Székely Nemzet, 1893 (11. évfolyam, 1-193. szám)

1893-11-11 / 168. szám

November 11. alakulásától 1780-ig.“ Terjedelme, okmány­tárral együtt, 5 nyomtatott ívnyi lenne. Minthogy a nyomdai költségek biztosítása nélkül nem lehet a kiadást megindítani, e végből legalább is 100 elő­szet­őre volna szükség, ennek dijjában gondolni sem lehet a kiadásra. Fölkérem tehát a t. lelkipásztorokat, tanárokat, tanítókat, s általában e lap igen tisztelt olvasóit, hogy szíves támogatásukkal jöjjenek segítségül jóakaratu­k ko­­rántsem anyagi haszonra, hanem egyházi életünk közjavára irányuló törekvésemben. Vigyük elébb a kevéssel is egyháztörténelmi irodalmunk ügyét. Előfizetési dij 1­ért (2 kor.) A kik ezen össze­get f. évi d­e­c­z. 10-ig czimemre beküldik, azok­nak — kellő számú jelentkező esetén — újév nap­jáig a nyomdailag csinosan kiállítandó füzetet bér­mentve fogom megküldeni. Székely-Udvarhelytt, 1893. nov. 4. Zayzon János, ref. koll. vallástanár. KÜLFÖLD.­ ­ nov. 11. Szerb rendjel­eső. B­e­l­g­r­á­d, nov. 9. A király az Ausztria-Magyarország és Szerbia közti kereskedelmi szerződés megkötése alkalmá­ból, a tárgyalásokban résztvett osztrák és ma­gyar hivatalnokokat rendjelekkel tüntette ki. A kitüntettek között vannak Bacquebem és Lukács Béla kereskedelmi miniszterek, Bethlen gróf föld­­m­ivelési miniszter, Glanz báró osztályfőnök és Erb báró, kik a Takova-rend nagykeresztjét kap­ták. Mih­alovics, Liptai, Andreánszky báró, Kilé­­nyi, Herz és Jorkesch-Koch báró miniszteri ta­nácsosok, kik a Takova-rend nagy tiszti kereszt­jét nyerték. Riegeleben báró és dr. Stibral osz­tály tanác­s­ok­ és Kuczynski főkonzul a Takova­­rend középkeresztjét kapták. Az osztrák válság, Bécs, november 9. W­indisch grätz herczeg még mindig nem tudta a muiniszter-lisztát összeállítani. Parlamenti körökben nem is hiszik, hogy a mai nap folya­mán ez sikerülni fog neki. A koalíczió hívei kon­­sternálva vannak, hogy a válság sehogy sem tud közeledni megoldása felé. Azt látják, hogy Win­­dischgrätz herczegnek nincs meg az az energiája, amely a bonyodalomból való kiszaba­duláshoz szükséges. Roszszalják különösen azt, hogy mindeddig nem tudta a koaláit pártok fő­embereit közös konferenczia tartására bírni. Ma délelőtt meglátogatta P­­­en­er­t, akinél C­h­lu­me­t­z­k­y is látogatóban volt. Plener előzőleg W­i­d­m­a­n­n bárót fogadta. EGYHÁZI ÉLET. A róm. kath. státusgyülés f. hó 8-án este­­­, 7 órakor véget ért. A tizenötös bizottság elő­terjesztéseit a közgyűlés egytől-egyig elfogadta és kevés pontnál támadt vitatkozás. A közgyűlés hozzájárult továbbá dr. Groisz Gusztáv fontos indítványához, mely szerint a most egy kézben levő előadói tiszt, jövőre két szakra osztatik és lesz külön tanügyi és külön gazdasági előadó. Az erre vonatkozó szabályzat elkészítése az igazgató­tanácsra bízatott. A dél­utáni ülés előtt megtörtént a szavazás az igaz­gatótanácsba választandó új tagokra. A kilépett tagok újból megválasztottak, még pedig: egyházi részről Biró Béla, Fábián Sándor és Veszély Károly ; világi részről Dorgó Albert Esterházy János gróf, Pótsa József, Cseh Lajos és Török Albert. Ugyancsak a délutáni ülésen szóba került azon leánynövendékek nevelése, kik a status ja­vadalmazása mellett a Szt.-Ferenczrendiek nagy­szebeni apácza-klastrorjában nyerik az oktatást. Azon kifejezett aggodalommal szemben, hogy vájjon e növendékek elég nemzeties nevelésben részesülnek-e, több felszólaló meggyőző adatok­kal kimutatta, hogy az ottani oktatást e tekin­tetben sem érheti kifogás sőt meleg elismerés il­leti az apáczákat a­ kitűnő eredményért, melyet épen a nemzetes irányú nevelésben felmutatnak. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a felvilá­gosításokat. A közgyűlés, melyet Jósika Sámuel dr. mindvégig nagy gonddal, bölcs tapintattal veze­tett, az elnök zajos életése közben ért véget.­ ­---------------------------------------------­ TANÜGY. Kath. tanárok nyugdija. A tervezett orszá­gos tanári nyugdíjintézet és az erdélyi róm. kath. tanárok nyugdíjalapja tárgyában a most meg­tartott status gyűlésre pótjelentést adott ki az érd. róm. kath. status igazgató tanácsa 1893. évi jelentéséhez. E jelentést tárgyalta a folyta­tólagosan tartott közgyűlés. A jelentés ismerteti a tervezett országos tanári nyugdíjintézet és az erdélyi róm. kath. gymnáziumi és tanítóképezdei tanárok nyugdíjalapját, s az országos nyugdíjin­tézetének tervvázlatát. Azután véleményes jelen­tést ad az igazgatótanács megbizottaitól a vallás- és közoktatási m. kir. minisztérium általt kezelt országos nyugdíjintézetbe való belépés felől. Az igazgatótanács megbízottainak ezen véleményét f. évi október hó 31-én tartott ötödik rendkívüli ülésében tüzetesen tárgyalták, s ezen véleményt általában magáévá tette az egyháztanács és az országos tanári nyugdíjintézetbe való belépést elv­ben kimondotta azon határozott kijelentéssel, hogy a tanároknak a jelenlegi nyugdíjszabályaik értel­mében biztosított és már megszerzett jogaik teljes mértékben és épségben elismertessenek és 1 SZÉKELY NEMZET­ fentartassanak. A közgyűlés az igazgatótanácsot felhatalmazta, hogy azon feltétel mellett, hogy a tanárok jogai kellőleg biztosíttatnak és a hiva­talos számításnál erejüket túlhaladó fizetések rájuk nem rovatnak , a tanáraiknak a tervezett országos nyugdíjintézetbe való belépését beje­lenthesse. A tervvázlat szerint a fizetséget 6 százalékos kamatjával a múltra nézve fizetné az érd. róm. kath. gymnáziumi és tanítóképezdei tanárok nyugdíjalapja azon tanárok után, a­kik ezen alapnak jelenleg tagjai ; a b) pont alatti törzsfizetés 5 százalékból 3 százalékot fizetne a jelenlegi nyugdíjalap, 2 százalékot pedig ál­landóan az illető tanár ; 3 írt minden egyes tanulótól évenkint beszedendő, a­melylyel a mos­tani­t igazán csekély tandíj emelte­tnék, de úgy, hogy ezen 3 írtnak fizetése alól felmentés sen­kinek sem adatnék. Ezen tandíjfelemelés azon­ban csak azon esetben lépnek életbe, ha taná­raiknak a tervezett országos nyugdíjintézetbe való belépése a fentebbiek szerint valósult. — A gyűlés az igazgatótanácsot ezen utóbbiak sze­rinti eljárásra is felhatalmazta. ________­_____________________ . — A háromszék vármegyei tanítók közgyűlése. — Meghívó. — — nov. 11. A „nemzet napszámosai“ gyűlnek össze f. hó 16-án Kézdi-Vásárhelyre, hogy találkozót adjanak — egy esztendőben egyszer — egymásnak közös munkájuk és szép elhivattatásuk nehéz pályáján. Sok a tenni való és még több az akadály, a melyekkel a népoktatásügy derék harczosainak meg kell küzdeniük , de azok, a­kikre a nemzetnevelés nagy feladata várakozik, lankadatlan erélylyel és ki nem fáradó buzgósággal igyekeznek azt a messzeható nagy munkát állam és társadalom nagy érdekeinek megfelelő sikerrel végezni. Ezek a nemzetnevelő apostolok fognak tanács­kozni Kézdi-Vásárhelyen f. hó 16-án és 17-én. A közgyűlés meghívóját érdeklődő olvasóinknak közöl­jük a következőkben : A „Háromszékmegyei Tanítótestület“ 1893. évi r­e­n­d­e­s közgyűlését folyó év és hó 16. és 17. napjain Kézdi-Vásárhelyen, a polgári fiúiskola nagytermében fogja megtartani. A gyülésezés mind­két napon fél tíz órától kezdve fog megtartatni. Az ebéd d. u. 1 órakor lesz. A nap többi ré­szét a szakelőadások, a kiküldött bizottságok műkö­dései és az estély fogja betölteni. Az elszállásolás és közös ebédről gondoskodik a kézdi­vásárhelyi kartársakból alakult bizottság, de kérjük mindazon 1. kartársakat, kik a közös ebéden részt akarnak venni és a­kiknek szállásra szükségük lesz, hogy ebbeli szándékukat Kiss Károly kartárs úrnak e hó 12-ig jelentsék be. A közös ebéden egy teríték” ára 1 frt 50 kr lesz ; ezen összegbe a zenedij is bele van számítva. Az estély november 16-án esti 7 órán kezdve a kézdi­vásárhelyi tanácsház dísztermében tartatik meg és táncmozigalommal lesz összekötve. Belépti dij 80 kr, családjegy 2 frt 50 kr. Úgy a tanítótestület közgyűlésére, mint az es­télyre szívesen meghívjuk a tanítótestület t. tagjait és az érdeklődő nagyon tisztelt közönséget. A k. választmány megbízásából : Sepsi-Szentgyörgyön, 1893. november havában. László Lukács, Csinádi Lajos, t. test. alelnök, t. test. titkár. Tárgysorozat. — Első nap. — a) Közgyűlés. 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. A központi választmány megállapította tárgy­­sorozatnak helybenhagyása. 3. Az elnök lemondásának felolvasása és intéz­kedés aj elnökválasztásról. 4. Bizottságok küldetnek ki: a) tan- és hu­­mán-intézetek megvizsgálására; b) a szakelőadások meghallgatására; c) az estély­rendezésben való se­­gédkezésre; d) az elnökválasztás keresztülvitelére. 5. Titkári jelentés a tanítótestület évi műkö­déséről. 6. „A nőnevelés helyes irányítására mikép mű­ködhetik a tanító ?“ czímű kérdést kidolgozta min­­denik járáskör. Ezen dolgozatok közül a bizottság legjobbnak ítélte a kézdi­ járáskör dolgozatát. A dol­gozatot írta és felolvassa Bató János kortárs. 7. A tanítói segély­ egylet évi jelentése. 8. A tanszermúzeum kezelő­bizottságának évi jelentése. B) Szakelőadások. 1. Délután 3 órakor a polg. isk. egyik tanter­mében „Egy tagosított birtok váltórendszer szerinti kezelése“ ről szakelőadást tart Erdélyi Károly polg. isk. igazgató. 2. Ugyan d. u. 3 órakor a polg. isk. kertjében lévő méhesben a méhészet köréből szakelőadást tart Kiss Jenő kortárs. — Második nap. — Közgyűlés. 1. Bizottságok jelentései: a) a tan és humán­­intézetek megtekintéséről; b) a szakelőadásokról; c) az estély sikeréről. 2. Jelentés a tanítótestület központi pénztára és a járáskörök pénztárairól a kiküldött vizsgáló­bizott­ság által.­­ 3. Tárgyaltatnak a tanítótestület kebelében ala­kítandó óvó-szakosztály alapszabályai. 4. Jelentés a megyei árvaház-alap gyűjtő bi­zottsága által. 5. Jelentés az elnökválasztásról. 6. Indítványok : a) a központi választmány in­dítványa az 1896-iki millenniumi kiállításon való rész­vétel tárgyában; b) ezen indítvány alapján pályatétel­­kitűzés; c) a központi választmány indítványa az egy napig tartandó közgyűlés tárgyában. 7. A jövő közgyűlés helyének megjelölése. 8. Záró beszéd. Az estély műsora. 1. „Párisi ifjak“ Verditől. Énekli a zágoni tanítók dalköre. 2. Szaval Kusztos Gyula sepsi-szentgyürgyi ev. ref. lelkész ur. 3. Magyar ábránd. Hegedűn és zongorán előadják: Bodor Miklós óvóképezdei igazgató ur és Csinádi Lajosné polg. leányiskolai zongora-tan. úrasszony. 4. Ének-duett. Előadják Makkai Dániel és Szabó Antal kézdi-vásárhelyi tanító urak. 5. Felolvas Dobay János úr, Kézdi-Vásárhely város rendőrkapitánya s a „Székelyföld“ szerkesztője. 6. „Rákóczy fogsága Rodostón“, melodráma. Szavalja Udvarhelyi Mariska kisasszony, kiséri zon­gorán Török Aida tanítónő kisasszony, czimbalmon Raffay Irma kisasszony, csellón Sebők József ur. 7. Szegedü-kettős, játszanak Slajdó Ödön és Ba­lázs Márton urak. 8. Táncz reggelig. Az estély 7 órakor kezdődik. Ez estély tiszta jövedelme a tanítótestület czél­­jaira fog fordittatni. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hírlap­i­­lag nyugtáztatnak. NAPI HÍREK. — Márton napja igazság szerint összeesnek a védasszonyok nyarával, mikor a hanyatló ter­mészet sárga, fakó képe napsugaras verőfény derűje alatt még megmosolyog s a letűnt viru­­lás romjait még egyszer bearanyozza az utolsó fénysugár. De most nem így történik. Szent Márton, a­ki a népmythosz szerint fehér lovon ülve viszi ki a Nyárt az emberektől, ma fehér prémes bundában jelent meg s anticzipályán de­­c­emberi és mindenféle januáriusi állapotokat hóval borított tájak felett ünnepelteti a maga névnapját. A Szent Márton lúdja en­nélfogva ma jelentős szerepre van hivatva. Köz­tudomású dolog ugyanis, hogy ha a megsütött lúd hátcsontja ezen a napon barnás szint mutat, akkor leszen még kilátás őszre, ellenben ha a csont fehéres színű, akkor nyakunkon van a tél egészen áprilisig. Tehát jó lesz megfigyelni azt a Márton-ludat s a­kinek módjában van enni a pecsenyéjéből, el ne mulaszsza a maga fontos észleleteit a meteorológusokkal közölni. Hátha azok a ludak engedélyeznének még néhány verő­­fényes napot a korán beköszöntött t­é­l után ? — A mai estély, melyet a sepsi­szentgyör­­gyi nőegylet választmánya megbizásából T­ompa Miklósné és B­a­r­t­h­a Józsefné háziasszonyok rendeznek, ismét egyike lesz a legjobb mulat­ságot ígérő estélyeknek. A buzgó háziasszonyok ügyesen összeállított műsorral lépnek a közönség elé, mely ezúttal szintén nagy számmal ígérke­zik résztvenni a jó mulatságban. Minden aján­lásnál jobb ajánlólevél a kiadott meghívó, melyet közlünk az alábbiakban : A sepsi­szentgyörgyi jótékony nőegylet választmányának megbízásából a szegények karácsonyfájára folyó évi november hó 11-én, a városház dísztermében fillérestélyt rendez, melyre a 1. közönséget meghívjuk. Tompa Miklósné, B­a­r­t­h­a Józsefné háziasz­­szonyok. Műsor: 1. Nyitány a hely­beli első zenekar által. 2. Ének K­otl­u­m­b­á­n Sándorné úrasszony által. 3. „Valse de Ju­liette de Charles Gounod“. Zongorán előadja *#* nr. 4. „Fonó-estély“. Személye­sítik : Bán E­iz, Bernáld Ilona, Barabás Mariska, Boér Irén, Császtka Neili, Derzsi Gizella, Hillé­­der-nővérek, János Mariska, Kupferstich Gizella Lehrer idején, Lengyel Kata, Mihály Klára, ütves­­nővérek, Pál Róza, Salamon Vilma, Sükösd Vilma, Vitályos Vilma, Wertheim Teréz, Zajzon Anna kisasszonyok : Bartha Imre, Bálint Dénes, Bedő Sándor, Bikfalvi István, Bogdán István, Damokos Ödön, Farkas Imre, Györffy Károly, Istvánfi János, Könczei Benedek, Kelemen Ár­pád, Kozma Imre, Kusztos Gyula, Miske László, Mélik István, Mélik Gyula, Nagy István, Reme­­nyik Kálmán, Salamon Adolf, Szász Béla, Ta­kács Károly, ifj.­­Sigmond Károly, Zajzon Zol­tán. 5. A 48as honvéd búcsuj­a. A kép­letben részt vesznek: Bartha Józsefné úrasszony, Bernárd Hana kisasszony, Miksik Ákos és Boér Ferencz urak. 6. Táncz. — A háromszéki néptanítók egyesülete f. hó 16 án és 17-én tartja közgyűlését Kézdi-Vá­sárhelyen. A napirend gazdag és tanulságosnak ígérkezik s közgyűlés tárgysorozatában nehány olyan pont is szerepel, a melyek érdekesség és aktualitás szempontjából egy szakgyűlés korlátolt határait át­lépik, fölhíván maguk iránt a nagyobb közönség figyelmét is. A gyűlés első napján tánczvigalommal összekötött estély is lesz változatos műsorral, melyre a rendező központi választmány a meghívókat már szét is küldötte. Úgy a tanítótestület közgyűlé­sének napirendjét, mint az estély műsorát lapunk másik helyén veszik olvasóink. — József Ágost föherczeg esküvője. József Ágost föherczeg esküvője Auguszta bajor herczeg­­nővel — mint már megírtuk — e hó 15-én megy végbe Münchenben. Az esküvésen a király is je­len lesz, a­ki már 13-ikán utazik el Münchenbe. Mialatt a király Münchenben lesz, szolgálattételre ki van rendelve : gróf Verri de la Rosia tábor­nok testőrkapitány, gróf Bothmer, a királyunk tulajdonát képező 13-ik gyalogezred ezredese, szolgálattevő kamarásnak báró Zoller kamarás és törvényszéki tanácsos. Az esküvőn a királyon kí­vül jelen lesz Stefánia özvegy trónörökösné, Ká­roly Lajos, Lajos Viktor és József főherczegek, Klotilde, Mária Dorottya, Erzsébet és Klotilde főherczegnők, László és Ferencz Szalvátor főher­czegek, Mária Valéria főherczegnő és Klementine szász-koburgi herczegnő. A 72-ik ezred tisztika­rának egy tisztelgő küldöttsége szintén ott lesz az esküvőn. Ebben az ezredben szolgál ugyanis József Ágost főherczeg. E hó 13-án este Lipót bajor herczeg palotája előtt a bajor halárszö­­vetség müncheni egyleteinek 800 tagja s a 2. gyalogezred zenekara teljes szerenádot tart. 14-én az udvari színházban díszelőadás lesz, mely alkalom­mal Weber ünnepi ouvertürje s Wagner „Mes­­terdalnok“-aiból az ünnepély jelenete fog színre kerülni. Egyidejűleg a Residenz-színházban az ifjúság számára ingyen előadást tartanak. — A gyergyó­szt­miklósi „szegény tanulókat segélyező rongyhasznosító-egyesület“ szokásos tár­sas estélyeit f. hó 8-án kezdette meg. Az estély a Laurenczy-féle teremben tartatott meg igen nagyszámú közönség részvételével. Az estély ren­dezői Orel Máténé, Szász Etelka, Römer Ilka, Krizsa Konrád és Merza Vilmos sikeresen mű­ködtek s kedélyes estélyt rendeztek a közönség­nek. Römer Ilka és Kránosz Annuska kisasszony kedves duett énekei a hallgatókat elragadták és zajos tapsokban részesültek. A mulatság éjjeli fél 1 óráig tartott. A négyeseket 40—44 pár tánczolta. Az estély daczára a csekély 20 kr belépti dijnak, 23 frt 50 krt jövedelmezett a szegény tanulók részére. — A székely-udvarhelyi róm. k. főgimná­zium ifjúsága folyó hó 5-én tartotta meg igen sikerült Szt. Imre ünnepélyét a seminárium nagy­termében. A közönség oly rendkívüli érdeklődést tanúsított, hogy az intézet folyosója is hallgatóság­gal volt tömve. A műsor szépen folyt le. Alkalmi beszédet tartott Balázs Mózes. Szavalt Péterfy István és­ Porst Kálmán. Elbeszélést olvasott fel Pál Ignácz. Közreműködött dicséretes buzgalom­mal az ifjú zene és énekkar. A vegyeskar egy régi Ambrus-féle éneket s Szt.­Imre énekét adta elő szabatosan, a férfikar Kückertől a szabad­ságdalt s Dürnertől „Viharban“ ez. hatásos éne­ket adta elő sok tapsot nyerve. — Az ifjúsági zenekar is játszott két darabot, egy lengyelkét s dr. Vajda Emil zenetanárnak egyik csinos in­dulóját. A közönség soraiban a társintézetek számos tanárain kívül, ott voltak a többek kö­zött dr. Pongrácz Károly alezredes, Jung Cseke Lajos apát s többen az előkelőségek közül. Nagy számmal volt képviselve a díszes női közönség is, ki ezúttal is jelét adá annak, hogy a zene, ének és szavalati előadások iránt meg van a kellő lelkesedés és élénk érdeklődés s élvezettel hallgatja az ifjúság ily irányban való dicséretes s nemes törekvését. — Hun sírok Czikó község határában. Ez év nyarán,­mint Somogyból írják, Czikó falu hatá­rában egy lovas és ló csontvázára akadtak. A lelet felől W­osinszky ismert régészünket ér­tesítették, ő a további kutatásokat azonnal meg­kezdte, mert tudta, hogy itt­hon temetőnek kell lennie, a­milyen sírmezője Závod és Varasd tolna megyei községekben is akadt. A 40—50 munkás segélyével eszközölt kutatás következté­ben eddig négyszázötven csontvázat talált, me­lyek mind napkelet felé fordulva feküsznek. A férfiak jobb kezükben fegyvereiket: hosszú kést, három élű hajító dárdát és baltát fognak, a balban pedig aczélt, tűzkövet és szétmált tap­lót, végre obulust. A pénzek a római császárság utolsó idejéből valók. Néhány férfi mellett lova csontváza is ott van. Egy ló gyönyörűen állt ma­gasra emelt fővel, homlokán az ezüst szerszám zöld patinája. A ló mindig fölszerszámozva fek­szik ; szájában különös alakú zablya, két oldalán vésett szarvasagancsokkal ; kantár, vascsat, ken­gyelvas. A szerszám nagyon szép bronzdíszítések­­kel van ékesítve. A n­ő­i csontvázakon ékszerek vannak. Az ékszerek függők, nyakékek, karpere­­czek és gyűrűk aranyból, ezüstből borostyánkőből, bronzból és üvegből valók ; a gyöngyökbe az üveg mozaikszerűen berakott munka. A balkézben tartott orsógomb is nagyon gyakori. Ráakadtak egy hun fejedelemnő sírjára is, ki írónő lehetett, mert jobb kezében gyönyörű motívumokkal dí­szített ezüst stílust találtak, melylyel viaszszal bevont fatáblákra véste költői gondolatait. A stílus ezüst, hosszú tű, egyik vége hegyes, másik kanál alakúlag lapos. Egy másik csontvázon szin­tén találtak ilyen stílust, de ennek a nyakán lógott. Egy hun vezér sírjában kopját is talál­tak ; ez majdnem egy méter hosszú vaslándzsa, melynek köpüjébe abban a korban hosszú rudat illesztettek s a köpü végéről zászló lengett A legtöbb csontváznál a halott mellé adott étele­ket edényekbe rejtették ; leginkább tojáshéjat találtak, szárnyas vagy más állati csontot nem. Sok sírban a férfit nejével együtt találták elte­metve. Uj. Háy Ede lelkész, ki Wosinszkynek az ásatásokban segítő társa volt, azt állítja, hogy lehet ott körülbelül ezer sír. A vidékiek szorgalommal gyűjtik a hun fogakat s a legmaga­sabb arisztokratáktól, például gróf Apponyi Sán­­dornétól, Eszte­rházy grófnétól, Borghese herczegnőtől lefelé nagyon sokan hun fogakat hordanak melltükben és jun-joukban. Wosinszky a leleteket a Nemzi Múzeumban helyezi el, az utóbb talált csontvázakat pedig földestől együtt fogja az ezredéves kiállításra fölküldeni. — Első Napóleon az orosz hadseregben. Az a nagy szimpátia, amelyet a francziák és oroszok a közel­múltban egymás iránt mutattak, sok meglepő felfedezéseket is eredményezett. Nagy Napóleonnak legaprólékosabb dolgai is a történelembe kerültek, még sincs megemlítve sehol, hogy Napóleon orosz ka- — nov. 11. 168. szám.

Next