztek. — A nagy hideg, mely két hét óta szakadatlanul tartott, ma jóval alább hagyott. A hőmérő délután Cels. szerint —4 °-ot mutat, ami épen 10 fokkal kevesebb csak a tegnapi és tegnapelőtti hidegnél is. — Szebenből írják, hogy ott a tél ritka erős faggyal dominálja a világot. A korcsolyapályán naponként nagy közönség gyülekezik, s hetenként háromszor zene mellett korcsolyáznak. Tegnap már jégünnepély is volt, pompás hangulatban esti kilencz óráig. Néhány nap előtt egyszerű temetésre gyűlt össze az alsó városrész. Egy munkásnak két éves gyermekét kísérték ki. A szegény gyerek egy nagy vizes kád előtt játszadozott, mely a földbe volt ásva, s hirtelen, isten tudja hogyan beleesett. Sikoltását senki se hallotta. Ott kapta megfulladva az édesanyja, s majdnem félőrülten rohant vele orvoshoz. Halva volt a kicsiny bébé már akkor. Szitás Jánost, a „Hunyad“ szerkesztőjét érzékeny csapás érte. Kedves kis fiacskája Győző halt meg két heti súlyos szenvedés után. Vigasztalást kívánunk. — A reformált zsidó hitközség ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot küldött a fővároshoz, amiben elmondja, hogy az uj hitközséget az országos izr. iroda általános szervezési szempontból kifogásolja, a rabbiképző intézet tanári kara meg dogmatikai szempontból, mert Mózes öt könyvének törvényeivel több tekintetben ellentétben áll s több, az izraelita vallást karakterizáló szertartást egészen elhagy. Felhívandónak rendeli tehát dr. Herczfeld Samut, mint e hitközség mostani elnökét, hogy a két oldalról támasztott ellenvetésekre a hitközség nyilatkozzék, addig az alapszabályok jóváhagyása tekintetében a miniszter nem dönt sem jobbra, sem balra. — „Economul“ czimmel román bank készül alakulni Kolozsvárt kolozsmegyei jelleggel. Az „Economul“ hitelintézet, 90 évre alakul, 1886. márcz. 1-én lépve életbe részvényekre. Ezer részvény bocsáttatik ki 50 frt névértékben 5% kamattal, összesen tehát 50.000 frt a tőke. Az alapszabályok készen vannak s az intézet végrehajtó igazgatója Cordiánu Gyula ügyvéd Kolozsvárt. A felhívást kibocsátották : Bohaczel Sándor kolozsvári birtokos, Pap Gábor esperes, Galea István kolozsvári birtokos, Podoba Vazul kolozsvári birtokos, Petreanu János kolozsvári birtokos, Baldi Lázár birtokos, Pap Imre kolozsvári birtokos, Cordianu Gyula kolozsvári birtokos. Hát csakugyan kell a kulturegylet, úgy látszik. — A szerzetes és apácza jelmezek a bécsi álarczosbálokból a jövő farsangban hiányozni fognak. Nem azért, mintha a kevésbbé leleményes álarczosok unták volna meg az örökké egyforma jelmezeket, hanem azért, mert a rendőrigazgatóság egyenesen eltiltotta az ilyszerű jelmezeket. A rendőrigazgatóság hirdetménye, melyet sok jelmezkölcsönző intézet kénytelen fájdalommal tudomásul venni, a következő : Az utóbbi évek álarczosbáljainak látogatói gyakran szerzetes és apácza jelmezekben jelentek meg, éveikben olvasóval és nyakukban kereszttel. Eltekintve attól, hogy az öltözék komoly jellege éles ellentétben van a mulatságok színezetével, annyival méltóbb felháborodásra szolgáltatnak okot, amennyivel az illetők egyenesen arra törekszenek, hogy a szerzeteket gúny tárgyává tegyék s így e jelmezek ép oly kifogás alá esnek, minő az erkölcstelen jelmezeket éri. A rendőrigazgatóság ennélfogva utasítja alantas közegeit, hogy jövőben amaz egyéneket, kik ily jelmezeket viselnek, ne bocsássák be a tánczvigalmak helyiségeibe. A bécsi rendőrigazgatóság emez intézkedésével nagyon lekötelezte mindazokat, kik nem szeretik kigúnyolva látni a vallás embereit. — Pénztelen király. Töbször említettük már Lajos bajor király pénzzavarait, melyek mind aggasztóbb mérvet öltenek, minthogy a király nem hagy fel oktatlan pazarlásával. Az uralkodóház nesztora, az ősz Luitbold herczeg megkisérlette tekintélyét latba vetni, a minek az lett a vége, hogy a király többé nem fogadja el a herczeget. Hogy a királyi hóbort mily végletekbe csap át nála, erre elmondunk egy példát. Serrenchiemseeben levő kastélyát nem rég átalakíttatta, a pompás teremben a festéseket és faragásokat az első bajor művészek és mesterek végezték, a terem díszítése 80,000 márkába került. Mikor már minden elkészült, eszébe jutott a királynak, hogy a termet egy méterrel szélesebbre kellett volna csinálni, rögtön lebontatott mindent, leverték a gyönyörű freskókat, a falak berakott fadíszítéseit és a 80,000 márka pár óra alatt ki volt hajítva az ablakon. A művészek, mesteremberek és udvari szállítók türelmetlenkednek pénzükért, beperléssel fenyegetőznek és nemsokára megtörténhetik az a páratlan botrány, hogy a királyi palota tárgyait bírósági végrehajtók fogják összeírni. Ez a királyt mód nélkül izgatottá teszi és a napokban inasának minden ok nélkü fejéhez vágott egy egész teakészletet tálczástul. Pár óra múlva megbánta a dolgot és utalványt adott az inasnak, hogy a tálczát töltesse meg, arannyal ; a kabinetpénztárnál azonban az inasnak tudtára adták, hogy nemcsak arannyal, hanem még 20 filléres pénzdarabokkal sem szolgálhatnak. — Verescsagin festményét leöntötték. A klerikálisok részéről Verescsaginnak Bécsben kiállított festményei ellen folytatott izgatás végre mégis eredménnyel járt. Vasárnap este „A feltámadás“ czmvű képet vitriollal öntötték le, anélkül azonban, hogy akár a képen, akár környezetén nagyobb kár esett volna. A tettes még ismeretlen. — Gyilkosság: Bustea Constantin 19 éves, Oprea Pitiș 21 éves és Barbieru Juon 18 éves ficzkók, mindhárman brassói bolgárszegi lakosok, máskülönben napszámosok, e hó 27-én este egy bolgárszegi korcsmában együtt lévén, közöttük lényegtelen ok miatt szóvita kezdődött. Bustea erre '110-kor felboszankodva hazament, hanem bosszúvágyától sarkaltatva, nem nyugodott. Csakhamar előfittyentette két nagy és rendkívül gonosz kutyáját, vállára vetette fövényhányó vas lapátját s lesbe állott. Egy óra múlva Oprea és Borbieru is haza felé mentek. Az után Bustea eléjök állott, s előbb Opreát sújtotta fején a nehéz vaslapáttal, hogy az felbukott a súlyos csapástól, majd Borbierura uszította kutyáit. A kutyák lerántották lábáról a boldogtalant s össze vissza harapták, mialatt Bustea folyton vágta a vaslapáttal. Mire a városi kórházba szállították, a szerencsétlen ember nagy kínok között meghalt. — A gyilkost brassói csendőrök fogták el, s vasba verve a törvényszék börtönébe csukták. — Pasteur tanítványa Deésről. A Kolozsvári K. irja : Egy Párisból Cs.Gorbóra küldött magánlevél szerint Fodor Sándor szolnokdoboka megyei állatorvos deczember eleje óta Párisban lakik s mint egyetemi hallgató a hírneves Pasteurtől tanulja a veszettség gyógyítását, az említett állatorvos, ki túl van a negyven éven, saját költségén utazott fel Párisba s ott saját költségén tanulja a legújabb módszer szerint az ebdüh gyógyítását. — Kicsapott pánszláv diák. A hivatalos lap mai száma jelenti a következőket. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter intézkedése folytán, Kutlik Wlamidir, pozsonyi ev. ágost. főgimnáziumi VII. osztálybeli tanuló, hazaellenes pánszláv üzelmek miatt az összes hazai középiskolákból kizáratott. — Uj posta. Háromszékmegyei Arapatak nevű községben 1886 évi január hó 1-én postahivatal lép életbe, mely összeköttetését a Kézdivásárhely és Brassó- Földvár p.-udvar közt naponta közlekedő egy fogatú kocsiküldöncz postajárat utján fogja nyerni; kézbesítési kerületét Árapatak és Erősd községek fogják képezni. Ezen postahivatal fel van hatalmazva levél és kocsipostai küldemények, továbbá 300 írtig terjedő postautalványok, utánvételek és postai megbízások felvételével és kézbesítésével, iletőleg ki és befizetésével. Mi ezennel közhírré tétetik. Nagyszeben 1885. deczember 26-án A m. kir. postaigazgató : Bene. Szilveszter-éjen. A faluban kurjongatnak A legények. Temetik a búbánatot S az ó-évet. Én szobámban hallgatom a Szél zúgását S egy halálmadár szomorú kiáltását. Haldokló év, ketten volnánk így magunkba’: Az éjmadár melyikünknek Szól ? .. ki tudja ? ... B. P. A „SZÉKELY NEMZET“ táviratai. Páris, decz. 31. Hírlik, hogy az orosz czár a bolgár fejedelemnek legközelebbről a Szentgyörgy-rendet adományozza. Bécs, decz. 31. Vilmos császár huszon 1. szám. ötéves jubileumára Kolber lovassági tábornok képviseli királyunkat, kinek sajátkezű üdvözlőiratát nyújtja át a császárnak. IPAR KÖZGAZDASÁG. A konyhakertről. Egy csinos, jól mivelt és rendben tartott konyhákért a lakház mellett mindig csalhatatlan jele annak, hogy ügyes, gondos gazdasszony van a házban, a ki bizonyára a konyhát, pinczét és tejes kamarát is rendben tartja, azaz : a házi asszonyi teendőket kifogástalanul végzi. És ki tagadhatná, hogy egy ügyes, értelmes gazdasszony valódi áldás az egész házra nézve ? A házikertben mindenekelőtt sok és szép zöldséget igyekszik termeszteni az asszony, elsősorban saját háztartása számára, hogy ne legyen kénytelen örökké csak burgonyát és káposztát tálalni az asztalra, hanem, hogy a különféle egészséges zöldségfélékkel az étrendet változatossá tehesse. De ezenkívül a házikert egy szorgalmas gazdasszonyra nézve valóságos jövedelmi forrást is képez, főleg népesebb városok látogatottabb fürdőhelyek közelében, ahol a kerti termények rendesen mindig nagy kelendőségnek szoktak örvendeni. A konyhakert jövedelmezősége, vagyis a zöldségtermelés sikere elsősorban függ a talaj czélszerű megmunkálásától. Folytonos és kitartó művelés által, megfelelő trágyázás mellett még kevésbé jó talajú földön is lehet termékeny házikertet létesíteni. A zöldségtermelésre szánt talaj tehát minél gyakrabban porha nyítandó ásás és kapálás által. Főleg műveletlen talajú új kertnél nem szabad e munkákkal fösvénykedni, szem előtt tartván, hogy minél gyakrabban porhanyójuk a még nyers talajt, annál előbb fog az a zöldségtermelésre alkalmassá válni. Ősszel a kertben, midőn onnan a termés már teljesen be van takarítva, igen fontos és elmulaszthatlan teendő a talaj felásása, még pedig jó mélyen és hantosan, hogy a téli fagy hatásának annál inkább kitéve legyen. Ezt a munkát, mely fölér egy fél trágyázással, az oly házi asszony, a ki sokat adja szép zöldségre, sohasem mulasztja el. Az őszszel fölásott talaj hantjai és rögei télen át a fagy behatása következtében apróra szétmállanak , és ilyen földet tavasszal egész gyönyörűség megmunkálni, ami már magában is nagy nyereség; de ettől eltekintve, a legnagyobb nyereség abban rejlik, hogy az ősszel mélyen fölásott és hantosan hagyott talaj a téli nedvességet jobban magába veszi és tavasszal tovább is megtartja. Innét van az, hogy az ily talajba vetett vagy ültetett zöldség növények, mint a tapasztalás mutatja, jobban és hamarább fejlődnek. Némely vidéken (persze nem nálunk, hanem a külföldön) még az is szokásban van, hogy ősszel a konyhakert minden ágyasában a földet két oldalról összehúzván, középen fölhalmozzák, úgynevezett bakhátakat készítenek. Vájjon miért ? Hát nem egyébért, minthogy a talaj termőrétege annál jobban, tökéletesebben ki legyen téve a téli fagy behatásának. Hanem — mondják az ottani asszonyok — nem is terem egyebütt olyan káposzta és zöldség mint náluk. Ezenkívül melegen ajánlom zöldségtermesztőinknek a konyhakert időnkinti rigolirozását, vagyis a talajnak legalább 60—80 czentiméter mélyen megforgatását minden 5—6-ik évben. E munka a vetemények dús, búzatenyészetét eredményezvén, nagyon kifizeti magát és főleg a sovány kötött talajon valóságos csodát mivel. Büszkén hivatkozhatom gyönyörű gyümölcsfa-oltványaimra, melyek kertem megingalirozott földjében rendkívül buján és bámulatos gyorsasággal fejlődtek. E körülménynek tulajdonítom azt, hogy az én fácskáim mit sem szenvedtek a múlt pár évben a levelészektől, holott általános volt vidékünkön a panasz, hogy a fiatal alma- és körtefák zsenge hajtásaiban igen sok kárt tettek. A rngalirozás abban áll, hogy a kijelölt talajon árkokat ásunk, az első árkot a másodikból, ezt pedig a harmadikból kiásott földdel töltvén be, így folytatjuk, mig az egész terület meg nincs forgatva. Az első árokból kihányt földet az utolsóba targonczázzuk. Ha huzamos időn keresztül konyhakertül használt talajban a zöldségtermesztés többé nem akar várakozásunknak megfelelően sikerülni, folyamodjunk a rigolirozáshoz, egyúttal a kellő trágyázásról sem feledkezvén meg, és fáradozásunkat bizonyára az óhajtott siker fogja koronázni. Megjegyzem, hogy a fentebb előadott okokból a vigolirozás is soha sem tavasszal, hanem mindig ősszel eszközlendő. Itt szükségesnek látom rámutatni egy lényeges hibára, melyet a mi kertészkedő háziasszonyaink oly gyakran elkövetnek és ez az, hogy a talajt — úgy a tavaszi magvetést és ültetést, valamint a nyári kapálást tekintve — igen nedves állapotban munkáltatják meg ; nem gondolván arra, hogy bárminő összetételű földnek oly tulajdonsága van, miszerint igen nyirkos állapotban munkáltatván meg, nem hogy meglazulna, hanem ellenkezőleg összetömődik, repedéseket kap és rövid idő alatt majdnem kőkeménységüvé lesz. Ha az ásást oly időben végezzük, midőn a talaj kelletinél nyirkosabb, akkor eltekintve ama körülményektől, hogy a föld az ásóhoz nagyon tapad, úgyszólván kenődik és a munka is lassúbb, tehát költségesebb a talaj rövid időn keményebb lesz, mint előbb volt és így munkánk kárba vész. Ugyanez történik a kapálásnál is, ha a talaj túl nedves. Ültetésnél igen nyirkos talajban a zsenge növény gyökere körül összetömött föld csakhamar kőkeménységű lesz és a palánt elpusztul. Azt is láthatni ittott, hogy az asszonyok, ha száraz időben kénytelenek ültetni, a kiteendő növénykék alá foltonkint öntöztetnek és erre nyomban végeztetik az ültetés,