Székely Nép, 1922 (40. évfolyam, 1-103. szám)

1922-01-01 / 1. szám

1. szám. SZÉKELY NÉP 1922. január 1. Örökké megőrzöm lelkemben azoknak az éveknek emlékét, melyek során, mint az egyház szolgája, az egyház ügyeinek intézésében dolgozhattam. Azzal a soha nem gyöngülő hittel akarok távozni, hogy ősi jelképéhez képest, tövisek között virágzó liliom marad az a nemes és szent eccle- dia, melyet minden megrázkódtatás, minden válságok dacára megőriz és megtart apáink magyar református hitének lobogó és áldást sugárzó tűzhelyeként — a Gondviselés. Testi és lelki életemnek, érzelmi és értelmi világomnak legkisebb mozzanata is mélyen benngyökerezik az én erdélyi hazám szent földjében. S kelljen bár egyenként kitépnem ezeket a drága gyökereket, amig az én erdélyi szivem dobogni meg nem szűnik — lélekben, gondolatban s minden tettemben és a sors bármilyen rendelése alatt: hű és hálás fia maradok erdélyi ref. anyaszentegyházamnak és elsősorban annak az ősi gyülekezetnek, melynek tagjául és munkájául lennem az isteni kegyelem nékem megengedte. Ennek a kegyelemnek áldása legyen mindnyájunkon. A Nagytiszteletű Presbyteriumnak alázatos szolgája dr. Kolosváry Bálint. Minket Jó nikel képiror és jutányosan eladó. Megtekinthető Bikfahri vaskereskedésében Sepsiszentgyörgy. Stabilizálják a magyar koronát. Az új pénzügyminiszter nem akarja javítani a koronát. A budapesti parlamentben most az indemnitási vita folyik. Ennek során felszólalt az új pénzügyminiszter, Kállay Tibor és elmondotta expozéját. Kifejtette, hogy ő nem akar semmit, ami meglepő, ami csodálatos volna, mert az a meggyőződése, hogy a magyar nemzetet nem mentheti meg semmi más, csak a munka. Fokozni kell a termelést, megőrizni a személyi és vagyonbiztonságot, meg kell teremteni az általános rendet és nyugalmat. A kormánynak az a feladata, hogy nekilendítse a vállalkozást, nem pedig az, hogy a vállalkozók váltóit zsirálja. Ő nem tervez semmiféle különös adót, csak behajtatja a meglevőket. A valuta kérdéséről szólva azt mondja, hogy a koronát megjavítani nem tudja és nem is akarja. Ez nemzetközi kérdés, amit belső erőnkből nem intézhetünk el. Egyébként azonban meg kell szüntetni azokat a belső okokat, amelyek a korona romlását okozzák. Ide tartozik a bankóprés megszüntetése is. A termelésnek se lesz előnyére, ha a korona — bár alacsony fokon is — stabilizálódik. De egy erőfeszítéssel nem szabad megjavítanunk a koronát. A magyar pénzügyminiszter emelkedett hangon jelentette ki a parlamentben, hogy a korona emelésére pazarolt energiát jobb lesz a belső berendezkedésre fordítani. Nem tartja kizártnak, hogy elérik az öt centimeses koronát ez azonban későbbi dolog. Most az a fő, mondotta miniszter, hogy olyan árnivót teremtsünk, amely lehetővé teszi a középosztály megélhetését. A miniszter expozéját valamennyi párton általános megelégedéssel fogadták. Az a nézet alakult ki, hogy amint annak idején szükség volt a Hegedűsféle nagyhangú ígéretekre, hogy a pénzügyi sivár dermedtségből felébressze a közhangulatot: most a megalapozó, csendes munkára van szükség, minden nagyhangú ígéretek nélkül. Kállay ennek a termelő munkának az embere. Marghiloman. Irta: Dr. Jakabffy Elemér. A képviselőház december 10-i ülésén Ghilezan Liviusz dicsőítette Marghilomant és ez a dicséret a politikai élet nagy rétegeiben erős visszhangra talált. Tiszteletreméltónak, alaposan képzettnek és tökéletes gentlemannak, gavallérnak jellemezte. És mi, akik a román pártpolitikai élettől távol állunk, kötelességünknek tartjuk, hogy ennek az így jellemzett férfiúnak politikai múltjából állapítsuk meg, vájjon ezekben a jelzőkben van-e valamelyes igazság. A balkán háború végén Bukarestben összeültek a diplomaták, hogy Európa tűzfészkében békét teremtsenek. Már-már reménytelennek látszott ez. Oroszország intrikáinak már majdnem sikerült, hogy a Balkán államok kezéből kicsikarja saját ügyük intézését és így már akkor az európai érdekeltségek összeütközését idézze elő, amikor a bolgár és görög békemegbízottak a román delegációt kérték fel, hogy egy magán tanácskozmányon kísérelje meg a megértés létrehozását. A román delegátusok közül Marghiloman fáradozott ezen teljes sikerrel. A két Balkán állam előtt nagggyá vált ezzel ez a férfiú. A világháború kezdetén Bulgária és Görögország gyakran küldött hivatalos és félhivatalos megbízottakat Bukarestbe. Ezek mindig felkeresték Marghilomant, bár ő akkor nem volt miniszter. Az ő vélemény''' fontos volt rájuk, ezek ennek birtokában érintkeztek a hivatalos körökkel. Amikor 1914. augusztusában Károly király, minisztertanácsa nagy meglepetésére előterjesztette a román-német-osztrák-magyar szövetségi szerződést és Carp a központi hatalmak oldalán a háborúba lépést ajánlotta. Marghiloman a teljes semlegesség politikáját javasolta, amely akkor érvényre is jutott. Károly király halála után orosz pénzen megvásárolt hírlapok Erzsébet királynénak Ferencz Józsefhez és Vilmos császárhoz intézett magán sürgönyeit rosszakaratú ferdítésekkel tették közzé, hogy ezzel is a dinasztia ellen uszítsanak. Az oroszbarát közhangulat közepette egyedül Marghiloman brit bátorsággal, hogy lapjában az igazság védelmére keljen. És végül még egyet. Ez a férfiú birt elég erkölcsi erővel, hogy a súlyos megpróbáltatásokat átélt Románia nevében aláírja a bukaresti szerződést, mely kétségtelenül a közvélemény hangulata ellen, de az adottságok között egyetlen lehetőség volt arra, hogy miképen azt Ferdinánd királyhoz intézett sürgönye hangoztatja. Ifj. dr. Mienmacher Károly szanatóriuma BRASSÓ, Rókus utca 2. (a civil kórház mögött). Telefon 250. szám (inter---------------------------------------------------------------------------------------------------------— urbán csatlakozással). Sebészeti, nőgyógyász, szülészeti, fül, orr- és gége- ^ Vezető és műtőorvosa: Ifj. dr. Flechtenmacher betegek kezelésére berendezett magánklinika. Rendelés csakis Árvaház utca 14/1. 7212—1 órakor. — Telefon 259. Károly, a budapesti II. sebészeti klinika volt műtőnövendéke, az insbrucki sebész, klinika volt tanársegédje, a berlini női klinika volt assistense, az insbrucki fül-, orr- és gégeklinika volt másodorvosa.