Székely Nemzet, 1905 (23. évfolyam, 1-194. szám)
1905-10-20 / 157. szám
ói ' — — ". Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szent-György, Sétatér-utcza 6. szára, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Sepsiszentgyörgy, péntek, 1905. október 20. XXIII. évfolyam. 157. szám. Kiadóhivatal: Jókai-nyolfa-részvény-társulat hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton. Szerkesztőségi telefon-szám: 12. Kiadóhivatali telefon-szám : 23. Dí/intetési rtr. Helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve . Egész évre . . 20 korona. Félévre . . 10 korona. Negyedévre . . 5 korona. Reklamácziók a lap kézbesítését illetőleg a megfelelő postahivatalhoz intézendők. Hirdetmények dija. Nyílt tér sora 30 fillér. 4 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 12 fillér. A hirdetmények s nyiltterek díja előre fizetendő. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. ©-------------------- ■ —— Q-———-------—----------© Pénzküldeményeknél czélszerűbben postautalványok használhatók. ©—---------------------------- A Fejérváry-minisztérium, Budapest, október 18. A Fejérváry-kormányt kinevezték. A kinevezés tényével a politikai helyzet egy csapásra teljességgel átalakult. A mélyreható és nagy horderejű változás oka a kormány jellegének gyökeres megváltozása. Amikor a Fejérváry-kormány az év első felében helyét elfoglalta, a kormányelnök olyanképpen jelölte meg a kabinet misszióját, hogy a kormány a többség és a korona kompromisszumának egyengetését és előkészítését tekinti czéljának. Ezen az életczélján kívül pedig kizárólag a folyó ügyek intézésére fog szorítkozni. A kormány tehát a pártokon kívül állott, az államélet különféle ágazataira kiható politikája nem is volt. Fejérváry bárónak ez a közvetítő missziója nem járt sikerrel, becsületes jó szándékán azonban nem múlt az üdvös eredmény. A korona és a többség felfogásának áthidalása meghiúsulván, a kormány beadta lemondását, melyet a király el is fogadott. Fejérváry Géza báró a parlament illetékes fóruma előtt bejelentvén demisszióját, határozottan és minden kétértelműséget kizárólag fixírozta, hogy lemondásának oka közvetítő hivatásának balsikere. Azóta a kormány ideiglenesen vezette az ügyeket, amíg most a király újra kinevezte a minisztériumot, mely formálisan is, lényegileg is új minisztérium. Lényegileg is új a kabinet, mert az új kormány most teljesen és tökéletesen változott alapon vállalkozik az ügyek intézésére. Az új kormány nem fog kizárólag az ügyek intézésére szorítkozni, hanem nagyszabású, a politikai, gazdasági, szociális és kulturális élet minden ágazatára kiterjedő programmal áll az ország elé s törekvéseinek megnyerni igyekszik a parlamentet és az országot. Az új kormány nemcsak mint alkotmányos és felelős, hanem mint parlamenti minisztérium mutatkozik be az országnak. E nagyjelentőségű ténynyel szemben a politikai pártok szerepe is teljesen átalakul. Valamennyi országos politikai pártnak most már az lesz a kötelessége, hogy a kormány programmjával szemben állást foglaljon. Ez lesz a kötelessége azoknak a baloldali pártoknak is, amelyek eddigelé parlamenti többség alkotása czéljából szövetkeztek. E pártok eddigelé szövetkezésüknek számbeli erejénél fogva arra voltak hivatva, hogy politikai bizalmuk exponense gyanánt alakult kormánynak legyenek hátvédje. Ez a kombináczió meghiúsult. A szövetkezeti baloldallal, mint kormányalakításra alkalmas tényezővel, a kinevezés ténye bizonyítja, határozottan leszámoltak. Ha a koalíciónak eddigelé az volt a hivatása, hogy kormányt alakítson, úgy ez a missziója most megszűnt, mert a Fejérváry-kormány vállalkozott arra, hogy parlamentáris minisztériummá alakuljon. Ez a tényeknek kényszerű folyománya. Nagyszabású politikai programmal rendelkező kormány állván az ország élén, a koalíció, mint egész, továbbá alig jöhet tekintetbe és véleményünk szerint befejezte létjogosultságának idejét. Mert nem lehet átsiklani a felett, hogy a szövetkezésben önálló pártok állanak, melyek nem adhatják fel a jogot, hogy a maguk egymástól elütő politikai programmja alapján foglaljanak állást a kormány törekvéseinek irányában. A helyzet ez új mozzanatának ez az egyedüli logikus folyománya, mert a koalíczió egy pár excellencre többségi és kormányalakításra alakult figuráczió volt, mely a pártok önálló politikai életét meg nem semmisíthette. Ha pedig nem semmisítette meg, úgy a pártok különállásának ki kell derülnie, amikor olyan problémák állíttatnak előtérbe, melyekkel szemben a baloldali pártok beigazolhatólag különbözőképpen vélekednek. A legközelebbi politikai jövendőt tehát a pártoknak a kormány publikálandó programmjához való állásfoglalása fogja dominálni. A helyzet fejlődésének mindenesetre ez lesz a legelőbb várható új mozzanata. A király kézirata. Ő császári és apostoli királyi felsége a következő legfelső kéziratot méltóztatott legkegyelmesebben kibocsátani : Kedves báró Fejérváry! Minthogy a magyar képviselőház többségévé szövetkezett pártokból kormányt alakítani nem sikerült, az államügyeknek más olyan alkotmányos és felelős ellátásáról kell gondoskodnom, amely a törvényhozási tényezőknek alkotmányos együttműködését újra biztosítani alkalmas. A szövetkezeti pártok vezérei előtt legutóbb tett kijelentéseimnek valódi értelméből nyilvánvaló, hogy Magyarországnak alkotmánya által biztosított önállósága tekintetében a szent korona viselője és a nemzet közi teljes összhang uralkodik és ezt az összhangot a két tényező egyike sem akarhatja megzavarni. Ezekből kiindulva, Önt, vonatkozással folyó évi szeptember hó 12-én kelt elhatározásomra, magyar miniszterelnökömmé újból kinevezem, illetőleg ezen eddig is viselt állásában ismét megerősítem és a kormány alakítása iránti javaslatait elvárván, utasítom Önt, hogy az Ön által előterjesztett és Általam elfogadott programm alapján a jelen válságos helyzetből a kibontakozást alkotmányos uton mielőbb megvalósítani igyekezzék. Kelt Bécsben, 1905. évi október hó 16-án. FERENCZ JÓZSEF s. k. Báró Fejérváry Géza s. k. TÁRCZA. A dramaturg. Nemrégiben egy elhanyagolt külsejű ember állított be hozzám. — Nevem — szólt — Berkes Flórián. A budapesti Magyar Bolha színház súgója vagyok (sajnos nálunk már a bolhák is sovinisták.) — Örvendek. Mivel lehetek szolgálatára? — Uram. Az igazgató úr megbízásából jövök. Hallotta tán ön hírét vállalatunknak, melynek sikere felül előre is biztosíthatom. Uram ! az állatvédelem napról-napra jobban hódit, kezdünk egyenlők lenni az állatokkal. — Személye válogatja — jegyzem meg. — Kérem, hagyjon beszélni, tehát mi feladatul tűztük ki, hogy az állatokat kiragadjuk az értelmetlenség posványából, adjunk neki bizonyos szellemi munkakört. Tisztelt uram! Vannak kik indiai kígyókat, vannak kik afrikai oroszlánokat ragadtak ki semmittevésükből, mi a bolháknak fogtuk pártját. Kinek ne indulna meg a szive az apró tehetetlen állatkákon, kiket csak azok üldöznek, kikben nincs emberi érzés. Kiknek reszketve kell a fentartásukhoz szükséges anyagot megszerezni és sokszor megtörténik, hogy egy durva erőszakos kéz megfosztja szegény védtelen ártatlanokat életüktől , különösen kik, kik az asszonyok, az asszonyok, ha, ha, ha nem elégszenek meg a mi megrontásunkkal, durva szövetséget kötnek azok pusztítására is. Emberemen a meghatottság vett erőt s egy könycseppet morzsolt ki szeméből. — De kérem — szóltam — mivel szolgálhatok, tessék a tárgyhoz beszélni. — Uram! önnek erkölcsi kötelessége, hogy rám hallgasson. Főnököm megbízott, hogy önt kérjem fel dramaturgusnak színházunk számára. — Köszönöm a megtiszteltetést, de itthon is eleget vakarózhatom. — Uram, ön nem tudja, milyen ajánlatot utasít vissza. Hisz önnek ez roppan jövedelmet fog hozni, önnek ezt el kell fogadni s ne is tétovázzék, hanem jöjjön gyorsan velem az igazgatóhoz s ott megcsináljuk a szerződést. — Ugyan, ugyan s miképpen hozna ez nekem jövedelmet? — Ne kérdezzen, az Istenért egy szót se szóljon Uram, hisz ez önnek ezreket, milliókat fog hajtani. El sem tudja képzelni, milyen zseniális ez a vállalat. — Jó. Hanem kérek 24 órai gondolkozási időt. — Megadom. Holnap ugyanezen órában itt leszek. — Gondolkodtam ezen a nem mindennapi dolgon. Szép lehet az egy bolha-színház dramaturgjának lenni. De aztán eszembe jutott, hogy mennyi jó és rossz életnek lennék a czéltáblája. Elég volna rám nézni, hogy valaki vakaródjék. Az asztalnál messze ülnének tőlem az emberek, egy napon azt venném észre, hogy a vendéglőben a pinczér sótartó helyett Zacherlines üveget tenne elém. Nem, nem fogadom el. De a pénz, a pénz, ez nem hagyott nyugodni. Elvégre is mit bánom én az embereket, ha pénzem van. Természetes, el fogom fogadni. El én. Ezt határoztam s izgatottan vártam a következő napig. Emberem el is jött s elvezetett az igazgatóhoz. Az igazgató alacsony vérmes ember volt. Beléptemkor éppen az orrán ebédelt a drámai hős. — Jó napot kívánok. — Bocsánat — felelte halkan — ne tessék lármát ütni, mert hősöm rendkívül ideges és zavarja a legkisebb tej is ebédközben. Én tisztelettel néztem az orrára s ő intett, hogy üljek le, így ültem szótlanul vagy három perczig, mikor az igazgató elővett zsebéből egy augsburgi lánczot s azt szépen a hős hátsó lábára hurkolva, betette a hőssel együtt a skatulyába. — Most már beszélhetünk. Remélem, tudja uraságod, hogy miért fárasztottam. Hallhatott ön már bolha színházról, de ilyen genre-u mint ez, ilyenről nem. — E színháznak az a czélja, hogy az állatok kellő dressure után maguk adják az emberiség tudatára, hogy mennyit kell tőlük szenvedniük. Ennyit bevezetésül. — Kérem térjünk a tárgyra. Én a dráma... — Kérem azonnal. Azzal hosszadalmasan elbeszélte, hogy az ő bolhái kivétel nélkül mind nemesi bolhaősöktől származnak. A drámai szendét meg éppen Nubiából szerezte be, aki miatt már herczegek, sőt királyok vakaróztak. Az én munkaköreim abból állanak, hogy balett-librettókat kellene írnom a színház számára, mert azt csak elhiszem, hogy társulata nagyszerűen tud ugrálni. — De uram — folytatta — egy feltételt ne felejtsünk ki: önnek kosztba és kvártélyba kell néhányat fogadni— De erre már felpattantam. — Micsoda, hogy én a maga bolhái Hotel Garnija legyek ? Abból ugyan nem eszik sem maga, sem a társulata. — Bocsánat — szólt ő rendületlenül. — Ön ide eljött s önnek az én feltételeimbe bele kell egyeznie, külömben kiadom a jelszót s az összes szereplőket kóristákkal együtt önre szabadítom. Gondolja meg, jól gondolja meg. Ez végkép kihozott a sodromból. Ilyen fenyegetés, no hisz szépen néznék ki. — Uram, három percznyi gondolkozási időt adok Ha nem fogadja el, majd visszaidézem emlékébe a spanyol inkvizícziót. — Mit a spany... — ordítottam, s előrántva 24 személyre szóló revolveremet, ráfogtam az igazgatóra. Dumm-dumm golyóval van megtöltve, halálfia aki mozdulni mer. Nagyszerű lehettem e pillanatban. Az igazgató mosolygott. — Kérem édes úr, én állottam már töltött ágyuk torka előtt is Fáterlónál Indiában. — Fáterlónál, Indiában ne mozdulj, mert lövök ! E közben Heródes a rendező hirtelen a hátam mögé kerül s kicsavarta kezemből pisztolyomat. — Halál reád, ha nem fogadod el — kiáltott ádáz haraggal. Megszeppentem, szembe nézni egy 24 személyre szóló pisztolylyal nem gyerekség. Elfogadom a feltételeket — szóltam. A igazgató elém tette a papirost s én aláírtam. — Most következik a próbaétkezés. Hadd lám, hogy lesz megelégedve a naiva — szólt a direktor s ezzel kivette a naivát s rátette az orromra. Iszonyú düh fogott el. Ilyen históriába keverem én bele magamat. Forrt bennem a méreg, így még orr nem viszketett az özönvíz óta. A nyomorultak fogva tartották mindkét kezemet s igy képtelen voltam orromat megvakarni. Éreztem, hogy nem bírom sokáig. Hirtelen egy nem eléggé őrzött pillanatban egy őrölt rántással kiszabadítottam egyik kezemet, orromhoz kaptam s a naiva megszűnt élni. Az igazgató kétségbeesett kiáltással, sebzett oroszlánhoz hasonlóan rontott reám, felkapta az asztalon heverő pisztolyt s rám sütötte. Erre felébredtem. Az orrom azonban még mindig viszketett. Ekkor nyílik a szobám ajtaja s belép rajta az inasom. — Tiz óra nagyságos ur, tessék felkelni. — Jól van fiam, de előbb jer ide s vakard meg az orromat. Háromszékvármegye közgyűléséből. — Szent-Iványi Miklós, alispán jelentése. — Sepsiszentgyörgy, október 20. n. A törvényhatóság állapotáról a f. év III. negyedében vagyis julius 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakról tisztelettel jelentem. A tisztviselők létszámában változás nem fordult elő ; úgy a központban, mint a járásokban egyes tisztviselők az ügyviteli szabályzat 33. §-ában biztosított szabadságidőt a nyár folyamán igénybe vették, de leginkább egészségi okból, akiknek távolléte az ügymenetre akadályozólag nem folyt be. Gróf főispán úr f. hó 2-án kinevezte Biró Sándor végzett jogász államtudományi államvizsgát tett kőröspataki lakost díjtalan közigazgatási gyakornoknak a központba beosztással és f. hó 12-én Csutak Lajos szintén jogvégzett kovásznai lakost díjtalan közigazgatási gyakornoknak beosztva az orbai járásba. Ügyforgalom. A központban a mult időszakokból fennmaradt hátralék 274 drb. Beérkezettt a jelentésem tárgyát képező időszakban közigazgatási bizottsági 730, alispáni 3051, központi választmányi 11, összesen 4066 darab. Elintéztetett: a múlt időszakokból maradt hátralékokból 254, közigazgatási bizottsági 541, alispáni 2767, központi választmányi 11, összesen 3573 darab; hátralék a múlt időszakokból 20, a kimutatás időszakából közigazgatási bizottsági 189, alispáni 284 darab.