Székely Nép, 1928 (46. évfolyam, 1-102. szám)

1928-01-01 / 1. szám

1. szám. Sft. Qheorghe—Sepsiszentqyörgu- XLVI, évfolyam. Vasárnap, 1928. január 1. Előfizetési árak : Egész évre _ 940 Le4 félévre ___190 Lei Kétrged évre 60 Léi Bm hóra _ 90 Léi Egyes teám 9 Lén, Szerkesztőség ; Viata Avereseu Né. á. Előfizetéseket és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal SepsiszeutgyOrgyőn _ Plata Avereseu No. 4. Szerkesztőségi telefon szállta : O. Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön ós vasárnapé Mit hoz az uj év? Hogy a» 1928-ik év mit hoz, jobbat *vagy további rosszat, azt megjövendölni nem lehet. Az emberi természetben rejlik, hogy reménykedik a jobbnak bekö­vetkeztében, hisz ezen remény éltet, mert ba ez sem volna,! célja sem lenne az életnek. Re­ménykedünk tehát, ámbár ehez az elmúlt évek szomorú tapasz­talatai nem sok alapot nyújtanak­A letűnő 1927 óv szomorú tapasztalatairól nem akarunk most általános képet nyújtani, hisz azok bővön tárgyaltattak egy éven át, ez alkalommal rá­mutatunk két társadalmi és em- berbarati intézményünk halódá­sára és kérdezzük, hogy hogyan | történhetett ez ? A vármegyei szegények men- háza — mely a legemberbará-1 tibb szociális intézmény, a megye társadalma, községek és a me­gye áldozatkészségéből létesült — hivatva lenne egy hosszú, munkás élet után, munkaképte­lenné vált, elaggott s minden támasznélküli szegényeket befo­gadói, hogy még bz életből hátra­lévő napjaik biztositassanak és az utcán pusztulásuk megaktdá- lyoztassék. Ennek az intézmény­nek tulajdonául állandó lakhely biztosíttatott lö .férő helyiséggel, megfelelő telekkel, Bőt tulajdo­nában volt 17 hold földbirtok, melynek gazdaságából költségei nagyrészét fedezte. A másik emberbaráti és szo­ciális intézményünk a vármegyei fiuárva- ós szeretetház, mely szintén a megye társadalma, köz­ségek és az öSBzlakósság áldo­zatkészségével létesittetett és ál­lami támogatással oda fejleszte- tett, hogy palotaszerü épületet mondhatott tulajdonául, 34 hold földbirtokkal, melynek gazdasá­gában az árvák gazdasági kép­zést is nyertek. A rossz agrártörvény lehetővé tette, hogy annak minden szociá­lis érzéknélküli végrehajtásával mindkét humanitárius intézmény földbirtoka kisajátittatott, meg- fosztatván ezzel az intézmények fentartásukat biztositó jövedelem- forrás uktól. Megmaradtak azon­ban az épületek azon reményben, hogy ezek használatában hábo­rítva nem lesznek. Az aggok, a munkaképtelen fedélnélküli Bzegény páriák el­helyezése tétetett esősorban két­ségessé, amikor évekkel ezelőtt a menház épületébe behelyeBtet- tek a hadi árvák, akikről az állam kötelessége gondoskodni, azonban a szegények férő helye összeszoritásával minden bérkö- tés nélkül e célra a menház vé­tetett igénybe, hogy az átenge­désre jogosított hatóság hozzá­járulásával-e vagy sem, azt nem tudjuk. Az 1927. évben a vármegyei fiuárva és szeretetház árva lakói Bzintén megfosztanak helyiségük­től. Az e célra szolgáló s az in­tézmény tulajdonát képező épü­let belsőséggel együtt állítólag 100,000 lei bér ellenében átada­tott az állami líceum iniernátusa részére, az árvák pedig szintén a megyei szegények menháza épületébe utaltattak át. A két árvaház növendékeivel a menház tulajdonát képező épü­let férő helyiségeiből teljesen ki­szorították, úgy hogy most csak ! egy nagyobb ós egy kisebb sióba ! áll a 22 (12 nő, 10 férfi) sze- I gény elhelyezésére s a két he­lyiség nemcsak hogy tu’zsufolt, hanem meg az a kényszerhely­zet is állott elő, hogy két férfit a nők szobájába kellett elhe­lyezni. E mellett az udvaron lévő színből a menház tulajdonát ké­pező gazdasági eszközöket, gé­peket kitették az udvarra, hol fedél nélkül rongálódnak, amit pedig átalakitottak az árvaháa céljaira. Még az a közmondás sem idézhető, hogy fogadd be a tótot és kiver a házból, mert nem hisszük, hogy a menház felügyelő« bizottsága, melynek tagjai között szociális és humánus érzéktől át-1 hatott egyének vann k, a befoga- dáshoz hozzájáru t volna. A munkaképtelen, minden va gyón és támasznélküli szegényei eltartása a legnagyobb szociális és embeibaráti kötelesség, bűnt követ el az, aki egy ilyen már létező intézmény fennmaradását ós fenntartását veszélyezteti. Uton-utfólen találkozunk szeren­csétlen páriákkal, akik elhelye­zésüket várjak és akiknek elhe­lyezésével nemcsak a községek gondja apasztatik, hanem alakós- ság is mentesittetik. Vissza kell tehát a menházat adni eredeti rende térésének és u fiuárva- es ár o &. K i b i c-a d ó. (Az .Ellenőrbő,“.) Prágából kapjuk a hirt, bogy a cseh pénzügyminiszter törvény­javaslatot készit elő, amely az összes játékokat, igy a kártyát, dominót, billiardot és kuglit meg­adóztatja, még pedig a nyilvános helyiség, kávéba?, vendéglő nívó­jához mért arányban. Adómentes csak a sakkjáték marad A javas­lat azt az enyhén szóivá különös újítást is tartaimarza, hogy a kibiceket is megadóztatják. Ki- bicnek tekintendő az, aki egy asztal mellett, amelyen játszanak, egy negyedóránál tovább ülve marad vagy aki egy játékost an­nak tavolétében helyettesit. Megdöbbentünk, amikor ezt olvastuk. Jól megnéztük a betű­ket és szamunkra csak 8z jelen­tett enyhülést és egyben egy szép vigasztalást is, hogy a javaslat meg csak javaslat és nem tör­vény, mert ha törvényről olvas­tunk volna, bizonyára elájultunk vo'na meglepetésünkben. Az, hogy ez egyelőre még csak Csehszlo­vákiában javaslat, az kevés vi­gasztalás lehet a számunkra, mi­vel tudjuk, hogy minden kormány egyforma s ba már nem a mi Vintillánk geniális esze és nagy­szerű találékonysága találta ki vágy jobban mondva jött rá, egy­szer .kü.földi mintára* csak ránk fogja huzni a vizes lepedőt, amely ez alkalommal a kibicadót fogja rejtegetni. Nem viccelünk, valóban ko moly cikket akarunk iini erről az anomáliáról. Mert az mégis csak borzasztó, hogy valakinek esze be [jut valami, legyen az a valaki I eppen a cseh pénzügyminiszter j is, beviszi egy tarsasag elé ób j megszavaztatja — ha mindjárt I ez a társaság a demokrácia alap­ján létrejött parlament, a haza szebbkeÖiü féifiaiDak társasága I is. 8 azért piotestálunk ez ellen, ; mert nem tartjuk illetékesnek sem a pénzügyminisztert és sem a parlamentet arra, hogy ilyen me­llyen belekontárkodjék a mi leg­szentebb egyéni életünkbe. Meg­szoktuk, hogy az allam batszáz- szorosan nyilván tart bennünket, lépteinket figyeli — különösen mi erdélyi magyarok, kiváló ru­tint sajátíthatunk el a kilenc év alatt ebben a nagyszerű szakmá­ban — de, hogy a kibiceiésért adóval sújtson, azt már kevésbé tudjuk eltűrni. Mért nem elégszik meg az állam azzal, amit eddig élért? Hiszen igy is rémesen Bokát tö­rődik velünk. Nem születhetünk, nem hallhatunk, nem házasodha­tunk nélküle, az ó elismerése nél­kül nem lehetünk becsületes em­berek (erkölcsi bizonyítvány), nem élhetünk a földön (állampolgár­ság), nem vehetek semmit (fo­gyasztási adó), nem adhatok el semmit (forgalmi adó), nem is kereshetek (kereseti adó), nem lehet földem, hazam (told- éB házadé), sót még nem is járha­tok a fóldÖD, mert ha járok, kü­lön jftidazdót kell fizetnem. Az állzm minden tény ktdésünkrereá- njomja a maga rettenetes nyo­masztó bélyegét (ez mar nem képletesen értendő) akár mit csi­nálunk, akár komoly dolgot cse­lekszünk, akar pedig szórako­zunk. De, bogy a kibiceiésért adót fizessek vagy pedig azért, hogy a barátomat helyettesítem egy játéknál, az már minden ha­táron tuj megy. Ez a kibicedó, ne tessék ne­vetni, az emberiség remlásat fogja ekozni, ha lesz belőle valami. ! Tönkre fog tenni gazdaságilag, I iparilag, kereskedelmileg, alá I fogja ásni az eikölcsöket, meg jfogja bontani a házasság amúgy is nagyon megtépázott szentsé- j géf, tönkre fogja tenni a fiák ne- j veltetését, el fogja rontani a lá­ny okát, le fogja záini az utat a j felfedezésektől,nem lesznek többé I nagy gondolatok, zseniális felta- I lálások, fel fog bomlani az állami rend és az egész világ társadalma a mindent megöló anarchia ret­tenetes karjai közé fog hullani... Kérem szépen, ez nem negy- zolás, nem csinálunk szúnyogból elefántot. Csak a bacillust, a ki- bicadó bacillusát, elménk mikrosz­kópja alá tettük s úgy vizsgál­tuk. Mert valóban bacillus ez is, hiszen szinte nem is látszik, olyan kicsiny, viszont éppen olyan erő­sen romfo'ó hatszu, mint mond­juk a tüdővész b cillusa. * I Mert ezentúl, ha a feleségem felbosszant s kimegyek egy pár peicre a kávéházba, az aszlal mellett órával a kezemben kell ülnöm, nehogy beteljen az előirt negyedóra. Gondoskodnom kell I arról, bogy minden tiz perc után járjak egyet, nehogy úgy tűnjek fel, mintha kibicelnék. Negyed­óránként ütő zsebórákkal kell ma­gunkat felszerelnünk, hogy ne­hogy a finánc belenyúljon a zse­bünkbe az előirt idő elteltével, De ez se megoldás s éppen itt V8n a romboló hatása, mert nem lesz nyugiuok. Nem lesz nyugal­munk. A feleségem bosszantását nt m tudom kiegy et súlyozni a lel­kemben, bosszúsan fogok haza­menni, a feleségem dühös lesz rettenetes mord arcom miatt, nem fogok a gyermekeimhez szólam, kérdezni fognak és én nem fogok j felelni, rájuk fogok rivallani, » I feleségem erre összeszid, kime­gyek a másik szobába, utánam JjÖD, elvállással fenyeget, ottha­gyom, kimegyek, elmegyek, kávé- hazba megyek vissza megyek, pi­henés nélkül állandóan dühös le­szek, sajnálni fogom a gyerme­keimet és vagy elválok, vagy fel­akasztom magamat. íme, még tovább folytassam ? Hát folytatom egy kicsit: «Utcán* kerülök, elkeseredésemben inni kezdek, elfelejtem amit tanultam., nem fogok politizálni, nem fogok tanulni, nem fogok jól dolgozni,

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék