Székely Nemzet, 1897 (15. évfolyam, 1-194. szám)
1897-01-02 / 1. szám
Január 2. V. Sepsi-Szentgyörgy város. Szaporodott a választók száma tehát 129 szavazatra jogosulttal egy év alatt, pedig a régi jogon választók száma 20 szavazóval apadt. Összesen . . 149 választóval. Ez pedig a megye vagyoni és szellemi gyarapodását mutatja. 1897 1896 Különbs a) Régi jogon . . . 76 96 — 19 b) Földbirtok . . . 119 98 + 21 c) Házbirtok . 96 85 + 11 d) Föld és házbirtok— ____ e) Jövedelem . . . 121 171 — 50 f) Értelmiség . . 70 67 + 3 g) Füstök után . .— — — összesen 483 517 — 35 VI. K ózdi-Vásár be 11 g város. 1897 1896 Külömbs a) Régi jogon . . . 261 273— 12 b) Földbirtok .— — — c) Házbirtok . 15 13“b 2 d) Ház és földbirtok— — e) Jövedelem . 294 263~b 31 f) Értelmiség . 51 31 + 20 g) Füstök után . .— — — összesen) 621 580 + 41 VII. Bereczk város. 1897 1896 KÜlömbség a) Régi jogon . . . 141 150 9 b) Földbirtok ._ — — c) Házbirtok . . .1 — + 1 d) Föld és házbirtok. 3 1 e) Jövedelem . 28 22 + 6 f) Értelmiség . 17 14 + 3 g) Füstök után . .— —-— Összesen 189 189— A vármegye hat kerületében választó. 1897 1896 Különbség 1. Régi jogon . . . 4976 4996 - 20 2. Földbirtok . . . 457 387 1- 70 3. Házbirtok . . . 117 104 b 13 4. Föld és házbirtok 210 205 b 5 5. Jövedelem . 840 832 -1- 8 6. Értelmiség . 553 500- 53 7. Füstök után . . 183 183— Oaszeseu 7336 7207 + 129 Hanem szaporodott: 1. Földbirtok után ... 70 2. Házbirtok után ... 13 3. Föld és házbirtok után 5 4. Jövedelem után . . 8 5. Értelmiség után . . 53 VIDÉK. Kaszinó-estély. K.-Vá sá rhely, decz. 31. A kézdivásárhelyi kaszinó f. hó 27-én Fejér Károly kir. járásbiró elnöklete alatt fényesen sikerült estélyt rendezett. Karácsony estéje volt ez, olyan hatással rendezve, amely önkénytelenül is felidézte a felnőttekben azt a váratlanságot s mesterkéletlen jókedvet, amit mint gyermekek saját karácsonyfájuk alatt éreztek. A programm minden pontja szokatlanul lepte meg a közönséget, mert ez az eddigi estélyek műsorát meghaladta kedvességben az által, hogy a szellemi élvezeteken kívül mindenki, mint egy kedves családi vagy baráti körben, a szíves házigazda vendégszeretetét is élvezte. A terem közepén egy alig elképzelhető tarkasággal gazdagon megrakott karácsonyfa, fogadta a vendégeket, „Üdvözlet a hölgyeknek“ czimü felirattal. Az első csárdás előtt felgyűltak a terebélyes fenyőn az apró csillagok s minden gavallér elvezette hölgyét, hogy részesítse a fa tetejét őrző angyalka által összehordott mesés változata ajándékokban. A fa alatt aranyozott hordóban hüítő várakozott a tánczban felhevült közönségre s dicséretére váljék az ügyes vegyésznek, hogy reggel felé a megdöntött hordó már nem adott egy cseppecskét sem. Ezután Kis Lajos úr szavalt, kinek művészetét — hízelgés nélkül szólva — meg nem unná a legkritikusabb közönség sem. Az első négyes után — melyet a nagyszámú és előkelő közönség két kolonban tánczott — bájos leányok kezdtek a legtöbbek előtt valami ismeretlen alakú s tartalmú tárgyakat árulni, amelyek természetesen jóáron a rövid időn elkeltek. Erre csakhamar megbomlott a rend a teremben s a szivárvány minden szine eső alakjában látszott elborítani a közönséget. Majd a czikázó villámok módjára furakodtak a közönség közé a confetti bombák szalagszálai. Valóságos harcz fejlődött ki, kedves háború, melynek azonban csak három láda papírbomba lett halottja. A második négyes után zeneszó mellett három fakir, Protop, Ali és Licsung lejtettek a pódiumra, akik szellemes társalgásukkal, helyi vonatkozású s alkalmi kupléjaikkal s a szuggerált Protophoz intézett kérdéseikkel huzamos időn át az elképzelhető legnagyobb vigságban tartották a közönséget. Protop, az alkalmi darab szerzője, kiváló elismerésben részesült. Szünet után három úr állott elő, akikről köztudomású, hogy életükben soha semmi zenéhez nem értettek. Előhúztak ezek három valóságos réztrombitát s olyan két darabot fújtak, hogy a közönség bámulatában nem győzött eleget tapsolni sikereikhez. Szünet után fokozott jókedvvel folyt a táncz a hajnali harangszóig s a fáradságot kipihent közönség azóta is szívből gratulál a gavallér elnök gavallér gárdájának, akik egy új s kedves oldalról tudták felfrissíteni a megszokott mulatozásokat. A rendező bizottság ezenkívül fáradozásokért méltó anyagi sikerrel is dicsekedhetik. Jónás. Kő-e vagy könyv. A kegyelet újabb megnyilatkozását olvassuk e becses lap 1896. 190 ik számában. Barótb község nevében Zathureczky Gyula és Marik Lajos „Fölhívást“ intéznek a Báróik (talán: Köpecz) határán 1848 őszén dicsően elvérzett honvédek sirja fölé állítandó emlékkő tárgyában. Igen szép jelenség. — Szinte félszázad moha fölibe az emlékezet virágait ültetni ! Adakozzunk hisz a csekély adományokból is — ha közös érzés hevít — fölépülhet az emlékkő. Adakozzunk, hogy majd mikor az egykorúak ajka elnémul, beszéljen a néma kő a múltakról, a honvéd csodadolgairól, áldoatairól, melyekkel áldoztak, s meghaltak azon reménynyel, hogy a Haza szabad leend. A remény valósulását némileg mi értük meg s igy nemcsak a reménynek, a valóságnak is örökösei vagyunk. Méltó tehát hálásan megemlékezni róluk. Magyar hazánk e hanyatló (v. elhanyatlott) évben — fennállásának ezredik évében — mondhatni, egészen az emlékezet és remény két géniuszának karjain élvezte ünnepélyekkel teljes napjait. Vissza-vissza néztünk a múltba, mélabúsan ismételgetve : „Slesd nagy volt egykor a Magyar.“ Be-be tekintettünk a jövőbe, reménynyel biztatva magunkat hogy: „Még jönni fog egy jobb kor!“ Bérczen, síkon műemlékekkel jelöltük meg évezredes történelmünk kiváló pontjait. E symbolikus emlékek emlékeztetik a jó barátra, a jó szomszédot, hogy „El Magyar áll Buda még !“ Hadd szaporodjanak tovább is a kegyelet emlékei! Ezek által a lánczszemek szaporodnak a mult és jelen között s mentől több és erősebb a lánczszem, annál hosszabb jövőnk. Azonban a kő (emlék) elporlik, szétmálik, a szűkszavú felirat elkopik, megőrli, megemészti az idő s majd a késő századokban érthetetlen hierogliefekké válnak az emlékoszlopok feliratai, melyeket nem ért meg a maradék. Nem elég tehát, hogy az elhunytakról, a dicsőség napjairól a szűkszavú kövek beszéljenek, kell hogy azok egészekben, részleteikben ismeretesek legyenek a maradék előtt. Ama, még élő 20 ezer, akik egykor „Nagyokat mertek és éltüket tették fel!“ , ma már reszketeg kezökkel nehezen vállalkozhatnak erre, de ezeknek élő ajkaikról hallgathatja, felfoghatja, megörökítheti a munkabíró tollforgató ifjabb nemzedék. Öreg bajtársak , ha bírjátok a tollat: Írjátok le egyéni élményeiteket a nagy napokból, vagy mondjátok lelkes tollak alá. Az egyes kis részletek, mint annyi ékes mozaik darab összerakva egy későbbi munka által, fogják széppé, fényessé tenni a független magyar állam szabadságtemplomát. E bajtársi, hazafi felhívásra szívem ösztönöz, s némi csekély jogosultságot is érezhetek, én, ki megtettem, a mit tehettem. Gyenge mécsemmel bevilágítani igyekeztem a múltba s annak, már szinte élbe borult mezejét bejárva, a felszínen porladó csontokat — a prófétakint, ha meg nem eleveníthettem is legalább az elismerés szerény babérleveleivel fedtem be azokat. Leírtam egyszerű, de ha tollammal a mit egykor hallotttam, vagy láttam a „zöldasztal“ mel, lett, a „Csata síkokon“ , „Háromszék Önvédelmi Harcza 1848—49 ben“ czimű munkámban. Megjelent Kolozsvárit a Gombos Ferencz nyomdájában szerző költségén. Ára fűzve 4, kötve 5 korona. Szives megrendelőnek „bérmentve“ küldetik meg. Régi bajtársaknak, lelkészeknek, ifjúsági és népkönyvtáraknak egy-egy koronával olcsóbb. Kapható: Kolozsvártt Szabó Sámuel ref. tanárnál. A szerző Nagy Sándornál, Hidvég (Háromszék) u. p. Brassó—Földvár, p.-udvar. Munkám csak egy futó meteor a homályos éjben, s ha egyébre nem volna is jó, utat jelez, utat mutat a nagy éjben járatlannak s tanúsítja, hogy Nemcsak kővel kell megjelölni az események helyeit, hanem egyes részlet-emlékiratokkal, könyvekkel kell fel-felderitgetni, meg-megnyitgatni az 1848—49 ki nemzeti dicső szabadságharcz napjait. Nagy Sándor, segítő társak, Kormány és törvényhozás figyelme terjedt ki a székely érdekek állami fontosságu védelmére. Mozgalom indult meg székely képviselőink körében a folytonos akció gyakorlati irányú munkájára. S ezekkel a tényezőkkel áldás fogja kísérni a nemzeti állam őzpontján, keleti határszélünkön mozgásba hozott elemek küzdelmét. Ott leszünk a nagy munka folyamán szavunkkal, erőnkkel, hogy a székelység közös fontosságú érdekei diadalra juthassanak. Ezért kérjük az új évfolyamban lapunk előfizetőinek, munkatársainak, barátainak addig is hálásan tapasztalt támogatását. A „Székely Nemzet“ előfizetési ára : egész évre . . . 10 frt, félévre .... 5 frt, negyedévre . . . 2 frt 50 fr. Az előfizetési pénzek postautalványnyal a „Székely Nemzet“ kiadóhivatalának küldendők Sepsi-Szentgyörgyre. A szerkesztőség. SZÉKELY NEMZET. A „Székely Nemzet“ olvasóihoz. Előfizetési felhívást bocsátunk ki a „Székely Nemzet“ tizenötödik évfolyamára és kérjük a szíves támogatást. Arra a feladatra vállalkoztunk, hogy nyilvános őrei és szószólói legyünk a Székelyföld kifejlődésére szánt intézményeknek kultúrában, közgazdaságban, iparban és társadalmi életforyásunkban. Ennek a feladatnak megoldásában látjuk nehéz munkánk biztos sikerét. És ebben a közös nagy vállalatban munkatársaink vannak már: hazafias, erős NAPI HÍREK. — január 2. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Bocskor Antal fogarasi kir. járásbirósági aljegyzőt a Csíkszeredai törvényszékhez helyezte át. — A maksai ev.ref egyházközségből. Hogy a nemzetünkre nézve oly fontos millennáris év egyházközségünkben is örvendetes tettek által örökíttetett meg, igazolják a következők : községünk tagjai, több évi előkészület és áldozatkészég után, a millennáris évre készíttették el és vették használatba a kor igényeinek megfelelő s mintegy 13 ezer forintba került csinos, szép templomukat minden szükségesekkel ellátva s minden egyházi rovatai kikerülésével, sőt a községi képviselőtestület, hogy annak díszét külsőleg is növelje, a templom előtti tért közmunka által kiegyenlítette, bekeríttette és azt a millennáris év emlékére 40 drb vadgesztenyével és hársfával beültette Nem mulaszthatom el azt is örömmel jelezni, hogy a szép templom belső fölszereléséhez kegyadományaikkal járultak a következők : Bányai Kristófné sz Tompa Irma őnagysága és többek adományaiból készittetett a szószékre, egy szép bordóbársony takaró arany rojttal szegélyezve 32 frt értékben, ifj. Málnási Lajosné szül. Maksai Vilma úrasszony sajátkezűleg készített az Úrasztalára egy szép bordóbársony takarót, aranyrojttal szegélyezve, értéke 40 frt, Nagybaczoni énekvezér tek. Barabás Elek és neje Kónya Borbála úrasszony pedig ajándékoztak egy 30 frt értékű szép ezüst poharat az Úr asztalára Midőn mindezek eléggé jelzik, hogy községünkben is többen vannak, kik a millennáris év jelentőségét fölfogva, hazájuk és egyházuk iránti szeretetüket nemes és kegyes tettekkel tudják igazolni, nem mulaszthatom el, egyházközségünk és magam nevében is, a nemes munkát végzőknek és kegyes adakozóknak, a nyilvánosság előtt is, hálás köszönetet nyilvánítani Maksán, 1896. decz. hó 28-án. Jancsó Ferencz, maksai ev. ref. lelkész. — Nyilvános köszönet és számadás. Jótékony szélű nőegyletünk nevében és azok nevében,a kiknek nyomorúságán segítettünk, ezennel nyilvános hálás köszönetet mondok mindazoknak, akik gyüjtőivenken adakozni, mindazoknak, a kik azokat elfogadni és azokkal eljárni szívesek voltak, és a kiknek nevei a részletes tételekkel együtt a „Székely Nemzet“ következő számában közölve lesznek Fogadják egyúttal hálás köszönetünket a következők : Barabás Marika, Török Ferencz, Hadnagy Antal, Jakab Álmos és Remenyik Kálmán urak, kik az estély erkölcsi sikerét szives közreműködésekkel emelték. A begyült jövedelmekről és azok mikénti kiosztásáról a következőkben számolunk be : Bevételek: 1. 12 gyüjtőiven összesen 180 frt 96 kr 2. Weiss Berthold orszgy. képv. adakozott 10 frt, 3. Dr. Neumann Armin orszgy. képv. adakozott 10 frt. 4. Benke Gyula orszgy. képv. adakozott 10 frt. 5. Estély jövedelme (brutto) 68 frt 66 kr. 6. Jó szivü úrnő adománya 2 frt, összesen 281 frt 62 kr. 18 gyereknek ruhaszövet csizmával és 2 gyereknek ruhakelme, kiosztott pogácsa és alma ára 93 frt 79 kr. 2. A Székely-Mikó tanoda 8 növendékének 32 frt. 3. A sepsi-szentgyörgyi polg. fiúiskolába 8 növendéknek 32 frt. 4. A sepsi-szentgyörgyi polg. leányiskola szegényeinek 28 frt. 5. Egyleti szolgaszemélyzet szokott karácsonyi ajándékai 11 frt. 6. A várostól ajánlott 10 szegénynek és 3 házi szegénynek 23 frt. 7. A szemerjai iskolából ajánlott 5 gyermeknek és 7 városi szegény gyermeknek a fölöslegből pénzsegély összesen 10 forint. 8. Kiosztatott az ott megjelent szegény gyermekeknek az estély jövedelméből 15 frt 55 kr. 9. Az estély kiadásai 30 frt 62 kr. Összesen 275 frt 96 kr. összes bevétel 281 frt 62 kr. Összes kiadás 275 frt 96 kr. Egyenleg, mint pénztármaradék 5 frt 66 kr. I. Szász Béla, egyl. titkár.. . Bál. Deczember 27-én Sepsi-Kőröspatakon az „Unitárius Dalkör“ javára az ifjúság igen szép és sikerült bált rendezett, melynek jövedelméből bejött 47 frt. Mindamellett, hogy falusi mulatság volt, városi közönség is részt vett benne, még Budapestről is volt jelen egy szobrász. Midőn e sorokban megemlékezni óhajtunk a szépen sikerült bálról, nem mulaszthatjuk el azon egyének nevei felsorolását se, akik szívesek voltak a dalkör javára rendes a díjon felül is adakozni. Ezek pedig a következők : Dénes Barabásné 1 frt, Simó János, Fejér Károly, Kocsis Sándor, Salamon Adolf 20—20 kr, Bedő Ferencz 10 kr, Téglás Albert 10 kr, Szijjártó József 10 kr, Reszegi Lajos 20 kr, Benedek Gyula 20 kr, Császár Berta k. a. 10 kr és Herlicska Nándor 15 kr. Fogadják a nemes szivű adakozók e helyen is hálás köszönetünket az „Unitárius Dalkör“ nevében : ifj. András Dénes, ellenőr. Kádár Sándor, dalkörvezető. — Az Albatrosz dicsősége A király az Albatrosz hadihajó több tisztjét és matrózát kitüntette azért a hősiességért, melylyel a Guadalkar ausztráliai szigeten az emberevő benszülöttek orvtámadása ellen viselkedtek. Budik Ferencz sorhajózászlós a harmadosztályú vaskoronarendet kapta díjtalanul. Hiersche Szilárd dr. fregat-orvosnak a koronás arany érdemkeresztet, Kurcsics, Szepcsics, Lovrics és Wagemann matrózoknak az elsőosztályú ezüst vitézségi érmet, Skoda, Kovacsevics, Babics, Car és Skaricsics matrózoknak a másodosztályú vitézségi érmet. Azonkívül a király megelégedését nyilvánította Budlay Ferdinánd elsőosztályú sorhajóhadnagynak. Az ítélet Korotnai perében kedden este kilencz órakor hirdette ki dr. Haupt Albin törvényszéki bíró Korotnainak az ítéletet, amely így hangzik : A budapesti büntető királyi törvényszék a vád és védelem meghallgatása után dr. Korotnai Erick Árpádot a 333. és 334. §-okba ütköző lopás és a 122. §-ba ütköző hamis tanuzásra való rábírásban vétkesnek mondja és őt a 340. és 341, továbbá a 222. 369. és 264. §§-ok alapján összbüntetésként a mai naptól számítandó három évi börtönre ítéli; mellékbüntetésként pedig öt évi hivatalvesztésre, politikai jogainak felfüggesztésére és az orvosi gyakorlattól való eltiltásra ítéli. A büntetésből egy hónap a vizsgálati fogság által kitöltöttnek számíttatik. Egyben intézkedik a törvényszék, hogy a bűnperben lefoglalt takarékpénztári részvény, valamint a fülbevalók és a broche Patsy Miklósné örököseinek nyomban kiadassák, az 1100 forintról szóló takarékpénztári könyv, valamint a Török Linánál talált 465 frtos takarékpénztári könyv Hets Ödön ügyvéd kezeihez rögtön kiszolgáltattassék. A Strausz Johanna tulajdonét képező 4000 frtról szóló takarékpénztári könyvről pedig feloldatik a bírói zár. Úgy a védő, mint a vádló felebbeztek. — Milán Magyarországban Milán exkirály Budapesten való tartózkodása alatt, a karácsonyi ünnnepek mindkét napján nagybátyjánál, gróf Hunyady László v. k. t. tanácsosnál ebédelt. A szerb király több napig való itt tartózkodása állítólag ama kifejezett szándékának a kifolyása, hogy állandóan Magyarországon akar letelepedni. Ez elhatározásának oka egyfelől az, hogy közel akar lenni Szerbiához, másfelől pedig az, hogy igen szereti a magyarokat. Mint Nagyváradról írják, Milán szerb exkirály napok óta Zichy Jenő grófnak biharmegyei birtokán vadászik. A vendégek : Schwarzenberg herczeg, Bethlen Gábor, Zichy Ráfael, Klebersberg Runó grófok, Gomonens báró, Elek Gusztáv ezredesek, Telegdi József képviselő, Juricskai Dezső és Zoltán nagybirtokosok, Flatz Károly uradalmi főtiszt gróf Zichy Jenő gyönyörű vadászkastélyában, Magaslaton tartózkodnak. A vadászat eredménye — kedvezőtlen idő daczára — nagyszerű. A vadászat január 3 áig tart. — Vonatösszeütközés Várad-Velenczén. Könnyen végzetessé válható vonatösszeütközésnek volt színhelye kedden reggel a várad-velenczei állomás. Ugyanis a reggel 5 órakor Belényes felé induló vegyes vonat nekiment a tolatás alkalmával helytelen vágányra kallódott négy rakott kocsinak, melyeket a vonat két mozdonya feldöntött és teljesen összetört. A mozdonyok közül az első annyira megrongálódott, hogy hasznavehetetlenné vált. Összeütközés alkalmával a sűtő szerencséjére leguggolva a tüzet piszkálta s ha ily helyzetben nincs, okvetlen összetört a mozdony fedele, melyet a felboruló kocsik egészen beszakítottak, így is súlyosan megsebesült, a mozdonyvezető még ideje korán elzárva a szabályozót leugrott a mozdonyról minden komolyabb sérülés nélkül. Az összeütközésnek hibás váltóállítás s vigyázatlanság volt az oka. Az állomásfőnökség a legszigorúbb vizsgálatot indította meg annak kiderítésére, hogy kinek a gondatlansága idézte elő a vasúti szerencsétlenséget. — II. Ferdinánd boldoggá avatása. Gróf Zichy Nándor több magyar mágnás nevében azzal a kérelemmel fordult a római kúriához, hogy II Ferdinándnak, a XVI. század első felében volt magyar király és római császárnak, a boldoggá avattatása iránt indítsák meg a hivatalos eljárást. A kérelem fölemlíti a király jámbor életét s ezenkívül egy csodát is elmond, amely II. Ferdinánddal történt. A monda szerint, mindenkitől elhagyatva, a feszület elé térdelt, az emberek ellen az isten segedelmét kérve. A feszület meghajlott s a király e szavakat hallotta : „Ferdinande, non te deserum !“ Ferdinand, nem hagylak el. A túlvilági ígéret be is teljesedett, mert Ferdinandot nemsokára kimentették szorongatott helyzetéből. A boldoggá avatásról szóló kérelmet a római kúria legközelebb tárgyalás alá veszi. 1. szám.