Székely Nemzet, 1890 (8. évfolyam, 1-199. szám)
1890-02-23 / 31. szám
VIII. évfolyam. 31. szám. Sepsi-Szentgyörgy, vasárnap, 1890. február 23. Alsó-sétatér 535. szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldenénk. Kiadóhivatal: Jókai-nyomda-részvénz-társulat SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton, ám helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre 10 frt — kr. Félévre . 6 frt — kr. Negyedévre . 2 fr 60 kr. Hirdetmények dija: 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 80 kr. HPZt)---------------------— IAtí TV Csikmegye részére: ^ szerkesztőségi kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Nagy Imre társ-szerkesztő lakásán (kodd-utcza, saját ház) mott Csikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valat" mint eltüzetési pénzek 6a hirde* tének bérmentesen küldendők. Q giraritlyaigyt tistéri: Nyilttér sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. Szerkesztőségi iroda Sepai-Szentgyörgyön: hová s> ililutiil fiánk ii Urduink 2 bérmentesen küldendők. ^ 71**®-----------------------«SiltAraszerkesztő Szent-Királlyi Árpád Szombatfalva n. p. Bz.-Udvar* hely) hová Udvarhelymegyéből a ^ Vr lapot érdeklő közrem, küldendők, v juss-----------------------ajétü IET.0FI7.Tr.TF.RI IEFT.HTVAS „SZÉKELY NEMZET* IMtlit.ikai A« t.ái‘H»<laliiii la|»i» A „Székely Nemzet“ mely«*l«nik hetenkint négyszer: kedden, csütört«»kön, szombaton és Vasárnap reggel agy nagy '»“»”. ezliszaétlaaozati melléklettel. (Előfizetést Ár*' egész évre. 10 frt félévre . . . . 5 frt negyedévre . 2 frt 50 ki Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalvényokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAI-NYOPA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet“ kiadótulajdonosa A nemzet halottja. — febr. 22 A magyar parlament önmagát tisztelte meg, midőn gróf Andrássy Gyula szellemének kegyeletteljesen bemutatta hódolatát. Az országgyűlés mindkét házában a mély gyász méltó kifejezései történtek az elhunyt államférfiért. Kifejezések, melyek a legtisztább világításba helyezték Andrássy szellemi nagyságát és hazafias érdemeit. Ritkán teljesítette hivatását becsületesebben a parlament, mint ezen benső megemlékezés által: hivatását, hogy a nemzeti akarat kifejezője legyen. Mert az egész nemzet a Kárpátok szikjeitől az Adria partjáig érzi a fájdalmat, mely egyformán megindító kifejezést talált a főrendek körében és a képviselőház termében. A király palotájától a pór kunyhójáig minden kedélyen átrezg a siró gyász a pótolhatlan után s fájdalomteljesen irányulnak a tekintetek a terebesi kastély árnyas parkjai felé, a melynek sírboltja holnap bezárul a drága hamvak fölött. Valóban illő volt az országgyűléshez, hogy megadja a közbánatnak egy nemzeti gyász szentségét és bélyegét s már a bánat első órájában megállapítsa a módot, mint rójja le a haza hálatartozásának adóját nagy fia emléke iránt. A közvélemény megelégedéssel fogja jóváhagyni ezt a parlamenti aktust, mert nem ismeri félre a hervadhatlan érdemeket, melyeket gróf Andrássy Gyula a haza és trón körül szerzett. Nem ismeri félre érdemeit, hálatesten méltányolja odaadásteljes működését, melynek Magyarország modern alakját, a monarchia pedig konszolidált nagyhatalmi állását köszönheti. Nem a mostani generáczió feladata, Andrássy históriai képét megrajzolni. Csak nemzedékek, melyek az idők távolsága által választatnak el napjainktól, fogják az ő világtörténelmi alakját, hatalmas alkotásainak merész körvonalait tiszta pillantással szemlélhetni. Tettei nem egy oldalát töltik be a világtörténetnek s eszerint csakis a világtörténet van hivatva, örök időkre érvényes ítéletet mondani felette. De a mi feladat nemzedékünknek jut, az a hálás megemlékezés róla s hű követése ama nagy tradiczióknak, melyek a halhatatlan halottról az élőkre maradnak. Miben állnak eme tradicziók ? Korunk történetének annalesei fennen s érthetően hirdetik. Gróf Andrássy minden erejét utolsó parányáig a haza önzetlen szolgálatának szentelte ; küzdött a hazáért véráztatta csatamezőkön, elszenvedte érette a számkivetés minden keserűségeit; népéért, alig érkezett haza, a politikai küzdelem forró zajába vetette magát s fáradhatlanul küzdött az erőszak ellen, mely Magyarországot államiságának biztosítékaitól akarta megfosztani. Ez a fáradhatlan, önfeláldozó s önzetlen hazafias törekvés az első hagyomány, melyet a meghalt hagyott nemzetének. Midőn a merev negáczió a közjogi téren kénytelen volt helyet engedni a pozitív alkotásnak, legfőbb gondoskodása volt Andrássynak az, hogy a magyar államiság követelményei mindig a legtisztább összhangban legyenek a dinasztikus érdekekkel, mert gyakran kifejezett s mindig vallott meggyőződése volt az, hogy csak a korona s nép közti zavartalan összhang lehet mindkettőnek jólétére a kezesség. Király és nép mindig értsék meg egymást, mert ahol ez az egyetértés hiányzik, ott zavarok hasogatják a nemzeti életet s válságok ingatják a trónt. Andrássy ezen meggyőződéséből eredt tevékeny és bölcs működése a kiegyezés érdekében. Az űrt megszüntetni, királyt és nemzetet egymáshoz közel hozni, kölcsönös szeretetet létesíteni, neki fényesen sikerült. A trón erőssége ma a magyar nemzet odaadó szeretete, valamint nemzeti erőnk gyökerei a dinasztikus érzelemből veszik a virágzás nedveit. Tántorilatlan királyhűség tehát a második hagyomány, melyet gróf Andrássy Gyula a magyar népnek hagy. Képtelenek lévén magas szellemszárnyalása után törni, zsenijét ama régiókba követni, hova oly könnyen s oly merészen felnyomult, a sírbolt előtt csak fogadalmat tehetünk, hogy követjük erényeinek példáját, világító előkép gyanánt folyton szemeink előtt tartjuk hazafias jellemét. Hogy megbecsüljük emlékét, Magyarországnak tisztelnie kell az ő dicső tradiczióit. Hogy iránta hálátlanok ne legyünk, e népnek tántoríthatlanul ama ösvényen kell előre haladnia, melyet fiainak e legkitűnőbbike jelölt ki eléje. (hf) A bolgár dolgokra vonatkozólag a Times bécsi levelezője a következőket jelenti : Bulgária helyzete komoly aggodalmakat kezd kelteni a magyar politikusok körében (?) 8 mozgalom indult meg abban az irányban, hogy a bécsi külügyi hivatal tegye meg a kezdeményező lépést abból a czélból, hogy Ferdinánd fejedelmet a hatalmak elismerjék. Gróf Kálnoky aligha fogja ezt a felelősséget magára venni, ha csak a delegácziók erélyes véleménynyilvánítása nem fogja őt erre indítani. A delegácziók azonban májusig nem ülnek össze s addig még sok minden történhetik. De ha időközben újabb zavarok törnének ki Bulgáriában, több mint valószínű, hogy legalább a magyar delegáczióban Ferdinánd fejedelem helyzetét nagy rokonszenvvel fogják tárgyalni s több mint platonikus óhaj fog nyilvánulni az iránt, hogy a fejedelem kezeit összeesküvők ellen meg kell erősíteni. A román törvényhozás újra megkezdette munkálkodását. A képviselőház igazolta a foksanii választást, melyet az ellenzék hevesen megtámadott. A szenátus megkezdte a tüzérségi és külön utászcsapat szervezéséről szóló törvényjavaslatot. Az ülésben a trónörökös is részt vett. Andrássy Gyula gróf temetése — A Székely Nemzet táviratai. —se I Budapest, február 21. A király parancsára a királyi várpalotán a gyászlobogót kitűzték. ma 12 órakor Nopcsa főudvarmester az Akadémiába a királyné második koszorúját hozta el. Majd 12 óra 10 perczkor a királyné érkezett meg, hol a ravatal lábánál elhelyezett imazsámolyra térdelt s buzgó imába merült tíz perczig, mire a koszorút sajátkezüleg elhelyezte a ravatal lábánál s eligazítván két szalagját, néhány perczig a koporsót szemlélte. Ezután mély megilletődéssel távozva, a királyi palotába hajtatott. Sürü embertömeg levett kalappal, mély főhajtással üdvözölte a felséges asszonyt. A királyné koszorúját a felséges asszony óhajtására a terebesi sírboltban a koporsóval együtt helyezik sírboltba. A főváros lakossága óriási számban szemlélte a ravatalt. Tizenegy órakor bezárták az oszlopcsarnokot a közönség elől. Kora délután óriási néptömeg gyűlt össze az Akadémia közelében. Két óra tájt gyülekezni kezdett az arisztokráczia, hadsereg, miniszterek, klérus, államtitkárok, képviselők, főrendek. Jelen voltak Taaffe, Kálnoky, Kállay, a magyar kabinet összes tagjai, élükön Tisza miniszterelnökkel, a főrendiház Szlávy József alelnökkel, a képviselőház Péchy Tamás elnökkel élén, magyar gyászdíszben testületileg. Plener, Chlumeczky, Süss osztrák képviselők, a tábornoki kar teljes számmal s a közélet számos kitűnősége. A diplomácziai kar részéről Reuss herczeg német, Nigra gróf olasz, Paget angol nagykövetek, Ginka román követ, konzulok. Háromnegyed három órakor érkezett Koid főherczegnő leányával s József Ágost és László főherczegekkel, kíséretükben voltNyáry főudvarmester; ugyanekkor érkezett a gyászoló család, Andrássy Manó, Aladár, Tivadar, Gyula gróffal, Simor herczegprimás, Császka és Hornig püspökök. Pontban három órakor érkezett az Akadémia elé királyi felsége Paar főhadsegéd kíséretében. A jelenlevők levett kalappal tiszteletteljesen üdvözölték a felséget. A király belépett az Akadémia oszlopcsarnokába, hol a koporsó baloldalán állott meg környezve a jelenlevő főherczegektől, főherczegnőktől. Simor herczegprimás röviddel a király megérkezte után Császka szepesi és Hornig veszprémi püspökök asszisztálása mellett megkezdte a beszentelési szertartást, mely csaknem félóráig tartott. A koporsó körül három sorban sűrűen viasz gyertyák égtek, közöttük óriási mécsesek lobogtak. Fekete drapériával bevont falakon az Andrássycsalád czímerei díszlettek. A gyászoló család tagjai a koporsó jobboldalán térdepelve hallgatták végig az egyházi énekeket. Beszentelés végeztével Szlávy József koronaőr tartott gyászbeszédet, melyben Andrássy halhatatlan érdemeit méltatta, végül köszönetet mondott a királynak, hogy a gyászünnepély jelentőségét jelenlétével emelte, bizonyságául annak, hogy mint mindig, akkor is együtt érez a nemzettel, midőn nagy fia iránt a hála és kegyelet adóját rója le. A király ezután meghajtotta magát a koporsó előtt s Paar gróf kíséretében a jelenlevők tiszteletteljes üdvözlése közt nyílt kocsijára szállott s Budavárba hajtatott. A király távozása után a koporsót gyászkocsira tették. Ezt megelőzőleg kihordták az óriási mennyiségű szebbnél-szebb koszorút, melyeket három kocsin helyeztek el. Ezután megindult a menet. Elől ment Pejacsevich hadtestparancsnok vezénylete alatt a katonaság, két lovasszázad, egy zászlóalj gyalogság és a zenekar. Ezt követte a fekete lepellel betakart gyászparipa. Ezután a papság következett, utánuk három virágkoszorus kocsi, melyek után az elhunyt érdemjeleit vitték két párnán. Ezt követte a halottaskocsi, majd a pánczélos lovag következett. Ezután gyalog mentek a gyászoló család tagjai, a miniszterek élükön Tiszával, a diplomácziai kar, főrendek, képviselők, az Akadémia küldöttsége, az államhivatalnokok, a tisztek, tanulóifjúság és egyesületek zászlókkal. A menetet egy zászlóalj honvédgyalogság Becker tábornok vezénylete alatt s nyolcz ágyúból álló tüzérüteg zárta be. A menet a fürdőutczán, Andrássyúton, Erzsébet-körúton, Kerepesi úton végig ment a magyar államvasutak pályaudvarába. Az utczákon véges-végig gyászlobogók lengtek, égő gázlámpák fekete fátyollal voltak bevonva, az üzletek zárva. A menet lovas- és gyalog katonaság kettős sorfala közt haladt. A házak ablakaiból és mellékutczákból tengernyi bánatos nép nézte a gyászmenetet, melynél impozánsabbat Deák Ferencz temetése óta nem látott a főváros.