Székely Nép, 1922 (40. évfolyam, 1-103. szám)

1922-08-10 / 63. szám

Munkaalkalmat a nyomorult tisztviselőknek ? — Hol késik a jó szándék? — A tisztviselők helyzetének tragikus voltát a nagy közönség és a nagy vállalatok érthetetlen magatartása még fokozza. Jól ismeri a nagy közönség azt a folytonos küzdelmet, amely arra irányul, hogy az itt maradt tisztviselőket az állam visszavegye, vagy nyugdíjazza. Jól tudja azt is mindenki, hogy igen sokan egyénileg folyamodtak elhelyezésért, vagy nyugdíjért. Már régen beadott 2000 nyugdíjazási kérés vár elintézésre és 2000 tisztviselő várja a fizetését, vagy a nyugdíját. Dacára ennek a szomorú helyzetnek a nagy vállalatok a legnagyobb idegenkedéssel viseltetnek e nyomorultakkal szemben. Akkor, amidőn egyes tisztviselőket igen jól használhatnának, a legnagyobb ridegséggel utasítják el egy ostoba nézőpont miatt. Sok tisztviselőtársunk panaszkodik amiatt, hogy azért nem alkalmazzák, mert esküt nem tett tisztviselő ! Hát bélpoklossá lett az esküre jelentkezett tisztviselő ? A mai társadalom minden egyes tagja erkölcsileg felelős azoknak a nyomorúságos sorsáért, akikkel ekként bánik el. A tisztviselők annak idején becsületes lélekkel és teljes tájékozatlanságban tényleg megtagadták az okát, de az államkormány felhívására azonnal jelentkeztek szolgálatra még 1920-ban. Azóta az állam ezeket a bélpoklosokat, ezeket a becsületes és képzett munkásokat kezdi visszavenni. Az állam tehát megbocsátott, de azok a vállalatok, amelyeknek vezetői akkor a hazafiság színét haszonhajtónak tartották, ma, téves felfogással azt tartják hasznosabbnak, ha az esküt nem tett tisztviselőket alkalmazás helyett elutasítják. Azt is halljuk, hogy a helyi hatóságok ellenőrzik és rossz szemmel nézik azokat a vállalatokat, amelyek esküre jelentkezett közalkalmazottakat fogadnak szolgálatba. Bármennyire felfordult is a világ folyása, mi mégsem merjük feltételezni ma, hogy Románia bármelyik megyei hatósága kifogásolná azt, hogy Románia polgára munkaalkalmat keres és kér Bármilyen vélemények is szállingóznak a közigazgatási szertelenkedésekről, mi mégsem tartjuk ennyire embertelennek a közigazgatás vezető embereit. A vállalatok és a megyei hatóságok egymás között mindenesetre kell, hogy tisztázzák azt a kérdést, hogy az esküre jelentkezett, tehát Románia állami munkájában részt venni akaró tisztviselők minél hamarabb munkához jussanak addig is, míg a kormány a visszavétel, illetve nyugdíjazás kérdésében végleg dönt. A józan emberi felfogás szerint egyáltalában nem eshetik semmiféle kifogás alá az, ha oly egyéneket alkalmaznak a magánvállalatok időlegesen, akiket a kormány is vagy alkalmaz, vagy nyugdíjaz. Az eskü megtagadása után talán lehetett egy, vagy más irányban valakinek aggodalma, de az esküre jelentkezés után és ma, amikor teljesen tisztázódott a kérdés: senkinek semmiféle aggálya nem lehet a tekintetben, hogy becsületesen, helyesen, humánusan jár el, ha a munkát kereső közalkalmazottakat munkába fogadja. Mi úgy nézzük a kérdést, hogy minden megyében vannak a hatóságokkal és a nagy vállalatokkal fesztenül érintkező egyének. Ezeknek erkölcsi kötelessége a munkát kereső tisztviselőket támogatni, hogy munkához jussanak. És a megyei hatóságok legjobb meggyőződésünk szerint botorul, fejetlenül járnának el, ha az ily eljárást , nem támogatnák. A m munkanélküliség problémája nemcsak az iparban, de a szellemi munka terén is züllesztő ; a közigazgatásnak államérdekből mindent el kell követnie, hogy munkanélküliség fel ne üsse a fejét. A nagyvállalatoknak és nagykeres- s kedőknek is mindent meg kell, s hogy tegyenek, hogy ezek munkához jussanak. Minden megye székhelyén van ismerős tisztviselő, aki tudja, hogy kik keresnek munkát. Az igazi jó szándék megtalálja a segítés módját. Tóth György. Petőfi-év. 63. szám. Sft. Gheorghe. Sepsiszentgyörgy. XL évfolyam. Csütörtök, 1922. augusztus 10. Előfizetésetet és hirdetéseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgy ön Strada Stefan cel Mare utca (volt Csiki-u. 8. sz.) Szerkesztőségi telefon száma: Sm öööooöööoooöooooooooooooooooocxkíoöoooooqcööö»»« Megjelenik hetenkint kétszer: CSÜTÖRTÖKÖM VASÁRNAP. Előfizetési árak: Egész évre... 80 Lei Félévre... 40 Lei negyed évre 20 Lei Egy hóra ... 8 Lei Egyes szám 1 Leu. Szerkesztőség : Strada Stefan cel Mare utca (volt Csikk-u. 8. sz.)SZÉKELY NÉP Megtalálták Petőfi sírját. Kolozsvárról jelentik: Petőfi nem halt meg a csatatéren, tehát nem is temethették ott el. Petőfi súlyos sebével elmenekült Székelykeresztúrra, ahol Lázár Márton portáján lehelte ki hősi lelkét és ott is temették el a kertben. Később Petőfi maradványait kiásták és ünnepélyes temetési szertartással helyezték örök nyugalomra Bálint Dániel székelykeresztúri földbirtokos családi sírboltjában. Bálint Dániel a következőleg beszélte el Petőfi halálának és temetésének részleteit. Petőfi a segesvári csatavesztés után súlyos sebből vérezve, két székely huszár segítségével kimenekült az ellenséges gyűrűből és Székelykeresztúron Lázár Márton vendéglős istállójában rejtőzött el. Lázár másnap reggel az elvérzett költőt holtan találta a jászolban, ahová a két székely huszár az üldözők elől elrejtette. A vendéglős felismerte Petőfit, hiszen a költő csak néhány nappal a segesvári csata előtt járt Székelykereszturon. A legnagyobb titokban sírt ástak a kerti lugasban és az örökre elnémult dalnokot eltemették. Székelykereszturon még Lázár életében is többen tudtak a titkos temetésről, így Haller József gróf, a költő barátja és Sipos Sándor 48-as honvéd, valamint Lázár Mártonnak Róza nevű leánya is. Ezt 1902-ben megtudva — úgymond Bálint Dániel- Lázár portájára siettem. A lugasban ásni kezdtünk és három órai megfeszített munka után egy emberi csontvázra akadtunk. A talált csontvázleletet Petőfi Sándor maradványainak tekintettem és mai meggyőződésem szerint sem lehetnek másnak a porladozó csontjai. Azonnal írtam a Petőfi Társaságnak a székelykereszturi leletről és kértem, küdjenek ki valakit a csontok megvizsgálására, azonban a Petőfi Társaság még csak nem is válaszolt levelemre. 1. Bántott ez a különös közömbösség, de nem sokáig törődtem vele. Koporsóba helyeztem a szent csontokat és a keresztúri tanintézetek növendékeinek részvétele mellett, ünnepélyes harangzúgás között a temetőbe vittük és családi sírhelyembe helyeztük örök nyugalomra. A koporsóra, székely szokás szerint, ráírattam a hős nevét és az életét határoló két évszámot: Petőfi Sándor, 1821—1849.. Lázár Petőfi temetését valószínűleg azért titkolta el, mert attól félt, hogy az 1849. után következő zavaros időkben meggyanúsítják és meghurcolják az osztrákok, de talán arra is gondolhatott, hogy el sem hiszik állításait. Annyi azonban tény, hogy megtalálták Petőfi Sándor csontjait. Haller József gróf, Sipos és Lázár Róza is többször bizonyították, hogy Székelykeresztúron csakugyan Petőfit temettük el. Eddig tart Bálint Dániel elbeszélése. Az irodalomtörténet nem haladhat el közömbösen és sírket fülekkel a székelykereszturi események mellett. Ha a Bálint család sírboltjában porladozó csontokat nem is lehet tudományos bizonyossággal agnoszkálni, mindent el kell követni arra, hogy a körülmények pontos kikutatásával bizonyosságot lehessen teremteni ebben a kérdésben, amely utóvégre is Petőfi életrajzának egyetlen homályos és éppen ezért legnagyobb érdekességű részét képezi. nagygyűlése. A Magyar Szövetség augusztus hó 6-án, vasárnap délután 3 órakor tartotta meg Kolozsvárit a református iheológia nagytermében alapszabálymódosító nagygyűlés Keresse fel AGECO Brassó, Sensor 26. sz. Nagy választék mindennemű gyarmat- és fűszerárukban. Nagybani és kicsinyben. Jutányos napi árak. Ugyanott manufaktur raktár nagybani eladásra. R. T. Telefon 6-93. és 3—39. Kérjen ajánlatot!!