Székely Nép, 1911 (29. évfolyam, 1-142. szám)

1911-11-25 / 129. szám

129. szám. Rakovszky és a néppárt. Bolgár javaslatai. — Az elnökség látogatásai. — A politikai helyzet. — Saját tudósítónk express jelentése. — Budapest, november 24. A költségvetési vita békességes hangu­lata — úgy látszik — alkalmat fog szolgál­tatni, hogy véglegesen rendeződjék a parla­menti helyzet. Bolgár Ferenc, volt honvé­delmi államtitkár beszéde, melyben J­u­s­t­h Gyula szabadkai propozíciót honorálta, újabb bázist szolgáltatott a további eszmecseréhez. Mai híreink egyébként ezek : Návay látogatása. Návay Lajos, a képviselőház elnöke elnöktársaival, Beöthy Pál és Jankovich Béla alelnökökkel tegnap este megjelent a füg­getlenségi és negyvennyolcas Kossuth-párt körében. A néppárt és Rakovszky. Tegnapelőtt délben a párt több tagja Molnár János és gróf Zichy Aladár vezetésével a Házban tanácskozott. Ennek a tanácskozás­nak az egyedüli tárgya a Rakovszky-ügy volt. A tárgyalás eredményét a párt tagjai a leg­nagyobb titokban tartották. Ugyanilyen mély titokban maradt majd valószínűleg az esti pártértekezlet is. A párt mérsékeltebb elemei ugyanis az ügy legjobb elintézésére a tussolást és hallgatást tartják. Ez különben régi mód­szere a néppártnak és nem lehetetlen, hogy most is sikerrel fogja alkalmazni. A Kossuth-párt és a választójog, Kossuth Ferenc, a 48-as Kossuth-párt el­nöke, intézkedett, hogy pártjának választójogi bizottsága összeüljön. A bizottság most hét­főn, november huszonhetedikén tartja meg értekezletét. A konferencia Kossuth Ferenc választójogi tervezetét veszi tárgyalási alapul. Egy képviselő lemondása. Nagy Emil, a­kinek tegnap a képviselő­házban a szolnoki mandátumról való lemondá­sát bejelentették, hosszabb levelet intézett Kossuth Ferenc pártelnökhöz. Levelében ki­fejti Nagy Emil, hogy lehetetlen tovább is megmaradnia a 48-as Kossuth-pártban, mert ellentétbe jutott Kossuth Ferenc és gróf Ap­­ponyi Albert felfogásával. Apponyi szerint a választójogi reform és a közigazgatás államo­­sítása között nem szabad junku­mot állítani fel, holott neki éppen az ellenkező a felfogása, ő elítéli az obstrukciót, míg Kossuth Ferenc, a párt elnöke, többször az obstrukció mellett nyilatkozott. Mivel pedig nem érezhet magában elég erőt arra, hogy Kossuthtal és Apponyival a pártban szembeszálljon, levonja a konzek­venciát és visszavonul, a többi kiváltságaival együtt, mert főkép az örökség, az ingatlanban bírta a székely fön­­maradásának, vitézségének titkát. Ezért nem­csak a székely nemzetnek volt rá szüksége, hanem a királyoknak, helyesebben az ország­nak és a fejedelmeknek. Röviden tehát rámutattunk a székely örök­lési jog különlegességére, annak kialakulására, fejlődésére. A­mi a székelyeknél az öröklés többi té­teles szabályait illeti, azok a vármegyék szerint alakultak ki és voltak érvényben, de erős a meggyőződésünk, ismerve a székely öröklési jog sajátoss­ágait, állítani, hogy ezek, melyek a székelység összetartozóságának, fenmaradásá­­nak mintegy kulcsai voltak , ezek nem a ma­gyar nemzeti intézményekből fejlődtek ki, ha­nem igenis a székely jogérzetéből, mely ott élt a nemzetségben, ott a családban s még mai nap is ott él az igazi székely ember lelkében. Ma, napjainkban, midőn a székelyek sajátos jogáról, csak mint jogtörténeti tényről beszél­hetünk és a székely népnek úgyszólván pusz­tulását, széthullását látjuk és látjuk az ősi vagyonnak csak nyomait, a romladozó nemesi ősi székely curiálisokat, udvarházakat s ennek okát szomorú szemekkel keressük, csak a múltba kell tekintenünk és megtaláljuk ősi in­tézményeink sírjában. Mert a midőn megszün­tek a nemzetség kapcsán kifejlődött és szi­gorú törvényei által összetartott jogok, a szé­kely öröklésre vonatkozólag, megszűnt a szé­kely örökség egysége s meg az ahhoz fűződő olyan előnyök, a melynek szolgálatában állt annyi száz éven keresztül s a mely megőrizte a Székelyföldet a székelyeknek. Ez, ha talán furcsán is hangzik, a mi fej­lett tételes jogunkba szabályozott örökléssel szemben és furcsán is hangzik fejlett jogálla­mokban, a gyakorlati életbe tekintve, itt a Székelyföldön a legnagyobb optimitással se tudhatunk egyebet látni, mint a primőr és lófő nemesek anyagi hanyatlását, földjeinek idegen kézbe jutást, pedig a múltból a székely jogér­zetében mai napig is élénken él a föld szere­­tete, az ahhoz való ragaszkodása, mit bizonyít az a sok birtok-, tulajdonjogi stb. per, mely szinte felét képezi a bíróságainknál a többi kereseteknek és mégis hova­tovább mind ke­vesebb lesz a Székelyföld székelyben és föld­ében, mert nincs székely öröklés s az egykor nemzetet alkotó székely véreink mai ivadékai a magyar nemzeti imperium kiépítésében, keve­sebb szolgálatott tudnak tenni, mint régen csak egy csatájukkal is. Pedig büszkén szoktuk han­goztatni székely voltunkat, kiváltságos, nemes származásunkat, mint ivadékai annak a hősies székelységnek, melynek szerepe a magyar tör­ténelemben a legdicsőbb, mert rendíthetetlen bátorságukkal készek voltak a magyar nemzet érdekében életre halálra rohanni s mely vitéz­ségük biztosította főkép az ők sajátos jogaik­nak, nemzeti szervezeteiknek fenmaradását;­ mondom, önérzettel ejtjük ki e nevet anélkül,­ hogy igazán tudnák, kik voltunk, igazán vizs­gálnék a történelem lapjait s abból a fényes múltból merítenének tudást, erőt, lelkesedést és ésszel, kézzel mutathatnék meg a jövőben is a magyar nemzetnek, hogy most is nemcsak névleg, de lélekben is székelyek vagyunk. SZÉKELY NÉP Rakovszky és pártja A néppárt tegnap esti értekezletén az történt, a­mit a lapok előre megírtak, hogy Rakovszky István bizonyos időre a politi­kától visszavonul. Rakovszky István ezt levélben jelentette be a néppártnak, értesítvén Zichy Aladár grófot, hogy mivel a párt szer­vezése és irányítása tekintetében nem talált kellő visszhangra, a politikától egy időre visszavonul és mint a pártnak egyszerű, félre­vonult tagja kívánja az események fejlődését be­várni. A néppárt egyelőre nem töltötte be a Rakovszky István visszavonulásával megürese­­det alelnöki állást. Parlamenti körökben már­is azt beszélték, hogy Rakovszky István most egy konzervatív blokk megalkotásán fáradozik és legközelebb ebben az irányban konkrétebb lépéseket is tesz majd. A­ltástárgyalások: B­é­c­s­b­e­l jelenti tudósítónk . A kormány csütörtökön kezdeményező lépéseket tett, hogy új­ból fölvehesse a tárgyalásokat a magyar kormánynyal az argentínai h­úsbehozatal ügyében. A horvátországi választások­ Zágrábból jelentik : Küldöttség jelent tegnap meg Tomasics Miklós bán előtt, a­kinek fölajánlot­ták a zágrábi I. választókerület jelöltségét. A bán a jelöltséget elfogadta. Ugyanilyen küldöttség jelent meg dr. Sperec Ferenc egyetemi tanárnál, az ismert unionista politikusnál, a­kinek a II. zágrábi kerület jelöltségét ajánlotta föl. Sperec szintén elfogadta a jelölést.­­ Az eszék- alsóvárosi kerületben a kor­mánypárt Broschán Frigyes igazságügyi főnököt je­lölte. A horvát szerb koalíció dr. Krauss Richárd nagybirtokos jelöltségében állapodott meg. — Pozse­­gában a kormánypárt Csuvaj Szlavkó volt osztály­­főnököt, Gradiskában Csuvaj Antal tanfelügyelőt je­lölte. — A szerb radikális párt tegnapelőtt Újvidéken gyűlést tartott, melyben egyelőre kilenc kerületben állított fel jelöltet. Rövid idő múlva a többi választó­kerületre nézve is, melyre a párt igényt tart, meg fogja nevezni jelöltjeit. A gyűlésen Krasojevics el­nök bejelentette, hogy az ellenzéki pártokkal való közreműködés érdekében folytatott eszmecsere ered­ményre vezetett.­­ A vukai választókerületben Barlovic István volt országgyűlési képviselő lép föl a nemzeti haladópárt programmjával. Ellenjelöltje dr. Papratovics, a tartománygyűlés volt alelnöke, arról is, hogy 1913. január 1-r­e Magyar­­ország egész vidéki rendőrségét államosítani fogják. A két terv tulajdonképpen szorosan egy-­­­máshoz tartozik, mert a határrendőrségek csak addig lesznek a budapesti államrendőrség köte­lékében, a­míg a vidéki rendőrkapitányságok államosítása meg nem történt. Mihelyt ez ugyanis meglesz, újból decentralizálni fogják a határrendőrségeket.­­ A városi tisztviselők féláru menetjegy­kedvezménye. Torda város tanácsa és tiszti­kara Zilahi Sebess Andor polgármester indít­ványára elhatározta, hogy a belügyminiszter­hez és a kereskedelmi miniszterhez memoran­dummal fordulnak, hogy rendeletileg intézked­jenek aziránt, hogy 1912 január 1 - től kezdve a feláru vasúti menetjegy kedvezményében részesüljenek a rendezett tanácsú városok tisztviselőinek és alkalmazottainak családtagjai is, továbbá a dijnokok, szolgák és az ezen kedvezményből eddig kizárt tisztviselők, vala­­a nyugdíjasok is olyképen, hogy a r. t. városok alkalmazottainak vasúti kedvezményének határa a törvényhatósági alkalmazottakéval teljesen azonossá terjesztessék ki. A memorandumot pártolás végett az ország valamennyi rendezett tanácsú városának megküldötték. VÁROS ÉS VÁRMEGYE. Megszüntetik a határrendőrséget. Készül a vidéki rendőrség államosítása. Hitelesnek látszó forrásból jelentik, (de mi alig hisszük) hogy a belügyminisztérium de­cember 1-ével az összes magyarországi ha­tárrendőrkapitányságokat megszünteti. A határrendőrségeket egyelőre mind a fővárosi államrendőrség kebelébe olvasztják be, de akként, hogy a csupa altisztből álló legény­ség számát 160-ra redukálják, a többit pedig visszaosztják a csendőrséghez, a­honnan őket vették. Ezzel egyidejűleg a legpozitívebb hír van Forrá­s-m­űvek: 1. Approbata constitutio. 2. Werbőczy : Hármas könyve. 3. Timon Ákos: Magyar Alkotmány és jogtör­ténet, Bpest 1903. 4. Dr. Szádeczky Lajos : A csiki székely krónika. 5. Dr. Kolozsvári Bálint : Magyar magánjog tankönyve Bpest 1907. , 6. Dósa Elek: Erdélyhoni jogtudomány, 1861. Kolozsvár. 7. Orbán Balázs : Székelyföld leírássa VI. kötet. 8. Dr. Connert János: A székelyek alkotmányá­nak históriája különösen a XVI. és XVII. században. Ford. Balásy Dénes 1907. 9. Szilágyi Sándor: Erdély Története 2. kötet. 10. Dr. Bálint Gábor: A honfoglalás revíziója 1901. IRODALOM.­ ­ Tiz arany pályadijat tűzött ki a „Háztar­tás” a magyar asszonyok Közlönynek szerkesztősége a legjobb ételrecept beküldőjének. Az OL-ö dij öt arany, második dij három arany és a harmadik dij két arany. A pályázaton bárki résztvehet, levesek, levesbevalók, mártások, előételek, sült és főtt húsok, halak, főzelékek, torták és tészták elkészítési recept­jével. A beérkezett recepteket a főzőiskolában bizott­ságilag kipróbálják, a megfelelő receptek azután a Háztartás számaiban megjelennek. A pályázat ered­ményét az 1912. február 20 iki „Háztartásiban hir­detik ki. Pályarecipók 1912. február 1-ig a „Háztartás” szerkesztőségének, Urain­é Hen­taller Lilly szerkesztő címére. Budapest, VII., Thököly-ut 162. sz. küldendők. A „Háztartás" a legrégibb és egyedüli olyan folyóirat, mely szórakoztatva tanít és felölel mindent, a­mi a magyar asszonyt és a családot érdekli. A pompásan szerkesztett lap el van terjedve az egész országban, tartalmánál fogva szívesen látott vendége minden magyar asszonynak és családnak. A „Háztar­tás" előfizetési ára fél évre 6 kor., egész évre 12 korona. A­ki legalább fél évre most fizet elő, annak a lapot újévig ingyen küldik. Mutatványszámmal kész­séggel díjtalanul szolgál a „Háztartás" szerkesztősége, Budapest, VII., Thököly-út 162. sz., hova a előfizetési pénzek is küldendők. KÜLFÖLD. Az olasz-török háború. Az olasz flotta a tarentói kikötőben van, minden pillanatban készen arra, hogy a török­­vizekre induljon. Ugyanekkor elrendelték egy harmadik hadtest mozgósítását is, a­melynek egy része már útban van Nápoly és Ancona felé, hogy onnan elszállíttassanak Tripoliszba. Olaszország tehát egész komolyan egy nagy háborúra készül, miután lapjai heteken át azzal áltatták a közvéleményt, hogy a tripoliszi akció egy katonai sétánál nem lesz egyéb. A flotta­akciótól komoly sikert alig várhat az olasz kormány, Tripoliszban pedig oly óriási nehéz­ségekkel kell megküzdeniök a csapatoknak, hogy jó sokáig nem is gondol a hadvezetőség az előrenyomulásra, hanem egyelőre hadműve­leteinek alapját akarja megerősíteni. A Dardanellák megerősítése, Konstantinápoly, november 23. A hadügy­minisztérium megtett minden intézkedést arra az esetre, ha az olasz flotta támadást intéz a Dardanellák ellen. Gallipoliban egy hadilét­számra emelt, állítólag 25.000 főből álló had­osztály van összpontosítva, a Dardanellák tor­kolatánál és Ebremidben szintén egy-egy had­osztály-tartalék, a hadiszereket pedig a bolgár határról odairányították. Szalonikiből az Aegei tenger szigeteire golyószórókat küldtek szállító­­hajókon és hogy elkerüljék a feltűnést, nyom­dáknak szánt gépek gyanánt deklarálták a golyószórókat. A német-angol ellentét, Londonból jelentik : Turner vezérőrnagy, a segédcsapatok főfel­ügyelője kijelenti az Evening Standard-ban, hogy a Németország és Anglia között előállott ve­szedelmes helyzetet csak az az agitáció idézte elő, melyet a német centrumpárti vagy kon­zervatív sajtó a jövendő választások alkalmából már most megindított. Ő tudja, hogy a német és angol kormány szilárdul el voltak tökélve, hogy nem bocsátkoznak háborúba. SZÍNHÁZ. Csütörtökön este Sardou : „Fedora“ c. szín­művét adták. Erről az előadásról nem írhatunk oly elismerőleg, mint a többiről. Talán befolyá­solta a színészeket a félig telt ház, de ettől el­tekintve is igen meglátszott, hogy a szerepeket egy pár kivételével gyöngén tudták. Különösen Bakó küzdött a szerep nemtudás nehézségeivel, annyira, hogy néha még a legközelebbi nézők se érthették. Már­pedig egy ilyen klaszikus darabot csak úgy lehet hatással adni, ha nem a súgó a főszereplő. Különben Fedora egy igen nehéz darab. A sok párbeszéd m­ár­ 1911. november 25. mássá tette a darabot, de ezzel szemben egy pár igen hatásos jelenet, különösen a 3-ik fel­vonásban T­o­m­p­a Kálmán (Lorisz) és Saáry­­(Fedora) jelenete megrázó és megható volt. A többi szereplők is igyekezettel játszottak, de megjegyzésünk mégis az, hogy a Karenin Anna művészi előadása után mi Fedorában csalat­koztunk. De hiszen, maga a darab, dacára iz­gató voltának, nem bir azzal a hatással, mely cselekményeivel oly állandó ébren tudja tar­tani a közönség figyelmét, mint az említett darab. Tompa igen hatással játszotta meg azo­kat a jeleneteket, melyek lekötötték a közön­ség figyelmét. Laáry Margiton is meglátszott, dacára annak, hogy Fedora szerepe nekivaló, mégis a párbeszédeket csak lejátszotta. A ha­tásos jelenetekben azonban jó volt. Különösen az arcjátéka tűnt fel. Egyebekben pedig csak ambíció kell és akkor máskép megy minden darab. A többiekről fentartjuk eddigieket. Pénteken pedig igen jó előadásban, az ifjúság zöme jelenlétében „A peleskei nótárius“-t adták. Itt már egész máskép játszottak, külö­nösen M­a­k­ay, Kun és Tompa Béla tűn­tek ki. Az ifjúság jól mulatott. Több jelenetet megujráztak. Végül csak annyi megjegyzésünk van, hogy a szünetek köze igen hosszú. Segí­teni kell ezen. Technikai baj De lehet. Vasárnapi előadások. Vasárnap délután 3 órai kezdettel a nagy sikert aratott „Peleskei nótárius“ kerül színre félhelyárakkal. Az igazgatóság tekintettel arra, hogy a kisebb iskolás gyerekek nem vehettek részt az esti ünnepi előadáson , a közönségnek is nagy része nem kapott jegyet, így másodszor is kitűzte. Ugyanazzal a szereposztással kerül színre, mint péntek este. Este 8 órakor rendes helyárakkal, bérlet­ben, itt másodszor Martos és Rényi nagy ope­rettje „A kis gróf“ kerül színre. Ártatlan Zsuzsi félhelyárakkal. Hétfőn este nálunk is nagy sikert aratott „Ártatlan Zsuzsit" kerül színre a színházban. Itt har­madszor. Premiere szereposztásban. Sándor Ilonka jutalomjátéka Kedden kerül bemutatóra a Vígszínház nagy sikert aratott énekes vígjátéka : „A csitulj szíve­m“. Az igazgató­­ság, hogy megkímélje a közönséget esetleges meg­lepetésektől, az előadást „férfiestének“ hir­deti. Annyi bizonyos, hogy a­kik szeretik a finom, francia szószba mártott ínyencségeket, nem fognak csalódottan eltávozni a színházból. A főszerepeket Sándor Izonka, Saáry Margit, P. Török Kornélia, Tompa Irma, Tompa Béla, Kertész stb. játszák. TELEFON ÉS EXPRESS TUDÓSÍTÁSOK. — Saját tudósítónk expresz jelentése. — A képviselőház ülése. Budapest, november 24. A képviselőház­ban ma befejezték a belügyi tárca költség­vetési vitáját. Khuen-Héderváry Károly miniszter­­elnök reflektált a vita folyamán elhangzottakra. Kijelentette a miniszterelnök, hogy a választói reform és a közigazgatási reform között nem akar funku­mot. A miniszterelnök ezen kijelentése a munka­párt soraiban nagy tetszést idézett elő. Bejelentette továbbá a miniszterelnök, hogy a vármegyei tisztviselők státusrendezése meg fog történni, beleértve az árvaszéki tiszt­viselőket is. A városok segélyezéséről szóló törvény­­javaslat is készen van. A miniszterelnök beszédét a munkapárt figyelemmel hallgatta és a beszéd befejezte után zajos ovációba részesítette. A temesvári bünpör. Halálra ítélték a rablógyilkost. Budapest, november 24. Temesvárról jelentik . A bíróság háromnegyed órai tanács­kozás után hirdette ki az ítéletet, a­mely sze­rint Balázs Istvánt, a zálogháztulajdonos gyilkosát, rablógyilkosságért kötél általi ha­lálra ítélte. Balázs István nyugalommal hallgatta végig az ítélet kihirdetését. Egyetlen egy szava volt csupán: „Felebbezek !“ A közönség az ítéletet megéljenezte. Háború. Újabb olasz vereség. Olaszország támadása. Budapest, november 24. Rómá­­b­ó­l jelentik: Olaszország hivatalosan bejelentette Ausztria-Magyarország és Németországnak, hogy meg fogja tá­madni Törökországnak összes partjait. Konstantinápolyból jelentik: Gróf P­a 1l a v i c i­n i magyar-osztrák nagykövet és a német követ ma tudat­ták Olaszország szándékát a török kor­

Next