Székely Nemzet, 1889 (7. évfolyam, 1-202. szám)
1889-02-23 / 31. szám
VII. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, szombat, 1889. február 23. 31. szám iüK®t«Siti Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön: Olt-utcza, 326. sz. a. hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: JIiMntoMa-részvétl Társulat SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Előfizetési ár: helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre . 10 frt — kr. Félévre . 5 frt — kr. Negyedévre . 2 frt BO kr. Hirdetmények dija: 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. -Csiti Csikmegye részére: szerkesztőség s kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Nagy Imre társszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. Udvarhely megye részére : társszerkesztő 7(IS®------------------------- hová íz slázatist piczik is hiristiszí bérmentesen küldendők. -------------------80K (9 Szent-Királlyi Árpád (Szombatfalva u. p. Sz.-Udvarra hely) hová Udvarhelymegyéből a g ^ lapot érdeklő közrem, küldendők. ^ ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET“ czimű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenkint ■négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy ivén, szükség esetén ■ melléklettel. ■ Előfizetési Ara: egész évre. . . 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre . 2 frt 50 fr Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utas-t ványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb meg- tenni, mivel felesleges példányokat nem nyomat- láthatunk. A JÓKAI-NYOM1A-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet kiadótulajdonosa Tisza és pártja. — febr. 22. (rs.) Azok az igen tisztelt választók és nem választók, kik magukat fölizgatottaknak érzik s ama alkotmányellenes országos heczben, mely a parlamenti kisebbség által a parlamenti többség megbokrositására rendeztetik, részt akarnak venni, ám siessenek. A „P. Napló“ egyenkint megnevezi ama vétkes kerületeket, melyek eddigelé a parlamenti kisebbség által legújabban feltalált patent hazafiságnak meg nem feleltek, s felszólítja őket, hogy képviselőiknek a mandátumra függesztendő „arany bulla “-képen szolgáló utasításokat legfelebb nyolcz nap alatt küldjék be, különbeni hazafiságuk tekintetbe vétetni nem fog. Reméljük, hogy a „P. N.“ jelzett nyilatkozata nevezett kerületekben általános megdöbbenést fog okozni, s mindazok, kik a hazafi czímre jogot igényelnek, eddigi hazafias mulasztásukat nyolc nap alatt nyélbe ütik. Sajnos, hogy ebben a hazafias nagy mozgalomban, melyet még a muszka újságok is legnagyobb elismerésre méltatnak, nekünk csak a pirulás szerepe jutott, amenynyiben a tisztelt felizgatottaknak mesterségesen előidézett lázában és aggodalmaiban osztozni képtelenek vagyunk, sem pedig magunkat a parlamenti kisebbség kormányt buktató eszközeképpen felhasználtatni nem engedjük. Hiszen ki lett már mondva ellenzéki részről sajtóban és parlamentben, miként ez a hecz csak arra való, hogy „Tisza pusztuljon“, hát hogy mihez a rendkívül nagy honfiúi küzdelemhez segédkezet nyújtsunk, azt a bolondot nem teszszük. A közönség felizgatott részét azonban, arra hogy ne tegye, eszünk ágában sincs kapacitálni. De csak tegye. Utasításai, melyeket a képviselőknek adnak, úgy is törvénytelenek, és azok által a képviselők által, kik véleményszabadságukat elnyomatni nem engedik, úgy sem fognak figyelembe vétetni, hanem egy gyakorlati hasznuk mindenesetre lesz, és az . Be fogja látni mind a parlamenti kisebbség, mind pedig az ez által felizgatott közönség, hogy Magyarországban, amíg a kormányon férfiak lesznek, egyetlen egy kormányt buktatási mód sikerülhet : a többség elpártolása, de amit egy férfias többség csak külső behatások és a kisebbség pressziója nélkül tehet meg. Mert amint ez az elv megszűnt, az alkotmányos békés kormányzat lehetősége is megszűnt, mert abban a pillanatban, melyben az utca dönt, beáll a forradalmi helyzet, és a legszélsőbb elemek veszik át az uralkodást. Véghetlenül csalódik a mérsékelt ellenzék, ha azt hiszi, hogy ő, ezen az utón jutva kormányra, megállhatna a szélsőbal előtt, bármeddig is. Ez a tér kérem, a forradalmi elemek tere. Itt még a szélsőbal mérsékelt elemei is mielőbb háttérbe szorulnának s a legtéktelenebbek vinnék a szót. És igy, a 25. §. megszavazásával most már ott vagyunk, hogy meg kellene szavazni még akkor is, ha e paragrafust illetőleg az ellenzéknek volna igaza, meg kell szavazni annál inkább, mert nincs igaza, de meg kell szavazni minden áron. Meg kell szavazni, mert a kormány bukása ily körülmények közt: forradalom. És ne méltóztassanak hinni, hogy nagy szavakat használunk. Nagy szó az igaz, de nem előrántva, hanem előállítva a körülmények és a körülmények logikája által. Mert ugyan mi állíthatná meg a szélsőbalt mindaddig folytatni ezt a hecrctet, amíg kormány állna előtte? Ha ki lenne mondva és el lenne fogadva, hogy az utcza dönt, hogy a népgyűlések döntenek, egyszerre előtérbe lépne a „ma nekem, holnap neked.“ Vagy fegyveres erőt kellene használni még mielőtt egészen fel nem fordulna az ország, vagy buknék Tisza ma, Apponyi holnap és valamennyi kormány, mely az utczák és népgyűlések vezetését kezében tartó legszélsőbb elemeknek útjában állna. Avagy Apponyi uraimék, ha majd kormányra állnának, azt mondanák a további demonstráczióknak : Állj ? És ebbek állítanák a szuronyt ? De mi joggal, ha elfogadták a demonstráczió jogát s az utczák által emeltették magukat kormányra ? A kinek joga van kormányra emelni, annak joga van a kormányról leejteni is és ha azok, kik a jogot behozták és e jogot a maguk érdekében felhasználták, később fegyverrel igyekeznének leverni, azok aztán megmutatnák a nemzetnek az erőszak útját és vagy a rémuralmat hoznák be az országba, mi a mai körülmények közt tarthatatlan, vagy az anarchiát. Én szívem mélyéből szoczialista vagyok, de a szó legnemesebb értelmében, éppen azért ezt az elvet szivem fenekére rejtem és egy arra még éretlen nép előtt nem teszem nyilvánosan hirlapi diskussziók tárgyává, mert nem akarok sem zavart fogalmakat, sem anarchikus érzelmeket felidézni, hanem azok, kik magukat pláne konzervatíveknek hirdetik, azonban politikai pártvakságukban mégis az utczákra apellálnak, azok igenis, az anarchia rémének felkorbácsolására működnek. Mert ma már nem lehet forradalom a nélkül, — és ezt jól jegyezzék meg maguknak az illetők, — hogy az anarchiának rést ne nyisson. Ezer és ezer anarchista tódulna az országba a külföldről és vegyülne a felizgatott nép közé, megadva a jelszót, hogy mi is tulajdonképpen a vagyontalan, pláne kenyörtelen osztály érdeke ? Talán az Apponyi Albert kormánya vagy akár az Ugroné?... A ki ma forradalomra törekszik uraim, az vessen számot önmagával. Ma dinamit van a levegőben s az Isten irgalmazzon annak a társadalomnak, mely politikát játszás közben lobbantja fel. Hát csak tessenek a kisebbség által felizgatott bölcs hazafiaknak népgyülésezni és demonstrálni, a kormány és pártja a tűzoltóság szerepét játsza és meg fog akadályozni minden tüzet, ámde ha ez a felizgatott hazafiság majd higgadt lesz és világos észszel fogja látni a lejtőt, melyre e zavar homályában a kisebbség által vezettetett, majd akkor fogja áldani istenét, hogy volt egy józan párt, mely az eséstől megóvta s hálafeliratot intéz ama képviselőkhöz, kik a lázban hozott, máskülönben is törvénytelen utasításokat ad octa téve, józanságukhoz, a nemzet és haza iránti kötelességeikhez hívek maradának... Hegedűs Sándor beszédéből. — Mondotta a képviselőház febr. 20-iki ülésében. — Hegedűs Sándor : Apponyi gr. egy igen szép és határozott nyilatkozatot tett arra nézve, hogy miért mondjon le Tisza Kálmán, t. i. a miniszterelnöki széknek méltósága követeli azt (ügy van balfelől.) és igen helyesen azt mondta, hogy ez nem az övé, nem egy párté, ez az országé. És igazsága van. Többet mondok, anynyira nem egy párté, hogy nem is az oppozícióé. (Derültség jobbfelől.) Ha tehát ebben mindnyájan egyetértünk, mi következik ebből ? Hogy azt a széket, bárki üljön abban, nekünk mindnyájunknak respektálnunk kell. (Zajos ellenmondás balfelől.) respektálnunk kell addig, míg a parlamentet respektáljuk, mert az, annak kifolyása, (ügy van jobbfelől.) Ha a parlamentet nem respektáljuk, akkor természetes, hogy annak kifolyása iránt sem viseltetünk tisztelettel. (Nagy zaj belfelől.) Hegedűs Sándor: Méltóztassék megengedni, hogy pár szerény észrevételt tegyek, hogy tulajdonképen hogyan respektáljuk e széket. (Halljuk!) Előre bocsátom, hogy itt nem Tisza Kálmán személyéről van szó, mert róla, mint emberről, azt hiszem itt nem kell beszélni, hanem itt egyszerűen arról van szó, hogy aki e székben ül, akár ki legyen az, a parlament törvényes hatalma ül benne. Nem akarok rekriminácziókba bocsátkozni, mert csak tisztelettel veszem azt, hogy az ellenzék mindkét árnyalata részéről is legilletékesebb és legszebb erőfeszítés történt arra nézve, hogy odakünn a rend és nyugalom helyre álljon és azt az érdemét az ellenzéknek meg nem tagadhatja senki. De bocsássanak meg, most egészen magunk közt beszélek. (Derültség) abban az esetben, hogy ha olyan hangok emelkednek, aminőket itt a mult napokban hallottunk s a melyek közt — csak szemelvényként említem — szerepelt ama bizonyos szeg, a gyűlölet, a megvetés, a széttépetés és az őrült róka, (Nagy derültség.) csudálom, hogy a veszett czinegét elfeledték (Hoszszan tartó derültség) s ha az ily kifejezések, a mint természetes és szükséges, a házból, mint jelszavak kimennek, ugyan kérem, mily respektussal viseltethetik a nagy közönség és a világ az iránt a szék iránt (Helyeslés jobbfelől. Ellentmondás balfelől.) Tudom, hogy azok nincsenek oly szigorúan és komolyan értve, mint ahogy mondva vannak. Hisz érintkezünk mi társadalmilag , meg van a magunk véleménye egymás értéke, jelleme iránt egész világosan, határozottan és nagyon jól tudom, hogy akik ezt így félig tréfából és különösen a taps és nevetés czéljából odadobják, nincsenek attól oly mélyen áthatva, hogy egyébből történt volna, mint pusztán pillanatnyi felhevülésből , de ennek a közönségre, a nagyvilágra hatása, egészen más lehet, mert ott szó szerint vesznek mindent. Minálunk megvan az in usum Delphini, de ott nincs meg, ott szó szerint veszik a dolgot (ügy van jobbfelől. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Elképzelhetik tehát, hogy ily fermentáló anyagot szolgáltatni a közönségnek mely ezt hallja, mily veszedelmes dolog lehet. De kérem, tény az, hogy sokat megmagyaráz egy körülmény és ez a körülmény az , hogy egy kissé lázban vagyunk. (Úgy van jobbfelől, mozgás a szélsőbaloldalon.) Én kutattam, hogy miféle láz ez : Tisza-gyűlöleti epeláz-e, vagy pedig más efféle és arra a meggyőződésre jutottam, hogy nem , hanem egyszerűen olyanforma külső hatásoktól eredő és talán külső hatásokra számító tüntetési láz, mint p. o. a lámpaláz. Meszlényi Lajos : A feketesárga láz ! (Elénk derültség a szélsőbaloldalon.) Hegedűs Sándor: A kérdés csak az, hogy szükséges-e, hogy ezt a lázat fentartsuk és ebből a következményeket levonjuk, vagy ellenkezőleg czélszerű-e és eljött-e az ideje annak, hogy ezt a lázat megszüntessük és ennek következtében normális viszonyokat teremtsünk. Én e tekintetben nem hivatkozom pártokra, mert én e tekintetben szerencsés vagyok személyesen is ismerni gondolkozási módjában és magatartásában az ellenzéknek majdnem minden 1. tagját és pedig hogy az a törhetetlen hazafiság és fáradhatlan buzgalom folytán a közügyek iránt, mely őket áthatja, lehetetlenség, hogy ez alternatívából az első konklúzióra ne jussunk és azután a másodikra, a mi természetes kötelességünkké teszi mindnyájunknak, hogy e tekintetben ami tőlünk kitelik, mindent elkövessünk erre a czélra. (Helyeslés, ügy van jobbfelől. Mozgás a szélsőbalon.) Károlyi Gábor gr.: Ott a recept, mondjon le. (Derültség a szélsőbalon.) Hegedűs Sándor: Nagyon jól tudom, hogy mielőtt erről szólnék, meg kell, hogy szerezzem rá a jogot, hogy szóljak, és a jogot nem szerezhetem meg mindaddig, míg mindekét kérdésről röviden nem nyilatkoztam. A 14-ik szakaszról már körülbelül szóltam. A 25-ik szakasz, fájdalom, még nem tárgyaltatik, és ezért nem követhetem el azt az illetlenséget, hogy annak tüzetes fejtegetésébe bocsátkozzam. De azt hiszem, mert bizonyos praemisszákra szükségem van, meg méltóztatik a t. hát engedni, hogy csak egy-két szóval jelezzem. (Halljuk ! Halljuk !) Engem meglepett az, hogy e szakaszból jelszóként mindenütt a nemzeti nyelv megaláztatását, germanizácziót, a nemzet beolvasztását és mindig ilyen hazafiatlan törekvéseket olvastak ki. Méltóztassanak e szakaszt akárhányszor elolvasni, fájdalom, hogy ezerből, akik kiabálnak és feljajdulnak e tekintetben, 999 bizonyosan nem olvasta el — (ügy van jobbfelől.) mondom, méltóztassanak elolvasni e szakaszt, van abban egy hátrányos intézkedés, én ismerem, a második évről szól, de a nyelvkérdést semmi nem érinti. (Úgy van jobbfelől.) Thaly Kálmán: Megmagyarázza a Csákyrendelet! (Helyeslés a szélsőbalon. Mozgás és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Az a baj, ami nincs benne!) Hegedűs Sándor : Nem fogok kitérni a nyelv kérdése elől, csak azt mondom, hogy a szakasz a status quon, amely 20 év óta fennállott, a szövegben abszolúte semmit sem változtatott a nyelvkérdés tekintetében. (Úgy van a jobboldalon. Ellenmondások a baloldalon.) Ha tehát valaki a szakaszt elítéli, vagy módosítani, vagy annak intézkedéseit megfelelő intézkedések által enyhíteni kívánja, amik a második évi szolgálatra vonatkoznak, azt indokoltnak találom , de konstatálom, hogy a nagyközönség előtt a plakátokon a beszédekben nem erről van szó, hanem folytonosan a nemzet nyelvének meggyalázásáról van szó. (Úgy van a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Igaz is !) Igaz, hogy miután olyan szigorú feltételeket szab a szakasz az önkénytesi vizsga letételére és miután az önkénytesi vizsga eddig túlnyomóan német nyelven tartatott, de ez a régi állapoton semmit sem változtatott — ezt csak konstatálom, anélkül, hogy helyeselném — az eddigi állapot sem vezetett sem a magyar nyelv elnyomására, sem germanizáczióra. (Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon : De vezetett!) és miután a második évi szolgálat kikötése mellett is csak egyszeri önkéntesi vizsgáról van szó, a túlnyomó legtöbb esetben, ha maradna is, — amit nem helyeselnék — minden intézkedés úgy, amint eddig volt, az germanizácziónak, a magyar nyelv meggyalázásának semmi esetben sem mondható. (Helyeslés a jobboldalon. Élénk ellenmondások a bal- és szélsőbaloldalon. Egy hang a szélsőbaloldalon : Érzék kell ehhez!) Ezt csak a nagyközönség kedvéért kívántam konstatálni, és pedig csak azért, mert hamis jelszavak alatt indult meg ilyen izgatás . (Élénk zajos ellenmondások a bal- és szélsőbaloldalon) melynek semmi alapja nincs. Ennek következtében tehát a kérdés ezen oldalára többé nem reflektálok. De miután a vizsga le nem tevése esetén ezen szakaszból hátrányok származhatnak, ennélfogva mindenkinek, tehát a törvényhozásnak is gondoskodnia kell arról, hogy vagy maradjanak el egészen a hátrányok, vagy lehetőleg a minimumra redukálassanak. III. Vimos és Bismarck herczeg. Ismeretes, hogy a német sajtó egy idő óta sokat foglalkozik Bismarck herczeg visszalépésének, vagy halálának eshetőségével s fölveti a kérdést, ki lesz akkor kanczellár. Az ily irányú czikkek közé tartozik a „Hannov. Courier“ egy közleménye is, melyet, mint a táviratok jelentettek, tegnap a német külügyi hivatal lapja, a „Nordd. AUg. Ztg.“ szó szerint átvett s megjegyzi, hogy teljesen osztozik a czikk felfogásában. A hannoveri lap a Bismarck ellen az utóbbi időkben indított machinacziókról szól s hozzáteszi, hogy II. Vilmos császár bizalma Bismarck irányában rendíthetetlen s a kanczellár halála esetén élete fáradalmas műve fölött senki éberebben és hivebben őrködni nem fog, mint maga Vilmos császár.