Székely Nép, 1919 (37. évfolyam, 1-7. szám)

1919-01-04 / 2. szám

2. szám. Sepsiszentgyörgy, XXXVII. évfolyam. Szombat, 1919. január 4. Előfizetések­et és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgy­ön Csild­ utca 8. szám. Előfizetési árak: Egész évre _ 24 K. Félévre ............ 12 K. Negyed évre_ 11 K. Egyes szám 20 fillér. Szerkesztőség : Csild­ utca 8. szám. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. Erdély sorsa izgat ma minden lel­ket jobbról és balról is. A kishitűek, a mindenkor rém­­látók kongatják már a vész­harangot. Az optimisták, a vérmesek pedig a szivár­­ványos jövő ragyogó képét rajzolják meg. Nem vagyunk sem opti­misták, sem rémlátók. Min­ket töretlen magyarságunk józan realizmusa vezet. És ez a realizmus nem kerget délibábokat, de nem is lát rémeket. Látjuk és tudjuk, érezzük és hisszük, hogy kultúránk évezredes ereje, európai színvonalon álló ma­gassága áthághatatlan aka­dálya egy alacsonyabb rendű kultúra hódításának. Tud­juk, hogy a román faj közé való beékeltségünk, mely — akárcsak a hullámtörő gát — élesen szeli kettőbe a román nyelvterületet, olyan földrajzi tényező, melyet el­tüntetni semmiféle imperia­lizmus nem tud. Európa józan kapitaliz­musa, mely ma vérgőztől részegen, tajtékozva sze­retné felhabz­olni ezt a sze­gény, ezer sebből vérző or­szágot, nemsokára önmagára talál. Már­is megérzik az en­­tentelapokon a kijózanodás. A hang, a felfogás már nem az ordító imperializmusé. Az igazság, a tényleges erő és közgazdasági viszonyok mér­legelése egyre inkább tért nyer. A francia nemzet, a­melyet eddig csak az imperi­alizmus fűtött, a­mely pedig legfőbb támogatója volt szom­szédaink imperialista törek­véseinek már „tanulmá­nyozza“ a tényleges helyzetet. Nem az igazság fűti ugyan ez urakat, nem is az embe­riség nagy gondolata. Oh nem. De igenis a jövendő Magyarország közgazda­­sági teljesítő képes­ségének szükséges volta. Az entente kapitalistái, kik a háborút ép úgy előidéz­ték, ép úgy fűtötték, akár csak a mieink,­­ kezdik immár belátni, hogy szép dolog a nemzeti dicsőség és a hódítás, de szebb do­log a bizonyos rente. Már Antant-bizottság­ érkezik Bécsbe és Buda­pestre. Bern, jan. 3. Wilson és Lloyd George tanácskozásai al­kalmával az összes antant-államok kiküldötteinek meghallgatása után elhatározták, hogy amerikai, francia, olasz és angol küldött­ségekből összeállított nagy bizottságot alakítanak. Ez a nagybizott­­ság már Bécsbe érkezett és eljön Budapestre is. A nagybizottság feladatai a következők lesznek : 1. Megállapítják a közélelmezés szükségleteit és javaslatot tesznek Közép- és Kelet-Európa élelmezési bajainak orvoslására, valamint a fenyegető éhínség megelőzésére. 2. Megvizsgálják az országok közbiztonsági állapotait, módot keresnek a rend konszolidálására. 3. Megvizsgálják a volt osztrák-magyar monarchia nemzetei­nek területi és politikai aspirációit, megállapítják legalkalmasabb új országhatárokat, hogy a súrlódásokat és ellentéteket kiegyen­lítsék. A nagybizottság munkálkodása és jelentései természetesen csak alapos és közvetlen információ célját szolgálják és a béke­tárgyalások előkészítését fogják képezni. A román kormányzótanács nem választat. Álhírek Ferdinánd király koronázásáról. Kolozsvár, jan. 3- Kolozsváron olyan hírek terjedtek el, hogy a románok koronázási ünnepségre készülnének. E híresz­telések szerint Ferdinánd román király Kolozsvárra készül, hogy itt megkoronáztassa magát. Más híresztelések szerint pedig a sze­­beni román kormányzótanács a keletmagyarországi részekben sürgősen választásokat akarna végrehajtatni. A keletmagyarországi főkormánybiztosság telefonon érintkezésbe lépett a nagyszebeni román kormányzótanácscsal, a­honnan dr. Dragomir kormányzó­tanácsi sajtófőnök a leghatározottabban megcáfolta e híreket. Ki­jelentette, hogy mindaddig, mágg a béketárgyalások nem döntenek a hovatartozandóság felett, nem is gondolnak ilyen és ezekhez hasonló tervekre. A Károlyi-párt a magántulajdon mellett. Budapest, január 4. A Károlyi párt mai értekez­letén foglalkozott a földbirtok reformmal. Laebne Hugó államtitkár indítványára kimondotta a párt, hogy a magántulajdon álláspontjára helyezkedik. A föld megváltási árára nézve a párt az 1913. évbeli járakat kívánja megállapítani. Kimondották, hogy a föld­birtok maximuma 500 hold lehet, de ezt a családfő mel­lett minden kis- és nagykorú gyermek után külön-külön meg lehet tartani. A szőlőbirtok maximuma 50 hold. A földbirtokra nézve húsz évi elidegenítési és terhelési ti­lalmat kíván; kívánja a kisbirtok feloszthatatlanságát és halmozásának eltiltását. Kívánja a párt, hogy a megvál­tásnál az egyenlő elbánás és a termelés folytonosságá­nak elve érvényesüljön. Ezt Farkasházy Zsigmond indítványára még ki­egészítették azzal, hogy az ország minden nemzetiségű lakosa egyformán részesedjék a földosztásban. A szászok és románok: Nagyszeben, január 3. A szász nemzeti tanács már he­tek óta tanácskozik. Most végre kipattant e tanácskozások oka. A szászok elhatározták, hogy csatlakoznak a románok­hoz. Tegnap egy három tagú küldöttség, melynek tagjai Polonyi Artur dr. lapszerkesztő, Brandsch Rudolf volt képviselő és Schul­ler Rudolf dr. voltak, megjelent M­a­n­­­u Gyula dr.-nál, a román kormányzótanács elnökénél s tárgyalásokat kezdett vele a román államhoz való csatlakozás végett. A szászság egy része nem ért egyet ezzel a mozgalommal. pedig Magyarország, mely közel 4 milliárddal aadósa az ententnek s főleg Francia­­országnak, aligha fogja a rentét biztosítani, ha az ország értékeit lekapcsolják. Nos, ez a józanság kezdi éreztetni hatását. A bizo­nyos rente biztosított voltá­nak kellemes tudata erő­sebb biztosítéka ez ország sértetlen fennmaradásának minden jelszónál. Félre hát a kishitűséggel ! De félre a túlhajtott opti­mizmussal is. Minden ma­gyar ember — ezt nem hangsúlyozhatjuk eléggé — őrizze magyarságát, akár a kincset, mert az ő magyar volta a garanciája egy szebb, egy jobb jövőnek ! A­míg a mi magyarságunk itt töret­len, — addig semmiféle hóditó politika rajtunk erőt nem vehet ! — A magyar kérdés és a béke. Londonból jelentik : A béke­konferencián külön bizottságot létesítenek a magyar kérdés tár­gyalására, miután az entente a Keleteurópai kérdést, beleértve a fontos magyar kér­dést, is, Wilsonnik Masaryk iránti minden sympasiája mellett igazságosan akarják megoldani. — A németek autonómiája. A nyugatmagyarországi német­ség soproni gyűlésén kimondta, hogy a nyugatmagyarországi né­metek autonómiáját, melynek el­ismerését nagy küldöttség kérte a kormánytól, s a­melyhez a kormány egyhangúlag hozzájárult, végrehajtsák. A Zentralausschuss der Deutschen in Westungarn kép­viselői Jászi miniszterrel behatóan tanácskoztak az autonómiának keresztül viteléről, mint az ösz­­szes hazai németség önrendelke­zési joga megvalósításának első lépéséről. Jászi miniszter a na­pokban személyesen jelenik meg az említett vidéken, hogy a keresztülvitel az érdekeltek mi­nél közvetlenebb bevonásával történjék.­­» A béketárgyalások­ nyil­vánossága. Londonból írják : A Daily Cronicle szerint a versail­­lesi békekonferencia nem fog cenzúra alatt állni. Az amerikai és angol kormányok azt óhajtják, hogy a világsajtó szabadon tár­gyalhassa a történendőket.

Next