Székely Nemzet, 1894 (12. évfolyam, 1-195. szám)
1894-10-10 / 151. szám
151. szám. XII. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, szerda, 1894. október 10. ft® Szerkesztőségi iroda:Sepsi-Szentevöröyön * Vinósi'“liktiT :')Stn. szám, nova a lap szolleiai részét illői/* közlemények küldoml/ík. lvindóli víltin : Jókai-nyninda-részvény-társuliii, hová « dé.'.zetesi pénztkét hirdtítstk bémentesen küldendők. rti* : helyben házhoz hordva vagy vid ikr.ro postán küldve: Egész évre . 10 frt — kr. félévre . 6 frt — ftr Negyedévre . 2 frt 50 kr. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként, négyszer : hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton. Isírdetmények ,l mn. : 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 80 kr. Csikmegye részére: szerkesztőségi kiadóhivatal Csik-Szered il van illelme táraszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház hováCsikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek s hirdetések bérmentesen küldendők. I téve iSztrr Nyilttér sora 16 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. -aJIS T'----------------------” ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET“ czíműl politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenkint négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel álíjfizetési éra : egész évre . 10 frt félévre ... 5 frt negyedévre . . 2 frt 50 kr. Az előfizetéseket logezésszerint postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 6 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni mivel fölösleges példányokat nem nyomaltathatunk A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁUSULAT, mint a „Székely Nemzet."* kiadótulajdonosa. Szabadakarat. — okt. 10. Engedje meg t. szerkesztő úr, hogy ezt a szőnyegen forgó felekezetiséget én is megbeszélhessem, mert ez a téma, amennyire szokatlan, már mint nálunk, annyira érdekes is. Ott ugyan, ahol vallásszabadság van, már nagyon egyszerű, természetes és megszokott valami, amennyiben újságingerét elvesztette, pedig valamely tárgy mindig csak addig érdekes, mint például a felekezet nélküliség most nálunk. Horrendum dictu ! Hát még ilyesmi is létezhet a világon ? A magyarországi papság persze, hogy föl van háborodva. Míg eddig csak hírét hallotta, mint katona a kávénak, hallgatag figyelt és elgondolta magában : Istennek hála ! Mi még nem vagyunk oly felvilágosodottak. Messzire van még tőlünk az a felekezetnélküliség, addig álldogálhatunk nyugodtan. S íme, egy szép reggel arra ébrednek, hogy a felekezetnélküliség réme itt van ! Talán csak nem. Vájjon jól látunk-e ? És csakugyan ! Itt van liz az, teljes pereputtyostól, mindenestől ! Az a vasút! Az a vasút ! Távirda, telefon ! Hát ha még a repülőgépet is föltalálják ! . . . Szóval, nagy a rémület Izraelben! Mindjárt nyáj nélkül marad most a pásztor! Mindjárt nem lesz szüksége az emberiségnek papra s ha a hívek elszélednek, miből él akkor a pap holtig. És összesúgnak, öszszedugnak, összefognak. Főrendiházban jó Szász Károly Zichy Nándorral szavaz. Katholikus, református, luteránus, óhitű görög és nazarénus, mint vízözönkor tigris, oroszlán, őz és nyúl egy darabka szárazra kapaszkodva a közös rémületben békésen megfértek egymás mellett, most ezek a jó pap urak is összeölelkeznek, összebruderkeznek, máglya és harmincz éves háború feledve, sőt ha szerit tehetnék ők akarnák azt most előidézni az áradatával mindent elbontással fenyegető szabadelvűség ellen. Most tanulják meg a szentekben nem hivő pap urak is, hogy olyan szent, akinek maga felé hajlik a keze mégis van, de elég. Kár pedig ez a nagy rémület — semmiért! A képzelt mumus ködfátyolkép és nem egyéb. Csak messziről ijeszt, de közelről oszló lég és semmi egyéb. Az amerikai papok szeme előtt már régen feloszlott. Templom és imádság, pap és felekezet, a szabad Amerikában éppen úgy meg van, mint nálunk, pedig nem kényszeríti azon embereket senki és semmi. A szabad akarat bibliai hagyatéka, a világ teremtésének és minden vallási tannak ez az Isten szájából jövő szent dogmája, a templomokat, papokat, vallásokat, felekezeteket ez tartja fenn , kényszer nélkül. Én Uram ! Én Istenem ! Hiszen az embernek a szabadakaratot te adtad ! A társadalmi rend fentartásának az emberiség közös beleegyezésével hozott szabályain és törvényein kívül a szabadakarat szentségének megsértése minden más korlátozás! A papoknak, Isten szolgáinak lenne tulajdonképpen legnagyobb erkölcsi kötelességük, hogy az Isten akaratából folyó emberi szabadakaratot minden túlkapástól megőrizzék. És furcsa, de mióta történelmet ismerünk, mindig és mindenütt azt látjuk, hogy a papi elem az, (tisztelet a kivételeknek) mely a vallást nem az emberi szabadakarat őréül, hanem annak békája gyanánt kontemplálja. És mert az emberiség ezen békék közt ösztönileg feszélyezve érzi magát, keletkeznek újabb és újabb szekták, melyek lelki szabadságukat saját igényeik intencziói szerint igyekeznek fölhasználni. A pap, ha élni akar, ebben teljesen igaza van, de ha az ember, kit a társadalom anyagi rendje annyi számtalan korláttal szabályoz, hogy hol az egyikbe, hol a másikba ütődik bele, legalább lelkileg szintén szabad akar lenni, hát az embernek is igaza van. Ámde a papnak csak addig van igaza, amíg élni akar, de ha megélhetésének lehetőségét abban találja, hogy az ember ezen lelkiszabadságának útját állja, akkor már nincs igaza. Az olyan vallás, mely az én meggyőződésemmel nem kvadrál és még is rám erőszakoltatik, kényszer zubbonya az én lelkemnek s a ki ezt a kényszerzubbonyt reám erőlteti, Isten azon törvénye ellen vét, mely az embernek a szabadákaratát dogmailag biztosítja. Avagy a vallás dogmáinak csak azon részei kötelezők, melyek a papi érdekeket támogatják, de amint oly emberi érdekről van szó, a mely emberi érdek a papi érdekkel ellentétbe jő, mellőzendő, ha dogma is, pláne bűnné lehet deklarálni ? Íme, ez oka az újabb és újabb szekták keletkezésének. A legtöbb ember a papi erőszakoskodásért és nem magáért a vallásért hagyja el a vallást, melynek keretében saját szabad meggyőződésével is megférne, ha nem háborgatnák, de mikor a pap a híveket a vallás minuéziáinak oktrojálásával üldözi, az illető, kinek más véleménye lehet, megbokrosodik és menekül. Nem a vallástalanok alapítják a külön szektákat, hanem a vallásosok, de a kiket papjuk — pedig azt minden eszesebb pap megtehetné — kielégíteni nem képes , mert egy pap sem akarja elhinni s egy pap sem akarja magát ama isteni törvényeknek alávetni hogy : a világ halad! Ugyan ezt a haladást akarnák most meggátolni azzal, hogy a vallásszabadságot és felekezetnélküliséget érvényre jutni nem engedik, indokolván ellentállásukat azzal , hogy élni akarnak! Éljenek ! Teljes szívünkből óhajtva kiáltjuk ezt ! Éljenek , de ne az emberi szabad akarat, az emberi lelki szabadság rovására. Ne akarják magukat ráerőszakolni arra, akinek nem kellenek s ne akarják a lélek mennyei üdvösségét, a földi rabszolgaaz utóbbi napokban annyira fokozódott, hogy a szellemi működésnek ideges bénulását vonja maga után. Szent-Pétervár, okt. 8. Valamennyi ortodox templomban imákat mondanak a czár életéért. A hadügyminiszter rendeletet bocsátott ki, hogy az összes helyőrségi templomokban a czár erejének megtartásáért imákat mondjanak. A czár állapota mindinkább aggasztóbb lesz, úgy látszik, műtétet fognak rajta végrehajtani. Az udvarhoz közel álló méltóságok és notabilitások tegnap sürgősen Livádiába utaztak. A czárevics még a czárnak korfui utazása előtt fog régenssé kineveztetni. ság árán megvásárolni. (—o—) A czár betegsége. Krakkó, okt. 8. a lengyel újságok táviratai szerint a czár állapota folyton aggasztó, sőt az a hír is hallatszik, hogy a katasztrófa kikerülhetetlen. Ami a czárevics szerelmi viszonyát illeti, az a ballettánczosnő, akiről azt állítják, hogy a czárevics kedvese, már elhagyta Szent-Pétervárt Bécs, okt. 8. Diplomatakörökben azt tartják, hogy a czár mostani állapotát nem annyira krónikus bajai okozzák, mint inkább nagy idegessége, amely A föld ellenségei. — Aranka. Apion. — — okt. 10. Sajátságos működése a természetnek az, hogy áldásaival a csapást is osztogatja. A mezőgazdaság s különösen vidékünk fontos gazdasági terményea lóherénél látjuk ezt teljes nagyságában beigazolva. Az okszerű gazdaság keretét teljesen kikiegészítő lóhere ez évben két oldalról támadtatott meg, azaz helyesebben a gazdaság fontos terménye kétféle csapás által lett megtámadva úgy annyira, hogy már-már kétségessé kezd válni előnynyel való termesztése. Az aranka, mint élősdi növény, gyors elterjedése által nagy károkat tett, melyet nyomon követett az apion hatalmas pusztítása. Egyik is elég volna csapásnak, de a kettő, már sok arra, hogy a gazdák sikerrel küzdhessenek ellene s csak vállvetett és jól megfontolt s erélylyel végrehajtott munka vezethet sikerhez e két ellenséggel szemben s bizonyára a mezőgazdák érdekében áll küzdeni velők csak azért is, mivel igen fontos termény nemcsak gazdaságilag, hanem jól fizetett magja által is. Munkaköröm s viszonyaim módot nyújtottak arra nézve, hogy figyelemmel kisérhettem mind az aranka, mind az apion terjedése mozzanatait s kísérletek által bizonyos eredményhez is jutottam mind a kettő mérséklésével szemben. Bár nem csalhatatlan az eredmény, mégis látszólag figyelemre méltó és kísérlettétel végett ajánlom gazdatársaim figyelmébe. Az aranka sokkal ismeretesebb már, hogy sem bővebb leírásába bocsátkoznám s csakis azokat a módokat említem meg, melyek által terjedni szokott. Ha a vetőmaggal nem kerül a talajba, akkor vagy a trágyával, vagy pedig a legelő barmok ürülékeivel jut oda, természetesen úgy, ha az állatok arankával fertőzött herét esznek, vagy pedig a csépléshulladék a trágyadombra kerül. Mivel kísérletek beigazolták, hogy az aranka magja, ha három állatgyomron keresztül megy is, nem veszti el a csiraképességet, nincs csodálni való tehát azon, hogy a legelő barom által elhordatik. Valamint a múlt évben az arankás herehulladékot a trágyagödör aljába helyezve, teljes évi korhadáson engedtük keresztül menni és mi lett az eredmény ? Talán egyetlen arankamag sem volt, mely csiraképességét elveszítette volna; legalább arra mutatott az a borzasztó mennyiségű aranka, mely a kihordott herepolyvatrágya után a kísérletül reávetett tiszta here közé kikelt Ezek tekintetbe vételével könnyű megállapítanunk, hogy mitől óvjuk beréseinket. Fődolog, hogy a vetőmag tiszta legyen. Barmokat legeltetni rajta pedig semmi körülmény között ne engedjünk, mert nem vagyunk bizonyosak benne, mit evett a jószág az előtt. Az arankás here hulladékát, mely amúgy is kevés értékkel bir, azonnal tűz által semmisítsük meg, vagy megengedhető még, hogy komposzttrágya közé keverjük, hol kikelvén, az többször átforgattatik és igy megsemmisül. És végre kérésünket, melyről ez évben a magherét levettük, jó mélyen még az ősz beállta előtt, vagyis azonnal szántsuk fel. De mindenek felett arra törekedjünk, hogy öt, vagy hat év előtt ugyanazon területre herét ne vessünk. A megszokott here vetése helyett pedig azt ajánlom, hogy ne őszi után vessük, melyet rendesen trágyázni szoktunk, hanem a vetésváltó rendszer alapján az őszi kalászos után egy kapás növényt vegyünk le és a jól elkészített talajba a rá következő évben tavaszi kalászos közé vessük, melyben sokkal jobban kel és mégis biztosabb, amennyiben a trágyával esetleg kikerült mag két év leforgása alatt még is megsemmisülhet. Nem hagyhatom említés nélkül a folyó évi XII. t. ez. 7-ik fejezetének végrehajtása alkalmával elért tapasztalataimat sem ez alkalommal, mely egyenesen a káros gyomok irtásáról szól részben s mely törvény kifolyásaként az év elején az aranka irtása közigazgatási rendelettel szorgalmaztatott. Hogy mennyire hajtatott végre nevezett rendelet, arról annak idején megemlékeztem, de most, midőn a gazdák zsákot akasztanak a gép nyílására, hogy folyjon bele az áldás, önmaguk győződnek meg gazdai mivoltukról, mely egyszersmind tanúságot tesz arról is, hogy az aranka kevesbítését a rendeletben körülírt módon is lehet eszközölni s tehát fontos annak végrehajtása. Az arankás herék cséplésénél az eredmény három féle: Vannak magherék, melyek tiszták s csak egy-eg selejtes, csiraképtelen arankamag zöldellik közte, melyet nagy lyuku szitával könynyen eltávolithatni belőle. Ezeknek jó ápolói voltak ; gyakran kikaparták az aranka foltokat, gondos gazdára vallanak. Más alkalommal meg a szépen kifejlett heremag között a selejtes mellett egy-egy ép, csiraképes arankamag is található ; ezek tulajdonosai egyszer végrehajtották a rendeletet és aztán a többit bízták a maga sorsára. És végül láttam olyan eredményt is, hogy az arankamag között egy-egy heremag húzódott meg szerényen. Ennek gazdájáról könnyen következtettem a csalhatatlan igazságot .... De tanulságul mégis megjegyeztem magamnak, hogy erős akarattal minden felett győzedelmeskedni lehet, és a vörös here annyira fontos miveleti növény vidékünkön, hogy önmagunknak teszünk szolgálatot az által, ha minden erőnket oda fordítjuk, hogy megmentsük gazdaságunk számára a nemcsak mint kitűnő takarmányt és értékes magú terményt, hanem mint az okszerű gazdaság egyik kiegészítő terményét, mely mint légénygyűjtő a mi talajaink számára csaknem nélkülözhetetlen . . . Az a pon, a hereféléknek másik és nem kevésbé veszélyes ellensége már ismeretlenebb s noha régidőtől fogva lehetett észlelni nyomait, csak egy pár év alatt lépett fel megyénkben nagyobb mértékben. Ezen apró kis orrmányos rovar birodalma a hevés ; ott születik, ott él és ott végzi be pályáját, mely ez év tanúsága szerint nem valami örvendetes eredményű a maghere termeléssel foglalkozó gazdákra nézve. A természetvizsgálók ezen kis rovar fajfentartási ösztönét illetőleg két szakot különböztetnek u. m. tavaszit és nyárit, ami nagyon természetes is, mert a here, mely petelerakási fészkül szolgál nekik, két szakban virágzik. De a tapasztalat azt bizonyítja, hogy szaporodási képességük száraz időjárás alkalmával végére mehetetlen, ha meg van az alkalom, illetőleg a hely a petelerakásra. Folyó évben tett észleletem oda vezetett, hogy kétségbe kell vonjam a természetbúvárok állítását, mert keresem, mely felerészben agyagos, felerészben pedig homokos talajon volt, az ellenkezőről győzött meg. Az agyagos területen levő here sem volt ment az apiontól, de tényleg sokkal kevesebb nyoma látszott pusztításainak ; annál több a homokos területen levőben. Ennek oka a következő lehet: Az agyagföldben termett here első kaszálása után mérsékelt gyorsasággal nőtt, virágzott, de egy időben és bojtjai magfojtás után egyszerre értek meg. Ellenkezőleg a homokos talajon. A száraz időjárás alatt a homokos, televénydús talaj job-