Székely Nemzet, 1888 (5. évfolyam, 1-200. szám)
1888-01-14 / 7. szám
Január 14. mint „hazug“, „ocsmány“, „buta“ (ez utóbbi epithetont az orosz papságra értve), hogy a ház elnöke kénytelen volt őt e kifejezések helytelenségére figyelmeztetni. E különös fejtegetéseket csak az ellenzék egynémely túlzói helyeselgették. Helly interpellácziójának hangja, bár ennek is voltak felesleges részei, sokkal mérsékeltebb, a helyzetnek s az ily ügyek természetének jobban megfelelő volt, mint a Perczel-féle interpelláczió. Mindkét beszéd alatt azonban egyformán érezhette minden politikus, mennyire igazuk volt azoknak, kik ily viszonyok közt, mint a maiak, e kérdésekben a lehető óvatosság követését tartják szükségesnek — a parlamenti tényezők részéről is. BELFÖLD. — jan. 13. A cseh tartománygyűlésből. A cseh tartománygyülésen ismét jónak látták az ifjú csehek Magyarország elleni ismert kifakadásaik egész szótárát forgalomba hozni. A magyar korona fénye sérti ez urak szemét s minden módon igyekeznek valami rendkívüli igazságtalanságnak tüntetni föl, hogy ez a korona úgy ragyog s ha minden egyébből kifogynak, az egész világ bűneiért felelőssé teszik a „magyar befolyást“, mely a monarchiát oda juttatta, ahol van. Mi nem tulajdonítanánk az ifjú csehek meggondolatlan s elszigetelt támadásainak jelentőségét, ha azokkal szemben ugyanazon testületből a megfelelő visszautasítást is hallanók; de mert ennek nyomát se látjuk, megjegyezzük e beszédeket is, érdekes adalékul a jóakarat bizonyítására, mely irántunk eme körben él. Irodalom és művészet. Mikszáth új könyve. Mikszáth Kálmántól, a magyar olvasóközönség legkedveltebb humoristájától ismét új könyv jelent meg a Révay-testvérek (Budapest, váczi utcza 11. sz.) kiadásában. A könyv czíme: „Club és folyosó.“ Politikai ötletek és rajzok változatos gyűjteménye az, mintegy 40 kis elbeszélés, melyekben csak úgy pattog az igazi humor szikrája. Talán felesleges is ajánlgatnunk a könyvet ; Mikszáthnak a neve nem szorult arra. Legfeljebb székely olvasóink figyelmét hívjuk fel a jóízű elbeszélésekre. Mikszáth a székelyek képviselője lett, megérdemlik tőlünk olvasóink, hogy az irodalom eme jókedvű termékére, melyet a kiadók oly díszesen állítottak ki, figyelmeztessük e helyen is. A „Club és folyosó“ ára írt s aki gyönyörködni akar a magyar előkelő élet mulatságos, de igaz képeiben, az ne mulaszsza el a könyvet megszerezni. Lapunk mai számában mutatványt közlünk az uj könyvből. — A Magyar tanítóképző nevelés-oktatásügyi közlöny szerkesztősége e közlöny Illik évfolyamára hirdet előfizetést. — Kiadja a dévai állami tanitóképezde tanári kara. Felelős szerkesztője Hetyey Gábor áll. tan.képezdei igazgató. Ara egész évre 3 írt, mely összeg a szerkesztőséghez küldendő be. E lap elsősorban a tanítóképzés szolgálatában áll ugyan, de kiváló szolgálatokat tesz a tanügyi politika, a tanfelügyelet és a szorosabban A SZÉKELY NEMZET TÁRCZÁJA. Közigazgatási történetek. 1. Korlátfa. Tegyük fel, hogy valamely országúton elromlik egy hídon a korlátfa. Mert ha nem teszszük is fel, elromlik. A községi biró észre veszi s igy szól magában (azaz, hogy tegyük fel, mintha igy szólna): — Itt könnyen bedőlhet valami részeg fuvaros lovastól, kocsistól, ezt nem veszem a lelkemre. S jelentést tesz az elkorhadt korlátjáról az utbiztosnak. Az utbiztos fölterjeszti a dolgot a járási szolgabirónak. A szolgabiró felír az alispánnak. Az alispán átteszi az ügyet az államépítészeti hivatalhoz. Az államépítészeti hivatal kiküldi egy emberét, aki konstatálja, ha csakugyan el van-e romolva a korlát. Az államépítészeti hivatal embere bejelenti, hogy igenis, a korlát el van törve. Az államépítészeti hivatal tehát hozzá fog, megcsinálja a költségvetést s fölterjeszti a minisztériumhoz. A minisztérium (hol keresztülmegy az ügy darab az iktatón, a titkár és fogalmazó kezén) kiadja a számvevőségnek. A számvevőség jóváhagyja a költségvetést, s újra visszaterjeszti a minisztériumhoz. A minisztérium leküldi a vármegyéhez. A vármegye kitűzi az árlejtést. A vállalkozók beadják az ajánlatokat. Ezekre tárgyalást tűznek ki. Letárgyalás után megbizatik valamelyik vállalkozó, hogy haladéktalanul csinálja meg a korlátot. A vállalkozó magával visz a helyszínére egy hasáb fát, kifaragja és beilleszti az elkorhadt korlát helyett. És most már önök nyájas olvasók azt hiszik, hogy a korlátja meg van csinálva s nincsen többé vele semmi gond. Ohé uraim, nem úgy van. A községi birók figyelme jelenti a szolgabirónak, hogy a korlátja elkészült. A szolgabiró jelenti az alispánnak. Az alispán átteszi az államépítészeti hivatalhoz. Az államépítészeti hivatal kiküldi a kollaudálásra egy emberét, aki megvizsgálja és beterjeszsze, ha a beillesztett fadarab megfelel-e a feltételeknek? Vegyük a legjobb esetet, hogy megfelel. Az államépítészeti hivatal tudomásul veszi megbízottjának jelentését, hogy minden rendben van, s bekéri a vállalkozótól a költségszámlát. Megállapítja a fizetendő összeget és fölterjeszti a minisztériumhoz jóváhagyás végett. A minisztérium átteszi a számvevőséghez. A számvevőség jóváhagyja (mert már annak a leírásába csakugyan nem mernék belefogni, ha jóvá nem hagyja) és visszaterjeszti a minisztériumhoz. A minisztérium leküldi a vármegyéhez s egyúttal értesíti az adóhivatalt. A vármegye az egész aktacsomót beterjeszti az államépítészeti hivatalhoz. Az államépítészeti hivatal approbálja a számlát és most már folyóvá tétetik az összeg. A vállalkozó az adóhivatalba megy, ahol az ellenőr és pénztárnok aláírják a megbélyegezett nyugtáját és kifizetik. ... De már most csakugyan véget ért a szerencsétlen korlátja kurrikuluma — fogják önök mondani, Odé uraim, — most jönnek a mellékkiágazásai. Az államépítészeti hivatal két megbízott embere, az egyik a ki konstatálni járt a hídon mutatkozó hiányt s a másik, a ki kollaudálni járt az elkészült munkálatot, beterjeszti az útinaplóját, felszámítván fuvarbérét és napidíjait. Az államépítészeti hivatal fölterjeszti a minisztériumhoz. A minisztérium átteszi a számvevőséghez. Vegyük a rövidebb eljárást és mondjuk, hogy a számvevőség helyben hagyja és visszaterjeszti a minisztériumhoz. A minisztérium leküldi a megyéhez és értesíti az adóhivatalt. A vármegye értesíti az államépítészeti hivatalt, az a költségszámlát ellenjegyző a két megbízott ember elmegy az adóhivatalba, ahol a napidíjaikat kifizetik. És most valahára lekerül a napirendről a közigazgatási fórumok tömkelegében vándorló korlátja. Csakhogy mit ér ? mert noha a legrövidebb eljárást vettük, annyi idő telt ebbe bele, hogy azóta ismét elkorhadt s ezt ismét jelenti a biró a szolgabirónak, a szolgabiró az alispánnak, az alispán az államépítészeti hivatalnak és igy tovább-tovább . . . örökön-örökké. Amen. SZÉKELY NEMZET. vett népnevelés-oktatás tekintetéből is. Munkatársai tanfelügyelők, képezdei tanárok és jónevü néptanítókból állanak, kik szakértelmük és komoly munkásságuk által ezen, a maga nemében egyetlen és igy hézagot pótló közlönyt kellő színvonalra emelték s általa a hazai tanügynek kiváló szolgálatot tettek. A napi sajtó e közlönyt figyelemre méltatta s nem egyszer nagy elismeréssel, méltánylással szólott róla Melegen ajánljuk azoknak figyelmébe, a kik tartalmas és komoly irányú tanügyi lapot akarnak olvasni. KÜLFÖLD. — jan. 13. A burgasi pucs. A legutóbbi bolgár pucs előzményeire vonatkozólag a „Pol. Corr.“ Konstantinápolyból a következő értesítést kapja : Körülbelől egy hónapja lehet, hogy Krivtsev, az ismert pánszláv lázitó Baktsevanaz, bolgár szökevény kíséretében Konstantinápolyba érkezett. A jövevények a galatai orosz kolostorban szálltak meg, ahol tekintélyes pénzösszeget osztottak ki a bolgár szökevények között és sűrűen érintkeztek Zankovval. Ez utóbbival együttesen határozták el, hogy hét fegyveres bandát alakítanak, melyeknek Bulgáriába kellett volna betörniük. A török kormánynak ez a hír valahogy a fülébe jutott, s megparancsolta a drinápolyi és salonikii kormányzóknak, hogy minden foglalkozás nélkül kóborló montenegróit tartóztassanak le. Ilyenformán a tervezett bandákból négynek megalakulását sikerült megakadályozni. Az elfogottakat Serresben és Salonikiben vették őrizet alá. Az egyik bandát, melynek Wassilikából kellett volna a betörést megkísérelnie, Konstantinápolyban alakították meg a lehető legnagyobb titokban. E banda 70 montenegróit számlált, akik Bojanov és Guranov volt bolgár tisztek és egy bizonyos Popov nevű egyén vezetése alatt állottak. A vállalat tulajdonképi feje azonban a montenegrói illetőségű Kappa volt. A banda január 2-án a török határtól észak felé 3 mértföldnyire s Burgastól délre 15 mértföldnyire tanyázott. Itt egy Bakalov nevű egyén várta őket, kinek útmutatása mellett jöttek Köpsülüig. E falunál bolgár csapatok bukkantak elő, kik az egész bandát körülfogták, körülbelől 12 embert leöltek, Kappát foglyul ejtették, a többit pedig szétkergették. A bolgár kormány az e czélra felállított katonai táviró útján már négy óra múlva hírt kapott az esetről. Nikita montenegrói fejedelem a portát ezelőtt 10 nappal figyelmeztette a banda üzelmeire, de a sürgöny, távirdai zavarok miatt, csak elkésve jutott rendeltetése helyére. Pétervárról sürgönyzik a „Pester Correspondenz“-nek : „A czár többet ad, mint ígért, az egy békenyilatkozat helyett, melyet kilátásba helyezett, egyszerre fél tuczatot tesz. Schuwaloff küldetése, Schweinitzhez intézett enuncziácziója, a gárdahadtest tartalékosainak hazabocsátása, szóbeli békeüzenet Ferencz József császár és királyhoz a bécsi orosz katonai attadhé által, Lobanoff herczeg megbízatása egy hasonló üzenet átadására, az odesszai katonai kerület tartalékosainak elbocsátása. Ezek daczára uj év napján (a naptár szerint) III. Sándornak egy újabb s ha lehet még osztentativebb békenyilatkozata fog megtörténni.“ TANÜGY. „A székelyudvarhelyi állami főreáliskola sorsa a magyar közoktatási politika keretében.“ Ezen a czimen dr. Török Albert, Udvarhelymegye derék alispánja nyílt felszólalást ir. A közoktatási tárcza 1888-ik évi költségvetési előirányzata szolgáltatta az erélyes hangú felszólalásra az okot. A székelyudvarhelyi főreáliskola ugyanis még mindig bérházban éli napjait s a megye többszöri sürgetésére sem adott a kormány segélyt az iskolaépület fölépítésére. Pedig a megye részben pótadóval biztosított, részben már föl is hajtott erre a czélra 25.000 frtot, fölajánlott ingyen telket és építési anyagokat. Ezenkívül ott van a Dávid Antal Mózes-féle alapítvány s ezzel együtt 50.000 frt segély állott a kormány rendelkezésére, hogy Székely Udvarhelyen fölépíttesse a reáliskolát. Az idei költségvetésben sincs fölvéve a reáliskola építése, daczára annak, hogy a megye például a szükséges tornahelyiségek és fölszerelések számára ezenkívül fölajánlotta erre az előirányzott költségeket készpénzül, kamat nélkül kölcsön. A czikkíró a tárgyszeretet kissé keserű hangján szól a kormány ilyen eljárásáról, de azt nem annyira jóakaratának, mint inkább tájékozatlanságának tudja be. S ezt a körülményt kapcsolatba hozza a Klamarik min. oszt. tanácsos és E 1 i 8 c h er tankerületi főigazgató személyével. Dr. Török Albert szemrehányó hangon panaszol végül Brassóért, mely a közoktatási kormány figyelmét és teljes jóindulatát birja a székelység rovására. A minthogy a költségvetésben 105,000 frt van a brassói új reáliskola építésére előirányozva. Nincs kifogásunk a sz.udvarhelyi közönség ellen azért, mert egy meglévő tanintézetét minden áron fenn akarja tartani. Hogy azonban az ottani két főgymnázium mellett még egy állami reáliskola is teljes mértékben prosperálhasson, arra nézve, azt hisszük, hazafiságnál és a reális irány sikereiben vetett reménységnél valamivel több is kell. Kell közönség. Három középiskolát pedig Udvarhely megye közönsége aligha sokáig ki tud bírni. Lám, Háromszék megyének egy sincs. Igen érdekes és a székelyek közös panaszait nagyon is jellemző eset gyanánt említjük fel, hogy a dr. Török Albert nyílt soraival majdnem ugyanazon órában kaptuk egy kis röpiratnak az első levonatát ismertetés végett. A röpirat „Nincs pénz“ czimen S.-Szentgyörgyön kelt s az udvarhelyihez hasonlóan, Háromszék megye közoktatási hiányait veszi éles tollal Konczkés alá. A röpiratot lapunk holnapi számában fogjuk olvasóinkkal megismertetni. Hangverseny az E. M. K. E. javára. — Megkésett tárczalevél. — Sz.-U d va rh e ly, jan. 8. A kultur-egylet udvarhelymegyei női választmánya által indítványozott s Flórián János törv. elnök vezetése mellett rendezett hangverseny folyó hó 2-án úgy szellemi, mint anyagi tekintetben kitűnően sikerült. A hangverseny iránt általános volt az érdeklődés, úgy annyira, hogy a jegyek már napokkal az előtt mind elkeltek. Az érdekesen összeállított műsor, melyben zeneszerzőink első rangú egyénei szerepeltek, az érdeklődést nagy mértékben fokozták. Nézzük azonban az e lapokban is közzétett műsor egyes pontjait. A 6 drbból álló műsornak mindenesetre legkitűnőbb két száma volt a 3-ik és 6-ik. A 3-ik szám alatt Flórián Helén k. a. adta elő zongorán Chopin „Grande polonaise“-t (op. 22.) ritka műérzékkel, művészi praeczizitással és melegséggel. A kiváló erőt és kitűnő technikát követelő darabot a k. a. oly közvetlenséggel s megrázó erővel interpraetálta, mely csak oly kiváló tehetségek tulajdona, mint az övé. A darab újrázására Lisztnek egyik magyar rhapsodiájával villanyozta fel a közönséget. Különben a k. a. a budapesti hangversenyekből is ismeretes, hol praeczis játékával a nagymester Liszt figyelmét is magára vonta. A közönséget valóban elbűvölte játékával s két gyönyörű csokor átnyujtásával fejezé ki háláját a k. a. iránt, a nyújtott ritka műélvezetért. Az 5-ik sz. a. dr. Vajda Emil reál tanár, a kolozsvári hangversenyek kedvelt alakja adta elő hegedűn, Erkel „Bánk bánjából“ Rydley Kohn által átirt hangversenyét a tőle megszokott művészi praeczizitással. A tanár úr ritka technikával, melegséggel és elegancziával kezeli vonóját; a flageolettek oly tisztán és a lyrai részletek, továbbá a darab végén megrázó allegro oly melegséggel s erővel voltak előadva, hogy a közönség frenetikus tapsban tört ki. E kitüntetést a tanár úr azzal viszonozta, hogy Huber Jenő egyik magyar ábrándjával kedveskedett. Mindkét darabban Flórián H. k. a. kisérte, kimutatván itt is, hogy a helyes kiséret egy külön művészet, melynek hasonlólag birtokossá a k. a. Nagy hatást idézett elő szintén dr. Vajda Emil ur által hegedűn előadott „Vadászdal“ Vieuxterops (op. 32.) egyik legkitűnőbb alkotása. E darabban Draskóczy mérnök úr kísért zongorán igen csinosan. Szép összhang volt a vonós ötös játékában, melyben Olasz Gyula, Lukács J., dr. Vajda Emil, Stummer Gusztáv és Schuster J. jeleskedtek. A hangversenyt egy dupla férfi négyes nyita meg, előadva Erkel Sándornak „Dalra Magyar“ cz. jeles énekdarabját. A darab jelesen lévén előadva, szintén nagy hatást tett. Ez odettben működtek : Bedő Ferencz, Győrfy Ferencz, dr. Vajda Emil, Schuster János, dr. Kassay Albert, Hermann György, dr. Ráczkövy Sámuel, Joó Gáspár urak. Méltó befejezésként említhető fel a Flórián Helén k. a. által zongorán előadott Liszt. F.l-ső hangversenye (Es-dúr), második zongorán kisérve Draskóczy mérnök úr által. E hangversenydarab tulajdonképen zenekar kíséretre van írva, de ezt jól pótolta a második zongora. Liszt e kompozíciója hatás és instrumentális tekintetben elsőrangú ; hogy a kitűnő előadás megtette hatását, könnyű elképzelni. A közönség a nyújtott műélvezettel teljesen megelégedve tért haza, azon boldog tudatban, hogy Sz.Udvarhely városának lakosságához képest oly nagy számú intelligencziájának többször lesz alkalma ily műélvezetben részesülni. Ritka a vidéki városok közül az, hol annyi tehetséges erő van, mint itt, kik hivatva vannak a klassikus zenét is megkedveltetm s megértetni, élveztetni a közönséggel. A hangverseny sikerét nagyban biztosítá az, hogy ily előadásokra oly díszes és valóban kitűnő akusztikával bíró terme van a városnak, mint a törvényszéki épület nagy terme, berendezése a pesti redout kistermét juttatja eszünkbe. A hangverseny anyagilag is szépen sikerült, 220 frttal gyarapítván a magyar nemzet első egyletének, a kultur-egyletnek pénztárát. E kis exponált város, melynek lakosaiban székely vér lüktet, rövid idő alatt 1400 frttal járult a nemzeti miszsziót teljesítő egyesület alaptőkéjének gyarapításához, eltekintve az alapító és rendes tagok tagsági díjától. A rendezőség élén Flórián János törv.elnök úr állott, kinek fiadhatatlan tevékenysége, ügybuzgalma biztos garancziát nyújtott a hangverseny sikerét tekintve. A közönség egy része az Erzsébet-szállodába ment aztán vacsorára, hol a fiatalság tánczra perdülve, reggeli órákig mulatott vidor jó kedvében, 7. szám. MEGYEI ÜGYEK. A csikmegyei közigazgatási bizottság üléséből. Csik-Szereda, jan. 9. Megyénk közigazgatási bizottsága mai nap tartotta meg ez idén első havi rendes ülését, melyről az alábbiakat kívántam feljegyezni. Mikó Bálint főispán úr a gyűlés tagjait üdvözölvén, szokás szerint Becze Antal alispán úr olvasta fel elsőbben is havi jelentését, mely szerint deczember havában alispáni iktatóra érkezett 564 ügydarab, ebből elláttatott 532, ellátatlan maradt 32. Ezen ügydarabok közül másodfokú ellátást igényelt 7. Tüzeset bejelentett 3, és pedig mindenik Csik-Szt.Imréről az év különböző szakából, melyek által 3678 főt kár okoztatott. Marhalevélárlap az elmúlt hónapban kiadatott 5900 drb, lólevél 1100, sertés, juh és kecskeigazolvány 550. Tizenöt napra szóló utazási igazolvány 13 drb, fegyverszabadalom 4 drb. Külföldre szóló egy évre érvényes útlevelet kért 170 egyén, marhacsempészet miatt elárverezett marhákból vételár befolyt 27 frt 22 kr. Egyúttal bejelenti, hogy a személy és vagyonbiztonság feltűnő módon nem zavartatott meg, és általában a közigazgatás egyik ágában sem észleltetett semmi oly jelenség, mire a közigazgatási bizottság figyelmét különösebben irányítani kellene. Böjthy Endre árvaszéki elnök jelentése szerint az árvaszék deczember havi ügyforgalma 472 volt. Beadatott azonkívül 28 drb gyáras számadás, gyámság alá került 16, hivatalból felszabadíttatott 10 és saját kérelmére 12 árva. A gyámpénztárba deczember havában befolyt 4546 frt 90 kr, kiadatott 2824 frt 94 kr, maradt a hó végén pénzkészlet 1721 frt 96 kr. Dr. Molnár József megyei főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot december havában kedvezőtlen volt, mert a légző és emésztő szervi bántalmak nagyobb számmal fordultak elő, s a heveny fertőzési betegségek is több községben uralkodtak és pedig járványilag: a) A kanyaró : Csik-Bánkfalván, Csik-Szentgyörgyön, Szent-Királyon, Madéfalván, Szépvizen és Gyergyó-Alfaluban, mely községekben 318 betegülési, ebből 254 gyógyulási és 9 halálozási eset fordult elő; b) A roncsoló torokláb Csik-Szentmihályon mutatkozott, hol megbetegült 16, meggyógyult 5, elhalt 11. A csikszeredai közkórházban ápolás alatt volt 57 beteg, ezek közül felgyógyult 30, elhalt 1, további ápolás alatt maradt 26 beteg. Orvosrendőri bonczolás bejelentetett 8, és pedig: öngyilkosság felakasztás által 2, lövés által 1, gyufa általi mérgezés miatt 1, vizbefulás 1, agygutaütés 2 és szivhüdés esetében 1. Paál István kir. adófelügyelő jelentése szerint deczember végével az adófizetés eredménye következő volt: Az 1886-ik év végén maradt hátralékban 12,363 frt 94 kr, a mult évre előiratott 266,932 frt 761/2 kr, összes tartozás volt tehát 279,296 frt 701/a kr. Ebből deczember végéig töröltetett 4248 frt 18 kr, maradt helyesbített tartozás 275,048 frt 521/a kr. Erre deczember végéig be-