Székely Nemzet, 1893 (11. évfolyam, 1-193. szám)
1893-11-11 / 168. szám
November 11. alakulásától 1780-ig.“ Terjedelme, okmánytárral együtt, 5 nyomtatott ívnyi lenne. Minthogy a nyomdai költségek biztosítása nélkül nem lehet a kiadást megindítani, e végből legalább is 100 előszetőre volna szükség, ennek dijjában gondolni sem lehet a kiadásra. Fölkérem tehát a t. lelkipásztorokat, tanárokat, tanítókat, s általában e lap igen tisztelt olvasóit, hogy szíves támogatásukkal jöjjenek segítségül jóakaratuk korántsem anyagi haszonra, hanem egyházi életünk közjavára irányuló törekvésemben. Vigyük elébb a kevéssel is egyháztörténelmi irodalmunk ügyét. Előfizetési dij 1ért (2 kor.) A kik ezen összeget f. évi decz. 10-ig czimemre beküldik, azoknak — kellő számú jelentkező esetén — újév napjáig a nyomdailag csinosan kiállítandó füzetet bérmentve fogom megküldeni. Székely-Udvarhelytt, 1893. nov. 4. Zayzon János, ref. koll. vallástanár. KÜLFÖLD. nov. 11. Szerb rendjeleső. Belgrád, nov. 9. A király az Ausztria-Magyarország és Szerbia közti kereskedelmi szerződés megkötése alkalmából, a tárgyalásokban résztvett osztrák és magyar hivatalnokokat rendjelekkel tüntette ki. A kitüntettek között vannak Bacquebem és Lukács Béla kereskedelmi miniszterek, Bethlen gróf földmivelési miniszter, Glanz báró osztályfőnök és Erb báró, kik a Takova-rend nagykeresztjét kapták. Mihalovics, Liptai, Andreánszky báró, Kilényi, Herz és Jorkesch-Koch báró miniszteri tanácsosok, kik a Takova-rend nagy tiszti keresztjét nyerték. Riegeleben báró és dr. Stibral osztály tanácsok és Kuczynski főkonzul a Takovarend középkeresztjét kapták. Az osztrák válság, Bécs, november 9. Windisch grätz herczeg még mindig nem tudta a muiniszter-lisztát összeállítani. Parlamenti körökben nem is hiszik, hogy a mai nap folyamán ez sikerülni fog neki. A koalíczió hívei konsternálva vannak, hogy a válság sehogy sem tud közeledni megoldása felé. Azt látják, hogy Windischgrätz herczegnek nincs meg az az energiája, amely a bonyodalomból való kiszabaduláshoz szükséges. Roszszalják különösen azt, hogy mindeddig nem tudta a koaláit pártok főembereit közös konferenczia tartására bírni. Ma délelőtt meglátogatta Penert, akinél Chlumetzky is látogatóban volt. Plener előzőleg Widmann bárót fogadta. EGYHÁZI ÉLET. A róm. kath. státusgyülés f. hó 8-án este, 7 órakor véget ért. A tizenötös bizottság előterjesztéseit a közgyűlés egytől-egyig elfogadta és kevés pontnál támadt vitatkozás. A közgyűlés hozzájárult továbbá dr. Groisz Gusztáv fontos indítványához, mely szerint a most egy kézben levő előadói tiszt, jövőre két szakra osztatik és lesz külön tanügyi és külön gazdasági előadó. Az erre vonatkozó szabályzat elkészítése az igazgatótanácsra bízatott. A délutáni ülés előtt megtörtént a szavazás az igazgatótanácsba választandó új tagokra. A kilépett tagok újból megválasztottak, még pedig: egyházi részről Biró Béla, Fábián Sándor és Veszély Károly ; világi részről Dorgó Albert Esterházy János gróf, Pótsa József, Cseh Lajos és Török Albert. Ugyancsak a délutáni ülésen szóba került azon leánynövendékek nevelése, kik a status javadalmazása mellett a Szt.-Ferenczrendiek nagyszebeni apácza-klastrorjában nyerik az oktatást. Azon kifejezett aggodalommal szemben, hogy vájjon e növendékek elég nemzeties nevelésben részesülnek-e, több felszólaló meggyőző adatokkal kimutatta, hogy az ottani oktatást e tekintetben sem érheti kifogás sőt meleg elismerés illeti az apáczákat a kitűnő eredményért, melyet épen a nemzetes irányú nevelésben felmutatnak. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a felvilágosításokat. A közgyűlés, melyet Jósika Sámuel dr. mindvégig nagy gonddal, bölcs tapintattal vezetett, az elnök zajos életése közben ért véget. --------------------------------------------- TANÜGY. Kath. tanárok nyugdija. A tervezett országos tanári nyugdíjintézet és az erdélyi róm. kath. tanárok nyugdíjalapja tárgyában a most megtartott status gyűlésre pótjelentést adott ki az érd. róm. kath. status igazgató tanácsa 1893. évi jelentéséhez. E jelentést tárgyalta a folytatólagosan tartott közgyűlés. A jelentés ismerteti a tervezett országos tanári nyugdíjintézet és az erdélyi róm. kath. gymnáziumi és tanítóképezdei tanárok nyugdíjalapját, s az országos nyugdíjintézetének tervvázlatát. Azután véleményes jelentést ad az igazgatótanács megbizottaitól a vallás- és közoktatási m. kir. minisztérium általt kezelt országos nyugdíjintézetbe való belépés felől. Az igazgatótanács megbízottainak ezen véleményét f. évi október hó 31-én tartott ötödik rendkívüli ülésében tüzetesen tárgyalták, s ezen véleményt általában magáévá tette az egyháztanács és az országos tanári nyugdíjintézetbe való belépést elvben kimondotta azon határozott kijelentéssel, hogy a tanároknak a jelenlegi nyugdíjszabályaik értelmében biztosított és már megszerzett jogaik teljes mértékben és épségben elismertessenek és 1 SZÉKELY NEMZET fentartassanak. A közgyűlés az igazgatótanácsot felhatalmazta, hogy azon feltétel mellett, hogy a tanárok jogai kellőleg biztosíttatnak és a hivatalos számításnál erejüket túlhaladó fizetések rájuk nem rovatnak , a tanáraiknak a tervezett országos nyugdíjintézetbe való belépését bejelenthesse. A tervvázlat szerint a fizetséget 6 százalékos kamatjával a múltra nézve fizetné az érd. róm. kath. gymnáziumi és tanítóképezdei tanárok nyugdíjalapja azon tanárok után, akik ezen alapnak jelenleg tagjai ; a b) pont alatti törzsfizetés 5 százalékból 3 százalékot fizetne a jelenlegi nyugdíjalap, 2 százalékot pedig állandóan az illető tanár ; 3 írt minden egyes tanulótól évenkint beszedendő, amelylyel a mostanit igazán csekély tandíj emeltetnék, de úgy, hogy ezen 3 írtnak fizetése alól felmentés senkinek sem adatnék. Ezen tandíjfelemelés azonban csak azon esetben lépnek életbe, ha tanáraiknak a tervezett országos nyugdíjintézetbe való belépése a fentebbiek szerint valósult. — A gyűlés az igazgatótanácsot ezen utóbbiak szerinti eljárásra is felhatalmazta. _____________________________ . — A háromszék vármegyei tanítók közgyűlése. — Meghívó. — — nov. 11. A „nemzet napszámosai“ gyűlnek össze f. hó 16-án Kézdi-Vásárhelyre, hogy találkozót adjanak — egy esztendőben egyszer — egymásnak közös munkájuk és szép elhivattatásuk nehéz pályáján. Sok a tenni való és még több az akadály, a melyekkel a népoktatásügy derék harczosainak meg kell küzdeniük , de azok, akikre a nemzetnevelés nagy feladata várakozik, lankadatlan erélylyel és ki nem fáradó buzgósággal igyekeznek azt a messzeható nagy munkát állam és társadalom nagy érdekeinek megfelelő sikerrel végezni. Ezek a nemzetnevelő apostolok fognak tanácskozni Kézdi-Vásárhelyen f. hó 16-án és 17-én. A közgyűlés meghívóját érdeklődő olvasóinknak közöljük a következőkben : A „Háromszékmegyei Tanítótestület“ 1893. évi rendes közgyűlését folyó év és hó 16. és 17. napjain Kézdi-Vásárhelyen, a polgári fiúiskola nagytermében fogja megtartani. A gyülésezés mindkét napon fél tíz órától kezdve fog megtartatni. Az ebéd d. u. 1 órakor lesz. A nap többi részét a szakelőadások, a kiküldött bizottságok működései és az estély fogja betölteni. Az elszállásolás és közös ebédről gondoskodik a kézdivásárhelyi kartársakból alakult bizottság, de kérjük mindazon 1. kartársakat, kik a közös ebéden részt akarnak venni és akiknek szállásra szükségük lesz, hogy ebbeli szándékukat Kiss Károly kartárs úrnak e hó 12-ig jelentsék be. A közös ebéden egy teríték” ára 1 frt 50 kr lesz ; ezen összegbe a zenedij is bele van számítva. Az estély november 16-án esti 7 órán kezdve a kézdivásárhelyi tanácsház dísztermében tartatik meg és táncmozigalommal lesz összekötve. Belépti dij 80 kr, családjegy 2 frt 50 kr. Úgy a tanítótestület közgyűlésére, mint az estélyre szívesen meghívjuk a tanítótestület t. tagjait és az érdeklődő nagyon tisztelt közönséget. A k. választmány megbízásából : Sepsi-Szentgyörgyön, 1893. november havában. László Lukács, Csinádi Lajos, t. test. alelnök, t. test. titkár. Tárgysorozat. — Első nap. — a) Közgyűlés. 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. A központi választmány megállapította tárgysorozatnak helybenhagyása. 3. Az elnök lemondásának felolvasása és intézkedés aj elnökválasztásról. 4. Bizottságok küldetnek ki: a) tan- és humán-intézetek megvizsgálására; b) a szakelőadások meghallgatására; c) az estélyrendezésben való segédkezésre; d) az elnökválasztás keresztülvitelére. 5. Titkári jelentés a tanítótestület évi működéséről. 6. „A nőnevelés helyes irányítására mikép működhetik a tanító ?“ czímű kérdést kidolgozta mindenik járáskör. Ezen dolgozatok közül a bizottság legjobbnak ítélte a kézdi járáskör dolgozatát. A dolgozatot írta és felolvassa Bató János kortárs. 7. A tanítói segély egylet évi jelentése. 8. A tanszermúzeum kezelőbizottságának évi jelentése. B) Szakelőadások. 1. Délután 3 órakor a polg. isk. egyik tantermében „Egy tagosított birtok váltórendszer szerinti kezelése“ ről szakelőadást tart Erdélyi Károly polg. isk. igazgató. 2. Ugyan d. u. 3 órakor a polg. isk. kertjében lévő méhesben a méhészet köréből szakelőadást tart Kiss Jenő kortárs. — Második nap. — Közgyűlés. 1. Bizottságok jelentései: a) a tan és humánintézetek megtekintéséről; b) a szakelőadásokról; c) az estély sikeréről. 2. Jelentés a tanítótestület központi pénztára és a járáskörök pénztárairól a kiküldött vizsgálóbizottság által. 3. Tárgyaltatnak a tanítótestület kebelében alakítandó óvó-szakosztály alapszabályai. 4. Jelentés a megyei árvaház-alap gyűjtő bizottsága által. 5. Jelentés az elnökválasztásról. 6. Indítványok : a) a központi választmány indítványa az 1896-iki millenniumi kiállításon való részvétel tárgyában; b) ezen indítvány alapján pályatételkitűzés; c) a központi választmány indítványa az egy napig tartandó közgyűlés tárgyában. 7. A jövő közgyűlés helyének megjelölése. 8. Záró beszéd. Az estély műsora. 1. „Párisi ifjak“ Verditől. Énekli a zágoni tanítók dalköre. 2. Szaval Kusztos Gyula sepsi-szentgyürgyi ev. ref. lelkész ur. 3. Magyar ábránd. Hegedűn és zongorán előadják: Bodor Miklós óvóképezdei igazgató ur és Csinádi Lajosné polg. leányiskolai zongora-tan. úrasszony. 4. Ének-duett. Előadják Makkai Dániel és Szabó Antal kézdi-vásárhelyi tanító urak. 5. Felolvas Dobay János úr, Kézdi-Vásárhely város rendőrkapitánya s a „Székelyföld“ szerkesztője. 6. „Rákóczy fogsága Rodostón“, melodráma. Szavalja Udvarhelyi Mariska kisasszony, kiséri zongorán Török Aida tanítónő kisasszony, czimbalmon Raffay Irma kisasszony, csellón Sebők József ur. 7. Szegedü-kettős, játszanak Slajdó Ödön és Balázs Márton urak. 8. Táncz reggelig. Az estély 7 órakor kezdődik. Ez estély tiszta jövedelme a tanítótestület czéljaira fog fordittatni. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hírlapilag nyugtáztatnak. NAPI HÍREK. — Márton napja igazság szerint összeesnek a védasszonyok nyarával, mikor a hanyatló természet sárga, fakó képe napsugaras verőfény derűje alatt még megmosolyog s a letűnt virulás romjait még egyszer bearanyozza az utolsó fénysugár. De most nem így történik. Szent Márton, aki a népmythosz szerint fehér lovon ülve viszi ki a Nyárt az emberektől, ma fehér prémes bundában jelent meg s anticzipályán decemberi és mindenféle januáriusi állapotokat hóval borított tájak felett ünnepelteti a maga névnapját. A Szent Márton lúdja ennélfogva ma jelentős szerepre van hivatva. Köztudomású dolog ugyanis, hogy ha a megsütött lúd hátcsontja ezen a napon barnás szint mutat, akkor leszen még kilátás őszre, ellenben ha a csont fehéres színű, akkor nyakunkon van a tél egészen áprilisig. Tehát jó lesz megfigyelni azt a Márton-ludat s akinek módjában van enni a pecsenyéjéből, el ne mulaszsza a maga fontos észleleteit a meteorológusokkal közölni. Hátha azok a ludak engedélyeznének még néhány verőfényes napot a korán beköszöntött tél után ? — A mai estély, melyet a sepsiszentgyörgyi nőegylet választmánya megbizásából Tompa Miklósné és Bartha Józsefné háziasszonyok rendeznek, ismét egyike lesz a legjobb mulatságot ígérő estélyeknek. A buzgó háziasszonyok ügyesen összeállított műsorral lépnek a közönség elé, mely ezúttal szintén nagy számmal ígérkezik résztvenni a jó mulatságban. Minden ajánlásnál jobb ajánlólevél a kiadott meghívó, melyet közlünk az alábbiakban : A sepsiszentgyörgyi jótékony nőegylet választmányának megbízásából a szegények karácsonyfájára folyó évi november hó 11-én, a városház dísztermében fillérestélyt rendez, melyre a 1. közönséget meghívjuk. Tompa Miklósné, Bartha Józsefné háziaszszonyok. Műsor: 1. Nyitány a helybeli első zenekar által. 2. Ének Kotlumbán Sándorné úrasszony által. 3. „Valse de Juliette de Charles Gounod“. Zongorán előadja *#* nr. 4. „Fonó-estély“. Személyesítik : Bán Eiz, Bernáld Ilona, Barabás Mariska, Boér Irén, Császtka Neili, Derzsi Gizella, Hilléder-nővérek, János Mariska, Kupferstich Gizella Lehrer idején, Lengyel Kata, Mihály Klára, ütvesnővérek, Pál Róza, Salamon Vilma, Sükösd Vilma, Vitályos Vilma, Wertheim Teréz, Zajzon Anna kisasszonyok : Bartha Imre, Bálint Dénes, Bedő Sándor, Bikfalvi István, Bogdán István, Damokos Ödön, Farkas Imre, Györffy Károly, Istvánfi János, Könczei Benedek, Kelemen Árpád, Kozma Imre, Kusztos Gyula, Miske László, Mélik István, Mélik Gyula, Nagy István, Remenyik Kálmán, Salamon Adolf, Szász Béla, Takács Károly, ifj.Sigmond Károly, Zajzon Zoltán. 5. A 48as honvéd búcsuja. A képletben részt vesznek: Bartha Józsefné úrasszony, Bernárd Hana kisasszony, Miksik Ákos és Boér Ferencz urak. 6. Táncz. — A háromszéki néptanítók egyesülete f. hó 16 án és 17-én tartja közgyűlését Kézdi-Vásárhelyen. A napirend gazdag és tanulságosnak ígérkezik s közgyűlés tárgysorozatában nehány olyan pont is szerepel, a melyek érdekesség és aktualitás szempontjából egy szakgyűlés korlátolt határait átlépik, fölhíván maguk iránt a nagyobb közönség figyelmét is. A gyűlés első napján tánczvigalommal összekötött estély is lesz változatos műsorral, melyre a rendező központi választmány a meghívókat már szét is küldötte. Úgy a tanítótestület közgyűlésének napirendjét, mint az estély műsorát lapunk másik helyén veszik olvasóink. — József Ágost föherczeg esküvője. József Ágost föherczeg esküvője Auguszta bajor herczegnővel — mint már megírtuk — e hó 15-én megy végbe Münchenben. Az esküvésen a király is jelen lesz, aki már 13-ikán utazik el Münchenbe. Mialatt a király Münchenben lesz, szolgálattételre ki van rendelve : gróf Verri de la Rosia tábornok testőrkapitány, gróf Bothmer, a királyunk tulajdonát képező 13-ik gyalogezred ezredese, szolgálattevő kamarásnak báró Zoller kamarás és törvényszéki tanácsos. Az esküvőn a királyon kívül jelen lesz Stefánia özvegy trónörökösné, Károly Lajos, Lajos Viktor és József főherczegek, Klotilde, Mária Dorottya, Erzsébet és Klotilde főherczegnők, László és Ferencz Szalvátor főherczegek, Mária Valéria főherczegnő és Klementine szász-koburgi herczegnő. A 72-ik ezred tisztikarának egy tisztelgő küldöttsége szintén ott lesz az esküvőn. Ebben az ezredben szolgál ugyanis József Ágost főherczeg. E hó 13-án este Lipót bajor herczeg palotája előtt a bajor halárszövetség müncheni egyleteinek 800 tagja s a 2. gyalogezred zenekara teljes szerenádot tart. 14-én az udvari színházban díszelőadás lesz, mely alkalommal Weber ünnepi ouvertürje s Wagner „Mesterdalnok“-aiból az ünnepély jelenete fog színre kerülni. Egyidejűleg a Residenz-színházban az ifjúság számára ingyen előadást tartanak. — A gyergyósztmiklósi „szegény tanulókat segélyező rongyhasznosító-egyesület“ szokásos társas estélyeit f. hó 8-án kezdette meg. Az estély a Laurenczy-féle teremben tartatott meg igen nagyszámú közönség részvételével. Az estély rendezői Orel Máténé, Szász Etelka, Römer Ilka, Krizsa Konrád és Merza Vilmos sikeresen működtek s kedélyes estélyt rendeztek a közönségnek. Römer Ilka és Kránosz Annuska kisasszony kedves duett énekei a hallgatókat elragadták és zajos tapsokban részesültek. A mulatság éjjeli fél 1 óráig tartott. A négyeseket 40—44 pár tánczolta. Az estély daczára a csekély 20 kr belépti dijnak, 23 frt 50 krt jövedelmezett a szegény tanulók részére. — A székely-udvarhelyi róm. k. főgimnázium ifjúsága folyó hó 5-én tartotta meg igen sikerült Szt. Imre ünnepélyét a seminárium nagytermében. A közönség oly rendkívüli érdeklődést tanúsított, hogy az intézet folyosója is hallgatósággal volt tömve. A műsor szépen folyt le. Alkalmi beszédet tartott Balázs Mózes. Szavalt Péterfy István és Porst Kálmán. Elbeszélést olvasott fel Pál Ignácz. Közreműködött dicséretes buzgalommal az ifjú zene és énekkar. A vegyeskar egy régi Ambrus-féle éneket s Szt.Imre énekét adta elő szabatosan, a férfikar Kückertől a szabadságdalt s Dürnertől „Viharban“ ez. hatásos éneket adta elő sok tapsot nyerve. — Az ifjúsági zenekar is játszott két darabot, egy lengyelkét s dr. Vajda Emil zenetanárnak egyik csinos indulóját. A közönség soraiban a társintézetek számos tanárain kívül, ott voltak a többek között dr. Pongrácz Károly alezredes, Jung Cseke Lajos apát s többen az előkelőségek közül. Nagy számmal volt képviselve a díszes női közönség is, ki ezúttal is jelét adá annak, hogy a zene, ének és szavalati előadások iránt meg van a kellő lelkesedés és élénk érdeklődés s élvezettel hallgatja az ifjúság ily irányban való dicséretes s nemes törekvését. — Hun sírok Czikó község határában. Ez év nyarán,mint Somogyból írják, Czikó falu határában egy lovas és ló csontvázára akadtak. A lelet felől Wosinszky ismert régészünket értesítették, ő a további kutatásokat azonnal megkezdte, mert tudta, hogy itthon temetőnek kell lennie, amilyen sírmezője Závod és Varasd tolna megyei községekben is akadt. A 40—50 munkás segélyével eszközölt kutatás következtében eddig négyszázötven csontvázat talált, melyek mind napkelet felé fordulva feküsznek. A férfiak jobb kezükben fegyvereiket: hosszú kést, három élű hajító dárdát és baltát fognak, a balban pedig aczélt, tűzkövet és szétmált taplót, végre obulust. A pénzek a római császárság utolsó idejéből valók. Néhány férfi mellett lova csontváza is ott van. Egy ló gyönyörűen állt magasra emelt fővel, homlokán az ezüst szerszám zöld patinája. A ló mindig fölszerszámozva fekszik ; szájában különös alakú zablya, két oldalán vésett szarvasagancsokkal ; kantár, vascsat, kengyelvas. A szerszám nagyon szép bronzdíszítésekkel van ékesítve. A női csontvázakon ékszerek vannak. Az ékszerek függők, nyakékek, karpereczek és gyűrűk aranyból, ezüstből borostyánkőből, bronzból és üvegből valók ; a gyöngyökbe az üveg mozaikszerűen berakott munka. A balkézben tartott orsógomb is nagyon gyakori. Ráakadtak egy hun fejedelemnő sírjára is, ki írónő lehetett, mert jobb kezében gyönyörű motívumokkal díszített ezüst stílust találtak, melylyel viaszszal bevont fatáblákra véste költői gondolatait. A stílus ezüst, hosszú tű, egyik vége hegyes, másik kanál alakúlag lapos. Egy másik csontvázon szintén találtak ilyen stílust, de ennek a nyakán lógott. Egy hun vezér sírjában kopját is találtak ; ez majdnem egy méter hosszú vaslándzsa, melynek köpüjébe abban a korban hosszú rudat illesztettek s a köpü végéről zászló lengett A legtöbb csontváznál a halott mellé adott ételeket edényekbe rejtették ; leginkább tojáshéjat találtak, szárnyas vagy más állati csontot nem. Sok sírban a férfit nejével együtt találták eltemetve. Uj. Háy Ede lelkész, ki Wosinszkynek az ásatásokban segítő társa volt, azt állítja, hogy lehet ott körülbelül ezer sír. A vidékiek szorgalommal gyűjtik a hun fogakat s a legmagasabb arisztokratáktól, például gróf Apponyi Sándornétól, Eszterházy grófnétól, Borghese herczegnőtől lefelé nagyon sokan hun fogakat hordanak melltükben és jun-joukban. Wosinszky a leleteket a Nemzi Múzeumban helyezi el, az utóbb talált csontvázakat pedig földestől együtt fogja az ezredéves kiállításra fölküldeni. — Első Napóleon az orosz hadseregben. Az a nagy szimpátia, amelyet a francziák és oroszok a közelmúltban egymás iránt mutattak, sok meglepő felfedezéseket is eredményezett. Nagy Napóleonnak legaprólékosabb dolgai is a történelembe kerültek, még sincs megemlítve sehol, hogy Napóleon orosz ka- — nov. 11. 168. szám.