Székely Nemzet, 1891 (9. évfolyam, 1-201. szám)

1891-11-08 / 173. szám

November 8. fel azon reményben, hogy ez összeggel az állam­kormány segélyezni fog, a­mint ez már kilátásba is helyeztetett volt, s ha most mégis ezzel ellen­kezőleg egyévi tartamra 10000 frt adatott, az erőnket túlhaladó 19000 frt hiány hordozására e czímen nem vállalkozhatunk, annyival inkább, minthogy az elfogadása lenne az 50 évig éven­­ként visszatérő tehernek. Átlátja azonban a tör­vényhatóság, hogy azon csaknem törvénynyé vált javaslat alapján, mely a gyimesi szoroson Romá­niával vasúti csatlakozást biztosít, már elérkezett az ideje annak, hogy maga részéről is a kellő áldozatot meghozza, s bár a kiágazásra vonat­kozólag még mindig tájékozatlan, s igy annak mérvét illetőleg kétségben kell hogy maradjon , fenn is tartja minden ide vonatkozó határozatai­nak azon részét, mely biztos számítás alapjául feltétlenül elfogadható ; s a­mennyiben a székely­­udvarhely-gy.-ujfalu-csikszer­edai vonal, illetőleg összeköttetés nagyobb tőke hiányában létesíthető nem volna, esetleg kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltósága a keleti vasútból leendő ki­ágazást más ponton tartaná czélravezetőnek , felajánlja a csíkszereda-gyergyó­szentmiklósi vo­nal kiépítésére, a­mennyiben ez összeköttetés netalán Ágostonfalva felől létesíttetnék ; ha pe­dig Udvarhely, avagy Szászrégen felől terveztet­nék, felajánlja a Háromszék felől való csatla­kozásra. Ezzel kapcsolatosan tudomásul vétetett ke­reskedelmi miniszter úrnak abbeli leirata, mi­szerint gróf Lázár Jenő és ifj. Ábrányi Kornél országgyűlési képviselőknek Szászrégen­től a Ma­ros mentén Gy.-Szentmiklósig, innen az Olt men­tén Kézdi-Vásárhelyig, továbbá szárnyvonalakként Oláh-Topliczától elágazva Borszék község hatá­rán át a tölgyesi szorosig, valamint Ditrótól el­ágazva Holló irányában ugyancsak Tölgyesig ve­zetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunká­lati engedélyt egy évre megadta. Az erdőrendészeti bizottság által hatósági erdőőrök beállítása iránt szerkesztett szabályter­vezet több község által arra tett észrevételek figyelembe vételével érdemleges határozat­hoza­tal előtt az erdőrendészeti bizottsághoz újabb véleményadás végett áttételni határoztatott. Nagyobb vitát idézett elő a megyei nevelési alapból évenként kiosztandó segélypénzek és ösz­töndíjak iránt meglévő szabályrendeletet módo­sítása, melynek tervezetét a legutóbbi közgyű­lésből kiküldött szűkebb körű bizottság szöve­­gezte és terjesztette elő. Az obstrukc­ionális szándék a szabályterve­zet megbuktatására s más alakba öntésre az úgynevezett „Csiki Lapok“ hasábjain már előre fenyegetően jeleztetett, miért is a nagy akczió­­nak kíváncsian néztünk elébe. S mi lett a tényleg meg is kezdett akcziónak eredménye ? Az, hogy puskapor hiányában egy-két szél­lel töltött bomba pattant szét a teremben, a­nélkül, hogy azok által akár a tervezeten, akár pedig annak védői álláspontján rést ütni sike­rült volna. Hogy minő alapelvek lettek a szabályrende­letbe befektetve, azt ezúttal nem bolygatjuk; egyet azonban azon indokok közül, melyek an­nak megváltoztatására általánosságban felhozat­­tak, e helyen is felemlíteni szükségesnek tartunk azért, hogy jelezzük vele azt a demokratikus ál­láspontot, melyből a javaslat néhány ellenőrzője azt rossznak tartotta. Barta Ignácz kir ügyész úr, a nagy reformer és vezérszónok, ki már előzete­sen egy külön szabályrendeletjavaslatot nyújtott volt be az állandó választmányhoz, egyéb argu­mentum hiányában képes volt azon állítás koc­­­káztatására is, hogy az úgynevezett „Revindikált havasok“ jövedelme nem a vármegye közönségéé, hanem a vármegye lakosságának két kaszt­jáé. Ilyet állít akkor, mikor ő maga is jól tudja, hogy azon javakat ő császári és apostoli királyi felsége a magas kormány által annak idején tett feliratban kifejtett kívánalmak elfogadásával Csik­­vármegye közönségének kulturá­lis és közgazdasági czélokra val­lás és nemzetiség különbség nél­küli használat végett adta vissza. Visszafojthatatlan mosoly ült a bizottság tag­jainak ajkán, mintha mindenki kérdezni akarta volna, hogy valójában mit akarhat az az ember, a­ki ilyeneket beszél ? Igyekezett is még egy­szer kimagyarázni és elcsavarni, de már késő de már késő volt. Nem csodálkozunk tehát azon, ha a Barta Ignácz úr demokratikus fogalmait jellemző nézet­­nyilvánítást a vármegye alispánja méltó megil­­letődéssel utasította vissza, s azon sem, hogy en­nek folyományaként a közgyűlés csekély módosí­tással a tervezetet minden további vita nélkül úgy általánosságban, mint részleteiben majdnem egy­hangúlag elfogadta. A folyó évi augusztusi közgyűlésre Csedő István bizottsági tag által beadott azon indít­vány, hogy a Csíkszeredai és gyergyóalfalvi gaz­dasági irányú felsőnépiskolák eltörültessenek s azoknak kereskedelmi, vagy ipariskolákká, eset­leg katonai reáliskolává leendő átalakításuk ki­mondassák, a megyei iskolaszék véleménye alap­ján elvettetett. Úgy ezen, mint az előbbi pontban jelzett határozat ellen Csedő István bizottsági tag szo­kásos felebbezését most is bejelentette, a­mi enyhítést és vigasztalást nyújtott pártjának. A vármegyei gazdasági egyesület által bir­tokviszonyaink rendezése tárgyában a törvényha­tósághoz intézett átirat egy szűkebb körű bizott­ságnak lévén a múlt közgyűlésből kiadva, ennek kellőleg megokolt javaslata folytán elhatározta­tott, hogy a törvényhatóság nevében úgy a kép­viselőházhoz, mint a felelős kormányhoz felirat intéztessék az iránt, hogy a székely nép anyagi helyzetének javítása s benn az országban való megtarthatása czéljából törvényhozásilag mentői előbb a kötelező tagosítást megyénkben elren­delni méltóztassék, természetesen az erdők és legelők érintetlen hagyásával, és­pedig annyival inkább, mivel a birtokrendezés tárgyában az or­szággyűléshez beadott s jelenleg szőnyegen levő törvényjavaslat sem elégíti ki nehéz viszonyaink miatt a közvárakozást. Addig is azonban, míg eme feliratra ked­vező válasz érkeznék, utasíttassanak a községek, hogy ott, hol az arányosítási munkálatok már keresztül vitettek, haladéktalanul, hol pedig ezu­tán vitetnek keresztül, annak megtörténte után azonnal törekedjenek a megállapított arány sze­rint a köz- és magánbirtok haszonvételeket a birtokosság javára és ennek közreműködésével érvényesíttetni. Továbbá hivassanak fel a községek, hogy a két fordulós ugarrendszer helyett hármas forda­rendszer behozatalára törekedjenek, s a birtokos­ságnak ez iránti törekvése hatóságilag is támo­­gattassék, valamint hogy minden tulajdonos bir­tokának szabad használatában megvédessék. A feliratok elkészítése s rendeltetési helyére való juttatása, valamint a községek kellő utasí­tásaival a megye alispánja bízatott meg. A Budapesten alakult magyar vígszinház­­egyesület alapító tagjai sorába a megye közön­ségének 200 írttal való belépése kimondatott. Deér Venczel gyergyó­szentmiklósi lakos ál­tal Csik-Szeredában a vármegye anyagi támoga­tása mellett létesíteni terveit szövészeti tanmű­helyhez a felügyelő bizottság főispán úr elnök­lete alatt: Becze Antal, Gál Endre, Székely Endre és T. Nagy Imre személyében megalakíttatott. A Nagy-Czenken Széchenyi István emlékére felállítani terveit szobor költségeire 100 frt a havasi javak jövedelméből megszavaztatott. A megyei gazdasági egylet a tenyészbika­anyag javítása érdekében a törvényhatóságot az iránt kereste meg, miszerint léteznék oly irányú intézkedés, hogy a szeredai gazdasági felsőnépis­kola állatállománya olykép állíttassák be, hogy onnan évenkint legalább 6—10 drb három éves tenyészbika kiadható legyen és pedig úgy, hogy még ez év folyamán legalább 10, a jövő évben pedig újabb 10 darab egy éves bikaborjut be­szerezzen s istállóba beállítson. A közgyűlés e kérésnek helyet adott, de a bikaborjútelepnek szakszerű berendezése czéljából egy tervezet elkészítését látta előbb szükséges­nek s annak elkészítésér a főispán ur elnöklete alatt a gazdasági egylet elnöke, titkára, a fel­sőnépiskola igazgatója, szaktanára és a hatósági állatorvosból álló bizottságot küldött ki azon utasítással, hogy a bizottságba tekintélyesebb gazdákat is meghíván, a készítendő szabályter­vezetet a közelebb tartandó közgyűlés elé ter­­jeszsze. A csík­somlyói főgymnázium igazgatósága az ének- és zenetanár részére a múlt tanévre adományozott 200 frt segély elfordításáról száma­dását benyújtván s egyúttal annak a jelen tan­évre való folyósítását kérvén, a törvényhatóság a kért 200 irtot ismételten megszavazta azon kijelentéssel, miszerint reménye, hogy a rem. kath­. status igazgató tanácsa törekedni fog, hogy a status költségén nevezett tanszék megfelelő fizetéssel mentőt előbb rendszeresittetni fog. Azon községi elöljáróságú tagok ellen, kik a községek 1892. évi költségvetéseinek a jeleni közgyűlésre való beterjesztését elmulasztották, a legszigorúbb vizsgálat és felelősségre vonás el­rendeltetett. Szereda város iskoláinak a jelen tanévben való fentartási költségeire 200 frt segély a ha­vasok ez évi jövedelméből megszavaztatott. A fenn elősoroltakon kívül a vármegyei köz­ponti közigazgatás, továbbá több község jövő évi költségvetése, más községi ügyek és magán­kérelmek nyertek a kétnapi ülésen elintézést. A SZÉKELY NEMZET TÁRCZÁJA, Dűlt írás, álló írás. — Az „Erdővidéki tanítótestület“ folyó év október 31-én tartott közgyűlésén előadta: Török Ferencz. — (Vége.) A függőleges írásmóddal pedig éppen ezt a czélt érjük el. Ez állításom bebizonyítására hi­­vatkozhatom a mult századokban kelt okmá­nyokra megjegyezvén, hogy a dalt írás módját Heinrigs szépiró Czefeldben 1809-ben eszelte ki, ezzel akarván tetszetősebbé tenni a góth írást. Ez idő előtt kelt okmányok mind függőleges be­tűkkel vannak irva, melyekben ha tán az írás nem is szép, mégis a szemnek tetszetős, mert a betűk egymás melletti fekvésének és a betűala­­kokban fekvő vonalaknak párhuzamossága a le­hetőleg el van érve. Legkevesebb gond van fordítva a dalt írás­nál a kéz tartására, a­mint ezt a tapasztalat is bizonyítja. Szabály szerint a kéz úgy tartandó hogy a jobb szem a kéz összes ízületeit lássa, tehát a kéz az ujjhegyeken nyugszik. Azonban a kéznek ez a tartása szokatlan, hogy úgy mond­jam, természetellenes a gyermek előtt. Inkább hajlandó a kezét úgy tartani, hogy a kis ujja alól s természetes a többi reá essék. E helytelen kéztartásból származik először az, hogy a gyer­mek mutatóujját meggörbítve tartja a tollszáron ; másodszor, hogy a tollnak vagy az egyik ágá­val vagy az oldalával, sőt az is előfordul, hogy a hátával ír, illetőleg ez esetekben karczol. A függőleges írásmódnál e bajjal nem kell küzdenünk, mert ha a mutatóujját meggörbíti a tollszáron, a toll igen nagy szöget képez az író­lappal és vonalat fölfelé vinni nem tud. Külöm­­ben az ujjnak ez a tartása a függőleges írás­módnál természetellenes, s nincs reá eset, hogy a gyermek e hibát elkövesse. Pedagógiai szempontból vizsgálódásom vé­gére értem. Azt hiszem belátja mindenki, mily nehéz a dalt írás tanítása, mennyi mindent kell, hogy szem előtt tartson az az apró, figyelemhez nem szokott gyermek , mily éber figyelmet, ki­tartást, szorgalmat és türelmet követel ez a ta­nító részéről. Belátja mindenki, hogy e nehéz módszertani eljárással a népiskola ama követelményének, „hogy a gyermek írása legyen tiszta, egyszerűen tetszetős, betűi legyenek szabályosan alakítva s főleg egyenkezüleg írva, szóval, hogy az irás szépsége legalább említhető legyen,d­e eleget nem tehetünk. Hiszen a tapasztalat bizonyítja, hogy a népiskolából kikerült gyermekek legna­gyobb részének az írása gyenge vagy rossz, a többié közepes Az írás szépségéről pedig beszélni sem jó. Belátja mindenki, hogy a függőleges írás­móddal nagyobb eredmény biztosítása mellett, felére redukálódik tanítvány és tanító munkája. És már most ha közegészségügyi szempont­ból vesszük bírálat alá, belátjuk azt is, hogy a húlt írásmód mily nagy áldozatot követel a kis­gyermek részéről s mennyire gátlólag hat tes­tének egészséges fejlődésére. Tudjuk azt, hogy a gyermek az iskolában eltöltött idejének majd minden perczét ülve tölti el, tehát igen nagyon lényeges az, hogy miként ül a gyermek. Erre nézve egy az iskolák köz­­egészségügyével foglalkozó jeles orvosunk a kö­vetkezőket mondja : „Az ülés kétféle erőmű­ködés által történhetik, s ezek egyike a súly — ter­­mészettani erő, másik az élettani erő — izom­erő ; oda kell hatnunk, hogy az ülésnél minél kevesebb élettani erő működjék, tehát a test egyensúlyban tartása oly módon eszközöltessék, mely mellett a szervek normális működése gá­tolva ne legyen Ekkor a test állása a követ­kező lesz : a láb a talpdeszkára helyeztetvén a lábszárak függőlegesen csüngnek le ; a c­ombok derékszögben vannak meghajlítva a lábszárakra ; a törzs a két algumón nyugszik s a törzs súly­pontja függőlegesen esik a két algumót össze­kötő vonalra“. Megjegyzem, hogy a függőleges betűk h­a­tásánál éppen ily módon kell hogy üljön a gyermek. E szabályt azonban a dalt írás tanításánál nem tarthatjuk be, mert a gyermek féloldalt ül­vén a törzs súlya kizárólag a jobb algumóra ne­hezedik, mi a test egyensúlyban tartására nem elég, s így a másik támpontot a jobb kar fogja képezni. E miatt a gerinczoszlop jobbra dom­ború ívet képez, s ebből fejlődik ki aztán az is­kolás gyermekeknél gyakori gerinczoszlop elgör­­bülés; a mellkas bal fele összenyomatik, mi a szabad légzést gátolja. A bal kezét ez álmodor­­nál nem fektetheti az asztalra s e miatt a vál­ik ferdén állanak. E hibás álmodornál a me­­dencze is elhagyja rendes állását, mi a medencze­­űrbeli szervek fejlődését fogja befolyásolni, és az különösen leánygyermekeknél érdemel kiváló figyelmet, tekintetbe véve ezek medenc­eür­ szer­veinek természetes rendeltetését.*) Tudjuk továbbá, hogy a dalt írásmódnál a gyermek fejét egy kissé balra kénytelen hajlí­tani, hogy a tolla hegyét láthassa és szemmel kísérhesse. Ebből aztán az a baj származik, hogy a szemben a jobb oldali izmok túlerőltetnek, az egyik szem pedig közelebb jut az íráshoz, mi a két szem látóképességét egyenlőtlenné teszi. Mindkét esetben a rövidlátás, sőt a kancsalság is kifejlődhetik, a­mint ezt a szemorvosok kon­statálták. Mind e bajok általában véve oda reduká­lódnak, hogy a dalt írás ülésmódjánál sok élet­tani, azaz izomerő működik. A függőleges írásmódnál mind e bajok nem állhatnak elő, miután ott az ülés csakis a ter­­mészettani erő, a súly által történik, s így a szervek normális működése gátolva nincs. Ezek tekintetbe vétele után kérem a t. köz­gyűlést, mondja ki határozatiig, hogy a dúlt írásmód — mely pedagógiai szempontból végte­lenül megnehezíti úgy a tanító mint a tanítvány munkáját, közegészségügyi szempontból pedig a gyermeki test egészséges fejlődésére gátlólag hat, a népiskolából mielőbb kiküszöbölendő, s helyébe a függőleges írásmód, mely úgy a pedagogia mint a közegészségügy kívánalmainak tökéletesen megfelel, mielőbb behozandó. (E javaslat többek hozzászólása után hatá­rozattá emeltetett.) *) Dr. Imre Gábor „Némely tanszerekről egészség­tani szempontból.“ SZÉKELY N­E­M­Z­E T. ORSZAGIGYÜLÉS. — A képviselőh­áz ülése november 5-én. — Kezdete d. e. 10 órakor. Elnök: Péchy Tamás. Jegyzők: Szél Ákos, Dárday Sándor, Nagy István. A kormány részéről jelen vannak Szapáry Gyula gróf miniszterelnök, Fejérváry Géza dr., Baross Gábor, Csáky Albin gróf, Wekerle Sán­dor, Szilágyi Dezső. Felolvasták és hitelesítették a múlt ülés jegyzőkönyvét. Csávossy Béla benyújtja a gazdasági bizott­ság jelentését a ház novemberi költségvetésé­ről, valamint a képviselők napidíjáról szóló je­lentését. — Betekintés végett elhelyezték a ház irodájában. Münnich Aurél előadó beterjeszti a véderő bizottság jelentését az 1892. évi ujonczjutalék­­ról s az 1890—91. évi önkénytesi vizsga ered­ményeiről. — Annak idején a jelentéseket együtt tűzik napirendre. Perlaky Elek előadó beterjeszti a közgazda­­sági bizottság jelentéseit a Török birodalommal, Bulgáriával, Spanyolországgal és Portugáliával való kereskedelmi viszonyaink ideiglenes rende­zéséről és az 1895-ik évi országos kiállításról szóló törvényjavaslatokra vonatkozólag. Annak idején napirendre tűzik e jelenté­seket. A ház ezután harmadszori felolvasásban is megszavazta a vasúti árufuvarozásra Bernben­ kötött nemzetközi szerződés beczikkelyezésére, továbbá a határ- és földmérési jelek megrongá­lásáról szóló törvényjavaslatokat. A jegyzőkönyv erre vonatkozó részét hite­lesítették, hogy a javaslatokat átküldhessék a főrendiháznak. Következett: az 1890-ik évi zárszámadás. Varasdy Károly előadó : A zárszámadás-vizsgáló bizottság kellemes kötelességet teljesít, midőn ezúttal is kedvező eredményeket hozhat a tisztelt képviselőház tu­domására. A zárszámadásnak elért sikere tanúsága an­nak, hogy az államkormányzat feladatának ma­gaslatán állva, a kormányzati érdekeket az ál­lamgazdaság követelményeivel akként bírja ösz­­szeegyeztetni, hogy az állam jogi, erkölcsi és kulturális életének fejlesztése, az állam anyagi forrásának, a nemzet közteherviselési képességé­nek komoly számbavételével és összhangjával történik. Közgazdasági erőink fokozatos fejlesz­tése előnyösen jellemzi a kormány pénzügyi po­litikáját. A rohamosan fellépő igények kielégíté­sének egymásutánja helyes megválasztása által pedig egyedül válik lehetővé a takarékosság el­vének szigorú megvalósítása. A megtakarítások, ha ezek által az illető kiadási ágak és azon intézmények érdekei, me­­l­­yekre az előirányzat történik, csorbát nem szen­vednek, ha azért azok fejlődése, léte biztosítva­­ van ; ha a kormányzat tevékenysége a megtaka­­r­­ított összegeket múlhatatlanul nem igényli, az államra csak előnyösek lehetnek. A zárszáma­­­­dás-vizsgáló bizottság azonban, midőn a takaré­­­­kosság érvényesítését melegen ajánlja , nem he­­lyezkedhetik a szűkmarkúság, a szűkkeblű poli­­­­tika álláspontjára, mert hazánk egy átmeneti, fejlődési proc­esszust élő állam, hol az erkölcsi, szellemi és anyagi erőket szunyadni nem enged­hetjük, hol a haladás követelményeivel megba- s rátkoznunk kell s hol az érdekek elhanyagolása­­ épp oly veszélyes lehetne, mint a meggondolat­­l­­an pénzügyi politika tékozlása. A zárszámadás szerint elért megtakarítások a helyes pénzügyi és kormányzati politika ered­ményei révén , a megtakarításokért a kormány­­­­nak a zárszámadás vizsgáló bizottság csak elismer­t réssel adózhatik. Habár a zárszámadás vizsgáló bizottsága az­­ 1890-ik évi zárszámadás tüzetes tárgyalása és vizsgálata folytán meggyőződött, hogy a felme­rült túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és beruházások részben oly viszonyok behatása foly­­­­tán keletkeztek, melyek a kormány befolyása alól magukat elvonják s részben halaszthat­lan közgazdasági érdekek, és az államjövedelmi for­rások fejlesztése, közveszély idején községek és­­ testületek támogatása, ínségben nyújtott segély, az állam jogi, erkölcsi lényéből, közjogi helyze­téből folyó kötelességek teljesítése, tehát kima­­­­gasló rendkívüli tekintetek kényszerítik a kor­­­­mányt, hogy a budgetjog rideg követelményeit átlépje; s habár a bizottság látja, hogy ezen­­ hiteltúllépések szüksége oly időben állott be, mi­dőn az igények kielégítéséről már a költségve­tésben gondoskodni nem lehetett,­ habár a bi­zottság belátja azt is, miként átmeneti fejlődő államokban lehetetlen minden beállható szükség­letet már előre kombináczióba venni és a költ­ségvetésben minden felmerülhető kiadást előirá­nyozni , mégis közjogi ellenőrzési kötelességének vél eleget tenni, midőn különösen kiemeli, hogy a valódi alkotmányosság szellemének s a bud­getjog követelményeinek csak akkor felelhetünk meg teljesen, ha a hitel­eltérésektől lehetőleg tartózkodunk, és a költségvetést betartani törek­szünk. Ajánlja a jelentések elfogadását. (Helyes­és a jobboldalon.) Lukács Gyula tisztában van minden javaslat sorsával, de azért szükségesnek tartja ennek az annyiszor kompromittált parlamentarizmusnak ér­dekében, hogy legalább a tárgyalásoknál tartsuk meg a komolyság látszatát. A jelentéseket a kép­­viselők csak imént kapták meg s igy nem volt idejük, hogy tanulmányozzák Indítványozza, hogy a jelentéseket tárgyalják később, ha a képviselők előbb tanulmányozhatták a jelentéseket. (Helyes­lés a baloldalon.) Beöthy Ákos csatlakozik Lukács Gyula ké­réséhez, mert a két l­ap előtt beterjesztett jelen­tésekből lehetetlen a zárszámadások valódiságát megítélni. Mivel azonban arra nézve, hogy haj­landó e elhalasztani a tárgyalást, vagy nem, nem nyilatkozik, hozzá­szól a jelentésekhez, a­melye­ket nem tart reálisoknak, s a­melyek bizonysá­got tesznek arról, hogy pénzügyeink nincsenek konszolidálva. (Helyeslés balfelől.) Wekerle Sándor pénzügyminiszter mindenek­előtt Lukács Gyulának felel, mondván, hogy a 173. szám.

Next