Székely Nép, 1916 (34. évfolyam, 1-92. szám)
1916-01-08 / 2. szám
2. szám. Sepsiszentgyörgy, XXXIV. évfolyam. Szombat, 1916. január 8. Előfizetéseket is hirdetéseket a kiadóhivatal vesz fel. HIRDETMÉNYEK DÍJA : 1 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 20 fil. Nyilt tér sora 40 fil. KIADÓHIVATAL: Sepsiszentgyörgyön, Csiki utca 8. sz. Szerkesztőségi telefonszám : 47. Megjelenik : kedden, csütörtökön és szombaton. Kiadóhivatala telefonszám: 23. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre......... 16’— kor. Fél évre................ 8 m - kor. Negyed évre ... 4*— kor. Egy hóra ......... 1’LO kor. Egy om'arám' ló’JM tór. SZERKESZTŐSÉG : •«» Omiks utca 8. szám — Előmunkálatok. A főrendiház keddi ülésén Hadik János gróf interpellációt intézett Tisza István gróf miniszterelnökhöz az Ausztriával való kiegyezés és a Németországgal való szorosabb gazdasági kapcsolat kérdésében. Mind a két fontos kérdésre a miniszterelnök, a főrendek feszült figyelme és fokozott érdeklődése közben megnyugtatólag válaszolt. Az Ausztriával való kiegyezés dolgában ugyanazt vallja Tisza István is, a mit Hadik János gróf mondott, hogy nem szabad a kezünket előre megkötni, amíg nem látjuk a nagy közgazdasági probléma megoldásának határozott körvonalait, de — tette hozzá a miniszterelnök — ez irányban folyhatnak előmunkálatok és kell is, hogy folyanak, mert máskülönben nem tudnók tisztába hozni a kérdést, hogy egyáltalában meg tudjuk-e kötni a kiegyezést, vagy sem ? Ezt pedig azért kell tudnunk, hogy megmaradjon az akcióképességünk arra az időre, amikor majd igazán kenyértörésre kerül a dolog. Az előmunkálatokra tehát szükség van. E tekintetben hivatkozik Tisza egy olyan pártpolitikai szempontok által bizonyára nem befolyásolt nagytekintélyű szakemberre és államférfiúra, mint a minő Wekerle Sándor, akinek ugyanez a nézete, mint őneki. Az előmunkálatokat el kell végezni El kell végezni azért is, mert hiszen aztán majd ezekbe kapcsolódik bele a Németországgal való gazdasági tárgyalások egész menete. Furcsa volna, — úgymond Tisza István — ha Németországgal azelőtt lépnénk tárgyalásokba, mielőtt tudnánk, hogy egymás között Magyarország és Ausztria megegyeznek-e ? Elképzelhetünk Németországgal igen benső közgazdasági viszonyt abban az esetben is, ha Ausztriával egy vámterületet képezünk, meg abban az esetben is, ha külön vámterületet csinálunk. De ezt a két viszonyt azután Németországgal szemközt tökéletesen különböző lesz, a szerint, hogy külön magyar vámterület álláspontjáról kötjük-e meg a gazdasági viszonyt, vagy pedig Ausztriával együttesen. Ez egy olyan nagy kérdés, amire a feleletet csak az előmunkálatok adhatják meg. Ezek az előmunkálatok a gazdasági kérdéseket illetően már bizonyos idő óta folyamatban vannak. Természetesen , sok nehézséggel, gyakorlati akadályokkal. Azonban, akárhogy végződjenek is ezek az előmunkálatok , azok csak előmunkálatok maradnak. Nem véglegesek. Azokat úgyis majd felülvizsgálja a magyar törvényhozás két háza Ha elfogadhatónak tartja , elfogadja. Ha nem tartja elfogadhatóknak , elveti. De egy bizonyos. Es ez az, hogy az előmunkálatokra szükség van. És ez előmunkálatok közt legeslegelső az Ausztriával való viszonyunk rendezése. Azután jöhet csak sorrend szerint a Németországgal való gazdasági kapcsolat tárgyalása. Ez a Tisza István gróf válaszának lényege a Hadik János gróf interpellációjára. És ebben a válaszban az egész főrendiház megnyugodott. Megnyugodhatik tehát az egész magyar közvélemény is. Az előmunkálatokat el kell végezni. Azután jöhetnek majd a végleges munkálatok, amelyekre az áment úgyse mondhatja ki senki más, csak a magyar országgyűlésnek alsó és felső háza. Ebben nyugodjunk meg. TARC A. Reminiscentiáim a Székely Mikó Kollegium kezdő évfolyamainak nehány tagjára. — Irta: Téglás Gábor. — A sepiszentgyörgyi Kollégiumban velem együtt tanult nehány kortársamra vonatkozó reminiscentiáimból kívánok egy emlékfüzérkét közzétenni. A Kollegium tudvalevőleg még csupán az első gymnaziális osztállyal nyílt meg 1859. október 1-én , az öreg templom árnyékában II. József korától ott szerénykedő particula épületének hevenyészve átalakított és kibővített helyiségeit a négy elemi osztály népesíté be Vajna Sándor igazgató vezetése alatt. Én a Galgóczy normájából már akkor a gymnasiumba juthattam volna át, de Vajna igazgató úr biztatása dacára egészen helyes gyermeki ösztönnel nem éreztem magam a gymnasiumra elég erősnek. A normabeli magyar nyelvtanítás bizony gyenge alapot is nyújtott oda s csakhamar tapasztalnom kellett, hogy vorzüglich bizonyítványom dacára még a negyedik elemi osztályban is ugyancsak nagy küzdelembe került jobb társaimmal versenyt tarthatni s habár számtanból s földrajzból a norma erősebb alapot nyújtott, a magyar nyelvtan elemeiben is túlszárnyaltak minket a falusi jobb és rendezettebb iskolák neveltjei. A Kollégium gymnasiumának első zsengéi közül Bartók György és Nagy Adolf valónak bizalmasabb viszonyban velem. Amaz Málnásról, egy jómódú földműves család sarjadékaként már a normában kiváló tehetségnek bizonyult s éles eszével, sarcasticus modorával mindnyájunknak erősen imponált. Leleményessége, gyors felfogása s különösen csattanó, találó kifejezései és élces megjegyzései korát meghaladó érettségről tanúskodván, szinte jelezni látszottak a későbbi nagy férfiút. Bartók György ugyanis erdélyi egyházkerületünk püspöki méltóságában fejezte be pár év előtt munkás életét. Nagy Adolf szintén nem közönséges talentummal volt megáldva. Eleven észjárása a tantárgyak mindenikében szembetűnő vala s mindig találó „schlagfertig” megjegyzéssel valóságos tekintély számba ment már akkor. Később Nagyenyeden kerültünk össze vele és Bartókkal ismét; de a Selmeczbányára az erdészetre távozván, utaink úgy elváltak, hogy alig élvezhettem meglett korunkban szellemes társaságát. Tudtommal azerdőfelügyelői minőségben korai véget ért s nem jutott a közélet olyan magaslatára, ahova kiváló tehetségei praedesztináltak. A velem együtt 1859—60-ban negyedik elemibe került csoportból Nagy Adolf fivére Gusztáv forrt legszorosabban össze velem. Gusztáv is, miként bátyja, igen rokonszenves külsejű, sziporkázó szellemű gyermek volt, habár csípős megjegyzéseivel a gyengébb kortársak némelyikét elriasztá magától. Bátyjával együtt a hegedűjátékban is nem közönséges otthonosságra tettek szert s később Nagyenyeden a Bethlen-kollegium zenekarának is vezető tagjai közé számítottak. Nagy Gusztávval, mint a budapesti egyetem orvosnövendékével találkoztam még gyakrabban s habár később egymás tőszomszédságába sodort a sors keze, Piskin és Déván mindketten annyira rabjai valánk hivatalunknak, hogy jóllehet felesége szül. László Gizella révén is fokozódott köztünk a rokonszenv, azért soha sem jutottunk ahhoz a mindig sóvárgott nyugodalmas pihenőhöz , amikor egymással jól kibeszélhessük magunkat. Őt is idő előtt learatta a halál s már jó 6 éve a dévai temetőben, az általa rajongással dicsőített ősi vár és fejedelmi kastély közelében alussza síri álmát. Tanulótársaim közül legtehetségesebbnek bizonyult már akkoriban egerpataki Márk Károly, ki a Máv aradi üzletvezetőségéből miniszteri tanácsosságra emelkedve, fejezte be fényes pályafutását és Sepsiszentgyörgyön élvezi jól megérdemelt nyugalmas éveit. Éles elméje, gyors felfogása már akkor mindnyájunk fölé emeli , habár a szentgyörgyi Kollégium bölcsőkorában a mathézis iránt legkevésbbé fejlesztő a tanulósereg érdeklődését, Mark Károlyban erős mathematikai érzékével már ott megnyilatkozott a későbbi technikus és vasúti intéző. Korai érettsége, szellemi fölénye azonban az osztály közepesebb tagjaitól már akkor annyira elkülöníték, hogy azok észrevehető respectussal mertek hozzája közelitni. Kedvesebb emlékű és tehetségesebb gyermekkori pajtásaim közé számit csernátoni Csiky József is, ki utóbb Eperjesen jogot végezve, tudomásom szerint Kézdivásárhelyen folytatott ügyvédi gyakorlatot. A szorgalmasabbak egyike Kónya Dénes volt Zaboláról, ki Nagyenyeden is együtt tanult velem s theologiát végezve, szintén Hunyadmegyébe került s a brádi ref. egyház közkedveltségü papjaként fejezte be életét. Ugyancsak Zaboláról a szorgalmasabb társaim egyikéül Hadnagy Károly él emlékezetemben. Kissé komor, tulérzékeny fiúként emlékszem reá, ki szép írásával imponált nekem s kivel az akkor még nehezen megszerezhető szebb költeményeket versengve másolgattam én is verskötetembe. Szentgyörgyről visszatért ősi kúriájára, hol 1907. őszén — sajnos — nem találtam honn. Barabás Albert, ki később zágoni igazgató-tanítóként érvényesült, valamint szotyori Nagy Ferenc, ki Brassóban az állami iskoláknál érte végét és szentgyörgyi Nagy Ferenc, ki a törcsvári harmincadon fejezte be életét, Kónya Gábor a későbbi szolgabiró, Kováts Gyula és Bartha Feri, kik adóhivatali szolgálatba léptek, Bokor András, ki Kőhalomból telekkönyvvezetőként lépett nyugalomba, Potoczky Pál, kit a Kézdivásárhelyről eredő Turóczy V. főváraigazgató több más székely ifjúval a vámhivatalhoz segített, valamint csernátoni Molnár Lajos és Barabás Máté szintén oly szorgalmas tanulókként élnek emlékezetemben, a minőket más iskolákban később ritkán észlelhettem. A törekvőbb és talentumosabb kortársaim egyike Orbán Ferenc vala, ki Brassóban az állami iskolák szervezésével örökíti meg nevét s a felsőbb kereskedelmi iskola főigazgatójaként a kollégium egyik büszkeségévé nőtte ki magát. Orbán Ferenc a törekvő, szívós kitartású székely ifjaknak igazi mintaképe vola, kivel a budapesti egyetemen lehettem pár hónapig utoljára tartósan együtt, de akinek sikeres tevékenységét, szerencsés pályafutását jóleső érzéssel szemléltem mindig. A szentgyörgyi kortársak közül Gyárfás Sándor állott még közelebb hozzám, kivel ugyan kortársaink kevésbbé rokonszenvezének, de akit szomszédomként, mint vasszorgalmú növendék, habár köztudomású versenytársamként ismerték, nagyenyedi időnk alatt is sűrűn látogattam. Értesülésem szerint legutóbb Ó-Budán a szöllős gazdák szövetkezetének igazgatója volt. Habár nem jártak is együtt velem, azért a családunk közt kialakult bizodalmas viszonynál fogva előnyös kölcsönhatást gyakorlónk egymásra a Barabás-fivérekkel és sepsikőröspataki Szinte Gáborral. A Barabás-fivérek atyja, a papolczi ref. egyház kántortanítójaként az egész környéken nagy tekintélynek örvendett és valóságos alteregója volt Szakács Mózes kedves emlékű tanáromnak, kivel éltük fogytáig testvéri szeretetben is éltek. Barabás Sándor, a későbbi orvos és Sámuel országos levéltárnok, ki osztálytanácsosként Papolczra, az ősi fundusra húzódva, levéltárkutatásival és kiadványával a M. Tud. Akadémia tagságát is kiérdemelte, szüleinknél kosztozva, a szünidők alatt többször kivittek engem is Papolczra, melynek fenyvesei fokozák természetkedvelő hajlamaimat. Szinte Gábor szintén a szüleink közt fennállott barátság révén szintén állandó látogatója vola házunknak s a közel Kőröspatakra én is gyakran rándulgattam ki, már gyermekko- Telefon- és távirati jelentések. Hofer jelentése: Orosz hadszíntér, ZBUdapest, január 7. A harci tevékenység Kelet-Galiciában és a besszarábiai határon tegnap lényegesen alább hagyott. Az ellenség állásainkat időnként tüzérségi tűz alatt tartotta, de gyalogsága sehol se sem lépett akcióba. Az északkeleti arcvonal többi részén sem volt különösebb jelentőségű esemény. Olasz hadszíntér. A tengermelléki arcvonalon az ellenséges ágyutűz helyenként újból hevesebb volt. Déljétől északra csapataink ismét több támadást visszavertek és az elfoglalt hadállást megtartották. A tiroli határterületen a buchenstein és a riwai szakaszokban élénkebb tüzérharc volt. Délkeleti hadszíntér. Kövess hadsereg csapatainak támadása a montenegróiak ellen Beranetől északra és Rozantól nyugatra kedvezően halad előre. A Roche di Cattaco területén az utóbbi napokban időnként mindkét részről a tüzérség fejtett ki tevékenységet. Egyébként a helyzet változatlan maradt. Hofer. (Miniszterelnöki sajtóosztály. Iwl*" Lemesnitől északkeletre az ellenségnek egy kézigránát támadási kísérletét könnyen meghiúsítottuk. Egy ellenséges repülőrajnak Dónai ellen intézett támadása eredménytelen maradt. A német harci repülők két angol légi járművet lelőttek. Az egyiket Boelke hadnagy lőtte le,aki ezzel már a hetedik repülőgépet tette harcképtelenné. Keleti hadszíntér: Jakobstadtól délre elterülő erdőben előrehaladó felderítő osztagunk a túlerőben lévő ellenséges támadás elől kénytelen volt visszavonulni. Cartorysknál egy előretolt orosz őrséget megtámadtunk és visszavetettünk. Balkán hadszíntér. Semmi újság. (Miniszterelnöki sajtóosztály.) A német jelentés. Berlin, január 7. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér. Az arcvonalon helyenkint élénk tüzérségi harcok voltak. Lens városát az ellenség tovább is ágyúzta. Gőzösök összeütközése. 33*u.da,pest, január 7. Athénből jelentik : Egy francia s egy angol gőzös a Malta-sziget közelében összeütközött. A francia gőzös elsüllyedt. A legénységet és a hajó utasait megmentették. A kimentett utasok közt volt Gilleneiu francia követnek felesége is. A francia követség Párisba irányított levelezése elpusztult. Gibraltárba internált magyarok és osztrákok. Budapest, január 7. A lyoni „Nouve List“ jelenti: Gibraltárnál az angolok feltartóztattak egy görög hajót. A rajta levő magyarokat és osztrákokat elfogták és Gibraltárba internálták.