Székely Nemzet, 1906 (24. évfolyam, 1-84. szám)

1906-01-05 / 2. szám

: Csanádvármegye közgyűlése, Makó, január 5. Justh Gyula Her­­vay felfüggesztett alispánnal és 76 bizottsági taggal a megyegyűlést meg­akarta tartani, de a megyeház ka­puja be volt zárva. A csendőrök a bemenetelt, hivatkozva a főispán betiltására, megtagadták. Az egybegyűltek nagy zajongások között a városházára vonultak és a megyei k­ö­z­gy­ű­l­é­s­t megtartották. Elhatározták, hogy Hervay alispán felfüggesztése törvénytelen, Cse­resnyés főispán ellen pedig a me­gyei főügyész útján bűnvádi feljelentést tesznek. Elhatározták továbbá, hogy a főispán által kinevezett Farkas helyettes al­ispán, Barna árvaszéki ülnök, Farkas főszolgabírót felfüggesztik állá­suktól. Január 5. Laszberg Rezső grófot már legközelebb ki­nevezik Pest megye főispánjává, a­mely eset­ben Laszberg grófnak installáltatnia kell majd magát. Nyolczadikán megyegyűlés lesz, a mely­nek egyik tárgya Győrmegyének Laszberg grófra vonatkozó átirata. Most már javában fo­lyik a kombináczió arról, hogy ki fog elnökölni: Laszberg gróf-e, vagy Beniczky alispán. Dön­tés még ebben nem történt, de nem lehetet­len, hogy Laszberg gróf Beniczkyt meg fogja bízni az elnökléssel s ez esetben a közgyűlés zavartalan lefolyása elég biztosítottnak látszik. Javaslat a válság megoldására. Budapest, január 3. Mellyes Belizár, nyugalmazott fővárosi tisztviselő ma a főváros­hoz intézett beadványában mint választópol­gár „a veleszületett és öröklött polgári jog alapján“ a válság megoldására nézve tesz javas­latot. Azt kívánja, hogy a főváros írjon fel a képviselőházhoz s követelje, hogy a koalí­­czió azonnal vegye át a kormányt s ezzel szüntesse meg az alkotmányellenes állapotot. Boda rendőrtanácsos kormánybiztos. Budapest, január 4. Boda rendőrtanácsos ma este utazott el Debreczenbe, a­hova kormánybiztosnak rendelték ki. Az Újság tudósítója közvetlen Debreczenbe való elutazása előtt beszélt vele. Ma estefelé — mondta a rendőrtanácsos — Kristóffy belügyminiszter magához hiva­tott és tudtomra adta, hogy a mai miniszter­tanácsban hozott határozat szerint nekem azonnal Debreczenbe kell utaznom, hogy a rendet helyreállítsam. Mint teljhatalmú kor­mánybiztos indulok Debreczenbe, a­hol azért vált szükségessé jelenlétem, mert úgy látszik, hogy az ottani rendőrség ellenzéki párt­­politika szolgálatába szegődött és így a rendet elégtelen helyreállítani. Azt hiszem, ebben engem Debreczenben támogatni fog minden becsületesen gondolkozó ember és nem lesz szükségem arra, hogy katonai karhatalmat,ve­gyek igénybe. De ha kell, én kénytelen le­szek kötelességemet teljesíteni. Holnap délelőtt azonnal megindítom az eljárást azok ellen, a­kik a véres botrányt előidézték és részt vettek benne. Ezeket kötelességem törvény elé állítani Ma este megérkezett a csendőrséghez is az értesítés, hogy a kormány Boda Dezső rendőrtanácsost küldte ki kor­mánybiztosul, a­ki a hajnali vonat­tal érkezik meg. Az állomáson huszárság van künn, ugyancsak huszárság őrzi a tör­vényszéki palotát, mert hire terjedt, hogy a nép meg fogja rohanni, hogy Her­cz­eg Jánost a fogházból kiszabadítsák. A gyász­kocsit, a­mint a vizsgálat megállapította, Békássy Jenő, a „Debreczen“ felelős szerkesztője rendelte meg Dankó Béla te­metkezési vállalatánál s ez a gyászkocsi már két nap óta minden Budapest felől érkező vonatnál várta a főispánt. A város nyugodt. Az a hir is elterjedt, hogy statáriumot is fognak kihirdetni, de erre egyáltalán nincs szükség. Boda az állomáson berendezett kétszobás lakásban fog tartózkodni s holnap megkezdi ő is a vizsgálatot. A deb­­reczeni kerületből 70 csendőrt rendeltek be s ezek szintén pályaudvart őrzik. A debreczeni lynch. — január 5. Kovács Gusztáv debreczen kinevezett főispánjának lynchelése még mindig foglalkoz­tatja a közvéleményt. Lapunk szerdai számában „Az jégnek e hazájában az évek szinte észrevétlenül jönnek, mennek. Az emberiség előhaladásáról nem értesülhetünk. Ebben a hallgatag természetben nem történik semmi nevezetes esemény, mindent a sötétség övez körül, csak a csillagok fénylenek megmérhe­tetlen távolságban a hideg éjen át és az északi fény kisérteties színeivel sugárzik Hajónk mint valami végtelenül pont vergődik itt, elhagyottan a halál végtelen nagy birodalmában ... A harmadik karácsony is a hómezőkön érte F­r­a­m­o­t. Nansen és társa Johansen már ezelőtt tíz hónappal elhagyták a hajót, hogy gyalog jus­sanak el a sarkig. Tudjuk, hogy odáig nem jutottak el, de elérték a legmagasabb széles­ségi fokot s oly földre tették lábukat, melyen még előttük senki sem járt. Johansen alszik a sátorban mig Nansen tekintete a tűzhely kígyózó lángnyelvére sze­­geződik. Egyszer csak látomás jelenik meg előtte. Körülötte halotti csönd... „A lámpás fénye mellett hideg téli estén ott ül a feleségem és varr. Mellette kékszemű, aranyhajú kis leányka babával játszik.*Az anya gyengéden tekint a gyermekre, megszitogatja haját, de szeméből egy könny csordul ki... Tehát ma karácsony estéje van. Milyen elhagyatottak is vagyunk ?­­ Még sohasem volt ilyen karácsonyunk !“ De azért mégis megünnepelték a szent­­ napot. Johansen kifordította ingét és Nansen az ünnepi hangulat emelésére egy kis meleg vízzel mosakodott meg. A lakoma fogásai hal és kenyér voltak. Karácsony első napján szél­csend van és gyönyörű holdvilág. „Ez az évezredek előtt való béke“! Írja be Nansen naplójában. Ez volt az utolsó ka­rácsony, melyet a halál birodalmában töltött. Nélkülözés, szenvedés és betegségek megvi­selték. „De a csillagokhoz vezető út — írja naplójában — hosszú és rögös.“ SZÉKELY NEMZET, táviratunk számolt be a megdöbbentő esetről, melynek újabb részletei ezek: Kovács Gusztáv, kedden oly szerencsétlenül járt debreczeni főispánt szerdán reggel vitték Buda­pestre. A debreczeni személyvonat reggel 5 óra 15 perc­kor érkezett meg a Keleti pályaudvarra. A vo­nat egyik első osztályú kocsijában ült Kovács Gusztáv főispán, sógora, Tegze Gyula dr. kecske­méti jogakadémiai tanár kíséretében. A kocsiban négy csendőr volt, a­kik Debreczenből ki­sérték a főispánt Budapestre. A vonaton kevés utas volt, de valamennyi a főispánra volt kiváncsi. K­o­­v­á­c­s Gusztáv sógora karjára támaszkodva lépett ki a vasúti kocsiból. A fején nagy, fehér orvosi kötés volt, a­mely az egész fejét elborította. A karja fe­kete kendővel volt felkötve. A négy csendőr közre­fogta a főispánt és kikísérte a pályaudvar előtt álló bérkocsiba. A főispánt mindaddig őrizték a csend­őrök, a­míg a kocsin el nem hajtatott. Kovács egye­nesen a Baross-utcza 26. számú lakására ment. Itt a családja még semmit sem tudott Kovács ese­téről. A felesége, a­mikor meglátta férjét és meg­tudta, hogy mi történt, áj­ult­an esett össze. Kovács nyomban ágyba feküdt és elhívták hozzá a közeli klinikáról K­a­m­m­e­r Manó dr. műtőorvost. Kammer dr. tüzetes vizsgálat alá vette a főispánt. A fején levő kötést le sem bontotta, mert az töké­letes volt. A karján eszközölt néhány varrást. Az állapota nem veszedelmes. Agyrázkódást nem szenvedett. A betegágyat azonban nem hagyhatja el. A főispán saját házában lakik. A ház kapuja be van zárva és oda senkit sem bocsátanak be. A házban a főispánon kivül csak egy lakó lakik. Kovács pénz­­ügyigazgató volt Máramarosszigeten. Két évvel ezelőtt Budapestre helyezték át a VIII. kerületire, a­hol adófelügyelő-helyettes lett. Eredetileg a debreczeni főispánságot sógorának, Tegze Gyula kecskeméti jogakadémiai tanárnak ajánlotta fel a kormány, ő azonban nem vállalta el, hanem Kovács Gusztá­vot ajánlotta, a­ki azután elfogadta a megbízást. Debreczenben senkit sem értesített megérke­zéséről, mert félt attól, hogy ha a nép megtudja, nagy tüntetést rendez ellene. És éppen ez az óva­tosság volt szerencsétlenségének okozója. Az E. U.-nak jelentik Debreczenből, hogy Szi­­gyártó Sándor főügyész utasítására megindították a bűnügyi eljárást izgatás és lázítás czímén Szabó Kálmán újpárti országgyűlési képviselő, K­o­m­­lóssy Artur ügyvéd, volt helyettes polgármester és Vargha Lajos ügyvéd ellen is. S­é­ml­y­e Sán­dor miniszteri tanácsos, mint kormánybiztos Debre­czenbe utazott, hogy rendett csináljon. A „Magyar Nev­zet“ a botrányos esetről vezérczikkezve konstatálja, hogy a koalicziós sajtó a sorok között örvend az eseménynek, s az egész dologért a koalicziót teszi felelőssé. A czikk többek között ezeket mondja: Nem igaz ám, a­mit a függetlenségi lap mond, hogy a koaliczió egyebet sem tesz, mint hogy a nemzetet önuralomra inti és a törvények tiszteletére tanítja. Épp az ellenkezőjét teszi a válság kezdeté­től fogva. Attól kezdve, hogy a király elnapoló kéz­iratát nem respektálva határozatokat hozott, a­me­lyekben a nemzetet a kormány és a törvények ellen lázítja, végig azokon a durvaságokon és erőszakos­ságokon, a­melyekkel minden ellenvéleményt a terro­rizmus rabigájába iparkodik hajlani, a koalíc­ió sze­replése nem áll egyébből, mint a könnyen hivő tö­meg félrevezetéséből, szenvedélyének vad felkorbá­csolásából, a törvények kijátszására való kioktatás­ból s a törvénysértésre való nyílt bujtogatásból. Az egész rendszer, a­melylyel sablon szerint intézik a vármegyei ellenállást, a főispáni bojkottot, az úgy­nevezett alkotmányvédő bizottságok eljárását, szaka­datlan lánczolata a lelkiismeretlen izgatásnak és törvénytiprásnak. Vagy talán a népdüh spontán megnyilatkozása volt ez a debreczeni aljasság ? Talán a nemzeti harag pillanatnyi föllobbanása váltotta ki a debre­czeni moh lelkéből Kovács Gusztáv félholtra verését ? Hát pillanatnyi föllobbanása a hazafias érzületnek az, a­mikor napok óta kiküld­i a pályaudvarra a halot­taskocsit ? Pillanatnyi hevület, a­mikor egy fölbuj­­tott és fölbérelt tömeg napokon át lesi a pálya­udvaron a főispán megérkezését ? Pillanatnyi és spontán kitörés az, a­mikor a 67-es bizottság már jóelőre azzal inti önuralomra és oktatja törvény­tiszteletre a debreczeni hazafiakat, hogy kiáltványban szólít föl mindenkit, hagyja éhen veszni a főispánt és legyen számkivetett a társadalomból? És ily, rendszeres előkészületek, előre meg­állapított strategéria után meri a „Budapest“ nyiltan kimondani a valótlanságot, hogy a koalíczió önuralomra int és törvénytiszteletre oktat ? S a debreczeni rendőrség ? Hát az semmit se tudott, semmit sem látott abból, a­mi Debreczenben készült ? Nem is gondolt arra, hogy baj történhetik a vasútnál, a­hová mindennap kiviszik a halottas kocsit és kirendelnek néhány száz mindenre kap­ható gyanús alakot fütykösökkel és kövekkel ? Persze, a­mikor Budapesten a koalíc­iós újságok ellen fel­vonulnak a lepiszkolt, legazemberezett szedők, a­ki­ket a kapitalista újságvállalkozó arra kényszerít, hogy maguk szedjék ki a maguk legazemberezését, akkor a rendőrséget szidják és vádolják, ha pár perc­c­el később érkezik . Debreczenben azonban a rendőrség ellen egy hang sem emelkedik, a­miért a város másik végén őrizte a határt, holott napokon át látta, micsoda aljasság készül a vasútnál. Persze ezt a rendőrséget is kioktatta a koalí­czió az önuralomra és törvénytiszteletre. S úgy lát­szik, fogott rajta az oktatás. S napnál világosabb, hogy a­ki ezek után be nem látja, milyen ártatlan a koalíczió s milyen bű­nös a kormány, az közönséges kormánybérencz és hazaáruló. A Budapest ime ki is adja a jelszót: a debreczeni esetért csakis a kormányt érheti vád és felelősség. Mert persze a kormány rendezte a halottaskocsi-kirendelést, a kormány bérelte föl a tömeget a főispán agyonverésére és a kormány tar­totta távol a rendőrséget a vasúttól. Ha a koalíczió elvezette az országot Ari­zonáig, a kormány kötelessége viszszahozni Magyarországot — Európába — végzi czikkét a „Magyar Nemzet“. BELFÖLD. — január 5. A katonai karhatalom költségei. Budapest, január 2. A honvédelmi miniszter a hatóságok rendelkezésére bocsátott katonai kar­hatalom költségeinek ügyében rendeletet adott ki. Az utolsó rendelkezés, a­mely a katonai karhatalom költségeinek ügyében intézkedik, 1874-ben jelent meg ; azóta nagyot fordult a világ, megváltoztak a viszonyok. Csak természetes, hogy a változott viszo­nyok újabb intézkedéseket tettek szükségesekké. A miniszteri rendeletből kitűnik, hogy a ka­tonai karhatalom nem olcsó mulatság. A honvédelmi miniszter rendelete értelmében a polgári közigazgatás czéljaira rendelkezésre bocsátott karhatalmak után az illető igazgatási ágazatok által a következő költségek térítendők meg: Ha a karhatalom igénybe vétetik: 1. Pénz­ügyőri szolgálatokra. 2. Nyilvános közigazgatási, vagy közbiztossági czélokra általában, például: vesz­tegzár, zárőrvonal föntartásához, foglyok őrkiséreté­­hez, rablók elleni kiküldetésekhez, stb. 3. Közigazga­tási és közbiztossági hatóságok által kibocsátott ren­delkezések és tilalmak végrehajtására. Megtérítendők a következő költségek: A vasúti, gőzhajó, előfogati költségek, a­mennyiben a karhatalmi különítmény to­vábbítására e közlekedési eszközök igénybe vétele szükségessé vált. Lovasított karhatalmaknál az ideig­lenes beszállásolás alkalmával a csapatok elhelyezésé­ből fölmerült költségek. Megtérítendő továbbá az esetleg eltüzelt lövőszet költségei is, azután a havi­díjasok és a legénység pótdíjai teljes összegben, az ideiglenes beszállásolás alkalmával igénybe vett havi­­díjasi és altiszti szobák — és ha ezek több személy által foglaltatnak le, a bútortöbblet — fejében föl­merült költségek. Az összes többi teljesítmény­ért minden egyes ember után hadapród-tiszthelyettestől lefelé, ha a tényleges állományból adatnak, harmincz fillér, ha pedig nem a tényleges állományból hivat­nak be, 88 fillér napi általányösszeg a karhatalom egész tartamára. 4. Ha a karhatalom, mint adóvégrehajtó külö­nítmény használtatik , megtérítendő : a vasúti, gőz­hajó stb. lóelhelyezési költségei, valamint az esetleg eltüzelt lövőszer ára, továbbá a végrehajtásra ki­rendelt legénység után a menetpótdíj a végrehajtás helyére és vissza­telt menetek tartamára. Az összes többi teljesítményekért minden egyes ember után őr­mestertől lefelé, ha tényleges állományból adatnak, 14 fillér, ha pedig a nem tényleges állományból hi­vatnak be, 63 filér napi átalányösszeg a vezényel­tetés egész tartamára. A honvédelmi miniszteri rendelet többi része a posta kíséretül, vagy az árvizekhez és egyéb elemi csapásokhoz segélynyújtásra kirendelt karhatalom költségeire, továbbá a polgári közigazgatás alá tartozó pénztárak, börtönök és egyéb intézet őrizetére és egyéb karhatalmi czélra kirendelt csapatok díjaira vonatkozik. A helyőrségi állomáson kívül alkalmazásba jutó karhatalom rendeltetési helyére rendszerint gyalog tar­tozik menni. Sürgős esetekben, különösen, ha a hely­őrség a rendeltetési helytől nagyobb távolságra esik, közlekedési eszközöket is vehet igénybe. Lényegtelen szállítási költségek, mint például egyes betegeknek továbbítására, vagy élelmiczikkek­­nek fuvarozására igénybe vett előfogatok költségei a polgári hatóságok által nem térítendők meg. Mivel a tömeg a csendőrparancsnok felszólítására, hogy oszoljanak szét, nem engedelmeskedett, a huszárok és lovas csendőrök attakot intéz­tek a tömeg ellen. Az ellenszegülőket meg­­kardlapozták. Két ember megsebesült. Az inczidens néhány perczig tartott. A huszárok az utczákat ki­tisztították. Ezután Boda a törvényszéki elnö­köt felkereshette. Mára harmincz ember van be­idézve, a­kiknek talán felét le­tartóztatják. IRODALOM és MŰVÉSZET. A „Vasárnapi Újság“ deczember 81-iki száma, mely 20 képpel jelent meg, behatóan méltatja kitűnő mű­vészünknek, Székely Bertalannak pályáját s alkotásait Sándor Tivadar czikkével s a mester több újabb s nagy részben eddig még sehol nem reprodukált művé­nek bemutatásával. Szépirodalmi közleményei közt van Szávay Gyula eredeti s Szászy István szerbből fordí­tott szép költeményei, P. Ábrahám Ernő elbeszélése s a „Regénytár“ mellékleten Szemere György eredeti és Hamlin Garland angolból fordított regénye. Szent­­miklóssy Zoltán hangulatos képe a fővárosi új­évi vá­sárt mutatja be, egy czikk az auszterlitzi csatáról szól s Dr. Széchenyi István egy levele érdekesen mutatja be a nagy férfiúnak nézeteit a nemzetiségi kérdésről. To­vábbi közlemények: tárczaczikk a hétről, Tury Gyula oltárképe a szentjakabi templom számára, Erődi Béla, Duka Tivadar, M. Emin Bey török költő s Roosevelt Alice és vőlegénye arczképe, történeti czikkek a régi pesti „Mátyás király“ fogadóról s a kelengyére, móringra és eljegyzésre vonatkozó szokásokról, 2 kép a kalábriai földrengésről, 2 kép a most oly időszerű disznóölésről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Közintézetek s egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre négy korona, a „Világkrónikáival együtt négy korona 80 fi­. Meg­rendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Buda­pest, IV. ker., Egyetem-utcza 4. sz.) Ugyanitt meg­rendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. TÁVIRATOK Kormánybiztos működése, Debreczen, január 5. A­mikor Boda Dezső államrendőrségi tanácsos, De­b­re ezen kormánybiztosa, rendőrök kí­séretében elhagyta a főkapitányságot, hogy a törvényszékhez menjen, az utczán egybegyűlt tömeg megabezu­­g­o 11 a. 3 RI API HIBER. Sepsiszentgyörg­y, január 6. — Lapunk legközelebbi száma a — közbe­eső ünnep miatt — folyó hó 8-án a rendes időben jelenik meg. — Az ev. ref. egyház-bálra, melyet tudva­levőleg holnap este tartanak meg, óriási az ér­deklődés. A rendezőség már mindent előkészített arra, hogy a közönség jól érezze magát. Az élvezetes műsort még egyszer ide iktatjuk: 1. Rák­óc­zi i­n­d­u­l­ó, (Fáy—Hackl át­irata) : N­a­g­y József vezetése mellett, énekli az ev. ref. egyházi dalárda. 2. He­gedül: Király Béla ev. ref. lelkész, zongorán kíséri Szász Margit. 3. Szaval: Pálmai Lenke tanitónőkép, igazgató. 4. Hegedül: Király Béla ev. ref. lelkész, zongorán kíséri Szász Margit. 5. Férfi­négyes, kurucz-dalok Gáll Jánostól,­­ Szász Béla főgimn.­tanár vezetése mellett éneklik: Barth­os József, Borb­ély Sándor, Biró Dezső, Buták János ifj. Csutak Vilmos, Hadnagy Antal, Jakab Álmos, Kádár Béla, Kovács József, K­o­r­é­h Endre, Nagy József, Nagy István, Nagy Imre, V­a­­t­a­n­c­s Károly, 6. T­á­n­c­z. Itt említjük még meg, hogy a Király Béla hegedűművész tiszteletére holnap déli egy órakor, a városi nagyvendéglő emeleti helyiségében rendezendő lakomára már eddig is szép számban jelentkeztek a társadalom minden rétegéből. A rendezőség ez után ismételten is meghívja a részt venni óhajtókat a bankettre. — Dr. Szini Gyula halála. Megdöbbentően terjedt el Kézdivásárhelyen január 3-án reg­gel a váratlan hír, dr. Szini Gyulának, a kézdijárás járási orvosának haláláról. A munkabíró, hivatásának élő orvos hirtelen el­hunyt a városszerte, s a gyászhir elterjedtével, egész vármegyében s a vármegye központján is meglepetést keltett. Senki sem gyanította, hogy a fáradhatatlan férfit halálos betegség fenyegeti. Mert vesebaját önmaga ismervén, mérséklettel és önmegtagadással zabolázta a kórt, hogy rajta erőt ne vehessen. Hogy oly gyorsan végzetessé válhasson a betegség, arra senki sem gondolt. A csapás váratlanul jött. Mint törvényszéki orvos is évtizedek óta 2. száza. Turóczvármegyei installáczió. Turóczszentmárton, január 5. K­öi­es­e­n Lajos főispán tegnap este ide érkezett, csendőrök kíséretében a vá­rosba vonult. Beniczky alispánnal értekezett, a­ki kijelentette, hogy az eskü le­tételéig hivatalosan nem tárgyal. Az installáczió január tizenhar­madikán­­­e­s­z.

Next