Székely Nemzet, 1905 (23. évfolyam, 1-194. szám)

1905-10-25 / 160. szám

Október 25. összesen 87741 kor. 79 fillér. Ebből kiadatott 66243 kor. 18 fillér. Maradt szeptember hó végén készpénzben 21498 kor. 61 fillér. Pénzintézeti betét és értékpa­pír- Áthozatott 158754 kor. 11 fillér. Ehhez bevézetett 21365 kor. 21 fil. Összesen 180119 kor. 32 fillér. Ebből kiadás nem létetett. Magán adóslevél. Áthozatott 433104 kor. 5 fillér. Ehhez bevételeztetett uj kölcsönzés utján 7000 kor. összesen 440104 kor. 5 fillér. Kiadatott kölcsönvisszafizetések miatt 16651 kor. Maradt szeptember végén 423453 kor. 5 fillér. Ékszer és drágaság. Áthozatal volt 680 kor. 80 fillér. Ehhez bevételeztetett 4769 kor. 51 fillér, összesen 5450 kor. 31 fillér. Kiadatott 731 kor. 6 fillér. Maradt szeptember végén 4719 kor. 25 fillér. A mult évi gyámpénztári kamathátraléko­­sok beperesítettek. A más pénzintézetek versenye még a gyámpénztári kölcsönöknél a fennálló törvé­nyek alapján követelt biztosíték nagysága miatt fél év alatt csak 7 ezer korona kölcsönt engedélyezhetett az árvaszék és azt is városi épületes beltelekre, míg a visszafizetett tőkék összege 16651 koronát tett. Ily körülmények között és tekintettel arra, hogy a Háromszéki Takarékpénztárban 4% ka­mat mellett korlátolt összegű betétkölcsönt helyezhetünk el, kénytelen volt az árvaszék a fölszaporodott pénzkészletnek azon részével, melyet sem kikölcsönözni, sem pedig árvák kielégítésére megtartani nem kellett, a buda­pesti m. kir. központi állampénztár által 4% kamatozású magyar koronajáradék kötvénye­ket vásároltatni. Gyermekvédelemről. Elhagyottnak nyilváníttattak és elhelyez­­tettek a következő árvák és kiskorúak: Bölön­­ből Szabó Jolán a debreczeni, Kökösből Toók Anna a veszprémi, Bereczkből Smilofszki Julis a szegedi, Élőpatakról Szőcs Anna a maros­vásárhelyi, Gelenczéről Bartók Árpád a kecske­méti, Oroszfaluból Péter Miklós az aradi és Páváról Turuczki Antal a kolozsvári m. kir. állami gyermekmenhelybe. Hogy a sok szegény gyermek közül ily kevés helyeztetett el az állami gyermekmenhelyek kötelékébe, annak az az oka, hogy ezen üdvös intézményét ko­runknak közönségünk kevésbbé veszi igénybe. A helyszíni vizsgálatok alkalmával e tekintet­ben az elöljáróságoknak szóbeli utasítás adatott. n­­o­s­s­u­t­h Ferencz beszédében a korm­­ány­­reaktiválással foglalkozott, majd pedig az al­kotmányos kibontakozás egyedüli eszközéül a többség kormányra jutását jelölte meg. Ha a Házat — úgymond — ismét feloszlatják, akkor megássák sírját a hatvanhetes alkotmánynak. Utánna Apponyi Albert gróf beszélt az általános és titkos választói jog ellen. A népgyűlés végül határozati javaslatot fogadott el, a­mely szerint elitélik a koalicziós vezérek bécsi fogadtatását és bizalommal visel­tetnek a szövetkezett ellenzék vezérei irányában. A helyzet: Budapest, október 23. A szombathelyi gyűlés, Szombathely, október 23. A vasvármegyei ellenzék tegnap, vasárnap nagy népgyülést tar­tott, a melyen több ellenzéki képviselő társa­ságában megjelentek Kossuth Ferencz és A­p­p­o­n­y­i Albert gróf is, kik mindketten be­szédet mondottak. — Milán, igazán téged szeret? — Azt mondta meghal, ha nem jövök vissza. A másik fájdalmasan összerázkódott. — Rólam nem szólt? — Mondta, hogy kár, hogy ragyás a képed! Hosszú csend támadt. A káplár remegni kezdett a hidegtől. Ezt az érzést még nem ismerte. Erőltette a hangját, hogy beszélni tudjon. Megragadta Idő kezeit. — Téged szeret, igazán téged ?... Tudja, hogy nekem két csillagom van, s neked egy se ? — Tudja hát, épp ezért mondta. — Akkor hát mehetsz Milán, vigyázz, hogy haza juss és mond meg neki, hogy áldja meg az Isten, meg téged is. Elhajította a pénzdarabot, a­mely koppanva ült meg valahol, talán éppen az írásos felivel fölfelé. Ide egy szót se szól. A lelkébe szánó fájdalmas boldogság költözött és odaborult a káplár elé, a­ki gyermekes örömmel simogatta a fedetlen fejét: — Nagy örömet csinálok nektek ugy­e? Aztán boldog megelégedett mosolylyal megindult a Bosku mellett fölfelé. A másik még térdelt egy darabig, aztán a túláradó boldogságtól elvakulva bukdácsolva futni kezdett a föllármázott tábor felé, a­honnan lobbanó fáklyák suhantak a szökevények kere­sésére szanaszéjjel a sötétségbe. Rankó Dusán lehúzta a csizmáit és hall­gatta a víz zengő morajlását Arczának egyet­len vonása se torzult el, a midőn meztelen lábaival a fagyos vízbe lépett álla alá állította a fegyvert és megnyomta a ravaszt. A lövés felverte az éjszaka csendjét és diadalmas erővel suhant sivitva az álkapcson és koponyán keresztül a borult ég felé és vitte magával a Rankó Dusán szomorú lelkét, a testét pedig, a nagy, erős testét szerelmes csobogással ölelték magukba a Bosku hul­ SZÉKELY NEMZET. UJ főispánok. Budapest, október 24. (Saját tud. távirata.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy ő fel­sége a miniszterelnök előterjesztésére: T­a­h­y István cs. és kir. kamarást Pest­vármegye ; Gróf Teleki László birtokost Kolozsmegye és Kolozsvár sz. kir. város; Vásárhelyi Béla főrendiházi tagot Arad vármegye és Arad sz. kir. város; Nagy László alispánt Szatmár vármegye főispánjává nevezte ki. Mint értesülünk, a közel­jövőben még több főispáni kinevezés várható. A sajtóiroda új főnöke: Budapest, október 24. (Saját tud. távirata.) A hivatalos lap mai száma közli, hogy Vészi József, orsz. képviselőt, a Budapesti Napló fő­­szerkesztőjét, miniszteri tanácsossá és a sajtó­iroda főnökévé kinevezték. A koalíczió állásfoglalása: Budapest, október 24. (Saját tud. távirata.) A koalíczió vezérlő­ bizottsága tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy a Fejérváry-kormány ellen két okból foglal állást. Először azért, mert a parlament a kormány ellen bizalmatlanságot szavazott, másodszor, mert vádindítvány fekszik a Ház előtt. Szocziáldemokraták és a választói jog. Kassáról táviratozzák, hogy ott a szo­cziáldemokraták vasárnap délután három óra­kor szakadó esőben tüntető felvonulást ren­deztek a város utczáin. Az Erzsébet­ téren kö­rülbelül hétszáz hallgató előtt Preisz Mór mondott a választói jog érdekében beszédet. A gyűlés után a Marseillaise eléneklése mel­lett rendben szétoszottak. A vasmegyei szervezkedés. Vasárnap folyt le Szombathelyen a vas­megyei ellenzék szervezkedése, a melyen meg­jelent Kossuth Ferencz is több koalicziós kép­viselő társaságában, s Kőszegről odautazott Apponyi Albert gróf is A szervezkedést ban­kettel kezdték s azután vette kezdetét a nép­gyülés. Kossuth Ferencz szólott elsőnek, a ki kétségbe vonta a magyar alkotmányosságot, ha a nemzet akaratát mindig csak akkor ve­szik tudomásul a­mikor az a király akaratával megegyezik. A Fejérváry-kormány szerinte nem képes a helyzetből kivezetni, mert a par­lamentben többséget nem fog kapni és nem fog kapni a választásoknál sem, a melyből az ellenzék még nagyobb többséggel kerül majd ki, s a mely sírja lesz az 1867-iki alkotásnak. A függetlenségi párt nagy áldozatot hozott akkor midőn olyan program támogatására vállalkozott, a mely program teljes mértékben beleillik a 67-es párt programmjába is. A leg­magasabb helyen nem látták be, hogy milyen megnyugvást szerezhetett volna az uralkodó­nak utolsó éveiben, ha a függetlenségi párt, a­nélkül, hogy feladná magasztos elveit, egy­előre elfogadta volna azt, a­miért a szövetke­zett baloldal küzd. A függetlenségi párt megmaradt elveinek sánczai között. A szövetkezett baloldal el van tökélve kitartani, s azon a becsületes és egye­nes után, a­melyen eddig haladt, továbbra is haladni. Szervezkedjék minden egyes párt kü­lön, de a­mikor ismét tettekkel kell küzdeni bizonyos czélokért, akkor a szövetkezeti pártok jöjjenek ismét össze. Zichy Aladár gróf szólott ezután. Majd Apponyi Albert gróf beszélt s azt mondta, hogy az alkotmányos kormányzás annyit je­lent, mint a nép akarata szerint való kormány­zás. Fejérváry pedig egyenesen kerüli a nép akarata megnyilvánulása kifejezését, a képvi­selőházat. Nálunk a nemzeti akaratot úgy ér­telmezik, hogy a nemzet csak azt akarhatja, a­mit Bécsben akarnak, különben kutyába sem veszik a kívánságát. Ilyenkor beszélnek aztán általános, titkos szavazati jogról. Előző­leg megsemmisítik a nép szavazatának érté­két s aztán csinálnak egy reformot, hogy azzal kijátszszák a nemzetet. Beszéde során a kor­mány programmjáról szólott, annak a kétes szellemességű megjegyzésnek adott kifejezést, hogy ez a programm nem népboldogitó, ha­nem inkább­­ népbolonditó. Egészen egy­­értékű kijelentés ezzel az a másik is, hogy tudniillik a Fejérváry-kormány programmja a néppel akarja agyonütni a nemzetet. Beszéltek még Batthyány Lajos gróf a disszidensek, Pisztory Mór az új­ párt nevében és Sághy Gyula, majd Gyön­­gyössy Tivadar határozati javaslatát fogad­ták el, a­mely elitéli a vezérek szeptember 23 iki fogadtatását s a fogadott uraknak bizal­mát fejezi ki, valamint a passzív reziszten­­cziára vonatkozó képviselőházi határozatot magáévá teszi. BELFÖLD. — október 26. A tiszti és a tiszteletbeli orvos. A kivé­teles nősülési engedély iránti kérelemhez szükséges tiszti­orvosi bizonyítványok kiállítására vonatkozólag a belügyminiszter — mint értesülünk — egy konkrét kér­dés kapcsán hozott elvi jelentőségű hatá­rozatával kimondotta, hogy a közigazgatási bizottságok a kivételes nősülési engedély iránti kérelmek tárgyalása alkalmával a tiszteletbeli vármegyei orvosok által kiállított orvosi bizo­nyítványokat csakis akkor fogadják el érdem­leges intézkedés alapjául, ha az illető tisztelet­beli tiszti orvosok tényleges szolgálatra be vannak rendelve, vagy ha az orvosilag meg­vizsgálandó női családtag lakóhelyén valósá­gos tiszti orvos nincsen. Mert a tiszteletbeli vármegyei tisztviselők az állásukkal járó szol­gálati kötelességüket csak abban az esetben tartoznak teljesíteni és jogaikat is csak abban az esetben gyakorolhatják, ha tényleges szolgá­latra berendeltetnek, minélfogva a tiszteletbeli vármegyei orvosok közhatósági teendők ellátá­sára is csak tényleges szolgálatra való be­­rendeltetésük esetén jogosultak. Minthogy pedig a tiszti orvosi bizonyítványok kiállí­tása az illető orvos hatósági teendőinek kö­rébe tartozik; ennélfogva kétségtelen, hogy ezen jog csakis a tiszti orvosi teendők tény­leges ellátásával való általános jellegű meg­bízatás keretében gyakorolható. Ezen általá­nos érvényű szemponttól csakis azon esetek­ben lehet — méltányossági okokból — kivé­telesen eltekinteni, ha a megvizsgálandó női családtag lakóhelyén valóságos tiszti orvos nincsen s igy a helyben lakó tiszteletbeli tiszti orvos közreműködésének igénybevétele a kérel­mezőt az utazással járó kiadásoktól kíméli meg. IRODALOM és MŰVÉSZET. A Szinház és Élet október 22-iki száma a következő feltűnően értékes tartalommal je­lent meg: A szerződésszegésről. Ir­ving (a művész legújabb arczképével.) Szín­házban. Tárcza Adorján Lászlótól. A „Bolygó görög“ részletes ismertetése (Kern Aurél, Csepreghy Ferenczné stb. czikkeivel). Részletek, versek és zeneszám a darabból. A „Csöppség“ ismertetése (Len­gyel Menyhért). „A szerelem iskolája“ (Se­bestyén Ede). Hírek és apróságok. Ezenkívül közli a lap Buttykay Ákos és Pásztor Árpád, a Bolygó görög szerzőinek arczképét, külön F­e­d­á­k Sári és Beöthy Lászlóval, csoportfelvételeket a Csöppség és Bolygó gö­rögből stb. A lap egyes száma 20 fillér. Kiadó­­hivatal Budapest VIII., Baross­ utcza 59. Negyed­évre 3 korona. TÁVIRATOK. Adóbehajtás: Budapest, október 25. Kép­viselői körökben hírlik, hogy a pénzügyi viszonyok javítására a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy végre­hajtás útján sürgősen be­szedik az állami adókat és a hátralékokat, melyek még az előző években megszavazott adókból nem folytak be. Ha elég végrehajtó nem volna, a pénzügyi tisztvi­selőket fogják kiküldeni. A Zeysig-ügy, Budapest, október 25. A cigány-ügy­­ben elfogott D­i­é­n­e­s József vasúti felügyelőt szabadon bocsátották. NAPI HÍREK: Sepsiszentgyörgy, október 25. — Búcsú és beköszöntő. A földmivelési minisztériumban F­e­i­n­i­t­z­s­c­h Arthur báró földmivelésügyi miniszter 24-én délben vette át hivatalát, s ez alkalomból a földmivelés­ügyi minisztérium tisztviselői kara testületileg köszöntötte s igen meleg ovácziókban részesí­tette. Az új miniszter hivatalba lépését meg­előzőleg György Endre volt miniszter búcsú­zott a tisztviselői kartól, a­mely déli fél tizen­kettőkor gyülekezett a minisztérium tanács­termében. — A fiúárva- és szeretetház igazgató­választmánya október hónapi ülését 26-á­n d­é­l­­előtt 9 órától kezdődőleg tartja meg. — A reformátusok ünnepe. A budapesti K­á­l­v­i­n-téri református templomban vasárnap délelőtt szép ünneppel ülték meg a templom helyén tartott első istentisztelet szá­zadik évforduló­j­át. Ez alkalomból a hívek nagy sokasága gyülekezett össze, megjelent teljes számban a presbitérium Hegedűs Sándor v. k. t. tanácsosnak, a pesti egyház főgondnokának vezetésével; ott voltak a református theológiai és a gimnáziumi tanárok és növendékek, vala­mint számos előkelőség is. Az ünnepet az ifjú­ság zsoltárral nyitotta meg, majd a hívek zsoltára következett, azután Szabó Aladár dr. református lelkész imádkozott. Petri Elek a Kálvin-téri református egyház gondnoka nagyhatású beszédet mondott. Szólott arról, hogy miképpen alakult meg az egyház s milyen viszontagságokkal kellett küzdenie az idők folyamán. Dicsőítette a szónok azt a nagy hitbuzgóságot és áldozatkészséget, a­melylyel az elődök a kicsiny alapból az egy­házat nagggyá fejlesztették. Ugyanez a fel­adata az utódoknak is, a hit erejével és önzet­lenséggel kell tovább építeni. Petri Elek beszéde után a hívek zsoltára fejezte be az ünnepet. Ezután több előkelő úri hölgy az új VI — VII. kerületi templom alapjára rendezett gyűjtést, a­melynek szép eredménye volt. — A pápa gyöngélkedése. Rómából táviratozzák. A pápa néhány nappal ezelőtt jelentéktelen hülést szenvedett. Már teljesen meggyógyult ugyan, de még kissé gyöngének érzi magát. A pápa orvosa, Lapponi doktor sürgősen azt ajánlotta a pápának, hogy egy ideig pihenjen, a pápa azonban ragaszkodik ahhoz, hogy kihallgatásokat adjon. — A kormánybiztosság téli programmja. Zseniális terven dolgozik a székelyföldi mi­niszteri kirendeltség. A téli időt arra akarja felhasználni, hogy a hová szervei útján (szö­vetkezetek, gazdakörök, mintagazdaságok, ta­nítók) eljuthat, felolvasásokat tartson az Uránia módjára, vetített képekkel. És ebben a terv­ben nyilatkozik meg a zsenialitás. Dr. K­o­ó­s Mihály tapasztalatai nyomán ugyanis arról győződött meg, hogy a székely kisgazda kö­zönség értelmi nívóját okvetlen emelni kell, hogy alkalmas legyen a reformtervek megér­tésére s főleg megvalósítására. Igaza van. A székely kérdésben munkás testületek többé­­kevésbé eredménytelen próbálkozásának is ez az oka. Valami fásult közöny üli meg a szé­­kelységet, mi miatt a neki jó terveket is bi­zalmatlansággal, hazódozással fogadja s nehe­zen veszi be, különösen mig meg nem győ­ződött arról, hogy azok nyomán pénz ke­rül a házhoz. Dr. K­o­ó­s Mihály tervei szerint tanulságos felolvasásokkal fogják a székelységet kiemelni e fásultságból. Felölelik a népélet minden harmóniáját, sőt tanulságot rejtő ellentéteit is. A kisgazdaság minden ágára rátérvén, képekkel mutatják be az ósdi és modern gazdasági különbségeit. Különös súlyt fektetvén a mi éghajlati viszonyaink sze­rint kecsegtető haszonnal bevezethető új ter­mények meghonosítására és tenyésztési felté­teleinek megismertetésére. Ennek keretében rátérnek a társadalmi élet minden ágazatára; a szövetkezetek, gazdakörök és más közös in­tézményekben szükséges erők csoportosí­tására ; a tevékenység, produktív erő fel­­használására, megbecsülésére és követésére. Ez a munka a székely társadalom rende­zésére vezet­ .A­kik ma tétova tétlenked­nek, talán saját erejüket sem ismerve, így fognak döntő tényezővé lenni a falusi életben, a­kik nem rendelkeznek ehez szükséges gya­korlati ismeretekkel, ezúton szerzik meg a székely akc­ió sikerének biztosítására. Szép tér nyílik a tanítók, papok munkásságára is, kik a nép vezetői lesznek minden irányban — hála Isten — hovatovább nagyobb igyekezet­tel. Hogy a felolvasásokat hol tartsák meg s minő haszonnal, arra hát gondjuk legyen. Ér­telmes, magán segíteni akaró és tudó nép kö­zött ők is jobban boldogulnak, termékenyebb talajra találnak a miniszteri kirendeltség be­fektetései . Felcsikban egész vonalon sikerrel biztat e törekvés. Ezért nevezem zseniálisnak a dr. K­o­ó­s Mihály tervét, a­melynek meg­valósításán serényen most dolgoznak. — Konti József halála. Mélységes rész­véttel értesülünk, Konti Józsefnek a leg­kiválóbb magyar operett-komponisták egyiké­nek haláláról. Idegenből szakadt közénk a szegény lengyel zsidó család zseniális sarja, de csakhamar kuruczabb lett a kurucznál. A magyar nyelvet törve beszélte, de szíve ben­­sejében igaz, őszinte szeretettel ragaszkodott új hazájához. Blahánénak tűnt fel először, ő biztatta, hogy jöjjön Bécsből Budapestre. A küzdelmes évek hosszú sora virradt itt rá, de kedélye és pompás humora a megpróbáltatá­sok nehéz óráiban nem hagyta el. Derűs lé­nyével csakhamar közkedvelt tagja lett a ma­gyar művészvilágnak. Tréfáinak, anekdotáinak se szeri se száma. Típusa volt a bohémnek és mulatságos ötletei még súlyos betegsége alatt sem hagyták el. Múzsájának ihletett haj­tásai : A suhancz, Eleven ördög, Ki­rályfogás és még számos örökbecsű ope­rettje, e műfaj magyar költői között a legelső helyet biztosítják neki. Lelke nemességét, mélységes érzelmeit bűbájos dallamai jellem­zik minden szónál szebben. Mint karmester is a legkiválóbb volt s temperamentuma, tudása és kiváló zenei érzése teljesen érvényre juttatták a rábízott parti­túra szépségeit. Évek hosszú során a Népszínháznak volt első karmestere, utóbb pedig a Király-színháznál működött. Betegsége ré- 160. szám.

Next