Székely Nép, 1915 (33. évfolyam, 1-144. szám)

1915-04-20 / 42. szám

42. száma­ dásuk, a­melyet a Steinabrücktől északra eső magaslatok ellen intéztek a franciák, nagy vesz­teségek után visszavonultak. Holott hadszíntér. A külföldet Franciaországból és Angliából úgy látszik, még hivatalos helyről is győzelmi hírekkel árasztják el, a­melyek ellenfeleinknek a nyugati hadszíntéren állítólag kivívott sike­reiről szólnak. Mindezek az állítások egyszerűen koholmányok, részleges cáfolatra nem is érde­mesek. Utalunk e helyett a híreknek német szolgálati hadijelentések alapján való ellenőr­zésére. (Miniszterelnökség sajtóosztálya). Románia nem megy az ententevel. — Görögország magatartása. — Athén, április 19. A Magyar Távi­rati Iroda jelenti: Venizelosz ma közzé tette a görög király elé terjesztett javas­latát, a­melynek el nem fogadása miatt a miniszterelnökségről le kellett mon­dania. Venizelosz Bulgáriát Kavaiia, Lari­­saban és Drama átengedésével (összesen 30 ezer lakosú földterületek) akarta ki­elégíteni, míg Görögország Greytől Kis­­ázsiában egy több mint 800 ezer lakos­ságú földsávot kapott volna. A­mikor Venizelosz január 30-án a királyhoz a második memorandumot in­tézte, már megérkezett Románia eluta­sító válasza arra a felszólításra, hogy Görögországgal közösen Szerbia érdeké­ben a háborúba beleavatkozzék. Venizelosz leleplezései az első hiva­talos és mindenekfölött hiteles meg­állapításai annak, hogy a romány kor­mány egyenesen visszautasította egy Grey égisze alatt szőtt balkáni komp­­lettban való részvételét. Románia visszautasító magatartása keresztülhúzta az egész számítást. Hogy mennyire téved Venizelosz, mu­tatja, hogy maga Bulgária, a­melynek pedig Macedónia jórészét szánta, szin­tén urakodott az összeesküvésben részt­­venni. Athén, április 16.(M. T. I.) Mérték­adó helyen a következőket közüik a Lokalanzeiger tudósítójával: A Görögország küszöbön álló inter­venciójáról szóló hírek valótlanok. A be­avatkozás szüksége Görögországra csak akkor állana be, ha mértékadó tényezők azon meggyőződésre jutnának, hogy az entente annyi csapatott von össze, a­mely elegendő a Törökország elleni döntés kierőszakolására. Görögország, tekintettel Törökor­szág érdekeire, nem engedheti, hogy Törökország sorsát nélküle döntsék el. Miután azonban ilyen változások az ottomán birodalomban nincsenek készülő­ben, Görögország semlegességének fel­adására semmi ok neram forog fenn. A japán—amerikai konfliktus, New­ York, ápr. 19. (M­T­I.) A New Orleans cirkálót a Turxle öböl felé küldték, állapítsa meg, mit művelnek ott a japánok. Beszélik, hogy a japánok szándékosan juttat­ták zátonyra az Asama cirkálót, azon ürügy­gyel, hogy ezt a véletlennek látszó körülményt azután felhasználhassák egy egész hajóraj oda küldésére. Washingtonban attól tartanak, hogy a mexikói hatóságok hozzá fognak járulni egy japán flottabázis létesítéséhez. A Dardanellák ostroma, Amsterdam, ápr. 19. (M. T. I) Athéni jelentés szerint az Entente flottája úgy a Dardanellák előtt, mint a Sarosi tengeröbölben nagyon tevékeny. Naponta hajók érkeznek a tengerszorosba, a­me­lyek a törököket megakadályozzák, hogy az erődökben okozott károkat helyre­állíthassák. A tengerszoros nyugati ré­szén szünet nélkül aknakeresők dolgoz­nak. Szmirnát az entente aviatikusai naponta felkeresik. Az orosz csapatok megtizede­lése a bukovinai határon. Csernovitz, április 19. (M. T. I.) Az oroszok legutóbb megkísérelték, hogy a román határon kierőszakolják az átkelést a Pruthon. Az éjszakai harc, a­mely 11-től haj­nal 3 óráig tartott, az oroszok rettentő megtizedelésével végződött. A román tatárkatonák szemtanúi voltak a táma­dás visszaverésének. A német tengeri flotta ereje. Hága, április 19. (M. T. I.) A „Ti­mes“ tengerészeti munkatársa közli: A német tengerészet tíz könnyű cirkáló elvesztése dacára, ma erősebb, mint a háború elején. Azóta öt új dreadnought épült és pedig a König, Ruhrforst, Mark­graf, Kronprinz és Lutzow Ezenkívül a Derffliger, Seidatz és Tann újból csata­sorba állíttattak. Az oroszok újabb súlyos vere­sége a Kárpátokban. Budapest, április 19. (M. T. I.) Eperjesről táviratozzák a „Pester Lloyd“­­nak . A duklai depresszió sárosi front­ján Zboro és Kiskurima között tegnap tüzérharc folyt. Kiskurimában az oroszok elszigetelt előretörést viseltek meg, azonban súlyos veszteségükkel vissza­vezettek. Az oroszok nyilván akció­képtelenek. Csapataink bizakodó hangulata át­terjedt a lakosságra, a­mely­ nyugodtan végzi dolgát. H­ÍREK. Sepsiszentgy­örgy, április 20. A falusi intelligencia. Olvasom, hogy Árpádon, egy kis biharmegyei faluban hatezer darab mankót készítettek a község lakosai. Bizonyosan tudom, hogy a szomorú szerepű botokra hosszú és sajnálkozó könnyek hullottak és mindegyik mankót megsimogatott a kegyelet és a fájó tekintet, a­mi a sánta vitéz levágott lábának kijár. Szintén biztosra vehető, hogy azalatt az idő alatt, a­mig a mankók elkészültek, Árpádon nem történt más, mint faragása a vastag vesszőknek s a lángok arcát nem pirosította más láz, mint a gyors munka tüze. A mankó gúlák elkészültek és a hadvezetőség talán már át is vette és használja is az árpádi mankókat. És most eljutottunk annak a kijelenté­séig, hogy a falusi jótékonyság, a­mely reklámmen­tesen és minden előző és utólagos beharangozás nélkül gyönyörű lendületekkel segít a megszorult hazán, van olyan értékes és meleg, mint a városi publikum segítő akciói. Szó sincs arról, mintha nem ismernénk el a városok közönségének demonstratív erejű jótékonyko­dását, de tudja Isten, a falusi emberek csöndes, mélabús jótékonsága közelebb fekszik a szivemhez. A hósapkát úgy kötötték, mint ahogy a nagyanyám mesélte. Igen úgy, mint 1848-ban és tépést csinál­tak és foltoz­ták a honvédek ruháit. A nagyanyám szeme ilyenkor könnyezett és azt mondta, hogy többet sohasem jöhet el az az idő, mint az, a­mikor mindenkinek megnyílott a szíve, kilendült a bensejéből a szeretet és gyönyörűen átölelte egymást minden magyar. A falu azonban megmaradt ilyennek és meg­maradt magyarnak. Komoly aggodalommal ápolják a sebesülteket, készítik a tépést, küldik a fehérneműt és mankót csinálnak. Kis munkák ezek, de nagy dolgok. Olyan nagy jelentőségűek, hogy le kell szö­gezni e tényeket. Mert az újságíró most nem napi eseményeket ír, a­mik lengén elröppennek holnap, hanem komoly világtörténelmet. A falu szerepét pe­dig meg kell örökíteni. És mi sem természetesebb, minthogy a nagy és és szent hazafias munkában a falusi intelligencia vezet. A falusi intelligencia, a­mely magyar tudott maradni és jóleső melegét megőrizte mostanig. Dicső elődeim Kézay Simon és Balassi Bálint krónikások óta a magyar történelem minden lapján ott van a magyar nő, de az uj fejezetben, külön részt kell szentelni a falusi intelligencia asszonyainak és lányainak. A vidéki lányszobák függönyei mögött most becsukva áll a sárga zongora és a kisasszonyok varr­nak. Az idén nem virítanak ibolyák a kertben, mint tavaly tavasszal. Óh, kinek is virítsanak. A jegyzőék Ilonkája könnyezve sírja a szemét valaki után, a­ki valahol limanowai árkokban talán épen most emeli szeméhez az ellenséget szemlélő látcsövet. A papki­sasszonyok is szomorúan haladnak el a vén harang­láb mellett és gondolatuk sietve siklik el a diákon, a­ki tavaly h­úsvétkor itt járt legációba. (Most tábori levelező lapokat küldöz messzi mezőkről) Szürke most minden a falun és mindenütt folyik a munka Dolgozni kell, segíteni kell a katonákon, a hazán. Az idén nem lesz muskátli a falusi ablakokban. (Sz. j.) — Az érdem elismerése Az Erdélyi Gazda­sági Egylet múlt heti közgyűlése az elnökség indítványára Tokaji László egyleti titkárt húsz évi kiváló működése elismeréséül egyleti igazgatóvá választotta. Az erdélyi közgazda­­sági élet és a magyarság körül rendkívüli érdemeket szerzett, kiváló igazgató kitünte­téséhez mi is őszintén gratulálunk. — Koszorúmegváltás a vak katonáknak. Gál Istvánnak a múltakban Illyefalván történt elhunyta alkalmával B­e­n­k­e Géza laborfalvi birtokos koszorumegváltás címén 10 koronát adott a háborúban megvakult katonák javára. — Hír Przemyslből Sipos Samu ny. árvaházi igazgató fiától Sipos Miklós tüzér zászlóstól, a­ki Przemysl hős védelmében mind­végig részt vett a vár feladása utáni napról keltezve folyó hó 18-án a következő levelet kapta : „Przemysl, 1915. III. 23. Édes jó szüleim ! Przemysl végnapjait átéltem, bővebbet a hadifog­ságból. Sokszor üdvözli és csókolja szerető fiuk ," Sipos Miklós". A levél az osztrák-magyar véres­kereszt és az orosz cenzúrán keresztül érke­zett. A szülők örömében, hogy hős fiuk a przemysli viszontagságos utolsó napokat egész­ségben átélte, osztozik a jó ismerősök és bará­tok nagy serege és Sepsiszentgyörgy város közönsége. — „Útmutató a rovargyűjtéshez, kezdők részére“ című füzet, a napokban jelenik meg dr. Barabás Sándor járásorvos tollából. Az érdekesen, világosan megírt füzet, a rovar­­gyűjtési eljárás minden részletéből alaposan tájékoztat, a miért is a rovargyűjtő tanulók­nak a legjobb szolgálatot teszi, — olcsó, 12 filléres ára folyton pedig könnyen megszerez­hető. A fejezetek címe a következők : Utasí­tás a rovargyűjtéshez. A rovarok előjöveteli idejének ismerete. A leihely. — A rövid, de ki­váló szakmunkát melegen ajánljuk a t. tan­erők jóakarata figyelmébe annál is inkább mert a befolyó jövedelem a vak katonák részére lesz adva. — A nyári menetrend. A Máv­ igazga­tósága közli, hogy folyó évi május hó else­jével a menetrend nem változik, hanem to­vábbra is a múlt évi május 1-én életbelépte­tett menetrend marad érvényes. Az időközben esetleg előforduló korlátozásokat, vagy kiter­jesztéseket alkalmanként fogják közölni. — Hunyadi ő, az ősz vitéz ...A m. kir. 11. honvéd lovashadosztály távbeszélő osztag­­jának pecsétjével tábori levelezőlapot kaptunk, a melyet „Hunyadi János tizedes" küldött a „Székely Nép” nek. Ki ne ismerné a derék Hunyadit, a ki annyit szedte a jegyeket a szín­házban , előre beleszokott a katonai fegye­lembe, mert volt rendőr is. Sorai a követke­zők : „Nagyon tisztelt jó ismerősök ! Hála a jó Istennek, jól vagyok, a mit szivemből kívánok az egész városnak s az ismerősöknek. Áldom a jó Istent, hogy a hazáért és a királyért itt vagyok. Hála a jó Istennek, jól vagyunk. — Vegyék hát tudomásul a jó ismerősök, hogy itt van a jó régi Hunyadi! A jó Isten áldja meg a Székelyföldet. — Kezeit csókolom a Tiszteletes urnak, a Polgármester urnak, a Kapitány és Alkapitány uraknak. — Galicia, 1915. április 8. Hunyadi.* A derék ember so­rait ime, nyilvánosságra hozzuk s reméljük, hogy annak idején, gömbölyű termetében meg­fogyva bár, de törve nem, haza fog érkezni s élőszóval fogja elmesélni, hogyan is volt az, a mikor a görbe Galíciában döngették a muszkákat. — Székely katonák üdvözlése a harc­­táron. Udvarhely vármegye legutóbbi törvény­­hatósági közgyűlésén nagysolymosi Koncz Ár­min indítványára kimondotta, hogy a 82-ik székely házi ezredet és a m. kir. honvéd szé­kely ezredek parancsnokságait, tisztjeit és kato­náit a harctéren, kilencedik hónap óta tanúsí­tott hősies magatartásukért üdvözli. — Adomány a sebesültek részére. K­o­vács Antal kilyéni református lelkész a Vörös­­kereszt­ és a „Ferencz József“ kórház sebe­sült katonái részére egyezer darab (10 korona) értékű finom cigarettát adományozott. Az ado­mányt rendeltetési helyére juttattuk. — Adásvételi tilalom a jövőbeli termésre. A kormány a hivatalos lapban rendeletet tett közzé, melynek értelmében tilos és semmis az olyan szerződés, a­mely a magyar szent korona országaiban az 1915. évben betaka­rítandó következő mezőgazdasági termények­nek, úgymint: búzának, rozsnak, kétszeresnek, árpának, zabnak, tengerinek, hüvelyesnek, rep­­cének, olajmagvaknak és burgonyának átalány­ban történő, vagy az ilyen termés reményének meghatározott áron való adásvételére vonat­kozik. Ez a tilalom a föl nem sorolt mező­­gazdasági és kertészeti termények, különösen bor és a gyümölcs adásvételre nem terjed ki. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések kiter­jednek a búza, a rozs, kétszeres, az árpa, a zab és a tengeri összes őrleményeire is. A­ki e rendelkezéseket megszegi, ily tiltott ügye­letet közvetít, vagy megkötésében közremű­ködik, kihágást követ el és a­mennyiben cselek­ménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, két hónapig terjedhető elzárással és hat­száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. — Hindenburg utolsó lovaglása. Az északi harctéren történt nemrég a következő kis epizód. A vezérkar ebédelt, köztük volt a muszkaverő nagy Hindenburg is. Ebéd után a lovaglásról beszéltek. Hidenburg egyszerre csak belevág : „Utóljára akkor fognak engem látni lóháton, a mikor szeretett császárommal a brandenburgi kapun át Berlinbe lovagolunk.­­ azután vége. Ha az ünnepélyes bevonulás megtörtént, akkor azután beülök a legközelebbi fiákerbe és haza hajtatok az én kedves, jó, öreg feleségemhez — s aztán nem lát többé soha senki sem.“ — Mibe kerül a világháború? Hintos Elemér képviselő érdekes tanulmányában mu­tatta ki, hogy mibe kerül a világháború. E szerint nekünk a háború naponként 24 mil­liónkba kerül, Németországnak naponként 48 milliójába, Törökországnak napi 6 milliójába, a­mi összesen 78 milliót tesz ki. Angliának 36, Franciaországnak 35, Oroszországnak 45, Bel­giumnak, Szerbiának és Montenegrónak össze­sen 8 millióba, a­mi az entente hatalmaknál egy összegben napi 200 milliót tesz ki. — Egy leányka halála. Részvéttel vettük a szomorú hirt, hogy Csiszár Irénke, Csiszér Viktor szotyori birtokos leánya folyó hó 20-án életének 14 ik évében elhunyt. Perrészeit folyó hó 22-én délután 2 órakor a református egyház szertartása mellett helyezik örök nyugalomra. — Sült krumpli Bécs utcáin, Bécsből jelentik . A polgármester rendeletére nagyszámú utcai sütőkályhára adtak engedelmet, hogy Bécs lakosságának kenyérpótlék gyanánt ele­gendő mennyiségű sült krumpli álljon rendel­kezésére. A hozzávaló burgonyát a városi készletből osztják ki megsza­­ott olcsó áron, de ennek fejében az árusok is olcsón tartoz­nak a sült krumplit adni. A kinek a kenyér­­jegygyel kiutalt kenyéradag kevés, jóllakhatik sült krumplival. — Elszámolás A magyar szent korona orszá­gai Vöröskereszt Egylete Háromszékvármegyei választ­mánya által Sepsiszentgyörgyön, 1915 évi április hó 11-én rendezett hazafias ünnepélyén, melyről már részletes tudósítást adtunk, felülfizettek : Temesváry Gerő (Uzon) 95 kor. Első Székely Szövőgyár 50 kor. Báró Szentkereszty Béla főispán, Báró Szent­­kereszty Béláné, Dr. Daday Vilmos, Morvay Endre (Kovászna), Székely és Lusztig, Lukács Adolf (Ko­lozsvár), Dr. Sinkovits Ottó (Szentkatolna), Béldi Pál és neje, Ebergényi Gyula (Kovászna), Béldi Tivadar (Bodola) 20 — 20 kor. Balázsovich Sándorné 13 kor. Beczássy Imréné (Dálnok), dr. Király Aladár, Montag Imre, Bogdán Artur, Vajna István, Dr. Kup­ferstich Árminná 10—10 kor. Schmidt Richárd 6 kor. Berger Samu, Lantos Ignác, Báró Szentke­reszty Marietta, Dr. Kün­le Tivadarné, Petrás György, Jancsó Gábor, Holvéd Hugó őrnagy, Pap János kir. járásbiró 5—­5 kor. Ütő Áron, Kol­a-testvérek, Kolcza Gábor 4—4 kor. Özv. Pollák Lipótné, Zay­­zon Béláné, Csánki Gyula, Dr. Bodor Tivadarné, Könczey Benedek, Kovács Dénes 3—3 kor. Kozm­a Lajosné 2 kor. 80 ill. Bogdán Andor, Nagy István igazgató, Özves Pálné, Hajnai Arturné, Ütő András, dr Kiss Ferencné, Székely Károly esperes, Dr. Ferencz Lajosné, Dr. Neumann József, Zayzon Samu tanár, Dr Benedek János, özv. Kökössy Árpádné, László Sándor (Lugos), Gyárfás Árpád 2 —­2 kor. Fejér Károly 1 kor Székely Mari 60 fii. Thamó Gyula (Kökös) 50 fii. Volt a felülfizetés összesen 526 kor. 90 fii. A hálás köszönettel fogadott felül­­fizetéseket a választmány e helyen nyugtázza. A kö­zönség nem lankadó áldozatkészségét igazolja az, hogy az ünnepély bevételeiről és kiadásairól összeállított s a folyó hó 13-án tartott közgyűlés által is tudo­másul vett elszámolás szerint az ünnepély összes bevé­tele 1082 kor. 60 fll., kiadása 46 kor., tiszta jöve­delme 1036 korona 60 fillér volt. — Borzalmas gyilkosság Lemhényben. Megdöbbentő gyilkossággal ölte meg Lemhényben Zsigmond András 26 éves legény Ilyés István 60 éves földmivest. A közös kert miatt folyton perle­kedtek s legutóbb az utóbbi el is vesztette a perét. Ezért azután Zsigmond András végzett is Ilyés Sándornál, kire erdei munka közben támadt rá s egy fejszecsapással lehasitotta a fejét a törzséről. A kegyetlen gyilkos a megcsonkított hullát ott hagyta a helyszínen, a meggyilkolt levágott fejét pedig beledobta a közeli Farkas-patakba. Ott találtak reá nyomozás közben, de a kutyák már irtóztatóan összmarcangolták. Zsigmond Andrást a csendőrség le­tartóztatta. — Hirdetmény a köztisztaságról. A ren­dőrkapitányság hirdetményt adott ki, a­melyben figyelmezteti a városi lakosságot, hogy a laktelkeik, a telkek mellett elvonuló járdák és a vízlevezető folyókák tisztántartására gondot fordítson. A telek­ről, kertekből fertőző szenyleveket, szemetet, hul­ladékot stb. a közterekre, utcákra, folyókákba, ut­­árokba, kiönteni, kihordani tilos. A telkeken össze­gyűlő szemét a vágóhídon alul fekvő „Csigolyás“ nevű kaszálón levő felhagyott régi patakárokba hor­dandó. A ki ezen rendelkezések ellen vét, kihágást követ el és súlyos büntetést von magára. SZÉKELY NÉP 1915. április 20. Társszerkesztő: IT'smnclros Ödön d_r. Felelős szerkesztő : Zentai Leó d.x.

Next