Székely Nemzet, 1897 (15. évfolyam, 1-194. szám)
1897-01-02 / 1. szám
XV. évfolyam. Sepsi-Szentgyörgy, szombat, 1897. január 2.1. szám. Alsó-sétatér 535. szám, hogy a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Előfizetési rtr : helyben házhoz hordva vagy vidékre postán egész évre . 10 frt — kr. Félévre . . Negyedévre . . 2 frt 60 kr. SZÉKELY NEMZETI POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: hétfőn, szerdái, pénteken és szombaton küldve : 5 frt —kr Hirdetmények dija : 4 hasábot petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 80 kr. ÍNyIlttér sora 16 kr. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. £ 185 f Kiadóhivatal: I ótai-nyomda-résítény-társulat hová az ilktutlit fiúik it kitiltikk bérmentesen küldendők. Reklamácziók a lap kézbesítését illetőleg a megfelelő postahivatalhoz intézendők. Pénzküldeményeknél czélszerűbben postantal-ítványok használhatók. ----------------------- 21_ _--------------------------S& Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szent György, ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „SZÉKELY NEMZET“ szinti politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet" megjelenik hetenkint négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton reggel egy nagy ivón, szvUq^g pqptAi ElőliiPt^Bt ár» • egész évre . 10 frt félévre . . 5 frt negyedévre ?. frt 50 kr. Az előfizetéseket legexélverűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványaiévi kívánatra ingyen. Nyűjőknek 6 előfizetés Illan tisztelet,példánynyal szolgáimig. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni mivel felesleges példányokat nem nyomtattathatunk. 4 JÓKAI-NYOMDA-HÉSZVÉNY-TAPSOLAT, mint a „Székely Nemzeti kiadótulajdonosa. Újévi elmélkedés. — jan. 2. (F.) Az ellenzék le van verve. Az országgyűlésen — élén gróf Apponyi Alberttél — hallgat. Passziveskedik és rezistál ! S ez a hallgatása olyan hatással van a közönségre, hogy még a kormánypárton is sajnálkozást kelt és vannak, akik azt tartják, hogy nem kellett volna az ellenzéket ennyire megtörni — így megsemmisítem. Mi ezt a nézetet nem tehetjük magunkévá, mert azt tartjuk, hogy nem a mérges ellenzéki dikéziókban, hanem a parlamenti munka sikeres folytatásában rejlik az ország legfőbb érdeke, ennek a garancziáit pedig — fájdalom — az ellenzéki pártok megtörése nélkül nem lehetett megteremteni. Sőt még így is kérdéses és egyáltalában nem bizonyos, hogy rendes parlamenti állapotok helyreállítása sikerülni fog e ? S éppen azért annál indokoltabb volt kísérletet tenni. Az ellenzéket utolérte a nemezis. Az ellenzéki pártok rontották meg a parlamenti állapotokat, ők térjenek tehát észre. Amikor a véderővita alkalmával az első „hoch“ fölhangzott, s az ellenzék kimutatta szándékát, hogy botrányokkal buktassa meg Tiszát, a parlamenti viszonyokat megrontotta. Olyan bűnt követett el a nemzet érdekei ellen, amelyért bűnhődnie kell, van ha még életerő ebben a nemzetben. Lett volna ideje és alkalma az ellenzéknek hibáját Tisza lelépése után jóvá tenni. De nem cselekedte. Sőt vérszemet kapott. Azt hitte, lehetséges minden kormányt botrányokkal, obstrukcióval megbuktatni. Mély sajnálkozással tapasztaltuk, hogy Apponyi ebben a tulajdonkép szélbali taktikában és praktikában sokszor segédkezett — néha szövetkezett is — a hozzá nem illő elemekkel. A nemzet azonban végre megunta ezt a taktikát, amelynek vége valóságos haos lett volna, és megemberelte magát. A nemzet leckéztette meg az ellenzéket, nem pedig a „szolnok-dobokai főispán.“ Bánffy csak azt cselekedte, amit a nemzet érzületében és gondolkozásában helyes és éles pillantásával fölismert. Az ellenzék vonja le ebből a tanulságot, okuljon és ne duzzogjon, mert ez bizony semmit sem használ neki. Duzzogás helyett fogjon a munkához. Ne űzzön fakcziózus ellenzéki politikát, hanem teljesítse becsületesen ellenzéki ellenőrző kötelességét, s akkor visszahódíthatja a nemzet rokonszenvét, a melyet elég könnyelmű módon eljátszott. Legyen komoly ellenzék, ne bramar bas. Lássa be hibáját, tévedését. Apponyi Albert gróf legutóbbi hallgatását erre magyarázzuk. Nem szégyen belátnia, hogy évedett. Errare humánum est. Nagy szellemét és előkelő jellemét a nemzet pártkülönbség nélkül tiszteli, ezek meg fogják neki súgni, hogy mi az igaz út, a jó út! És azt is, hogy a „hoch“-olás útja mocsárba, kátyúba vezetett, amelyben a legnagyobb erőnek is örökre meg kell feneklenie. A közigazgatási bunság életbelépése, a közigazgatási bíróság újév napján lépett életbe s első aktusa az volt, hogy Weterle Sándor elnök, Ludvigh János másodelnök és Szmrecsányi Jenő tanácselnök s a bírák, valamint az akkoráig beosztott segédszemélyzet letették a hivatalos esküt. Elnöki titkárok : Farkas Zoltán és Vályi László, tanácsjegyzők pedig Lupkovich Egyed, Grün János dr., Halász Sándor és Végh Ödön. A közigazgatási bíróság egyelőre az országos levéltár épületébe költözik. A pápa a herczegprimáshoz, Vaszary Kolozs bíboros érsek herczegprimás karácsony napja alkalmából szokás szerint az idén is üdvözlő levelet küldött a pápához. A levélre XIII. Leó pápa a következőleg válaszolt: „Kedves Fiunk ! Üdvösséget és apostoli áldást ! Leveledet, a melyet Krisztus születése napja alkalmából hozzánk küldöttél, mint a te odaadásod tanúságát örömmel fogadtuk. Mert szeretetünket úgy te, mint az egész magyar nemzet nagyon kiérdemelted. Ezt mindég emlékezetünkben tartjuk. Azon jóakarat felől pedig, a melylyel irántad és néped iránt a jövőben is viselkedünk, legkevésbé sem kételkedjél. S mig a ránk bízott hivatalért hálát adunk, apostoli áldásunkat, szeretetünk zálogát, a legkedvesebben küldjük neked és te gondjaidra bízott híveknek. Gazdasági meteorologia, i f jaD. 2. Közelebbi czikkünkben az agrár-meteorologia fontosságát nagyjában vázoltuk, de azt az 1880-ban tartott agrár-raeteorologiai értekezlet tárgyai és határozatai legjobban megvilágítják. Remélve, hogy érdekes lesz, adjuk szabadon a következőkben. Megjegyezzük, mielőtt a gyűlés érdekes és mindenek felett fontos s tudományos vitatkozásait s annak eredményét leírnék, hogy a meglevő franczia, német és orosz meteorológiai állomások ugyanazon országoknak csaknem a székely vidékeknek megfelelő kritikus vidékein vannak felállítva. Ebből következik, hogy helyzetük fontos, tanulságos és ügykörük a viszonyokra nézve kiterjedt és főleg eredménydús. I. Micsoda meteorológiai elemek vannak befolyással a vegetáczióra? A kérdés igen egyszerű, melyre csak a felelet lehetne egyszerűbb: a meleg, mely származhatik a talajtól, a jégtől és naptól, a csapadék összes nemei és a légáramlás irányát, a vegetáczióra nézve kevés befolyásúnak találták. Azonban a talaj hőmérsékleti ismerete igen fontos a vegetáczióban ; nagyban kiható a nedvkeringésre, leülepedésére és ez módosítja a növény alsó vagy felső részeinek fejlődését. A növény geográfia és fiziológia, valamint az erdő és mezőgazdasági tapasztalatok nyomán azt mondhatni, hogy minden elem befolyással van a vegetáczióra. De fontosabb e tételben az hogy minden növénynek meg van az elemek szélsőségei közt maximuma és minimuma, melyen túllépve károsan hat a növényzetre. E két szélsőség közt van az optimum, melyben a növény fejlődése legtökéletesebb. Ezen három határ kifürkészése kizárólag az agrármeteorológia körébe tartozik. Itt magyarázatra szorulna az egyöntetű megállapodás azon passusa, hogy a légáramlat iránya nincs semmi befolyással a növényéletre. Hát e tételt bizony megköszönnék mi Háromszékiek, de tudnunk kell, hogy a nálunk uralkodó keleti szél nem meteorológiai, hanem geográfiai szempontból bírálandó s igy tényleg a tétel is megállhat a maga igazával általánosságban. E tétel alosztályai: a) A hőmérséklet nagy fontossága a növény életben ismeretes, de jelentékeny meteorológiai igazság, hogy a növény külömböző fejlődési fokán külömböző temperatúrát igényel. A növény a hőt részint a naptól, részint a községtől kapja s bár mindkettő fontos, de nem azonos. Arra a kérdésre, hogy mennyi összefüggés van a termés nagysága és a meleg közt, még a jövő kutatásának van fenntartva a felelet. A napsugárzás s a fény szerepe a növényéletben már rég ismeretes; a növekedést is befolyásolja. b) A hőn kívül a növény fejlődésének legfontosabbika a meteorológiában a hydrometeorok, csapadékok, melyhez számítandók a levegő abszolút és negatív nedvessége is. A növényélettan tanúsága szerint a növények a talajból a táplálékot csak cseppfolyós alakban veszik fel. A nedvesség az, mely a talaj tápanyagalkatrészeit feloldja s a növénynek élvezhetővé teszi. A nedvesség tehát meteorológiai tekintetben igen fontos része a vegetácziónak. c) A légáramlás a maga szélsőségeivel szintén károsan, vagy hasznosan hat a vegetáczióra, de sok növény magképzésénél igen fontos szerepet játszik, mint a fogamzás közvetítője. Ide sorolható a légáramlás befolyása a párolgásra is. A légnyomás befolyása nem fontos a vegetáczióra. II. Képes-e a vegetáczió a meteorológiai elemeket befolyásolni? E tekintetben a vélemények abban a már százados tapasztalatban összpontosulnak, hogy igenis képes, de csak nagy kiterjedésű kultúrák által. Nyilvánvaló, hogy az erdősítés úgy a lég és hőmérsékletre, mint a csapadék mennyiségre jelentékeny befolyást gyakorol és viszont. Példa rá Siczilia és Görögország, de közelebb megyénk is. A nagymenyiségű erdőirtások a légmérsékletet nálunk annyira befolyásolták, hogy egy félszázad óta több mint 1° általános hőmérsékleti változás van. Ami már nagy sor, ha tekintjük az izobár-vonalak párhuzamos fekvéseit, mert egyetlen fok, a mérsékelt égöv alsó vagy a felső izobor vonalai közé lökhet, ami geográfiailag fejezve ki, 40—80 mfd. bosszúságot jelent. I. M. illik. A kormány és cselekményei méltók voltak a nemzethez és a nagy ünnephez, melyet Magyarország ez évben egész Európa szemei előtt és részvétele mellett ült meg. Az egész ünnepélyt, annak minden kiemelkedőbb mozzanatát elárasztotta a korona legális részvétele páratlan dicső fényével, amely fény abban az emlékezetes ülésben érte el csúcspontját, mikor a koronát a magyar országgyűlés új büszke házába kisérték és az egész világ ünnepelte és áldotta. Azután a magyarok legalkotmányosabb királya, a legelső magyar ember egy ájtatos imát mondott és az isteni Gondviselés minden áldását kérte e nemzet számára. A nemzet imája a király imája volt, a nemzet kivánatai a király szívéből folytak. Ez az ima és közös kivánat két szívből egybe folyt össze és bebizonyította, hogy ez a nemzet csak ezen uralkodó alatt juthat erőhöz, tekintélyhez, hatalomhoz és gazdagsághoz, hogy viszont ennek a királynak és trónjának az egész föld kerekségén nincs hűbb támasza, nincsenek hivebb alattvalói, odaadóbb barátai, mint a hű, lejális, hódoló magyar nemzet. A legelső magyar ember a király, kiért az egész magyar nemzet az utolsó emberig kiáll és utolsó csepp vérét feláldozza. Ez a nagy tanulsága az elmúlt esztendőnek és ezzel a tudattal lépett át a nemzet a második évezredbe. Szüksége van a király szeretetére és a korona jóakaratára és e két elengedhetetlen feltétel biztos és zavartalan birtokában bizalommal tekint a magyar nemzet a jövő elé. Magyarország szabadságának és önállóságának legfőbb őre szereti hű nemzetét, magát egynek érzi vele és elválaszthatatlannak húban és örömben. És ebben van a biztosítéka a magyar állam békés fejlődésének. Újév. — jan. 2. A magyar államiság egy évezredének utolsó napja is letelt. Amint ennek az esztendőnek felvirradtát, nagy terveivel és ünnepélyeivel együtt, üdvözöltük, úgy szenteljünk egy utolsó üdvözletet a lefolyt évnek és vigyük legjobb kivonatainkat a jövő évezred első éve elé. Igazságosoknak kell lennünk mindenki iránt, főleg magunk iránt, midőn az év eseményeire visszapillantunk és nagymérvű megnyugvás tölt el bennünket, ha a mai napon gyors ütemben még egyszer átéljük az év történetét. A testvérviszály nem zavarta az ünnepélyeket, melyekkel a magyar államiság ezeréves fennállását ünnepeltük. A kormány minden irányban fáradhatlanul törekedett Magyarországot oly módon képviselni, amint egy független, önálló és előkelő államhoz az európai koncertben Magyarország czímere. Budapest, deci, 31. A hivatalos lap mai száma Bánffy Dezső báró miniszterelnök aláírásával hitelesítve, Magyarország külön czimerének leírását és rajzát közli. Magyarország és a magyar birodalmat alkotó egyes országok czimereinek tartalmát és alakját ezredévi történelmi fejlődés alapján sok századnak törvényes gyakorlata állapította meg. A gyakorlati alkalmazásban azonban különösen az utóbbi időkben, az ország czimere az egyes elemeinek ábrázolása, mint azoknak összetétele tekintetében a legkülönbözőbb módon hibásan rajzoltatott, aminek következtében az ország czimerének helyes rajzára nézve egészen ingadozó felfogás és bizonytalanság kezdett uralkodni. E körülmény már egyik hivatali elődömet arra indította, hogy az ország czímerét történeti és heraldikai szempontból vizsgálat alá vétesse arra hivatott tudományos testületek által, nevezetesen az országos levéltár, a magyar heraldikai és geneológiai társulat, s végre a magyar tudományos akadémia által. E tudományos testületek azután történelmi kutforrások nyomán s a heraldika szabályai szerint egybehangzó véleménynyel meghatározták az ország czimerének történelmileg és heraldikaiig helyes leírását és rajzát. Minthogy pedig nagyon kívánatos, hogy az ország czimerének helyes ábrázolására nézve tapasztalható bizonytalanság megszűnjék és a közéletben is az ország czimere helyesen és hibátlanul ábrázoltassék, még az előbbi kormány minisztertanácsi végzéssel elhatározta, hogy az ország czimerének helyes leírása és rajza közzététessék. E minisztertanácsi határozat foganatosításaképen, addig is, míg a törvényhozás e részben intézkednék , Magyarország külön czimerének, valamint a magyar korona országai egyesített czimerének az említett tudományos vizsgálat alapján meghatározott helyes leírását és rajzát, e czimereknek úgy a hivatalos, mint az 1883: XVIII. tvet.