Székely Nép, 1920 (38. évfolyam, 1-72. szám)
1920-08-05 / 30. szám
30. szám. mély részvétünket, amelyben e város és vármegye magyar társadalmának minden egyes tagja és ha voltak ellenségei, úgy kétségtelenül ezek is teljes őszinteséggel osztoznak. Eljön az idő, amikor a dr. Zentai Leó érdemeit és egyéni kiválóságát el kell majd ismernie még azoknak is, akik az elmúlt idők folyamán őt nem ritkán félreérteni igyekeztek ! . . —n is. A Román püspökség Kolozsváron. Bukarestből jelentik : Bogdan Duica szenátor legközelebb törvényjavaslatot nyújt be egy Kolozsváron létesítendő püspökség felállítása tárgyában. A közoktatásügyi kormány elvileg hozzájárul az új püspökség megszervezéséhez. A munka kollektív rendezése. A megszakítás nélkül napirenden levő sztrájkok nemcsak a közfogyasztáson keresztül sújtják a mukásokat, de maga a munka beszüntetése keresetcsökkenést is jelent a munkásnak, miért is a sztrájk kétszeresen érinti a sztrájkoló közegeket, így mindenekelőtt a munkásosztály érdeke, hogy olyan megoldást találjanak, amely, ha nem is képes a sztrájkot teljesen kiküszöbölni, de legalább ritkítja esélyeit. Termelési és általános jóléti szempontok is mellette szólnak annak, hogy a munka kérdése a belőle folyó kétoldali, alkalmazó és alkalmazott jogviszonyaival egyetemben rendeztessék. A rendezés azonban csakis a meglevő gazdasági tények alapos mérlegelése s a hozzájuk való alkalmazkodás útján lehetséges. A termelés még nem jutott el egy olyan szilárd bázishoz, amelynél egyenletes successive és csökkenésmentes fejlődés kezdődik s amikor a valósághoz közelálló gazdasági valószínűségekre lehet számítani. Ahogy a termelés számos, még kialakultan körülménytől függ s nem lehet hozzávetőlegesen nem következtetni a jövőre, éppen úgy a munkások helyzete is, a termeléstől elválaszthatatlanul, azal együtt mozog a lehetőségek hullámvonalán. Tehát, bár a rendezés alig odázható el, csak ideiglenes és tágkörű lehet, nehogy elhamarkodott módon végleges vezérelveket lefektetve, a munka-legisláció gazdasági és psychológiai zavarokat idézzen elő. Tekintve, hogy a termelési folyamat még nem indult meg a rendes mederben, minden sztrájk vagy munkabeszüntetés amellett, hogy késlelteti a rendes közgazdasági élet helyreállását, mérhetetlen károkat okoz az egyetemes emberiségnek is. De a mulasztásokért a felelősség egyformán terheli az összes faktorokat és szerveket is, amelyek passzív viselkedése hozzájárul a helyzet elmérgesedéséhez. Ezen felelősség tudata egészen a kormánykörökig hatott el s arra indította, hogy intézkedjék a kérdés megoldása iránt. Trancu-Iasi munkaügyi miniszter az elmúlt napokban le is tette a Ház asztalára vonatkozó javaslatot, alábbiakban ismer-az erre melyet az tetünk. A javaslat, amely a külföldi munkatörvények mintájára készült, a bevezető indokolásban részletesen ismerteti az előzményeket és a mozgató okokat, amelyek arra késztették, hogy a kérdéshez nyúljon.Elmondta,hogy a régi királyság területén különböző gyárakban és iparvállalatoknál alkalmazott 405 000 munkás élénk sztrájktevékenységet fejtett ki, úgy hogy az utóbbi három hónap alatt 130 sztrájk (a fővárosban egyedül 36 és 18 kizárás történt. Ebből 38 sztrájk és a 18 kizárás még most is folyamatban van. A sztrájkok oka többnyire gazdasági volt. Eszerint összesen 148 konfliktus történt három hónap alatt, ami a dolgok hasonló alakulása esetén egy évben 592 konfliktust jelent. Ez az arány a fejlettebb iparral bíró országokban is páratlanul áll. A javaslat három részre oszlik : 1. A munka szabadsága ; 2. a munka kollektív beszüntetése; 3. a szabottázs. Az 1—3 ig terjedő szakaszok a munka szabadságát garantálják mindenkinek, a létező törvények, rendelkezések és a szóbanforgó javaslat keretében. Következésképpen büntetések állapíttatnak meg azok részére, akik egy általános munkabeszüntetés alkalmával a munkaszabadságot akár fenyegetések, akár tettleges erőszakoskodás által sértik meg. A második fejezet az általános munkabeszüntetésről (sztrájk) szól, amely akkor tekintetik beálltnak, mikor egy üzemnél a munkásság fele beszünteti a munkát. A törvény intézkedései vonatkoznak minden fajta vállalatra, melynél legalább 220 munkás dolgozik s olyan kereskedelmi cégekre, melynek 10-nél több alkalmazottja van. A sztrájk tékájukat azonban csak akkor engedhető ! ... meg, ha egyeztetési eljárás előzte meg s az kudarccal végződött. Az egyeztetési eljárás az 1920-iki francia törvényhez hasonlóan kötelező. Azon esetben, ha az egyeztetés nem vezetett sikerre, a felek az ügyet döntőbíróság elé terjesztik. A döntés elvben fakultatív, azaz nem kötelező. A döntés azonban kötelező és a tömeges munkabeszüntetés tilos állami, megyei és községi intézményeknél vagy vállalatoknál, úgyszintén a következő közérdekű magánvállalatoknál : 1. szárazföldi és vízi szállítási vállalatok ; 2. petróleum és gyáripari vállalatok; 3. villamos és gázgyárak; 4. víz- és hajtóerő eloszlási vállalatok ; 5. malom és kenyérgyárak ; 6. kórházak ; 7. temetkezési vállalatok; 8. útjavítási és utcatisztítási vállalatok ; 9. nyilvános közegészségügyi intézmények.Ezen vállalatoknál a munka kollektív beszüntetése tilos. A döntőbíróság határozata kötelező. A törvényjavaslat szigorú büntető rendelkezéseket tartalmaz azok részére, kik a törvényben tiltott sztrájkok rendezésére bujtogatnak. Trancu Iasi javaslata foglalkozik a szabotázszsal is s ezt magyarázva, idesorolja a passzív rezisztenciát is A javaslat utolsó fejezete jogot biztosít a kormánynak, hogy szükség esetén, ha a döntés elfogadására kötelezett vállalat sztrájk miatt beszünteti üzemét, a kormány elrekvirálja a gyárhelyiséget, az anyagot és a működés beállítására szükséges személyzetet. Az ezen kategóriákba tartozó vállalatok a munkaügyi miniszter javaslata értelmében kötelesek személyi szabályzatot készíteni, amely részletesen felöleli a munka és díjazási feltételeket. A szabályzat jóváhagyás végett a miniszter elé terjesztendő. SZÉKELY NÉP 1920. augusztus 5. A ruházati cikkek óriási áresése. Az Ellenzék írja: A román ipar és kereskedelemügyi miniszter meg akarta tudni, miért estek le az árak a bukaresti piacon. Július 22. óta az árak esése harminc és negyven százalék között váltakozott. A kereskedők vételáron, sőt azon alul is eladják a sifonokat, kartonokat és pamutkelméket. A sifon ára Bukarestben méterenként 1250 leitel 13 lei között váltakozik. Az u. n. indigó és ardeal vásznak és pamutkelmék 14’50 leivel keltek. A férfi harisnya minőség szerint 8—18 lei, női harisnya 18—20 lei. Az áresésnek az az oka, hogy a legtöbb kereskedő, aki valutaromlásra spekulált és az árak drágulására számított, rengeteg mennyiségű árut halmozott fel Most azonban a valutajavulással és külföldi árak esésével kapcsolatosan attól félnek, hogy mindez áru a nyakukon marad. Különben is az újonnan érkezettek jóval olcsóbbak. Ezért sietve, beszerzési áron, sőt azon alul piacra dobják portékájukat. A bankok az utóbbi időben a kifizetést és a hiteleket nagyon megszorították. A kereskedők kénytelenek pénzhez jutni, hogy eleget tegyenek fizetési kötelezettségeiknek. Az is hozzájárul, hogy a valutakülönbözetet, mely a lej javulásából állott elő, szintén ki akarják használni , hogy a mai jobb leával fizessék meg az öt hónappal ezelőtt vásárolt árukat. Hogy pénzhez jussanak, áruba kell mindent bocsátaniok. A Dimineata azt javasolja, hogy a közönség ne siessen a szövöttáruk vásárlásával, mert az áresés tovább fog tartani. Új rendeletek le fogják szorítani az árakat. A valutajavulás pedig szintén az olcsóbbodást idézi elő. Jelszó, hogy minden fogyasztó redukálja igényeit a lehető legminimálisabbakra, mert a ruházati piacon a legrövidebb időn belül hatalmas áresések várhatók. TANOGY: Három éves érettségit adó fiú- és leány felső kereskedelmi iskola Kézdivásárhelyen. A kézdivásárhelyi református egyház, mint a helybeli polgári fiú- és leányiskola fentartója ezen iskolák érdekében is 1920. szeptember hó 1-ével fiúk és leányok számára három éves felső kereskedelmi iskolát nyit, amelyre a beírások egyelőre a polgári leányiskola igazgatóságánál 1920. június 21-én már megkezdődtek. A felső kereskedelmi iskola célja az, hogy oly ifjaknak, nőknek és férfiaknak egyaránt, akik a kereskedői pályára készülnek, a nélkülözhetetlen általános műveltséget megadja s őket a jövendő pályájukon szükséges szakismeretekkel ellássa. A felső kereskedelmi iskola három évi tanfolyamból áll, ugyannyi osztállyal, a melyek alsó, középső és felső osztály nevet viselnek. Akik a felső kereskedelmi iskola mindhárom osztályát bevégzik és az érettségi vizsgálatot sikerrel leteszik, a) alkalmazást nyerhetnek kereskedésekben, bankokban, biztosító intézetekben, gyárakban, szóval a szorosan vett kereskedelmi pályán mint szakhivatalnokok ; b) megnyílnak előttük az 1888. év 1. t-c. értelmében mindazok a hivatalok, a melyekre a főgimnáziumok, vagy főreáliskolák elvégzése után nyert érettségi bizonyítvány képesít; alkalmazhatók tehát: 1. postaszaknál, mint gyakornokok, postatisztek és főtisztek; 2. a pénztári szaknál, mint központi állampénztári és adóhivatali tisztviselők, köztörvényhatósági pénztárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok; 3. a kezelő szaknál, mint dohányárudai, raktárosi, hivatalnokok; 4. zálogházaknál, mint ellenőrző, számtisztek, pénztárosok, könyvvezetők, ellenőrök, igazgatók ; c) fiuk katonai szolgálat tekintetében egyévi önkéntességi joggal bírnak ; d) ha államszámviteli vizsgálatot is tesznek, alkalmazást találnak a számvevőségi szaknál, mint főszámvevőségi és ellenőrző hivatalnokok minden állami , hivatalnál, megyéknél és városoknál; e) tovább folytathatják tanul- s mányaikat: 1. a keleti kereskedelmi akadémiában; 2. és a kereskedemi iskolai tanárképző intézetben; f) mehetnek a vasúti, távíró és postatiszti tanfolyamra ; g) fiuk a gazdasági akadémiákba ; h) és a községi jegyzőségre képesítő egyéves közigazgatási tanfolyamokra . A felvétel alkalmával az előző évi iskolai bizonyítvány — első ízben belépőknél a gimnáziumi, reáliskolai, polgári iskolai vagy a felsőbb leányiskola IV. osztályának elvégzését igazoló, a születési és újraoltási bizonyítvány is bemutatandó. Tekintettel az érdekelt szülők meg-megújuló kérésére, a református egyház nem zárkózhatott el a leányok mellett a fiuk felvétele elől sem annyival inkább, mert ezen előrelátható jelenségre is, a református egyház presbytériumának 1920. február hó - án tartott iskolaszervező gyűlése nemcsak gondolt, de az esetleges kényszerítő helyzetre már akkor kedvező határozatot is hozott, mert az általa fentartott polgári fiúiskola érdeke is ezt megköveteli. Ezekből kifolyólag tehát a mai naptól kezdve nemcsak leányok, de fiuk is felvétetnek és számukra egészen külön párhuzamos osztály fog nyittatni. Képesített felső kereskedelmi iskolai szaktanárokról gondoskodva van. Miután pedig ezen közhajtásra létesített intézetbe a régebben