Székely Nemzet, 1889 (7. évfolyam, 1-202. szám)
1889-01-01 / 1. szám
Iff Jr ,a A Székely Nemzet olvasóihoz. Hat esztendei pályafutás után hirdetünk új !/előfizetést a Székely Nemzet hetedikévfolyamára. A Székely Nemzet mint politikai lap, a szabadelvű párt közlönye marad továbbra is programmunkat, mely a méltányosság és szabad szellem politikája, ismeri már a közönség. Mint társadalmi lapnak, jövőben is egyik legszebb feladata lesz a székely érdekek hű képviselése s mivel Csik- és Udvarhely vármegye részére a jövőre is az eddigi viszony fog fennállani, lapunk a székely megyéket legnagyobb terjedelemben reprezentálhatja. E czélból a közérdekű czikkek előtt bármikor nyitva állott lapunk a múltban , nem zárjuk el azoktól hasábjainkat ezután sem. Munkatársaink a hazai írók jelesebbjei közül nagy számmal ama közös czélunk elérésében segédkeznek, hogy a székelyföldi megyék és szomszédos vidékei a lehető leggyorsabban és kimerítően értesülhessenek a politikai és napi eseményekről. Tárcza rovatunk az irodalom újdonságaira kiváló súlyt fektet jövőre is, míg a kellemes olvasmányokat a legelismertebb írók tollából fogjuk ezután is közölni. Távirati híreink eddig is nagy szolgálatot tettek az olvasóközönségnek, amennyiben a legutóbbi események közlésével minden hazai lapot megelőzünk. A Székely Nemzet berendezése nem fog változni jövőben sem. Ismételten kifejezett köszönetünk mellett kérjük lapunk olvasóit, előfizetőinket és munkatársainkat , ne vonják meg tőlünk nagyrabecsült támogatásukat jövőre sem. S.-Szentgyörgy, 1888. decz. 28. A Székely Nemzet szerkesztősége. A Székely Nemzet az 1889-ik évben is hetenként négyszer fog megjelenni: kedden, csütörtökön, szombaton, és vasárnap. Előfizetési ára: egész évre. . 10 frt félévre . . 5 frt negyedévre 2 frt 50 kr. Tisztelettel kérjük t. előfizetőinket az előfizetéseknek mielőbbi beküldésére (legczélszerűbben postautalványnyal), hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Legyen szabad egyúttal azon t. előfizetőket, kik lapunknál előfizetési összegekkel volnának hátralékban, azok szives beküldésére felkérnünk, hogy tartozásaikat ne legyünk kénytelenek a jövő évre átkönyvelni. Sepsi-Szentgyörgy, 1888. decz. 28-án, tisztelettel A JOAINT UMIA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a’ „Székely Nemzet kiadótulajdonosa. Újévi elmélkedés. — decz. 31. Ezen felül még ötször és ki lesz a húsz. Mint miniszterhez és miniszterelnökhöz 15-ikszer megy Tisza Kálmánhoz újévre gratulálni a szabadelvű párt küldöttsége. Ámde tegyünk még az lethöz egyet. Gratuláljanak még neki legalábbis hatszor, s mióta világtörténelmet írnak, ő lesz a legidősebb alkotmányos kormányférfi, mint miniszter. Nagyon sok olyan embert ismerek, aki öregebb lett az apjánál, ám ismerjünk egy olyan kormányelnököt is már, aki a legvénebb parlament legöregebb kormányelnökénél is öregebb att. De strikte véve, öregebb már igy is. A Pitt kormányelnökségének fele idejét a királyi kegynek s a parlamenten elkövetett erőszakoskodásnak lehet felróni, mig Tiszát egyedül Tisza Kálmán tartotta fen. Mindig akkor támogatták a legkevesebben, mikor legnehezebb volt a megállás,sőt mondatni, még ő támogatta a pártot is. Az orosz-török háború és a boszniai földindulás idejében Péter apostolt játszotta a szabaddenpárt legtöbb tagja. Ha erősen a szemébe nézett egy-egy kormánypárti honatyának egy-egy ellenzéki honfi, hát az atyus nem -,merte bevallani határozottan, hogy ő a kormány híve, annál kevésbbé merte emlegetni a Tisza nevét. Ha I. kakas mindannyiszor kukorékolt volna, a lányszor e nevet megtagadták, berekedt mlna valamennyi. És elégszer volt olyan fárlapmenti ülés, hogy az a koczka, mely a kormányépület kapocskövét képezi egyedül Tiszára és Jókaira nehezedett. Hangulatot csinálni, először Jókai ment a tűzbe, s a mókaporos hordóval hóna alatt, csak úgy nehetett Tisza Kálmán. A „Pesti Napló“ kétszer jelenik meg naponta és csakis ezért sem hozta a Tisza bukásának hírét minden árában, annál inkább nehezére esett az „ Egyetértés “-nek, hogy ő nem hozhatta csak egyszer. Akkoriban volt az a szerkesztői konferenczia, hogy a hétfői számot talán be is lehetne szüntetni vagy mi, de hát akkor nem hozhatták volna a Tisza bukásának hírét az ellenzéki lapok s igy nem álltak rá. Tisza Kálmánnál jobban senki be nem bizonyíthatta volna a költő ezen bölcsészetének igazságát : „Nincs veszve semmi sors között, ki el nem csüggedett.“ Pedig mondhatni, tüzet okádtak rá olykor-olykor, s bámulta a világ hogy el nem olvad. Hogy melege ne lett volna, azt nem állítja ő sem, de ha a Széchenyi Béla chinai utazásának írója Kreitner Gusztáv valóságosan látta és átélte Birmában azt a csodát, hogy a vasúti vonat égő erdőn keresztül csörtetett egy álló órát és nem égett meg, hát a parlamenti világ átélte azt a másikat,, hogy Tisza Kálmán nem olvadt el, hanem minél izzóbb volt a lelke, annál inkább izzadt a homloka, az pedig fizikai tény, hogy az izzó vasat a nedvesség edzi aczéllá. Innen magyarázható meg az is, hogy Tisza az esztendei legjobb úszók egyike, úgy látszik hogy a túlságos aczélosításból a testnek is jutott, s hogy az ellenzék támadásai kétszeresen is edzettek, lágyítás helyett. Szidták mint a bokrot, csúfolták, rágalmazták, átkozták. Nem volt olyan találmány szóból ami ha sértett, mérgezett, fájdalmat okozott, kínozott, elő ne kereste volna az ellenzék mindenféle inkviziczionárius szótárából a világnak. Ha létezett valaha szellemi tortúra, lelki kínzás, az alkalmazva lett egy szálig. Mintha a mindenható próbára akarta volna tenni az emberi lelket, vájjon kibírja-e a poklot elevenen ? És kibírta. Megfürdött a Limbusban és Ostendével enyhítette, tüzét. Ez a lélek már nem lesz vesztegzár alá vetve a túlvilágon, azt mondják neki egyenesen az égbe vezető útón: — mee-hett! És mikor legerősebben volt támadva, akkor estek legjobban neki még azok is, akik legjobban szerették . Ugyan már hogy állhatod ? Ezt a reád hányt sok piszkot ? Ezt a reád dobott sok gyalázatot ? Ezt a tengernyi ráfogást? Ezt a milliárdnyi káromkodást ? Én mennék. Én nem tűrném. Én nem tenném ki magam e sok mérges nyelvnek. Én nem állnám ki egy huszonnégy óráig. Hiszen nem is vagytok ti Tisza Kálmán ! Ki látott akkor annak a nagy nagy elmének a mélységes közepébe ? Ki észlelte annak a nagy szívnek zakatoló sisiphusi munkáját, hogy az akadályokkal küzdve meg ne repedjen, hanem áttörje a hullámokat ? Ki értette meg azt a nagy lelket, mely vész és vihar közepett meg sem moczczant ? Bizony bizony kevés ember. Még legközelebb hívei is kételkedve nézték s gondolkozva követték : várjon hova vezet ? Hogy lyukadunk ki ? Nem sülyedünk-e el vele mi is ? Hanem ezért nem hagyták el. Féltek, de bíztak benne. S íme, most előttük a nyílt tenger, melynek úgyszólván, feltétlen urai. Értik is most már, csodálják is most már. Tábora nőtt, szaporodik napról napra, könnyű nekik ! A hatalmas, győzhetetlen Tisza Kálmánt követni. Hanem az érdem azoké, kik akkor eveztek vele egy hajóban, mikor a hajó sülyedésnek volt kitéve. Tisza Kálmán nem mondhatja: „Jöttem, láttam, győztem“. Ő nehezen győzött, de a teremtett helyzetnek ura tudott maradni. (im.) — Berlinből értesítik a „Pester Correspondenz“-et, hogy ott már január hónapra várják a czár odaérkeztét és hogy reményük, miszerint Ferencz József császár és Király Sándor czárral egyidejűleg fog a Német Birodalom fővárosában tartózkodni. A konverzió. A magyar kölcsönkonverzió keresztülviteli módozatai felett az utolsó napokban Bécsben a Rotschild-csoport tagjai beható tanácskozásokat tartottak, melyek 28-án értek véget. Minthogy a konvertálás nem csupán a pénzpiac kedvező helyzetétől függ, de e mellett, — miután részben forgalomban levő kötvényeknek felmondásáról, illetve beváltásáról is van szó — a szelvények és a törlesztési húzások esedékességi terminusaira, valamint azon határidőkre is tekintettel kell lenni, melyek a húzások után a beváltás számára meg vannak állapítva és végül arra is, hogy az állam lehetőleg csekély közbenső kamatveszteséget szenvedjen. A művelet keresztülviteli módozatának megállapításánál mindezen részleteket pontosan mérlegelték s ezekre vonatkozólag már végleges határozatokat hoztak. A kibocsátás árfolyamára és keltére nézve azonban magától érthetőleg csak az utolsó perczben fognak határozni. Miután a kormánynak a konverzióról szóló törvény értelmében 1889-ben törlesztési czélokra járadékot többé kiadnia nem szabad, a törlesztési quotáknak esetleg szükségessé váló fedezésére a Rotschild-csoport az új kölcsönből mindenesetre át fog venni megfelelő számú czimleteket. A háromszékmegyei vasút. decz. 31. Háromszékvármegye f. hó 29-én tartott közgyűlésében a háromszék megyei vasút létesítésére kiküldött bizottság határozati javaslatát tárgyalta és el is fogadta a következőkben : Olvastatott m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter ur ő nagyméltóságának idei november hó 18-ról 30777. sz. a. a vármegye közönségéhez intézett magas leirata a létesítendő helyi érdekű vasút létesítése tárgyában. A bizottság elsősorban kedves kötelességet vél teljesíteni, amidőn javaslatba hozza a tkts. törvényhatósági bizottságnak, miszerint közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltóságának azon jóakaratu atyai gondoskodásáért, a mely a felolvasott magas leiratból kitűnik és a melylyel ő méltósága vármegyénk köz óhajtását képező ezen fontos helyi érdekű vasút minél előbb megvalósítását hathatós pártfogásában és anyagi segélyezésben részeltetni méltóztatott, feliratilag hálás köszönetének kifejezést adjon. Az idézett magas leiratban a postaszállításért 50 éven át fizetendő 1200 főt évi járadékból vármegyénket illető hányadra, miután ezen évjáradéknak fizetését , méltósága megfelelő névértékű törzsrészvények átengedése fejében méltóztatott kilátásba helyezői, véleménye a bizottságnak, miszerint tekintettel arra, hogy a postaszállítás a magas kincstárnak ma is készpénz kiadást képez ennélfogva, ha a megígért évi járadékért a létesítendő vasút köteles a posta szállítására, a megfelelő névértékű törzsrészvények átengedését nem tartja méltányosnak, annál kevésbé a vasút létesítőire nézve előnyösnek s ennélfogva miniszter ur önméltóságát a törzsrészvények átengedése iránt támasztott igényének elejtésére, esetleg az 1888. évi IV. t. sz. 4. §-a utolsó előtti bekezdése értelmében ezen igénynek csak azon különbözeti összeg tekintetében leendő fenntartására képesek, amennyivel esetleg a postának vasúti szállítása a jelenlegi tengelyen való szállításnak költségeit felülhaladná. Ami végül miniszter úr ő nagymáltóságának azon kegyes ajánlatát illeti, mely szerint az 1888. évi IV. t. ez. 7. §-a alapján a törvényhozás által rendelkezésére bocsátandó költségvetési adományból 100.000 irtot 10 éven át fizetendő 10.000 frtos évi részletekben engedélyezni hajlandónak nyilatkozni méltóztatott, megjegyzendőnek tartja bizottságunk, miszerint tekintettel arra, hogy törvényhatóságunk, amelynek területén állami vasút nem létezik, ezen tervbe vett helyi érdekű vasút létesítésére anyagi erejét megfeszítő arányban járul, amidőn a magas leirat szerint is közmunka alapját és a megyei pótadót 50 éven át kénytelen igénybe venni, s miután ennél nagyobb áldozat meghozatalára képtelen , ezzel szemben az országos segélyadományból megígért 100.000 irtot az idei június hó 2-án tartott közgyűlés 54. jkvi. pont alatti határozatában foglalt költségelőirányzat rendén kimutatott 144.000 frt hiány erejéig leendő kiegészítése keressék annál is inkább, mivel az építendő helyiérdekű vasút katonai célok szolgálatára is megfelelni kényteleníttetvén, nagyobb teherforgalomra vastagabb sínekkel és terjedelmesebb állomásokkal kell, hogy berendeztessék, s igy azon állami érdekekből kifolyólag szükséges, hogy az állam nagyobb pénzhozzájárulással segélyezze a vasút létesítését s a mennyiben ez összeget miniszter úr nagyméltósága nem egyszerre, hanem 10 évi részletekben kegyeskedik kiutalványozni, a kamatoknak megfelelő összegű törzsrészvényeket a törvényhatóságnak engedjen át. Olvastatott Csíkvármegye törvényhatóságának idei május hó 28-án tartott közgyűléséből kelt azon átirata, melyben arra kéri törvényhatóságunkat, hogy az első székely vasútnak Csikmegyén átvonuló részének létesíthetése tekintetéből a tusnádi fürdőn alól Háromszék vármegye határán át a csatlakozást és a velük egy időben való kiépítést biztosítaná. A felolvasott átiratban kifejezett kérésre kijelentendőnek tartja bizottságunk, miszerint törvényhatóságunk a Csik megyével való vasúti egybeköttetést a régi testvéri viszony fenntartásánál fogva is óhajtja s ez iránt kész a szomszéd megyével tárgyalásokba bocsátkozni, miután azonban a Háromszék-brassói helyi érdekű vasút létesítésével oly mérvű kötelezettséget vállal magára, hogy mindaddig, amíg ezt létre nem hozza, egy újabb vonal azonnali kiépítésére nézve határozott ígéretet nem tehet, annál is inkább, mivel Csík vármegye által kért csatlakozás törvényhatóságunknak egyáltalában nem áll érdekében, mivel az állami vasúthoz jelenben is könnyebben és rövidebb vonalon juthat, mint a székely vasút igénybe vételével ; érdekünk a csatlakozáshoz csak abban az esetben áll előtérbe, ha a Szász-Régen felé tervezett körvasút kiépíttetik, mely esetben a törvényhatóság hozzájárulása biztosítandó lenne. Olvastatott a vármegye közigazgatási bizottságának idei június hó 5-én tartott üléséből 818. sz. a. határozattal teljes másolatban megküldött , a nagy méltóságú m. kir. közmunka és közlekedésügyi minisztériumnak idei 22192. sz. a. kiadott körrendelete az újonnan épülő vaspályákon létesítendő útátjárókat, átereszeket, párhuzamos utakat stb. létesítményeket illetőleg, melyek a közigazgatási bejárási bizottság által megállapítva csakis a közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter jóváhagyásával létesíthetők. A közigazgatási bejárást teljesítő bizottságnak ahoz alkalmazkodás végett kiadandó lesz. Olvastatott Horn Dávid budapesti bej, faiparosnak főispán uz ő méltóságához intézett kérvénye, melyben az építendő helyi érdekű vasutat illetőleg kéri hogy az általa üzembe vett nagyobb faipar vállalat előmozdítása érdekéből Papolczon vagy Páké és Körös között egy állomás létesittessék s ez esetre 10000 frt értékű törzsrészvényeknek jegyzésére kötelezi magát. Miután a már megállapított tervtől eltérésnek helye nem lehet, de mert éppen kérelmes faiparos érdekében lett Barátos községénél egy kitérő elfogadva, értesítendő kérelmes, hogy a ter üle.Szerkesztőségi iroda : Sepsi-Szentgyörgyön, Olt-utcza, 826. sz. a. nová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: Jókai-nyomda-részvény-társulat•VI. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgyi, kedd, 1889. január 1.1. szám. SZÉKELY NEMZETI POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Előfizetési ár: helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész évre . 10 frt — kr. Félévre . 5 frt — kr. Negyedévre 2 frt 50 kr. Hirdetmények díja: 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő.Sí*h£ Csikmegye részére: szerkesztőségi kiadóhivatal Csik Szeredában T. Nagy Imre társszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. udvarhelyimegye részire: társszerkesztő Szent-Királlyi Árpád (Szombatfalva u. p. Sz.-Udvaroshely) hová Udvarhelymegyéböl ^ lapot érdeklő közrem, küldendők TOK®-------------------------- s hová az előlzetési pénzek és hirdetések ^ bérmentesen küldendők. ^ -----------------------