Székely Nép, 1908 (26. évfolyam, 1-145. szám)
1908-01-04 / 1. szám
1. szám főispáni beszédnek az előtt tapsolt, viselje magát tisztességesebben és ne jöjjön magával ellentétbe, vagy nem vesszük annak. Mert az nem lehet ám, hogy a tapssal és a dicsériádával először mindenben approbáljuk azt a beszédet, azután pedig ellentétbe jöjjünk vele, mikor a szabad meggyőződés ellen hadakozunk. Vagy ha lehet, akkor ismerjék be, hogy vagy egyik, vagy másik alkalommal nem meggyőződésük szerint írtak! Mivel pedig köztudomású, hogy a főispán ur és az a bizonyos darab papiros mindenben fedezik egymást, a harmadik eshetőség az lehet, hogy a főispán úr ismerje be, hogy megnyitó beszédének jelzett részéből hiányzik az őszinteség. Mert a főispán úr szavai és az udvari lap legutóbbi, a szabad meggyőződést támadó, közleménye között, — bárki is engedjen meg — valamicske ellentét mégis van. Vagy egyik, vagy másik oldalon hiba van a kréta körül! Vagy itt, vagy ott hiányzik az őszinteség! Vagy egyikre, vagy másikra ráillenek Krisztusnak a farizeusokra mondott szavai: „Hasonlatosak ők a koporsóhoz, mely kívül díszes és szép, de belül romlandó test vagyon.“ De ez nem elég! Azt rójják fel a brassói főispán bűnéül, hogy nem szavazott a függetlenségi párt, illetőleg a koalíció jelöltjére. Hát a választások alatt és azokat megelőzőleg is hol volt a koalíció, kik képviselték, külsőleg is miben manifesztálódott a megyei életben, hogy a koalíció egyáltalában létezik is ? A vásárhelyi párt meg nem tűrt semmiféle koalíciós árnyalatot, tűzzel-vassal pusztította még a látszatát is az effélének. Aki nem akart pszeudo-függetlenségivé átvedleni, annak pusztulnia kellett. Azt kiordították haladónak, darabontnak, labancnak. Most azonban álszenteskednek és úgy tüntetik föl a dolgot, mintha itt szép koalíciós világ járta volna. Persze, mert tudják, hogy ha a megye határán túlra kerülnek dolgaik, ha a belügyminiszter előtt akarnak áskálódni valaki ellen, hát nem boldogulhatnak csupán a pszeudo-függetlenségi „feszítsd meg!“ orditozással. Hol itt az igazság ? ! Bizony csúnya farizeus-munka az ilyen !! Távoztában aztán kap Elemér úz illatos havanna cigarettát és egy szabad jegyet oda hozzá ... — Legyen szerencsénk máskor is! — Ha megengedik ! ? . . . — Alizra néz. A mama könnyedén biccent. Aliz nem szól, csak a szeme beszél. — Magának — igen ! És aztán a ma, holnap és mindennap között oly rövid lesz az időköz, mint az út a feszes szalon zsölléjétől a családi uzsonnázó asztalig és a bizalmas kottaforgatásig. Nem kell hozzá csak a ma, holnap és a mindennap .... Aztán elcsattan az első csók és hibásan lett fogva az első accord. — Szeretem!........suttogja Elemér. Szeret ?. . A szomszéd szobában uzsonnához terítenek. — Aliz az utolsó accord nem volt jó. — Jó volt, jó volt kedves mamám ? S elcsattan a második csók is s hibás lesz a második accord is. — Szeretlek, Elemér! . . . — Megint hibás volt, Aliz! Gyertek uzsonnához, sötét van már a játékhoz. S elcsattan a harmadik csók is, hogy nem igaz, hogy nincs sötét, hogy hajnalhasadás van. A tűz lángot vetett. * Az 500 darab aranyszegélyű meghívó szétküldetett, rokon, ismerős és jóbarátnak széles e hazában. Jutott belőle a fővárosi és helyi lapoknak is, tudja már mindenki, akit illet és nem illet, hogy Aliz és Elemér október hó 15-én esküszik. A közönség fényes, az örömszülők boldogok és a fiatal pár (a mint dukál is) megilletődött boldogságban úszott. Elemér úr hat heti szabadságot kapott s a kaszinói szöglet-asztalnál székelő sarokk-parti megüresedett helye betöltetett — legalább is ideiglenesen — az ezredorvossal. A nyolcadik hét végén megtörténtek az első látogatások. Aliz őnagysága boldogan suhogtatta az első uszályos — nyersselyem ruhát. Aliz őnagysága — asszony. Elemér ur — férj. A tűz pedig lokalizáltatok. Aliz őnagysága viruló asszony, még csak 30 éves. A legnagyobb kis leánya — Adélka 12 éves és Elemér ur már 40. Aliz őnagysága még szeret szórakozni s azért van szüksége Adélkának a korcsolyázásra. Elemér ur ellenben nagyon óhajtja az előléptetést s igy beáll újból a tarokk partnernek, csakhogy a főispán ur ismert szekaturája társaságában. Bámulja a türelmét az egész város. Világos. Előlépni akar. Másként nem lehet. Aliz őnagyságát tehát a főispán ur unokaöccse — egy vadász-főhadnagy — kiséri a jégre s tanítja egyúttal a kis Adélt is korcsolyázni. És tavaszra elő is lépett Elemér ur. A tűz pedig — a szomszédba csapott. * A főhadnagy ur, saját kérelmére (Aliz őnagysága tudta és akarata nélkül) áthelyeztetett. A megyebál ez évben is megvolt, itt készült bemutatni nagy leányát Aliz őnagysága. A báli ruhákat egyszerre hozatta magának is s a leányának is. Nem volt sok közte a különbség, az övé csupán kissé komolyabb volt. Utolsóelőtti este felpróbálta, a leánya segíté feleltem, belenézett a tükörbe s egyszerre, együtt látta magát benne a leányával. Megfordult, megölelte, megcsókolta s másnap — sötét, csipke diszes ruhában jelent meg. A tűz kialudt! Jó éjszakát! . . . * A 80upe-csárdás alatt pedig felhangzott: „Sohase halunk meg!“ Alizónagysága pedig cukros narancsot szopogatott s csak azt mormolta: — Dehogy is nem, meghalunk .... SZÉKELY NÉP MIT ÍRNAK A LAPOK? Az Újság. „Rovás.“ Mi a mesebeli kis gömböc csodája az egyszakaszos törvény mellett? Abból kijött a fiú, a lány, a szülő, egy szénásszekér, meg egy regiment katona, ebből azonban kijött annyi, hogy a hivatalos lép rémes kötetté dagadt. Kijött belőle vagy hétszáz paragrafus, egy óriási, költséges vasút, egy csomó lekötöttség és tíz esztendő, mely alatt az ország gazdaságilag nyugodtan, de fizetve lélegezhetik. Hiába, mégis csak szép dolog a mese és a törvényesség. De a törvényesség mégis szebb. Mert a mese csak mese, abban senki sem hisz, de amit a törvényesség az egyszakaszos kis gömböcével produkálni tud, az igazán nem mese, csak mesés. Budapesti Hírlap. „Politikai üdvözlések.“ Az új év alkalmával megszólalt valamennyi politikai párt, visszapillantva a múltra s perspektívát nyitva a jövő számára. S azok a célok, amelyeket a vezérek és kormányférfiak kitűztek, azok a vágyak, remények és törekvések, amelyeknek kifejezést adtak, hogy a közeli jövő feladataira irányítsák a figyelmet és jelenlegi politikai helyzetünk némely visszás vonását is éles világításba helyezzék. A legközelebb megoldandó feladatokról szólva, Wekerle miniszterelnök a koalíció összes pártjai nevében elmondott üdvözletre azzal válaszolt, hogy nagyarányú gazdasági törekvést helyezett kilátásba. Ismételten hangoztatta a kormány abbeli törekvéseit, hogy rendszeres és következetes tevékenység útján és az Ausztriával kötött egyezmény folytán beálló nyugalom és biztosság révén megteremtse a gazdasági föllendülésnek eszközeit. A bank dolgára is célzott, amennyiben kiemelte, hogy a kormány föntartotta a nemzet szabad rendelkezési jogát hitel- és pénzviszonyaink berendezése tekintetében. Egyetértés. „1908.“ Az kétségtelen, hogy nehéz esztendő volt. Az a gazdasági válság, amely az egész világon oly rémes pusztításokat vitt végbe, borzasztó súlylyal nehezedett Magyarországra is. Nem egy kísérletünk máskép sikerült volna, normális gazdasági viszonyok mellett. Ha a kormány a kiegyezésben hozott áldozatokért a kényszerhelyzetet fokozta, igazat mondott, hisz az osztrák képvi- Iselőházban egy nagyon okos ember mondta azt, hogy ha a bánságban az idén is húsz méter mázsa búza termett volna egy holdon, s mint tavaly, akkor a kiegyezés egészen más megállapodások mellett jött volna létre. De a termés rossz volt, az ipari konjunktúrák hanyatlottak, a pénz hozzáférhetetlen volt s az országot az általános elszegényedés fenyegette. Magyar Hírlap: „A koalíció politikája.“ A hatvanhetes alkotások alapján maradva, a nemzet egész idejét és erejét államiságának kiépítésére s ezzel belső tulajdonságainak kifejtésére s megizmosítására fordíthatja ... E közös intézményeket pedig — megtartván a monarkia nagyhatalmiságát legjobban biztosító szervezetüket — a magyar nemzet érzelmeivel és jogos kívánságaival a legteljesebb harmóniába kell juttatni . . . Ezekben foglalja össze az Andrássy távirata az alkotmánypárt politikáját. A kérdés az lehet: miből meríti az alkotmánypárt azt a hitét, iiiiiiiii I1 iiiiiv—I—na— —a—— hogy ez a politika jó politika, mint vállalhatja azt a felelősséget, hogy e politika számára igyekezzék megnyerni a nemzetet? A feleletet megadják az utóbbi esztendők, mind e mai napig. Megadja a szabadelvű párt bukásának története, melyben az alkotmánypárt kiválása omlatta össze azt a hatvanhetes praxist, melynek rendjén a dualizmus bilincs kezdett lenni a nemzet fejlődése számára. Megadja a nemzeti védekezés története, melyben az alkotmánypárt a meglevő törvények, az írott alkotmány erejével tudott e védekezés első sorában állani. Ám mindez csak negatívum. A pozitívumot megadja a békés, termékeny s a nemzet számára új fejlődést biztosított munkának most letelt esztendeje, melynek rendjén a nemzet s az összefogott hazafias pártok a hatvanhetes alkotások alapján maradva időnket és erőnket államiságunk kiépítésére, belső tulajdonságaink megizmosítására fordíthatták, s megtartva a közös intézményeknek a monarchia hatalmát legjobban biztosító szervezetét, azokat a magyar nemzet érzelmeivel és jogos kívánságaival igyekeztek összhangba hozni. Pesti Hírlap, „1608. és 1908.“ Az 1908-ik esztendő politikai programmjában a parlamenti reform megoldása kétségtelenül a legszebb és legnehezebb feladat. S nem hiszszük még mindig, hogy ebből a feladatból a főrendiházat érdeklő részlet kimaradjon. 1608- ban, 300 esztendeje, hogy az egységes magyar országgyűlés kettévált: alsó- és felső-táblára. Ez időtől beszélhetünk rendi képviseletről Magyarországon. Addig egyházi és világi főurak együtt ültek, tanácskoztak, határoztak a köznemesekkel s a szabad királyi városok képviselőivel. Addig az összes nemesek gyülekezete volt az országgyűlés. 1608-tól kezdődőleg szűnt meg a köznemesi rend személyes megjelenési joga, jött országgyűlésbe a nemesség többé nem fejenkint, de képiselet útján. S 1608. óta tesznek a személyes megjelenési jogukban tovább is meghagyott főurak s főpapok külön testületet, felső-táblát. TELEFON ÉS EXPRESS TUDÓSÍTÁSOK. (Saját tudósitónktól.) — Budapest, 1908. jan. 3. éjjel 11 órakor. — A bírák helyzete. Günther Antal igazságügyminiszter a Ház legközelebbi ülésén terjeszti a parlament elé a bírósági törvénytervezet módosításáról szóló javaslatot. A javaslat lényegesen javítja a bírák anyagi helyzetét. A múlt évi költségvetés. A képviselőház — a megváltozott munkarend következtében január havában nem veszi tárgyalás alá a múlt évi költségvetést. Közös pártértekezlet. A koalíció összes pártjai január 8-án nagy értekezletet tartanak. Az értekezlet beható tanácskozás alá veszi a helyzetet. Hohner Zsigmond meghalt. A fővárosi izraelita hitközség elnöke, a jótékonyságáról országszerte ismert Kohner Zsigmond, az éjszaka hoszszas betegeskedés után meghalt. Halála általános részvétet keltett a fővárosban és a vidéken egyaránt. Temetése holnap lesz. A kiegyezés epilógusa. Bécsbe jelentik : Az alsóausztriai Ipar- és Kereskedelmi kamara feliratban üdvözölte az osztrák miniszterelnököt, amiért Ausztriára nézve oly sikeres kiegyezést sikerült Magyarországgal kötnie. A felirat azt mondja, hogy Ausztriára nézve 67 óta sikeresebb kiegyezés még nem köttetett. Barabás nyilatkozata. Aradról jelentik: Barabás Béla Aradon nyilatkozott egy aradi újságírónak. Barabás Béla azt mondta, hogy neki fogalma sem volt arról, hogy őt a delegáció elnökévé kinevezik. 1908. január 4. A kinevezése oly váratlanul érintette, hogy meglepetésében csaknem lemondott az elnökségről. A hazaárulás vádja ellen Barabás tiltakozik. A kormány támogatását illetőleg odanyilatkozott, hogy ezt a kormányt minden becsületes magyar embernek támogatnia kell. A választói jogot Barabás követelni fogja a kormánytól. A titkos tanácsosságra nézve pedig azt mondta az újságírónak, hogy ha a király ki is nevezné őt v. b. t. t.-nak, ezt a titulust ő visszautasítaná, mert ő halála napjáig csak szimpla Buraiás Béla marad. Katonai kérdések. Jekelfalussy honvédelmi miniszter csak a régi ujonclétszám megszavazását kéri a képviselőháztól. A régi ujonclétszám megszavazása után azonban nyomban alkudozásokba bocsájtkozik a parlamenttel a létszám felemelése tárgyában. A létszám felemeléséért cserében messzemenő engedményeket helyezhet a miniszter kilátásba és pedig: 1. a magyar ezrednyelv behozatalát, 2. a zászlókérdés megoldását magyar szempontokból, 3. a magyar nyelvű katonai bíráskodást a magyar ezredeknél. A mészárosok sztrájkolnak. A budapesti mészáros-segédek legnagyobb része ma abbahagyta a munkát. A sztrájk egy személyes jellegű dolog következménye. Száz szál gyertya mellett! Berlinből jelentik: Groszmann Lujza, egy csodaszép berlini telefonos kisasszony szerelmi bánatában igen romantikus halálra szánta el magát. Telerakta a szobáját virággal, száz szál gyertyát állított a diványa elé és ünnepélyesen szívén lőtte magát. Mire ráakadtak, halott volt. Harden a bíróság előtt, Berlinből táviratozzák. Harden Miksa író, dacára súlyos idegbajának, ma mégis megjelent a bírák előtt. A mai tanúkihallgatások egész napon át folynak. Hardenre nézve a mai nap is kellemetlen eredménynyel végződött. A tanúk mind ellene vallanak. Moltke kitüntetése. Berlinből jelentik: a németcsászár a Harden-per eldőlte után ragaszkodni fog ahhoz, hogy Moltke megmaradjon a hadseregben. A császár rehabilitálni akarja Moltkét és e célból a legmagasabb kitüntetéssel fogja kitüntetni. Merénylet az anyacárné ellen. Pétervárról jelentik: Nagyszabású merényleti tervnek jött nyomára a pétervári rendőrség. A merénylet tervezői az anyacárnét akarták meggyilkolni. Tömegesen tartóztatták le az összeesküvőket. Az anyacárné külföldre utazik. A letartóztatottak mindenikét kényszermunkára küldik Szibériába. A dumát nem fogadta a cár. Pétervárról jelentik . (jan. 3.) A cár nem bocsájtotta maga elé a duma képviselőit. Az eset óriási felháborodást keltett a cár legközvetlenebb környezetében is. A zavargások fokozott kitörése várható.