Székely Nemzet, 1906 (24. évfolyam, 1-84. szám)
1906-01-03 / 1. szám
Sepsiszentgyörgy, szerda, 1906. január 3. XXIV. évfolyam, 1. szám. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szent-György, Sétatér-utcza 6. szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP Megjelenik hetenként négyszer: hétfőn, szerdán, pénteken és szombaton. Szerkesztőségi telefonszám: 12. Kiadóhivatali telefonszám : 23. KlőHv.*.tKÍSÍ IV.* : Helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve . Egész évre . . 20 korona. Félévre . . 10 korona. Negyedévre . . 5 korona. 15-------------------------------Kiadóhivatal: ^^jjal-nyomda-részvény-társulat hová az slöizelési pénzek és Urduink 'áá ^ bérruentesen küldendők. ^ A 1„.. kP. • Reklamácziók a lap kézbesítését illetőleg a megfelelő 'postahivatalhoz intézendők. te-Mlrketmények iben : MNylltter sora 30 fillér. 4 hasábos petitsorért, vagy annak helyéért 12 fillér. A hirdetmények s nyiltterek dija előre fizetendő. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Pénzküldeményeknél czélszerűbben postautalványok használhatók. Uj esztendő a politikában. — A pártvezérük üdvözlése. — Budapest, január 2. Politikai körök érdeklődését a különböző pártokban elhangzott új évi beszédek uralják. Legszembeszökőbb az, hogy valamennyi szónok, bár természetesen másmás hangnemből és más következtetésekre jutva, a békéért való vágyakozást hangoztatta, de egyúttal, pártállásához képest a béke lehetőségére nézve különböző fentartásokkal éltek. Valamennyinek magatartása a „si vis pacem para bellum“ régi közmondást juttatja eszünkbe. Legfeljebb mélyebb benyomást a kormányelnöknek a koalíczió elleni erős vádja keltett, azon szemrehányás tudniillik, hogy nemcsak joga, hanem kötelessége is lett volna a koalícziónak átvenni a kormányt. Ezáltal sok bajtól mentették volna meg az országot, mert a kormányzat élen állva, felelősségük tudatában a fenforgó nagy ellentéteket mindenesetre igyekeztek volna kiegyenlíteni. Semmiesetre sem lett volna szabad az országot kormány nélkül hagyni és a kormányt abba a kényszerhelyzetbe hozni, hogy a kormány parlamenten kívül keressen megoldást. Viszont Kossuth Ferencz beszédében mintha saját lelkiismeretét akarta volna megnyugtatni. Azt mondta ugyanis, hogy a válság nagy károkat okozott, de az ország nem pusztult bele. Ez sovány vigasz, mert mentől tovább tart a válság, annál óriásibb a kár. És úgy lehet, hogy mire az ellenzék vágyai, törekvései megvalósulnak, maga az ország belepusztul a vívmányba. Nagyon problematikus ez a siker és vívmány, mert az elért eredményeknek az akkorára elgyengült ország nem veheti majd hasznát. Azon kell tehát lenni, hogy a béke mielőbb helyreálljon Mielőbb pótoljuk a már eddig elvesztett erőt, s ne várjuk meg, míg az ország ebbe az áldatlan harczba belepusztul. A hajlandóság még a szélsőségeket kedvelőkben is megvan a békére s különösen az ipari és kereskedelmi téren küzködők érzik súlyosan nyomasztó hatását ennek a fölfordult állapotnak. Ha valóban óhajtjuk a nemzeti gazdasági kérdés rendezését, valóban itt az ideje annak, hogy sürgősen végét szakítsuk a törvényen kívüli állapotnak, melynek romboló hatása a maga szörnyű valóságában még csak ezután lesz érezhető, amikor egész sereg iparos és kereskedő megy tönkre a gazdasági válság hőhatása alatt s nagyon félő, hogy mire a sokat sanyargatott ország a rendes kerékvágásba kerül, a nép már csak mint erkölcsi diadalt üdvözli a vívmányokat. Vajha a jó igyekezet, mely a mostani uj évi beszédekben megnyilatkozott, ne maradna csak pusztán elhangzott szó. * Az egyes pártok új évi üdvözléséről tudósításunkat a következőkben adjuk : A kormányelnöknél. Hétfőn délután fél egy órakor a kabinet tagjai és a kormány számos politikai barátja Fejérváry Géza báró miniszterelnök lakásán tisztelegtek az új év alkalmából. A megjelentek nevében Lányi Bertalan igazságügyminiszter üdvözölte a miniszterelnököt Te a nagy, a nehéz munka közepette feltártad előttünk nemes érzelmeidnek, fenkölt gondolkozásodnak egész világát és mi megtanultuk tőled azt, hogyan kell nehéz viszonyok közt a kötelességet szigorúan teljesíteni, hogyan kell válságos helyzetekben a hazát szeretni, a hazát szolgálni. Nagy a mi hálánk, nagy a mi szeretetünk irántad. Ennek a hálának, ennek a szeretetnek akartunk mi ma kifejezést adni. Elsősorban is jó egészséget kíván Fejérvárynak. Báró Fejérváry Géza miniszterelnök erre a következőképp válaszolt: A nemzet szabad akarata a múlt évi választások alkalmával a szövetkezett ellenzéket jutatta többségre. Amiből a velünk szemben olyan sokszor hangoztatott parlamentarizmusnak szelleme szerint mélhatlanul annak kellett következnie, hogy az akkori kormány hagyja el helyét, de egyúttal és egyidejűleg azt a helyet az új többség férfiai foglalják el. Azonban nem így történt. Az akkori kormány ugyan elhagyta helyét, de az új többség nem lépett helyére. Hogy a helyzet így alakult, annak külső oka az volt, hogy a törvényhozás két főtényezője közt, a király és az országgyűlés közt, fontos kérdésekben nem jöhetett létre egyetértés. A valódi és belső oka azonban egészen más. A szövetkezett ellenzék a maga pártpolitikai nézeteit és törekvéseit helyezte előtérbe. Bármily tiszteletreméltók e nézetek és törekvések: az ország mindennapi és szakadatlan kormányzásáról való hazafias gondoskodás mind e nézeteknél és törekvéseknél fontosabb. Már csak azért is fontosabb, mert az ország kormányzásában sem szünet be nem állhat, sem halasztás nem engedhető. A szövetkezés által megalakult többség politikai és törvényhozási működésének legelső feladatául nem az ország kormányának átvételét tűzte ki, hanem pártpolitikai nézeteinek megvalósítását. Ezzel kitért a reá háramló felelősség elől s megszegett egy alkotmányos kötelességet. Mert ha a parlamenti kormányrendszer szabálya az, hogy a korona a többségből alakítson kormányt, akkor e szabály foganatját nem szabad a többségnek azzal meghiúsítania, hogy a hatalom átvételétől vonakodik. A kormányalakítás a többségnek nem joga, hanem kötelessége. De hát erről a szövetkezeti többség nem gondoskodott. Pedig semmi sem akadályozta abban, hogy a status quo alapján a kormányt át ne vehesse és semmi sem akadályozta abban, hogy a szükséges és czélszerű reformok kérdései felől felelős állásban a koronával majdan egyetértésre jutni ne igyekezzék. Ily helyzetben vállalkoztam én előhaladt korom s minden vágyam ellenére, de felséges uram és királyom szavára, barátaimmal együtt a kormány átvételére Szeretett hazánkat csak egy pillanatig is kormány nélkül hagyni gyávaságnak és hazafiatlanságnak tartottam volna. Nehéz feladatunkat szerényen, de sikerrel végeztük, pedig sok akadályra, sok mesterkélt gátra is bukkantunk. Gáncs, szidalom és kárhoztatás kisérte működésünket. De ezzel nem törődvén, ezt elfelejtem. Édes jutalmam eddig s édes jutalmam lesz mindaddig, amíg a kormány élén állok, az, hogy nem hagytuk oltalom nélkül az állam veszélyeztetett rendjét s a törvénynek megtámadott tekintélyét. Bármi következzék s a felzaklatott indulatok hevében most bármily éles kárhoztatások röpködjenek felénk, bizton számítunk arra, hogy a történelem ítélete másként fog hangzani, mint a ma dúló szenvedélyek véleménye. Tartsatok meg szives barátságtokban ezentúl is! Adjon a Mindenható boldog új évet nektek ! S boldogabbat, mint a mult évi volt, igazán boldog új évet szeretett hazánknak!“ (Élénk éljenzés.) A miniszterelnök még jó ideig társalgott a nála megjelentekkel. Az uj-párt új éve. A báró Bánffy Dezső vezérlete alatt álló uj-párt tagjai hétfőn délelőtt 12 órakor gyülekeztek a párt T ho net-udvarbeli klubhelyiségében, ahonnan kocsikon vonultak át báró Bánffy Dezső Bimbó utczai lakására. Itt dr. Bene István üdvözölte a nagy számban megjelent párttagok nevében Bánffy Dezsőt, aki a következőleg felelt: Kedves barátaim! Szónokotok, az én t. barátom mondotta, hogy eljöttetek, hogy szivetek meleg érzésével tolmácsoljátok jókívánságaikat és ragaszkodástokat hozzám és családomhoz- Ezért fogadjátok hálás köszönetemet. Olvastam a lapokban, hogy a mai nap alkalmával nagyon fontos politikai nyilatkozatokat várnak tőlem. Őszintén mondom, hogy ez az értesülés alaptalan és elhatározásom, szándékom is más volt. Én a mai napot ugyanis nem tartom alkalmasnak arra, hogy politikai kérdésekben a mai politikai viszonyok mellett a homályt észlelve és a kibontakozás útját nem látva, politikai nyilatkozatokat tegyen valaki egy kétséges jövőre nézve. Ez bíz engemet is arra, hogy tartózkodjam a jövő politikai nyilatkozatoktól. Politikai nyilatkozatokat a kibontakozás tekintetében ma, amidőn az alkotmány védelméről van szó, ne tegyünk, ma csak az alkotmányvédelemről lehet szó és semmi másról. Én beismerem, hogy két esztendővel ezelőtt, amikor a párt zászlaját kibontottam, más reményeim voltak, de csalódtam, mert a viszonyok más politikai alapot mutattak. Mi, akik az egységes magyar nemzeti állam kiépítését tűztük ki programul, veszélyeztetett alkotmányunk védelmére kellett, hogy siessünk egy táborba azokkal, akik az alkotmányvédelemre szövetkeztek. Pártunk nem erősödött meg, és éppen azért jól esik ragaszkodása azoknak, akik hűen kitartanak az új párt zászlója mellett. TÁRCZA: A tél közmondásokban. A közmondások az évszakok közül leggyakrabban a telet emlegetik. És e mondások többnyire szépek, színesek, kifejezésteljesek és sokszor találók. Meglátszik rajtuk, hogy a nép ezeket nagyobb lelki és szívbeli nyugalommal és több időnek a ráfordításával költötte, mint azokat, melyek a többi évszakra vonatkoznak. A tél az elmúlás, a messze múltnak a gondolatával van összekötve; a nép előtt a szellemi gyűjtés, a lelki szemlélődés és elmélkedés ideje. A tél ünnepeit is ennélfogva nagyobb odaadással, a hittitkokba való mélyebb elmerüléssel s szintén nagyobb együttérzéssel üli meg. A tél kezdete a közmondásokban vidékek és országok szerint változik. Astronómiailig deczember 21-ike a legrövidebb nap és a tél kezdete. Észak-Itáliában is ilyennek mondja a közmondás: „Szent Tamás napján visszafordul a nap, azaz hosszabb lesz a nappal. Más országokban a hidegebb évszak korábban veszi kezdetét. Nálunk ismeretes e mondás: Itt vagyon már Simon, Judás, jaj te neked inges, gatyás ! (okt. 28.) Ilyenkor kezdődik már az erős dér, mely előhírnöke a fagynak és a hónak. Felsővidékre szent Márton (nov. 11.) szokta hozni a havat és a telet, a ki fehér lovon érkezik meg. S ki ne ismerné Márton ludját, a mely a kellemes szórakozásra való tituluson kívül még arra jó, hogy megjósolja, milyen lesz a tél ? Ha a mellcsontja szép fehér, akkor hideg és havas, ha barnás, úgy sáros lesz a tél. Németországban s másutt is szent Katalinnal (nov. 25.) kezdik a telet: „Szent Katalin fehér köpenyben jön“. A népnek is igaza szokott lenni mondásaiban, mert november hó második felében szoktak a természetben az enyhébb időszak utolsó nyomai is lassan kint tünedezni. Sűrű komor fellegek úsznak az égbolton, heves szelek és havas esők, hófergetegek és jégcsapok jönnek a hosszú sötét éjjeleken a fehérszakálú télapó nyomában. A vándor, aki a téli tájon, a puszta mezőkön és a komoran hallgató erdőkön keresztül halad, gyakran órákhosszat a nélkül, hogy élő lénynyel találkoznék és ha néha messzi távolból jövő hang üti meg a füle dobját, az annál jobban emlékezteti arra, mily teliesen csendes minden körülötte. E komolyság és az az ünnepi hangulat, mely a természeten uraló télen, az emberi kedélyre is hat. Az ó-német naptár szent Kelemen pápa (nov. 23 ) ünnepével kezdi a telet és e napot horgonynyal jelöli, mert e napon a hajósoknak már a kikötőben kell lenniök. Ismét a négy évszakot meghatározó közmondás: Szent Kelemen hozza meg a telet, Szent Péter széke tavaszt jelent (febr. 22.) A nyarat hozza szent Orbán, (máj. 22.) Az őszt kezdi szent Bertalan (aug 24-) Szent Lucza (decz. 13.) napját említik leggyakrabban a téli mondásokban. Az angolok azt mondják: „Lucza nap a legrövideb nap és a leghosszabb éjjel.“ E szentnek ünnepe ugyanis a régi kalendárium szerint decz. 25-ére esett, azért halljuk a következő mondásokat is: „Szent Lucza napjától csibetépéssel növekszik a nap.“ „Szent Lucza megkurtítja a napot.“ Az olaszok is mondják : „Szent Lucza a leghosszabb éjjel, ami van.“ Lucza napi időjárásból jósolnak is így Szardíniában e napról határozzák meg, mily időt várhatnak karácsony napjára. Nálunk egyes vidékeken pedig Lucza napjától vagyis decz. 13-ikától kezdve tizenkét napig azaz 25-ig vigyáznak az időjárásra, s amilyen idő van az egyes napokon, olyan lesz a megfelelő hónap. Ez a Lucza kalendárium. A népszokásokban Lucza napján sok babona fordul elő, melyet nagyobbrészt a jövőnek megtudása kedvéért űznek. Ilyenek az úgynevezett Lucza-fényből, Lucza-keresztből való jósolások. A Lucza-székről is mindeki hallott már. Van azonban e napnak s szent Miklós napjának kedvesebb jellege is, kivált a gyermekek előtt. A fiuk rettegve örülnek a szigorú, de bőkezű Mikulásnak, a lányok inkább a Luczának. Avagy ez is csak a régi jó időkből maradt mesévé mállott már. Amióta erről is sikerült a vallásos zománczot letörölni, eldurvult és elfajult e szép szokás, mely hajdan a szülők egyik alkalmas fegyelmi eszköze volt a jó gyermekek megjutalmazására, a rosszak megbüntetésére, ma pedig nagyobbrészt csak komédia és keczez. Hja haladunk ! A költészetet már a gyermekszobából is ki kell szorítani, hadd dajkálja a gyermekeket a testes Próza, ez neveli őket a valveli életre! Téli gondolat! Más közmondások a tél tartósságát és szigorát jellemzik. A tél a legszigorúbban ragaszkodik a jogához, vallják a mondások. „A tél általvető, ha nincs az egyik oldalon, van a másikon.“ Az angolok ezt mondják: „A tél soha sem henyél.“ A francziák pedig: „Aki egy téli napot átélt, egy halálos ellenséggel van kevesebbje.“ Másutt ismét . Szerencsés az az ország, melyben a felhők telelnek.“ A felhők enyhítik a hideget. A hidegben gyorsabban mozog az ember. Innen a szállóige : „Télen mindenki ifjú lesz.” Ilyenkor minden kabát jó a közmondás szerint: „A fagy minden rongyot összetart“. A jövőre mindenki kiváncsi s a jóslásból ki nem fogy az ember. A közmondások az új évet emlegetik. Ausztriában mondják: „Amilyen szent Katalin, olyan lesz az új év.“ Németországban: „Az első napi hajnali pár rossz időt és nagy csapást hoz“. Tirolban és másutt pedig termékeny évre enged következtetni. Portugáliában: „Az év első napja a nyár első napja“. Spanyolországban az újévről hét különös közmondás dívik: „Többet hoz az új év, mint a jól művelt föld“. „Ne mondj rosszat az évről, amíg el nem mullott“. Januárt illetőleg a közmondásokban csaknem mindig az a kívánság nyilvánul, hogy hideg legyen. „Januárban ha sok az eső, a gabonára nem hoz áldást.“ „Januárban sok eső, kevés hó, hegynek, völgynek, fának nem jó “ „Ha nedves a január hó, üresen marad a hordó.“ A magyar közmondás ellenben azt mondja: „Ha fénylik Vincze, megtelik a pincze." A németek a lengyelekkel egyként tartják : „Meleg januártól ments meg Uram minket.* Svájczban ezt mondják: „Ha januárban tánczolnak a szúnyogok, a parasztnak eleség után kell nézni.* A portugálok e szavakkal vigasztalódnak : „Nedves január, ha nem jó a gabonának, nem is rossz a nyájnak.* Nálunk ismeretes ez: „Ha Pál fordul köddel, ember hal meg döggel.“ Olaszországban a fátékonyakat januárban születetteknek mondják. A szökő év iránt nagy az előítélet a közmondásokban. Könnyen balul üt ki, amit szökő évben tesz, vagy kezd az ember. Felső-Olaszországban azt mondják: „Ha