Székely Nemzet, 1899 (17. évfolyam, 1-194. szám)

1899-01-25 / 13. szám

Január 25. békepontokban új anyagot halmozzanak föl a maguk számára. Mindez a szabadelvű pártban meglehetősen harczias hangu­atot ébresztett, de a legnagyobb visszatetszést kétségtelenül az ellenzéknek az a föltétele idézte elő, hogy B­uffy b. minisz­terelnökkel a békét semmi szín alatt nem akarja többé megkötni. Ez a pont a többi közt azt is előidézte, hogy a szabadelvű pártn­k ama tag­jai, akik a békét nagyon erősen hangsúlyozták s a mellék­kérdésekben különböző megoldási ja­vaslatokat kolportáltak, most ezek is föltétlenül csatlakoztak a visszautasítás és a tovább kitar­tás gondolatához és ezt egyenesen ki is jelen­tették. Az ellenzéki pártoknak az a számítása tehát, hogy a szabadelvű pártot tovább bont­ják, egészen balul ütött ki. Most úgy áll a dolog, hogy a többséget egészen összetömörítette a kisebbség vakmerő békeprogrammja­i általában azt követelik, hogy legyen vége már ennek a ko­médiának, amiben komolyság többé úgy sincsen. Ehez még csak azt kell tenni, hogy a disszidensek magatartását is élénken kifogásol­ják. Részben nekik tulajdonítják, hogy az ellen­zék ilyen megalázó és lehetetlen pontokkal rukkolt ki, de nekik tulajdonítják azt is, név­­szerint pedig Szilágyi Dezsőnek, hogy E­g­e­r­­b­e­n az ellenzéki vármegye gyűlésén tíz „újoncz­­megtagadási“ akcziót elkezdik. Szóval a béke, úgy amint már mondottuk, teljes végvonaglásban vergődik. ORSZÁGGYŰL­ÉS. Budapest, január 23. A múlt hét „fáradalmait“ vasárnap szent napján szerencsésen kipihente a törvényhozás. A teknika nehéz dolog, de a bajnokok, úgy lát­­szik, győzik. Fürge elméjük nem nyugodott a sziesztára szánt hetedik napon sem és a­ „napi­rend előttökről" beszélnek a folyosón. Károlyi István gróf egész hosszú parlamenti pályája alatt se produkált annyi el nem mondott beszédet, mint a mennyi meg nem tartott napirend előtti felszólalást csak az egy Blaskovics Ferenc­, ma­gának két hét alatt összegyűjtött. Hát még a többiek. A folyosón — úgy mondják — most békés fugalmak lengedeznek. A jó Isten tudja, így van-e? Mert őszintén megvallva, a folyosónak megvan az a tulajdonsága, hogy mindenki olyan­nak látja, a­milyennek nézi és mindenki olyan­nak nézi, a­milyennek látni akarja. Azt azonban el kell mondannunk, hogy most új „röpszó“ járja. A pourparlé már megkopott, most a „formula“ gurul versenyt a „klauzulával“. Csinos szó mind­en kettő és a kiejtésében van bizonyos férfias öblösség. Ha egyebet nem is produkál ez a mostani munkál­kodás, a repü­lszavakat elég serényen gyártja. A Sándor-utczai „palota“ homlokzatán kü­lönben fekete zászló leng. Nagy sötét szárnya csüggedten lóg alá a téli borulatban. A képvi­selőháznak megint halottja van. Kincses K­o­­­­o­z­s­v­á­r második kerületének érdemes ősz képviselője, G­r­o­i­s­z Gusztáv meghalt. Az ő meleg búcsúztatásával nyitja meg az Ülést Madarász apó. Jegyzőkönyvben fejezi ki részvétét a Ház, az elnök pedig megteszi az intézkedéseket­­ az új választásra. Ezután Dániel Ernő báró kereskedelmi miniszter kér szót. Törvényjavaslatot nyújt be a budapest-szentlőrinc­­i vasút villamos üzembe vé­teléről és a pécs-barcsi viczinádi dolgában be­adott javaslatnak a pénzügyi bizottsághoz való áttételét kéri. Roskányi nevét meghallottam ! Gondoltam ma­gamban : na, ez jó jel, hogy mindjárt az egyik emeletes házban is — ők laknak ! . . . Mihelyt a pinczért a nyakamról valahogy le­ráztam, bontogatni kezdem a bőröndöm, hogy átöltözzem a látogatásra. Hogy szórakozott vagyok, azt minden ember tudja, a­ki közelebbről ismer. Ezt a pompás tu­lajdonságot az édes­apámtól örökö­lem , míg egyéb örökségem nagy koromig tetemesen elkal­lódott : ez az egy megmaradotz épen. Ehhez nem nyúlt senki, így aztán gyakran megesik velem, hogy mikor útra készülődöm , a bőröndömből egyet-mást rendesen kifelejtek, vagy egész egye­bet csomagolok bele mint a­mit szándékszom . Hanem ez alkalommal szokatlan nagy gonddal, mondhatnám furfangosan láttam otthon a do­lg­­hoz. A háztűznézéshez például sz­alonkabátot vet­tem a programmba, hogy annál biztosabban el­hozzam a frakkot. Egyebeket pedig szigorú jegy­zék mellett rakosgattam be a bőröndbe. Rendben is volt minden az átöltözésnél, csu­pán a végén vettem észre annyit, hogy nyakken­dőt mégis elfelejték hozni ! — Ejnye, teringettót! mit csináljak ? Hátha itt nem kapok. Töprengve mentem az ablakhoz s borzanko­­dástól kigyurt homlokomat oda nyomtam az egyik ablakszemre. És ez segített is rögtön, mert az át­­elleni utczasoron egy vigasztaló czégtáblát pil­lantok meg, eme felirattal : „Karácson Bogdán első pipereüzlete.“ — Bravó! Kapok én ott mindjárt! És úgy szanaszét hagyva mindent a szobában , siető léptekkel indultam az említett üzletbe. Az utczán egy pár járókelővel találkoztam szembe. Szinte bosszantott, hogy jóformán még reám sem bámultak. Pedig ha sejtenék a nyolvo­rultak, hogy én ma holnap a tekintélyes Romkányi családhoz fogok már tartozni ! . . . — Megtörténik — mondja az elnök — és és most. . . következnék a napirend. Ez a napirend hat név szerinti szavazás volna, bőségesen elegendő akár másfél ülésre is, de a technika gondos és nem akarja munkála­ttul fogyasztani a múltak tartalékját. Ennek a napirendnek is akadnak napirend előtti aspiránsai. Ketten: Ivánka Oszkár és Farkas József. Ivánka Oszkár a fogyasztási adók „bizo­nyos nemeiről“ óhajtana szólni. — Nem engedjük ! — kiáltják jobbról. — Akkor kénytelen vagyok név szerinti sza­vazást kérni . — mondja nagy sajnálkozással Ivánka. A néppárti Farkasnak a nép súlyos adóiról volds mondani valója — épen napirend előtt. A hallgatag természetű törvényhozót haj­landónak mutatkozik meghallgatni a jobbo­dal: — Megengedjük, hogy beszéljen ! — kiált­ják a jobbmezőn. — De már névszerinti szavazást kérnek . — jelenti az elnök és mutatja az ívet. A teknika tehát megint összegyűjtött két új névszerintit. E­őbb azonban a maradékot kell el­fogyasztani. Szavazni kell a Reiter János, Thaly Ferencz, Tibád Antal és Biró Lajos napirend előtti jelentkezése felett. Az első név szerinti szavazás eredménye ez volt. Megengedte volna a felszólalást két hon­atya, nem engedte száztizenhárom. Meglehetős unalmasan folyik a második sza­vazás is, csak a temperamentumos öreg Zineskál Zoltán szolgál olykor egy-egy megjegyzéssel. Mi­kor valamelyik távollevő képviselő nevét olvasta Perczel Béni, az öreg úr közbekiált: — Egy gyönyörű szép asszonynyal sétált tegnap Bécsben. Láttam. — Ez nem tartozik ide! — véli szelíden az elnök. — Úgy van, mit izgat bennünket. — tó­­dítja Förster Ottó. Az eredmény itt öt igen szavazat ellen száz­­tizenhárom nem­. (Természetesen most a kormány­párt szavaz nemmel.) Hogy szavaztak egyszer, szavaztak kétszer, szavaztak harmadszor is. Ezúttal 119 szavazat adódott le kilenczczel szemben. — És most indítványozom — szólt az elnök — hogy G­r­o­­­s­z Gusztáv elhunyt képviselőtár­sunk temetésére való tekintettel zárjuk be a mai ülést. Fél kettőre eloszlott az ülés. (Vég­­kör.) SZÉKELY NEMZET. BELFÖLD. — január 25. Lehetetlen föltételek. A béketárgyalások kis­­fályosát felrebbentette az indiszkréczió és pedig néma szabadelvűpárti lapok indi­skrécziója. Ha ellenzéki újságok közleményeinek hitelt adhatunk, az ellenzéki pártok békebizottságának békepontjai, illetőleg a kormány propozíczióira tett válasza, kizárja a békét. Sans phrase kizárja. Nincs a szabadelűpártban ember, a­ki ezen az áron békülni akarna. E lehetetlen békefeltételek egyike az, hogy a megegyezést a miniszterelnök távozása előzze meg. A koronának és a szabadelvűpártnak tehát azt a nagy áldozatát, hogy a parlamentáris elvek nagy sérelmével távozni engedik Bánffy bárót, a­ki bizalmukat ma is csorbítatlan teljességben bírja, a szövetkezett ellenzék csak azzal kívánja honorálni, hogy azután nagy kegyesen szóba áll velünk. Jól méltóztassék megjegyezni: csak szóba áll. Mert a házszabályok revíziójának kérdésében az ellenzék a kormány javaslatát még csak dis­­kurálhatón­ak sem tartja. Ha ez nem parlamenti diktatúrára törekvés, akkor semmi sem az. Azt írják, hogy az ellenzék békepontjait az önzetlenség szelleme hatja át. Hogy követelésükben elmentek az engedé­kenység legszélsőbb határáig. M csoda önzetlenség ! Micsoda engedékeny­ség ! M csoda — kakaó! I­rodalom­ és mű­ veszet. A legérdekesebb hirlap ez idő szerint kétség­kívül a „Rejtelmes Világ“, emez egyetlen magyar lap, mely a modern spiritizmussal foglalkozik. A „Rejtelmes Világ“ újévkor már a III. évfo­lyamba lépett s azóta teljesen újjá alakítva, megbő­­vülve, állandóan igen csinos színes borítékban, több szép képpel díszítve jelenik meg. Legújabb száma két szenzácziós fényképfelvételt közöl Crookes Vilmos, a hírneves angol egyetemi tanár kísérletezé­sei közben igen sokszor s sokaknak megjelent King Katie megtestesült szelleméről ; a lap élénk, válto­zatos s gazdag tartalmából pedig a következőket emelhetjük ki: Szervezkedési javaslat (dr. Dean Clark I után B. M.). — A k­isérletezésről (Nérei Ödön). — King Katie. (Tóvölgyi Titusz ) — Tárcza : Eszmék, ti fö­di gondok . . . (Költemény : Petrus Jenő). — Az őrködő anyai szellem (Mrs. Burrows után br. M. J) — Egyről másról. (Tud e hamar egy jó inczczet, vagy a megszorult szerkesztőség.) Tréfás melodráma. — Az atya és elhunyt fia. — A szellemhajó. — Bismarck halála és a szomnambulizmus. — Még szellemhajó. — Egy materializáczió a 18. század elején! — Irodalom. — stb. stb. — A „Rej t­e­l­­m­e­s Világ“ kétféle kiadásban jelenik meg. Az egyszerűnek előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 fr, a finom papirosra nyomtatotté pedig : 10 frt, illetve 5 frt és 2 frt 50 kr, mely összeget a kiadóhivatalnak : Budapest, VIII. Üllői út 12. sz. (Müller A. könyvkereskedése) kell beküldeni, a­honnan kívánatra bárkinek szivesan kül­denek mutatványszámot. A „Vasárnapi Újság“ január 22-iki száma 26 képpel s a következő tartalommal jelent meg : „Szilágyi Sándor“ (arczképekkel Szamosinak 1848-iki és Cserna Károlynak a legu­tóbbi időben készült rajzai után.) Szádeczky Lajos­tól. — „Szilágyi Sándorról.“ Szüry Dénestől. — Költe­mények : „Ha egykor innen “ Tarcsafalvi Alberttól. „A rab-madár.“ Tatjánától. — Regény­tár : „Szép An­gyalka.“ Elbeszélés. Irta Jókai Mór (Geró Lajos eredeti rajzaival.) — „A vadliliom“ Regény. Irta Theuriet André, francziából fordította Gerőné Cserhalmi Irén (a párisi kiadás illusztráczióival.) — „Régi farsangok.“ Lampérth Gézától. — „Képek a berlini magyar esküvőről“ (gróf Somssick József és Szögyény-Marich Kamilla arczképé­­vel és négy képpel az esküvőről.) — „A magyar nőneve­lés egy régi úttörője.“­­- „Műkedvelők fényképkiállítása“ (képekkel gróf Teleki Emma és Veres E. fényképei után.) — „Silberstein-Ötvös Adolf“ (arczképpel) Szüry Dénestől. — „Roland Mester.“ Gróf Zichy Géza új operája (képekkel Paur Géza fényképfölvételei után.) — „Matrózlányból királyné.“ — Irodalom és művészet, Közintézetek és egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egy­veleg, stb. rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság elő­fizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai Ujdonságok“-kal együtt 8 frt. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadó­hivatalában. (Budapest IV. Szer. Egyetem­ u. 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, egész évre csak 2 frt 40 kr, félévre 1 frt 20 kr. K­ÜLFÖLD.­ ­ január 25. Esterházy a semmitőszék előtt. P­a­r­­­s, január 23. A Journal jelenti, hogy Loew sem­­mitőszéki tanácselnöktől megerősítését kapta annak a hírnek, hogy a revízió egész anyagának megvizsgálását február 15 ike előtt fejezhetik be. Esterházy kihallgatása után csak a b­orde­­reaut kell még a büntetőtanácsnak megvizsgálnia. A szakértők kihallgatását befejezték, csak Bertil­­lont kell trtg egyszer kihallgatni. A bírói ille­tékesség tekintetében egyáltalán nem látható előre, mikor fog Manau főügyész határozni. P­á­r­i­s, január 23. Esterházy ma jelenik meg a semmi­sszék előtt. Néhány tudós, köztük Lavisse, Larroumet, Gaston Paris és Charelle a Figaróban felhívást tesz közzé, a­melyben minden jó franc­ia haza­fit felszólítanak, hogy Francziaország érdekében eleve is hajoljon meg a semmitőezék döntése előtt. VIDÉK. Elöljáróság választása. P­a­p­o­l­c­z, jan. 23. Papolczon az elöljáróság választás folyó hó 20-án ejtetett meg H­o­ll­a­k­y Attila főszolgabíró elnök­lete alatt. Ily nagy érdeklődést rég nem tanúsított a vá­lasztó­polgárság. Már 8 órakor a nagy községháza zsúfolásig megtelt választó közönséggel. Mindenik ál­lásra többen léptek fel, de H­o­­­l­a­k­y Attila fő­szolgabíró a hivatalos helyiségben megjelenve, oly előrelátóan és tapintatosan intézte az egyes állásokra a jelölést, hogy az oly nagy számban megjelent vá­lasztók egyhangúlag, közfelkiáltással nagybirónak meg választották B­e­d­e Ferenczst, községi pénztárnok­nak P­á­l Albertet és adószedőnek Csórja Sámuelt. Ezek voltak a mult években is ezen állásokon. Kisbiró az elmúlt években ifj. Bagoly Sámuel volt s vele is meg voltak elégedve, de ő ezen állást nem tartotta meg. Ezen állásra Király Tamás és Gábor András lett jelölve, kik közül Király Tamás nyerte el az állást. A közgyám és törzs­­könyvvezetői állást ifjú Bagoly Sámuellel szemben Hajdú József nyerte el alig párszavazattöbbség­­gel. Ezen állást az eddigi években is Hajdú Jó­zsef töltötte be közmegelégedéssel. Hogy ily szép egyetértés van a községben, ezért a dicséretet Imreh­ Mózes körjegyző úr érdemli meg, ki pontos és lelkiismeretes községi tisztviselő, ki a törvénynek is minden pontját betartja, de arra is ügyel, hogy a községi lakosság joga se szenvedjen csorbát. Hova tovább mind terhesebb teend a községi elöljáróság teendője is Azonban a mily nyugodt lé­lekkel megfontolva és tapintatosan vitetett végbe a választás, és oly nyugodt lélekkel tekintünk a jö­vőbe arra nézve, hogy a megválasztott elöljárósági tagok pontosan és lelkiismeretesen fogják végezni a rájok várakozandó kötelességeket, a mi hogy ugy legyen, szivünkből kívánjuk. Községi választó. Erzsébet királyasszonyunk arczképére. — Adományok. — Erzsébet királyné ő felsége képére a következő ado­mányok folytak be : Sandl Mihályné (Futásfalva) 316 számú ivén: Sandi Mihályné 30 kr, Sandi Antal 10 kr, Fejér Antalné 10 kr, Bartha Antal 2 kr, Sándor Estin 5 kr, özv. Szabó Bé­­láné 20 kr, Dezs Mózes 10 kr, Szabó József, Vargyasi Andrásné, Mátyás Antalné 5—5 kr, Tusa Gáborné 10 kr, Györgyjakab Sándor, Balázs Jánosné, Bard­ócz Ilona, Ba­lázs Jánosné 5—5 kr, László Pálné 2 kr, Menyhárt An­tal 5 kr, Györgyjakab Lajosné 8 kr, Pál Sándorné 5 kr, Lukács Lászlóné 10 kr, Dombi Józsefné 5 kr, Lukács Gézáné, Pál András, Fejés Istvánné 10—10 kr, Lukács Andrásné 5 kr, Hamar Ignácz 10 kr, Lukács Venczelné 5 kr, Hadnagy Józsefné 25 kr, Sandi Józsefné 5 kr, Má­tyás Ferenczné 10 kr, Mátyás Izaréné 5 kr. Összesen 2 frt 62 kr, Nagy Miklósné (S.-Szt.­György) 92. számú ivén: Nagy Miklósné 1 frt. Baczoni Béláné (Aldoboly) 249. számú ivén: Ba­­czoni Béláné 1 frt, Gáspár Róza 50 kr, Pap Pálnéa0 kr, 13. szám: Dregán Györgyné, Fekete Mihályné, Baczoni Lina 10—10 kr, Baczoni Mári 20 kr, Vaszi Lina 10 kr, Szabó Bor­bála 30 kr, Vaszi Mári 10 kr, Székely Károly 5 kr, Dregán Mária, Néda Ráki, Bende Anna, Sós Györgyné, Kovács Józsefné, Kricza Anis, Gáspár Berta, Kricza Jó­zsefné, Antal Mari, Szacsvai Mihályné, Dede Istvánná, Oláh Anna, Rúzsa Rózsa, Kricza Róza, Zátyi Mari, Daczó Teréz, Boga Mária, ifj. Szőcs Lászlóné 10—10 kr, id. Szűcs Lászlóné 5 kr, Nagy Istvánná, Lepedus Györgyné, Bende Ágnes, Magyar Lina, Ilés Rózsa, Isó Györgyné 10—10 kr, Szőcs É.-né 20 kr, ifj. Boka Pálné, Bedő Berta, id. Vaszi Jánosné 10—10 kr, Páljános Józsefné 20 kr, N. N. 10 kr, Fülöp Bálintné 10 kr, Kogyoládé Já­nosné 5 kr, Fülöp Lina, Vida Zsuzsa, Benk Amália 10—10 kr, Benk Terézia 5 kr, Kelemen Andrásné, Vida Vilma, Kovács Juliánná, Fülöp Sára, Fülöp Klára, Abod Zsigmondné, Abod Anna, Abod Jula, ifj. Vaszi Jánosné, Pap György, ifj. Benedek István, Bokor Hana, Fülöp Er­zsébet, Baczoni Lina 10—10 kr, Baczoni Kata 15 kr, Popovits Éva 10 kr, Benedek Józsefné 10 kr, Benedek József 20 kr, István Józsefné 20 kr, Bokor Györgyné, Szőcs Róza, Sztancsuj Lina, Fülöp Vilma, Algya Lina, Kovács Katilla, Polgár Juliánna 10—10 kr, Váncsa Péter 5 kr, Kövér Juliánna 5 kr, Fülöp Terzi, Bagarus Ilona, Gidó Márta, Béres Mari 10—10 kr, Kolbász Anna 5 kr, id. Benedek Jánosné 20 kr, Szőcs Muszka Mária 10 kr, Sztáncsuj Györgyné 10 kr, Sztáncsuj János 5 kr, Baczoni Débor, Jankó Györgyné, Béres Samelné, Péter Bodsin, Orbán Józsefné 10—10 kr, Simó Andrásné 5 kr, Kovács Pálné 10 kr, Magyari Pálné 50 kr, özv. Baczoni Károly 10 kr, Bene Rozália 10 kr, Szőcs Zsuzsa 5 kr. Összesen 11 frt 85 kr. Kelt Sepsi-Szent-György, 1899. január 21-én. Potsa József, főispán. A „SZÉKELY NEMZET“ táviratai. Budapest, jan. 24. Széli Kálmán és Bánffy miniszterelnök ma megjelentek a Házban. Széli külön szobába vonult, hol több ellenzéki pártvezérrel tárgyalt. A folyosókon bizlik, hogy Széli a ki­egyezést illetőleg új formulát hozott magá­val Bécsből. Széll Kálmán a folyosókon beszéli, hogy a kihallgatást nem ő kérte, hanem­­3 felsége kívánságára jelent meg. A fele­ség elfogadta javaslatait, melyek szerint az Ausztriával való viszony szabályozása 1903-ig Magyar­­ország részéről az önrendelke­zési joggal fog megtörténni és ha az alkotmány szerű­ szabályo­zás az 1867. XI. 68-ik pa­ragrafusnak értelmében nem jön létre, a magyar törvény­­hozás egyéves respik­umot sza­vaz meg. Széli kijelenti, hogy felhatalmazása van, hogy a kormánynyal egyetértőleg tárgyalásokat folytasson. A képviselőház ülésén a jegyzőkönyv­höz az ellenzék módosításokat javasol, me­lyek felett név szerinti szavazást rendelnek el. Rakovszky és S­á­g­h­y több kor­mánypárti lapnak az ellenzéki képviselőkre vonatkozó inkompatibilitási eseteire vonat­kozó közleményei tárgyában beszélnek. A napirenden lévő név szerinti szavazásokat folytatják. A Bán­­f­y lemondásáról terjesztett börzehírek teljesen alaptalanok. Budapest, jan. 24. Báró B­á­n­f­f­y mi­niszterelnök és Széll Kálmán bécsi út­jára vonatkozólag a következő informácziót kaptuk: A szabadelvű párt egy részében aggályok merültek fel ama pontozatra nézve, mely arról intézkedik, ha nem sikerülne az önálló rendelkezésen alapuló kiegyezés megújítását 1903. végéig keresztül vinni. Széll is aggályának adott kifejezést. B­á­n­ff­y felterjesztésére Széll meg­­hivatott, hogy a korona előtt álláspontját kifejtse. Az aggályok szétoszlatását czélozó módosítás legfelsőbb helyen helybenha­­gyatott. Széll Kálmán B­á­n­f­f­y miniszterel­nök törekvését a helyzet szanálására köz­reműködésével támogatja. A kormány válaszát a békepontozatokra vonatkozólag Bánffy, Fejérváry és Lukács miniszterek Szilágyival, Csákyval és Andrássyval közölték. Holnap közük utóbbiak az ellenzékkel, csütörtökön az ellenzék megállapodása a kormánynyal közöltetni fog. NAPI HÍREK. — január 25. — Az árvafiú-szeretetház igazgató választ­mánya január hónapi ülését 26-án délelőtt 9 órától kezdődőleg tartja meg. — Dr. Groisz Gusztáv meghalt. Dr. G­r­o­­­s­z Gusztáv nyug. egyetemi rendes tanár, Kolozsvár

Next