Székely Nép, 1929 (47. évfolyam, 1-100. szám)

1929-01-03 / 1. szám

1« szám. Sft. 6naorqhe — Sepsiszentgydrgy- XLVII évfolyam Csütörtök, 1929 január 3 Előfizetési árak : Egész évre — 240 Lel Félévre-------120 Lel Negyed évre 60 Lel Egy hóra — 20 Lel Egyes szám 3 Leu. Szerkesztőség: Plata Averescu No. 4. SZÉKELY NÉP Elő fizetéseket és hirde téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal Sepsiszentgyörgyöt* _ Piát,a A verescu Na. 4, 'é*­Szerkesztőségi telefon száma : 9m v XX mXXXXXXXXXXXX30000CXXXXXXX)00tXXXXXXXXXXXXXXXX^X Megjelenik hetenként kétszer: Csütörtökön óm vasárnap. 1929. Az 1929 év kezdetén ki­sebbségi sorsunk tizenegye­dik évébe léptünk, hogy mit hoz neküDk az uj esz­tendő, vaj’kitudja. A letelt tiz esztendő alatt a remény éltetett,melyreménynek most fel kellene csilanni, hisz azok vezetik Nagy Románia kormányát, akik ezelőtt egy­százhuszonegy hónappal a gyulafehérvári határozatokat hozták minden külső befo­lyásolás nélkül, önként, saját elhatározásukból. Vájjon végre lesz-e hajtva a határozat, melynek végre­hajtásától az egyenlőségjog törvény és igazság bekövet­keztét várja az ország és az országgal együtt az itten élő kisebbségek, akikre tiz évi szomorú kálváriajárás ne­hezedik. A gyulafehérvári hatá­rozatok végrehajtásának han­goztatásával jött Maniu-kor- mány ígéreteinek elsejét végrehajtotta, szabad válasz­tások voltak. Ezek a szabad választások azonban, a kor­mány hatalomi megerősödé­sét is szolgálták, mert az or­szág többsége a nemzeti- parasztpárt mellett döntött. Az ország ezen megnyilat­kozása által nyert hatalmi megerősödést csak úgy tart­hatja meg a párt, illetve kormánya, ha az ország hi­telét a külföld előtt helyre­állítja, mely csakis az egyen­lőség, jogtörvény és igazság biztosításával történhetik. En­nek keretében kell, hogy nyerjen megoldást a kisebb­ségi kérdés is. Vajda Voivoda Sándor dr. belügyminiszter meggon­dolatlan kisebbség ellenes kirohanása dacára is fel kell csillanni a reménynek, hogy az 1929 óv megoldást hoz a kisebbségek sorsára, mely kérdés nem is kizárólag Ro­mánia belügye, hanem egy világrész kérdése, hisz Eu­rópa világrészben negyven millió kisebbség várja sorsa kedvezőbbre fordultát. A mézes madzag muto­gatása, a hangzatos Ígéretek be nem váltása csak rontja az ország hitelét, pedig a hitel megerősödésére, a bi­zalom megszilárdulására Nagy-Romániának ha fej­lődni ak ar feltétlen nagy szük­sége van. Ha az a kormány sem hajtja végre a külföld előtt is leszögezett igeretét, mely kormánynak ez mód­jában áll, hisz a gyulafehér­vári határozatok végrehajtá­sának programmjával nyerte el a választók többségének bizalmát, akkor az ország élén tartani magát nem lesz képes. Kisebbségi sors több mil­lió kisebbség közös sorsa, ennek jobbrafordulását re­ménykedve várjuk, kitartás­sal és összetartva, amint ezt országos pártunk elnöke a parlamentben is kijelentette, a kormánytól és törvény- hozástól várjuk az állam ér­dekében is, hogy minél előbb orvosolja tiz éven át fel­gyűlt sérelmeink nagy töme­gét, ültesse át a való életbe a gyulafehérvári határozato­kat, valamint a párisi szer­ződés rendelkezéseit. a s. Nem politikai hátterű bűncselek­mény az oltszemi eset. Báró Szentkereszty Béla intervenciója az igazságögyminiszternéL A sajnálatos oltszemi inci­dens, amely az országos válasz­tások alkalmával nehány bük- 'szádi embernek meggondolatlan, |mindenkép elítélendő, de vala- j mennyiben ki is provokált ható­ság elleni cselekménye folytán I következett be, sokak által és !ezek között hatósági személjek : is szerepé nek, úgy állíttatott be, mintha „lázi das“ történt volna, mely mögött a Magyar Pert áll. A Magyar Part természetesen a leghatározottabban visszeutasi- totta ezt a minden alapot nél- kü özö beállítási s lapunk is reá­mutatott az esetről szoló tudósí­tásban ennek képtelenségére. Az ügyben jelenleg bűnügyi vizsgálatot vezet Papadapol vizsgálóbíró siaár ezideig is nagy számú tanút hallgatott ki. Ha igaz az, hogy az olt szol­gálatot teljesítő csendőr brutali­tása és törvénytelen beavatko­zása indította meg a bükszédiak erőszakos és a büntetörvóny- könyvbe ütköző fellépését, akkor ezáltal — Vaida belügyminiszter i álláspontjának megfelelően — melynek Sándor József szenátor lelőtt adót; kifejezést, a választás szabadsága és törvénjes menete 'meg volt sértve és a vizsgálat i ebben az irányban is legalább közigazgatási u on kiterjesztendő, j Arra való tekintettel, hogy ; bizonyos oldalról a Magyar Pár- j tot szerették volna bemazolni az I oltszemi eset miatt, a Magyar Part parlamenti csoporlj» báró Szentkereszt y Béla képvi­selő előadása alapján foglalko­zott az ügygyei s elhárítottá magáról a rosszindu'atu, a Ma­gyar Párt presztízsének ártani akaró híresztelést. Ezenkívül báró Szentke­Tárca. A csók definíciója. Régi irattáraim selejtezése al­kalmával a „Magyar Polgár* cimü 1879 évbeli lap egy öeszeszaka- dozott része akadt a kezembe, amelynek „Szerkesztői ünzeneté“- ben Pap Miklós akkori felelős szerkesztő a csókról a követke­zőkben válaszol: „P. R. nsgának Mnzsombor. A csók definíciójáról már ed­dig nagyon sokan írtak. Ajánljuk, hogy valamelyik nagyobb könyv­árusnál szerezze meg Dóczy L., Burns vagy Byron-nak munkáit s ezek szegiiségével szive sze­rint megoldhatja a problematikus kérdést.“ Fiatal koromban én is olvas­gattam nevezett írók munkáját, és a Dóczy költői definícióját na­gyon szépnek találtam, de biánj- zik belőle a kellő szabatosság. A csók az ajk adománya ; az ajkat a tettre az érzelmek tul- áradása viszi. Nemcsak jobb ér­zelmek indítják csókra az embert. Hiszen Judás csókkal árulta el Krisztust. A história sem állapitotta meg, hogy Adam és Éva — a para­dicsomban csókoiOztak-e, de való­színű. Azonban annyi bizonyosnak látszik, — hogy Cleopätra, Lais, Venus, Diána csokoloztak, mert még most is mondják : Apolló Csókja adott ihletet nekik. Te­hát megállspiibató, hogy a csók j régóta szerepel. Ha gjönjör nem volna a csókban, már eddig ok­vetlenül kiment volna a divatból, mint a krmolin. Véleményem szerint a csók­nak a gyönyöre abból fakad, hogy aki azt adja, annak is jól esik. De ize is van a csókoknak, igy van savanyú, keserű, csattanó, hideg és többféle csók. Hogy vájjon melyik a legéde­sebb csók, eziránt nem lebet senkinek kételye, mert kétség­telenül a tiltott csók? „Minden, ami tiltott a legédesebb, a legjobb szokott lenni", ezt Ír­hatta Éva anyánk az ó hátra­hagyott memoárjaiban. A vő­legény i és menyasszonyi csók is igen értékesek es vígan csuppan- nak, kivált, ha függelékül dús hozomány Ígérkezik A csókról eddig legtöbbet az angolok Írtak; pedig az ember s azt hihetne, hogy eme számító, rideg nemzet többre becsüli a bifszteket, mint a szellemi nya­lánkságot. Sidney Virther, Burns, Byron igen szépen ábrándoztak a csckról. Sidney azt mondja: „A csók a lelket a lélekkel köti össze ter­mészetes utón a szerelem köte­lékeivel.* Burns — a tkot líri­kus — szelíd érzelmek nedves pt csétjének, az ifjú érzelmek leg- ktdvesebb köte.ékének nevezi a csókot. A dús képzelmü Byron elra­gadó varázst helyez a szerelem első csókjába. Hogy honol benne varázs, az tagadhatatlan, mert különben nem volna mélázás a pici-piros (de nem festett) ajkakról. A keresztény vallásban is nagy szerepet játszik a csók, sőt diplo­máciai közvetítő is volt már, mert tudjuk, hogy Buckingham angol herceg két csókkal szerezte meg magának Mária királynét. Mátyás király csókja történelmi hirt vívott ki. A „normafa* e csók emléke. Hát a francia császárok XVI-ik Lajosig hány millió frankot pa­zaroltak el csókért, vájjon ki tudná megmondani? Tehát míg a képzelem ki nem faradó szárnyakon csapkod s mig az erő, ifjúság órzelemszikrákat gyújt a kebelben, a csók igen értékes és becses. A szülői csók sohasem vészit értekéből, a“ba- ráti csók pedig hullámzó, mint a mostani lei értéke. Az emberi csókhoz hasonló a galambok és gerlék cäökja. Hi­hetőleg mi is tőlük tanultuk. 8 ezt onnan lehet következtetni, hogy a Szentirás szerint ezeket a kedves állatocskákat hamarább alkotta meg a Teremtő, mint a mindent majmoló embert. A csókról elmondottak után kétségtelenül megállapíthatjuk azt, hogy a legdrágább és leg­kedvesebb csók a nói szivek „kincses kamrájáéban lakik, a melynek ku’csa a férjnél van; azonban — a legtöbb esetben — á 1 k u 1 c s-csal is kinyitható, de ekkor a „kincses kamara“ üresse és értéktelenné válik .. . A férfiak csókjára nézve a legtalálóbb definíció az, hogy „ba nincsen tó, nincsen béka.“ Szánthó Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék