Székely Nemzet, 1888 (5. évfolyam, 1-200. szám)
1888-02-23 / 30. szám
Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön: Csiki-utcza Nagy Elek-féle láz, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Jókai-nyomda-részvény-társulat hová az illízlési pénzek tikiicitliszket bérmentesen küldendők. §1---------------------------SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Előfizetési ár: helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre . 10 frt — kr. Félévre . 5 frt — kr. Negyedévre . 2 frt 50 kr. Hirdetmányeköliérr: 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. Csikmegye részére: szerkesztőség s kiadóhivatal Csik-Szeredában. IF. Nagy Istáác társszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. fe£5K9-Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek díja előre fizetendő. -parsi ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET“ czimű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenkint négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel. Előfizetési ára: egész évre. . .10 frt félévre .... 5 frt negyedévre . . 2 frt 50 kr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAI-NYOMM-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet kiadótulajdonosa. Állampénztári kezelés 1887-ben. — febr. 22. A magyar állampénztáraknál a mult év IV. negyedében előfordult bruttó bevételekről és kiadásokról a pénzügyminisztérium által ma közzétett kimutatás által áttekinthetjük az egész évi kezelést és biztos támpontokat nyerünk, hogy ítéletet alkothassunk arról, hogy mint fog a legközelebbi pénzügyi jövő alakulni és a pénzügyek vezetésével megbízott miniszterelnök, Tisza Kálmán által kezdeményezett, részben már végrehajtás alatt levő orvoslási terv mily mérvben lesz kivéve, a kitűzött ezén, az államháztartásban az egyensúly maradandó helyreállítása, menynyiben lesz elérhető. Megnyugvással konstatálható, hogy a negyedévi kimutatásban, valamint az évi áttekintésben több a kedvező, mint a kedvezőtlen mozzanat és általuk a miniszterelnök reményteljes nézetei nem dezavuáltatnak : a legfontosabb bevételi források egészségeseknek, jövedelemképeseknek és jól jövedelmezőknek bizonyultak ; a kiadásokban ott, hol a rendes keret, az évente rendszeresen viszszatérő tételek jönnek tekintetbe, a kormány mindenütt szigorúan és lelkiismeretesen alkalmazkodott a takarékosság igért elvéhez, annyira, hogy az 1887. évi kezelés, ha a kiadásokból leszámítjuk azon 15.981,722 frtot, melyet, az általános politikai helyzet és különösen Oroszország által kényszerittetvén, védképességünk emelése és tökéletesítése végett adtunk ki, az 1886. évvel szemben 13.739,774 frttat kedvezőbb, míg ezen rendkívüli, sőt szokatlan, mert egészen kivételes katonai kiadások hozzászámitásával a kezelés 2.241,948 írttal mindenesetre kedvezőtlenebbnek mutatkoznék. A IV. negyed ugyanis 2.540,743 írttal többet hozott be, mint az 1886. évi megfelelő negyed, mig a három első évnegyed szemben az 1886. évi hasonló időtartammal 4.782,692 írttal kedvezőtlenebbnek bizonyult. Ezen 1887. évi IV. negyed nemcsak az összeredmény tekintetében, hanem még inkább azért is bizonyult jónak, mert igazolta az egyenes adók jövedelmező erejének kielégítő növekvését és Tisza pénzügyi orvoslási tervére nézve, mely tudvalevőleg a közvetett adók nagyobb kihasználhatóságán alapul, a lakosság fogyasztási erejének sokat ígérő egészséges voltát. Feltéve, hogy az európai általános helyzet elvégre mégis csak tisztulni fog, éppen nem optimisztikus azon hit, hogy a pénzügyi kormány azon számítása, mely szerint az 1890. évre a deficittől ment költségvetést terjeszthet be, helyesnek fog bizonyulni. A kereskedelem és forgalom tekintetében és egyátalán minden tekintetben oly kedvezőtlen 1887-iki évben a magyar állampénztárak közel 300 millió irtot tényleg bevettek , túlzásnak mondható-e tehát, ha jobb időket számítva, melyeknek egyszer mégis el kel jönniök, a nép adóképességének természetes fejlődésétől, a decemberben és januárban megszavazott adótörvényektől és végül a szeszadó reformjától, mely egymaga alacsony számítással évente 10—20 milliónyi több jövedelmet kell hogy hozzon, öszszesen 40—45 millió forintnyi emelkedést reménylünk ? Ha rendben megy a dolog, és miért ne menne ? Hiszen ekkora többletet három év alatt magának a dohányjövedéknek és italmérési adónak is be kell hoznia. A dolgok fejlődése tehát azt mutatja, hogy ha rendkívüli események zavarólag közre nem hatnak, Tisza pénzügyi programába a helyes. (int.) A helyzethez írják Pétervárról: A czár s még inkább a czárné, a ki határtalan befolyást gyakorol férjére, a legmélyebb részvéttől van meghatva a német császári ház családi bánata iránt. Ezen nemes emberi érzésnek kifejezést is adott a czár egy n agy nagybátyjához sajátkezüleg intézett levélben. Erre alkalmul szolgált a beteg trónörökösön a légcsőmetszés megtételének szükségessége. És oly meleg hangon szól a czár levele és oly szívélyesség nyilvánul abban, hogy képzelni sem lehet, miszerint ugyanaz, ki e levelet irta, a czimzettet rövid idő múlva haddal megtámadni, fegyveres kézzel életre halálra megrohanni akarná, képes lenne. Egyre szélesebb körökben tényleg érvényesül is azon nézet, hogy Schuwaloff minden dementi daczára békeküldetést kapott uralkodójától és Oroszoszország, ha egyelőre csak a leglassabb tempóban is, de már halad az után a bolgár kérdés diplomácziai tárgyalásának megnyitásához. Azon körülményt is, mely szerint herczeg Lobanoff egymásután háromszor osztentatív módon a béke mellett tüntethetett a nélkül, hogy dezavuálták volna, oly jelnek tartják, hogy a czár Európával megegyezni óhajt. A háromszéki megyei vasút. — febr. 22. Lapunk egyik közelebbi számában már hoztunk értesítést a megyei bizottság megállapodásáról a háromszékmegyei vasút kiépítését, illetőleg. Irtuk volt, hogy a részletekről is tudósítani fogjuk olvasóinkat. Most itt közöljük szakavatott kézből a részletekre vonatkozó tudósítást az alábbiakban : A múlt évi szeptember hó 12-én tartott ülésen Horovitz Sámuel, mint gróf Nemes János engedményes képviselője megbizatván a háromszéki helyi érdekű vasút általános terveinek elkészítésével és beterjesztésével, a megbízatásnak eleget teendő folyó hó 15-én tartott ülésen a terveket a bizottságnak bemutatta. A tervek magukban foglalják : az engedményes által javasolt brassó megyei ipar- és közúti vasutak tervezeteit és a Háromszék vármegye felé czélba vett vasutak két különböző módozatait, u. m. az engedményes által proponált, közönségesen görbének nevezett vonalat, mely Derestyéről kiindulva Hétfalu, Tatrang és Prázsmár érintésével vezettetnék Háromszék vármegye határához és innen Sepsi- Szentgyörgyre ; másrészt a magy. államvasutak brassói állomásából kiindulva Szász-Hermány és Prázsmár érintésével haladna határunkig és tovább. A sepsi-szentgyörgy-kézdi-vásárhelyi vonalról engedményes úr megbízottja — bár erre nézve is felhivatott — tervet egyelőre nem készített. A bemutatott általános tervek szerint az előbb említett s kiépíttetni szándékolt kitérő vonal hossza Derestyétől Prázsmáron át Sepsi- Szentgyörgyig 361/ kilométer, miből 24 kimtr brassómegyei, 121/, pedig háromszéki területre esnek ; ehhez azonban a brassó-derestyei magy. államvasút hossza 57, kiméterrel hozzászámítandó lévén, e vonal tulajdonképeni teljes hossza 42 kilométer. Az utóbbi közvetlen összeköttetésű vagy egyenes irányú vonal hossza ellenben 31 kimter, miből 181/2 Brassó és 121/2 Háromszék vármegye területén vezetne. A két irány összehasonlítása mellett kitűnik tehát, hogy a dereselyi állomásnál kezdődő görbe vonal a háromszéki határig 11 kiméterrel hosszabb, mint a brassó-szentgyörgyi egyenes vonal. Az építési költségek — mindegyik módozat mellett — az időközi kamatok tekintetbe vételével kilométerenkint 24197 írttal vannak számítva. A tervezett állomások és megálló helyek a Háromszék vármegyét egyedül érdeklő egyenes összeköttetésű vonalnál a következők : u. m. állomások : Prázsmárnál, Uzon-Szotyor között és Sepsi-Szentgyörgynél, megálló helyek : Kökösnél és Kilyénnel. A tárgyalás folyamán, a múlt év szeptember hó 12-én tartott tanácskozáson hozott határozatához képest, gróf Nemes János és megbízottja előtt újólag kinyilatkoztatta a bizottság, hogy Sáromszék vármegye az engedményes úr által első ízben javaslatba hozott derestyeszentgyörgyi görbe vasúthoz, semmi körülmények között hozzá nem járul s azt a maga részéről el nem fogadja, hanem egyedül azon vasutat kívánja létesíteni, mely Sepsi-Szentgyörgyöt egyenes irányban kötné össze a brassói állomással. Engedményes gróf úrral is csak azon esetben lévén tehát hajlandó a bizottság további tárgyalásokba bocsátkozni, ha az utóbbi vasúti vonal kivitelét magára vállalja. E határozott nyilatkozat folytán engedményes úr megbízottja, ki azon hiedelemben volt, hogy Háromszék vármegye a vasút építési költségeinek fedezésére csak az engedélyezett 2°/6-os pótadóból befolyandó 7000 frt felett rendelkezik, a nélkül, hogy útfentartási alapját is igénybe vehetné, azon ajánlatot tette a bizottság előtt, mit írásban is benyújtott, hogy egyelőre a brassó-sepsiszentgyörgyi egyenes irányú vasutat kiépíti oly feltétel mellett, ha Háromszék vármegye a saját területén átvonuló vonalrész költségeinek fedezéséhez 140,000 írttal hozzájárul; a Sepsi-Szentgyörgytől K.-Vásárhelyig folytatandó második szakasz építését pedig akkor kezdené meg s foganatosítaná, a midőn a vármegye azon helyzetben lesz, hogy annak költségeit is elviselni képes leend, mely esetben a megajánlandó 140,000 frt a tervezett teljes vasúti vonal által igényelt 8 a vármegye által megállapítandó hozzájárulási összegbe betudandó lesz. — Az építési költségeket engedményes úr megbízottja kilométereként 24.000 írtban kívánván megállapítani. Minthogy azonban Háromszék vármegye közönsége a vasutat egyszerre és egész kiterjedésében kívánja létesíteni Brassótól Sepsi-Szentgyörgyön át Kézdi-Vásárhelyig, s a bizottság saját maga nézetével sem találja megegyezőnek, hogy az a jelzett módon vagyis szakaszonkint építtessék ki, annál is inkább, mivel nem csak, hogy a befolyandó pótadót felajánlhatja, hanem útfentartási alapjából is nélkülözhet annyit, amenynyi a saját területére eső vonalak aránylagos költségeinek méltányos fedezésére a — kormánytól várandó és törvényileg biztosított anyagi hozzájárulásokon kívül — kivántatni fog; — ennélfogva elhatározta a bizottság azon körülmény hangsúlyozása mellett, hogy e közös érdekű vasút létesítése érdekében Brassóvármegye törvényhatóságával egyetértőleg kíván eljárni s reményű, hogy ez iránt a megegyezés a szomszédos megyével létre jövend, — hogy : 1. A fennebbiekben körülírt feltételek mellett — a kiindulási pontot illetőleg — csak a vasútnak teljes kiterjedésben és egyidejűleg leendő kiépítésébe egyezhetik bele. Megjegyezvén e helyütt, hogy miután a sepsiszentgyörgy-kézdi-vásárhelyi szakasz, annak elhelyezéséhez és irányához képest 401/a—44 klmt. közt változhat, a háromszéki vasút összes hossza a fennebbi 31 klmt. beszámításával 711/s—75 klmt. tenne, miből a brassó megyei rész levonása mellett vármegyénk területére eső vonal 53—561/* klmt. hosszúsággal bírna, 2- szor. A létesítendő vasút Háromszék megye területén átvonuló részének tényleges építési költségeire kilométerenkint s egyre-másra 23,000 frtot elégségesnek tart. 3- szor. A kilométerenkint kikötött dij szerint számítandó és megállapítandó tényleges vagy effektiv építési költségek kétötöd részének fedezését — a törvényhatóság nevében magára vállalja. 4- szer. Az 1880. évi XXXI. t. sz. és annak módosításául kiadott uj vasúti törvény által nyújtott postaszállítási kárpótlást, kormánysegélyt és egyéb kedvezményeket — a vármegye közönsége czéljaira és javára — a kormánynál kieszközli. Azon reményének adván egyszersmind kifejezést, hogy e részben óhajat felsőbb helyen meghallgattatván, azok lehető legkedvezőbb mérvben teljesittetni fognak. 5- ször. A bizottság gróf Nemes János engedményessel illetve megbízottja Horovitz Sámuellel csak azon esetben hajlandó szövetkezni s a háromszéki vasút kiépítésére nézve további tárgyalásokba bocsájtkozni, ha a fenti feltételeknek eleget tesznek és Brassó vármegye közönségével, illetve érdekeltjeivel az 1-ső pontban jelzett egyenes irányú vonal létesítéséhez leendő aránylagos hozzájárulásukat engedményes úr illetve megbízottja előlegesen kieszközlik és biztosítják. Mely határozat engedményes úr megbízottjával közöltetvén, felhivatott, hogy arra záros határidő alatt nyilatkozzék. _______ M.h a. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház február 20-iki ülése rövid volt. Az Olaszországgal kötött szerződés végszövegezésében is elfogadtatván, a folyó évi költ-ségvetési törvényjavaslat került tárgyalás alá, melyet Hegedűs Sándor előadó röviden indokolt. Utána az ellenzék soraiból Királyi Pál, majd Tars Kálmán szintén rövid szavakban, a bizalmatlanság álláspontjáról szóltak a törvényjavaslat ellen. Észrevételeikre Tisza Kálmán adta meg a választ, utalva egyebek közt arra, mily igaztalan az ellenzék ama vádja, mintha a költségvetés mérlege romlott volna, holott ennek éppen ellenkezője az igaz. Erre a budget-törvényjavaslat név szerinti szavazás nélkül, nagy többséggel úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadtatott. Legközelebbi ülés szerdán lesz, mikorra az állategészségügyi javaslaton tett főrendi módosítások, a tenger alatti kábelekre vonatkozó törvényjavaslatok s a Romániával kötött határrendezési egyezmény tűzettek ki napirendre. Ez utóbbi azonban a miniszterelnök mai nyilatkozata szerint a szerdai ülésből vissza fog küldetni a közigazgatási bizottsághoz — egynémely helynevek kiigazítása végett. BELFÖLD. — febr. 22. Az öröklési jogról szóló javaslat f. hó 19-iki tárgyalásáról a képviselőház igazságügyi bizottságában a következő tudósítást közölhetjük : Az előző ülés elvi megállapodásai alapján a 38-ik §. második bekezdése a következőleg szövegeztetett: „Az életben maradt házastársat az örökösödési jog abban az esetben sem illeti, ha az elhalt házastárs ellen a házasság érvénytelenítése iránt, vagy pedig házasságtörés, hűtlen elhagyás, vagy élet elleni törés alapján a végelválasztás iránt a keresetet megindította és vagy az e tárgyban beadott kereset, avagy az annak megindítására szolgáló különös meghatalmazás az elhalt házastársnak szabályszerűen hitelesített aláírásával, illetőleg kézjegyével van ellátva, vagy pedig a megindított kereset folytán a bíróság előtt való békéltetés sikertelenül kíséreltetett meg. Ez a következmény azonban csak akkor áll be, ha az életben maradt házastárs ellenében a házasságtörés, hűtlen elhagyás, vagy élet elleni törés, avagy a házasság érvénytelenségét eredményező tények az örökösödési jog tárgyában lefolytatott per során bebizonyíttatnak.“ Ezután áttért a bizottság a törvényes örökösödési részbe való betudásról szóló fejezet (46—58. §§-ok) tárgyalására.