Székely Nép, 1913 (31. évfolyam, 1-143. szám)

1913-02-13 / 17. szám

17. szám. hü­ügyi hivatalához a felosztandó török terü­leteken elő moh vedőnők vallási jogai meg­óvásának támogat­á­i erdeté­ben. A török kormány egyebekben Hakki pasa útá­n arra fogja kérni a nagyhatalmukat, hogy lépjenek közbe a béketárgyalásoknál, hogy Törökországnak ne kelljen hadisarcot, fizetnie, kisázsiai szigeteit megtarthassa és hogy nagyobb nemzetközi kölcsönhöz jusson. A nagyköveti reunió ülése: Bécs, február 12. A nagyköveti reunió tegnap értekezletet tartott, a török kormány által újabban előterjesztett békepontok meg­vitatása céljából, azonban az értekezlet nem tudott egységes megállapodásra jutni. A revnió legközelebbi ülése pénteken lesz, a­mikor remélhetőleg sikerül az egységes határozat­­hozatal a nagyhatalmak követendő magatar­tására vonatkozólag. Oroszország és a Dardanellák, Szentpétervár, február 12. Eddig csak a félhivatalos orosz sajtó közlései alapján ter­jedt el a hír, de most maga a szentpétervári külügyi kormány jelenti ki, hogy Oroszország­nak nincs szándékában a Dardanellák kérdé­sét felvetni. A román—bolgár kérdés. Bukarest, február 12. Romániában nagy az elkeseredés a bulgár kormány halogató taktikája miatt. Az ellentétek éppen ezért ismét kiélesedtek és a ro­mán kormány, mielőtt erélyesebb lé­pésre szánná el magát, fel fogja kérni a hármasszövetséget, hogy érvényesítse befolyását Szófiában a román - bulgár kérdés gyors elintézése érdekében. Hírek a harctérről. Drinápoly ostroma. Konstantinápoly, február 12 Sukri pasa felszedette a város kövezetét, hogy a bulgár bombák hatását ezáltal csök­kentse. Bécs, február 12. A Localanzeiger jelenti Berlinből, hogy Drinápoly ostroma szünet nélkül, éjjel-nappal folyik, a­nél­kül, hogy a város rongálásán és gyújto­gatásán kívül a bolgárok csak egy lépés­sel is közelebb juthatnának az ostromlott erődökhöz. Török hódítás, Konstantinápoly, február 12. A tö­rök csapatok erős küzdelem után visz­­szafoglalták a bulgároktól Midiát. A bulgárok vesztesége jelentékeny. Skutari ostroma, Konstantinápoly, február 12. Hivatalosan is megerősítik, hogy az egyesült szerb és montenegrói csapatokat Skutarinál nagy vesz­teségek érték. Az ellenségnek semmi reménye sem lehet arra, hogy a nagyszerűen megerő­sitett várost bevegye. HÍREK. Sepsiszentgyörgy, február 13. Lelkész beiktatás. — Saját tudósítónktól. — Az uzoni görögkeleti egyház, Komolló és Szentivanlaborfalva községek, mint fiok­­egyházak e he 9-en iktattak be újonnan meg­választott lelkészültet, Raduls Miklóst. Az előkeszületeket az egyház hívei már jóelőre megtettek, hogy mivel im­pozánsabb és fenyeseb­b legyen szeretett uj lelkészük fogadtatása. Vasárnap reggel Sepsiszentgyörgy váro­sába az uj lelkész csiki-utcai lakására a há­rom községből 50 tagból álló lovas bandérium kísérete mellett megjelent Váncsa János, az uzoni görögkeleti egyház gondnoka és az egyházi felsőbbség jóváhagyása folytán meg­erősített uj uzoni görögkeleti lelkészt szíves és meleg szavakban üdvözölve felkérte, hogy foglalja el új állását. Az uj lelkész meleg szavai után a díszes társaság elindult a Csiki utcából és a közönség nagy érdeklődése mellett haladt végig a vá­roson. Uzon községébe érkezve, Rafarien János alsócsernátoni görögkeleti lelkész üdvözölte a görögkeleti egyház nevében jó magyarságú beszédben. Az új lelkész ezután a görögkeleti tem­plomban tartotta meg beköszöntőjét a hívek osz­tatlan lelkesedése és megelégedése mellett. Nagy örömet szerzett úgy a híveinek, valamint a község lakosságának az, hogy az új lelkész tanítványai és növendékei — az al­­dobolyi énekkar segédkezett a szeretett és közbecsülésben állott volt tanítójuk és most új papjuk beköszöntője alkalmával. A beköszöntő után az uj lelkész a község­házához jött, hol hivei tiszteletére mintegy 200 teritekü bankettet rendeztek. A­mint a községháza előtt, díszes és nagy­­sokaságu emberáradattal megjelent a község képviselőtestülete és elöljárósága nevében Rapolti jegyző üdvözölte és kérte beszédében, hogy nyújtson segédkezet a községi béke helyreállításában. Az uj lelkész lelkes szavakban ígérte, hogy neki, mint Isten szolgájának kötelessége a béke hirdetése és megteremtése. A beszéd elhangzása után felekezeti kü­­lönbség nélkül a megjelent 200 tag és uzoni előkelő közönség is rész vett a községházában megtartott banketten, hol sok és érdemes be­széd hangzott el. Először Pünkösti István uzoni református lelkész beszélt a református és görögkeleti egyházközség közötti ezután is jó együttélésről és egyetértésről. A háromszékmegyei görög keleti egyház ősz és főtisztelendő esperese ő felségére köszöntött poharat. Rápolti Lajos a magyar és román barát­ságra ürítette poharát. Dr. Csíki L. János körorvos, tb. járásorvos a munkásságra és a szorgalmasságra hivat­kozva, tartott lelkes beszédet. Ezután az új lelkész Raduly Miklós be­szélt, megköszönte a szinte meg nem érdemelt és kitűnő fogadtatást. Ígérte, hogy minden mun­kásságát egyházának és községének szenteli. A délutáni 5 óráig tartott bankett az új lelkész éltetése közepette a legjobb hangulat­ban oszlott el. Este a községház nagytermében a görög­keleti egyház javain jótékony célú tancestély volt, melyen a község és vidék lakossága valláskülönbség nélkül megjelent és tekin­télyes tiszta jövedelem maradt a görögkeleti egy­házközségnek. — Kinevezések: A pénzügyminiszter Szi­lágyi Gyula ellenőrt, S­z­i­l­á­g­y­i György fogyasz­tási adókezelő fiát, a soproni fővámhivataltól a IX. fizetési osztályba való meghagyás mellett, a budapesti fővámhivatalhoz főtisztté, Nagy Kálmán tisztet. Nagy István igazgató fiát, a gyimesbükki fővámhivatalnál jelen állomáshelyén való meghagyása mellett, a IX. fizetési osztályba ellenőrré ne­vezte ki. — Uj levelezőlapok. A hivatalos lap utóbbi száma uj levelezőlapok forgalomba hozatalát közli. Az uj kibocsátású levelező lapok az eddi­giekhez nagyságban teljesen hasonlóak lesznek, csak a címoldalt választja ketté egy függélyes vonal, melynek baloldali részére is szabad lesz írni. Az új zárt levelező­ lapok csak annyiban szenvednek változást, hogy a három oldalon levő lyukasztási (perforálási) vonalaik nem metszik egymást. Az új levelező­lapokat a je­lenlegi készlet felhasználása után bocsátják forgalomba. — Székely deputáció a miniszternél. Udvarhely­ és Csikvármegyék közönségének régi óhaja, hogy a két megye között megle­gyen a vasúti összeköttetés. Amit a szászföld 40 évvel ezelőtt megkapott, a jó vasúti köz­lekedést, a székely vidékek még sok helyen nélkülözik. Most a két megye főispánjai és alispánjai vezetésével nagyszámú deputáció megy a kereskedelemügyi miniszter elé, hogy élőszóval és személyesen is hangoztassák a régi jogos kívánságokat és panaszokat. A mi­niszter a deputációt pénteken, február 14-én fogadja.­­ Szacsvay Sándor meghalt.Rövid,néhány napig tartó betegség után elhunyt Nyújtódon esz­­telneki Szacsvay Sándor volt törvényszéki bíró és országgyűlési képviselő 73-ik éves korában. A kézdikerületet egy cikluson át, 1892—1896. években képviselte s az országos függetlenségi párt tagja volt. Halála minden­felé nagy részvétet keltett. — Országos dalosverseny Kolozsváron. A legutóbb Budapesten tartott országos dalos­verseny alkalmával az Országos Dalosszövet­ség Kolozsvár tanácsának meghívására tudva­levőleg elhatározta, hogy legközelebbi dalos­­versenyét Erdély fővárosában Kolozsváron fogja megtartani. Az eddigi megállapodások szerint a verseny a jövő évben június elején lesz megtartva. — Vajna István temetése. Impozáns rész­vét mellett történt vasárnap délután Marton­­falván a hirtelen elhunyt Vájna István föld­­birtokos temetése. Kézdivásárhelyről és a vidék majdnem minden községéből nagy számban jelentek meg ismerősei, barátai, rokonai és a résztvevők nagy tömege. A szomszédos falvak egyszerű lakói gyalog mentek át a temetésre, az általános tisztelet és szeretet nyilvánult a végtisztességen megjelent közönség nagy szá­mában.­­ A temetésen Bodor Géza esperes, továbbá C­z­i­r­m­a­y Zoltán kézdivásárhelyi, Demes Ferenc márkosfalvi, Szász János dalnoki és Imreh Lajos martonfalvi papok vettek részt. A háznál Bodor Géza esperes és Imreh Lajos, a temetőben a családi sír­boltnál Czirmay Zoltán lelkészek végezték a gyászistentiszteletet.­­ Itt említjük meg, hogy a hirtelen halálesetről elterjedt hírek túl­zottak voltak. Az orvosi vizsgálat kétségtelenül megállapította, hogy a halált szélhüdés okozta és igy bukott rá egy szénaboglyára a réten, melyet, mint használhatatlant, pár órával az­előtt meggyujtatott s igy ijedtség sem okozta a halált. — Veszedelmes ródlizás. Székelyudvar­­helyről Írjak: Hi­nl­éd­er F. Ákos egy nagy társasággal a Homoródfürdőre vezető úton ródlizott. A ródli neki ment egy oszlopnak s Hinlóder jobblába kitörött. Beszállították a kór­házba, hol lábát gipszbe tették. — Vasút Zajzonfürdőre. A Brassó—Há­romszéki vasút részvénytársaság előmunkálati engedélyt kért a brassó —hosszúfalusi közúti vasúti vonalnak Zajzon községig való meghosz­­szabbitására rendes nyomtávolságú gőz , vagy villamos üzemre. Ha ezt megépítik, Zajzon­­fürdő fellendülésére is nagy hatással lesz. — Magyar gyógyszerész a török tábor­ban. Egy fiatal gyógyszerészről érkezett hír, ki a török vörös félhold szolgálatába állott. Hoffer Rezső, fiatal gyógyszerészmester, ki oklevelét is nemrég nyerte csak el, a vörös félholdnak ajánlotta fel szolgálatait. A magyar török bizottságtól nyert ajánlólevél alapján Emin pasához, a kórházzá alakí­tott Tschakissa-kaszárnya parancsnokához került és azóta itt is teljesít szolgálatot. Érdekes megemlíteni, hogy a külföldi gyógyszerészek közül rendkívül sokan ajánlották fel szolgálataikat a török kormány­nak, németek, franciák, angolok stb. — de tekintettel a magyar törökbarátságra, Hoffer Rezsőt nyomban alkalmazták, a Teakedvelők figyelmébe. Érdekében fek­szik minden teakedvelőnek és mindazoknak, kik egy csésze ízletes és üdítő teát szerenek, hogy megizlel­­jék az United Kingdom Tea Company London „U. K.“ jegyű teáját. Ezen cégnek Londonban levő vil­lamos berendezései e szakmában a legnagyobbak Európában. A teakeverékek a legnagyobb szakisme­rettel állíttatnak össze és úgy szag , mint ez tekin­tetében az ínyencek igényeinek is megfelelnek. Kü­lönlegesség gyanánt ajánlja a cég az évek óta több udvarnál kedvelt és állandóan használt Kingdom Melange keveréket melyből egy próbacsomagot bár­kinek ingyen és bérmentve küld az osztrák-magyar képviselőség Augenfeld és Zupnik cég, Wien, VI. Capistrangasse 2. SZÉKELY NÉP­ IPAR, KÖZGAZDASÁG A népsegítés munkája. A földmivelésügyi minisztérium kezdemé­nyezései között bizonyára jelentékeny nép­szerűségre tarthat számot az a népsegítő akció, a melyet Darányi miniszter kezdeményezett s a melyet utódai, de különösen a jelenlegi földmivelésügyi miniszter, gróf Serényi Béla jelentékenyen fokozottabb mértékben folytat. Szinte csodálatos, hogy olyan hosszú ideig tudtuk tűrni a határszéli földmivelő nép gyön­gülését, pusztulását. Maga a józan ész diktálja azt, hogy első­sorban ott kell a legerősebb­nek lennünk, a­hol legközelebb az ellenség, a­hol legnagyobb a kísértés. Ha a határszéle­ken nincs gazdaságilag erős, a magyar állam­eszme iránt hűséges, a hazához szívvel-lélek­­kel vonzódó lakosság, akkor bizony vajmi nehéz megvédeni a hazát. Tenni kellett tehát valamit, hogy a régi állapoton változtassunk s bizony a legszerencsésebb kezű államférfiúnak kell tartania mindenkinek azt, a­kinek a pillantása rávetődött az ügyefogyott, szegé­nyedő határszéli népekre , a hónuk alá nyúl, hogy kiragadja őket elhagyatottságukból s egyenrangúvá tegye gazdaságilag az ország többi lakóival. A népsegítő akciók vezetésével megbízott, immár három miniszteri kirendeltség munkás­ságát nagyjából ismerheti mindenki. Tudjuk jól, hogy ezek a kirendeltségek jókarba igye­keznek helyezni az elhanyagolt szántóföldeket, legelőket, kiváló minőségű tenyészállatok ki­osztásával javítanak az állattenyésztésen, szö­vetkezetek szervezésével kiszabadítják a népet az áru- és pénzuzsora karmaiból, gazdakörök alakításával fejlesztik a társadalmi életet, egy­szóval ezek a kirendeltségek azt a munkát végezik, a­mit a gyakorlat helyesnek igazolt be, a földmivelő nép társadalmi és gazdasági megerősödése érdekében. Nem feledkeznek meg a gazdasági kultúra fejlesztéséről sem. A dolgozni kívánóknak szereznek munkaalkal­makat, különböző tanfolyamok rendezésével megtanítják új foglalkozási ágakra. A­hol szükség van rá, vízvezetéket rendez be egyik­­másik kirendeltség, vagy kutakat furat, hogy embert, állatot ellásson jó ivóvízzel. Ha véletlenül egyik-másik vidéken a terményiiség ütné fel a fejét, a kirendeltségek hamarosan ott te­remnek a maguk segítő munkájukkal. Száz és száz kezűi apparátus tehát a földmivelésügyi miniszternek valamennyi segítő kirendeltsége. 1913. február 13. Egyik-másik oly dicséretreméltóan végzi el fel­adatát, hogy még a gazdaságilag erősebb vi­dékek lakói is irigykedve sóhajtanak fel: vajha nekünk is volna ilyen kirendeltségünk, vajha miránk is kiterjesztenék a népsegítő akciót ! Ez az óhajtás kezd hamarosan valóra válni. A földmivelésügyi tárca idei költség­­vetése kedves meglepetésül jelenti, hogy Se­rényi miniszter három új kirendeltség felállí­tását vette tervbe és nemcsak hogy tervbe vette, de a kirendeltségek létesítése már is be­fejezett dolog, a­mennyiben azok vezetőit és tisztviselőit a miniszter már is kinevezte. A három új kirendeltség székhelye: Kolozsvár, Temesvár és Nagyvárad lesz. A kolozsvári ki­­rendeltség a marosvásárhelyinek kettéosztá­sából fog előállni. A marosvásárhelyi meg­marad speciális székelyföldi kirendeltségnek, mig a kolozsvári Erdély többi vármegyéinek népét veszi gondozás alá. A temesvári kiren­deltség hatáskörébe fog tartozni a Temes és Krassószörény megyékben meginduló népsegítő akció, míg a nagyváradiéhoz a Bihar­, Árad­ás Szilágy vármegyék népsegítő munkája. A felvidéki akció keretébe ez év folyamán Bars vármegyét is bele­vonják. Ez a hézagos ismertetés maga is eléggé megmutatja, hogy a földmivelő nép talpraállí­­tásának a munkája ez év folyamán mily nagy arányokban fog bővülni. Az a fő dolog most már, hogy a felállítandó ügykirendeltségek vezetése is szociális érzéktől áthatott, a nép ügyes-bajos dolga iránt, érzékkel bíró férfiak kezébe kerüljön. Úgy vagyunk értesülve, hogy a földművelésügyi miniszter e tekintetben is igen szerencsésen választott s igy semmi sem állja az útját annak, hogy mihamarább erőtel­jesen és céltudatosan induljon meg az ország újabb határrészein a földmivelő nép talpraálli­­tásának sok eredménnyel kecsegtető munkája. Szacsas?*** ztixnvci iiimiiwibíwbwpmbw^ Nagyborosnyó n­agyközségtől. Hirdetmény. Alulírott községi elöljáróság közhírré teszi, hogy a Nagyborosnyő községben 1913. évi február 19. és 20. napjaira eső országos vásár a m. kir. Kereskedelemügyi Minisztérium­nak folyó évi február 4-én kelt 9296 — 1913. számú engedélye alapján a folyó évben kivételesen február 26. és 27. napjain lesz megtartva. Nagyborosnyó, 1913. február 5. Faragó Ignác Bartha Domokos k. jegyző, k. biró. TÖRVÉNYKEZÉS. A sztrájk joga. Irta: Nagy Zoltán szegedi kir. törv. biró. Az élet a maga helyzeteivel, viszonyaival, jelenségeivel egy örökké forrongó, változó, ki­alakulásban levő mozgás, melynek állandósága nincs, csupán pillanatig tartó megállapodása, a­mit térben és időszerint „jelentnek nevez­nek el, holott ez csak határmesgyéje a­­múlt* és a „jövő* találkozásának. Ebből folyik, hogy ilyen pillanatig tartó megállapodásra jog­szabályt alkotni vajmi nehéz s csupán kísérlet­­számba megy a felismert lényeges alkotó ele­meknek egy tételbe való összeszorítása, a­mit azután jogszabálynak szeretnek feltüntetni. Ezért van az is, hogy a sztrájkra a jogsza­bályok mai formájukban sehol és soha sem nyernek alkalmazást. A sztrájkot nem általá­nos természete szerint, h­anem célzata alapján lehet meghatározni. Az az általános és a köz­tudatba átment megállapítás, hogy a sztrájk gazdasági harc végső szembeállításként az állam alapját képező gazdasági érdeket állítja fel sértett félként, a másik fél törekvésével az új munkások szerződtetéseinek meggátolá­sában kapcsolatban azzal, hogy a régi munká­sok egyáltalán ne dolgozzanak. És ez a törek­vés a cél érdekében, az eszközök ezzel a me­rev passzív rezistencia avagy sabotage jelen­tőségétől az aktív cselekvésig, a­mely néha megnyilatkozásban már, mint deliktum szere­pel „magánosok elleni erőszak, hatóság elleni erőszak, idegen, ingó vagyon rongálás, test­­sértés stb. “ mindent megkísérel, melyet a cél elesésére, alkalomszerűleg eredményesnek vél felismerni. Vannak sokan és nemcsak theoretikusak, kik elfogadják azt, hogy a sztrájk lehet jogos

Next