Székely Nemzet, 1890 (8. évfolyam, 1-199. szám)
1890-11-08 / 172. szám
November 8. SZÉKELY NEMZET, tereken a társadalmat tethargiájából felrázni és tevékenységre buzdítani, azt hiszem, arra kell törekednünk, hogy e téren is a tevékenység felkeltessék, mert valódi nagy eredményeket e téren is csak úgy érhetünk el. Sőt azt látjuk, hogy nem is szorosan a költségvetéssel összefüggő teendőkben, hanem a költségvetésen kívül álló állami, illetőleg kormányi akciókban, mennyi eszköz van arra,a hogy nálunk a nemzetgazdasági fejlődésnek ama tényezői, melyek még eddigelé kellő mértékben nem ápoltattak, mint p. p. az ipari tevékenység, a vicinális vasutak teremtése — mekkora lendületet, rövid idő alatt mekkora eredményt képesek okszerű vezetés és kezdeményezés mellett elérni. Csak mostjutott állami háztartásunk és államunk abba a stádiumba, midőn a kormányi akció és a közügyek terén működő többi tényezők tevékenysége aránylag már kisebb mértékben kell, hogy az állami költségvetésre támaszkodjék; nem azért, mivel ennek támogatása apad, hanem azért, mert amannak kell tetemesen növekednie. A kormány-akció és a közügyek terén működő többi tényezők tevékenysége, az önálló kezdeményezés, vezetés és teremtés tekintetében tehet aránytalanul sokkal többet, mint amennyit bármely költségvetési uton elérni lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Igaz, hogy indirekt befolyással az állami költségvetés és hitel is lényeges hatást gyakorol erre. Mert ime csak pár éve annak, hogy az állam a pénzpiacon nem csinál versenyt a magántőkének és látjuk, hogy a magántőke egy év alatt 20 millió forintot volt képes befektetni ipari vállalatokba Magyarországon; látjuk, hogy a magántőke a vicinális vasutak teremtéséhez 60 millió forinttal járult hozzá. És a mint az állam nem foglalja le a készletet a pénzpiacon és nem képez konkurrenciát a magánvállalkozásnak, és a mint látja a pénzpiact és látja a hitel azt, hogy itt rendezett viszonyokkal és egy fejlődő ország teljes iparkodásával és kitartásával van dolga ; ha látja, hogy az igazságszolgáltatási és közigazgatási szükségletek teljes mértékben ki lesznek elégítve, akkor nem kell semmiféle mesterséges eszköz arra, hogy az mindig nagyobb és nagyobb mértékben, saját erejéből, saját érdekében idejöjjön és előmozdítsa Magyarország nemzetgazdaságát. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Éppen azért, bár emlegethetjük — mint el is kell ismernem, — hogy mezőgazdasági ország vagyunk, de ott, hol 1300 nagy gyárról tudnak a gyári felügyelők jelentést tenni, és ahol néhány rövid év alatt e gyáraknak egyharmada keletkezett csekély adókedvezménye, és a kormány megfelelő támogatása, buzdítása mellett, ott nincs elzárva a tér a fejlődés ez ágában sem, csak el kell hárítani a közönyt, a szakértelem hiányát és ama nehézségeket, amelyek eddig fennállottak s akkor e téren is a tevékenységet fölkarolva, minél több vállalatot létesíthetünk. Tisztelt ház! (Halljuk! Halljuk!) Idáig meggörnyedve, lehajolva vizsgáltuk az állami költségvetés tételeit, főleg a rideg számokkal kellett foglalkoznunk, hogy a mérleget lehető kedvezővé tegyük. Ezt a fáradságosan elért eredményt szem elől eltévesztenünk nem szabad soha. De erre támaszkodva, azt hiszem, felemelhetjük jobban fejünket és magasabb látkört foglalhatunk el. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Szétnézhetünk a reformok egész során és ha elég ítélő tehetség, elég áttekintés, egész világos látás lesz bennünk, azoknak sorát czélszerűen beosztani, megállapítani, akkor nem fogjuk kockáztatni a költségvetés egyensúlyát és biztosítani fogjuk egészséges haladásunkat. Ajánlom a költségvetést elfogadásra. (Élénk helyeslés jobbfelől.) _A SZÉKELY NEMZET TÁRCZÁJA. Sírfeliratok. A budapesti kerepesi temető valóságos anthologiája a szebbnél-szebb, megható feliratoknak. A Pesti Napló feljegyzéseiből nehányat itt közlünk a következőkben : Az Arany János, Vörösmarthy Mihály, Szerdahelyi Kálmán, Kövér Lajos, Táncsics Mihály sírjain nincs felirat; a név maga egy dicsőítő óda. A Deák Ferencz sírján alkalmas idézeteket olvasunk, míg a gróf Batthyány Lajos, Magyarország vértanú-halált halt első miniszterelnökének sírján, kiváló költő tollából e sorok olvashatók: Nagy küzdés volt egész élte, Sokak által félreértve, Oh de oly szent volt halála .Életét megmagyarázta. Az öngyilkos Balázs Sándor sirkrata idézőjelekben tünteti fel az elhunyt utolsó levelének két jelentőségteljes szavát: „Fáradt“ volt, „pihenni“ akart ! Tóth Kálmán sírkövén jelezve van, hogy az „emeltetett közadakozásból.“ Pauler Tivadarnak özvegye emelt sirkövet s azon e klasszikus nyugasztaló szók olvashatók: Molliter ossa cubant, sit tibi terra levis !“ S utána: „Az örök világosság fényeskedjék néki !“ Tasner Antal, Széchenyi egykori titkára, akadémiai tag, maga jelzi siriratában, hogy emlékén „gondolatainak s érzelmeinek kedves tárgyait kívánja feljegyezve látni. Erre félkörben következnek a következő szók : „Isten. Természet. Tudomány. Emberiség. Haza. Család. Széchenyi. Sinai barátaim“.— Megyeri sírjának klaszszikus becsű felirata közismeretü a Vörösmarthy Mihály műveiből; kaczaj, derültség van a siri világban, mert az árnyak közt a — Megyeri szelleme jár! A Kisfaludy Károly síremlékéről is elég az elő sort idézni: „Kisfaludyt ne keresd e keskeny sírban oh ! honfi .. .“ Lehetetlen a kerepesi uti síremlékek eszmegazdagságáról kimerítőbben adni számot. Ez is kötetet tenne ki. Még csak azt említjük fel, hogy a Jókai Mórné síremlékére a gyászoló férj — megható egyszerűséggel s minden ragyogó eszménél bensőbb hatást keltve — az Isten akaratában megbízó népies formulát vésette fel: „Itt nyugszik az urban ..." A történelmi sírversek, melyek királyok, államférfiak, hadvezérek és más inkább életökben, mint halálukban siratott egyének epitáfiumai mi egyebek, mint hazugságok, a melyeken annyi évszázad kaczag, a hány olvassa! De nincs szabály kivétel nélkül, mert másoknak a jövendő kor újra megaranyozza sirirataikat. A régi magyar sirversek érdekes gyűjteményét bocsátják közre Csornai Csergheő Géza és Soma. („Alte Denkmäler aus Ungarn.“ 1890.) Többnyire latin feliratok, német csupán az ősszepességi családokból származott egyének síremlékein található. Mellesleg utalunk Jókai Mór „A lőcsei fehér asszony“ czímű regényére, mely ragyogó s amint értesülünk, ha leírást közöl a lőcsei patricziusok síremlékeiről. A Csergheő-féle műből Dobó István, a hőshalált halt egri hős sírfeliratát iktatjuk ide: Hoc tumulo Stephany clausorit fata Dobone, Qui quondam Turcas a vestris agria muris Reppulit; insigneq fores et hoste triumphum Extremo Hungarisclade procul eget aboris. Az aradi vértanuk sírfelirata ismeretes, a a budapestieké (Csernyus, Szacsvay, Noszlopy és a többieké) ugyancsak követeli a büntető igazság ítéletét, mert utal arra is, hogy : Van bíró a felhők felett, Van még villámos ég ! Franklin sírirata egyszerű, tömör és impozáns : Erripuit coelo fűimen, sceptrumque Tyrannis: A jó öreg Mészáros Lázár, a 1848/49-iki szabadságharcz tábornoka és hadügyminisztere, amint tudjuk, Anglia Eywood nevű községében hunyt el 1858. nov. 15-én, mint menekült tartózkodott pártfogója, a nemes Lady Langdale kastélyában. A lady Mészárost Titley faluban temettette el s a sírra felmetszette latinul és magyarul az elhunyt által készített epitafiumot, mely az öreg ur nemes lelkületéről tanúskodik : Intus qui est, fűit Lazarus, Pauper, sicuti patronus, Hungarus Mészáros natus, Honestus a suis vocatus, Séd tarnen semel mortuus, Resurgat melior alius. Magyar szöveg: Ki itt alatt fekszik, volt Mészáros Lázár, a holt, Ő mi sem volt életében, Mint becsületes lény nemében. Pátrónusaként szegény, Ébredjen mint jobb legény. A büszke obeliszk angol felirata azonban büszkén hirdeti, mije volt ő hazájának. A hírneves emberek síremlékeit többnyire kiválóbb elmék, vagy hivatalos kezek készítik el. A „de mortuis nil nisi bene“, vagy az ortografia ellen aligha lesz azokban vétség. Legfeljebb az olasz közmondás igazságát ismerjük el: „bugiardo piu d’un epitáfio!“ (Hazudik, mint egy sírvers.) Szép hangokban ad kifejezést búbánatának közönséges ember is, ha keresett hivalgás helyett egyszerű szavakkal, jól választott idézettel, vagy egy-egy megható jelszóval ad kifejezést. Szent Diodor síremlékén e szó olvasható: „Acarus.“ (Féreg.) A hívogató „Ave,“ a „Asquiescat in pace,“ „Sit tibi terra levis“, a megdöbbentő „Memento Mori“, vagy a magyar „Nyugodjék békében“, „Találkozunk“, „A viszontlátásig“ stb., úgy szintén a nagy költő által megénekelt, városligeti magános sír „Fait“ szava épp oly meghatóak, mint az öngyilkos család sírboltjára felírt: „Et ne nos inducas in tentationem!“ (És ne vigy minket a kisértetbe.) Ez már a szent írásból vett idézet, valamint az is, mely az ember életét hasonlónak mondja a rőt virágához, amelyet érint a hervasztó szél és nincs nyoma többé. A szerencsétlen véget ért báró Vecsera Mária egyszerű síremlékén a szentírás e helye olvasható : „Der Mensch spriest auf, wie eine Blume, und wird gebrochen.“ Egy gróf Bánffy a következő gyönyörű verset íratta a kolozsvári sírkertben nyugvó, szép, ifjú hitvesének síremlékére : Zord sziklák közt, bérezek ormán Fenevaddal harczra keltem, S egy szelíd galamb halálán Megtört mégis szivem, lelkem ... Népoktatásügy Háromszékmegyében. — Eötvös K. Lajos kir. tanfelügyelő jelentése a közig. bizottság nov. 4-iki ülésében. — — nov. 7. Előző havi jelentésem több rendbeli tömeges késlekedés felől panaszkodott, szerencsés vagyok jelenthetni, hogy a késedelmes munkálatok legnagyobb része pótlólag teljesítve jön. Azon reményben, hogy valamint az imént jelzett mulasztásokkal szemben mellőzhetővé vált a további hatósági rendelkezések kikérése, úgy most is elég lesz csupán fölemlítnem a népoktatásügyi adminisztratív több kurrens teendőjének bizonyára szándékosság nélküli késedelmét: ez alkalommal is további rendelkezés nélkül csak tudomásul venni és vétetni kérem, hogy alig egy-két helyről érkezett alefolyt hóban hozzám az elöljáróságoktól kimutatás a beiskolázottakról, a már iskolában vagy magán után tanulókról, az ismétlő iskolák megnyitásáról és népességéről, végre az iskolázás alól fölmentettek vagy magukat jogosulatlanul kivonók felől; nem jelentettek a tanító-személyzetben történt változások be, és nem mutatta be a felekezeti iskolaszék legnagyobb része iskolájának megállapított, hatóságilag megerősített tantervét, órarendjét és tankönyv-jegyzékét. Hogy mily fölötte szükséges a múlt és jelen sürgetéssel emlékezetbe hozott többféle nyilvántartás , legközelebbi iskolavizsgáló körutam sajnos tapasztalatai is tanúsíthatják. Iskola-beléleti és tanítási vizsgálatról alig pár helyütt lehetett szó, minthogy október utolsó hetében is csak kis része iratkozott be a tanköteleseknek, az elöljárók pedig a beiratkozás kényszereszközeit egyáltalán nem alkalmazták a Kézdi-járásnak általam beutazott felső vidékén, így Osdolán a r.k. tanköteleseknek */s része, a g. kel. tanulók 3/s része nincs még beíratva. K.-Martonoson a róm. kath. és gör. kel. iskola növendékeinek fele nem jár még iskolába; Bereczkben szintén ily arányban voltak távol úgy a róm. kath., mint gör. kel. tankötelesek; Lemhényben a mindennapos tanköteleseknek csak Vip része járt októberben iskolába; Almáson és Kis-Kászonban (vett jelentés szerint Gelenczén és Hiliben is) az iskolaépítés befejezetlen volta tette lehetetlenné a rendszeres oktatásnak szept. és okt. hónapokban megkezdését; Csomortánban — minden ok nélkül — szintén mellőzték október hóban a tanítást ; Esztelnekre még nem érkezett az újonnan választott tanító meg; szintúgy várják még a kiskászoni, meg a Lemhénybe kinevezendő új tanítót is. Íme a községek egész hosszú sora, honnét nem kaptam nyilvántartó bejelentéseket, személyes utánjárásom pedig a tanítás sajnos hátramaradását derítette ki. Még ahol iskolaépítés késleltette az oktatás megkezdését, teljes vigasztalást meríthetünk az iskolázás szebb jövőjének biztos reményéből, de sok helytt az elöljáróság hivatásának elhanyagolása mellett a tantermek és tanerők elégtelensége is megnehezíti az eddigi mulasztások helyrehozását, mely a közigazgatási és iskolai hatóságok legéberebb ellenőrzését és erélyes együttmunkálását igénylendi. A tanítást jó módszerünek s ez által kiválóbb sikerrel biztatónak találtam a bereczki róm. kath. és gör. kel. fel. iskolák felső osztálybeli tanerőinél Sólyom Géza tanitókáplán és Pap Dávid tanítónál, valamint Lemhényben Jakabos Gyula rom. kath. tanítónál. Bereczkben megszemléltem az épülőfélben levő rom. kath. leányiskolát, melylyel az egyházközség főt. Bálint László esperes-plebános ur buzgólkodása folytán gyarapítja a szükséghez képest tanhelyiségeinek számát. Sajnos lenne, ha az idő zordra fordulása megakadályozná az épületnek tető alá helyezését. Ugyan a városközségben kisdedóvó intézet felállítása iránt folytattam reményt nyújtő tárgyalásokat; a község által e czélra felajánlott „kapitányiak“ megfelelő helyreállítás és némi átalakítás után igen alkalmas lesz az óvodának úgy elhelyezésére, mint részben fentartási fedezet nyújtására is. A lemhényi elöljáróság a tankötelesek beiskolázására tett erélytelen intézkedéseinek a törvény szigorú alkalmazásával hatályosabbakká tételére szavát adván, be kell várnom az e hó 15-éig beterjesztendő októberi mulasztási kimutatást, melynek adataihoz képest fogom megtenni köteles előterjesztésemet. De Csomortán község elöljárósága önfejüleg, szándékossággal tolván vissza a szorgalomidő megnyitását ez évben, „Simon Juda búcsú“ utánra , a fensőbb hatósági retorziót méltán megérdemli. Almás új iskolaépülete két tanteremmel és két tanítólakkal igen czélszerű és csinos; elismerés illeti sok akadályok leküzdésével létesítéséért László József tisztelendő urat, Lemhény és Almás róm. kath. egyházközségeinek buzgó plébánosát, ki csak két év előtt épiteté meg Lemhény hasonló nagyságú iskoláját (hol azonban még egy tanterem munkatlanul megnyitandó s még egy tanítóság szervezendő lesz), most pedig 800 írt kegyes püspöki segély kieszközlésével s a szegény község 200 frtnyi hozzájárulásával Almást juttatá a nevelési és oktatási érdekeknek teljesen megfelelő iskolaépülethez. Kis-Kászonban az évek óta sürgetett iskolaépítés az elöljáróság lanyhasága miatt máig sincs befejezve; az új tanítónak se tanterme, de lakása : tavaszig bérhelyiségről gondoskodásra hívtam Szentlélek községét föl. K.Vásárhelytt két napi elfoglaltatást adott a felsőnépiskola továbbfejlesztésének előmunkálása. Egyik napon Kis Jenő újonnan kinevezett ipartanárval és a tanítókarral megállapittattak a műasztalos tanműhely berendezésének és működésének módozatai, meg a tanterv- és órarendben szükséges változások, kiegészítések. A műasztalos tanműhely 3 évi tanfolyama alatt hetenként 12—14 órai gyakorló munkával s a szünidőknek lehető legteljesebb kihasználásával növendékeink (ez idő szerint huszán) kiképeztetnek a műasztalos iparban annyira, hogy a felsőnépiskola elméleti tanulmányainak és az ipari szaktantárgyaknak elsajátítása, szabályszerű teljes elvégzése mellett 15 éves korukban már munkakönyvet nyernek és mint iparossegédek bocsáttatnak az intézetből el. További tervül megállapíttatott kieszközlése annak is, hogy a jó sikerrel végzett növendékek bennlakás és segédfizetésnek megfelelő ösztöndíj javadalmával még egy évig továbbképzésben részesüljenek a műasztalosság díszítő foglalkozásaiban , a műfaragásban, esztergályozásban, mintázásban, egyszersmind pedig mint előmunkások segítségére legyenek az ipartanítónak a kezdők gyakorlatainál. A szervezési szabályzat irányelvei is megszabatván: mihelyt készen lesz az összes előmunkálatokkal a tanítókar és a gondnokság, nem késem tüzetes jelentéssel beterjeszteni azokat a tekintetes közigazgatási bizottsághoz, úgy a vármegye tek. közönségénél mint a nagym. közoktatási minisztériumnál jóváhagyó megerősítés kieszközlése végett. A másik nap tanácskozmánya a felsőnépiskolai gondnokság és a városi tanács együttes ülésében azon módozatokat beszélte meg, amelyek szerint műasztalos tanműhelylyel immár kiegészített felsőnépiskolánk polgári iskolává fejlődhetnek. A város és a gondnokság együttesen emlékiratot szerkesztett és terjesztett küldöttség útján föl közoktatási miniszter úr ő exczellencziájához a mult hó elején. Ez emlékiratot ő nagyméltósága tüzetes jelentéstételre leadta 45248. sz. magas rendelettel hozzám. A kölcsönös informácziók szüksége hozta létre a most bejelentett tanácskozmányt. Hogy kívánatos lenne a 3 osztályú felsőnépiskolának 6 osztályú polgári iskolává átalakítása, az iráni nézeteltérés nem forgott fenn ; az is kétségtelenné tön, hogy a város semmi áldozatot nem hozhat, semmi ajánlatot nem tehet a fölmerülő több kiadások fedezésére. Ily körülmények közt mig egyrészt a vármegye tek. közönségének áldozatkészségére számítással a kiadás többletnek a magas kormány segélyéből kinyerhetéséért esdő fölterjesztés határoztatok, másrészt szükségesnek találtuk azon eshetőségre is kiterjeszteni a véleményező tanácskozást, ha az illetékes tényezők nem találnák teljesíthetőnek a polgári iskola felállítására irányuló kérést. Az eszmecsere e részben is termékeny volt , mert míg én a helyi viszonyok sajátos követelményei felől sokoldalú információt nyertem, viszont a tanácskozmány tagjai is megnyugvást merítettek felderítő megokolásaimból a felsőnépiskola tapasztalt hiányainak pótolhatása, gyakorlati minősítésének széleskörű fejleszthetése, végzett növendékeinek közéleti előnyökben részesíthetése felől. A tanácskozmány óhajtott eredménye jengy azon kéréstételek megállapítása is, melyeknek meghallgatása és életbeléptetése iránt fölterjesztés lesz a nagym. közoktatási minisztériumhoz intézendő. K.-Vásárhelytt idézésem szomorú alkalmat adott egy derék tanerő, néhai Jancsó Mari közs. isk. tanítónőnek végtisztességtételben résztvevősre is. Két hónap alatt második veszteség, mely az otthelyi népoktatást sújtotta. Helyének betöltése iránt mindjárt teszek külön előterjesztést. A tankerület tanító személyzetében még a következő változásokról szereztem a lefolyt hóban tudomást. Barabás Mór helyére P. Szabó Józsefet választotta a k.vásárhelyi községi iskolaszék meg ; a választási iratokat a tárgysorozat rendén lesz szerencsém előadni. Ali Bernátonban két tanerőt választottak a közs.iskolához: György Albert rendes tanítót és Kun Róza rendes tanítónőt; e választásról is mindjárt tüzetesebben referálok. Huszka József B.szentgyörgyi polg. fiú- és leányiskolai rajztanár a 39021. sz. magas min. rendelettel rajztanárrá neveztetett ki a nagykállói áll. főreáliskolához; állásának sürgős betöltése iránt fölterjesztést tettem. Özv. Bresztovszky Ödönné sz. Galgóczi Sarolta kovásznál áll. leányiskolai igazgató tanitónő 41555. sz. magas mm. rendelettel végleges nyugalomba helyeztetett, és állása a 44910. sz. rendelettel Pujból áthelyezett Biró Anna rendes tanítónővel tölteték be, de az igazgatás iránt és egyéb függő kérdésekben még nem történt rendelkezés. Jakab Almos lisznyói ref. tanító Sámsonba távozott ; helyének mindeddig be nem töltött volta azért igényel külön intézkedést, mert a lisznyói másik két feliskola is tanító nélkül áll, Marin György gör. ked. tanító lemondván hivataláról, Ráduly György gör. kath. tanító pedig régi és súlyos betegség által gátolva lévén a működésben. A bereczki r. k. iskolához harmadik tanerőül György Ferencz tanítójelölt rendelteték ki, a tanév végén képesítő vizsgára kötelezés mllett. Ideiglenes helyettesítés szüksége merült fel N.Borosnyón, hol Földes Géza tanítónak múlt ülésünkön bejelentett akadályoztatása idejére Vágó András képezdét és póttanfolyamot járt kántortanító helyettesit, meg a dalnoki áll. iskolánál, hol ezv Nagy Ferenczné betegsége Pfeiffer Sarolta óvónő által ideiglenes helyettesítést tett szükségessé. A hivatalon kívül töltött 6 munkanap mellett irodai teendők ellátására fordított idő alatt az október folytán ikatómra érkezett 255 beadványból (és 3 drb restancziából) elintéztem 253 ügydarabot 254 kiadványnyal. A szat. adatok mind beérkezvén, legnagyobb részben fel is dolgoztattak ; az eredményről jövő havi jelentésemben fogok számot adni. Közigazgatási bizottsági ügy 64 osztatott hozzám a múlt hóban ki, előző ülésben és elnökileg elintézteték már 25, 39 darabot pedig és az időközben kiosztott 21 ügyet, összesen tehát 60 drbot a jelen ülésre hoztam előadói véleménynyel föl. A múlt ülés összes kiadványait, úgy az időközben elintézést nyertek ez 172. szám.