Székely Nemzet, 1906 (24. évfolyam, 1-84. szám)

1906-01-03 / 1. szám

Január 3. SZÉKELY NEMZET. Mégis idővel, ha a védelem terén az alkotmá­nyos komoly munkához térhetünk át, újból kibontjuk a párt zászlóját és én remélem programunk, mely egy egységes, erős magyar nemzeti állam kiépítését vallja czéljául, men­nél többeket fog táborunkba vezetni. (Úgy van!) Most tartsunk ki a küzdelemben, elveinket fel ne adjuk, mert a­mit tőlünk elkoboznak, azt visszaszerezni ha nehéz is, de lehetséges. De a­miről önként lemondunk, azt vissza­szerezni többé nem lehet. Újból is fogadjátok hálás köszönetemet szives megjelenéstekért és azt akarom, hogy mindazt a jót, a­mit nekem és családomnak kívántatok, adja meg nektek a Mindenható. Adjon az Isten egy boldogabb jövendőt. Tartsatok meg továbbra is szíves barátságtokban. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) A szabadelvű-pártban. Az országos szabadelvű-párt nevében a Lloyd-klubban H­­­e­r­o­n­y­m­i Károly üdvö­zölte a párt elnökét, báró Podmaniczky Frigyest. Üdvözlő beszédében sajnálatát fejezte ki, hogy a párt nem fejezheti ki vezére Tisza István előtt is érzelmeit, a­kit nem az tartott vissza a megjelenéstől, hogy kikerülje a poli­tikai nyilatkozatot, hanem egészségi állapota. Podmaniczky Frigyes meleg szavak­ban köszönte meg az üdvözlést, majd rátért a politikai helyzetre, mely — úgymond — al­kotmányválságot mutat. Az alkotmány ellen intézett támadással szemben törekedni kell a jogfolytonosság megóvására. Különösen a Ház ismételt elnapolása sú­­lyosbbítja a helyzetet, miután a törvényhozás működése így lehetetlenné van téve. Foglalko­zott a törvényhatóságok ellenállásával, mely­nek során — úgymond — a törvényhatóságok azáltal, hogy a kinevezett főispánokat nem ik­tatják be és a kormány rendeleteit végre nem hajtják, megszegték a törvény rendelkezését, a­mi megrendíti az állami jogrendet és a tör­vénytiszteletet. Tisza István grófnak üdvözlő táviratot küldöttek. Kossuth Ferencz üdvözlése. A függetlenségi párt tagjai az új év alkal­mából nagy számban jelentek meg Kossuth Ferencz pártelnök üdvözlésére az elnök Jó­ J­osef-körúti lakásán. Az üdvözlő beszédet S­ág­h­y Gyula tartotta. Megemlékezett az elmúlt év, küzdelmeiről és tolmácsolta a párt törhetetlen ragaszkodását a küzdelemben a pártelnökhöz.­ Kossuth válaszában elmondja, hogy az elmúlt év küzdelmekkel volt tele, de ezen küzdelmek nem voltak meddők, mert — habár a kitűzött czélt nem is értük el — felébredt a közszellem, addig ellentétes pártok egyesül­tek az alkotmány védelmére. A válságról szólva, kifejti, hogy az nem érintette az ország általános közgazdasági ál­lapotát, az ország hitelképes. Az imparlamentáris kormány törvénysér­tései megszorították a függetlenségi pártiak számát és közeledik az idő, midőn az egész nemzet a függetlenségiek táborába megy át. Vegyen tudomást erről a király és a ki­rály eddig is megtudhatta, hogy a koaliczió­­ hajlandó volt a felirat alapján elvállalni a kor­mányt, igy öt évig nem lettek volna közjogi harczok s a király is békében fejezhette volna be élte végén a kormányzását De a király megmaradt merev álláspontján. Törvénytelen kormányunk van Ezzel szem­ben a nemzet alkotmányos fegyvere az adó- és ujonczr megtagadás. Joga van erre a nem­eljen a szökő­év, ne rakj selyemhernyókat és ne ejts fákat.* Szardíniában ellenben azt taná-­­csolják: „Szökőévben tenyész (selyemhernyó­kat) és ejts.* Az oroszok nagyon félnek: „Ha szent Kassián (szökő évben febr. 29.) az állatra néz, leveti a marhát, ha a fára tekint, ledönti“.­ Németalföldön is az a babona, hogy nem-­ csak a növendékmarha, de a baromfi és az ültetvény is jól sikerül, azonkívül van még kuriózumos nézetük is. „A szökő évben pénte­ken mindig megváltozik az idő.“ Az ó-kalandáriumban a szökő év február 24-re esik, a­mely nap kétszeresen veendő." Az egyház e napon szent Mátyás apostol ünne­­j­­ét üli, a­ki választás útján iktattatott az­­ apostolok közé. A szökő évben 25 re esik az ünnepe, a­mit Mátyás ugrásának neveznek. Róla mondja a közmondás: „Mátyás ront ha talál, Ha nem talál, csinál.“ már t. i. jeget. Gyertyaszentelő boldogasszony napjáról mondja a régi tapasztalat: „Ha fénylik Gyertyaszentelő, Az izéket is vedd elé,“ vagyis a szalmatörek is szükséges lesz a mar­hák számára, oly hosszú lesz a tél. Ilyenkor a medve is kibújik odújából s ha szép az idő, ismét visszatér, mert még nagy hideg lesz, ellenkező esetben künn marad. Még néhány jellemző mondást említünk meg a télről. „A nyár a tápláló, a tél az emésztő”, sokféle változatban fordul elő, így: „Eljön az ideje, mikor a tél kérdezni fogja, mit tettél nyáron*. „A télnek nagy a gyomra*. „Nyáron minden kecske ad tejet, télen nem is minden jó tehén*. „A ki a meleg időben nem dolgozik, a hidegben éhezni fog*. „A ki nem jár gereblyével, mikor legyek és bögölyök csípnek, télen szalmakötéllel fog járni s kér­dezni: Van-e széna eladó?ü­zetnek az alkotmányosság alapján. A kárt, mely ebből háromlik, a nemzet elviseli. A hadseregnek 43 százaléka hiányzik s ezen hiányt nem pótolják a póttartalékosok, kik családjaiktól eltávolitva, elkeseredetten szolgálnak. Háborúk nem fenyegetnek bennünket s igy ezen hiányosságból csak a nagyhatalom érdeke, mely inkább dynasztikus, mint nem­zeti érdek, szenved. A póttartalékosok családjá­ról gondoskodik a nemzet, ha egyszer szóhoz juthat. A nemzet nem áll a béke útjába, de ne akarja azt az uralkodó a nemzet letörésé­vel. Most is folynak béketanácskozások, me­lyek folytán meggyőződhettünk a király jó­indulatáról, de nem kínáltatott olyan alap, melynek alapján a kibontakozás létrejöhetett volna. Végül kifejti, hogy a küzdelem nem czél. A czél, hogy a nemzet mielőbb békéhez jusson. Végül a kültagok üdvözölték az elnököt, ki meleg hangon mondott köszönetet. Új évre. — január 3. Boldog új évet kivánnak az emberek egy­másnak. Olyanok is, a­kik nem is ismerik egy­mást. Szinte érezzük, hogy az esztendők sok csalódással jönnek-mennek, az élet harczában pedig nagyon elkellene már egy kis boldogság is. Az elmúlt esztendőre követ hajítanak az emberek s az új esztendőben csupa rózsákat lát a reménykedő társadalom. Bár úgy volna, hogy a rosszabb után ne következzék még rosszabb. Igaz, hogy az esztendők sorsát nem a gyarló ember intézi: „mert ember tervez, Isten végez”. De sok függ az embertől, hogy sorsán könnyítsen, az esztendő is békességeseb­­ben folyjék le előttünk. Boldog új esztendőt csak akkor fog látni az ország, ha az emberek sokaságát a terem­tés a teremtés utáni vágy nagy cselekvésekre sarkalja. A tehetségek azonban csak akkor vezethetnek a boldogság, a haladás útjára, ha emberi szeretettel becsüljük meg a cselekvő embert, ha gazdag javaink kincsestárából bá­torító szavakat tudunk osztogatni a gyöngék­nek is, ha nem áskálódik testvér a testvérre, rokon a rokonra, barát a barátra, idegen az idegenre, ha az ország boldogulásának előbbre való emelkedésében az összetartozandóság ere­jével szolgálná az államot, egyházat, kultúrát, ipart, kereskedelmet, társadalmi intézményeket. A­míg azonban a szokott udvariasság sablo­­nával köszöntünk uj évet, melylyel ma elénk áll az üzleti érdek is s a­mig a szokás csak azért ad ki üdvözlő kártyákra ezreket, mert egyébbel úgy sem járulhatunk embertársaink boldog uj évéhez, addig amúgy sem lesz igazi boldog uj esztendő. Ezreket ölünk gratulácziókba, a mi bántó és haszontalan kiadás is. Mert a gratuláczió udvarias hazugsága egy lépéssel sem viszi előre boldogságunkat és bizonyos, hogy az a modern koldus a­ki elém áll a nyomtatott szívbéli kívánságával, az én boldog új eszten­dőmmel nem törődik, legfeljebb az érdekli, hogy azért a konvenc­iális hazugságáért mit fizetek neki. A szakácsnő, levélhordó, kéményseprő, harangozó, éjjeli őr, az ujsághordó, házmester, kisbiró, a borbély, a suszterinas, a tehénpász­tor, meg a jó ég tudná miféle személyiség szerencsekivánatai, valósággal ostromállapotba hozzák az embert s az amúgy is számlákkal rémített újévnapját inkább kívánják a pokol fenekére, minthogy annak örüljünk, mert ek­kor jön elibénk a sok gratuláns szíves hazug­ságok között, mosolygó arc­c­al, fontoskodó képpel. A boldog új esztendő sorsán mi palléroz­hatunk magunk. A gratulánsok kívánalmai el is maradhatnak egészen. Legfeljebb ha ada­kozó kedvünkben vagyunk, adjunk a szegé­nyek czéljaira, gyógyítóházakra vagy más jó­tékony intézményekre. De arra, hogy annak a sokfajta gratulánsnak, a­kik talán soha tettek nekünk szolgálatokat, az újévi hazugságért mi csináljunk gö­r­b­e n­a­p­o­k­a­t, hagyjunk fel. Egyszer már szokjunk le arról, hogy a ma­gyar szórja a pénzt. Igaz, hogy nevetséges dolog akkor szűkmarkúnak lenni, mikor a nemzeti vagyonból már csak roncsok vannak, de még mindig meg lehet takarítani valame­lyes nagy összeget. Ha ez az értelmetlen adó előmozdítaná az ember új esztendejét, azt mondanék, hogy két marokkal szórják a pénzt az emberek. De azt a vak is látja, hogy a nagy adóhoz nincs a boldog új esztendőnek semmi köze. Se az állam, se a politikai élet nem járul, ha an­nak a konzervatív szokásnak hódolunk és ha szóval amúgy is elmondjuk egymásnak azt a­mit egyik a másiknak kíván, minek azt még külön kártyán is elmondani. Azért, hogy a kül­földi papírgyárak nagyobb jövedelmet bizto­sítsanak. Mert az a sok hebehurgya sok ké­pes lap onnan jön be annyi millió számban, a­mivel szintén megrövidítjük a magyar ipart. Az ilyen boldog új esztendőből nem ké­rünk. A szellemi és a fizikai erő összetartja és a munkaszeretet ereje sarkaljon nagy fel­adatokra. Ha aztán a munkaszeretet vagy feladatok eredményében az ország sorsának nagy jelentőségét látja, ha a haza boldogságá­nak kíséretében nagyobb lesz a haza iránti szeretet, akkor lesz csak igazán boldog új esztendőnk. Mindehhez azonban az Isten áldását kér­jük. Adjon énekes, dalos mezőt, hol dús kalá­szos földön hálát ad a paraszt, termékenyítse be a búzavirágos hegyes-völgyes szép határ gyeppel ékesített erdejét, szántóföldjét; ad­jon be szőlőtermést a szőlőhegyeikre, óv­jon meg bennünket az éhségtől, betegségtől, háborútól, az országos hercze-hurczától; adja meg, hogy király a népével, nép az ő család­jával tudjon örülni az új esztendőnek, tudjon örülni azért, mert ő maga is közreműködött az új esztendő boldogságában. Az alkotmány­pártban. Délelőtt 10 órára gyűltek az alkotmány­párt klubjába a párthoz tartozó képviselők. Nemsokára megjelent Darányi Ignácz, a párt elnöke, kit éljenzéssel fogadtak. S­e­ra­s­e y Boldizsár tartotta az ü­dvözlő beszédet, melyre Darányi rövid szavakban válaszolt, megköszönve a megemlékezést. Majd foglalkozott a nemrég megalakult párt hivatá­sával, melynek, úgymond, ha meg akar felelni nevének, az alkotmány védelméből ki kell vennie a maga részét. Törekednie kell ellen­tétek kiegyenlítésére, hogy a béke helyreáll­tával az ország az igazi haladás terére lép­hessen. Ezután a párt tagjai teljes számban át­vonultak Andrássy Gyula gróf lakására. Andrássyt Issekutz Győző üdvözölte. Andrássy Gyula gróf válaszában hang­súlyozta, hogy a nemzet ily súlyos körülmé­nyek között becsülettel meg tudott állani he­lyén, higgadt és mérsékelt, de határozott is tudott lenni. Majd rátért a béke kérdésére, melynek nagy akadálya — úgymond — a kor­mány is, mert a nemzet ellen kormányozni nemcsak nem szabad, de nem is lehet. Az alkotmány épsége és tisztelete képezi a béke alapját, mely békének azonban tisztességesnek kell lennie, olyannak, a milyet a nemzet is megnyugvással fogadhat. A mit a nemzet kíván, az nincs ellentétben az 1867. XII. törvény­­czikkel és ha kívánságait nem teljesitik, m­ég erőszakkal sem lehet a hatvanhetes alapot fentartani. BELFÖLD. — január 3. A határrendőrségi törvény életbeléptetése. A kormány január tizenötödikén lépteti életbe a két évvel ezelőtt meghozott, azóta azonban végrehajtatlanul maradt határrendőrségi tör­vényt. Az erre vonatkozó kormányrendeletet Fejérváry Géza báró miniszterelnök aláírásával tegnap közölte a belügyminisztérium hivatalos közlönye. A kormányrendelethez csatlakozik Kristóffy belügyminiszternek a törvény végrehajtására vonatkozó körrendelete és maga a terjedelmes végrehajtási utasítás, a­mely a törvény szakaszainak intézkedéseit részletezi, magyarázza. A körrendelet a határszéli rendőrkapitány­ságok székhelyét és kirendeltségeit a követ­kezőleg állapítja meg: I. Máraraarosszigeti határszéli rendőr­­kapitányság; székhelye Máraraarossziget; ki­rendeltségek Felsővisó, Kőrösmező és Ökörmező községekben. II. Munkácsi határszéli rendőrkapitányság ; székhelye Munkács; kirendeltségek Alsó­­vereczke és Volócz községekben. III. Ungvári határszéli rendőrkapitányság; székhelye Ungvár; kirendelségek Nagyberezna és Mezőlaborcz községekben. IV. Bártfai határszéli rendőrkapitányság; székhelye Bártfa; kirendeltségek F.­Szvidnik és Lubotin községekben. V. Zsolnai határszéli rendőrkapitányság; székhelye Zsolna; kirendeltségek Csacza és Ruttka községekben. VI. Pozsonyi határszéli rendőrkapitány­ság; székhelye Pozsony; kirendeltség Sza­­kolczán. VII. Soproni határszéli rendőrkapitányság; székhelye Sopron; kirendeltségek Királyhida, Nagymarton, Lajtaújfalu, Pinkafő és Gyana­­falva községekben. VIII. Pancsovai határszéli rendőrkapitány­ság ; székhelye Pancsova. IX. Orsovai határszéli rendőrkapitányság ; székhelye Orsova; kirendeltségek Báziás, Pet­rozsény községekben és Vodiczán. X. Brassói határszéli rendőrkapitányság; székhelye Brassó ; kirendeltségek Predeál, Ve­restorony határállomásokon. XI. Beszterczei határszéli rendőrkapitány­ság; székelye Besztercze; kirendeltségek Csik­­gyimes és Tölgyes községekben. 1. szám. XII. Fiumei határszéli rendőrkapitányság; székhelye Fiume; hatósági kerülete Fiume város és kerülete. Fiume város és kerületében a törvény külön rendelettel fog életbe léptettetni. A határszéli rendőrség működésének meg­kezdésével egyidejűleg a felsorolt területeken levő rendes rendőri hatóságok megszűnnek azon teendőket végezni, melyek a törvény értelmében a határrendőrség hatáskörébe van­nak utalva. A személyzet kinevezése — a­mint már jeleztük is — megtörtént IRODALOM és MŰVÉSZET. A Zenevilág zeneművészeti s zeneirodalmi hetilap karácsonyi száma Hackl N. Lajos szerkesz­tésében gazdag tartalommal jelent meg. Az érdeke­sen összeállított lapban Molnár Géza dr. zene­akadémiai tanár, kiváló zenetudorunk egy XVII. századbeli magyar zeneemléket közöl hangjegyekkel, majd dr. Frankel Bertalan kitűnő zeneírónk Fáy István gróf három levelét hozza, Ságody Ottmár zenedei tanár a magyar zene metrikai sajátosságáról irt egy érdekes tanulmányt, Győri Margit kitűnő mű­fordítónk egy megzenésítésre való verset küldött be Esdeklés czíme alatt. „A nő és a zene“ czímű érdekfeszítő czikk a renaissanc re korbeli zeneállapotok­ról ad érdekes képet. A Zenevilág ezenkívül a külföldi világpiacz ne­vezetes műveit s zenefolyóiratait ismerteti. A lapban érdekes a hazai hírek rovata, a­mely a főváros s vidéki zenei élet nevezetesebb momentumait, hang­versenyeknek kritikai megbeszélését tartalmazza. A Zenevilág évi előfizetése 8 korona. Mutatványszámo­kat ingyen küld a kiadóhivatal. KÜLFÖLD. — január 3. Az orosz események. A forradalom. Pétervár, deczember 31. A Proh­orov­­féle gyárat, a­melyben 10.000 sztrájkoló m­int kás van, tüzérség és lovasság tartja bekerítve. Az ötemeletes Kurnov-házat ma a tüzérség bombázta. Novoja Derevniában a háztulajdo­nosok egy lázongó bandát akartak szétszórni. A lázongók egy korcsmába menekültek és in­nen lövöldöztek a lakosságra. Erre a korcs­mát körülzárták és több oldalról felgyújtották. Időközben kozákok érkeztek. Az inczidens to­vábbi fejlődése ismeretlen. Az eseményekből ítélve, a lázadás vége felé jár. Az éjjel sok lázadót megöltek és sokat megsebesítettek. A legutolsó összeütközésnél 200 lázadót öltek meg. A Szomonovszki-ezred 7 embere elesett. A moszkvai rjezani vasút forgalmát már a lázadók leverése után helyreállították. Moszkva, deczember 31. Tegnap este és ma reggel nagyszámú csapatok zárták körül a Presznaja városrészt, a­hol tegnap forradalmá­rok foglaltak állást. A csapatok három oldalról nyomultak előre és ágyutüzelést kezdtek, a­mely egész napon át tartott. A forradalmárok a házakba menekültek és itt letartóztatták őket. Több épületet felgyújtottak. A Proh­o­­rov-gyárban, a­hol a forradalmárok összpon­tosultak, óriási pusztítást vitt véghez a bom­bázás. Ma 600 embert tartóztattak le. A for­radalom itt úgyszólván teljesen el van nyomva. Moszkva város központja nyugodt. A munkát mindenfelé megkezdték. Hétfőn az üzleti élet be­lefut a rendes kerékvágásba. Ma a lapok is meg­jelentek. A vasúti forgalom holnap kezdődik. A tüzérség bombázása mintegy 60 házat ron­gált meg. Délután 2 óráig a Presznaja város­részben egy őrmestert megöltek. A Szemenov­­ezred egy tisztjét és nyolc­ altisztjét megse­besítették. TANÜGY. Pályázati felhívás. A siket-némák budapesti áll. intézetének első osztályaiba a következő tanévre 45 új növendék fog felvétetni. Ezenkívül a felsőbb osztályokba felvételt nyernek oly siket-némák is, a­kik eddig valamely vidéki intézetben ta­nultak ugyan, de a­kiknek szülei időközben a székesfővárosba, vagy annak közelébe költöz­tek, a vidéki 6 osztályú intézeteket végzett si­ket­némák itt a VII. és VIII. osztályokban folytathatják tanulmányaikat. Végül a megfe­lelő felsőbb osztályokba felvétetnek olyan gyermekek is, a kik népiskolai tanulmányaik közben siketülvén meg, ott megtanulják a be­szédnek szájról való leolvasását s ez után elemi ismereteiket kiegészítik. A felvételek vallásra, nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül, a folyamodványok beérkezésének sor­rendjében fognak eszközöltetni. Az érdeklő­dőknek részletes tájékoztatást és felvételi nyomtatványokat egyszerű levélbeli megkere­sésre díjtalanul küld az intézet igazgatósága Budapest (VIII., Mosonyi­ út 8. sz.) TÁVIRATOK. Kossuth c­áfolata. Budapest, január 3. Kossuth Fe­­rencz megc­áfolja azt a hírt, hogy ő Wekerle Sándorral tárgyalt volna.

Next