Székely Nemzet, 1890 (8. évfolyam, 1-199. szám)

1890-10-18 / 161. szám

K 161. szám. VIII. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, szombat, 1890. október 18. Sípa­i Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön: Alsó-sétatér 535. szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kiadóhivatal: Jókai-nyom­da-reszfén­y-társulat S1K9--eak SZÉKELY Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Kidlt­ett:Ht­árt helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész évre 10 frt — kr. Félévre 5 frt — kr. Negyedévre : 2 fr 60 kr. Hirdetmények dija: 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért ts kr. Bélyegdijért külön 30 kr. ÚJSel­-SSt. Csikmegye részére; szerkesztőség­i kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Nag­y Sim-i­ tál ;­szerkesztő 1.kásán (kedd-utcza, saját ház) Lóvá Csikmegyéből a lap szellemi részát illető közlemények, vala­mint előfizetési pénzek és hirde­tések bérmentesen küldendők. Udvarhely megy­e részére : társszerkesztő Ny­ilttér sora 1B kr. A hirdetmények s nyiltteresdija előre fizetendő, hová ti iláantu­l­piaiak és ilidilénk bérmentesen küldendők. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ­ATI LAP. Szent-Királlyi Árpád Szombatfalva u. p. Sz.-Udvar­it hely) hová Udvarh­elymegyéből a­­ lapot érdeklő közrem, küldendők. ------------------------------Bata ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „SZÉKELY NEMZET“ czimU politikai és társadalmi lapra A „Székely Nemzet" megjelenik hetenkint négyezer, kedden, csütörtökön, szombaton és Vasárnap reggel egy nagy íven, szükség esetén melléklettel. Előfizetési ára : egész évre... 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre . 2 frt 50 fr Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utal­ványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpél­­dánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb meg­tenni, mivel felesleges példányokat nem nyom­at­­tathatunk. A jókai-nyomáa-részvény-társulat, mint a „Székely Nemzet“ kiadótulajdonosa Az egymilliós kölcsönügylet. — okt. 17. Az érd. ev. ref. egyházkerület egymil­liós kölcsöne nagy hullámokat vert. A küz­delembe beavatkozott lapunk is. A czikket átvette az egyház hivatalos közlönye, átvette a „Nemzet“ s több vidéki lap. Érdekes volt a czikk, mert a kérdést egészen uj szem­pontból fogva fel, azt teljesen megvilágosí­­totta. Nagy örömünkre szolgál, hogy felfogá­sunkkal nem maradtunk magunkra. Erdély legtekintélyesebb főurainak egyike, id. Zeyk József nyilatkozik ebben a kérdésben. Közöljük a czikket — a „Ko­lozsvár“ után. Magyarázat hozzá nem szük­séges. Maro s-G o m b á s, okt. 12. Az ev. ref. egyházkerület állandó igazgató­­tanácsa által kötött egymilliós kölcsönre vonat­kozólag a hírlapokban megjelent értesítések és fejtegetések, melyek részben engemet is aggasz­tottak, részben téves felfogásaik és szenvedélyes támadásaikkal boszantottak, — már régen kész­tetnek felszólalásra. De szólani mindaddig nem akartam, míg minden irányban alapos tájéko­zottságot szerezni képes nem voltam. Ez végre megtörténvén, sietek legilletékesebb helyen szer­zett értesüléseimet, melyek engem teljesen meg­nyugtattak, és hivatva vannak egyházkerületünk minden tárgyilagosan gondolkozó tagját teljesen megnyugtatni , a felmerült vélemény­nyilvánítá­sok illő méltatása mellett köztudomásra hozni. Ezen kölcsön tájékozatlan megtámadói na­gyon tévedtek, midőn azt hirdették, hogy az állandó igazgató­tanács, egyházkerületünknek 1440000 frt névértékű értékpapírjait zálogosí­totta el. Mert csekély pénzügyi jártasság kell arra, hogy tudjuk, hogy az osztrák-magyar bank, lombard kölcsönképpen adott egymillió forintját ki sem adva kezéből, egyenesen 5°/0-ás papír járadékok vételére fordította, mely értékpapí­rokból 99 frt 85 kv árfolyam mellett, 1 millió forint névértékű mennyiséget vásárolt és a tu­dott összeg teljessé tételére, az egyházkerület­nek, csupán 440,000 frt névértékű 5%-os papír­­járadékának letételére, volt még szüksége. Arról is meggyőződtem, hogy a vett egy­millió forinthoz csatolva letetervényezett 440.000 frt névértékű 5°/cos járadék, az egyházkerületnek teljesen szabad rendelkezésre álló tőkéje , ez nem egyes alapok, egyházak központilag kezelt vagyona. Végül, az állandó igazgató­tanács, köteles­sége és felelőssége teljes érzetében, ezen ügyle­tet, az azt megszavazó gyűlési tagok jótálló fe­lelőssége tudatában, az egyházi szervezeti törvény 91-dik §. b) alpontjának megfelelve, bárha a jelen levők egyhangúlag fogadták el az üzlet keresztül­vitelét, elnök kívonatára, névszerinti szavazással döntöttek és a jegyzőkönyvbe a sza­vazók név szerint be lettek vezetve. Mindezen tények, melyek egész biztosan úgy vannak, a­miként írom, mindazon hibázta­­tásokat, melyek ezeknek ellenkezőjére lettek alapítva, teljesen légből kapottakká és alaptala­nokká teszik, — úgy, hogy reájok szót veszte­getni fölöslegesnek ítélem. Igenis volt ok aggodalomra egészen más indokból: t. i. a vett 5°/0-os papirjáradékok na­gyon magas vételi árfolyama mellett — Bókun­kat és engemet is komolyan aggasztott azon körülmény, hogy a 4°/0-ás, nagy mérvben ked­vezményes kamat, miként közölve volt, csak egy évre lévén biztosítva, az értékpapírok árfolya­mának csökkenése, a bank kamatláb eshetőleges emelkedése, (ezek részben már­is bekövetkeztek) oly kényszerhelyzetbe szoríthatják egyházkerüle­tünket ezen üzlettel, ha azt jóváhagyásával ma­gára nézve kötelezőnek ismeri el , mely legjobb esetben, az első évi nyereséget továbbra lehetet­lenné teszi, de sőt veszteséget, esetleg érzékeny veszteséget is okozhat. Indokolta ezen aggodal­munkat a köztudomásra hozott kedvezmények­nek már­is szokatlan mérve, mi nem engedte gyanítanunk, hogy kedvezőtlenebb pénzügyi hely­zet esetéről is gondoskodva van. Azonban illetékes helyen teljesen alapos meggyőződést szereztem arról, hogy püspök­i méltósága fáradhatlan ügy buzgalmának ez is sikerült. Az osztrák-magyar bank kormányzó igazgatóságánál, a közölt és közölhető előnyökön kívül, még oly kedvezményt és biztosítást eszkö­­zött ki, mely ezen üzletet minden kényszerhely­zetbe jutástól megóvja és azt teljesen biztossá, teljesen koc­kázat­ nélkülivé teszi. De midőn az osztrák-magyar bank eléggé nem dicsérhető és nagy elismerést érdemlő kész­séggel a kulturális és humanisztikus czél iránti figyelemből, valamely alapra, mérsékelt kamatra, de teljesen biztos helyre elhelyezendő tőkéjéből, ily szokatlan­­ alapszabályait a bevallhatónál is messze túl­haladó — kedvezmények mellett nyújt egyházkerületünknek kölcsönt , és ezért, ezen feltételre nézve írott kötelezettséget nem vállalhatott, annak nyilvános gyűlésben kötelező modorban való tárgyalásába bele nem egyezhetett. Midőn a bank ezen álláspontját igen érthe­tőnek találom, másfelől ily nagy üzlettel és ki­vált közvagyonnal szemben, még­sem tarthatnám kielégítően megnyugtatónak, a biztosító szóbeli ígéretét. Mert verba volant, csak scripta manent, mondta a régi bölcsesség. De ezen utolsó aggodalom elenyésztetéséről is gondoskodva van, miként báró Bánffy Dezső kerületi főgondnok és főtiszteletű püspök Szász Domokos ő méltóságaik engem biztosítottak. Még pedig az által, hogy az állandó igaz­­gató­tanács indokolva eljárását azzal, hogy az osztrák-magyar bank minden megadott biztosíté­kát kötelezőleg köztudomásra hozni nem lehet — alakilag is teljes biztosítékot nyújtva ajánlhatta az egymilliós kölcsön elfogadását és nem csak az egyházkerület jóváhagyásáig, hanem az üzlet végleges lebonyolításáig vállalnak jótállást az ál­landó igazgató­tanács ezen üzletre szavazott tagjai az üzletből netalán eredhető veszteségért. És ezen önként felajánlott jótállás kikötése mellett kéren­­dik az üzlet jóváhagyását az egyházkerületi köz­gyűléstől. Vagyis, más szóval a létező, de köztudo­másra nem hozható biztosítás helyett, jótállásuk által adnak minden koc­kázatot elenyésztető, tel­jes biztonságot kölcsönző alakot az üzlet elfo­gadását ajánló javaslatnak. E helyen kell megemlítenem, hogy azok okoskodását, kik ezen ügylet jóváhagyását azért ellenzik, mivel a nyerendő 10.000 forint felére nézve az Ibsz javaslatba hozva, hogy a theolo­­gicutu seminarium és tanárképezde Kolozsvárit leendő felállítása czéljára gyűlő tőke nevelésére fordíttassék, — egyszerűen érthetetlennek tar­tom. Felfogásom szerint, nem a biztos, új jöve­delmi forrás megnyitása lehetetlenné tételére kell törekedni, ha annak részbeni hová fordítá­sát nem helyesli valaki, hanem egyenesen a ki­fogásolt hova fordítást kell megtámadnia és an­nak meghiúsítását kell megkísérlenie. Végül nem tehetem, hogy fel ne említsem, hogy ezen ügylet, fentebbi kifogásolhatlan alak­jában kigondolásáért és nagy fáradsággal, Bök utánjárással létrehozásáért, egyházkerületünk első helyen igen nagy köszönettel tartozik főtiszteletü püspök ő méltóságának, ki egyházkerületünk szükségleteinek hiányzó fedezetei előteremtésére, n­agy tehetsége, soha sem lankadó munkásságá­val, mindig újabb és újabb forrásokat nyit meg. Nagy köszönettel tartozik az osztrák-ma­gyar bank kormányzóinak, kik a közművelődési nemes czél iránti tekintetből, szokatlan kedvez­mények nyújtása által, ezen haszonhajtó ügy­let koc­kázat nélküli megkötését lehetővé tették De nagy köszönettel tartozik az állandó igazgatótanácsnak ezen ügyletet megszavazó, és azt a fennebb jelzett feltételek mellett a köz­gyűlésnek elfogadás végett beterjesztő tagjai iránt is, kik a mégis némi koc­káztatással járó, az ügylet lebonyolításáig kiterjesztett, minden lehető koc­kázatot elenyésztető jótállásukkal le­hetővé teszik (a közvagyonnál mindig megkíván­tató, alakilag is teljes biztonságot nyújtó) évi 10.000 forint hasznot hozó ügylet elfogadását. Ezek után egész biztos lévén a­felől, hogy az egymilliós kölcsön­ügyletre nézve minden kö­rülmény úgy van és úgy lesz, miként irtára, a volt aggodalmaim teljesen elenyésztek, de sőt az üzletet örömmel üdvözlöm. Mert ez mindaddig, míg fentartható lesz, egyházker­ületünk czél­­jaira évente 10.000 frt új bevételt van hivatva, minden koc­kázat nélkül, biztosítani. És meg vagyok győződve, hogy egyházkerületi gyűlésünk tagjai, miután meggyőződést szereztek az iránt, hogy mindaz, a­mit írtam, a tényeknek teljesen megfelel, minden elfogultságot mellőzve, vélemé­nyemhez fognak csatlakozni és az üzlet fennebbi alakban leendő jóváhagyását egyhangúlag elha­tározzák. id. Zeyk József,­ ­ Németországból. A „Norddeutsche Allge­meine Zeitung"-nak Rómából azt jelentik, hogy Crispi miniszterelnök beszédét németre fordítva megküldte Caprivi birodalmi kanczellárnak és Kálnoky gróf külügyminiszternek. A német és az osztrák-magyar nagykövet kifejezték Crispinek szerencsekívonataikat beszéde alkalmából. Crispi óhajára Nigra gróf bécsi olasz nagykövet, ki jelenleg Olaszországban tartózkodik, részt vett a firenzei lakomán, hogy arról Ferencz József ő felségének szóbeli jelentést tegyen. A képviselőház bizottságaiból. — Pénzügyi bizottság. Az 1891-iki állami költségvetés. A földművelési tárcza. — A kultúrmérnöki intézmény kiadásainál Dániel előadó utalva ezen intézmény nagy eredményeire, hibának tartaná, ha a szű­­kebb dotáczió következtében ez intézmény nem felelhetne oly mérvben meg hivatásának, mint eddig. Bethlen gr. miniszter utal arra, hogy habár szerény mérvben, de újabb irányban is fejlesztetik az intézmény s a­mennyire lehetsé­ges lesz, jövőre a további fejlesztést is szem előtt tartandja. A bizottság megszavazza az elő­irányzatot. Az átmeneti kiadásoknál a fil­­loxéra elleni védekezés czéljaira előirányzott ösz­­szegre nézve Darányi megjegyzi, hogy e veszél­lyel szemben nagyobb szabású intézkedések szük­ségesek. Leginkább a homoki szőlőkre hívja fel a miniszter figyelmét, ettől remélvén legtöbbet. Nem elég, hogy néhány telepet az állam létesítsen, szükséges lenne törvényes kedvezményeket álla­pítani meg azok részére, a­kik a szélből nagy telepítéseket eszközölnek, s átalában szőlőket létesítenek. Szükséges az is, hogy ha az állam szőlővessző-telepeket maga nem alapíthat, tör­vényes kedvezményekkel mozdítsa elő azoknak magánvállalkozás útján leendő létesítését. Ha a kormány ezt erélylyel kezeibe veszi, borterme­­lésünk, ha minőség tekintetében nem is, meny­­nyiségre nézve újabb lendületet fog nyerni. G­a­á­l Jenő azt tartja, hogy az összes fej­lődés a homokterületek elfoglalására irányul, s ha még ezt mesterséges kedvezményekkel moz­dítjuk elő, mi lesz a hegyeken fekvő szőlőterü­letekből. A kormánynak nagy óvatossággal kell ez ügyben eljárni, s úgy vezetni a dolgot, hogy legalább az ő eljárása iránt bizalmat keltsen a közönségben. Arra fektetendő a fősúly, hogy a­mennyire csak lehet, megmentessenek a hegyes vidékek, a­hol a veszély legnagyobb. Az orszá­gos filloxéra-bizottság el is mondta e tekin­tetben a szükséges teendőket; a kormányon a sor, hogy a­mi ezekből őt illeti, a legerélyeseb­­ben tegye meg. A bizottság beleegyezésével Szederkényi Nándor képviselő előadja, hogy Egerben három év alatt a szőlő legnagyobb része elpusztult. A védekezés elkésett. Nem ellensége a homoktele­­pítésnek, de annak kizárólagos hangoztatásában nem lát biztató dolgot. De ha a homokterületek kedvezményekben részesülnek, kiterjesztendők ezek a hegyes vidékekre is. A lakosság képtelen a maga erejéből eszközölni az újjátelepítést, első teendő lenne, hogy Egerben a telepet kissé eré­lyesebben karolná fel a kormány ; továbbá, hogy az ily helyzetben levőket a kormány vagy nagy telepeiből lássa el szőlővesszőkkel, vagy a gaz­dák szövetségét hozva létre, azoknak köcsönkép adjon vesszőket. Az intézkedések minden esetre sürgősen teendők meg. Matlekovits utal arra, hogy nálunk nem akadt még vállalkozó, a­ki kereskedelmi szem­pontból amerikai szőlőt termelne, holott ez Fran­­cziaországban oly nagy mértékben pótolja az el­pusztult szőlőket. Nálunk mindent az államtól várnak, azt kívánják, hogy csinálja meg a sző­lőket s még azonfelül adómentességet is adjon. Ez a rendszer nem vezethet czélhoz. Francziaor­­szágban az érdekeltségek maguk végzik a dolgot s a kormány őket pénzsegélylyel támogatja. Ila az érdekeltség maga gondoskodik arról, a mire szüksége van, s maga szerzi be a vesszőket ott, a­hol legjobban, legjutányosabban találja, akkor lesz a dolog leginkább helyesen megoldható. Azt a rendszert, hogy minden c­entralizálva történ­jék, nagyon helytelennek tartja. A kormánynak arra kellene törekednie, hogy az érdekeltek na­gyobb tevékenységet fejtsenek ki, ha kell, ideig­lenesen szubvenc­ióban is részesülvén. O­r­s­z­á­g­h Sándor helyesli a homokterüle­tek felhasználását, de azon hegyes területeknek, melyek eddig bort termeltek, határozottan na­gyobb kedvezmények lennének adandók, mint a homokterületeknek, mert a hegyvidéken sokkal költségesebb az ujraültetés, s mert a hegyvidé­kek teljesen és örökre tönkre mennek, ha ott nem lehet nagy áldozatok árán újra meghonosí­tani a bortermelést. Andrássy Manó gróf megjegyzi, hogy a hol baj nincs, ott kedvezményeket adni s segí­teni nem is szükséges. A homokvidéken sok más dolgot lehet termeszteni; protekczióra nem ezek­nek, hanem a hegyvidékeknek van szükség. Minta­telepek létesítése által keltően a minisztérium bi­zalmat s adóelengedésekkel mozdítsa elő az újra művelést. Dessewffy gróf is azt tartja, hogy fő­ként a meglevő szőlőterületek, nevezetesen a he­gyi vidékek érdekében kellene a kormánynak ál­dozatokat hozni, mert a homokterületek éo ipso úgy is betelepülnek, úgy vélekedik, hogy az or­szág különböző vidékein minta­telepeket kellene létesíteni. Wekerle miniszter nem tartja a homok­területeket se kizárandóknak a kedvezményekből. A beterjesztendő törvényjavaslat kedvezményeket fog nyújtani az amerikai szőlővesszőkkel beülte­tett területeknek, valamint azoknak is, a­melyek csak szénkéneggel tarthatók fenn. A kormány re­mélhetőleg abban a helyzetben lesz, hogy a tör­vényjavaslatot mielőbb benyújthatja. Bethlen gróf miniszter maga is úgy vé­lekedik, hogy nem czélszerű az érdekeltek két csoportját szembeállítani, hanem a közérdekben mindenkinek támogatására lenni. A kormány feladata lesz odahatni, hogy az ország minél sőrűbben láttassák el szőlő­telepekkel. Minden vidéken impulzust óhajt adni szövetkezetek léte­sítésére s a ve­szőtelepek m­eghonositását minden módon istápolni fogja. A szénkénegezés egyes vidéken jó eredményt mutat. Szükséges, hogy szakértők képeztessenek ki, hogy betanítsák az illetőket s hogy elegendő szénkéneg álljon ren­delkezésre. Ebben az irányban is minden lehetőt megtesz a minisztérium s a rendelkezésre álló dotácziót igyekszik méltányosan felhasználni. O­r­s­z­á­g­h Sándor megjegyzi, hogy azon

Next