Székely Nemzet, 1892 (10. évfolyam, 1-198. szám)
1892-02-14 / 24. szám
X. évfolyam. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön • Alsó-sétatér 535. szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal : Jókai-nyomda-részvény-társulat, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. ------------------------------24. szám. Sepsi-Szentgyörgy, vasárnap, 1892. február 14. SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és szombaton. Előfizetéssi ár : helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: Egész évre 10 írt — kr. Félévre . 5 frt — kr. ______ Negyedévre . 2 frt 50 kr.______________ Hirdetmények (km. : 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. Csikmegye részére: szerkesztőségi kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Nagy Imre társszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) hová Cask megyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. Udvarhely megye részére: társszerkesztő Szent-Királlyi Árpád Szombatfalva (u. p. Sz.-Udvarhely) hová Udvarhelymegyéből a lapot érdeklő közrem, küldendők. NNyilttér- sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET“ czimű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenkint négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel. Előfizetési ára: egész évre ... 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre . . 2 frt 50 fr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet“ kiadótulajdonosa Magyarország ellenségeinek hada csak nem rég lőtte ki rá a rágalom mérgezett nyilait. Csakhogy ezek a nyilak visszapattantak becsületes, szilárd jellemének fényes aczélpánczéljáról. A refakczió-izgatás, mely által Barosst kellett volna meggyalázni, meghiúsult a saját siralmas semmirevalóságán. A király az általa fényes kitüntetés által, melyben e miniszterét részesítette, tüntető bizonyítékát adta neki nem kisebbedett bizalmának s megbélyegezte azok törekvését, kik valótlan híresztelések, méltatlan ferdítések által megingatni akarták ezt a bizalmat. Baross Gábor tehát a legkedvezőbb helyzetben van, melyet államférfi csak kívánhat magának. Királya által tisztelve, nemzete által szeretve birja mindazt, ami tetterejét felszárnyalhatja, alkotási ösztönének uj életlehelletet adhat. Egész Magyarország s főként a székelység, bizalommal tekint további működése elé. (hr.) A kitüntetés. — febr. 13. A hir, hogy király ő Felsége Baross Gábor kereskedelemügyi miniszternek a Lipót-rend nagy keresztjét adományozta, osztatlan lelkesedést keltett a nemzetnél. Amit ez az államférfi Magyarországért tett, azt korunknak majd csak későbbi történetírói fogják egész terjedelmében méltányolni tudni. De már a kortársakban is létezik a hálás elismerés bőséges mértékben Baross fáradhatlan, hazafias működéséért. Pozitív alkotó képesség, erély, mely semmiféle akadálytól sem riad vissza, széles szellemi látóhatár, melyben lángelméje egy pillantással áttekinti mindazt, amit közönséges halandók lomhább értelme csak lassúbb egymásutánban vesz észre : ezek ama államférfi- tulajdonságok, melyek Barosst kitüntetik. A hatalmas államvasúti háló, a folyton terjedő vicinális vasutak, a személyforgalom tarifareformja, melylyel eléje vágtunk az egész világnak, a magyar tengeri hajózás emanczipálása az osztrák hagyományokban megmerevedett Lloydtól, önálló magyar hajózási vállalatok felállítása a tengerparti hajózás és a nagy hajójáratok számára, melyeket tengeren való kivitelünk igényel, a Vaskapu korszakot alkotó szabályozási műve, pótlékok a szocziális törvényhozáshoz, minek a vasárnapi munkaszünetről, baleset elleni biztosításról és betegsegélyző pénztárakról szóló törvények , mindez és még sok más, ami az utóbbi évek folyamán nálunk az ország anyagi jólétének emelésére történt, az ő hatalmas kezdeményezése által hozatott indítványba, az ő bátor teremtőereje által hivatott életbe. Az „akadály“ szó nincs benne kereskedelmi miniszterünk szótárában. A harcz emberek és a nehézségekkel, melyek kezdeményezései elé tornyosulnak, növekszik bámulatos erélye is, mely nem pihen, mig le nincs küzdve minden akadály. Általa Széchenyi hagyománya valósittatott meg, ama hagyomány, mely népünknek azt parancsolta, hogy gazdag legyen munka és műveltség által, hogy az igy szerzett gazdagságban nemzeti szabadságunk védő bástyáját birjuk. Hogy a király ezt az államférfit tüntette ki, az minden hazafi szivét hálás örömben megdobogtatja. Mert Baross Gáborban egy uj kor hírnökét látja a magyar nemzet, kinek kezemunkája nyomán jólét és szabadság jár. Minél elkeseredettebb elleneink elfojtott mérge Baross miniszter ellen, annál magasabbra emelkedik becsülésünkben. És a gyanúsításnak és rágalomnak minél méltatlanabb fegyverei forgattatnak ellene, annál szere tetemesebb hálát szentel neki hazája. A kovásznái választókerületből. A fővárosi lapok hirt hoznak a kovásznai választókerületből s újságolják, hogy Horváth Gyula az óbudai kerület kedvéért lemond Kovásznáról s a nemzeti párt Benedek Eleket fogja ott fölléptetni.. Úgy látszik tehát, a jezsuita párt nem mer szerencsét próbálni a székelyek közt Kaassal, pedig ő volt oda kiszemelve. A hírlapok jelölgetései még kissé koraiak, de ha már szó van a kovásznai kerület pótválasztásáról, figyelmeztetjük az ottani szabadelvű választókat, legyenek résen: világosítsák fel a többi választókat is, hogy ennek a derék székely kerületnek nem áll érdekében a jezsuita párt malmára hajtani a vizet, legkevésbé sem áll pedig érdekében a szabadelvű kormány ellen, amely a székelyek legjobb akaratú támogatója volt és lesz, olyan mozgalom részesévé lenni, amely a fejlődésnek indult székely ügynek csak ártani fog. Ipartanműhelyeink" — febr. 13. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara jan. 30-án tartott rendes közgyűlésében több fontos tárgy fölött tanácskozott, azok között kiváló érdekkel bír László Gyula jegyzőnek a kamara területén lévő ipar-tanműhelyekről beterjesztett jelentése s ezzel kapcsolatban pár fontos javaslata. A jelentés szerint a kamara-kerületben öszszesen kilenc z tanműhely, illetőleg szakiskola van, amelyről az idézett jelentés így ír : 1. A sepsi-szentgyörgyi lakatos-tanműhely, mely keletkezett 1882-ben. Fentartója Háromszékvármegye közönsége, segélyben részesíti a vallás- és közoktatásügyi miniszter. E tanműhely a polgári fiúiskolával állván kapcsolatban, a műhelybe járó tanulók a polgári iskola három felső (IV., V. és VI-ik) osztályainak is tagjai és tanulják mindazon tárgyakat, melyek a polg. isk. három felső osztályában elő vannak írva, épp oly terjedelemben, mint a műhelybe nem járók. Délelőtt 8—12 óráig a polg. iskola tárgyaival, d. u. 2—6-ig a műhelyben vannak elfoglalva. A polgári iskola Vl-ik osztályát végzett tanuló, ha a műhely-gyakorlatból legalább elégséges osztályzatot nyert, bizonyítványa alapján minden további gyakorlat nélkül lakatos-segédi munkakönyvet kap. A műhely gyakorlatban részt vett a mult 1890—91. tanévben 30 tanuló és pedig a IV. osztályban 14, az V. oszt. 10 és a VI. oszt. 6. A Vl-ik osztály tanulói közül csak négyen nyertek képesítést a lakatosságból és ezen négyből is csak három lépett iparos pályára. A végzett tanulók magánműhelyekben nem alkalmaztatnak, mert a jelenlegi módszer mellett nem képesek kellő gyakorlati jártasságot elsajátítani, mihez hozzájárul még az a körülmény is, hogy a tanműhely a szükséges eszközökkel sincs kellően felszerelve. A végzett tanulókat ez idő szerint csak a m. kir. államvasutak budapesti gépgyárába veszik fel „gyakornok“ czimmel 70 kv napidij mellett. Ebből kitűnik az, hogy a tanműhely a mostani szervezet mellett, csak félig teljesíti hivatását és hogy az életnek kész iparosodat nem tud nevelni. Ez okból alázattal kérjük Nagyméltóságodat, kegyeskedjék a sepsi-szentgyörgyi lakatos tanműhelyt akként szervezni, hogy a polgári iskola három alsó osztályát végzett növendékei abban, egy további 3 éves tanfolyamon át, kizárólag a műhelyi gyakorlatokban és az idevágó szakismeretekben nyerjenek csupán oktatást, illetőleg helyeztessék a tanműhely a polgári iskola III-ik osztálya fölé. Kérjük továbbá, kegyeskedjék e tanműhely felszereléséhez a még hiányzó és elkerülhetetlenül szükséges munkaeszközöket engedélyezni. 2. A sepsi-szentgyörgyi nőipar-tanműhelyt a háromszékmegyei házi iparegyesület létesítette 1880-ban. Czélja e tanműhelynek egyfelől munkásnőket nevelni, másfelől kiképezni a növendékeket azon nőipari munkákban, melyeknek nemcsak a családjaikban vehetik hasznát, hanem kereseti forrást is nyújtanak. [Ezen iskolát azonban az illetékes körök nem tudják tovább fejleszteni, mert a társadalmi uton gyűjtött fillérek nem elégségesek a fentartására sem, s most is csak a vármegye hozzájárulása teszi lehetővé fennállását. Ezen életrevaló intézetet szintén Nagyméltóságod figyelmébe ajánljuk és kérjük magas támogatását erre is kiterjeszteni. 3) A kézdi-vásárhelyi asztalos-tanműhely a folyó tanévben kezdette meg működését. Fentartói a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a személyi-, és Háromszék vármegye közönsége a dologi kiadások hordozásával. E tanműhely az ottani felső népiskolával áll kapcsolatban. 4) A Csíkszeredai szövőiskola 1892 év január 1-én kezdette meg működését. E tanműhely beállítása, fentartása és vezetésére Deér Venczel kamarai kültagunk vállalkozott, kit a vármegye közönsége támogat. 5. A gyergyó-szentmiklósi gyermekjáték készítő tanműhely 1887- ben keletkezett a Bánfihunyadon beszüntetett tanműhely áthelyezése folytán. Az intézet fentartója Gyergyó-Szentmiklós közönsége ; segélyezésben részesül Nagyméltóságod és Csikvármegye közönsége részéről. A tanulók száma jelenleg 10. 6. Gyergyó-Alfaluban az ottani felső népiskolával kapcsolatosan a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1878-ban egy háziipar tantnhelyt létesített, melyben egy elemi tanító vezetése alatt a kosár- és szalmafonás, lombfürészet taníttatott minden délután 4—6 óráig. Ennek felszereléséhez egyszers mindenkorra 300 forint adatott, melyből a háziipar tanításához szükséges eszközök beszereztettek. Azonban 1889-ik év őszén a háziipar tanítása beszüntettetett és a műasztalosság és esztergályozás tanítására egy okleveles szaktanító alkalmaztatott. Az ilyetén átalakított tanműhely felszereléséről azonban gondoskodva még nem volt s igy a meglevő kevés eszközzel a tanítás nem haladhat. Másfelől ez intézet szervezetében is ugyanaz a fogyatkozás van, mint a sepsi-szentgyörgyi lakatos tanműhelynél, t. i., hogy a növendékek, kik egyúttal a felső népiskolának is tanulói, csak délutánonként 26 óráig foglalkoznak műhelyi gyakorlatokkal, minélfogva a szükséges gyakorlati képzettséget ezen iparágban nem bírják elsajátítani. Bátorkodunk Nagyméltóságod magas figyelmét ezen intézetre is felhívni és alázattal kérjük, kegyeskedjék annak czélszerűbb szervezését a sepsi-szentgyörgyi lakatos tanműhelyével egyidejűleg lehetővé tenni. 7. A székely-keresztúri szövő-tanműhely Nagyméltóságod támogatása mellett újabb időben szép eredménynyel működik s hivatását teljesen betölti. 8. Székely-Kereszturon az áll. tanitóképezdével kapcsolatosan egy házi ipari tanfolyam is van, melyet a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter ur létesített 1876-ban. E tanfolyam czélja, hogy a tanitóképezde növendékei minden oldalú képzést nyerjenek, s hogy kilépve az intézetből, mint tanítók tudják tanítani iskoláikban a nép gyermekeinek a háziipar egyik-másik ágát. Eleinte a növendékek a könyvkötésre és a vessző- és szalmafonó munkákra taníttattak, de a könyvkötés egy évi kísérletezés után annyiban hagyatott és e helyett fölvétetett 1878-ban a műfaragás. A növendékek hetenként 2—2 órán tanulják ezen házi iparágak egyik-másik ágát. A műfaragászat jelenleg átalakítás alatt áll, amennyiben jövőben csak a kiválóbb tehetségű növendékek fognak erre taníttatni, a többiek az egyszerűbb gyermekjátékok és apróbb házieszközök készítésére fognak taníttatni. 9. A nyárádszeredai műfaragó iskola az ottani elemi iskolával áll kapcsolatban. Ezen szakiskola még 1878-ban jött létre s kezdetben Sóváradra terveztetett, itt azonban a helyi viszonyok miatt nem állapodhatván meg, Kibédre tétetett át, hol 6 évi tengődés után beszüntettetett. Egy évi szünetelés után azonban Nyárádszeredába vitetett át a község kérelmére, hol azóta az elemi iskola mellett fennáll. Sajnos azonban, ez iskola még eddig figyelemreméltó eredményt nem birt felmutatni. Oka ennek egyfelől az, hogy felszerelése a lehető legkezdetlegesebb, másfelől, hogy a növendékek, kik egyúttal az elemi iskola tanulói, fejletlenek ahoz, hogy a faragászat gyakorlati ismereteit elsajátíthassák. Véleményünk ez iskolára nézve az, hogy alakíttassák át gyermekjáték készítő tanműhelyyé, melyben a növendékek testi- és értelmi fejlettségüknek megfelelő könnyebb és egyszerűbb gyermekjátékok készítésére taníttassanak és szereztessék akként, hogy az ezen tanműhelyt végzett növendékek, a marosvásárhelyi gyermekjátékkészítő gyárba vétessenek fel gyakornokok, vagy munkások gyanánt. A nyárádszeredai műfaragó iskolát a község tartja fenn és a vallás- közoktatásügyi miniszter úr segélyezi évi 400 frttal, mely összeg a szaktanító fizetését képezi. Ezek után nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne emlékezzünk Nagyméltóságodnak a székely háziipar fejlesztését célzó utóbbi nagybecsű törekvéseiről. Tudomásunk van ugyanis arról, hogy Nagyméltóságod Maros-Torda megyében egy szalmafonó, Udvarhely megye Korond községében pedig egy fazekas tanfolyamot szándékozik létesíteni. Részünkről igen üdvös s a helyi viszonyoknak megfelelő kezdeményezéseknek tekintjük ezeket és csak arra kérjük Nagyméltóságodat, hogy a tervezett tanfolyamokat időközönként a Székelyföld ezen háziiparokkal foglalkozó többi községeibe is átvinni kegyeskedjék. És most rátérve Nagyméltóságodnak az új iparszakiskolák felállítására vonatkozó nagybecsű felhívására, van szerencsénk erre nézve javaslatunkat a következőkben felterjeszteni. Kamarakerületünkben elsősorban is Marosvásárhelyen vált szükségessé egy tanműhelynek a felállítása ; részint azért, mert a Székelyföldnek ez lévén elsőrendű ipari központja, az itt űzött iparágak egyik-másikának fejlesztése és a versenyképességre való emelése kiváló fontossággal bír; részint pedig azért, mert a nagy áldozattal létesített és fenntartott székelyföldi iparmúzeumot, csakis egy ipartanműhelylyel való egyesítése által lehetne iparunkra nézve gyümölcsözővé és áldásossá tenni. Az iparágak közül a fa-, fém- és agyagipar azok, melyeket a legtöbb sikerrel lehetne fejleszteni. A fa- és fémiparra nézve a kolozsvári ipartanműhelyek mintájára lenne a székelyföldi iparmúzeummal kapcsolatosan egy tanműhely felállítandó és pedig egyelőre az asztalos és géplakatos szakra. E tanműhely szervezetének leírását feleslegesnek tartjuk, miután Nagyméltóságod, mint a kolozsvári ipartanműhelyek fenntartója, azt már ismeri. Az agyagiparra nézve szintén az iparmúzeummal kapcsolatosan egy téli szaktanfolyam felállítását javasoljuk, melyben az agyagiparral foglalkozó segédek és ifjabb mesterek a rajzban, festésben, mintázásban és kályhaépítésben nyernének a téli idény alatt gyakorlati és elméleti oktatást. A második tanműhely felállítását Székely-Udvarhelyre ajánljuk és pedig az ott már meghonosult kőipar fejlesztésére. Udvarhely megye Székely-Udvarhely városában, Alsó-Sófalva, Farkaslaka és Tibód községekben több kőfaragó van már letelepülve; Gyepesen és Homoród Remetén házi iparilag űzik a kőfaragást. Csak a múlt évben négy iparigazolvány adatott ki Udvarhely megye területén kőfaragó-iparra, mi tekintve, hogy a kőfaragás egész Erdélyben még csak kezdő korszakát éli, jelentékeny számnak mondható. Székely-Udvarhelyen és vidékén feldolgozandó anyag bőven van, úgy hogy akadály ezen iparág fejlődésére nézve nem állhat fenn. Mindezen körülmények kívánatossá teszik az általunk ajánlatba hozott kőipar-tanműhely felállítását és reményt nyújtanak arra, hogy az ez iránt megindítandó akció jó eredményre fog vezetni. Kérjük Nagyméltóságodat, kegyeskedjék e két tanműhelyre vonatkozó javaslatunkat elvben elfogadni. A részletekre és költségekre nézve kötelességünknek fogjuk ismerni, Nagyméltóságod elhatározása után alázatos jelentésünket szintén felterjeszteni. Határozat: Az iparosztály az előterjesztett