Székely Nemzet, 1906 (24. évfolyam, 1-84. szám)

1906-01-03 / 1. szám

Sepsiszentgyörgy, szerda, 1906. január 3. XXIV. évfolyam, 1. szám. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szent-György, Sétatér-utcza 6. szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP Megjelenik hetenként négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton. Szerkesztőségi telefon­szám: 12. Kiadóhivatali telefon­szám : 23. KlőHv.*.tK­ÍSÍ IV.* : Helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve . Egész évre . . 20 korona. Félévre . . 10 korona. Negyedévre . . 5 korona. 15-------------------------------­Kiadóhivatal: ^^jjal-nyomda-részvény-társu­lat hová az slöizelési pénzek és Urduink 'áá ^ bérruentesen küldendők. ^ A 1„.. kP. • Reklamácziók a lap kézbe­sítését illetőleg a megfelelő 'p­ostahivatalhoz intézendők. te-Mlrk­etmén­yek­ ib­en : MNylltter sora 30 fillér. 4 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 12 fillér. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Pénzküldeményeknél czélszerűbben postautal­ványok használhatók. Uj esztendő a politikában. — A pártvezérük üdvözlése. — Budapest, január 2. Politikai körök érdeklődését a kü­lönböző pártokban elhangzott új évi beszédek uralják. Legszembeszökőbb az, hogy vala­mennyi szónok, bár természetesen más­más hangnemből és más következte­tésekre jutva, a békéért való vá­gyakozást hangoztatta, de egy­úttal, pártállásához képest a béke lehe­tőségére nézve különböző fentartások­­kal éltek. Valamennyinek magatartása a „si vis pacem para bellum“ régi közmondást juttatja eszünkbe. Legfeljebb mélyebb benyomást a kor­mányelnöknek a koalíczió elleni erős vádja keltett, azon szemrehányás tudni­illik, hogy nemcsak joga, hanem köte­lessége is lett volna a koalícziónak át­venni a kormányt. Ez­által sok bajtól mentették volna meg az országot, mert a kormányzat élen állva, felelősségük tudatában a fen­­forgó nagy ellentéteket mindenesetre igyekeztek volna kiegyenlíteni. Semmiesetre sem lett volna szabad az országot kormány nélkül hagyni és a kormányt abba a kényszerhelyzetbe hozni, hogy a kormány parlamenten kívül keressen megoldást. Viszont Kossuth Ferencz beszé­dében mintha saját lelkiismeretét akarta volna megnyugtatni. Azt mondta ugyanis, hogy a válság nagy károkat okozott, de az ország nem pusztult bele. Ez sovány vigasz, mert mentől to­vább tart a válság, annál óriásibb a kár. És úgy lehet, hogy mire az ellen­zék vágyai, törekvései megvalósulnak, maga az ország bele­pusztul a vívmányba. Nagyon problematikus ez a siker és vívmány, mert az elért eredményeknek az akkorára elgyengült ország nem veheti majd hasznát. Azon kell tehát lenni, hogy a béke mielőbb helyreálljon Mielőbb pótoljuk a már eddig el­vesztett erőt, s ne várjuk meg, m­í­g az ország ebbe az áldatlan harczba belepusztul. A hajlandóság még a szélsőségeket kedvelőkben is meg­van a békére s különösen az ipari és kereskedelmi té­ren küzködők érzik súlyosan nyomasztó hatását ennek a fölfordult állapotnak. Ha valóban óhajtjuk a nemzeti gazda­sági kérdés rendezését, valóban itt az ideje annak, hogy sürgősen végét sza­kítsuk a törvényen kívüli állapotnak, melynek romboló hatása a maga szörnyű valóságában még csak ezután lesz érez­hető, a­mikor egész sereg iparos és ke­reskedő megy tönkre a gazdasági válság hőhatása alatt s nagyon félő, hogy mire a sokat sanyargatott ország a rendes ke­rékvágásba kerül, a nép már csak mint erkölcsi diadalt üdvözli a vívmányokat. Vajha a jó igyekezet, mely a mos­tani uj évi beszédekben megnyilatkozott, ne maradna csak pusztán elhangzott szó. * Az egyes pártok új évi üdvözléséről tudó­sításunkat a következőkben adjuk : A kormányelnöknél. Hétfőn délután fél egy órakor a kabinet tagjai és a kormány számos politikai barátja Fejérváry Géza báró miniszterelnök lakásán tisztelegtek az új év alkalmából. A megjelentek nevében Lányi Bertalan igazságügyminiszter üdvözölte a miniszterel­nököt Te a nagy, a nehéz munka közepette fel­tártad előttünk nemes érzelmeidnek, fenkölt gondolkozásodnak egész világát és mi meg­tanultuk tőled azt, hogyan kell nehéz viszo­nyok közt a kötelességet szigorúan teljesíteni, hogyan kell válságos helyzetekben a hazát szeretni, a hazát szolgálni. Nagy a mi hálánk, nagy a mi szeretetünk irántad. Ennek a hálá­nak, ennek a szeretetnek akartunk mi ma ki­fejezést adni. Első­sorban is jó egészséget kíván Fejér­­várynak. Báró Fejérváry Géza miniszterelnök erre a következőképp válaszolt: A nemzet szabad akarata a múlt évi vá­lasztások alkalmával a szövetkezett ellenzéket jutatta többségre. A­miből a velünk szemben olyan sokszor hangoztatott parlamentarizmus­nak szelleme szerint mélhatlanul annak kel­lett következnie, hogy az akkori kormány hagyja el helyét, de egyúttal és egyidejűleg azt a helyet az új többség férfiai foglalják el. Azonban nem így történt. Az akkori kor­mány ugyan elhagyta helyét, de az új több­ség nem lépett helyére. Hogy a helyzet így alakult, annak külső oka az volt, hogy a törvényhozás két főtényezője közt, a király és az országgyűlés közt, fontos kérdésekben nem jöhetett létre egyetértés. A valódi és belső oka azonban egészen más. A szövetkezett ellenzék a maga párt­­politikai nézeteit és törekvéseit helyezte elő­térbe. Bármily tiszteletreméltók e nézetek és törekvések: az ország mindennapi és szaka­datlan kormányzásáról való hazafias gondos­kodás mind e nézeteknél és törekvéseknél fontosabb. Már csak azért is fontosabb, mert az ország kormányzásában sem szünet be nem állhat, sem halasztás nem engedhető. A szövetkezés által megalakult többség politikai és törvényhozási működésének leg­első feladatául nem az ország kormányának átvételét tűzte ki, hanem pártpolitikai néze­teinek megvalósítását. Ezzel kitért a reá há­ramló felelősség elől s megszegett egy al­kotmányos kötelességet. Mert ha a parla­menti kormányrendszer szabálya az, hogy a korona a többségből alakítson kormányt, akkor e szabály foganatját nem szabad a többség­nek azzal meghiúsítania, hogy a hatalom át­vételétől vonakodik. A kormányalakítás a több­ségnek nem joga, hanem kötelessége. De hát erről a szövetkezeti többség nem gondoskodott. Pedig semmi sem akadályozta abban, hogy a status quo alapján a kormányt át ne vehesse és semmi sem akadályozta abban, hogy a szükséges és czélszerű reformok kér­dései felől felelős állásban a koronával majdan egyetértésre jutni ne igyekezzék. Ily helyzetben vállalkoztam én előhaladt korom s minden vágyam ellenére, de felséges uram és királyom szavára, barátaimmal együtt a kormány átvételére Szeretett hazánkat csak egy pillanatig is kormány nélkül hagyni gyáva­ságnak és hazafiatlanságnak tartottam volna. Nehéz feladatunkat szerényen, de sikerrel végeztük, pedig sok akadályra, sok mesterkélt gátra is bukkantunk. Gáncs, szidalom és kár­­hoztatás kisérte működésünket. De ezzel nem törődvén, ezt elfelejtem. Édes jutalmam eddig s édes jutalmam lesz mindaddig, a­míg a kor­mány élén állok, az, hogy nem hagytuk oltalom nélkül az állam veszélyeztetett rendjét s a tör­vénynek megtámadott tekintélyét. Bármi következzék s a felzaklatott indu­latok hevében most bármily éles kárhoztatások röpködjenek felénk, bizton számítunk arra, hogy a történelem ítélete másként fog hangzani, mint a ma dúló szenvedélyek véleménye. Tartsatok meg szives barátságtokban ezen­túl is! Adjon a Mindenható boldog új évet nek­tek ! S boldogabbat, mint a mult évi volt, iga­zán boldog új évet szeretett hazánknak!“ (Élénk éljenzés.) A miniszterelnök még jó ideig társalgott a nála megjelentekkel. Az uj-párt új éve. A báró Bánffy Dezső vezérlete alatt álló uj-párt tagjai hétfőn délelőtt 12 órakor gyülekeztek a párt T h­o n­e­t-udvarbeli klub­­helyiségében, a­honnan kocsikon vonultak át báró Bánffy Dezső Bimbó­ utczai lakására. Itt dr. B­e­n­e István üdvözölte a nagy szám­ban megjelent párttagok nevében Bánffy Dezsőt, a­ki a következőleg felelt: Kedves barátaim! Szónokotok, az én t. barátom mondotta, hogy eljöttetek, hogy szi­vetek meleg érzésével tolmácsoljátok jókíván­ságaikat és ragaszkodástokat hozzám és csa­ládomhoz- Ezért fogadjátok hálás köszönetemet. Olvastam a lapokban, hogy a mai nap al­kalmával nagyon fontos politikai nyilatkozato­kat várnak tőlem. Őszintén mondom, hogy ez az értesülés alaptalan és elhatározásom, szán­dékom is más volt. Én a mai napot ugyanis nem tartom alkalmasnak arra, hogy politikai kérdésekben a mai politikai viszonyok mellett a homályt észlelve és a kibontakozás útját nem látva, politikai nyilatkozatokat tegyen valaki egy kétséges jövőre nézve. Ez bíz engemet is arra, hogy tartózkodjam a jövő politikai nyi­latkozatoktól. Politikai nyilatkozatokat a ki­bontakozás tekintetében ma, a­midőn az alkot­mány védelméről van szó, ne tegyünk, ma csak az alkotmányvédelemről lehet szó és semmi más­ról. Én beismerem, hogy két esztendővel ezelőtt, a­mikor a párt zászlaját kibontottam, más remé­nyeim voltak, de csalódtam, mert a viszonyok más politikai alapot mutattak. Mi, a­kik az egységes magyar nemzeti állam kiépítését tűz­tük ki programul, veszélyeztetett alkotmá­nyunk védelmére kellett, hogy siessünk egy táborba azokkal, a­kik az alkotmányvédelemre szövetkeztek. Pártunk nem erősödött meg, és éppen azért jól esik ragaszkodása azoknak, a­kik hűen kitartanak az új­ párt zászlója mellett. TÁRCZA: A tél közmondásokban. A közmondások az évszakok közül leg­gyakrabban a telet emlegetik. És e mondások többnyire szépek, színesek, kifejezésteljesek és sokszor találók. Meglátszik rajtuk, hogy a nép ezeket nagyobb lelki és szívbeli nyuga­lommal és több időnek a ráfordításával köl­tötte, mint azokat, melyek a többi évszakra vonatkoznak. A tél az elmúlás, a messze múltnak a gondolatával van összekötve;­­ a nép előtt a szellemi gyűjtés, a lelki szemlélődés és elmél­kedés ideje. A tél ünnepeit is ennélfogva na­gyobb odaadással, a hittitkokba való mélyebb el­merüléssel s szintén nagyobb együttérzéssel üli meg. A tél kezdete a közmondásokban vidékek és országok szerint változik. Astronómiailig deczember 21-ike a legrövidebb nap és a tél kezdete. Észak-Itáliában is ilyennek mondja a közmondás: „Szent Tamás napján visszafordul a nap, azaz hosszabb lesz a nappal. Más or­szágokban a hidegebb évszak korábban veszi kezdetét. Nálunk ismeretes e mondás: Itt vagyon már Simon, Judás, jaj te ne­ked inges, gatyás ! (okt. 28.) Ilyenkor kezdődik már az erős dér, mely előhírnöke a fagynak és a hónak. Felsővidékre szent Márton (nov. 11.) szokta hozni a havat és a telet, a ki fehér lovon ér­kezik meg. S ki ne ismerné Márton ludját, a mely a kellemes szórakozásra való tituluson kívül még arra jó, hogy megjósolja, milyen lesz a tél ? Ha a mellcsontja szép fehér, akkor hideg és havas, ha barnás, úgy sáros lesz a tél. Németországban s másutt is szent Katalin­nal (nov. 25.) kezdik a telet: „Szent Katalin fehér köpenyben jön“. A népnek is igaza szokott lenni mondá­saiban, mert november hó második felében szoktak a természetben az enyhébb időszak utolsó nyomai is lassan kint tünedezni. Sűrű komor fellegek úsznak az égbolton, heves szelek és havas esők, hófergetegek és jég­csapok jönnek a hosszú sötét éjjeleken a fehér­­szakálú télapó nyomában. A vándor, a­ki a téli tájon, a puszta mezőkön és a komoran hallgató erdőkön keresztül halad, gyakran órákhosszat a nélkül, hogy élő lénynyel ta­lálkoznék és ha néha messzi távolból jövő hang üti meg a füle dobját, az annál jobban emlékezteti arra, mily teliesen csendes min­den körülötte. E komolyság és az az ünnepi hangulat, mely a természeten uraló télen, az emberi kedélyre is hat. Az ó-német naptár szent Kelemen pápa (nov. 23 ) ünnepével kezdi a telet és e napot horgonynyal jelöli, mert e napon a hajósok­nak már a kikötőben kell lenniök. Ismét a négy évszakot meghatározó közmondás: Szent Kelemen hozza meg a telet, Szent Péter széke tavaszt jelent (febr. 22.) A nyarat hozza szent Orbán, (máj. 22.) Az őszt kezdi szent Bertalan (aug­ 24-) Szent Lucza (decz. 13.) napját említik leg­gyakrabban a téli mondásokban. Az angolok azt mondják: „Lucza nap a legrövideb nap és a leghosszabb éjjel.“ E szentnek ünnepe ugya­nis a régi kalendárium szerint decz. 25-ére esett, azért halljuk a következő mondásokat is: „Szent Lucza napjától csibetépéssel növekszik a nap.“ „Szent Lucza megkurtítja a napot.“ Az olaszok is mondják : „Szent Lucza a leghosszabb éjjel, a­mi van.“ Lucza napi időjárásból jósolnak is így Szardíniában e napról határozzák meg, mily időt várhatnak karácsony napjára. Nálunk egyes vidékeken pedig Lucza napjától vagyis decz. 13-ikától kezdve tizenkét napig azaz 25-ig vigyáznak az időjárásra, s a­milyen idő van az egyes napokon, olyan lesz a megfelelő hó­nap. Ez a Lucza kalendárium. A népszokások­ban Lucza napján sok babona fordul elő, melyet nagyobbrészt a jövőnek megtudása kedvéért űznek. Ilyenek az úgynevezett Lucza-fényből, Lucza-keresztből való jósolások. A Lucza-székről is mindeki hallott már. Van azonban e napnak s szent Miklós nap­jának kedvesebb jellege is, kivált a gyerme­kek előtt. A fiuk rettegve örülnek a szigorú, de bőkezű Mikulásnak, a lányok inkább a Luczának. Avagy ez is csak a régi jó időkből maradt mesévé mállott már. A­mióta erről is sikerült a vallásos zománczot letörölni, eldur­vult és elfajult e szép szokás, mely hajdan a szülők egyik alkalmas fegyelmi eszköze volt a jó gyermekek megjutalmazására, a rosszak megbüntetésére, ma pedig nagyobbrészt csak komédia és keczez. Hja haladunk ! A költészetet már a gyermekszobából is ki kell szorítani, hadd dajkálja a gyermekeket a testes Próza, ez neveli őket a valveli életre! Téli gondolat! Más közmondások a tél tartósságát és szigorát jellemzik. A tél a legszigorúbban ragaszkodik a jo­gához, vallják a mondások. „A tél általvető, ha nincs az egyik oldalon, van a másikon.“ Az angolok ezt mondják: „A tél soha sem henyél.“ A francziák pedig: „A­ki egy téli napot átélt, egy halálos ellenséggel van kevesebbje.“ Má­sutt ismét­ . Szerencsés az az ország, melyben a felhők telelnek.“ A felhők enyhítik a hideget. A hidegben gyorsabban mozog az ember. Innen a szállóige : „Télen mindenki ifjú lesz.” Ilyenkor minden kabát jó a közmondás szerint: „A fagy minden rongyot összetart“. A jövőre mindenki kiváncsi s a jóslásból ki nem fogy az ember. A közmondások az új évet emlegetik. Ausztriában mondják: „A­mi­lyen szent Katalin, olyan lesz az új év.“ Német­országban: „Az első napi hajnali pár rossz időt és nagy csapást hoz“. Tirolban és másutt pedig termékeny évre enged következtetni. Portugáliában: „Az év első napja a nyár első napja“. Spanyolországban az újévről hét külö­nös közmondás dívik: „Többet hoz az új év, mint a jól művelt föld“. „Ne mondj rosszat az évről, a­míg el nem mullott“. Januárt illetőleg a közmondásokban csak­nem mindig az a kívánság nyilvánul, hogy hideg legyen. „Januárban ha sok az eső, a gabonára nem hoz áldást.“ „Januárban sok eső, kevés hó, hegynek, völgynek, fának nem jó “ „Ha nedves a január hó, üresen marad a hordó.“ A magyar közmondás ellenben azt mondja: „Ha fénylik Vincze, megtelik a pincze." A németek a lengyelekkel egyként tartják : „Meleg januártól ments meg Uram minket.* Svájczban ezt mondják: „Ha januárban tán­­czolnak a szúnyogok, a parasztnak eleség után kell nézni.* A portugálok e szavakkal vigasz­talódnak : „Nedves január, ha nem jó a gabo­nának, nem is rossz a nyájnak.* Nálunk is­meretes ez: „Ha Pál fordul köddel, ember hal meg döggel.“ Olaszországban a fátékonyakat januárban születetteknek mondják. A szökő év iránt nagy az előítélet a köz­mondásokban. Könnyen balul üt ki, a­mit szökő évben tesz, vagy kezd az ember. Felső-Olaszországban azt mondják: „Ha

Next