Székely Nép, 1920 (38. évfolyam, 1-72. szám)

1920-06-01 / 16. szám

16. szám. közelgő hajót és ezért futva igye­kezett a hajóállomáshoz. Útköz­ben hirtelen összeeset­t pár pil­lanat múlva meghalt. Az ősz költőt szívszélhűdés ölte meg. lengyel hadsereg komoly hely­zetére rámutatva, francia se­géd csapatokat kért. Külön­ben Lengyelország katonai legyőzetés előtt áll. (D. T. V.) Legújabb. Szent háború, Berlin, május 31. Az angol lapok jelentik Konstantinápolyból, hogy a mohamedánok Sza­mbul­­ban szent háborúra hívják fel a lakosságot. A török nacionalista csapatok Kisázsia különböző he­lyein gyülekeznek és Mezopotá­mia ellen készülődnek. (D. T. V.) Megverték a török kormánycsapatokat. London, május 31. Kon­stantinápolyi jelentések sze­rint a török kormánycsapato­kat a nacionalista csapatok megverték Kisázsiában. (D. T. V.) Megszállják Törökországot. Amsterdam, május 31. A Felegrafie szerint a Drinápolyban tartott katonai értekezleten el­határozták, hogy Thráciát görög csapatok szállják meg azonnal. (D. T. V.) Lengyelország békét kér. Előnyomulnak az oroszok. Berlin, május 31. A Vols­iebe Zeitung jelenti: A lengyel jegyzék a szovjet kormányhoz a béketárgyalá­sok felvétele végett készen van. P­a­t é­k külügyminisz­ter kijelentette, hogy ő már Kiev eleste után kész volt tárgyalni az oroszokkal, de az orosz ellenoffenzíva ezt lehetetlené tette. Kovne, május 31. A Wolff ügynökség jelenti Vil­­nából érkezett hírek szerint, hogy ott nagy nyugtalanság van az orosz előnyomulás miatt. A kórházak zsúfolva vannak sebesültekkel. A ható­­ságok felhívást intéztek a lakossághoz és nyugalomra szólítják fel. Az ifjúságot felhívja, hogy menjen a frontra. Moszkva, május 31. (Hadijelentés május 27.) A nyugati fronton az ellenség makacs ellenállását megtör­tük és Budsalot elfoglaltuk. Előnyomulásunk tart. Doks­­chitztól nyugatra elfoglaltunk több helységet, 25-én pedig Boriszovot. Délnyugaton helyi harcok: Pária, május 31. A Petit Pariesenne szerint a lengyel kormány Francziaországhoz táviratot intézett, melyben a SZÉKELY NÉP 1920. június 1. Anglia és Németország, Berlin, május 31. A Rhei­nische Zeutung jelenti: A birodalmi kormány legutóbbi tanácskozásán javaslatot fogadtak el, mely szerint figyelmezteti a szövetsége­seket, hogy a­mennyiben a megszállás továbbra is fenn fog állani, N­émetország nincs abban a helyzetben, hogy szerződéses kötelezett­ségének eleget tegyen. Bonar Law a kamarában a német ügygyel foglalkozva kijelentette, hogy Németor­szág lefegyverezésével meg­kezdődött a béke első reális műve. Meg kell azonban állapítani, hogy azok jó kö­vetelmények, melyeket Né­metországgal szemben tá­masztottak, túlzottak és Anglia soha sem állhat azon az állásponton, hogy tönkre tegyen egy országot, melyet a háború már amúgy is meg­tépett. Lázadás Sziléziában, Bentben, május 31. Egy fran­cia katona leszúrt egy német pol­gárt, mire a német lakosság tün­tetést rendezett és megostromolta a népszavazási bizottság irodáját, ott mindent elpusztított. Három halott, 10 sebesült volt. Ezután a ném­etpárti Morgenpost szerkesztőségét támadták viszont meg. Nagy károkat okozva. (D. T. V.) Nem kell mandátum. Washington, május 31. A szenátus külügyi bizottsága 11 szavazattal 4 ellen elvetette a javaslatot, hogy Amerika a mandátumot Örményország felett átvegye. (D. T. V.) Általános sztrájk Olaszországban, Róma, máj­us 31. A Stefani ügynökség jelenti: Santosá­ban, Barleta mellett 4000 bányász sztrájkba lépett, a polgármesteri hivatalt fel­akarta gyújtani. A karabine­rek és a munkásság között harc keletkezett, melyben 3 halott, 15 sebesült. Az álta­lános sztrájk kitört, átterjedve Velence tartományra. Károlyi Mihályt körözik. Budapest, május 31. A hadbíróság körözőlevelet bocsáj­­tott ki Károlyi Mihály ellen Tisza meggyilkolására való felbujtás és más bűntettekkel vádolva(D. T.V.) Három milliárd szovjet pénz Ma­gyarországon, Wien, május 31. Az állam­ügyészség által megtartott vizsgá­lat megállapította, hogy a kom­munista kormány Magyarországon összesen 3.719.000.000 korona ha­mis pénzt bocsájtott forgalomba. H­Í­RE­K. Sepsiszentgyörgy, június 1. Másfél év előtt kezdődött a román impe­­rium és másfél év óta késik a korona beváltása. A régi király­ság embereinek pénze háromszor értékesebb a mienknél, tehát, a­mit egy odavaló ember Er­délyben megvásárol, ahhoz há­romszor olcsóbban jut, így azután nem csoda, ha Románia gazdasági körei ugyancsak alaposan elbán­tak Erdély minden fiának gazda­sági érdekeivel nemzetiségi kü­lönbség nélkül. A korona beváltása leh­e meg­szünteti majd ezt az állapotot De nem jutunk könnyen hozzá. Annyi már bizonyos, hogy a koro­nát nem váltják be egyenlő arányban. Ráadásul 60 százalé­kot tartanak vissza kölcsönben. Egy szép napon arra fogunk föl­ébredni, hogy egy negyedrész annyi pénzünk lesz leiben, mint amennyi azelőtt volt, nem koro­nában, hanem ugyancsak leiben számítva. Erdély lecsúszott koronájának ez valóságos kegyelemdöfés lesz. Tudjuk, hogy az államnak is ne­héz a helyzete. Neki is sok pénzre van szüksége. De hogy miért kell ezt éppen az új terü­letek népének filléreiből elvenni, azt igazán nem tudjuk. Tessék igazságos progresszív adót kivetni Románia minden területén, de ne tessék az új hódítást felhasz­nálni arra, hogy a gazdasági érdekek fölrúgásával gyarmat módjára kipréseljenek belőle min­den életerőt. Erdély „aktív” politikusai óri­ási erőfeszítéseket tettek, hogy a bukaresti pénzügyminisztérium köreit jobb belátásra bírják. Kü­lönösen a szász képviselők véd­ték erélyesen nemzeti végvárukat, a vagyont. Most már meg lehet állapítani, hogy eredménytelenül. — Emel a vasút. A tegnapi naptól a vasúti jegyek ára újabb 100%-os emeléssel kétszeresre emelkedtek. Ezenfelül jár még 5% adó is. — Bihari Újság. Úgy érte­sülünk, hogy Berettyóújfaluban Bihari Újság címen napilap indult meg, a­mely Bihar megye magyar részének székhelyén na­ponta megjelenik. A lapot Brozik József szerkeszti. Az első száma, a­mely május elején jelent meg, Szilágyi Lajos kormánybiztos ve­zércikkét közli, a­melyben békes­séget, nemzeti összetartást hir­det. A lap beszámol arról, hogy Szilágyi Lajos kormánybiztos el­foglalta hivatalát. Titkára Uhlarik Béla volt nagyváradi tüzérhad­nagy. A riport a katonai és pol­gári hatóságoknak az új kormány­­biztosnál történt tisztelgéséről számol be. Hirdetmények és köz­érdekű tudnivalók töltik ki a négy oldalas lap többi részét. -* — Drágasági segély a postá­soknak. A román posta­­igazgatóság már régebb idő óta foglalkozott azzal a tervvel, hogy drágasági segély címén pénzt utal ki az erdélyi tisztviselőknek addig is, míg a végleges fizetésrendezést el nem intézik. A postafőnök­­séghez meg is érkezett a rendel­kezés, mely szerint a tisztviselők 500—500 lej drágasági előleget kapnak. Az igazgatóság azonban követelte, hogy mindazon tiszt­viselők, a­kik felveszik a drága­sági segélyt, jelentsék ki, hogy meghatározott ideig nem válnak meg állásuktól. — Eltemették Kossuth Ferenc özvegyét. Bécsből jelentik: Kossuth Ferenc özvegye pénteken hosszabb betegség után meghalt. Első férje gróf Benyovszky Sándor volt. Benyovszky halála után egy évre Kossuth Ferenc nőül vette barátjának özvegyét, egy nagy­­műveltségű, előkelő gondolkodású hölgyet, aki egész idejét férjének szentelte és Kossuth Ferencet hosszú nehéz betegségében a legnagyobb önfeláldozással és gyöngédséggel ápolta. Második férjének elhunyta után teljesen visszavonultan élt szép ott­honában. Fia, gróf Benyovszky Mór képviselő, majd Baranya­­vármegye főispánja volt. Nagy részvét mellett temették el vasár­nap a Kerepesi­ úti temető halottasházából özvegy Kossuth Ferencnél. A ravatalt egészen beborította koszorúkkal és virág­gal a nagyszámú gyászoló közön­ség. Az egyházi szertartást Au­­bermann Miklós plébános végezte fényes papi segédlettel. Az Opera­ház énekkara gyászdalokat adott elő. Kossuth özvegyét a Kossuth­­mauzóleum közelében, egy ideig­lenes sírban hantolták el.­­ Az árdrágítók nem kap­nak kegyelmet. Tegnap érkezett le a rendőrfőnökséghez a most leg­újabban kiadott amnesztia rende­let. A rendelet előírja, hogy mind­azok, a­kik 1914. június 28-ika óta 1920. április 15-ig jogerősen vagy első fokon el lettek ítélve, de büntetésüket azideig nem töl­tötték ki, azok amnesztiát kap­nak. A rendeletnek egy igen ér­dekes pontja van, a­mely az amnesztia rendeletet az árdrá­gítókra nem terjeszti ki és ezek­nek a rájuk kirótt büntetéseket le kell ülniök. A rendeletet most tanulmányozza át a kihágási bí­róság és azután összeállítják azoknak a névsorát, a­kikre a rendelet érvényes. — Besztercei szászok az utcanevekért. A besztercei polgá­roknak egy népes küldöttsége jelent meg az elmúlt napokban Connerth Figyes volt képviselő vezetése alatt Suciu János dr. felszámoló bizottsági elnöknél. A küldöttség a besztercei el­­románositott utcanevek megvál­toztatása ügyében jött inter­veniálni és miután ez ügyben már az ottani prefektustól is némi biztatást kapott, most Suciu elnöknek terjedelmes memoran­dumot nyújtott át. A memoram­­dumban a szász polgárok az utcák összes volt és uj neveinek fel­sorolása mellett egyenesen azt

Next