Székely Nemzet, 1890 (8. évfolyam, 1-199. szám)

1890-11-08 / 172. szám

November 8. SZÉKELY NEMZET, tereken a társadalmat tethargiájából felrázni és te­vékenységre buzdítani, azt hiszem, arra kell töre­kednünk, hogy e téren is a tevékenység felkeltessék, mert valódi nagy eredményeket e téren is csak úgy érhetünk el. Sőt azt látjuk, hogy nem is szorosan a költségvetéssel összefüggő teendőkben, hanem a költségvetésen kívül álló állami, illetőleg kormányi akc­iókban, mennyi eszköz van arra,a hogy nálunk a nemzetgazdasági fejlődésnek ama tényezői, melyek még eddigelé kellő mértékben nem ápoltattak,­­ mint p. p. az ipari tevékenység, a vic­inális vasutak teremtése — mekkora lendületet, rövid idő alatt mekkora eredményt képesek okszerű vezetés és kezdeményezés mellett elérni. Csak most­­jutott állami háztartásunk és államunk abba a stádiumba, midőn a kormányi akc­ió és a közügyek terén működő többi tényezők tevé­kenysége aránylag már kisebb mértékben kell, hogy az állami költségvetésre támaszkodjék; nem azért, mivel ennek támogatása apad, hanem azért, mert amannak kell tetemesen növekednie. A kormány-akc­ió és a közügyek terén működő többi tényezők tevékenysége, az önálló kezdemé­nyezés, vezetés és teremtés tekintetében tehet aránytalanul sokkal többet, mint a­mennyit bár­mely költségvetési uton elérni lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Igaz, hogy indirekt befolyással az állami költségvetés és hitel is lényeges hatást gyakorol erre. Mert ime csak pár éve annak, hogy az állam a pénzpiac­on nem csinál ver­senyt a magántőkének és látjuk, hogy a magán­tőke egy év alatt 20 millió forintot volt képes befektetni ipari vállalatokba Magyarországon; látjuk, hogy a magántőke a vic­inális vasutak teremtéséhez 60 millió forinttal járult hozzá. És a mint az állam nem foglalja le a készletet a pénzpiac­on és nem képez konkurrenc­iát a ma­gánvállalkozásnak, és a mint látja a pénzpiact és látja a hitel azt, hogy itt rendezett viszo­nyokkal és egy fejlődő ország teljes iparkodásá­val és kitartásával van dolga ; ha látja, hogy az igazságszolgáltatási és közigazgatási szükségletek teljes mértékben ki lesznek elégítve, akkor nem kell semmiféle mesterséges eszköz arra, hogy az mindig nagyobb és nagyobb mértékben, saját erejéből, saját érdekében idejöjjön és előmoz­dítsa Magyarország nemzetgazdaságát. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Éppen azért, bár emle­gethetjük — mint el is kell ismernem, — hogy mezőgazdasági ország vagyunk, de ott, hol 1300 nagy gyárról tudnak a gyári felügyelők jelentést tenni, és a­hol néhány rövid év alatt e gyárak­nak egyharmada keletkezett csekély adókedvez­ménye, és a kormány megfelelő támogatása, buzdítása mellett, ott nincs elzárva a tér a fej­lődés ez ágában sem, csak el kell hárítani a kö­zönyt, a szakértelem hiányát és ama nehézsége­ket, a­melyek eddig fennállottak s akkor e téren is a tevékenységet fölkarolva, minél több válla­­latot létesíthetünk. Tisztelt ház! (Halljuk! Halljuk!) Idáig meggörnyedve, lehajolva vizsgáltuk az állami költségvetés tételeit, főleg a rideg számokkal kellett foglalkoznunk, hogy a mérleget lehető kedvezővé tegyük. Ezt a fáradságosan elért ered­ményt szem elől eltévesztenünk nem szabad soha. De erre támaszkodva, azt hiszem, felemelhetjük jobban fejünket és magasabb látkört foglalhatunk el. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Szétnézhetünk a reformok egész során és ha elég ítélő tehetség, elég áttekintés, egész világos­ látás lesz bennünk, azoknak sorát czélszerűen beosztani, megállapítani, akkor nem fogjuk koc­káztatni a költségvetés egyensúlyát és biztosítani fogjuk egészséges haladásunkat. Ajánlom a költségvetést elfogadásra. (Élénk helyeslés jobbfelől.) _A SZÉKELY NEMZET TÁRCZÁJA. Sírfeliratok. A budapesti kerepesi­ temető valóságos antho­­logiája a szebbnél-szebb, megható feliratoknak. A Pesti Napló feljegyzéseiből nehányat itt közlünk a következőkben : Az Arany János, Vö­­rösmarthy Mihály, Szerdahelyi Kálmán, Kövér Lajos, Táncsics Mihály sírjain nincs felirat; a név maga egy dicsőítő óda. A Deák Ferencz sírján alkalmas idézeteket olvasunk, míg a gróf Batthyány Lajos, Magyarország vértanú-halált halt első miniszterelnökének sírján, kiváló költő tollából e sorok olvashatók: Nagy küzdés volt egész élte, Sokak által félreértve, Oh de oly szent volt halála­­ .Életét megmagyarázta. Az öngyilkos Balázs Sándor sirkrata idéző­jelekben tünteti fel az elhunyt utolsó levelének két jelentőségteljes szavát: „Fáradt“ volt, „pihenni“ akart ! Tóth Kálmán sírkövén jelezve van, hogy az „emeltetett közadakozásból.“ Pauler Tivadarnak özvegye emelt sirkövet s azon e klasszikus nyu­­gasztaló szók olvashatók: Molliter ossa cubant, sit tibi terra levis !“ S utána: „Az örök világosság fényeskedjék néki !“ Tasner Antal, Széchenyi egykori titkára, akadémiai tag, maga jelzi siriratában, hogy em­lékén „gondolatainak s érzelmeinek kedves tár­gyait kívánja feljegyezve látni. Erre félkörben következnek a következő szók : „Isten. Termé­szet. Tudomány. Emberiség. Haza. Család. Széche­nyi. Sina­i barátaim“.— Megyeri sírjának klasz­­szikus becsű felirata közismeretü a Vörösmarthy Mihály műveiből; kaczaj, derültség van a siri világban, mert az árnyak közt a — Megyeri szelleme jár! A Kisfaludy Károly síremlékéről is elég az elő sort idézni: „Kisfaludyt ne ke­resd e keskeny sírban oh ! honfi .. .“ Lehetetlen a kerepesi­ uti síremlékek eszmegazdagságáról ki­merítőbben adni számot. Ez is kötetet tenne ki. Még csak azt említjük fel, hogy a Jókai Mórné síremlékére a gyászoló férj — megható egysze­rűséggel s minden ragyogó eszménél bensőbb hatást keltve — az Isten akaratában megbízó népies formulát vésette fel: „Itt nyugszik az urban ..." A történelmi sírversek, melyek királyok, államférfiak, hadvezérek és más inkább életökben, mint halálukban siratott egyének epitáfiumai mi egyebek, mint hazugságok, a melyeken annyi év­század kaczag, a hány olvassa! De nincs sza­bály kivétel nélkül, mert másoknak a jövendő kor újra megaranyozza sirirataikat. A régi ma­gyar sirversek érdekes gyűjteményét bocsátják közre Csornai Csergheő Géza és Soma. („Alte Denkmäler aus Ungarn.“ 1890.) Többnyire latin feliratok, német csupán az ős­szepességi csalá­dokból származott egyének síremlékein található. Mellesleg utalunk Jókai Mór „A lőcsei fehér asszony“ czímű regényére, mely ragyogó s a­mint értesülünk, ha leírást közöl a lőcsei pat­­ricziusok síremlékeiről. A Csergheő-féle műből Dobó István, a hőshalált halt egri hős sírfel­iratát iktatjuk ide: Hoc tumulo Stephany clausorit fata Dobone, Qui quondam Turcas a vestris agria muris Reppulit; insigneq fores et hoste triumphum Extremo Hungarisclade procul eget aboris. Az aradi vértanuk sírfelirata ismeretes, a a budapestieké (Csernyus, Szacsvay, Noszlopy és a többieké) ugyancsak követeli a büntető igaz­ság ítéletét, mert utal arra is, hogy : Van bíró a felhők felett, Van még villámos ég ! Franklin sírirata egyszerű, tömör és im­pozáns : Erripuit coelo fűimen, sceptrumque Tyrannis: A jó öreg Mészáros Lázár, a 1848/49-iki szabadságharcz tábornoka és hadügyminisztere, a­mint tudjuk, Anglia Eywood nevű községében hunyt el 1858. nov. 15-én, mint menekült tar­tózkodott pártfogója, a nemes Lady Langdale kastélyában. A lady Mészárost Titley faluban te­­mettette el s a sírra felmetszette latinul és ma­gyarul az elhunyt által készített epitafiumot, mely az öreg ur nemes lelkületéről tanúskodik : Intus qui est, fűit Lazarus, Pauper, sicuti patronus, Hungarus Mészáros natus, Honestus a suis vocatus, Séd tarnen semel mortuus, Resurgat melior alius. Magyar szöveg: Ki itt alatt fekszik, volt Mészáros Lázár, a holt, Ő mi sem volt életében, Mint becsületes lény nemében. Pátrónusaként szegény, Ébredjen mint jobb legény. A büszke obeliszk angol felirata azonban büsz­kén hirdeti, mije volt ő hazájának. A hírneves emberek síremlékeit többnyire kiválóbb elmék, vagy hivatalos kezek készítik el. A „de mortuis nil nisi bene“, vagy az­­ or­tografia ellen aligha lesz azokban vétség. Leg­feljebb az olasz közmondás igazságát ismer­­jük el: „bugiardo piu d’un epitáfio!“ (Hazu­dik, mint egy sírvers.) Szép hangokban ad kifejezést búbánatának közönséges ember is, ha­­ keresett hivalgás helyett egyszerű sza­vakkal, jól választott idézettel, vagy egy-egy megható jelszóval ad kifejezést. Szent Diodor síremlékén e szó olvasható: „Acarus.“ (Féreg.) A hívogató „Ave,“ a „Asquiescat in pace,“ „Sit tibi terra levis“, a megdöbbentő „Memento Mori“, vagy a magyar „Nyugodjék békében“, „Találko­zunk“, „A viszontlátásig“ stb., úgy szintén a nagy költő által megénekelt, városligeti magános sír „Fait“ szava épp oly meghatóak, mint az öngyilkos család sírboltjára felírt: „Et ne nos inducas in tentationem!“ (És ne vigy minket a kisértetbe.) Ez már a szent írásból vett idé­zet, valamint az is, mely az ember életét hason­lónak mondja a rőt virágához, a­melyet érint a hervasztó szél és nincs nyoma többé. A szeren­csétlen véget ért báró Vecsera Mária egyszerű síremlékén a szentírás e helye olvasható : „Der Mensch spriest auf, wie eine Blume, und wird gebrochen.“ Egy gróf Bánffy a következő gyönyörű ver­set íratta a kolozsvári sírkertben nyugvó, szép, ifjú hitvesének síremlékére : Zord sziklák közt, bérezek ormán Fenevaddal harczra keltem, S egy szelíd galamb halálán Megtört mégis szivem, lelkem ... Népoktatásügy Háromszékmegyében. — Eötvös K. Lajos kir. tanfelügyelő jelentése a közig. bizottság nov. 4-iki ülésében. — — nov. 7. Előző havi jelentésem több rendbeli töme­ges késlekedés felől panaszkodott, szerencsés vagyok jelenthetni, hogy a késedelmes munká­latok legnagyobb része pótlólag teljesítve jön. Azon reményben, hogy valamint az imént jelzett mulasztásokkal szemben mellőzhetővé vált a to­vábbi hatósági rendelkezések kikérése, úgy most is elég lesz csupán fölemlítnem a népoktatás­ügyi adminisztratív több kurrens teendőjének bizonyára szándékosság nélküli késedelmét: ez alkalommal is további rendelkezés nélkül csak tudomásul venni és vétetni kérem, hogy alig egy-két helyről érkezett a­­lefolyt hóban hozzám az elöljáróságoktól kimutatás a beiskolázottakról, a már iskolában vagy magán után tanulókról, az ismétlő iskolák megnyitásáról és népességéről, végre az iskolázás alól fölmentettek vagy magu­kat jogosulatlanul kivonók felől; nem jelentettek a tanító-személyzetben történt változások be, és nem mutatta be a felekezeti iskolaszék legna­gyobb része iskolájának megállapított, hatósá­gilag megerősített tantervét, órarendjét és tan­könyv-jegyzékét. Hogy mily fölötte szükséges a múlt és jelen sürgetéssel emlékezetbe hozott többféle nyilván­tartás , legközelebbi iskolavizsgáló körutam saj­nos tapasztalatai is tanúsíthatják. Iskola-beléleti és tanítási vizsgálatról alig pár helyütt lehetett szó, minthogy október utolsó hetében is csak kis része iratkozott be a tanköteleseknek, az elöl­járók pedig a beiratkozás kényszereszközeit egy­általán nem alkalmazták a Kézdi-járásnak álta­lam beutazott felső vidékén, így Osdolán a r.k. tan­köteleseknek */s része, a g. kel. tanulók 3/s része nincs még beíratva. K.-Martonoson a róm. kath. és gör. kel. iskola növendékeinek fele nem jár még iskolába; Bereczkben szintén ily arányban voltak távol úgy a róm. kath., mint gör. kel. tankötelesek; Lemhényben a mindennapos tan­köteleseknek csak Vip része járt októberben iskolába; Almáson és Kis-Kászonban (vett je­lentés szerint Gelenczén és Hiliben is) az iskola­építés befejezetlen volta tette lehetetlenné a rend­szeres oktatásnak szept. és okt. hónapokban megkezdését; Csomortánban — minden ok nél­kül — szintén mellőzték október hóban a taní­tást ; Esztelnekre még nem érkezett az újonnan választott tanító meg; szintúgy várják még a kis­kászoni, meg a Lemhénybe kinevezendő új tanítót is. Íme a községek egész hosszú sora, hon­­nét nem kaptam nyilvántartó bejelentéseket, sze­mélyes utánjárásom pedig a tanítás sajnos hátra­maradását derítette ki. Még a­hol iskolaépítés kés­leltette az oktatás megkezdését, teljes vigaszta­lást meríthetünk az iskolázás szebb jövőjének biztos reményéből, de sok helytt az elöljáróság hivatásának elhanyagolása mellett a tantermek és tanerők elégtelensége is megnehezíti az eddigi mulasztások helyrehozását, mely a közigazgatási és iskolai hatóságok legéberebb ellenőrzését és erélyes együttmunkálását igénylendi. A tanítást jó módszerünek s ez által kivá­lóbb sikerrel biztatónak találtam a bereczki róm. kath. és gör. kel. fel. iskolák felső osztálybeli tanerőinél Sólyom Géza tanitókáplán és Pap Dá­vid tanítónál, valamint Lemhényben Jakabos Gyula rom. kath. tanítónál. Bereczkben megszem­léltem az épülőfélben levő rom. kath. leányisko­lát, melylyel az egyházközség főt. Bálint László esperes-plebános ur buzgólkodása folytán gya­rapítja a szükséghez képest tanhelyiségeinek számát. Sajnos lenne, ha az idő zordra fordu­lása megakadályozná az épületnek tető alá he­lyezését. Ugyan a városközségben kisdedóvó inté­zet felállítása iránt folytattam reményt nyújtő tárgyalásokat; a község által e czélra felajánlott „kapitányiak“ megfelelő helyreállítás és némi átalakítás után igen alkalmas lesz az óvodának úgy elhelyezésére, mint részben fentartási fedezet nyújtására is. A lemhényi elöljáróság a tankötelesek be­iskolázására tett erélytelen intézkedéseinek a törvény szigorú alkalmazásával hatályosabbakká tételére szavát adván, be kell várnom az e hó 15-éig beterjesztendő októberi mulasztási kimu­tatást, melynek adataihoz képest fogom meg­tenni köteles előterjesztésemet. De Csomortán község elöljárósága önfejüleg, szándékossággal tolván vissza a szorgalomidő megnyitását ez évben, „Simon Juda búcsú“ utánra , a fensőbb hatósági retorziót méltán megérdemli. Almás új iskola­épülete két tanteremmel és két tanítólakkal igen czélszerű és csinos; el­ismerés illeti sok akadályok leküzdésével létesí­téséért László József tisztelendő urat, Lemhény és Almás róm. kath. egyházközségeinek buzgó plébánosát, ki csak két év előtt épiteté meg Lemhény hasonló nagyságú iskoláját (hol azon­ban még egy tanterem munkatlanul megnyitandó s még egy tanítóság szervezendő lesz), most pedig 800 írt kegyes püspöki segély kieszközlésével s a szegény község 200 frtnyi hozzájárulásával Almást juttatá a nevelési és oktatási érdekeknek teljesen megfelelő iskolaépülethez. Kis-Kászonban az évek óta sürgetett iskolaépítés az elöljáróság lanyhasága miatt máig sincs befejezve; az új tanítónak se tanterme, de lakása : tavaszig bér­helyiségről gondoskodásra hívtam Szentlélek köz­ségét föl. K.­Vásárhelytt két napi elfoglal­tat­ást adott a felsőnépiskola továbbfejlesztésének előmunkálása. Egyik napon Kis Jenő újonnan kinevezett ipar­tanárval és a tanítókarral megállapittattak a műasztalos tanműhely berendezésének és műkö­désének módozatai, meg a tanterv- és órarend­ben szükséges változások, kiegészítések. A mű­­­asztalos tanműhely 3 évi tanfolyama alatt heten­ként 12—14 órai gyakorló munkával s a szüni­dőknek lehető legteljesebb kihasználásával növen­dékeink (ez idő szerint huszán) kiképeztetnek a műasztalos iparban annyira, hogy a felsőnépis­kola elméleti tanulmányainak és az ipari szak­­tantárgyaknak elsajátítása, szabályszerű teljes elvégzése mellett 15 éves korukban már munka­könyvet nyernek és mint iparos­segédek bocsát­tatnak az intézetből el. További tervül megálla­­píttatott kieszközlése annak is, hogy a jó sikerrel végzett növendékek bennlakás és segéd­­fizetésnek megfelelő ösztöndíj javadalmával még egy évig továbbképzésben részesüljenek a műasztalosság díszítő foglalkozásaiban , a műfaragásban, eszter­­gályozásban, mintázásban, egyszersmind pedig mint előmunkások segítségére legyenek az ipar­­tanítónak a kezdők gyakorlatainál. A szervezési szabályzat irányelvei is megszabatván: mihelyt készen lesz az összes előmunkálatokkal a tanító­­kar és a gondnokság, nem késem tüzetes jelen­téssel beterjeszteni azokat a tekintetes közigaz­gatási bizottsághoz, úgy a vármegye tek. közön­ségénél mint a nagym. közoktatási minisztérium­nál jóváhagyó megerősítés kieszközlése végett. A másik nap tanácskozmánya a felsőnépis­kolai gondnokság és a városi tanács együttes ülésében azon módozatokat beszélte meg, a­me­lyek szerint műasztalos tanműhelylyel immár ki­egészített felsőnépiskolánk polgári iskolává fej­lődhetnek. A város és a gondnokság együttesen emlékiratot szerkesztett és terjesztett küldöttség útján föl közoktatási miniszter úr ő exczellen­­cziájához a mult hó elején. Ez emlékiratot ő nagyméltósága tüzetes jelentéstételre leadta 45248. sz. magas rendelettel hozzám. A kölcsönös infor­­mácziók szüksége hozta létre a most bejelentett tanácskozmányt. Hogy kívánatos lenne a 3 osz­tályú felsőnépiskolának 6 osztályú polgári isko­lává átalakítása, az iráni nézeteltérés nem for­gott fenn ; az is kétségtelenné tön, hogy a város semmi áldozatot nem hozhat, semmi ajánlatot nem tehet a fölmerülő több kiadások fedezésére. Ily körülmények közt mig egyrészt a vármegye tek. közönségének áldozatkészségére számítással a kiadás többletnek a magas kormány segélyé­ből kinyerhetéséért esdő fölterjesztés határozta­tok, másrészt szükségesnek találtuk azon eshe­tőségre is kiterjeszteni a véleményező tanácsko­zást, ha az illetékes tényezők nem találnák­ tel­jesíthetőnek a polgári iskola felállítására irányuló kérést. Az eszmecsere e részben is termékeny volt , mert míg én a helyi viszonyok sajátos követelményei felől sokoldalú informác­iót nyer­tem, viszont a tanácskozmány tagjai is megnyug­vást merítettek felderítő megokolásaimból a felső­­népiskola tapasztalt hiányainak pótolhatása, gya­korlati minősítésének széleskörű fejleszthetése, végzett növendékeinek közéleti előnyökben része­­síthetése felől. A tanácskozmány óhajtott ered­ménye jen­­gy azon kéréstételek megállapítása is, melyeknek meghallgatása és életbeléptetése iránt fölterjesztés lesz a nagym. közoktatási mi­nisztériumhoz intézendő. K.-Vásárhelytt idézésem szomorú alkalmat adott egy derék tanerő, néhai Jancsó Mari közs. isk. tanítónőnek végtisztességtételben résztvevősre is. Két hónap alatt második veszteség, mely az otthelyi népoktatást sújtotta. Helyének betöltése iránt mindjárt teszek külön előterjesztést. A tan­kerület tanító személyzetében még a következő változásokról szereztem a lefolyt hóban tudomást. Barabás Mór helyére P. Szabó Józsefet válasz­totta a k.­vásárhelyi községi iskolaszék meg ; a választási iratokat a tárgysorozat rendén lesz szerencsém előadni. Ali Bernátonban két tanerőt választottak a közs.­iskolához: György Albert rendes tanítót és Kun Róza rendes tanítónőt; e választásról is mindjárt tüzetesebben referálok. Huszka József B.­szentgyörgyi polg. fiú- és leány­iskolai rajztanár a 39021. sz. magas min. ren­delettel rajztanárrá neveztetett ki a nagykállói áll. főreáliskolához; állásának sürgős betöltése iránt fölterjesztést tettem. Özv. Bresztovszky Ödönné sz. Galgóczi Sarolta kovásznál áll. leány­iskolai igazgató tanitónő 41555. sz. magas mm. rendelettel végleges nyugalomba helyeztetett, és állása a 44910. sz. rendelettel Pujból áthelye­zett Biró Anna rendes tanítónővel tölteték be, de az igazgatás iránt és egyéb függő kérdések­ben még nem történt rendelkezés. Jakab Almos lisznyói ref. tanító Sámsonba távozott ; helyének mindeddig be nem töltött volta azért igényel külön intézkedést, mert a lisznyói másik két fel­­iskola is tanító nélkül áll, Marin György gör. ked. tanító lemondván hivataláról, Ráduly György gör. kath. tanító pedig régi és súlyos betegség által gátolva lévén a működésben. A bereczki r. k. iskolához harmadik tanerőül György Ferencz tanító­jelölt rendelteték ki, a tanév végén képesítő vizsgára kötelezés m­­llett. Ideiglenes helyettesítés szük­sége merült fel N.­Borosnyón, hol Földes Géza tanítónak múlt ülésünkön bejelentett akadályoz­tatása idejére Vágó András képezdét és póttan­­folyamot járt kántortanító helyettesit, meg a dal­noki áll. iskolánál, hol ezv Nagy Ferenczné be­tegsége Pfeiffer Sarolta óvónő által ideiglenes helyettesítést tett szükségessé. A hivatalon kívül töltött 6 munkanap mel­lett irodai teendők ellátására fordított idő alatt az október folytán ik­atóm­ra érkezett 255 bead­ványból (és 3 drb restancziából) elintéztem 253 ügydarabot 254 kiadványnyal. A szat. adatok mind beérkezvén, legnagyobb részben fel is dol­goztattak ; az eredményről jövő havi jelentésem­ben fogok számot adni. Közigazgatási bizottsági ügy 64 osztatott hozzám a múlt hóban ki, előző ülésben és elnökileg elintézteték már 25, 39 da­rabot pedig és az időközben kiosztott 21 ügyet, összesen tehát 60 drbot a jelen ülésre hoztam előadói véleménynyel föl. A múlt ülés összes ki­adványait, úgy az időközben elintézést nyertek ez 172. szám.

Next