Székely Nép, 1920 (38. évfolyam, 1-72. szám)

1920-08-05 / 30. szám

30. szám. mély részvétünket, a­melyben e város és vármegye magyar tár­sadalmának minden egyes tagja és ha voltak ellenségei, úgy két­ségtelenül ezek is teljes őszinte­séggel osztoznak. Eljön az idő, a­mikor a dr. Zentai Leó érdemeit és egyéni kiválóságát el kell majd ismer­nie még azoknak is, a­kik az el­múlt idők folyamán őt nem rit­kán félreérteni igyekeztek ! . . —n i­s. A Román püspökség Kolozs­váron. Bukarestből jelentik : Bog­dan Duica szenátor legközelebb törvényjavaslatot nyújt be egy Kolozsváron létesítendő püspök­ség felállítása tárgyában. A köz­­oktatásügyi kormány elvileg hoz­zájárul az új püspökség meg­szervezéséhez. A munka kollektív rendezése. A megszakítás nélkül napi­renden levő sztrájkok nemcsak a közfogyasztáson keresztül sújtják a mukásokat, de maga a munka beszüntetése keresetcsökkenést is jelent a munkásnak, miért is a sztrájk kétszeresen érinti a sztrájkoló közegeket, így min­denekelőtt a munkásosztály ér­deke, hogy olyan megoldást találjanak, amely, ha nem is képes a sztrájkot teljesen ki­küszöbölni, de legalább ritkítja esélyeit. Termelési és általános jóléti szempontok is mellette szólnak annak, hogy a munka kérdése a belőle folyó kétoldali, alkalmazó és alkalmazott jog­viszonyaival egyetemben rendez­­tessék. A rendezés azonban csakis a meglevő gazdasági tények alapos mérlegelése s a hozzájuk való alkalmazkodás útján lehet­séges. A termelés még nem jutott el egy olyan szilárd bázishoz, amelynél egyenletes successive és csökkenésmentes fejlődés kez­dődik s amikor a valósághoz közelálló gazdasági valószínű­ségekre lehet számítani. A­hogy a termelés számos, még kiala­­kultan körülménytől függ s nem lehet hozzávetőlegesen nem követ­keztetni a jövőre, éppen úgy a munkások helyzete is, a termelés­től elválaszthatatlanul, azal együtt mozog a lehetőségek hullám­­vonalán. Tehát, bár a rendezés alig odázható el, csak ideiglenes és tágkörű lehet, nehogy elhamar­kodott módon végleges vezér­elveket lefektetve, a munka-legis­­láció gazdasági és psychológiai zavarokat idézzen elő. Tekintve, hogy a termelési folyamat még nem indult meg a rendes mederben, minden sztrájk vagy munkabeszüntetés amellett, hogy késlelteti a rendes közgazda­­sági élet helyreállását, mér­hetetlen károkat okoz az egye­temes emberiségnek is. De a mulasztásokért a felelősség egy­­formán terheli az összes faktorokat és szerveket is, amelyek passzív viselkedése hozzájárul a helyzet elmérgesedéséhez. Ezen felelősség tudata egészen a kormánykörökig hatott el s arra indította, hogy intézkedjék a kér­dés megoldása iránt. Trancu-Iasi munkaügyi miniszter az elmúlt na­pokban le is tette a Ház asztalára vonatkozó javaslatot, alábbiakban ismer-az erre melyet az tetünk. A javaslat, amely a külföldi munkatörvények mintájára ké­szült, a bevezető indokolásban részletesen ismerteti az előz­ményeket és a mozgató okokat, amelyek arra késztették, hogy a kérdéshez nyúljon.Elmondta,hogy a régi királyság területén külön­böző gyárakban és iparvállalatok­nál alkalmazott 405­ 000 munkás élénk sztrájktevékenységet fejtett ki, úgy hogy az utóbbi három hó­nap alatt 130 sztrájk (a főváros­ban egyedül 36­ és 18 kizárás tör­tént. Ebből 38 sztrájk és a 18 kizárás még most is folyamatban van. A sztrájkok oka többnyire gazdasági volt. Eszerint összesen 148 konfliktus történt három hó­nap alatt, a­mi a dolgok hasonló alakulása esetén egy évben 592 konfliktust jelent. Ez az arány a fejlettebb iparral bíró országok­ban is páratlanul áll. A javaslat három részre osz­lik : 1. A munka szabadsága ; 2. a munka kollektív beszüntetése; 3. a szabottázs. Az 1—3 ig terjedő szakaszok a munka szabadságát garantál­ják mindenkinek, a létező törvé­nyek, rendelkezések és a szóban­­forgó javaslat keretében. Következésképpen büntetések állapíttatnak meg azok részére, a­kik egy általános munka­be­szüntetés alkalmával a munka­szabadságot akár fenyegetések, akár tettleges erőszakoskodás ál­tal sértik meg. A második fejezet az általá­nos munkabeszüntetésről (sztrájk) szól, a­mely akkor tekintetik beálltnak, mikor egy üzemnél a munkásság fele beszünteti a mun­kát. A törvény intézkedései vo­natkoznak minden fajta válla­latra, melynél legalább 220 mun­kás dolgozik s olyan kereske­delmi cégekre, melynek 10-nél több alkalmazottja van. A sztrájk tékájukat azonban csak akkor engedhető ! ... meg, ha egyeztetési eljárás előzte meg s az kudarccal végződött. Az egyeztetési eljárás az 1920-iki francia törvényhez hasonlóan kötelező. Azon esetben, ha az egyeztetés nem vezetett sikerre, a felek az ügyet döntőbíróság elé terjesztik. A döntés elvben fakultatív, azaz nem kötelező. A döntés azonban kötelező és a tömeges munka­beszüntetés tilos állami, megyei és községi intézményeknél vagy vállalatok­nál, úgyszintén a következő köz­érdekű magánvállalatoknál : 1. szárazföldi és vízi szállítási vál­lalatok ; 2. petróleum és gyár­ipari vállalatok; 3. villamos és gázgyárak; 4. víz- és hajtóerő eloszlási vállalatok ; 5. malom és kenyérgyárak ; 6. kórházak ; 7. temetkezési vállalatok; 8. út­javítási és utca­tisztítási vállala­tok ; 9. nyilvános közegészség­­ügyi intézmények.Ezen vállalatok­nál a munka kollektív beszüntetése tilos. A döntő­bíróság határozata kötelező. A törvény­javaslat szigorú bün­tető rendelkezéseket tartalmaz azok részére, kik a törvényben tiltott sztrájkok rendezésére buj­­togatnak. Trancu Iasi javaslata foglal­kozik a szabotázszsal is s ezt magyarázva, idesorolja a passzív rezisztenciát is A javaslat utolsó fejezete jogot biztosít a kormánynak, hogy szükség esetén, ha a döntés el­fogadására kötelezett vállalat sztrájk miatt beszünteti üzemét, a kormány elrekvirálja a gyár­helyiséget, az anyagot és a működés beállítására szükséges személyzetet. Az ezen kategóriákba tartozó vállalatok a munka­ügyi miniszter javaslata értelmében kötelesek személyi szabályzatot készíteni, amely részletesen felöleli a munka és díjazási feltételeket. A sza­bályzat jóváhagyás végett a miniszter elé terjesztendő. SZÉKELY NÉP 1920. augusztus­ 5. A ruházati cikkek óriási áresése. Az Ellenzék írja: A román ipar és kereskedelemügyi minisz­ter meg akarta tudni, miért estek le az árak a bukaresti piacon. Július 22. óta az árak esése har­minc és negyven százalék között váltakozott. A kereskedők vétel­­áron, sőt azon alul is eladják a sifonokat, kartonokat és pamut­kelméket. A sifon ára Bukarest­ben méterenként 1250 lei­tel 13 lei között váltakozik. Az u. n. in­digó és ardeal vásznak és pamut­­kelmék 14’50 leivel keltek. A férfi harisnya minőség szerint 8—18 lei, női harisnya 18—20 lei. Az áresésnek az az oka, hogy a legtöbb kereskedő, aki valuta­­romlásra spekulált és az árak drágulására számított, rengeteg mennyiségű árut halmozott fel Most azonban a valutajavulással és külföldi árak esésével kapcso­latosan attól félnek, hogy mindez áru a nyakukon marad. Különben is az újonnan érkezettek jóval ol­csóbbak. Ezért sietve, beszerzési áron, sőt azon alul piacra dobják portékájukat. A bankok az utóbbi időben a kifizetést és a hiteleket nagyon megszorították. A kereskedők kénytelenek pénzhez jutni, hogy eleget tegyenek fizetési kötele­zettségeiknek. Az is hozzájárul, hogy a valutakülönbözetet, mely a lej javulásából állott elő, szin­tén ki akarják használni , hogy a mai jobb leával fizessék meg az öt hónappal ezelőtt vásárolt árukat. Hogy pénzhez jussanak, áruba kell mindent bocsátaniok. A Dimineata azt javasolja, hogy a közönség ne siessen a szövött­áruk vásárlásával, mert az áresés tovább fog tartani. Új rendeletek le fogják szorítani az árakat. A valutajavulás pedig szintén az olcsóbbodást idézi elő. Jelszó, hogy minden fogyasztó redukálja igényeit a lehető leg­­minimálisabbakra, mert a ruhá­zati piacon a legrövidebb időn belül hatalmas áresések várhatók. TANOGY: Három éves érettségit adó fiú- és leány felső kereskedelmi iskola Kézdivásárhelyen. A kézdivásárhelyi református egyház, mint a helybeli polgári fiú- és leányiskola fentartója ezen iskolák érdekében is 1920. szep­tember hó 1-ével fiúk és leányok számára három éves felső kereske­delmi iskolát nyit, a­melyre a beírások egyelőre a polgári leány­iskola igazgatóságánál 1920. jú­nius 21-én már megkezdődtek. A felső kereskedelmi iskola célja az, hogy oly ifjaknak, nők­nek és férfiaknak egyaránt, a­kik a kereskedői pályára készülnek, a nélkülözhetetlen általános mű­veltséget megadja s őket a jö­vendő pályájukon szükséges szak­ismeretekkel ellássa. A felső kereskedelmi iskola három évi tanfolyamból áll, ugyannyi osz­tállyal, a melyek alsó, középső és felső osztály nevet viselnek. A­kik a felső kereskedelmi is­kola mindhárom osztályát bevég­­zik és az érettségi vizsgálatot sikerrel leteszik, a) alkalmazást nyerhetnek kereskedésekben, ban­kokban, biztosító intézetekben, gyárakban, szóval a szorosan vett kereskedelmi pályán mint szak­­hivatalnokok ; b) megnyílnak előt­tük az 1888. év 1. t-c. értelmé­ben mindazok a hivatalok, a melyekre a főgimnáziumok, vagy főreáliskolák elvégzése után nyert érettségi bizonyítvány képesít; alkalmazhatók tehát: 1. posta­­szaknál, mint gyakornokok, posta­tisztek és főtisztek; 2. a pénz­tári szaknál, mint központi állam­­pénztári és adóhivatali tisztvise­lők, köztörvényhatósági pénz­tárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok; 3. a kezelő sz­aknál, mint dohányárudai, rak­­tárosi, hivatalnokok; 4. zálog­házaknál, mint ellenőrző, szám­tisztek, pénztárosok, könyvveze­tők, ellenőrök, igazgatók ; c) fiuk katonai szolgálat tekintetében egyévi önkéntességi joggal bír­nak ; d) ha államszámviteli vizs­gálatot is tesznek, alkalmazást találnak a számvevőségi szaknál, mint főszámvevőségi és ellen­őrző hivatalnokok minden állami , hivatalnál, megyéknél és városok­nál; e) tovább folytathatják tanul- s mányaikat: 1. a keleti kereske­delmi akadémiában; 2. és a kereskede­mi iskolai tanárképző intézetben; f) mehetnek a vasúti, távíró és postatiszti tanfolyamra ; g) fiuk a gazdasági akadémiákba ; h) és a községi jegyzőségre képe­sítő egyéves közigazgatási tan­folyamokra . A felvétel alkalmával az előző évi iskolai bizonyítvány — első ízben belépőknél a gimnáziumi, reáliskolai, polgári iskolai vagy a felsőbb leányiskola IV. osztá­lyának elvégzését igazoló, a szüle­tési és újraoltási bizonyítvány is­­ bemutatandó. Tekintettel az érdekelt szülők meg-megújuló kérésére, a refor­mátus egyház nem zárkózhatott el a leányok mellett a fiuk fel­vétele elől sem annyival inkább, mert ezen előrelátható jelenségre is, a református egyház presby­­tériumának 1920. február hó - án tartott iskolaszervező gyűlése nemcsak gondolt, de az esetle­ges kényszerítő helyzetre már akkor kedvező határozatot is ho­zott, mert az általa fentartott polgári fiúiskola érdeke is ezt megköveteli. Ezekből kifolyólag tehát a mai naptól kezdve nemcsak leá­nyok, de fiuk is felvétetnek és számukra egészen külön párhuza­mos osztály fog nyittatni. Képe­sített felső kereskedelmi iskolai szaktanárokról gondoskodva van. Miután pedig ezen köz­hajtásra létesített intézetbe a régebben

Next