Székely Nemzet, 1897 (15. évfolyam, 1-194. szám)
1897-08-04 / 115. szám
Augusztus 4. SZÉKELY NEMZET ben . . . Ki hiszi azt el valaha, hogy az isten képére teremtett ember meghaljon ? Petőfi él! És élni fog, mig egy szív lesz e földön, mely áldozatra képes a szabadságért a hazaszeretet nevében. Ezért dobban e téren e pillanatban egész Magyarország szíve. A segesvári mezők nem a vég, hanem a megdicsőülés kezdete. Nem kripta, hanem Pantheon. Templom, melyben egész Magyarország leborul, és hálás kegyelettel áldja azoknak emlékét, kik itt ontották vérüket érette. Mi, a kik veletek egy sorban küzdöttünk , de a kiket akkor a halál gyermekvoltunk miatt áldozatul nem követelt; akiknek a gondviselés megengedte, hogy a vénségben, az azóta felnőtt nemzedékekkel együtt leborulhassunk megszentelt emléketek előtt: mi lelkesedéssel hirdetjük a világ négy tája felé, hogy bár még igen sok kívánni való van hátra, de ma már a ti véretek árán, a ti sirhalmotok felett, uj életnek indult, boldogabb haza zárta neveteket szivébe. Mig egy vértanú lesz, mig egy magyar fog élni ezen a földön , a ti emléketek élni fog. Sírotok felett lengjen béke. Ez emlék felett őrködjék a kegyelet. Hazánk felett a nagyság, a dicsőség és a bűnszeretetnek áldásai láttassanak meg újabb ezer esztendőkig. Áldás megdicsőült emléketeken ! Háromszékvármegye közigazgatási bizottságának üléséből. S.-Szentgyörgy, aug. 3. Potsa József, v. b. t. t. főispán a gyűlést megnyitván tudatja, hogy a vármegye főjegyzője Szentiványi Miklós és Kelemen Lajos tiszti ügyész közbejött akadályok, illetve betegség miatt nem jelentek meg. A havi jelentéseket következőkben ismertetjük : Közigazgatás. Gábor Péter alispán hati jelentése szerint a ■■vármegyei tisztikar létszámában változás annyiban történt, hogy Bács Jenő számgyakornok Szilágy vármegye központi számvevőségéhez alszámvevőnek kineveztetvén, ottani állását elfoglalta. Szentiványi Zsigmond vármegyei kiadó 14, Barthos József vármegyei levéltárnok 30, Nagy Dénes árvaszéki ülnök 14, Kóréh Dénes árvaszéki írnok 27, Gál Péter megyei útbiztos 8 és Gazda Gyula vármegyei főszámvevő 13 napi szabadságidőt élveztek. Iktatóra érkezett 2385 drb Tizenöt napos utazási igazolvány kiadatott 277 drb, egy éves útlevél kieszközöltetett 88 darab. A vármegyei pénztár megvizsgáltatván, rendben találtatott. A közrend és csendháborításért, valamint az éjjeli őrség elhanyagolásáért bejelentett egyének részben elzárással, részben pénzbírsággal lettek büntetve. Gyámügyek. Séra Tamás, árvaszéki elnök jelenti, hogy június végén az árvák létszáma volt 11882, juus hóban gyámság elé jött 72, összesen 11954 személy. Ebből felszabadult 22, július végén gyámság alatt maradt 11932. Június végén gondnokság alatt volt 578, júliusban gondnokság alá jött 3, összesen 581 személy. Ebből felszabadulás nem történt. A háromszéki megyei összesített gyámpénztárról leadott forgalmi kimutatás a következőket tartalmazza : Készpénz áthozas június hóról 3376 frt 39 kr Éhez bevezetett árvák javára az árvaszék beutalásai által 458 frt 41 kr. Adósoktól tőke visszafizetésekből 290 frt. Kamatokból 3316 frt 46 kr. Együtt 4064 frt 88 kr, összesen bevétetett 7441 frt 27 kr. Ebből kiadatott 3217 frt 23 kr, melyet a bevételből levonva 4224 frt 4 kr készpénz jött át augusztus hóra, mely összeg kikölcsönzésre vár. Az ügyforgalmat illetőleg junius hóról elintézetten áthozatott 257, juninban iktatóra érkezett 950, összesen 1207 ügyszám Adóügyek, pénzügy. Tusa Gyula pénzügyi tanácsos, kir. pénzügyigazgató jelentése szerint iktatóra érkezett 2589, junius hóról átjött 331, elintézetlen ügy darab összesen 2920. Ebből elintéztetett 2043, hátralékban maradt 877 darab. Julius hóban befolyt: Egyenesadók czimée 20,062 frt, 1041 frttal kedvezőbb, hátralék 102,423 frt. Haddis 105 frt, 74 frttal kedvezőbb a megelőző évi hason havinál. Julius hóban 6 mezőgazdasági szeszfőzde üzemét beszüntette s azok felül lettek vizsgálva, üzletben maradt egy ipari szeszfőzde. Az adókivetés haladására jelenti, hogy a fegyveradó összesítés felsőbb helyre föl lett terjesztve. Fogházügy, közbiztonság. Bocskor Kálmán kir. alügyész jelenti, hogy a kézdivásárhelyi kir. törvényszék, valamint a megye területén levő kir. járásbirósági fogházakban 1897. julius hó utolsó napján le volt tartóztatva 31 elitélt, 17 vizsgálati, összesen 48, ezekből 38 férfi, 10 nő. Időközben megfordult 58 egyén. Rabélelmezésre kiadatott 155 frt 98 kr. Bűnvádi jelentés beérkezett 67 Súlyosabb bűneset nem merült fel. Törvényszéki bonczolás 4 esetben volt. Közoktatás. Csánky Gyula kir. tanfelügyelő jelentette, hogy július hó folyamán a tanítás megyeszerte szünetelt, az iskolák bezárattak, tanítók és tanítványok élvezik a nagy szünidőnek pihenést és új erőt adó napjait. Hogy mikép szolgáltak rá a szorgalomidő alatt tanítványok és tanítók a nagy szünidőben rejlő jótéteményre, arra nézve az évzáróvizsgák lefolyásáról eddig beérkezett 81 jelentés alapján a következő adatok szolgálhatnak tájékoztatásul a tek. bizottságnak. Kitűnő eredmény konstatáltatott 14, jeles 13, jó 44 és kelégítő 10 községben, mely adatok egyszersmind igazolják azon állításomat is, amelyet e tárgygyal kapcsolatban múlt havi jelentésemben tettem már, hogy a vármegyénk népiskoláiban elért tanítási eredmény általában jónak mondható. A nagy szünidő azonban csak a tanítóknak és tanítványoknak ad pihenést. A kir. tanfelügyelőség adminisztratív teendői július és augusztus hónapokban nem hogy pihenést engednének e hivatalnak, hanem még fokozottabb mértékben veszik igénybe munkásságát. Ekkor még azok is előhozakodnak egy s más ügyükkel bajukkal, akik a szorgalomidő alatt talán nem értek rá, vagy nem akarták ezt tenni ; ezenkívül e hónapokra esik a népoktatási statisztikai anyag gyűjtése és feldolgozása, e hónapokban kell megtenni a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy jövő iskolai évben fennakadns nélkül megkezdhető legyen ismét a tanítás. Magam s hivatalom a fokozott teendőkkel szemben fokozott mértékben teljesítettük a reánk váró kötelességet s időt s fáradságot nem néző julius havi működésünk eredményeként örömmel jelezhetem a tek. bizottság előtt ma is, hogy a vármegye népoktatásügyi adminisztrácziója terén fennakadás július hó folyamán sem állott elő, a hivatali igtatómra érkezett 200 drb beadvány 503 kiadványnyal nagyobb részben elintézést nyert. A beérkezett ügydarabok közül nevezetesebbek s mint ilyeneket megemlítem a tek. bizottság előtt azokat a melyekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő nagyméltósága a papolczi államilag segélyezett községi és az albisi állami iskolának 18, illetőleg 111 frt pótállamsegélyt, Józsa Lajos bodoki elaggott tanítónak 50 frt nyugdíjtpótló segélyt, a s.-szentkirályi és nagyajtai állami iskolának külömböző taneszközöket, a helybeli polgári fiúiskolának ugyancsak taneszközökre 146 frt 23 frt, a rótyi állami iskolánál az ev. ref. hitoktatónak 44 frt tiszteletdijt engedélyez, illetőleg utalványoz, amelyekben továbbá ugyancsak a miniszter úr ő nagyméltósága a Kézdivásárhelyen szeptemberben megnyíló állami iskolához szükséges tanerőket (a volt községi iskolánál alkalmazott tanítókat) kinevezni; a kisborosnyói állami iskolához szükséges mellékhelyiségek létesítését engedélyezi s végül a melyben az algyógyi, illetőleg lugosi tanfolyamra Butyka Vilmos nagy-borosnyói, Balog Albert zabolai, Fábián Károly árkosi, Cseh Lajos alcsernátoni és Csusz Tamás zágoni tanítók felvételnek Jelzem továbbá, hogy a kovásznai állami óvodák létesítése munkába vétetett; a hídvégi állami iskola építésnél a falak felrakatván, a vállalkozó első kereseti kimutatása (4660 frt) kifizettetett. Erősdön engedélyezett iskolaépítés biztosítása czéljából tartott versenytárgyalás alapján az építkezési szerződés megköttetett. Végül megemlítem még, hogy a tankerület egyik állami tanítója, Benkő András erősdi tanító ugyancsak július hó folyamán nagyküküllő megyei tanfelügyelőségi tollnokká neveztetett ki. Közmunka, közlekedés. Gyárfás Győző kir. főmérnök jelentése szerint a gyakori nagy esőzések, melyek pedig többnyire egészen izolált kisebb területeken jelentkeztek, tömérdek kárt okoztak úttestben, műtárgyakban és más tartozékokban. Különösen a szemerja—hidvég—baróthi törvényhatósági közút szenvedett a 10—15 km. szakaszon, ahol huszonegy helyen konstatáltatott kisebb-nagyobb árvízrongálás. Bölön község között a lakóházakat is elsodrással fenyegető árvíz a Nagy-Bölön patak hidat július hó 20-án teljesen elsodorta Arapatak között a hídfeljáró elmosatván, azonnal való feltöltések által állíttatott helyre a közlekedés. Jelentékeny károkat a Bálványos-Torjapatak völgyében július 25-én jelentkezett zápor, illetve áradás okozott, mely által az úttest több helyen elsodortatott és csuszamlások támadtak. A közlekedés helyreállítása iránt közmunkaerő kirendelésével történt itt intézkedés s az úttest egy nyomra járhatóvá is tétetett, mig a végleges munkák csak fokozatosan teljesíthetők. Általában a közlekedés akadálytalan fentartása, habár néhol csak átjáróval, azonnal biztosíttatott s a szükséges tervezések munkába vétettek. A brassópojtozi állami közúton a 112. számú Ojtoz-patakhíd helyreállítása műszaki vezetés alatt a befejezéshez közeledett, míg a 81. számú műtárgy árokszabályozással kapcsolatosan újból építtetett. A 35. számú híd felhagyásával kapcsolatosan levezető árok építése munkában van. A 97. számú átalakított Ojtozpatak-híd (Rákóczi híd) vasszerkezetének szállításával a Danubius- Schwenichen-Hartmann budapesti egyesült hajó és gépgyár részvénytársaság bízatott meg. Művelet szerkesztetett a kézdivásárhely— kászoni útvonalon építendő három műtárgyhoz, a soliszentgyörgyi Olthid felszerkezetének helyreállításához a ezekre az árlejtés ki is tűzetett. Bükszád községből a Bükszád-Bálványos vasút Közegészségügy. Dr. Antal Mihály megyei főorvos jelentését következőkben közöljük : Az általános közegészségi állapot — hasonlóan a megelőző hóhoz — nem volt kielégítő. A bejelentésre kötelezett heveny ragályos betegségek közül, a múlt hóról visszamaradt és július hóban szaporodott betegülási esetekkel együtt, előfordult a roncsoló toroklob: Bodzavámban 13, Angyaloson 6, Nyénben 7, Papolczon 5, Karamán 4, S.-Szentgyörgyön 9, Málnáson 5, Szitabodza, Bodzaforduló, Bita, Felcsernáton, Ikafalva, S.-Martonos, Árkos községekben 2—2, Zágon, Nagyborosnyó, M.-Újfalu, Besenyő, Bodola, Réty, Zalán, Alcsernáton, Márkosfalva, Lemhény, Albis, Oroszfalu, Arapatak, Nagybaczon, Szentkatolna, Kovászna és Szotyor községekben 11, összesen 31 községben 80 esetben, ugyanannyi községben 2 megbetegülési esettel több, mint a megelőző hóban ; ezek közül gyógyult 39, meghalt 11, további gyógykezelés alatt maradt 30. A vörheny előfordult: Dobollón 4, Ilyefalva, Kökös, Élőpatak községekben 1—1 és Sepsi- Szentgyörgy városban 2, összesen 5 községben 9 esetben, 1 községgel és 7 betegülási esettel kevesebb, mint a megelőző hóban, ezek közül meggyógyult 4, további gyógykezelés alatt maradt 5. A hasi hagymáz előfordult Bodolán 6, Mikó-Ujfaluban 3, Gelencze, Bereczk községekben 2—2, Aldoboly, Bikfalva, Laborfalva, Albis és K.-Szentlélek községekben 1—1, összesen 9 községben 18 esetben, 1 községgel több és 1 betegülési esettel kevesebb, mint a megelőző hóban; ezek közül gyógyult 5, további gyógykezelés alatt maradt 13. A kanyaró elfordult Hidvégen 1, Előpatakon 2, összesen 3 esetben, 2 községgel és 30 beteggel kevesebb, mint a megelőző hóban. Himlő előfordult Felcsernátonban 2 esetben ; a vérhas előfordult Szentkatolna, K.-Pólyán, Esztelnek, Csomortán, Hilib, Lemhény községekben 1—1 és Sárfalván 4, összesen 7 községben és 10 esetben, 2 községgel és 5 betegüléssel több, mint a megelőző hóban ; ezek közül gyógyult 3, gyógykezelés alatt maradt 7. A szamárhurut előfordult Szárazpatakon 10, Altorján 4, Kovásznán 3, Lemhényben 2 és Páván 1, összesen 5 községben 20 esetben, 1 községgel kevesebb és 10 betegülési esettel több, mint a megelőző hóban ; ezek közül meggyógyult 2, további gyógykezelés alatt maradt 18. Másnemű heveny megbetegülések is fordultak elő, azok nagy részben az emésztő szervek hurutos bántalmai közé tartoztak, többnyire kedvező lefolyással. A SZÉKELY NEMZET TÁRCZÁJA, Az arató leány. Olaszból: Koós Ferenc. (Folyt.) A balkonon, melyet fekete vászon mennyezetezerüleg védelmezett a nap heve ellen, Lidda szüntelenül rakta a kévéket a fényes rézajku gép kielégíthetlen szájába, ő maga kérte a jószágigazgatót, hogy őt oda küldje, hogy ott egyedül lehessen, kissé távol másoktól és mindenek felett Tono és Tinától. Másfelől még sem tetszett ez a hely neki, mert úgy vette észre ODoan a magasból, hogy az emberek mind reá néznek és mintegy az ő szivéből olvasnak. Tonio és Tina is előjöttek a kazal mögül s gyakran integettek feléje, egymás között nevetgélve. A h ő sem bírta a szemeit mindig lesütve tartani, szükségképen kénytelen volt rájuk letekinteni s gyötrő féltékenységgel lesni minden mozdulatukat, magatartásukat; minden lopva vetett pillanatra újabb aggály keserítette el szívét. Szegény jó lélek, mirevaló így szenvednie, hiszen már vége volt mindennek. Tina az emberek között bájosan mosolygott, nevetgélt, szép száját, mintegy akaratlanul fölnyitván, Tonio a legfehérebb fogakat bámulta , egészen elbűvölték a szeretett nő bájai. Lidda mindezt nézte-nézte ; azok a légbeszálló nevetgélések, melyeket alig értett, tőrként hatoltak a szívébe. Alig hunyta szemeit, a szomorú látvány tüstént előtte állott. Hát még az utolsó este az az iszonyú látomány, az a gúnyos nevetés!. . Oh milyen keserű volt az erre következő éjszaka ! Oh mennyit sírt, zokogott! Még a Jézusra mosolygó bánatos Madonna sem szánta őt meg, mind, mind elhagyták őt. Talán mert nem volt méltó, talán nem szeretett eléggé ? . . . Korán reggel Tonohoz rohant és száraz szemek, és egyszerűen igy szólott neki: — Vagy velem, vagy Tinával, felelj ! Tonio mosolygott s ezt dadogta: — Milyenek vagytok ti nők, hát már még tréfálni sem lehet ? — Nem, nem, tudd meg, hogy értem ; tehát még egyetlen, utolsó szót. Tonio újra mosolygott s vállát húzogatva ezt dönnyögte: „Még van idő!“ Lidda még egy perczig helyt állott és Tonora meresztette szemét, a ki ez alatt eltávozott ; de ekkor fellázadt szive egész keserűségével kiáltotta utána : — Gazember vagy! S ettől fogva többé nem sirt, nem, még egy könyvt sem ejtett, de szive búskomorságba esett s úgy látszott, mintha halálra vált volna. Visszatért a munkához, előbb kalászokat szedegetett a tarlón, aztán Jugalara a cséplőgéphez. A jó szivü és alázatos Lidda mindig a magányt kereste, a midőn csak tehette, szivében azzal a fájdalommal, mely őt megölte. És a többiek, kik tudtak valamit, látva, hogy mily halvány és szomorú, igyekeztek őt kikérdezni, de ő nem felelt, szívében őrizte a titkot a nélkül, hogy ajkán egy panaszos, egy átkozódó szó kitört volna. Jugallnban tűrhetetlen volt a hőség, a szérvből visszaverődő forróság csaknem elfojtotta a lélekzetet, legcsekélyebb szellő sem lengett. A munkások bágyadtan folytatták a dolgot anélkül, hogy beszélgettek volna, abban a levegőben úszó nagy porban, mely a férfiak szürke ingeire és a nők élénkszínű ruháira visszahullott. Lidda úgy érezte magát, mintha ereje lassan-lassan elhagyná , mert a szennyes menyezeten beszűrődött a fojtó, fullasztó hőség, mert körülötte vakító, sűrü por szállingózott , lábai alatt a gép rémesen dübörgött s egy-egy véletlen rázkódásra öszszerezzent. Azonban szokott ügyességével mégis helyt állott, fel nem véve a fáradságot, egyedül fájó szíve által támogattatva. « Tina nem nevetett többé a munkások között, de mindig előttük járt ez az ifjúságában virágzó, szép alak. Tonio csak őt szereti anynyira, hogy nyomorult gaz lett, ki elfeledte adott szavát, elfeledte a szerelemben fogantatott teremtmény emlékét is. Az a szegény születendő, aki árván, megátkozva jövend e világra ! Lidda nem várja többé aggódva az új házban a szülés óráját, nem a boldog bűnt, nem az anyai boldogságot, semmit, de semmit. Lett volna átkozott, gyűlölt, csak Tonio egyedül védené, szeretné a szegény ártatlant. Hát olyan nagy volt-e a szerelmi bűn, hogy azt semmi vezeklés nem törülheti el ? Nem volt-e ő jó, nem volt-e vőlegényéhez hű, örökre ha szíve egész teljességével ? ... És ha bűnt követett el, nem volt-e elég nagy szenvedése is ? Midőn szeretünk és egészen feláldozzuk magunkat, hogy szerettessünk ; midőn a gyönyör, a kéj megszentelik a szerelmet: mi kell még, hogy boldogok legyünk ? . . . Lidda nem tudott ennél többet; a szelíd, a szerelmes szív elemésztette magát s fellázadt a kárhozatos, a meg nem érdemlett vértanúság ellen. Nem kérdezett egyebet csak azt, hogy váljon szeretike, hisz ő hozott a szerelemnek áldozatot, de meg akarta védeni magzatát. így, így, forduljon rá minden gyűlölet, legyen az övé minden fájdalom, csak a születendő legyen megáldva, legyen szerettetve. És a jövendő édes képre Lidda emelkedni érezé szivét s levertségben kimerült ereje újra éledni kezdett s mintha nevetett is volna .. . Azonban hasztalan, eltűnő volt minden s a pillanatnyi csalkót még siralmasabb bubánatba merítette. Mi történt volna, ha a titok kitudódott volna , ha atyja és mindenek felett bátyja észrevették volna. És az a szegény, mindig beteges anyja ? Agyon sírta volna magát és keserűségében meghalt volna ... (Vége kev.) 115. szám. állomáshoz vezető összekötő út kiépítése tárgyában megtartott helyszíni tárgyaláson a tervezet elfogadtatott. Az ágostonfalvi kiágazó közutnak, Ulibidnak és ártéri hidaknak kiépítése államsegélylyel engedélyeztetvén, a terület megszerzése és az árlejtés előkészítése a tervezést végző sepsiszentgyörgyi kir. államépítészeti hivatalra bízatott, úgyszintén a munkáknak vezetése úgy Háromszék vármegye valamint Nagyküküllő vármegye területére. Július hónapban folyamatban voltak a többek között a vármegyeház átalakítási munkái, a vármegyei szegénymenház és a kézdivásárhelyi honvédségi lőszerraktár építése. Bita és Ilidvég községekben az állami iskolaépületek munkáit folytatták, az erősdi állami iskola építése pedig árlejtésen biztosíttatott. A bereczki határvillongás ügyében kirendelt nemzetközi bizottságban a kir. államépítészeti hivatal főnöke vett részt. A hivatal személyzetéből Vajna Lajos kir. mérnök Csik-Szentmártonba a kir. járásbíróságnál folyamatba tett építkezésekhez művezetőül rendeltetett ki.