Székely Nemzet, 1894 (12. évfolyam, 1-195. szám)
1894-02-14 / 23. szám
XII. évfolyam. Sepsi-Szentgyorgy, szerda, 1894. február 14. 23. szám. ■ JM i' j Sepsi-Szerugyi Szílyán : Alsó-sétatér 535. szám, hová a lap szellemi részét illető köszlemények küldendők. Kiadóhivatal : Jókai-i Kromila-részvény-társulat, hová «» tSf.ttlitl pinnk it JUrálnink -1 bérmentesen küldendők. SZÉKELY N Megjelenik hetenként négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton. Előfizetási rt** : helyben házhoz hordva vagy videi.ro postán küldve. Egész évre . 10 frt — kr. Félévre . 5 frt — kr. Negyedévre . 2 fri SO kr.______________ Hirdetmények «lipi :i hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 30 kr. Csikmegye részire: szerkesztőség s kiadó hivata Csik-Szered-han T. Magy Imre társszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház hová Csikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. Udvarhelymegye részére: Nyilttér sora IB kr. A hírétmények s nyiltterek dija előre üzetendő. Szerkesztőségi iroda: --------------------------— POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. társszerkesztő Szent-Királlyi Árpád Szombatfalva (u. p. Sz.-Udvarhely) hová Udvarhely megyéből a lapot érdeklő közrem, küldendők.1© ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET“ cziml politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet" megjelenik hetenkinégyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton reggel egy nagy ivén, szükség esetén melléklettel Előfizetési ára : egész évre . . 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre 2 frt 50 fr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk A JOKVI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT, mint a „Székely Nemzet11 kiadótulajdonosa. A reformjavaslatok. — febr. 14. A szabadelvű egyházpolitikai reformjavaslatok elfogadása ma már 80—100 szavazatnyi oly impozáns többséggel van biztosítva, hogy a liberális eszmék erkölcsi diadala a legkedvezőbb sikert jelenti a reform végrehajtására. A képviselőház szavazata e kérdésben megcáfolhatlanul bizonyítani fogja, hogy a magyar nemzet egységes akarata pártkülönbség nélkül követeli ezt a reformot. A főrendiházra az előnyös visszahatásnak mindenekelőtt az lesz a következménye, hogy tekintélyes módon megnagyobbodik az a többség, amelyre a reform hívei számíthatnak a főrendiházban. Valamint a képviselőházban a tárgyalás előrehaladtával mindennap izmosodott a szabadelvű reform mellett a többség, valamint naponta szaporodott a tárgyalás folyamán a reform barátainak száma , azonképpen lett kétségtelenné az örvendetes haladás a reform javára a legbefolyásosabb magyar mágnások közt. A liberális elvek győzelme, melyek az egységes, szuverén magyar állam maradandó és legnagyobb létérdekeinek alapját képezik, kitűnik abból a tényből, hogy legújabban megint több tagja a nemzeti pártnak határozta el, hogy e kérdésben nem követik Apponyi grófot, hanem elvi meggyőződésükhöz képest beváltják a politikai becsületszót, melyet a reform javára adtak választóiknak. A sajnálettraméltó elszigeteltség tehát, melybe Apponyi gróf az egyházpolitikai reform ellenzése által helyezkedett, még jobban kivehető. A szabadelvű párt, a számra és az érzület elvi függetlenségére legerősebb ellenzéki párt, sőt Apponyi gróf tulajdon pártjának legelőkelőbb tagjai egyértelemmel kijelentik most, hogy az egész nemzet akarata parancsolólag követeli éppen azt a reformpolitikát, mely ellen Apponyi küzd. Senki sem akadályozhatja meg Apponyi grófot abban, hogy alakilag megtartsa az úgynevezett nemzeti párti vezéri nevet, a ki pedig belebeszélte magát abba a természetellenes helyzetbe, melyben az egész magyar nemzet akaratával áthidalhatatlan ellenmondásba jutott. Gyakorlati politikai álláspontból ez a mesterkélt elszigetelés vesztett tárgyi fontosságban. Az őszinte nagyrabecsülésnél fogva, melyet Apponyi Albert gróf nagy tehetsége szinte óriási tévedéseinek epizódjai alatt is igényel, politikai híveinek sajnálkozása szerencsétlen zavarpolitikája felett nem lehet nagyobb, mint politikai ellenfeleié. Mert épen ellenfelei csak kényszerből tettek le arról a reményről, hogy Apponyi gróf egyszer végre mégis teljesíteni fogja azokat az ígéreteket, melyeket egy nagy talentum és tényes ékesszólás birtokának becsületbeli kötelességei által a haladás és a munkálkodó szabadelvűség ügyének, azaz a magyar nemzetnek oly gyakran ünnepélyesen tett. Fájdalom, ez a szép ígéret ez alkalommal is teljesítetlen maradt. A reform sorsán ez mit sem változtathat, mert a magyar állam felett uralkodó haladási eszmék elemi hatalma az állam javára szolgáló reformátori munka napirendjére tér át, bárki álljon is ez elvek alkalmazásának útjába, vagy meneküljön előlük, mihelyst elhalasztlatlan lett azok megvalósításának szükségessége s mihelyst a magyar nemzet akarata többet kíván képviselőitől a népszerű szavakkal dobálódzó lármás gyűléseknél. Ez az idő most elérkezett, amikor az egész magyar nemzet követeli, hogy a szép szavak helyébe a megváltó, teremtő, felszabadító reformátori tett lépjen. Csak sajnálni lehet azokat, kik ezt a nagy időt tétlen engedik elmúlni. Egyeseknek még a nevük is el lesz feledve. Másoknak azonban, kik már nagy nevet szereztek maguknak, a magyar nemzet nem fogja egykönnyen feledni vétkes mulasztásukat. A budapesti szabadelvű katolikusok gyűlése. Budapest, febr. 11. A terézvárosi kaszinó díszes nagytermét zsúfolásig megtöltötték a budapesti szabadelvű katholikusok, akik ma délelőtt féltizenegy órakor gyűlésre sereglettek egybe, hogy kifejezésre juttassák az egyházpolitikai reformjavaslatok irányában azon szigorúan katholikus álláspontot, amely a szabadelvűség és mindenek felett a jól felfogott állami érdekek sugalta igazi hazafiasság követelményeivel sem jut ellenkezésbe. Valóban spontán megnyilatkozása volt a gyűlés a székesfőváros minden rangú és rendű, függetlenül gondolkodó szabadelvű katholikus polgárságának, amely egy idő óta lidércznyomásként érezte azt, mint igyekeznek a reakczionáriusok félremagyarázott hitelvek örve alatt az érdekharczok porába lerántani a magasztos katholikus vallást, és megfosztani azon zománcztól, amelyet annak a vallás hívei túlnyomó többségének hosszú évszázadokon át mindig tanúsított felekezeti türelmessége és az állam érdekei iránt mindig élénk érzékkel bíró kitűnő hazafisága nyújtottak. Képviselve volt a gyűlésen osztály és politikai pártkülönbség nélkül a főváros katholikus intelligencziájának zöme, s különösen nagy számmal épen az arisztokráczia. Ott voltak a többek között: Almássy Andor, Alpáry Ignácz, Andrássy Aladár gróf, Andrássy Géza gróf, Aulich György, Baintner Imre, Baintner Tivadar dr., Baumann Antal, Békey Károly, Benke Gyula, Blaschnek Ferencz, Bossányi Iván dr., Chnapek Ferencz, Császár Imre, Csepreghy János, Cserven Flóris, Dániel Ernő, Duma Sándor, Eberling József, Egan Ede, Eisele József id., Eisele József ifj., Ellinger Henrik, Fackh Károly, Fáik Miksa, Fáik Zsigmond lovag, Fauser Árpád dr., Fektor Ferencz, Fereghy Antal, Festetich Andor gróf, Feuchtinger Győző, Freyberger Pál, győri Geschwindt Mihály, Hadik-Barkóczy Endre gróf, Häger János, Hauszmann Sándor, Hazmann Alajos, Hazmann József, Habentanz Nándor, Horváth Béla, Huszár Károly báró, Hüttl Tivadar, Jarmer Ignácz, Karstschokke János, Keller Lajos, Kollár Jajos, Kollarits Jenő, Kozány Frigyes, Korbuly József, Kozáry László, Králitz Bea, Kuklay János, Lád Károly, Ladányi József, Lechner Ágost dr., Lechner Lajos, Lobmayer János Ferencz, Losonczy Antal, Máltás Hugó id., Mérő Géza, Mértey Jenő, Mértey Gyula, Mezey Lajos, Michl József, Morzsányi Károly dr., Mosánszky Ferencz, Müller Vilmos, Németh József dr., Nopcsa Elek báró, Nyiry István dr., Nyiry Lajos, Őrley Lajos, Pártos Béla, Pártos Gyula, Peláthy Béla, Perczel Béni, Perczel Dezső, Rácz Károly dr., Radocza János dr., Bainer Ferencz, Bóth Péter, Bémi Róbert, Better Gyula, Bibáry József, Rieger György, Kónay János Kónay Károly dr., Kosé Henrik dr., Kupp Imre, Kupp Zsigmond, Schmidlechner Sándor, Schmidt József, Schneider Antal, Schneider Lajos, Schöndorfer Ferencz, Schönherr Gyula dr., Steindl Imre, Szászy László, Szezerbovszky Szaniszló, Széchenyi Béla gróf, Széchenyi Gyula gróf főajtónállómester, Széchenyi Sándor gróf, Szigetváry Iván dr., Szily Pongrácz, Szinnyei Ottmár, Szivák Imre, Szmrecsányi Miklós, Szterényi Hugó, Takáts Zsigmond, Tarnóczy Gusztáv, Tarnóczy Miklós, Teleky Sándor gróf, Teleszky István, Teleszky János, Thék Endre, Thierry Adolf, Toperczer Péter, Toris Károly, Trsztyánszky Kálmán, Uhl Sándor, Unger Alajos, Unger Antal, Várady Antal, Vargics Imre, Werderber Gyula, Wagner Sándor, Zettl Ágost és még több százan. Tizenegy óra felé Badocza János dr. a végrehajtó bizottság nevében a következő szavakkal üdvözölte a jelenlevőket: Mélyen tisztelt uraim ! Van szerencsém önöket igen tisztelt barátaim és elvtársaim nevében a legmélyebben üdvözölni. Azt gondolom, hogy miután 11-re jár az idő, az értekezletet megnyithatjuk. (Élénk helyeslés.) Felkérem, méltóztassék az értekezlet tanácskozásainak vezetésén keblünkből egy elnököt választani. (Zajos felkiáltások : Éljen Radócza !) Tarnóczy Gusztáv : Igen tisztelt értekezlet! Én ajánlom dr. Radocza János urat (Élénk helyeslés és éljenzés.) Radocza János: Mélyen tisztelt uraim ! Midőn megtisztelő bizalmukból az értekezlet tanácskozásainak vezetését átveszem, első szaván nem lehet más, mint a mélyen érzett őszinte köszönet kifejezése azon kitüntetésért, amelyben részesítem méltóztattak, és az igaz, hazai örömnek kifejezése a felett, hogy napunkra ily számosan méltóztattak megjelenni, és hogy ezen értekezleten közéletünk oly sok jeles, kimagasló férfiait van szerencsém üdvözölni. Az értekezlet tanácskozását ezennel tiszteletteljesen megnyitom és a jegyzőkönyv vezetésére dr. Baintner Tivadar és Mérő Géza urakat kérem fel. (Helyeslés.) Mielőtt tanácskozásunkat megkezdenék, méltóztassanak megengedni, hogy röviden jellemezhessem azt, mi indított bennünket arra, hogy a mai értekezletet egybehívjam. (Halljuk !) Az egyházpolitikai reformjavaslatok a törvényhozás elé terjesztvék s azok mellett az ország törvényhatóságai majdnem kivétel nélkül már eleve határozott állást foglaltak. S midőn ezen javaslatok a törvényhozás tárgyalásaira előkészíttettek, sőt ezt megelőzőleg is, országszerte egy oly irányú mozgalom indíttatott meg, amely ezen reform javaslatokat vallásfelekezeti szempontból károsnak és veszélyesnek tartotta. F. é. január 16-án Budapesten katholikus nagygyűlés tartatott, amely nagygyűlésen oly határozatok is hozattak, amelyekkel mi egyet nem értünk (Zajos helyeslés) és ezért f. é. január hó 23-án tartott szűkebb körű értekezletünkön azon egyhangú megállapodásra jutottunk, hogy a katholikus nagygyűlésnek általunk nem helyeselt határozatai ellen, mi mint katholikusok, kik anyaszentegyházunk érdekeit bizonyára a legmelegebben szivünkön viseljük. (Hosszas zajos helyeslés.) szavunkat felemeljük; azon megállapodásra jutottunk, hogy mozgalmat indítsunk meg és nagyobb értekezlet elhatározása elé bocsátjuk abbeli javaslatunkat,, hogy a liberális mozgalom megindíttassék. (Élénk helyeslés ) Ezen mélyen tisztelt értekezletnek lesz feladata eljárásunk felett határozni és a mozgalom terjedelmére, jellegére nézve megállapodásra jutni. Mélyen tisztelt értekezlet! Mi azon meggyőződésben vagyunk, hogy az egyházpolitikai reformjavaslatok arra czéloznak, hogy a magyar állameszmét minden irányban érvényesülésre juttassák (Igaz! ügy van!) hogy a magyar nemzeti állam konstituczióját megteremtsék,(Zajos helyeslés), hogy a jogegyenlőség magasztos elvét érvényre juttassák. (Igaz ! Úgy van ! Élénk tetszés és helyeslés.) Mi azon meggyőződésben voltunk, hogy az államot érdeklő nagy horderejű kérdésekben egyoldalú felekezeti szempontból nem szabad kiindulnunk (Igaz ! Úgy van !) mert ezen nagy horderejű kérdések csakis az ország közérdekének szempontjából bírálhatók meg. (Zajos helyeslés) ; az ország közérdeke pedig semmiféle felekezet nézeteinek alá nem rendelhető. (Úgy van ! Élénk helyeslés.) Ezen vélekedésben voltunk, és én tisztelettel kérem a mélyen tisztelt értekezletet, méltóztassék eljárásunk felett határozni s előterjesztéseinket tanácskozás után elfogadni. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés.) Szólásra Szivák Imre úr van feljegyezve. (Halljuk! Halljuk !) Szivák Imre tartott ezután gyújtó hatású beszédet, többek között ezeket mondván : Bizonyos az I. értekezlet, hogy a mi egyházunknak mai helyzetünkben nincs oka elnyomatásról panaszkodni. A katholikus egyház ma is Magyarországon kiváltságos helyzettel, fényes előjogokkal bír a többi felekezetekkel szemben. Kebelébe tartozik a felséges uralkodó ház ; főpapjai kivétel nélkül tagjai a törvényhozásnak; vallásunk alapitója első szent királyunk a nemzet védszentjéül tisztelteik; királyi alapítványainkat háborútlanul élvezzük, a vallás és tanulmányi alap roppant jövedelmei kizárólag katholikus czélokra fordíttatnak, sőt ami más felekezetekkel nem történik, magának a katholikus alsó papság kongruájának ügyét, a katholikus autonómia ügyét az állami kezdeményezés viszi előbbre. (Igaz ! Úgy van ! Tetszés) A kultuszügy állami vezetése kizárólag katholikus kézben van és felekezeti tolerancziának egyik fényes jele az, hogy az államtitkári állás már évek hosszú sora óta minden ellenmondás nélkül katholikus által van betöltve. És ha ennek daczára itt-ott mégis felhangzik a vád, hogy talán a nemzeti katholikus intelligenczia állami elhelyezkedésénél, állami ellátásánál e nagy felekezet nem lett eléggé méltányolva, akkor, azt hiszem, ennek orvoslását ne a végletektől, a felekezeti gyűlölködéstől, hanem attól várjuk, hogy ennek magának felemlítése szükségessé teszi a dolog komoly megvizsgálását s maga után is vonja annak orvoslását. (Élénk helyeslés.) De egyházunk mai helyzete mellett nem szabad elfeledni azt sem, hogy ezen állam polgárainak majdnem fele nem katholikus, hogy továbbá az intellektuális zömét képező középosztálybeli családok igen nagy része vegyes házasságban él. Várjon, okos, bölcs, megengedett hazafias politika-e az ily körülmények között oly felekezetiességet hirdetni, amint az a redoutebeli nagy katholikus közgyűlésen történt, mely felekezetiesség az államhivatalok életében annak szerveit, a politikát, a törvényhozást mind, a többi felekezet kizárásával, kizáróag egy felekezet számára akarja lefoglalni ? (Élénk tetszés.) Megengedett dolog-e az, hogy ugyanazon szülőknek különböző vallású gyermekei között eleve is a gyűlölet mérge csepegtettessék be, tisztán a vallási különbség miatt, a szívekbe ? (Igaz, úgy van ! Élénk tetszés.) Ily politika ellen mi tiltakozunk , ily modern barbarizmusra, a mi katholikus egyházunknak szüksége nincsen. (Hosszas, zajos tetszés és helyeslés.) ez a legnagyobb veszélyeket rejti magában a mi egyházunkra nézve. Tudjuk mi azt a történelemből, hogy olykorolykor sikerült az ily merev felekezeti szellemnek rövid pillanatnyi sikereket kivívni, de akkor rögtön annak nyomában a legkíméletlenebb, erős visszahatás támadt. (Úgy van !) Így jön az elkeresztelési rendelet feletti harczból a kötelező polgári házasság s ki tudja nem járna-e sokkal végzetesebb következményekkel katholikus egyházunkra nézve, ha a reform elbukik, vagy féktelen agitáczióval visszatartatik. (Igaz ! ügy van !) Mi meg vagyunk arról győződve, hogy a tervbe vett reformok katholikus egyházunkra károsak nem lehetnek. (Zajos helyeslés.) Európának nagy, művelt nemzetei adnak arra nekünk példát, hogy igenis a nálunk most megalkotandó reformok, a kötelező polgári házasság stb. mellett is, ott a katholiczizmus virágzik és igen jól fejlődhetik azon buzgó hitélet, amely természetesen nem utal ily politikai hódításokra, hanem megmarad a lelkieknek, a vallás-erkölcsi nevelésnek fejlesztése terén. (Élénk tetszés és helyeslés.) Szent vallásunk isteni megalapítója megmondotta, hogy az ő országa nem erről a földről való , és én mégis azt mondom, hogy ezen föld, a magyar állam sziklaföldje ez, a melylyel a magyar katholiczizmus sorsa is elválaszthatlanul össze van nőve. (Tetszés) s ha ez elbukott, ott van Lengyelország példája, — az önálló nemzeti lét elbukásával látjuk, mi sors érte a katholiczizmust is ! (ügy van! Tetszés.) Mi tehát vallásunkhoz szívünk egész melegével ragaszkodunk, de mert e reform lelkünk, vallásunk, hitéletünk . Csapat-áthelyezések. Az őszi gyakorlatok alkalmával szokásos csapatcserélések a következő ezredeket érintik : Budapesten, a nyálkaszárnyában állomásozó 68 i. sz. Rodich-ezred két zászlóalja a törzzsel Bécsbe megy fel, helyébe lejön a 69. sz. Jellasics gróf nevét viselő ezred két zászlóalja a törzszsel, a harmadik Boszniába kerül le és a negyedik Székes-Fehérvárra megy, honnan a 24-dik tábori vadászzászlóalj jön fel a törzszsel az új retek utczai kaszárnyába, mely valóságos mintalaktanya. A 14-dik huszárezredet Nyíregyházáról Eszékre helyezik át, az itt állomásozó 12-dik ulánus-ezredet pedig Tolnára helyezik, honnan az ott állomásozó 10- dik huszárezredet, melyet egészen megmagyarosított és megkedvelt az ottani lakosság, a galicziai Rzezovba helyezik át a 16-os huszárok helyébe.