Székely Nemzet, 1891 (9. évfolyam, 1-201. szám)
1891-11-08 / 173. szám
November 8. fel azon reményben, hogy ez összeggel az államkormány segélyezni fog, amint ez már kilátásba is helyeztetett volt, s ha most mégis ezzel ellenkezőleg egyévi tartamra 10000 frt adatott, az erőnket túlhaladó 19000 frt hiány hordozására e czímen nem vállalkozhatunk, annyival inkább, minthogy az elfogadása lenne az 50 évig évenként visszatérő tehernek. Átlátja azonban a törvényhatóság, hogy azon csaknem törvénynyé vált javaslat alapján, mely a gyimesi szoroson Romániával vasúti csatlakozást biztosít, már elérkezett az ideje annak, hogy maga részéről is a kellő áldozatot meghozza, s bár a kiágazásra vonatkozólag még mindig tájékozatlan, s igy annak mérvét illetőleg kétségben kell hogy maradjon , fenn is tartja minden ide vonatkozó határozatainak azon részét, mely biztos számítás alapjául feltétlenül elfogadható ; s amennyiben a székelyudvarhely-gy.-ujfalu-csikszeredai vonal, illetőleg összeköttetés nagyobb tőke hiányában létesíthető nem volna, esetleg kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltósága a keleti vasútból leendő kiágazást más ponton tartaná czélravezetőnek , felajánlja a csíkszereda-gyergyószentmiklósi vonal kiépítésére, amennyiben ez összeköttetés netalán Ágostonfalva felől létesíttetnék ; ha pedig Udvarhely, avagy Szászrégen felől terveztetnék, felajánlja a Háromszék felől való csatlakozásra. Ezzel kapcsolatosan tudomásul vétetett kereskedelmi miniszter úrnak abbeli leirata, miszerint gróf Lázár Jenő és ifj. Ábrányi Kornél országgyűlési képviselőknek Szászrégentől a Maros mentén Gy.-Szentmiklósig, innen az Olt mentén Kézdi-Vásárhelyig, továbbá szárnyvonalakként Oláh-Topliczától elágazva Borszék község határán át a tölgyesi szorosig, valamint Ditrótól elágazva Holló irányában ugyancsak Tölgyesig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Az erdőrendészeti bizottság által hatósági erdőőrök beállítása iránt szerkesztett szabálytervezet több község által arra tett észrevételek figyelembe vételével érdemleges határozathozatal előtt az erdőrendészeti bizottsághoz újabb véleményadás végett áttételni határoztatott. Nagyobb vitát idézett elő a megyei nevelési alapból évenként kiosztandó segélypénzek és ösztöndíjak iránt meglévő szabályrendeletet módosítása, melynek tervezetét a legutóbbi közgyűlésből kiküldött szűkebb körű bizottság szövegezte és terjesztette elő. Az obstrukcionális szándék a szabálytervezet megbuktatására s más alakba öntésre az úgynevezett „Csiki Lapok“ hasábjain már előre fenyegetően jeleztetett, miért is a nagy akcziónak kíváncsian néztünk elébe. S mi lett a tényleg meg is kezdett akcziónak eredménye ? Az, hogy puskapor hiányában egy-két széllel töltött bomba pattant szét a teremben, anélkül, hogy azok által akár a tervezeten, akár pedig annak védői álláspontján rést ütni sikerült volna. Hogy minő alapelvek lettek a szabályrendeletbe befektetve, azt ezúttal nem bolygatjuk; egyet azonban azon indokok közül, melyek annak megváltoztatására általánosságban felhozattak, e helyen is felemlíteni szükségesnek tartunk azért, hogy jelezzük vele azt a demokratikus álláspontot, melyből a javaslat néhány ellenőrzője azt rossznak tartotta. Barta Ignácz kir ügyész úr, a nagy reformer és vezérszónok, ki már előzetesen egy külön szabályrendeletjavaslatot nyújtott volt be az állandó választmányhoz, egyéb argumentum hiányában képes volt azon állítás kockáztatására is, hogy az úgynevezett „Revindikált havasok“ jövedelme nem a vármegye közönségéé, hanem a vármegye lakosságának két kasztjáé. Ilyet állít akkor, mikor ő maga is jól tudja, hogy azon javakat ő császári és apostoli királyi felsége a magas kormány által annak idején tett feliratban kifejtett kívánalmak elfogadásával Csikvármegye közönségének kulturális és közgazdasági czélokra vallás és nemzetiség különbség nélküli használat végett adta vissza. Visszafojthatatlan mosoly ült a bizottság tagjainak ajkán, mintha mindenki kérdezni akarta volna, hogy valójában mit akarhat az az ember, aki ilyeneket beszél ? Igyekezett is még egyszer kimagyarázni és elcsavarni, de már késő de már késő volt. Nem csodálkozunk tehát azon, ha a Barta Ignácz úr demokratikus fogalmait jellemző nézetnyilvánítást a vármegye alispánja méltó megilletődéssel utasította vissza, s azon sem, hogy ennek folyományaként a közgyűlés csekély módosítással a tervezetet minden további vita nélkül úgy általánosságban, mint részleteiben majdnem egyhangúlag elfogadta. A folyó évi augusztusi közgyűlésre Csedő István bizottsági tag által beadott azon indítvány, hogy a Csíkszeredai és gyergyóalfalvi gazdasági irányú felsőnépiskolák eltörültessenek s azoknak kereskedelmi, vagy ipariskolákká, esetleg katonai reáliskolává leendő átalakításuk kimondassák, a megyei iskolaszék véleménye alapján elvettetett. Úgy ezen, mint az előbbi pontban jelzett határozat ellen Csedő István bizottsági tag szokásos felebbezését most is bejelentette, ami enyhítést és vigasztalást nyújtott pártjának. A vármegyei gazdasági egyesület által birtokviszonyaink rendezése tárgyában a törvényhatósághoz intézett átirat egy szűkebb körű bizottságnak lévén a múlt közgyűlésből kiadva, ennek kellőleg megokolt javaslata folytán elhatároztatott, hogy a törvényhatóság nevében úgy a képviselőházhoz, mint a felelős kormányhoz felirat intéztessék az iránt, hogy a székely nép anyagi helyzetének javítása s benn az országban való megtarthatása czéljából törvényhozásilag mentői előbb a kötelező tagosítást megyénkben elrendelni méltóztassék, természetesen az erdők és legelők érintetlen hagyásával, éspedig annyival inkább, mivel a birtokrendezés tárgyában az országgyűléshez beadott s jelenleg szőnyegen levő törvényjavaslat sem elégíti ki nehéz viszonyaink miatt a közvárakozást. Addig is azonban, míg eme feliratra kedvező válasz érkeznék, utasíttassanak a községek, hogy ott, hol az arányosítási munkálatok már keresztül vitettek, haladéktalanul, hol pedig ezután vitetnek keresztül, annak megtörténte után azonnal törekedjenek a megállapított arány szerint a köz- és magánbirtok haszonvételeket a birtokosság javára és ennek közreműködésével érvényesíttetni. Továbbá hivassanak fel a községek, hogy a két fordulós ugarrendszer helyett hármas fordarendszer behozatalára törekedjenek, s a birtokosságnak ez iránti törekvése hatóságilag is támogattassék, valamint hogy minden tulajdonos birtokának szabad használatában megvédessék. A feliratok elkészítése s rendeltetési helyére való juttatása, valamint a községek kellő utasításaival a megye alispánja bízatott meg. A Budapesten alakult magyar vígszinházegyesület alapító tagjai sorába a megye közönségének 200 írttal való belépése kimondatott. Deér Venczel gyergyószentmiklósi lakos által Csik-Szeredában a vármegye anyagi támogatása mellett létesíteni terveit szövészeti tanműhelyhez a felügyelő bizottság főispán úr elnöklete alatt: Becze Antal, Gál Endre, Székely Endre és T. Nagy Imre személyében megalakíttatott. A Nagy-Czenken Széchenyi István emlékére felállítani terveit szobor költségeire 100 frt a havasi javak jövedelméből megszavaztatott. A megyei gazdasági egylet a tenyészbikaanyag javítása érdekében a törvényhatóságot az iránt kereste meg, miszerint léteznék oly irányú intézkedés, hogy a szeredai gazdasági felsőnépiskola állatállománya olykép állíttassák be, hogy onnan évenkint legalább 6—10 drb három éves tenyészbika kiadható legyen és pedig úgy, hogy még ez év folyamán legalább 10, a jövő évben pedig újabb 10 darab egy éves bikaborjut beszerezzen s istállóba beállítson. A közgyűlés e kérésnek helyet adott, de a bikaborjútelepnek szakszerű berendezése czéljából egy tervezet elkészítését látta előbb szükségesnek s annak elkészítésér a főispán ur elnöklete alatt a gazdasági egylet elnöke, titkára, a felsőnépiskola igazgatója, szaktanára és a hatósági állatorvosból álló bizottságot küldött ki azon utasítással, hogy a bizottságba tekintélyesebb gazdákat is meghíván, a készítendő szabálytervezetet a közelebb tartandó közgyűlés elé terjeszsze. A csíksomlyói főgymnázium igazgatósága az ének- és zenetanár részére a múlt tanévre adományozott 200 frt segély elfordításáról számadását benyújtván s egyúttal annak a jelen tanévre való folyósítását kérvén, a törvényhatóság a kért 200 irtot ismételten megszavazta azon kijelentéssel, miszerint reménye, hogy a rem. kath. status igazgató tanácsa törekedni fog, hogy a status költségén nevezett tanszék megfelelő fizetéssel mentőt előbb rendszeresittetni fog. Azon községi elöljáróságú tagok ellen, kik a községek 1892. évi költségvetéseinek a jeleni közgyűlésre való beterjesztését elmulasztották, a legszigorúbb vizsgálat és felelősségre vonás elrendeltetett. Szereda város iskoláinak a jelen tanévben való fentartási költségeire 200 frt segély a havasok ez évi jövedelméből megszavaztatott. A fenn elősoroltakon kívül a vármegyei központi közigazgatás, továbbá több község jövő évi költségvetése, más községi ügyek és magánkérelmek nyertek a kétnapi ülésen elintézést. A SZÉKELY NEMZET TÁRCZÁJA, Dűlt írás, álló írás. — Az „Erdővidéki tanítótestület“ folyó év október 31-én tartott közgyűlésén előadta: Török Ferencz. — (Vége.) A függőleges írásmóddal pedig éppen ezt a czélt érjük el. Ez állításom bebizonyítására hivatkozhatom a mult századokban kelt okmányokra megjegyezvén, hogy a dalt írás módját Heinrigs szépiró Czefeldben 1809-ben eszelte ki, ezzel akarván tetszetősebbé tenni a góth írást. Ez idő előtt kelt okmányok mind függőleges betűkkel vannak irva, melyekben ha tán az írás nem is szép, mégis a szemnek tetszetős, mert a betűk egymás melletti fekvésének és a betűalakokban fekvő vonalaknak párhuzamossága a lehetőleg el van érve. Legkevesebb gond van fordítva a dalt írásnál a kéz tartására, amint ezt a tapasztalat is bizonyítja. Szabály szerint a kéz úgy tartandó hogy a jobb szem a kéz összes ízületeit lássa, tehát a kéz az ujjhegyeken nyugszik. Azonban a kéznek ez a tartása szokatlan, hogy úgy mondjam, természetellenes a gyermek előtt. Inkább hajlandó a kezét úgy tartani, hogy a kis ujja alól s természetes a többi reá essék. E helytelen kéztartásból származik először az, hogy a gyermek mutatóujját meggörbítve tartja a tollszáron ; másodszor, hogy a tollnak vagy az egyik ágával vagy az oldalával, sőt az is előfordul, hogy a hátával ír, illetőleg ez esetekben karczol. A függőleges írásmódnál e bajjal nem kell küzdenünk, mert ha a mutatóujját meggörbíti a tollszáron, a toll igen nagy szöget képez az írólappal és vonalat fölfelé vinni nem tud. Külömben az ujjnak ez a tartása a függőleges írásmódnál természetellenes, s nincs reá eset, hogy a gyermek e hibát elkövesse. Pedagógiai szempontból vizsgálódásom végére értem. Azt hiszem belátja mindenki, mily nehéz a dalt írás tanítása, mennyi mindent kell, hogy szem előtt tartson az az apró, figyelemhez nem szokott gyermek , mily éber figyelmet, kitartást, szorgalmat és türelmet követel ez a tanító részéről. Belátja mindenki, hogy e nehéz módszertani eljárással a népiskola ama követelményének, „hogy a gyermek írása legyen tiszta, egyszerűen tetszetős, betűi legyenek szabályosan alakítva s főleg egyenkezüleg írva, szóval, hogy az irás szépsége legalább említhető legyen,de eleget nem tehetünk. Hiszen a tapasztalat bizonyítja, hogy a népiskolából kikerült gyermekek legnagyobb részének az írása gyenge vagy rossz, a többié közepes Az írás szépségéről pedig beszélni sem jó. Belátja mindenki, hogy a függőleges írásmóddal nagyobb eredmény biztosítása mellett, felére redukálódik tanítvány és tanító munkája. És már most ha közegészségügyi szempontból vesszük bírálat alá, belátjuk azt is, hogy a húlt írásmód mily nagy áldozatot követel a kisgyermek részéről s mennyire gátlólag hat testének egészséges fejlődésére. Tudjuk azt, hogy a gyermek az iskolában eltöltött idejének majd minden perczét ülve tölti el, tehát igen nagyon lényeges az, hogy miként ül a gyermek. Erre nézve egy az iskolák közegészségügyével foglalkozó jeles orvosunk a következőket mondja : „Az ülés kétféle erőműködés által történhetik, s ezek egyike a súly — természettani erő, másik az élettani erő — izomerő ; oda kell hatnunk, hogy az ülésnél minél kevesebb élettani erő működjék, tehát a test egyensúlyban tartása oly módon eszközöltessék, mely mellett a szervek normális működése gátolva ne legyen Ekkor a test állása a következő lesz : a láb a talpdeszkára helyeztetvén a lábszárak függőlegesen csüngnek le ; a combok derékszögben vannak meghajlítva a lábszárakra ; a törzs a két algumón nyugszik s a törzs súlypontja függőlegesen esik a két algumót összekötő vonalra“. Megjegyzem, hogy a függőleges betűk hatásánál éppen ily módon kell hogy üljön a gyermek. E szabályt azonban a dalt írás tanításánál nem tarthatjuk be, mert a gyermek féloldalt ülvén a törzs súlya kizárólag a jobb algumóra nehezedik, mi a test egyensúlyban tartására nem elég, s így a másik támpontot a jobb kar fogja képezni. E miatt a gerinczoszlop jobbra domború ívet képez, s ebből fejlődik ki aztán az iskolás gyermekeknél gyakori gerinczoszlop elgörbülés; a mellkas bal fele összenyomatik, mi a szabad légzést gátolja. A bal kezét ez álmodornál nem fektetheti az asztalra s e miatt a válik ferdén állanak. E hibás álmodornál a medencze is elhagyja rendes állását, mi a medenczeűrbeli szervek fejlődését fogja befolyásolni, és az különösen leánygyermekeknél érdemel kiváló figyelmet, tekintetbe véve ezek medenceür szerveinek természetes rendeltetését.*) Tudjuk továbbá, hogy a dalt írásmódnál a gyermek fejét egy kissé balra kénytelen hajlítani, hogy a tolla hegyét láthassa és szemmel kísérhesse. Ebből aztán az a baj származik, hogy a szemben a jobb oldali izmok túlerőltetnek, az egyik szem pedig közelebb jut az íráshoz, mi a két szem látóképességét egyenlőtlenné teszi. Mindkét esetben a rövidlátás, sőt a kancsalság is kifejlődhetik, amint ezt a szemorvosok konstatálták. Mind e bajok általában véve oda redukálódnak, hogy a dalt írás ülésmódjánál sok élettani, azaz izomerő működik. A függőleges írásmódnál mind e bajok nem állhatnak elő, miután ott az ülés csakis a természettani erő, a súly által történik, s így a szervek normális működése gátolva nincs. Ezek tekintetbe vétele után kérem a t. közgyűlést, mondja ki határozatiig, hogy a dúlt írásmód — mely pedagógiai szempontból végtelenül megnehezíti úgy a tanító mint a tanítvány munkáját, közegészségügyi szempontból pedig a gyermeki test egészséges fejlődésére gátlólag hat, a népiskolából mielőbb kiküszöbölendő, s helyébe a függőleges írásmód, mely úgy a pedagogia mint a közegészségügy kívánalmainak tökéletesen megfelel, mielőbb behozandó. (E javaslat többek hozzászólása után határozattá emeltetett.) *) Dr. Imre Gábor „Némely tanszerekről egészségtani szempontból.“ SZÉKELY NEMZE T. ORSZAGIGYÜLÉS. — A képviselőház ülése november 5-én. — Kezdete d. e. 10 órakor. Elnök: Péchy Tamás. Jegyzők: Szél Ákos, Dárday Sándor, Nagy István. A kormány részéről jelen vannak Szapáry Gyula gróf miniszterelnök, Fejérváry Géza dr., Baross Gábor, Csáky Albin gróf, Wekerle Sándor, Szilágyi Dezső. Felolvasták és hitelesítették a múlt ülés jegyzőkönyvét. Csávossy Béla benyújtja a gazdasági bizottság jelentését a ház novemberi költségvetéséről, valamint a képviselők napidíjáról szóló jelentését. — Betekintés végett elhelyezték a ház irodájában. Münnich Aurél előadó beterjeszti a véderő bizottság jelentését az 1892. évi ujonczjutalékról s az 1890—91. évi önkénytesi vizsga eredményeiről. — Annak idején a jelentéseket együtt tűzik napirendre. Perlaky Elek előadó beterjeszti a közgazdasági bizottság jelentéseit a Török birodalommal, Bulgáriával, Spanyolországgal és Portugáliával való kereskedelmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről és az 1895-ik évi országos kiállításról szóló törvényjavaslatokra vonatkozólag. Annak idején napirendre tűzik e jelentéseket. A ház ezután harmadszori felolvasásban is megszavazta a vasúti árufuvarozásra Bernben kötött nemzetközi szerződés beczikkelyezésére, továbbá a határ- és földmérési jelek megrongálásáról szóló törvényjavaslatokat. A jegyzőkönyv erre vonatkozó részét hitelesítették, hogy a javaslatokat átküldhessék a főrendiháznak. Következett: az 1890-ik évi zárszámadás. Varasdy Károly előadó : A zárszámadás-vizsgáló bizottság kellemes kötelességet teljesít, midőn ezúttal is kedvező eredményeket hozhat a tisztelt képviselőház tudomására. A zárszámadásnak elért sikere tanúsága annak, hogy az államkormányzat feladatának magaslatán állva, a kormányzati érdekeket az államgazdaság követelményeivel akként bírja öszszeegyeztetni, hogy az állam jogi, erkölcsi és kulturális életének fejlesztése, az állam anyagi forrásának, a nemzet közteherviselési képességének komoly számbavételével és összhangjával történik. Közgazdasági erőink fokozatos fejlesztése előnyösen jellemzi a kormány pénzügyi politikáját. A rohamosan fellépő igények kielégítésének egymásutánja helyes megválasztása által pedig egyedül válik lehetővé a takarékosság elvének szigorú megvalósítása. A megtakarítások, ha ezek által az illető kiadási ágak és azon intézmények érdekei, melyekre az előirányzat történik, csorbát nem szenvednek, ha azért azok fejlődése, léte biztosítva van ; ha a kormányzat tevékenysége a megtakarított összegeket múlhatatlanul nem igényli, az államra csak előnyösek lehetnek. A zárszámadás-vizsgáló bizottság azonban, midőn a takarékosság érvényesítését melegen ajánlja , nem helyezkedhetik a szűkmarkúság, a szűkkeblű politika álláspontjára, mert hazánk egy átmeneti, fejlődési processzust élő állam, hol az erkölcsi, szellemi és anyagi erőket szunyadni nem engedhetjük, hol a haladás követelményeivel megba- s rátkoznunk kell s hol az érdekek elhanyagolása épp oly veszélyes lehetne, mint a meggondolatlan pénzügyi politika tékozlása. A zárszámadás szerint elért megtakarítások a helyes pénzügyi és kormányzati politika eredményei révén , a megtakarításokért a kormánynak a zárszámadás vizsgáló bizottság csak elismert réssel adózhatik. Habár a zárszámadás vizsgáló bizottsága az 1890-ik évi zárszámadás tüzetes tárgyalása és vizsgálata folytán meggyőződött, hogy a felmerült túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és beruházások részben oly viszonyok behatása folytán keletkeztek, melyek a kormány befolyása alól magukat elvonják s részben halaszthatlan közgazdasági érdekek, és az államjövedelmi források fejlesztése, közveszély idején községek és testületek támogatása, ínségben nyújtott segély, az állam jogi, erkölcsi lényéből, közjogi helyzetéből folyó kötelességek teljesítése, tehát kimagasló rendkívüli tekintetek kényszerítik a kormányt, hogy a budgetjog rideg követelményeit átlépje; s habár a bizottság látja, hogy ezen hiteltúllépések szüksége oly időben állott be, midőn az igények kielégítéséről már a költségvetésben gondoskodni nem lehetett, habár a bizottság belátja azt is, miként átmeneti fejlődő államokban lehetetlen minden beállható szükségletet már előre kombináczióba venni és a költségvetésben minden felmerülhető kiadást előirányozni , mégis közjogi ellenőrzési kötelességének vél eleget tenni, midőn különösen kiemeli, hogy a valódi alkotmányosság szellemének s a budgetjog követelményeinek csak akkor felelhetünk meg teljesen, ha a hiteleltérésektől lehetőleg tartózkodunk, és a költségvetést betartani törekszünk. Ajánlja a jelentések elfogadását. (Helyesés a jobboldalon.) Lukács Gyula tisztában van minden javaslat sorsával, de azért szükségesnek tartja ennek az annyiszor kompromittált parlamentarizmusnak érdekében, hogy legalább a tárgyalásoknál tartsuk meg a komolyság látszatát. A jelentéseket a képviselők csak imént kapták meg s igy nem volt idejük, hogy tanulmányozzák Indítványozza, hogy a jelentéseket tárgyalják később, ha a képviselők előbb tanulmányozhatták a jelentéseket. (Helyeslés a baloldalon.) Beöthy Ákos csatlakozik Lukács Gyula kéréséhez, mert a két lap előtt beterjesztett jelentésekből lehetetlen a zárszámadások valódiságát megítélni. Mivel azonban arra nézve, hogy hajlandó e elhalasztani a tárgyalást, vagy nem, nem nyilatkozik, hozzászól a jelentésekhez, amelyeket nem tart reálisoknak, s amelyek bizonyságot tesznek arról, hogy pénzügyeink nincsenek konszolidálva. (Helyeslés balfelől.) Wekerle Sándor pénzügyminiszter mindenekelőtt Lukács Gyulának felel, mondván, hogy a 173. szám.