Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)

1921-01-26 / 8. szám

8. szám. SZÉKELY NÉP 1921. január 26. Mindaddig, a­míg ezt a jel­legét megőrzi, üdvözölnü­nk kell a mozgalmat. Nyilvánvaló, hogy ez újabb lépést jelent a román állam konszolidálása felé. A ro­mániai magyaroknak ez az ön­kéntes akkiója a mi poltikai párt­jainkkal való együttműködés felé vezethet. Megakadályozza az ir­redenta aknamunkát és Bukarest felé irányítja a magyarok figyel­mét, nem pedig az izgatási tűz­fészek , Budapest felé. A mozga­lom sorsa a vezetők őszintesé­gétől és okosságuk mértékétől függ"­ Nemzeti kisebbségek tudományos intézete A békekötések nem szüntették meg e kérdés veszedelmét. Dr. Epstein, a prágai városi­­ tanács tagja most azzal a tervvel áll elő, hogy Csehszlovákia, — amely eddig is sok megértést tanúsított kultúrügyekben—tegye anyagilag lehetővé egy a nemze­tiségi kisebbségek mindennemű kérdéseinek kutatásával foglal­kozó intézet felállítását Prágában. A nemzetiségi kisebbségek problémája nem belügye többé az egyes államoknak, a­mióta a Népszövetség foglalkozik vele. Nem szabad, hogy a Népszövetség tisztán politikai szempontból ke­zelje ezen kérdés nemzetközi elin­tézését, hanem mindazon egyéb­­ körülmények kellő figyelembe­­­vételével, amelyek a nemzeti kisebbségek létrejötténél közre­működtek. Értjük ezalatt az etnográfiai, történelmi, filológiai, szociológiai, gazdasági és más problémákat, amelyek mind együtt teszik azt, hogy a nemzetiségi kisebbségek problémáját ne le­hessen hatalmi sablonnal elin­tézni. Dr. Epstein úgy képzeli a dolgot, hogy ez az intézet az egész világ összes nemzetiségeinél gyűjtené azokat az adatokat, amelyek az illető nemzetiség helyzetének megítélését minden politikától függetlenül, tisztán tudományos úton lehetővé tegye. Ezen adatok tudományos fel­dolgozása képezné aztán az alapot arra, hogy a Népszövet­ség minden ilyen kisebbségi kérdésben ne egyoldalú politikai beállításban lássa a dolgokat, hanem minden oldalról megvilá­gítva. Ha ezt sikerülne elérni, — mondja dr. Epstein — úgy ezzel megtaláltuk volna az igaz utat, amely a nemzetiségi gyűlöletből a megértés felé visz véremet az vitte erre a gondo­latra, hogy Németországban Orosz­ország elleni kimondott gyűlölet nincsen, így tehát egy urat küld, a­kinek 28-án kell ott lennie (Ez tehát két nappal ezelőtt volt és én csak ma értesültem róla.) és a kinek csak egy heti ideje van. Erre én egy választ írtam (min­dent Daisy által) és elküldtem Stockholmba ennek az urnak és kijelentettem neki, hogy te még nem érkeztél vissza, hogy leg­jobban teszi, ha nem is vár rád és hogy bár vágyakozunk a béke után, az erre alkalmas idő még nem érkezett el. W-nek (Vilmos császár) mindenről persze sej­telme sincsen. Bátyám az állítja, hogy Franciaországban mint szi­lárd fal állanak és hogy barátai azt beszélték, hogy ugyanígy van északon és a Kárpátokban is. Azt hiszik, hogy 500.000 katonánkat fogták el. Az egész levél rend­kívül kedves és barátságos és én nagyon hálás voltam, amidőn megkaptam, bár természetesen komplikált kérdés volt, mert te elutaztál, az úr választ várt és Emrét is meg kellett nyugtatnom. A szívem ismét megnagyobbodott, úgy hogy a házat nem hagyha­tom el. Lecia holnap lunch-re jön. Két leányom lovagol, a töb­biek Bétakocsizásra mentek és Alexei motoroskerékpáron útban van. Kiváncsi vagyok, hogy 21-én vagy 22-én hazatérsz-e? De be kell fejeznem, mert még el kell készítenem a leveleket az angol követ és Olga nővér számára. Isten áldjon és oltalmazzon, forró szeretettel csókollak, örökkön kedves Niki, a te hű Sunnyd, s amely egyenlő mértékben zárná ki úgy a nemzetiségi kisebb­ségek elnyomását, mint a gyű­lölettel dolgozó irredentát is. A nemzeti kisebbségek kér­dése, amely minket olyan közel­ről érdekel, ma már közügye az egész emberiségnek. Közügye volna akkor is, ha magunk volnánk az egész világon ilyen, a nemzeti törzsétől elszakítva, idegen faj államiságába bekebe­lezett kisebbség. De nem így van. Nem vagyunk magunk, hanem alig van állam, amelynek ne volnának meg a maga nemzeti­ségi kisebbsége. Az új államok: Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia, Ukrajna s az összes orosz határ­államok nem egysé­gesek nemzetiségileg. A régi államok közül Belgium, Svájc, Finnország, Anglia nem szüntek meg nemzetiségileg heterogének maradni. S más államok csak most ismerkednek meg a nemzetiségi kérdés súlyá­val, mint Franciaország, Görög­ország, Olaszország és Románia. Isten áldjon és őrizzen meg An­gyalom. Kedves arcodat csókok­kal borítom és maradok a téged mindég forrón szerető kis fele­séged Alice. 1915. április 17. Kedvesem ! Tiszta, napos, de hideg idő van. Egy órát az er­kélyen feküdtem, de nagyon friss levegő volt. Elküldtem neked Obolenski jelentését a robbanás­ról. Este 8 óra 20 perckor tör­tént és állítólag 150 ember sebe­sült meg súlyosan. A halottak számát csak akkor lehet meg­állapítani, ha a különböző roncso­kat összeszedték. A robbanást több városrészben egyáltalán nem hallották, de mi oly erősen hal­lottuk, hogy azt hittük, hogy Carskoje Seloban történt. Hála Istennek, hogy nem a lőszerrak­tár volt, a­mint az első pillanat­ban hitték. Emrétől (Ernő Lajos hessen­­darmstadti nagyherceg, a cárnő testvére) hosszú levelet kaptam. Mihelyt vissza jössz azonnal meg fogom neked mutatni. Ezt írja nekem: ha van valaki, a ki őt megérthetné és a ki tudná, hogy mi megy bensőjében végbe, az csak én lehetek. Csókol téged és azután vágyakozik, hogy egy ki­vezető utat találjon, hogy ebből a dilemmából kiszabadulhasson és a megbeszélésekhez hidat ta­lálhasson. Így jutott arra a gon­dolatra, hogy privátim egy meg­bízható személyiséget küldjön Stockholmba, a­ki azzal az úr­ral, a­kit neked kell küldened, találkozhatna és ezáltal az útból sok akadályt elháríthatna. Test­ ­ Andrássy Uj pártja. Buda­pest, jan. 24. Andrássy Gyula ma tárgyalásokat folytatott Breyer Jakab­bal, Huszár Károllyal és Thury Bélával. Haller István holnap számol be pártjának az új párt megalakítására vonatkozó­­tárgyalások eddigi ered­ményeiről. Illetékes körök semmiféle tudomással sem bírnak arról, hogy gróf Apponyi Albert előzetesen bejelentette volna az új párthoz való állítólagos csatlakozását. Az antant veszi át Ausztria közigazgatását Budapest, január 24. Ausztria helyzete a pénzügyi krízis folytán egyre katasztró­­fálisabbá válik. Az osztrák korona rendkívüli elérték­telenedése mellett a hitel problémája háttérbe szorult és aktuálissá vált az oszrák közigazgatásnak az antant részére való átadásának kér­dése, amivel a miniszterel­nökök párisi konferenciája foglalkozik. B­é­c­s, január 25. A Reuter ügynökség azt írja, hogy mértékadó angol körök eddig nem kaptak semmiféle megerősítést arról a hírról, hogy az osztrák kormány vissza akar lépni és az ország igazgatását az antant­nak akarja átadni. Ha a szövetségesek olyan módon adnának hitelt Ausztriának, hogy több monopóliumot átvegyenek, ez óriási nehéz­ségekkel és hatalmas fele­lősséggel járna. Becslés szerint Ausztria felsegítésére ötven millió font Eterlingre volna szükség. A helyzet tehát rendkívül komoly. Előfizetni lehet lapunk kiadó­­hivatala útján egy postautasvá­­nyon is. — Új béketárgyalá­­sok? Washington, jan. 22. Harding, az Egyesült­ Államok új elnöke olyan lé­pésre határozta el magát, amely a világpolitikának egé­szen új korszakát jelenti. Washingtonba tanácskozásra hívta meg az összes európai államokat. Tárgysorozatul az általános leszerelést és az államok közötti konfliktusok ügyében döntő hatalmú bíró­ság felállítását tűzte ki. — Diák­bál február 5-én. A református Székely Mikó-kollé­­gium kapui a hosszú karácsonyi szünidő után ismét megnyíltak. A diáksereg beözönlött az öreg kollégium falai közé. Régóta haj­totta őket a tudásvágy, valami megnevezhetetlen égető szomj, mely ez egyszer nem a kedvelt mathematikával, vagy az örök­­értékű klasszikusokkal szemben nyilvánult meg, hanem, hogy mi­lyen stádiumban is van az a diák­­bál, melyet ők még csak hírből ismernek, mert hat év óta hiány­zik a régi jó idők e hangulatos mulatsága. Nem csoda, ha a ré­gen szunyadó kedv kitör az ifjú­ságból s magával ragadja a város­nak és a vidéknek egész közön­ségét, mely feszült érdeklődéssel várja az ifjúság kedvének e rügy­bontását. A rendezőség lelkes törekvéssel igyekszik a szokat­lanul széleskörű várakozásnak megfelelni. A meghívókat a na­pokban fogják szétküldeni.­­ A felekezeti tanítók letet­ték az esküt. A háromszéki refor­mátus tanítók folyó hó 17-én, a róm. kath. tanítók pedig 18-án tették le a kormány által kívánt esküt. Itt említjük meg, hogy az egyházi főhatóságok a középis­kolai tanárok eskütételét is elren­delték. A Ref. Szemle közli, hogy a közoktatásügyi államtitkárság az eskü megtagadása esetén a következő megtorlást helyezte ki­látásba: ,A tanítástól való azon­nali eltiltás, kizárás az országos nyugdíjalapból és a felfüggesztett ellen a fegyelmi eljárás folya­matba tétele.* Utasítja az egy­­házkerület az iskolafenntartó tes­tület kiküldendő megbízottját annak kijelentésére, hogy a taná­rok esküjének törvényességét nem ismerheti el és csak a kényszer­helyzet hatása alatt rendelte el tanárai eskütételét. — Szervezkedik a bácskai magyarság is. Szabadkáról jelen­tik . A bácskai magyarság köré­ben mozgalom indult meg aziránt, hogy a magyarság a trianoni békeszerződés ratifikálása követ­keztében a politikai aktivitás te­rére lépjen. A terv az, hogy a magyarság egy magyar kultúr­­szövetségbe fog tömörülni, a­mely hivatva van arra, hogy képvi­selje a Jugoszláviához csatolt te­rület egész magyarságát. A sza­badkai magyar sajtó s a Bácska magyar közvéleménye sürgősen követeli, hogy azok, a­kiknek a magyarságot vezetniök kell, áll­janak a szervezkedő mozgalom élére. A Jugoszláviai magyarság- H­Í­R­E­K, Sepsiszentgyörgy, január 26. — Felhívunk minden háromszéki embert, hogy saját érdekében fizessen elő a „Szé­kely Nép“- re, a háromszék­­megyei székely közvélemény igaz és önzetlen szószólójára. Lapunk, január 1-vel harminc­­kilencedik évfolyamába lépett s e nehéz időkben is áldozatot és költséget nem kimérve, igyekszik a közönség igényeit kielégíteni s harmincnyolcéves múltjához híven megvédelmezni a székelység igaz­ságos érdekeit. Lapunk előfizetési ára egész évre mindössze Sö­rei.

Next