Székely Nemzet, 1894 (12. évfolyam, 1-195. szám)

1894-02-14 / 23. szám

XII. évfolyam. Sepsi-Szentgyorgy, szerda, 1894. február 14. 23. szám. ■ JM i' j Sepsi-Szerugyi Szílyán : Alsó-sétatér 535. szám, hová a lap szellemi részét illető köszlem­ények küldendők. Kiadóhivatal : Jókai-i Kromila-részvény-társulat, hová «» t­Sf.ttlitl pinnk it JUrálnink -1 bérmentesen küldendők. SZÉKELY N Megjelenik hetenként négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton. Előfizetási rt** : helyben házhoz hordva vagy videi.ro postán küldve. Egész évre . 10 frt — kr. Félévre . 5 frt — kr. Negyedévre . 2 fri SO kr.______________ Hirdetmények «lipi :­i hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. Csikmegye részire: szerkesztőség s kiadó hivata Csik-Szered-han T. M­agy Imre társ­szerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház hová Csikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, vala­mint előfizetési pénzek és hirde­tések bérmentesen küldendők. Udvarhelymegye részére: Nyilttér sora IB kr. A híré­­tmények s nyiltterek dija előre üzetendő. Szerkesztőségi iroda: --------------------------— POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ­ATI LAP. társszerkesztő Szent-Királlyi Árpád Szombatfalva (u. p. Sz.-Udvar­hely) hová Udvarhely megyéből a lapot érdeklő közrem, küldendők.1© ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET“ cziml­ politikai és társada­lm­i lapra. A „Székely Nemzet" megjelenik hetenkin­­égyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szomba­ton reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel Előfizetési ára : egész évre . . 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre 2 frt 50 fr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalvá­nyokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni mivel felesleges példányokat nem nyomattath­atunk A JOK­VI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT, m­int a „Székely Nemzet11 kiadótulajdonosa. A reformjavaslatok. — febr. 14. A szabadelvű egyházpolitikai reformja­vaslatok elfogadása ma már 80—100 sza­vazatnyi oly impozáns többséggel van biz­tosítva, hogy a liberális eszmék erkölcsi dia­dala a legkedvezőbb sikert jelenti a reform végrehajtására. A képviselőház szavazata e kérdésben megc­áfolhatlanul bizonyítani fogja, hogy a magyar nemzet egységes akarata pártkülönb­ség nélkül követeli ezt a reformot. A főren­diházra az előnyös visszahatásnak mindenek­előtt az lesz a következménye, hogy tekin­télyes módon megnagyobbodik az a többség, a­melyre a reform hívei számíthatnak a fő­rendiházban. Valamint a képviselőházban a tárgyalás előrehaladtával mindennap izmosodott a sza­badelvű reform mellett a többség, valamint naponta szaporodott a tárgyalás folyamán a reform barátainak száma , azonképpen lett kétségtelenné az örvendetes haladás a reform javára a legbefolyásosabb magyar mágnások közt. A liberális elvek győzelme, melyek az egységes, szuverén magyar állam maradandó és legnagyobb létérdekeinek alapját képezik, kitűnik abból a tényből, hogy legújabban megint több tagja a nemzeti pártnak hatá­rozta el, hogy e kérdésben nem követik Ap­­ponyi grófot, hanem elvi meggyőződésükhöz képest beváltják a politikai becsületszót, me­lyet a reform javára adtak választóiknak. A sajnálettraméltó elszigeteltség tehát, melybe Apponyi gróf az egyházpolitikai re­form ellenzése által helyezkedett, még job­ban kivehető. A szabadelvű párt, a számra és az érzület elvi függetlenségére legerősebb ellenzéki párt, sőt Apponyi gróf tulajdon pártjának legelőkelőbb tagjai egyértelemmel kijelentik most, hogy az egész nemzet aka­rata parancsolólag követeli éppen azt a re­formpolitikát, mely ellen Apponyi küzd. Senki sem akadályozhatja meg Apponyi grófot abban, hogy alakilag megtartsa az úgynevezett nemzeti párti vezéri nevet, a ki pedig belebeszélte magát abba a természet­­ellenes helyzetbe, melyben az egész magyar nemzet akaratával áthidalhatatlan ellenmon­dásba jutott. Gyakorlati politikai álláspontból ez a mesterkélt elszigetelés vesztett tárgyi fontosságban. Az őszinte nagyrabecsülésnél fogva, me­lyet Apponyi Albert gróf nagy tehetsége szinte óriási tévedéseinek epizódjai alatt is igényel, politikai híveinek sajnálkozása sze­rencsétlen zavarpolitikája felett nem lehet na­gyobb, mint politikai ellenfeleié. Mert épen ellenfelei csak kényszerből tet­tek le arról a reményről, hogy Apponyi gróf egyszer végre mégis teljesíteni fogja azokat az ígéreteket, melyeket egy nagy talentum és tényes ékesszólás birtokának becsületbeli kötelességei által a haladás és a munkálkodó szabadelvűség ügyének, azaz a magyar nem­zetnek oly gyakran ünnepélyesen tett. Fáj­dalom, ez a szép ígéret ez alkalommal is teljesítetlen maradt. A reform sorsán ez mit sem változtat­hat, mert a magyar állam felett uralkodó haladási eszmék elemi hatalma az állam ja­vára szolgáló reformátori munka napirendjére tér át, bárki álljon is ez elvek alkalmazásá­nak útjába, vagy meneküljön előlük, mihelyst elhalasztlatlan lett azok megvalósításának szükségessége s mihelyst a magyar nemzet akarata többet kíván képviselőitől a népszerű szavakkal dobálódzó lármás gyűléseknél. Ez az idő most elérkezett, a­mikor az egész magyar nemzet követeli, hogy a szép szavak helyébe a megváltó, teremtő, felsza­badító reformátori tett lépjen. Csak sajnálni lehet azokat, kik ezt a­­ nagy időt tétlen engedik elmúlni. Egyesek­nek még a nevük is el lesz feledve. Mások­nak azonban, kik már nagy nevet szereztek maguknak, a magyar nemzet nem fogja egy­könnyen feledni vétkes mulasztásukat. A budapesti szabadelvű kato­likusok gyűlése. Budapest, febr. 11. A terézvárosi kaszinó díszes nagy­termét zsúfolásig megtöltötték a budapesti szabadelvű katholikusok, a­kik ma délelőtt féltizenegy óra­kor gyűlésre sereglettek egybe, hogy kifejezésre juttassák az egyházpolitikai reformjavaslatok irá­nyában azon szigorúan katholikus álláspontot, a­mely a szabadelvűség és mindenek felett a jól felfogott állami érdekek sugalta igazi hazafias­ság követelményeivel sem jut ellenkezésbe. Va­lóban spontán megnyilatkozása volt a gyűlés a székes­főváros minden rangú és rendű, függet­lenül gondolkodó szabadelvű katholikus polgár­ságának, a­mely egy idő óta lidércznyomásként érezte azt, mint igyekeznek a reakczionáriusok félremagyarázott hitelvek örve alatt az érdek­­harczok porába lerántani a magasztos katholi­kus vallást, és megfosztani azon zománcztól, a­melyet annak a vallás hívei túlnyomó többségé­nek hosszú évszázadokon át mindig tanúsított fe­lekezeti türelmessége és az állam érdekei iránt mindig élénk érzékkel bíró kitűnő hazafisága nyújtottak. Képviselve volt a gyűlésen osztály és politikai párt­­különbség nélkül a főváros katholikus intelligencziájának zöme, s különösen nagy számmal épen az arisztokráczia. Ott voltak a többek között: Almássy Andor, Alpáry Ignácz, Andrássy Aladár gróf, Andrássy Géza gróf, Aulich György, Baintner Imre, Baintner Tivadar dr., Baumann Antal, Békey Károly, Benke Gyula, Blaschnek Ferencz, Bossányi Iván dr., Chnapek Ferencz, Császár Imre, Csepreghy János, Cserven Flóris, Dániel Ernő, Duma Sándor, Eberling József, Egan Ede, Eisele József id., Eisele József ifj., Ellinger Henrik, Fackh Károly, Fáik Miksa, Fáik Zsig­mond lovag, Fauser Árpád dr., Fektor Ferencz, Fereghy Antal, Festetich Andor gróf, Feuchtinger Győző, Freyber­ger Pál, győri Geschwindt Mihály, Hadik-Barkóczy Endre gróf, Häger János, Hauszmann Sándor, Hazmann Alajos, Hazmann József, Habentanz Nándor, Horváth Béla, Huszár Károly báró, Hü­ttl Tivadar, Jarmer Ignácz, Karstschokke János, Keller Lajos, Kollár Jajos, Kollarits Jenő, Kozány Frigyes, Korbuly József, Kozáry László, Králitz B­ea, Kuklay János, Lád Károly, Ladányi József, Lechner Ágost dr., Lechner Lajos, Lobmayer János Ferencz, Losonczy Antal, Máltás Hugó id., Mérő Géza, Mértey Jenő, Mér­­tey Gyula, Mezey Lajos, Michl József, Morzsányi Károly dr., Mosánszky Ferencz, Müller Vilmos, Németh József dr., Nopcsa Elek báró, Nyiry István dr., Nyiry Lajos, Őrley Lajos, Pártos Béla, Pártos Gyula, Peláthy Béla, Perczel Béni, Perczel Dezső, Rácz Károly dr., Radocza János dr., Bainer Ferencz, Bóth Péter, Bémi Róbert, Bet­ter Gyula, Bibáry József, Rieger György, Kónay János Kónay Károly dr., Kosé Henrik dr., Kupp Imre, Kupp Zsigmond, Schmidlechner Sándor, Schmidt József, Schnei­der Antal, Schneider Lajos, Schöndorfer Ferencz, Schön­herr Gy­ula dr., Steindl Imre, Szászy László, Szezerbovszky Szaniszló, Széchenyi Béla gróf, Széchenyi Gyula gróf fő­­ajtónállómester, Széchenyi Sándor gróf, Szigetváry Iván dr., Szily Pongrácz, Szinnyei Ottmár, Szivák Imre, Szmre­­csányi Miklós, Szterényi Hugó, Takáts Zsigmond, Tar­­nóczy Gusztáv, Tarnóczy Miklós, Teleky Sándor gróf, Teleszky István, Teleszky János, Thék Endre, Thierry Adolf, Toperczer Péter, Toris Károly, Trsztyánszky Kál­mán, Uhl Sándor, Unger Alajos, Unger Antal, Várady Antal, Vargics Imre, Werderber Gyula, Wagner Sándor, Zettl Ágost és még több százan. Tizenegy óra felé Badocza János dr. a végrehajtó bizottság nevében a következő sza­vakkal üdvözölte a jelenlevőket: Mélyen tisztelt uraim ! Van szerencsém önö­ket igen tisztelt barátaim és elvtársaim nevében a legmélyebben üdvözölni. Azt gondolom, hogy miután 11-re jár az idő, az értekezletet meg­nyithatjuk. (Élénk helyeslés.) Felkérem, méltóz­tassék az értekezlet tanácskozásainak vezetésén keblünkből egy elnököt választani. (Zajos felki­áltások : Éljen Radócza !) Tarnóczy Gusztáv : Igen tisztelt érte­­kezlet! Én ajánlom dr. Radocza János urat (Élénk helyeslés és éljenzés.) Radocza János: Mélyen tisztelt uraim ! Mi­dő­n megtisztelő bizalmukból az értekezlet ta­nácskozásainak vezetését átveszem, első szaván nem lehet más, mint a mélyen érzett őszinte köszönet kifejezése azon kitüntetésért, a­mely­ben részesítem méltóztattak, és az igaz, haza­i örömnek kifejezése a felett, hogy na­punkra ily számosan méltóztattak megjelenni, és hogy ezen értekezleten közéletünk oly sok jeles, kimagasló férfiait van szerencsém üdvözölni. Az értekezlet tanácskozását ezennel tiszteletteljesen megnyitom és a jegyzőkönyv vezetésére dr. Baintner Tivadar és Mérő Géza urakat kérem fel. (Helyeslés.) Mielőtt tanácskozásunkat megkezdenék, mél­­tóztassanak megengedni, hogy röviden jellemez­hessem azt, mi indított bennünket arra, hogy a mai értekezletet egybehívjam. (Halljuk !) Az egy­házpolitikai reformjavaslatok a törvényhozás elé terjesztvék s azok mellett az ország törvényha­tóságai majdnem kivétel nélkül már eleve hatá­rozott állást foglaltak. S midőn ezen javaslatok a törvényhozás tárgyalásaira előkészíttettek, sőt ezt megelőzőleg is, országszerte egy oly irányú mozgalom indíttatott meg, a­mely ezen reform javaslatokat vallásfelekezeti szempontból káros­nak és veszélyesnek tartotta. F. é. január 16-án Budapesten katholikus nagy­gyűlés tartatott, a­mely nagy­gyűlésen oly határozatok is hozattak, a­melyekkel mi egyet nem értünk (Zajos he­lyeslés) és ezért f. é. január hó 23-án tartott szűkebb körű értekezletünkön azon egyhangú megállapodásra jutottunk, hogy a katholikus nagygyűlésnek általunk nem helyeselt határoza­tai ellen, mi mint katholikusok, kik anyaszent­­egyházunk érdekeit bizonyára a legmelegebben szivünkön viseljük. (Hosszas zajos helyeslés.) szavunkat felemeljük; azon megállapodásra ju­tottunk, hogy mozgalmat indítsunk meg és na­gyobb értekezlet elhatározása elé bocsátjuk abbeli javaslatunkat,, hogy a liberális mozgalom meg­­indíttassék. (Élénk helyeslés ) Ezen mélyen tisz­telt értekezletnek lesz feladata eljárásunk felett határozni és a mozgalom terjedelmére, jellegére nézve megállapodásra jutni. Mélyen tisztelt értekezlet! Mi azon meg­győződésben vagyunk, hogy az egyházpolitikai reformjavaslatok arra czéloznak, hogy a ma­gyar állameszmét minden irányban érvényesü­lésre juttassák (Igaz! ügy van!) hogy a magyar nemzeti állam konstituczióját megteremtsék,(Zajos helyeslés), hogy a jogegyenlőség magasztos elvét érvényre juttassák. (Igaz ! Úgy van ! Élénk tet­szés és helyeslés.) Mi azon meggyőződésben vol­tunk, hogy az államot érdeklő nagy horderejű kérdésekben egyoldalú felekezeti szempontból nem szabad kiindulnunk (Igaz ! Úgy van !) mert ezen nagy horderejű kérdések csak­is az ország köz­érdekének szempontjából bírálhatók meg. (Zajos helyeslés) ; az ország közérdeke pedig semmiféle felekezet nézeteinek alá nem rendelhető. (Úgy van ! Élénk helyeslés.) Ezen vélekedésben voltunk, és én tisztelettel kérem a mélyen tisztelt érte­kezletet, méltóztassék eljárásunk felett határozni s előterjesztéseinket tanácskozás után elfogadni. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés.) Szólásra Szivák Imre úr van feljegyezve. (Halljuk! Halljuk !) Szivák Imre tartott ezután gyújtó hatású beszédet, többek között ezeket mondván : Bizonyos az I. értekezlet, hogy a mi egy­házunknak mai helyzetünkben nincs oka elnyo­matásról panaszkodni. A katholikus egyház ma is Magyarországon kiváltságos helyzettel, fényes előjogokkal bír a többi felekezetekkel szemben. Kebelébe tartozik a felséges uralkodó ház ; fő­papjai kivétel nélkül tagjai a törvényhozásnak; vallásunk alapitója első szent királyunk a nem­zet védszentjéül tisztelteik; királyi alapítvá­nyainkat háborútlanul élvezzük, a vallás és ta­nulmányi alap roppant jövedelmei kizárólag katholikus czélokra fordíttatnak, sőt a­mi más felekezetekkel nem történik, magának a katho­likus alsó papság kongruájának ügyét, a katho­likus autonómia ügyét az állami kezdeményezés viszi előbbre. (Igaz ! Úgy van ! Tetszés) A kultuszügy állami vezetése kizárólag katholikus kézben van és felekezeti tolerancziának egyik fé­nyes jele az, hogy az államtitkári állás már évek hosszú sora óta minden ellenmondás nél­kül katholikus által van betöltve. És ha ennek daczára itt-ott mégis felhangzik a vád, hogy talán a nemzeti katholikus intelligenczia állami elhelyezkedésénél, állami ellátásánál e nagy fe­­lekezet nem lett eléggé méltányolva, akkor, azt hiszem, ennek orvoslását ne a végletektől, a felekezeti gyűlölködéstől, hanem attól várjuk, hogy ennek magának felemlítése szükségessé teszi a dolog komoly megvizsgálását s maga után is vonja annak orvoslását. (Élénk helyeslés.) De egyházunk mai helyzete mellett nem szabad el­feledni azt sem, hogy ezen állam polgárainak majdnem fele nem katholikus, hogy továbbá az intellektuális zömét képező középosztálybeli csa­ládok igen nagy része vegyes házasságban él. Várjon, okos, bölcs, megengedett hazafias poli­tika-e az ily körülmények között oly felekezeties­séget hirdetni, a­mint az a redoutebeli nagy katholikus közgyűlésen történt, mely felekezeties­ség az államhivatalok életében annak szerveit, a politikát, a törvényhozást mind, a többi feleke­zet kizárásával, kizáró­ag egy felekezet számára akarja lefoglalni ? (Élénk tetszés.) Megengedett dolog-e az, hogy ugyanazon szülőknek különböző vallású gyermekei között eleve is a gyűlölet mérge csepegtettessék be, tisztán a vallási kü­lönbség miatt, a szívekbe ? (Igaz, úgy van ! Élénk tetszés.) Ily politika ellen mi tiltakozunk , ily modern barbarizmusra, a mi katholikus egy­házunknak szüksége nincsen. (Hosszas, zajos tetszés és helyeslés.) ez a legnagyobb veszélye­ket rejti magában a mi egyházunkra nézve. Tudjuk mi azt a történelemből, hogy olykor­­olykor sikerült az ily merev felekezeti szellem­nek rövid pillanatnyi sikereket kivívni, de akkor rögtön annak nyomában a legkíméletlenebb, erős visszahatás támadt. (Úgy van !) Így jön az el­­keresztelési rendelet feletti harczból a kötelező polgári házasság s ki tudja nem járna-e sokkal végzetesebb következményekkel katholikus egy­házunkra nézve, ha a reform elbukik, vagy fékte­len agitáczióval visszatartatik. (Igaz ! ügy van !) Mi meg vagyunk arról győződve, hogy a tervbe vett reformok katholikus egyházunkra ká­rosak nem lehetnek. (Zajos helyeslés.) Európá­nak nagy, művelt nemzetei adnak arra nekünk példát, hogy igenis a nálunk most megalkotandó reformok, a kötelező polgári házasság stb. mel­lett is, ott a katholiczizmus virágzik és igen jól fejlődhetik azon buzgó hitélet, a­mely természe­tesen nem utal ily politikai hódításokra, hanem megmarad a lelkieknek, a vallás-erkölcsi neve­lésnek fejlesztése terén. (Élénk tetszés és helyes­lés.) Szent vallásunk isteni megalapítója meg­mondotta, hogy az ő országa nem erről a földről való , és én mégis azt mondom, hogy ezen föld, a magyar állam sziklaföldje ez, a melylyel a magyar katholiczizmus sorsa is elválaszthatlanul össze van nőve. (Tetszés) s ha ez elbukott, ott van Lengyelország példája, — az önálló nemzeti lét elbukásával látjuk, mi sors érte a katholi­­czizmust is ! (ügy van! Tetszés.) Mi tehát val­lásunkhoz szívünk egész melegével ragaszkodunk, de mert e reform lelkünk, vallásunk, hitéletünk . Csapat-áthelyezések. Az őszi gyakorlatok alkalmával szokásos csapat­cserélések a következő ezredeket érintik : Budapesten, a nyál­kaszárnyában állomásozó 68 i. sz. Rodich­-ezred két zászlóalja a törz­zsel Bécsbe megy fel, helyébe lejön a 69. sz. Jellasics gróf nevét viselő ezred két zászlóalja a törzszsel, a harmadik Boszniába kerül le és a ne­gyedik Székes-Fehérvárra megy, honnan a 24-dik tábori vadászzászlóalj jön fel a törzszsel az új re­­tek­ utczai kaszárnyába, mely valóságos mintalaktanya. A 14-dik huszárezredet Nyíregyházáról Eszékre he­lyezik át, az itt állomásozó 12-dik ulánus-ezredet pe­dig Tolnára helyezik, honnan az ott állomásozó 10- dik huszár­ezredet, melyet egészen megmagyarosított és megkedvelt az ottani lakosság, a galicziai Rzezovba helyezik át a 16-os huszárok helyébe.

Next